2016. május 30., hétfő

Novotny agitprop- az Magyar Rádió KISZ VB agitprop-titkára volt, jelenleg egyházi vonalon is nyomul:2004 óta „elnöke a Protestáns Újságírók Szövetségének, s tagja a Magyarországi Evangélikus Egyház médiabizottságának. Amellett tevékeny szerepet vállal az egyházi életben is: ő a Deák téri gyülekezet presbitere.”

 

A volt Magyar Rádió KISZ VB agitáló titkára most az egyház berkein belül csinált karriert. 2004 óta „elnöke a Protestáns Újságírók Szövetségének, s tagja a Magyarországi Evangélikus Egyház médiabizottságának. Amellett tevékeny szerepet vállal az egyházi életben is: ő a Deák téri gyülekezet presbitere.”Nem mellesleg díjjal is jutalmazta az a médiabizottság, amelyet ö maga alapított!Hiába na, mindig tudni kell helyezkedni!!!Még van mit tanulnunk tőle, persze ahhoz gyomor is kéne!Éppen úgy ahogy a legutóbbi olimpián is a legtöbb aranyesélyes közvetítés "lenyúlásához"is, ráadásul most 76 évesen! Talán engedni kéne már a fiatalabbakat is szóhoz jutni ott is! Rá miért nem vonatkozik a közszolgálatban törvényileg elrendelt kötelező nyugdíjba menetel? Vagy ha igen, akkor hogy van még mindig az MR-ben, és jut továbbra is hozzá ahhoz a kiváltságokhoz ami egy riporter munkájával együtt jár? Meddig kell eltűrni Novotny, és a Novotny félék kiváltságos helyzetét?????

novat Kedves Átlátszó-olvasó! Birtokában van olyan régi, pártállami újság, könyv, belső kiadvány, archív felvétel, amelyben olyasvalaki ír, beszél, aki a rendszerváltás után egész másfelé igazolt és igazodott? S aki most nagyon örülne, ha az összes ilyen, kínos nyomot hagyó papír, fotó, film eltűnne? Ne habozzon, adja meg a tiszta forrást vagy küldje csatolva, beszkennelve. Ehhez adunk némi kedvcsinálót.
*****
Novotny Zoltán sportújságíró a Magyar Sajtó kategóriában szerepel a Prima Primissima Díj idei jelöltjei között. Olvasói levél hívta fel a figyelmünket a világhálón régóta keringő pletykára, hogy a Schmitt Pál által kitüntetett, (MTVA-szerkesztő, a Petőfi adó főmunkatársa és MOB-tag)  Novotny az átkosban KISZ-funkcionárius volt. A tippadó levél konkrét forrást is megjelölt, aminek nem voltunk restek utánanézni. A Foglalkozásunk: sportriporter című kötet (szerkesztette: Vitár Róbert, Sport, Budapest, 1979.) valóban tartalmaz egy részletes Novotny-önéletrajzot.
„Harminc éve tanulok változó szorgalommal, de – bizonyítványaim szerint – mindig jeles eredménnyel, az általános iskolától kezdve a középiskolán, majd a bölcsészkar magyar-történelem szakán át a marxista-leninista esti egyetemig. Gyermekkorom óta különös vonzódást érzek a történelemtudományok iránt. Talán ezért kutattam Kossuth-hagyományok után szakköri tagként a gimnáziumban, talán ezért lettem történelemszakos, talán ezért dolgoztam egyetemistaként a Párttörténeti Intézetben, és talán ezért tartok előadásokat hétről hétre TIT Történelem- és Nemzetközi Szakosztálya tagjaként. Történelmi eseményekről a külpolitika alakulásáról és szülővárosom, Budapest fejlődéséről.” – vall benne pályakezdéséről Novotny. (Idézett mű, 101. oldal.)
S ezután jön a lényeg: „Édesanyám, aki apám súlyos betegsége miatt 1951-től egyedül tartotta el a négytagú családot, az emberek szeretetére nevelt és arra, hogy a közösségért nekem is tennem kell. Éppen ezért mindig részt vettem valamilyen társadalmi munkában. Gyűjtöttem vasat és fémet, voltam úttörővezető, úttörővasutas, többször dolgoztam építőtáborban, kilenc évig voltam az MRT KISZ VB agitprop-titkára, egy választási időszakra tagja voltam az alapszervezeti pártvezetőségnek, jelenleg a Magyar Rádió Sportegyesületének elnöke vagyok. Sokakkal együtt vallom, hogy a kitüntetéseket nem kiérdemlik, hanem adják, ennek ellenére nagyon jólesett, amikor munkám elismeréséül 1971-ben megkaptam a Sportérdemérem bronz fokozatát, 1973-ban a Kiváló ifjúsági vezető kitüntetést, 1977-ben pedig az Ifjúságért Érdemérmet.” – írja a Magyarország két leggazdagabb embere által finanszírozott díj esélyese. (Uo. 103. o.)
Tegyük hozzá: a díjadományozók szemében aligha számít „erkölcsi priusznak” az ilyen múlt.
Első fokon nyilvánosak a megvont kommunista nyugdíjpótlékok
A Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletében kimondta: nyilvános, hogy az államszocialista rendszerben betöltött szerepe miatt kiktől vonta meg a közigazgatási és igazságügyi miniszter a nyugdíjpótlékot. Tovább a teljes cikkre.
Novotny Zoltán ma is aktív közösségi ember. Csak épp a közösség lett más. 2004 óta „elnöke a Protestáns Újságírók Szövetségének, s tagja a Magyarországi Evangélikus Egyház médiabizottságának. Amellett tevékeny szerepet vállal az egyházi életben is: ő a Deák téri gyülekezet presbitere.”
Az ilyen pálfordulások (amelyekből sokat lehet mondani) legkevésbé talán az MSZP-s, posztkommunista baloldali kötődésű „leleplezetteket” érintik kínosan. Róluk úgyis tudni lehetett, hová tartoztak, MSZMP-s múltjuk, pártállami funkcióik, a KB apparátusában betöltött vagy az egyetemi pártbizottságokon, a KISZ-ben viselt pozícióik köztudottak voltak. (Az utódpárti baloldal szavazóbázisa meg úgyis elnéző az ilyennel, sőt inkább érdemnek gondolja.) Az SZDSZ holdudvari értelmiségénél sem volt titok, hogy jelentős részük, liberális ellenzéki korszaka előtt, mint „csókos kádergyerek”, maoista vagy Lukács-tanítvány indult.
A jobboldal viszont szereti magát ilyen téren is tisztábbnak, különbnek láttatni. Ezért szigorúan fogalmaz. A Terror Házát vezető (korábban Orbán Viktor mellett főtanácsadó) Schmidt Mária úgy véli, (egy művében 15 éve le is írta), hogy a pártállam kegyeltjei a diktatúra „készséges kiszolgálói, sőt támaszai voltak – hiszen nem lehetett valaki a szigorú pártfelügyelet alatt álló tömegmédia, tv, rádió vagy vezető sajtóorgánumok, egyetemek, főiskolák vezető munkatársa, ha nem vetette magát alá a párt irányításának…” (Janus-arcú rendszerváltozás, Kairosz Kiadó, 1998. 288.o.) De akkor igaz-e ez a definíció a rendszerváltás előtt és után egyaránt a később Fidesz-politikus, majd államfő Schmitt Pál környezetében mozgó, Schmitt által ki is tüntetett Novotnyra is?
A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy minél inkább próbált valaki 1989-90 után nemzeti-vallásos színekben tündökölni, annál nagyobb ciki az effajta lebukás. Azon, hogy az MSZMP 1988-as országos értekezletén írásos felszólalást adott le dr. Veres János, az állampárt Nyírbátori Városi Bizottságának gazdaságpolitikai titkára, nemigen lepődünk meg. (Jegyzőkönyv megjelent: Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete. Kossuth Könyvkiadó, 1988, II. kötet, 305-309.o.) Azon már inkább, mikor egy ma is jól ismert rendező-igazgató ugyanitt leadott felszólalásában azt fejtegeti: „Ami reményt ad, az az elmúlt negyvenhárom év vitathatatlan eredményei és az elmúlt egy-másfél év őszinte, becsületes hangja, a vezetés biztató megnyilvánulásai, de belátható időn belül egyöntetű és látványos sikerre van szükség ahhoz, hogy a bizalom légköre helyreálljon.”
Meg azt is:„Legyen ez a legfontosabb felismerés: a magyar népben lévő óriási, talán a kis népekre különösen jellemző tettvágyat, potenciális tehetséget alkotóerővé kell alakítani. Ez az egész magyar nép érdeke, ennek élére álljon a párt, az új Központi Bizottság.” (I. kötet 19-20.o.) A lelkesítő felszólaló nem más, mint Koltay Gábor, a Budapesti Művészeti Hetek és Szabadtéri Színpadok akkori művészeti igazgatója. Akiről tudni érdemes, hogy jó kapcsolatokat ápolt a budapesti pártbizottság tagjaival is. Aki később Wass Albert és Horthy Miklós életművében igyekszik elmélyedni.(forrás:Átlátszó.hu)
Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

2016. május 27., péntek

MOZAIK - KONCZ ÉVA -Néven kell nevezni - mondta Földváryné Kiss Réka, mégis "bujkált" egy, előadó képében legutóbbi konferenciájukon







 Kiss Réka kifejtette: egyre kevesebben élnek közöttünk, akik részesei, személyes szemtanúi voltak az eseményeknek, így egyre kevésbé marad meg az emléke is az érintetteknek. Úgy vélte, 1956 „sokarcú” volt, hiszen egyaránt részesei voltak a vidéki forradalmárok, a fegyveres harcosok a barikádokon vagy a reformkommunista értelmiségiek. A szabadságharcot követő megtorlásnak pedig részesei voltak bírák, ügyészek, népbírák, de fontosak azok a jogászok is, akik visszautasították, hogy részt vegyenek ebben, és mindkét mintát be kell mutatni személyes sorsokon keresztül – mutatott rá. Hozzátette: különböző magatartásformák voltak 1956 után.
A bizottság elnöke arról is beszélt, hogy a megtorlás során kivégzettekről azért vannak eltérő számadatok, mert voltak, akiket „köztörvényesítettek”, vagyis nem politikai okokból ítéltek el tevékenységük miatt. Politikai okokból egészen biztosan 225-229 embert végeztek ki. Ugyanakkor sokakat öt-tíz év börtönbüntetésre ítéltek, ami szintén meghatározta ezen emberek, sőt családjaik sorsát, ugyanis például a gyermekeik sokszor emiatt nem tanulhattak tovább – emlékeztetett.
Földváryné Kiss Réka arról is beszélt, hogy bár 1963 a nagy amnesztia kezdeteként él a köztudatban, ez nem egyenlő felek közötti kiegyezés volt, hanem „egy megtorló hatalom a szovjet hadsereggel a háta mögött és egy megtorolt társadalom” volt a két fél. Nem teljes amnesztiáról van szó, hiszen a hetvenes évekig börtönben maradtak a barikádharcosok, és sok ügy volt később is, amely összefüggésbe hozható 1956-tal – magyarázta.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke végül közölte: meg kell nevezni a bűnösöket, és ha máig megáll a büntetőjogi felelősség, le kell folytatni a szükséges eljárást, de legalább ilyen fontos feladat megismertetni a fiatalokkal 1956-ot.
*
Megtorlók arcáról is fellebben a fátyol- bár elég lassan, most is egy ilyen adott elő Kiss Rékáék konferenciáján
Szeretnék bemutatni ’56 arcait, vagyis az egyéni sorsokon keresztül közelebb hozni a forradalom szereplőit a ma emberéhez. Szükségesnek tartják a „megtorlás arcait” is a közönség elé tárni, valamint harmadik pillérként egy minél teljesebb perkatasztert készíteni a Kádár-korszak megtorláshoz kapcsolódó eljárásairól, amelyhez – a levéltár munkatársaival együttműködve – a teljes iratanyagot átvizsgálják. Bár Kádár taktikai megfontolások alapján, november 4-ét követően félelem nélküli életet ígért az embereknek, hamarosan szembesülnie kellett azzal, hogy az általa ajánlott elvtelen alkut a táradalom nem fogadja el. Nem számított arra sem, hogy ennyire erős társadalmi ellenállással kell szembenéznie.
05_Kiss_KAV
Jövőre nyilvánossá teszik a politikai rendőrök életútját – Fotó: Katona Vanda
Az ellenállás letörése és hatalma megszilárdítása érdekében hamarosan az erőszak eszközeihez nyúlt. Ebben erősítették a szovjet tanácsadók is, akik a háttérből közvetlenül irányították lépéseit, hiszen december közepéig a magyar kormány szó szerint kézi vezérléssel működött.
Földváryné Kiss Réka elmondta: arra is kíváncsiak, hogy a megtorlás során a párt által meghatározott ideológiai keretek mennyiben érvényesültek a perekben. A pereknek négy fő irányuk volt. Az első csoportba a rendszert megreformálni kívánó, úgynevezett reformkommunista politikusok és értelmiségi csoportok tartoztak, a másodikba a fegyveres felkelésben, ellenállásban részt vevők, a harmadikba a nemzeti tanácsok tagjai, a „rendpárti forradalmárok” – köztük a polgári átalakulás hívei –, de a megtorlás olyanokat is sújtott, akik valójában nem voltak aktív részesei az eseményeknek, csupán szimpatizáltak a forradalom eszméivel. A harmadik csoportot tartotta az akkori hatalom a legveszélyesebbnek, mivel Tihanyi Árpád, Brusznyai Árpád, Szobonya Zoltán, Szigethy Attila vagy éppen a szinte teljesen ismeretlen Turi Mihály a törvényes rendet akarta védeni és fenntartani, ellenezte a népítéleteket, a lincselést, amiért az emberek felnéztek rájuk. Ezért meg kellett halniuk. A fegyveres harcokban részt vevők számára sem volt kegyelem, a halálbüntetések és a súlyos börtönbüntetések jelentős része őket érintette. A sokszor hivatkozott 1963-as amnesztiarendelet az életben maradottak közül sem mindenkinek nyitotta meg a börtön kapuit.
A NEB elnöke kiemelte, hogy a megtorlás nem csak az „elkövetőkre” terjedt ki, a rendszer teljes családok életét is tönkretette. Példaként hozta fel a kivégzett Gulyás Lajos református lelkészt, illetve sok sorstársát, akiknek gyermekeit megfosztották a továbbtanulás és a polgári lét lehetőségétől. A forradalmat követő „rendcsinálással” a hatalom minden társadalmi réteget, csoportot elért, vagyis a teljes lakosságnak szólt az üzenet – szögezte le Földváryné Kiss Réka. Hozzátette: bár a rendszerváltást követően folytak kutatások a témában, még mindig számtalan nyitott kérdés maradt. A politikai perek mellett sok ügyet köztörvényes bűncselekménynek minősítettek, így lehetett például a fegyveres felkelésből gyilkosság, a felkelők támogatásából orgazdaság. Ezeket az eljárásokat is meg kell vizsgálni, hiszen a „köztörvényes” vádlottak valójában ’56 miatt kapták az ítéletet. Az amnesztia után sem ért véget a megtorlás időszaka, a tizedik évfordulón indították el az „őszi hadműveletet”, amelyben több ’56-ra visszautaló per indult el, de példának okért még 1967-ben is ítéltek el Békés megyei parasztembereket fegyverrejtegetésért, akik a forradalom szellemében tiltakoztak a kényszertéeszesítés ellen.
A megtorlás résztvevőinek beazonosítása, rövid pályaképük bemutatása szintén szerepel a NEB tervei között. Az MSZMP Ideiglenes Intézőbizottságának (később Politikai Bizottság) tagjai, a pártállam legfőbb vezetői – többek között Kádár János, Münnich Ferenc, Apró Antal, Biszku Béla vagy Marosán György – egymás közötti beszélgetéseikben leplezetlen cinizmussal fogalmazták meg a jogállam sárba tiprását, előrevetítve, mely csoportokkal hogyan kell elbánni. A perekben részt vevő bírák és ügyészek pályaképét pedig azért fontos vizsgálni, hogy árnyalt és pontos képet lehessen kapni arról, ki hogyan viselkedett az eljárások során, és a későbbiekben milyen karriert futott be. Földváryné Kiss Réka azt is kiemelte, hogy közöttük is voltak olyanok, akik nem vállaltak szerepet a megtorlás jogi gépezetében, illetve akik a pártvezetés által elvártnál enyhébb vagy akár felmentő ítéletet kértek vagy hoztak. Ezeket az embereket is be kell mutatni a nagyközönségnek, nem véletlen hát, hogy az ő élettörténetüket is vizsgálják.
A későbbiekben szeretnék kiterjeszteni a kutatást a jogszolgáltatás valamennyi szereplőjére, például a védőügyvédekre is, hiszen közülük nem egy kért az ügyésznél is súlyosabb büntetést „védencére”, míg mások becsületesen, egzisztenciájukat kockáztatva küzdöttek ügyfeleikért. Az utóbbiakra hozta fel példaként az elnök Kardos Jánost, aki a végsőkig küzdött a koncepciós perben 1957-ben elítélt Tóth Ilona életéért. A politikai perekben közreműködő bírák és ügyészek gyakran a szükséges végzettséggel sem rendelkeztek, egy-két éves bírói-ügyészi akadémia elvégzése után már ítélkeztek is. Tóth Ilona perében az ügyészi teendőket az a Molnár György látta el, aki a hat elemi után fodrászsegédként dolgozott, majd belépett a politikai rendőrség kötelékébe. Egyéves bírói-ügyészi akadémiát végezve lett ügyész 1953-ban. A per idején éppen az egyetem jogi karának harmadéves hallgatójaként látta el a vád képviseletét. Az elsőfokú ítélet kihirdetése előtt négy nappal kitüntették. Az elnök kifejtette, hogy minden egyes életutat külön-külön meg kell vizsgálni, össze kell illeszteni az ítélkezők és az elítéltek életpályáját.
A NEB eddigi tudományos eredményei már megtekinthetők a szervezet egyre bővülő honlapján, többek között az MKP–MDP–MSZMP PB összes tagjának pályaképe, valamint az állambiztonsági szervek 1956–1962 közötti szervezetének felépítése és vezetői. A forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára várhatóan elkészül a bírák és ügyészek teljes névsora és pályaképe; jövőre elérhető lesz a www.neb.hu-n a Belügyminisztérium II. főosztálya – a politikai rendőrség – vezetőinek életútja is.
Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

MOZAIK - KONCZ ÉVA: „Abból kell dolgoznunk, hogy tudunk a sorok között olvasni” - mondta Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke




 Mozaik - Koncz Éva
Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke kijelentette: 1956 után a magyar társadalom alapvető tapasztalata volt az erőszak, de azt a Kádár-korszak tabuvá tette, helyette a forradalom és szabadságharc előtti Rákosi-érában történteket nagyította fel.
Hozzátette: egy, a 20. században két diktatúrát megélő társadalomnak elemi kötelessége volna megnevezni az áldozatokat, de ma még az sem egyértelmű, hogy a köztörvényesként elítéltek közül kikre sújtottak le valójában politikai tettek miatt.
Földváryné Kiss Réka megemlítette, hogy az 1956 utáni megtorló gépezet résztvevői „az ÁVH-n (Államvédelmi Hatóság) szocializálódtak”, annak munkamódszereit hozták vissza, így az is kérdéses, mennyire értékelhetőek az általuk „a maguk szempontjai szerint” előállított iratok hiteles forrásként.
„Abból kell dolgoznunk, hogy tudunk a sorok között olvasni” – jelentette ki, hozzátéve, mivel a sortűzpereken és Biszku Béla ügyén túlmenően nemigen szankcionálták az elkövetőket, nem következett be valódi társadalmi katarzis ebben a témában.
A szakember szerint a belső nyilvántartások kuszasága is mutatta, mennyire nem számított a megtorlásoknál az emberélet, ahogy az is: volt, hogy egy sírhelyre hat-nyolc kivégzettet is elhantoltak.
A feltárás helyzetét tragikusnak nevezte Zinner Tibor történész, a Veritas Történetkutató Intézet kutatócsoport-vezetője. Azt mondta: a dokumentumok hiánya miatt fontos kutatásokat nem végezhettek el, miközben „alapvető emlékezetpolitikai lépések nincsenek tisztázva”.
A szakember hangsúlyozta, nem csupán ünnepelni és emlékezni kell, de folyamatosan beszélni is a történtekről, megemlítve, hogy az 1956-ot követő perek során 1945 előtti ügyeket is elővettek; ennek a célja is az volt, hogy „a politikát alá lehessen támasztani”.
Az iratok kutathatóságáról szólva úgy fogalmazott, „mindent ideadnak nekünk, a kérdés csak az, mi a minden”, hiszen az 1980-as évek végén előfordult, hogy érintettek maguk dönthették el, mi maradjon személyi anyagukban.
Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

MOZAIK - KONCZ ÉVA: A forradalom 60. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián kedden kezdődőtt egy háromnapos nemzetközi konferencia

Az 1956-os a forradalom nemzetközi presztízsét újra kell építeni

Mozaik- Koncz Éva
Az 1956-os magyar forradalomnak újra el kell nyernie méltó helyét, rangját Európa emlékezetében, és ezért sokat tehet a forradalom 60. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) kedden kezdődő háromnapos nemzetközi konferencia – mondta az MTI-nek Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) elnöke. 
1956-os forradalomnak a maga korában jelentős visszhangja volt világszerte, majd a rendszerváltás időszakában, amikor az archívumok kutathatóak lettek, ismét ráterelődött a figyelem a hazai és nemzetközi tudományos életben és a közbeszédben, azóta viszont érezhetően elhalványult az emléke, pedig a tanulságai ma is időszerűek – mondta a NEB elnöke. Az 56-os magyar események sok tekintetben egyedülállóak voltak, például abban, hogy ilyen erős, fegyveres ellenállás a kontinens egyetlen országában sem bontakozott ki a hidegháború időszakában egy nagyhatalommal szemben, ilyen szabadságharc nem volt négy évtized alatt sem Berlinben, sem Prágában, sem Varsóban – hangsúlyozta Földváryné Kiss Réka.
Az Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata (ENRS) idei, budapesti konferenciájának négy nagy témája közül az első a forradalomhoz vezető utat, az okokat, az előzményeket igyekszik körüljárni. A forradalmat kiváltó diktatórikus hatalomgyakorlás mindent átfogó hatását próbálja bemutatni, és választ keres arra a kérdésre, miért éppen Budapesten és 1956 októberében tört ki a szovjet birodalom elleni legerőteljesebb és legnagyobb hatású felkelés.

hidegháborús összefüggések

A másik problémakör az 56-os magyar szabadságharc megítélése nemzetközi viszonylatban: a hidegháború logikáját, a kétpólusú világrendet és annak a forradalommal való összefüggéseit vizsgálják a szakemberek.
A harmadik témakör a forradalom következményeit tekinti át. Ide tartozik többek között a magyar ellenállás hatása a szovjet válságkezelésre, arra vonatkozóan is, hogy milyen eszközöket választott a birodalom a magyar forradalom után más szabadságra vágyó vazallus országokban, például 1968-ban Csehszlovákiában vagy 1981-ben Lengyelországban.
A magyar szabadságharc következménye továbbá az a megrendítő erkölcsi válság, amelyet az erőszakos szovjet elnyomás a nyugat-európai baloldal pártjaiban váltott ki, valamint az a szolidaritás is, amelyet a magyar menekültekkel kapcsolatban mutatott több európai és tengeren túli ország.
A szimpózium témái közé tartozik a környező kommunista országokban a magyar forradalommal összefüggésbe hozható megtorló koncepciós perek és adminisztratív intézkedések vizsgálata, melyeknek esetenként etnikai vonatkozásai is voltak, azaz kimondottan az ottani magyar kisebbség ellen irányultak. A forradalom nagyvilágra gyakorolt jelentősége a szovjet politika valódi természetének lelepleződése, az itthoni legsúlyosabb következménye pedig a megtorlás volt.
A konferencia negyedik nagy témája a magyar forradalom kultúrában, művészetben, kollektív emlékezetben betöltött szerepére, jelképeinek, megjelenítéseinek továbbélésére irányítja a figyelmet.
Földváryné Kiss Réka kiemelte: nemzetközileg elismert orosz, amerikai, német, angol, osztrák, lengyel, román, cseh és magyar kutatóknak a szimpózium lehetőséget ad az eltérő tapasztalatok összehasonlítására, a párhuzamok és eltérések vizsgálatára. Ez segít abban, hogy megértsük a közös történelmet, de egyúttal lehetőséget ad arra is, hogy a sajátos magyar nézőpont nagyobb hangsúlyt kapjon az európai párbeszédben.
Így megváltozhat az a 15-20 éve tapasztalható tendencia, amelyben az 1956-os magyar forradalom egyre veszített jelentőségéből az európai emlékezetben. Ezért is tekinthető jelentős kultúrdiplomáciai eredménynek, hogy idén sikerült Magyarországra hozni ezt a rangos eseményt – tette hozzá a NEB elnöke, aki egyúttal az ENRS Irányító Bizottságának magyarországi koordinátora.

számos meghívott és előadó

 

Az Európa emlékezete című háromnapos rendezvény a 20. század történetével foglalkozó intézetek 5. szimpóziuma. Megnyitja Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke és Magdalena Gawin, a lengyel kulturális minisztérium helyettes államtitkára; a nyitónapon felszólal Rafal Rogulski, az ENRS Intézetének igazgatója, Lukasz Kaminski, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete elnöke és Földváryné Kiss Réka.
A számos külföldi, elismert kutató mellett előadást tart a konferencián többek között M. Kiss Sándor, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgató-helyettese, Horváth Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, Borhi László, a bloomingtoni Indiana Egyetem és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának munkatársa, Rainer M. János, az Országos Széchényi Könyvtár 1956-os Intézetének vezetője.
A szimpózium főszervezője az ENRS, magyarországi társszervezője a NEB és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont.
Az ENRS-t négy ország kulturális miniszterei hívták életre 2005-ben; tagja Németország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és a 2014-ben csatlakozott Románia, megfigyelői státusszal rendelkezik Albánia, Ausztria, Csehország és Lettország. Célja egyrészt, hogy elősegítse a 20. századi európai történelem, azon belül is különösen a diktatúrákhoz, háborúkhoz köthető események, folyamatok tudományos feltárását, másrészt oldja a közös emlékezet történelmi traumáit, támogassa a tragikus eseményekhez kapcsolódó gyógyító emlékezetpolitikát.
Az ENRS munkájában részt vesznek az Európa történelmével foglalkozó tudományos intézmények, kutatók és ismeretterjesztéssel foglalkozó szervezetek. Az ENRS évről évre számos rendezvényt, részben szakmai fórumokat, részben a kollektív emlékezetet építő, többnyire kifejezetten fiataloknak szóló programokat szervez. Az ENRS eseményeinek sorából kiemelkedik az éves szimpózium, amelyet először 2012-ben Gdanskban, majd Berlinben, Prágában és Bécsben rendeztek meg.(forrás:mti)
Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

„A forradalom leverése után a Nyugat elfogadta Európa szétszakítottságát”

„A forradalom leverése után a Nyugat elfogadta Európa szétszakítottságát”


1956-os forradalom következménye, hogy a Nyugat elfogadta Európa megosztottságát, a vazallusállamok tudomásul vették, hogy hosszabb távon kell együtt élniük a szovjet uralommal, a szovjet vezetés viszont megtanulta, hogy bizonyos kérdésekben engednie kell, nem folytathatja a végtelenségig "a pofonok politikáját" Kelet-Európa népeivel szemben - fejtette ki Borhi László történész az 1956-os forradalomról tartott konferencián, szerdán az Akadémián. Az Európa emlékezete elnevezésű háromnapos konferenciát az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából rendezte az Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja. A rendezvényt kedden Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg.
Tank Budapesten 1956-ban
Fortepan (Nagy Gyula)

Sztálin második világháborús győzelme nyomán Kelet-Közép-Európa korlátozás nélküli szovjet érdekszférává vált. Egyes államokban a helyi kommunista vezetők még azt sem tudhatták, hány szovjet katona állomásozik országukban és hol van a főparancsnoksága - mondta a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának munkatársaA szovjet uralomnak súlyos gazdasági következményei is voltak, a térségből azokban az években a Szovjetunió legalább annyi erőforrást vont ki, mint amennyivel Nyugat-Európát támogatta az Egyesült Államok a Marshall-segély révén. Szovjetunió nagyhatalmi státuszához pedig jelentősen hozzájárult kelet-európai érdekszférája, nemcsak hadászati, de gazdasági szempontból is. "Kelet-európai gyarmatai" nélkül a Szovjetunió nem volt nagyhatalom. Ez beigazolódott 1989-90 után, és meghatározta a szovjet vezetés döntéseit 1956-ban - vélekedett Borhi László.
Az 1956-os forradalom kimenetelét döntően befolyásolta, hogy a Szovjetunió atomhatalom volt. Amikor az Egyesült Államokban egyesek felvetették, hogy a szovjet utánpótlási útvonalak ellen - például Észak-Erdélyben - vessenek be atomfegyvert, az amerikai elnök úgy reagált: nem semmisíthetjük meg azt a népet, amelyet fel akarunk szabadítani - közölte az évek óta Amerikában kutató szakember. Az Egyesült Államok 1956 után letett a visszaszorítás politikájáról, a Nyugat megtanult együtt élni a Szovjetunió kelet-európai dominanciájával. A brit külpolitika legnagyobb dilemmája Szovjetunióval kapcsolatban 1968-ban - a csehszlovákiai bevonulás évében - az volt, hogy küldjenek-e karácsonyi üdvözlő lapot Brezsnyev akkori szovjet pártfőtitkárnak - idézte fel Borhi László. A szakember szerint mégsem tekinthető eredménytelenek az 1956-os magyar forradalom, hiszen a szovjet vezetés megtanulta, hogy pusztán nyers erőszakkal nem kormányozhatja a régió népeit. Hruscsov megfogalmazásában véget ért a pofonok politikája, és a szovjet vezetés adott némi lehetőséget a vazallusállamoknak a reformra.
Stefano Bottoni, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának történésze 1956 romániai következményeiről szólva elmondta: az egyetlen komoly megmozdulásra Kolozsváron került sor, a tiltakozó diákok vezetőit többéves börtönre ítélték, 1956 és 1962 között pedig mintegy 28 ezer embert ítéltek el politikai cselekmények miatt, ami a magyar 56 utáni megtorláshoz hasonló nagyságrend.
A román pártvezetés a magyar forradalmat nacionalista puccsként értékelte és részben erre válaszul indította el Romániában a nemzeti kommunizmus építését, illetve az életszínvonal javítását, ez utóbbi az 1970-es évekig tartott. Ez a politika másfél-két évtizedig növelte a román kommunista rezsim hazai elfogadottságát, miközben a román vezetés bizonyos kérdésekben a Szovjetunióhoz képest különutas politikát folytatott és így javítani tudta az ország nemzetközi elismertségét is.
Markus Meckel, a Német Háborús Sírokat Gondozó Népi Szövetség elnöke, az utolsó kelet-német külügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a szovjet megszállás elől menekülő 200 ezer magyar sorsa és az irántuk megmutatkozó európai, sőt, világméretű szolidaritás érvényes és aktuális példa. A német szakember szerint 1956 és az 1989-90-es átalakulás tanulságai közé tartozik az ellenállás, illetve kollaboráció dilemmája: meddig lehet együttműködni egy hatalommal, továbbá az ellenállás erőszakos vagy éppen erőszakmentes formái, forradalmi vagy tárgyalásos, megegyezéses átmenet lehet-e sikeresebb.
Rainer M. János, az Országos Széchényi Könyvtár 1956-os Intézetének főigazgatója 1956 hatásai közül kiemelte, hogy megváltozott a szovjet vezetés Kelet-Európa politikáját. A nyílt elnyomás eszközeit visszavonták, vagy amennyire lehetett, igyekezték elrejteni, és a vezetők kiválasztásánál a feltétlen lojalitáson túl a helyi viszonyok ismerete is szerepet játszott. Ám 1956 csupán a hatalomgyakorlás stílusát változtatta meg, a szovjet rendszer lényegét nem. Az emberek alapvető tapasztalatává vált, hogy ezzel a rendszerrel hosszú távon kell együtt élni, a Szovjetunió egyedül nem győzhető le, a Nyugat pedig nem segít.
Ugyanakkor a magyarok nemzetközi megítélését 1956 nagyon kedvezően befolyásolta, a budapesti felkelés a szovjet rendszerekben alávetett népek tiltakozásának szimbólumává vált. Az 1989-90-es rendszerváltás pedig még rá is erősített erre a nagyvilágban élő pozitív Magyarország képre, amely "a sláger címével szólva most múlik pontosan". A mai Magyarország árnyéka rávetül 1956 szabadságünnepére - jegyezte meg az 1956-os Intézet főigazgatója.
(mti 2016. május 26. 10:55 )
Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

Joggal várunk el több tiszteletet az Egyesült Államoktól A magyarok és a lengyelek is joggal várnak el több tiszteletet az Egyesült Államok volt és jelenlegi vezetőitől - mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban.

Joggal várunk el több tiszteletet az Egyesült Államoktól

A magyarok és a lengyelek is joggal várnak el több tiszteletet az Egyesült Államok volt és jelenlegi vezetőitől - mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban.
Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

Az EU és Oroszország pragmatikus együttműködésére van szükség

Videók

Az EU és Oroszország pragmatikus együttműködésére van szükség Az EU és Oroszország pragmatikus együttműködésére van szükség
Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

2016. május 26., csütörtök

51. kormányinfó

Magyarországra senkit nem lehet visszatoloncolni

Magyarországra senkit nem lehet visszatoloncolni

Bár több uniós tagállam is Magyarországra akar visszaküldeni bevándorlókat, ide nem lehet visszatoloncolni senkit, Görögországba kell küldeni az embereket - mondta Lázár János az 51. Kormányinfón.
Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

Lágerbe zárják majd azokat akiket Bogár László vizionált meg akik betolakodtak hazánkba kéretlenül?

Lázár: Mit kell velünk csinálni? Lágerbe zárni?

Bucsy Levente, 2015. szeptember 17., csütörtök 17:04, frissítve: csütörtök 23:28
Nem úgy kel reggelenként Lázár János, hogy lemond, Rogán Antal pozíciócseréjével kapcsolatban viszont igen keményen fogalmazott a csütörtöki Kormányinfón a kancelláriaminiszter.
Egyedül Magyarország képes betartani és betartatni a schengeni szabályokat – közölte a 23. Kormányinfo tájékoztatón Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki szerint Magyarország ezért nem lenézést és nemzetközi kirekesztést érdemel, hanem megbecsülést. „Olyan mértékűek a népünk kiközösítését és megbélyegzését illető törekvések, hogy annak hosszú távú következményei lehetnek”, fogalmazott. „A magyarok kollektív nemzetközi megbélyegzését pártállásra való tekintet nélkül vissza kell utasítanunk. Mit kell velünk csinálni? Lágerbe kell minket zárni?”

A kerítés hatékony

Percről percre
A migránsok a horvát határon is áttörtek – kövesse az eseményeket az mno.hu-n!
A számokat illetően a kormánytag elmondta: a 9380 illegális határátlépő a kerítés megépítése óta egy nap alatt 367-re, két nap alatt 277-re, mára 95-re csökkent. „Jó lett volna, ha nem lett volna rá szükség, de volt” – mondta Lázár János. Vélekedése szerint szervezetten jönnek a határhoz az emberek, és most szervezetten mennek más irányba. Beszámolt arról is, hogy elkaptak 1139 embercsempészt, és finoman utalt rá, hogy akár szerb állami szerepvállalás is lehet a migráció szervezésében. „200 ezer illegális bevándorló lépte át a magyar határt idén eddig. Mára nagyon lecsökkent az érkezők száma. 4300 honvéd teljesít szolgálatot. Nekik volt köszönhető, hogy szeptember 15-re elkészült a határzár. Volt, aki 15 órát is dolgozott az utolsó napon” – sorolta, megjegyezve, hazánkra akkora teher hárul a migráció kapcsán, mint Németországra, Ausztriára és Svédországra együttvéve, mégsem kapjuk meg töredékét sem anyagilag a Görögországnak jutó segítségnek. „200 millió eurót kértünk, 61 milliót kaptunk 7 évre.”
Lázár: Ausztria és Románia gyűlöletbeszédet folytat a magyarok ellen
Állami rezsicsökkentés
Az ügyintézési eljárások lerövidítésére tesz javaslatot Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter jövő héten az Országgyűlésnek. Elmondta, hogy a határidőkre, a tartalmi kérdésekre és a szükséges dokumentumokra vonatkozó szabályozás megváltoztatásával átrendezik egyebek mellett az engedélyezési és felülvizsgálati eljárásokat. A cél, hogy bármilyen ügyet legfeljebb hatvan napon belül el lehessen intézni – közölte Lázár János. Megerősítette azt is, hogy 10 milliárd forint értékben csökkennek az ügyintézési díjak.

