Alig lehet tudni valamit arról a
programról, amelyet egy magyar cég gyárt telefonos és internetes
adatforgalom figyelésére. A Neti Kft. is felkerült arra a listára,
amelyet a WikiLeaks állított össze az internetet használó vagy mobilozó
emberek megfigyelését segítő cégekről. A cég egyik vezetője azt mondja,
büszkék rá, hogy versenyképes terméket állítanak elő.
Diktátorokat és az állampolgárok után kémkedő hatóságokat is
kiszolgálnak a telefonos és internetes megfigyelőszoftvereket készítő
cégek - állítja Julian Assange, a titkos kormányzati iratok
nyilvánosságra hozására specializálódott WikiLeaks alapítója. A titkos
adatokat kiszivárogtató oldal december elsején nyilvánosságra hozta a
szerinte netezők és a mobilozók megfigyelésére szolgáló szoftverek és
berendezések brosúráit, a gyártók prezentációit, árlistáit és
katalógusait tartalmazó, Spy Files címet viselő aktáját. A gyártók
között egy magyar cég, a Bongo nevű internetszűrőt gyártó Neti Kft. is
megtalálható.A dossziéhoz fűzött kísérőlevelében Assange azt írta, hogy a fejlett technológiával rendelkező országokban működő megfigyelőszoftvereket gyártó cégek szolgálják ki a világ többi országát kémszoftverekkel. A titkos iparág 25 országban - köztük Magyarországon - működik, vásárlói között pedig akár távol-keleti diktatúrák is megtalálhatóak Assange szerint. A Spy Files projekt azt tűzte ki célként, hogy a WikiLeaks szerint több millió dolláros forgalmat lebonyolító, a tömeges megfigyelésben segédkező cégekről minél több információt nyilvánosságra hozzon.
A WikiLeaks listáján megtalálható magyar cégről szerződések vagy árlisták helyett csupán a 2008-as prágai Intelligence Support Systems for Lawful Interception, Criminal Investigations and Intelligence Gathering szoftveres hírszerzési konferencián bemutatott reklámanyagukat hozták nyilvánosságra. A Neti Kft. "a nemzetgazdaság és az állami működőképesség szempontjából alapvető fontosságú informatikai rendszerek" védelmével megbízott Nemzeti Hálózatbiztonsági Központot is üzemeltető Puskás Tivadar Közalapítvány testvércége, fő profilja pedig a megfigyelőszoftverek gyártása.
Az 1993 óta létező cég bevétele az elmúlt három évben rendre több mint 700 millió forint volt, egyszer pedig a milliárdos összeget is meghaladta az Opten céginformációs adatbázis szerint. A cég legfontosabb terméke a Bongo nevű megfigyelőrendszer, amelynek képességeiről csupán vázlatosan szól a cég honlapja. A rendszer nagy mennyiségű, telefon- és számítógépes hálózaton haladó adat elfogására, kezelésére, feldolgozására és több lehallgató központba való továbbítására képes. A honlap szerint a Bongo rendszer akár egy PC-n is futtatható, ám "igazi erejét országos méretű, több száz szerverből álló rendszerként mutatja meg". Ennél valamivel bővebb a WikiLeaks által kiszivárogtatott, a nemzetbiztonsági szakma világkonferenciájának számító, a kizárólag minősített szállítók és megrendelők által látogatható ISS Worldről származó prezentáció.
A prezentáció bemutatja a problémakört is, amire a Bongo rendszert kidolgozták. Felvázolja, hogy míg a telefonrendszer ismert, állandó szabványokkal dolgozik, a forgalom mértéke pedig lassan növekszik, addig az internetes forgalom ugrásszerűen növekszik, az új adatfajták pedig kiszámíthatatlan sebességgel jelennek meg. A dinamikusan növekvő netforgalom monitorozására a skálázható, több operátort kiszolgáló Bongót ajánlja a Neti, amely segít a befolyó nagy mennyiségű információt megszűrni.
"Mi nem adhattuk volna el Kadhafinak"
A Nemzetbiztonsági törvény pontosan szabályozza, hogy a Neti Kft. kinek adhat el megfigyelő rendszereket, "ami pedig a nemzetközi piacot illeti, mi nem adhattunk volna el Kadhafinak" - mondta az [origo]-nak Kőhalmi Zsolt, a Neti és az azt tulajdonló Puskás Tivadar Közalapítvány elnöke. Kőhalmi szerint a legmodernebb technológiát használó bűnözők elleni harchoz a nemzetbiztonsági és bűnüldöző szolgálatoknak hasonlóan modern eszközökre van szükségük. Neti által fejlesztett rendszer részletei államtitoknak minősülnek, már a cég szűkszavú honlapja sem a nagyközönségnek, hanem inkább a szakmának szól. A céget Kőhalmi szerint nem érintette hátrányosan a kiszivárogtatás, büszkék arra, hogy a nemzetközi piacon is versenyképes terméket állítanak elő. A dosszié megjelenését kísérő, Julian Assange által írt szöveget azonban csúsztatásokkal telinek és emiatt károsnak tartja a Neti elnöke. "Ne az eszközt bántsuk, hanem azt, aki rosszra használja" - mondta.
Célkeresztben a megfigyelők
A WikiLeaks aktájában több mint százhatvan szoftver- és hardvergyártó bizalmas dokumentumai találhatóak meg. Az adatbázishoz nem tartozik részletes elemzés, mint a korábbi WikiLeaks-anyagokhoz, inkább a CableGate dossziéra hasonlít, amelyben minimális rendszerezéssel publikáltak nem nyilvános amerikai követségi táviratokat. Francia újságíróknak viszont már feltűnt, hogy a szintén megfigyelő rendszereket gyártó Amesys egyik kézikönyvében a Kadhafi rezsim által üldözött személyek nevei szerepelnek példaként.
.
Nem csak a WikiLeaks vette górcső alá az állampolgárok megfigyelését lehetővé tevő szoftverek gyártóit. Novemberben a Washington Post adott ki egy részletes, Surveillance Catalog című dossziét harminchat olyan cégről, amely az internetezők megfigyelését lehetővé tevő szoftvereket készít.
Az információs hadszínteret tanulmányozó Citizen Lab a Torontói Egyetemmel közösen pedig arra szerzett bizonyítékot, hogy a megfigyelőeszközöket gyártó amerikai Blue Coat Systems a burmai rezsimnek épített ki monitorozó rendszert. A cég egyszer már a hackerek látókörébe került, amikor a Telecomix hackercsoport 54 gigabájtnyi naplófájllal bizonyította, hogy a szíriai állami megfigyelő központokban a Blue Coat működik.
Bár a WikiLeakshez 2010 ősze óta nem lehet anonim módon, a szervezet honlapján található feltöltő szolgáltatást használva anyagokat eljuttatni, a Spy Files adatbázis valahogyan mégis az Assange vezette csoport kezébe került. Az oldalra kirakott számláló pedig arra utal, hogy a 287 dokumentumot tartalmazó dosszié még bővülni fog a jövőben.
Forrás:Origo, Szedlák Ádám
