Tévéostrom: “Nem volt egy szép éjszaka…”
Azért
kellett feladni a tévészékház védelmét, hogy segítsék az ostromban
megsérült társaikat – mondták a székház főbejáratát védő baranyai század
komlói szakaszának több tagja kedden a rendőri vezetők perében a
Fővárosi Törvényszéken. Hasonlóan a korábban meghallgatott társaikhoz,
az osztag tagjai hiányos és rossz felszerelésről, valamint
életveszélyről számoltak be.
PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu
Rendőr tanúk
meghallgatásával folytatódott kedden a rendőri vezetők pere a Fővárosi
Törvényszéken. A komlói rendőrök közül mindegyik arról számolt be, hogy a
tévéostrom napján úgy tudták, három napos gyakorlaton fognak részt
venni a fővárosban. A Komlón körzeti megbízottként szolgáló Kiss Csaba
Attila elmondta, sem az őszödi beszédről, sem az utána bekövetkezett
tüntetésekről nem hallott, aminek oka, hogy azon a hétvégén szolgálatot
teljesített, nem figyelte a sajtót. Kiss és a többi tanú is azt
vallotta, nem volt felszerelésük, a 15 fős szakaszból csupán 10 rendőr
rendelkezett pajzzsal, vagy sisakkal. Egy gyakorlatnál a rendőr zászlós
szerint ez nem szokatlan, mert azoknak a rendőröknek, akik a kiképzésen
„a tüntetőket játsszák, nincs szükségük felszerelésre”. Amikor kiderült,
hogy aznap mégiscsak éles bevetésre kell menniük, egyikük a felszerelés
hiányát jelezte is Horváth Ferenc szakaszvezetőnek, aki állítása
szerint ezt a panaszukat továbbította felettesének. A tanúk
ellentmondásosan nyilatkoztak arról, hova is kellett először menniük.
Volt, aki úgy tudta a Parlamentnél van feladatuk, de Kiss és egy másik
meghallgatott komlói zászlós, Tolnai Zsolt szerint a szocialista székház
védelmére rendelték ki őket. „Az MSZP-székháznál van néhány tüntető,
oda kell menni!” – szólt állítólag a parancs. Azonban az őket szállító
jármű – amelyről nem tudták merre tart – , végül a Magyar Televízió
székháza előtt tette ki őket.
Sérült társaik felszereléseit használták
A baranyai század komlói
szakaszának tagjai elmondták, veszélyben érezték magukat akkor éjszaka,
főleg annak tudatában, hogy nem volt az ostrom elején felszerelésük.
„Nem vagyok egy félős gyerek, de volt halálfélelmem” – állította a
törvényszék előtt Kiss Csaba rendőr zászlós. Egy másik tanú szerint
pedig „egész éjszaka veszélyben voltak”. A tárgyaláson elhangzott, a
rendőrök úgy próbálták meg védeni saját felszerelés nélküli társaikat,
hogy őket a bejárat előtt a második sorba, a sisakkal és pajzzsal
rendelkezők mögé állították. A tanácsvezető bíró ismét kiemelte, nem
akármilyen szakaszvezetői voltak az ostrom védelmére odaküldött
rendőröknek, hiszen a komlói szakasz vezetője, Horváth Ferenc – a
siklósiak vezetőjéhez hasonlóan – óvni próbálta beosztottjait. Miután
megindult a kőzápor, a szakaszparancsnok beküldte a felszerelés nélküli
embereit az épületbe. „Nektek nincs pajzsotok, bukótok, menjetek be,
semmi keresni valótok kint!” – utasította az egyik tanú szerint
rendőreit Horváth szakaszparancsnok. Ők később úgy jutottak
felszereléshez, hogy megsérült társaik sisakjait és pajzsait kapták meg.
„Előbb-utóbb találtunk pajzsokat, mert sok volt a sérült” – mondta el a
ma szintén meghallgatott Csirke Csaba rendőr százados. A pajzsok és a
sisakok a komlói szakasz tagjai szerint sem voltak megfelelőek, „a
dobálás hatására törtek a pajzsok, legfeljebb oszlatásra lettek volna
jók”.