Öt-, négy-, illetve hárommillió forintos plafonban maximálná az állami cégek vezetőinek bérét a kormány. Lázár János tájékoztatása szerint a plafonokat szektoronként határozzák meg, veszteséges társaságnál pedig nem jár prémium. A tárcavezető az Állami Számvevőszék elnökének hatásvizsgálatával indokolta a tervet, és célként fogalmazta meg, hogy megszűnjenek a bújtatott bérezési rendszerek. Kitért arra is, hogy kivételes nemzetgazdasági érdekből egy nemzetközi menedzser esetében eltérhetnek a bérezésben és a nemzetközi sztenderdeket alkalmazhatják.

(MTI)
Lázár bejelentette, hogy 200 millió forintos együttműködési megállapodást kötöttek a segélyszervezetekkel, akik akár a szerb oldalon is teljesíthetnek szolgálatot.

Van határvédelem? Lehet beszélni a kvótáról!

A miniszter újból egyértelművé tette, hogy a kvótáról tárgyalni is csak akkor hajlandóak, ha van rendes és hatékony határvédelem, ami mindennek az alapja. Egész addig ugyanis nem lehet tudni, hány emberről beszélünk összesen. További megválaszolandó kérdésnek nevezte az Európai Bizottság számára, hogy mi lesz majd a kvóták után a szabad mozgással.
A kerítés továbbépítésével kapcsolatban nem bocsátkozott jóslatokba, de annyi biztos, hogy a milliárdos költséget is felemészthető munka során Csongrád teljes déli határszakaszára kerítés épül, a horvát szakaszon pedig először az aknák miatti terepfelmérést kell elvégezni. A kerítésszakaszok pedig napokon belül elkészülhetnek, ha lesz döntés.
A kapcsolódó plakát- és nemzetközi sajtókampány – amely Pakisztánig ér – 1,1 milliárd forintot emészt fel, de szórólapozás is jön Szerbia és Macedónia területén.

Ban Ki Mun nézzen rá a szerbekre!

Ban Ki Mun hazánkat elítélő véleményéről kijelentette, arra figyelni kell, de az ENSZ-nek Szerbiára is rá kellene néznie, ott hogy bánnak a migránsokkal, tájékoztatják és ellátják-e őket. Azt nagy hibának tartaná, ha Magyarország szerepvállalása miatt az EU forrásokat vonna meg tőlünk. Lázár megjegyezte azt is, hogy a nehézségek egy részét már megoldotta volna, ha javaslatunkkal összhangban soron kívül felveszik az unióba Szerbiát.
Lázár nem zárta ki, hogy a 30 napos határzárat idejekorán feloldják, de döntés előtt az Operatív Törzs minden nap átvilágítja a helyzetet.
A tárcavezető az ellenzéket is bírálta azért, hogy az elmúlt két évben nem tulajdonított a migrációnak elég nagy jelentőséget.

Beszólt Rogánnak

Kérdésre válaszolva a saját jövőjéről elmondta, nincs téma ebben a helyzetben. „Orbán Viktor szerint van, amelyik munkán javítani kell, ezért kérte fel Kósa Lajost frakcióvezetőnek Rogán Antal helyett” – közölte.
Lázár egyébiránt nem tartja magát olyan vezetőnek, aki minden nap úgy kel fel, hogy le fog mondani.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter közlése szerint Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn ad arról tájékoztatást az érintetteknek, hogy milyen technikával vesz részt a kormányzati munkában Rogán Antal. Elmondta, hogy a kormányfőnek szabad keze van abban, hogy a kormányzati struktúrát megváltoztassa a kabinet teljesítményének javítása érdekében. Hozzátette: a Fidesz-frakció velencei ülésén a kormányfő arról is beszámolt, hogy a változtatásokhoz személyi változtatások is szükségesek, és ennek első lépéseként hívta be a kormányzati csapatba Rogán Antalt. A miniszter elmondta, ha a miniszterelnök megkérdezi tőle, hogyan lehet ezt a változást eredményesen kivitelezni, akkor azt fogja mondani: azok számára, akik a végrehajtó hatalomba bekerülnek, elvárás, hogy a hatalomhoz felelősségnek is társulnia kell.
A Kormányinfó 23.-ról szóló részletes, frissülő tudósításunkat ITT olvashatja.
Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

Lázár kormányinfóiból 2015-2016.

Lázár beolvasott az EU-nak kvótaügyben
Lázár is megszólalt Kiss László ügyében Lázár is megszólalt Kiss László ügyében
De csak az úszókapitány kitüntetéseiről beszélt. Habony kölcsöneiről nem hallott. Orbán pezsgővel ünnepelte volna az IMF-hitel visszafizetését. Kormányinfó 45.
Lemondott Giró-Szász András

Lemondott Giró-Szász András

Dull Szabolcs
követés
2015.10.01. 14:33 Módosítva: 2015-10-03 08:07:02
1393
Hiába hívta Rogán Antal és marasztalta Lázár János, távozik az államtitkár. Lázár a fertőzött menekültekkel is riogatott. Kormányinfó.

2015. augusztus 27., 14:25

Lázár János: A menekülthelyzet tarthatatlan Lázár János: A menekülthelyzet tarthatatlan

Hármas határvédelmet építenek. Tűzparancs nem lesz, vízágyút és gumibotot vethetnek be a rendőrök. Elkezdik az állami földvagyon eladását. Lázár János bejelent.

Lázár: tényleg a Keletinél toborzott merénylőket a párizsi terror szervezője Lázár: tényleg a Keletinél toborzott merénylőket a párizsi terror szervezője

Vissza akarja szerezni a kormány a túszul ejtett sámándobot. Orbán nem engedi el Farkas Flórián kezét. Kormányinfó.
Lázár: Az illegális bevándorlók nem integrálhatók a társadalombaforrás: index
Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)