Társaik segítségére akartak indulni Baranyából
A tanúk beszámoltak róla,
nem sokáig tudták a székház főbejáratát tartani, hamar beszorultak a
kapu mögé. A káosz okát abban látták, hogy miután „kiestek” a
parancsnokok, nem volt, aki összefogja őket. A zavar másik oka abban
keresendő, hogy hiába érkeztek mégis parancsok, „a hírlánc rossz volt,
mindenki mást hallott”. Bírói kérdésre Csirke százados elmondta, azért
nem léptek fel erélyesebben a székház megtámadóival szemben, mert
„először az volt a parancs, hogy ne engedjék be a tüntetőket”. „Később
megsérültek a parancsnokok és elmaradtak az utasítások” – mondta el a
rendőr százados. A tárgyaláson az is elhangzott, miután a tanúk kollégái
nézték a tévében, hogy mi történik a bajtársaikkal, „úgy kellett őket
visszafogni, hogy a segítségükre siessenek”. „Az egész főkapitányság el
akart szinte indulni” – tette hozzá a tanácselnök. A komlói szakasz
tagjai, miután a maradék századdal beszorultak az épületbe, barikádokat
építettek és nem csak a főbejáratot, hanem a többi kapu védelmében is
részt vettek, mert azokat is érte támadás az „ostromlók” részéről.
Meg lehetett volna védeni a székházat
Az ostrom éjszakáján a
székházat védő komlói rendőrök arról is beszámoltak, a főbejárat
elhagyására azért kaptak utasítást, hogy a hátsó bejáratnál lévő
sérülteket segítsék. Mire parancsot kaptak a visszamenetelre, addigra
már több száz tüntető lepte el az épületet. Kiss Csaba zászlós nem is
értette, hogy jutottak be a tüntetők, amikor emlékei szerint „egy kis
csapatnak ott kellett maradni a bejárati ajtónál.” Egy másik tanú,
Gyömbér Zoltán törzszászlós – a korábban meghallgatott
századparancsnokkal egyetértésben – azt is állította, meg tudták volna
védeni a főbejáratot. A tanúk elmondták, hogy miután visszatértek az
épületbe, az aulában várakoztak, majd azt a parancsot kapták – mivel
kevesen vannak -, ne lépjenek fel a bejutott „ostromlókkal” szemben,
hanem vegyüljenek el közöttük, amíg megérkezik az erősítés. A bíró
ugyanakkor az egyik tanúnak megjegyezte, a tárgyaláson is levetített
videofelvételen nem látszik, hogy amikor bejöttek a tüntetők az aulába,
ott rendőrök is voltak. Az egyik tanú arra az ügyészi kérdésre, hogy mi
a véleménye a történtekről, azt mondta: erősítés kellett volna ahhoz,
hogy kiszorítsák az épület előtti területről a támadókat, de igazából
erre az egész eseménysorra a magyar rendőrség nem volt felkészülve.”Amit
meg tudtunk tenni, megtettük” – mondta a fiatal rendőr, aki hozzátette:
“Nem volt egy szép éjszaka.”
Miként az ismert…
Bene László nyugalmazott
rendőr altábornagy, volt országos főkapitány, Gergényi Péter
nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, volt budapesti főkapitányt, Dobozi
József rendőr dandártábornok, a Rebisz volt parancsnoka és tucatnyi
társa felelőssége, az ügyészség álláspontja szerint elsősorban
intézkedések, illetve a 2006-os őszi eseményeket követő felelősségre
vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádhatóság többnyire
felfüggesztett szabadságvesztés kiszabására tett indítványt. A vádlottak
az eljárásban tagadták bűnösségüket.
A
per további tanúk – köztük az egykori IRM államtitkára, Piros Attila
rendőr dandártábornok – meghallgatásával január 21-én folytatódik.
Fotó: MTI/Beliczay László
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése