Több tiszteletet kérünk a magyaroknak, még a nagykövet úrtól is!” - Szijjártó Péter keményen üzent David Pressmannak, az ATV kérdésére közölte: Nem dolga beleszólni Magyarország belügyeibe. Ha arra kívánja felhasználni a magyarországi tartózkodását, hogy minősítgesse a magyar kormány tevékenységét, “akkor nagyon nehéz dolga lesz, hogy a két ország közötti együttműködés javítása érdekében eredményesen dolgozzon”. “Az Egyesült Államok budapesti nagykövetének nyilatkozataival kapcsolatban azt tudom mondani, érdektelen, teljes mérték érdektelen, hogy mit gondol ő vagy bármely más nagykövet a magyarországi belpolitikai folyamatokról, mert semmi köze nincsen hozzá” - jelentette ki egy mai az egyiptomi fejlesztési miniszterrel tartott sajtótájékoztatón munkatársunk kérdésére Szijjártó Péter, akit azt követőn kérdeztünk meg, hogy David Pressman a Politiconak azt nyilatkozta: a magyar kormány tagjai gyakran beszélnek a béke előmozdításáról, de az uniós szankciók ellenzésétől kezdve az orosz “tűzszüneti” javaslatokig továbbra is a Putyin által támogatott nézeteket hangoztatják. Pressman amerikai nagykövet korábban 9 orosz oligarcha esetében már felvetette: miért szolgálja az Magyarország érdekeit, ha orosz oligarchákat véd a magyar kormány. Hirdetés Nem dolga beleszólni… “Nem dolga beleszólni Magyarország belügyeibe, és ha arra kívánja felhasználni a magyarországi tartózkodását, hogy minősítgesse a magyar emberek által elég egyértelmű többséggel megválasztott, a magyar emberek felhatalmazását bíró kormány tevékenységét, akkor nagyon nehéz dolga lesz abban a tekintetben, hogy a két ország közötti együttműködés javítása érdekében eredményesen dolgozzon” - jelentette ki az ATV kérdésére Szijjártó Péter üzenve David Pressmannak. “Mert mi, amikor nagyköveteket fogadunk, akkor azt szó szerint értjük: nagyköveteket fogadunk. Olyan embereket, akikről azt gondoljuk, hogy a küldő ország azért küldi ide, hogy a két ország kapcsolatának javításán, fejlesztésén dolgozzanak, a kölcsönös tisztelet talaján állva. Nem kormányzókat meg nem helytartókat fogadunk, akiket feltételezem azért küldenének ide, hogy megmondják nekünk, hogy mi hogy éljünk a saját hazáinkban - hangoztatta a külgazdasági és külügyminiszter, hangsúlyozva: “ennek a korszaknak vége van”. Szijjártó Péter a kérdésünkre válaszolta nyomatékosította, hogy Magyarország egy szuverén ország. “Nekünk senki nem mondhatja meg kívülről, hogy hogy éljünk, ezért aztán érdektelen, hogy más ország állampolgára - legyen az egy nagykövet is - mit gondol a magyarországi belpolitikai folyamatokról” - jelentette ki. Mint mondta, majd a magyar emberek eldöntik, hogy a kormány jól dolgozik-e vagy sem, elégedettek-e vele vagy sem, és akkor a soron következő parlamenti választáson ezen akaratukat kifejezik - minthogy kifejezték az elmúlt években is - elég egyértelműen. “Még akkor is, hogyha a világ más tájairól, talán onnan is, ahonnan a nagykövet úr érkezett, ezzel ellentétes döntéseket próbáltak meg inspirálni. Sőt, akár még finanszírozni is” - utalt az ellenzéki milliárdokra. Úgyhogy, több tiszteletet kérünk a magyaroknak, még a nagykövet úrtól is! - jelentette ki Szijjártó Péter a kérdésünkre, üzenve az amerikai nagykövetnek. A magyar nemzeti érdeket ez a kormány soha nem adja fel A magyar kormány lépéseit egyetlenegy szempont határozza meg, ez a magyar nemzeti érdek, “ha tetszik, ha nem” - jelentette ki a miniszter, úgy fogalmazva: a magyar nemzeti érdeket ez a kormány soha nem fogja feladni. “Megértjük, hogy voltak olyan külső próbálkozások, hogy Magyarországnak olyan kormánya legyen, amely nem magyar érdekeket képvisel, de a próbálkozás nem jött be” -mondta, nyilván újra az Amerikából a Márki-Zay Péteréknek juttatott milliárdos forrásokra célozva. „Mondhatnám azt is, hogy rossz befektetésnek bizonyult az a komoly pénzösszeg, amit ennek érdekében megmozgattak” - fogalmazott a miniszter. “Mi amíg hivatalban leszünk, kizárólag a magyar nemzeti érdeket fogjuk képviselni. A magyar nemzeti érdek most ebben a konkrét helyzetben az, hogy minél előbb béke legyen, és nem vagyunk hajlandók feladni a béke iránti elkötelezettségünket” - jelentette ki Szijjártó Péter. A miniszter ezúttal is elmondta a háború kapcsán: “lehet, hogy több ezer kilométerre innen vagy egy óceánnal odébb nem tűnik olyan súlyosnak a helyzet. De mi, akik itt élünk a háború szomszédságában, pontosan tudjuk, hogy mennyi szenvedést hoz ez a háború. Mi azt szeretnénk, hogyha ennek a háborúnak vége lenne” - hangoztatta Szijjártó Péter a sajtótájékoztatón.

Az Egyesült Államok budapesti nagykövete a Politicónak nyilatkozott Orbán Viktor oroszbarát politikájáról. Egy ukrán parlamenti képviselő szerint Magyarország régóta a béke ellensége. Háború Ukrajnában „Különleges katonai műveletnek” nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A harcok 2022 február óta tartanak, a Nyugat fegyverszállításokkal és gazdasági szankciókkal nehezíti az oroszok előrenyomulását. Cikksorozatunkban minden fejleményről beszámolunk. Friss cikkek a témában Leszavazta a Fidesz az ellenzéki javaslatot, amely lehetővé tenné Putyin letartóztatását Magyarországon Moszkva fenyegetéssel reagált arra, hogy Dél-Korea is beszállhat Ukrajna felfegyverzésébe „Egy öt-hat éves kislány sikítozott. Én pedig fejbe lőttem” – Wagner-zsoldosok vallottak az Ukrajnában elkövetett bűnökről Hosszú cikkben elemzi a Politico brüsszeli kiadása Orbán Viktor miniszterelnök viszonyát Ukrajnához és legfőképpen Oroszországhoz. Az írás felidézi a diplomáciai botrányt kavart háttérbeszélgetését is a Karmelita kolostorban, amelyen Ukrajnát Afganisztánhoz és „senki földjéhez” hasonlította. A kijelentés miatt Kijev bekérette az ukrajnai magyar nagykövetet és hivatalosan is tiltakozott a „becsmérlő szavak ellen”. A Politico emlékeztet, hogy Budapesten Orbán viselkedését részben belpolitikai trükknek tekintik, amellyel eltereli a figyelmet a magyar gazdaság problémáiról és megfelel a nacionalista szavazóknak. Szakértők szerint azonban a retorikája több rövid távú politizálásnál: így akarja megőrizni a Moszkvával régóta fennálló jó kapcsolatát. Ezt viszont egyre kevésbé nézik jó szemmel Magyarország EU és NATO-szövetségesei, amit David Pressmannek, az Egyesült Államok budapesti nagykövetének nyilatkozata is bizonyít. Azt írta a lapnak: A magyar kormány politikusai gyakran beszélnek a béke előmozdításától, de – a szankciók elítélésétől kezdve az orosz »tűzszüneti« javaslatok elfogadásáig – továbbra is a Putyin által támogatott nézeteket hangoztatja. Csatlakozunk a magyar kormány békefelhívásához, de ezeket a felhívásokat Vlagyimir Putyinnak kellene címezni”. A Politicónak nyilatkozó szakértők ugyanakkor arra is emlékeztettek, hogy Orbán nem ukránellenes, egész egyszerűen csak mindkét oldalnak meg akar felelni, így Oroszországnak is. A miniszterelnököt személyesen ismerők a lap szerint ugyanakkor részben azzal magyarázzák ellentmondásos megjegyzéseit, hogy szeret nyíltan beszélni olyan kérdésekről, amelyekről más politikusok nem. „Úgy gondolja, hogy valójában sok európai így gondolkodik, és arra számít, hogy Európa végül nem fog kiállni Ukrajna mellett” – mondta a lapnak Szelényi Zsuzsanna, volt Fidesz-tag. Máshogy látja Orbán Ukrajnával kapcsolatos mondatait Ivanna Oresztyivna Klimpus-Cincadze, az ukrán parlament EU-integrációs bizottságának elnöke. „Ez sajnos tisztán orosz retorika. Magyarország régóta a szabadság ellensége” – írta a lapnak. Azt is meglepőnek nevezte, hogy a magyar nyilatkozatokra és tettekre még nem érkezett megfelelő válasz az Európai Unióból és a NATO-ból.(hvg)

Az Egyesült Államok budapesti nagykövetének nyilatkozataival kapcsolatban azt tudom mondani, érdektelen, teljes mértékben érdektelen, hogy mit gondol ő, vagy bármely más nagykövet a magyarországi belpolitikai folyamatokról, mert semmi köze nincsen hozzá – jelentette ki Szijjártó Péter, amikor az atv.hu arról kérdezte, mi a véleménye arról, hogy David Pressman amerikai nagykövet a Politicónak azt mondta, hogy a magyar kormány tagjai a Vlagyimir Putyin által képviselt nézeteket visszhangozzák.

Amerikai nagykövet: Nem maradhatunk csendben, ha az Egyesült Államokat támadja egy NATO-tag

Az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője is említést tett a nyilatkozatháborúról, amely az Egyesült Államok budapesti nagykövete és Szijjártó Péter között indult el a héten. Miután David Pressman interjút adott a Politicónak, kitérve a magyar kormány ukrajnai háborút illető, oroszbarátnak tűnő nyilatkozataira, a magyar külügyminiszter kijelentette, hogy érdektelen, hogy mit állít az amerikai diplomata, és egyébként sem feladata egy nagykövetnek az őt fogadó ország belügyeibe beleszólni. Erre Pressman után az amerikai külügyminisztérium is reagált, kiállva az amerikai érdekeket és értékeket képviselő nagykövet mellett. A külügyminisztérium szóvivője, Ned Price közölte, hogy a történteket nem nevezné „csetepaténak” (kerfuffle), bár azt nem mondta, minek minősítené az egymásra reagáló nyilatkozatokat. Csütörtökön Pressman a New York Timesnak nyilatkozott, a cikk szerint a nagykövet ellenséges terepen találta magát. Pressman felidézte azt az esetet, amikor a Dunán, gumicsónakról mutatott fel két férfi egy halálfejes transzparenst, azzal az angolul és magyarul leírt kísérőszöveggel, hogy „Pressman úr, ne gyarmatosítsa Magyarországot a maga halálkultuszával”. A feszültség már azelőtt érezhető volt, hogy Pressman tavaly szeptemberben Magyarországra jött volna – ahol a protokoll általános szabályaitól eltérően a magyar Külügyminisztérium államtitkár helyett csak főosztályvezetőt küldött a fogadására. A hűvös fogadtatás előzménye, hogy Pressman a szenátusi meghallgatáson kijelentette, „Magyarországon hanyatlik a demokrácia, és szembe kell nézni a magyar kormány feletti orosz befolyással”, és a kínai befolyást is aggasztó folyamatként említette. Korábban hasonló, rendkívül kemény nyilatkozat nem lett volna elképzelhető, az utóbbi időben azonban már nem váratlan a magyar–amerikai viszony ismeretében, különösen az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúval kapcsolatos magyar kormányzati nyilatkozatok fényében. Pressman azt mondta, hogy hanyatlik a demokrácia, a jogállamiság, de ez a kifejezés eufemizmus: elfedi azt a szándékosságot, ami az igazságszolgáltatás befolyásolása vagy a sajtószabadság szisztematikus leépítése mögött áll. Szerinte erről kell majd beszélni kormányzati szereplőkkel, de a civil szervezeteket is támogatni kell, hogy részt vehessenek a demokratikus folyamatokban. Ez tehát megadta az alaphangot, amely a jelek szerint azóta sem változott Budapest és Washington, közelebbről Szijjártó és Pressman között. A melegségét nyíltan vállaló, állomáshelyére férjével és két gyerekével érkezett nagykövet arról is beszélt, hogyan kezdődik sok beszélgetése a magyar állam képviselőivel: „Nagykövet úr, örülök, hogy láthatom, tudom, ön a genderkérdésről szeretne beszélni” – idézte fel Pressman a New York Timesnak. „Ilyenkor félbeszakítom őket és elmondom, hogy nem, igazából Magyarország és Putyin kapcsolatáról szeretnék. Ők mindig a kulturális háborúról akarnak beszélgetni, miközben mi arról a háborúról szeretnénk párbeszédet, amelyik itt van a szomszédban.” Különösen aggasztónak találta Pressman a magyar Nemzeti Információs Központ jelentését, amely kémhálózatként mutatott be több amerikai állampolgárt, az Action for Democracyval és a rajta keresztül a magyar ellenzék közelébe ért támogatási pénzekkel kapcsolatban. Nem lehetünk csendben, ha az Egyesült Államokat támadja egy NATO-szövetséges – idézte a New York Times Pressmant. Megjegyezte, hogy miközben Szijjártó rendszeresen minősít kritikus kijelentéseket belügyekbe való beavatkozásnak, addig Orbán Viktor maga megy az Egyesült Államokba és kampányol így. (Ezzel Pressman Orbán megjelenésére utalt a konzervatív CPAC texasi konferenciáján.) Azt is vitatja, hogy ezek, a valóban belügyeket érintő megnyilatkozások lennének a részéről: „Tisztelettel megjegyzem, mi nem tekintjük pusztán Magyarország belpolitikai fejleményének az európai határok átrajzolására irányuló orosz törekvéseket” – írta Pressman a Twitteren. Nyilatkozata arra utal, hogy ennek a törekvésnek lehet a része az is, ahogyan a Kreml propagandája megjelenik a magyar kormányhoz köthető körök által ellenőrzött médiumokban is. Az ott „rutinszerűen megjelenő Amerika-ellenes hangok aggasztják az Egyesült Államokat” – mondta Pressman a New York Timesnak, amely a magyar külügyminisztériumhoz is fordult, ám ott nem reagáltak a lap megkeresésére. A Telexnek szüksége van rád, segíts minket akár csak 1000 forinttal! Ezt az oldalt közösségi összefogásból hoztuk létre azért, hogy a legfontosabb hírek magyarok millióihoz juthassanak el havonta, cenzúra és fizetőfalak nélkül. Erre viszont csak olvasóink nagylelkű, folyamatos támogatása mellett vagyunk képesek. Kérjük, szállj be te is a finanszírozásunkba, adj akár egyszeri támogatást, vagy ha megteheted, legyél a rendszeres támogatónk.(Telex)

Szijjártó az amerikai nagykövetnek: Vége annak a korszaknak, amikor helytartókat fogadtunk

Szijjártó az amerikai nagykövetnek: Vége annak a korszaknak, amikor helytartókat fogadtunk 2023. 02. 02. 16:14 Több tiszteletet kérünk a magyaroknak, még a nagykövet úrtól is! – mondta Szijjártó Péter az ATV kérdésére David Pressman amerikai nagykövetről. Az Egyesült Államok budapesti nagykövetének nyilatkozataival kapcsolatban azt tudom mondani, érdektelen, teljes mérték érdektelen, hogy mit gondol ő vagy bármely más nagykövet a magyarországi belpolitikai folyamatokról, mert semmi köze nincsen hozzá – jelentette ki az egyiptomi fejlesztési miniszterrel tartott sajtótájékoztatón a külügyminiszter. Mindezt arra, hogy hogy Pressman a Politicónak azt nyilatkozta: a magyar kormány tagjai gyakran beszélnek a béke előmozdításáról, de az uniós szankciók ellenzésétől kezdve az orosz „tűzszüneti” javaslatokig továbbra is a Vlagyimir Putyin által támogatott nézeteket hangoztatják. Nem dolga beleszólni Magyarország belügyeibe, és ha arra kívánja felhasználni a magyarországi tartózkodását, hogy minősítgesse a magyar emberek által elég egyértelmű többséggel megválasztott, a magyar emberek felhatalmazását bíró kormány tevékenységét, akkor nagyon nehéz dolga lesz abban a tekintetben, hogy a két ország közötti együttműködés javítása érdekében eredményesen dolgozzon – mondta Szijjártó. Mert mi, amikor nagyköveteket fogadunk, akkor azt szó szerint értjük: nagyköveteket fogadunk. Olyan embereket, akikről azt gondoljuk, hogy a küldő ország azért küldi ide, hogy a két ország kapcsolatának javításán, fejlesztésén dolgozzanak, a kölcsönös tisztelet talaján állva. Nem kormányzókat meg nem helytartókat fogadunk, akiket feltételezem azért küldenének ide, hogy megmondják nekünk, hogy mi hogy éljünk a saját hazáinkban. Ennek a korszaknak vége van – tette hozzá. Nem sokkal később Pressman is válaszolt, aki azt írta: Minden tisztelettel, de Oroszország azon kísérletét, hogy egyoldalúan átrajzolja Európa határait, nem tartjuk csupán »magyarországi belpolitikai fejleménynek«.(24.hu)

2023. március. 22. 09:30 Nagy Iván László hvg360 "Annyira Orbán sem hülye, hogy egyedül álljon a svéd NATO-csatlakozás útjába" Orbán Viktor rossz úton halad, ha az Európai Uniót akarja zsarolni Svédország NATO-tagságának hátráltatásával – állítja Adrian Hyde-Price brit politikaprofesszor, a Göteborgi Egyetem nemzetközi- és biztonságpolitikai szakértője. A szakember szerint a svédek júliusra rendezik a vitáikat Törökországgal, annyira pedig Orbán Viktort sem tartja hülyének, hogy ezután is akadékoskodjon. Azt viszont megbocsáthatatlannak érzi, hogy a magyar kormány belpolitikai önérdekből nem akarja észlelni a biztonságpolitikai kockázatot, amit a hintapolitika eredményez.

2023. március. 22. 09:30 Nagy Iván László hvg360 "Annyira Orbán sem hülye, hogy egyedül álljon a svéd NATO-csatlakozás útjába" Orbán Viktor rossz úton halad, ha az Európai Uniót akarja zsarolni Svédország NATO-tagságának hátráltatásával – állítja Adrian Hyde-Price brit politikaprofesszor, a Göteborgi Egyetem nemzetközi- és biztonságpolitikai szakértője. A szakember szerint a svédek júliusra rendezik a vitáikat Törökországgal, annyira pedig Orbán Viktort sem tartja hülyének, hogy ezután is akadékoskodjon. Azt viszont megbocsáthatatlannak érzi, hogy a magyar kormány belpolitikai önérdekből nem akarja észlelni a biztonságpolitikai kockázatot, amit a hintapolitika eredményez.

Ismerős helyzet, hogy elutasítanak minden kritikát – jelezte David Pressman annak kapcsán, hogy megjelent az amerikai országjelentés, amely lesújtó képet fest Magyarországról. A magyar külügyminiszter nem vette jó néven jelentést. Felháborító, hogy az amerikai külügyminisztérium más országok belügyeivel foglalkozik, és mindenfajta egyoldalú értesülésekre hivatkozva jelentést ír külföldi államok emberi jogi és egyéb helyzetéről – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Szarajevóban. Mindezt annak kapcsán közölte, hogy március 20-án tette közzé az Egyesült Államok külügyminisztere, Anthony Blinken Amerika 2022-es emberi jogi országjelentéseit. A jelentés Magyarországról szóló része lesújtó képet fest az országról. Azt írják, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét rendszeresen érik támadások, vagy egyenesen azt csorbítani kívánó törekvések. Ugyanilyen jelzőkkel illették a magyar sajtószabadságot is: szerintük a média szabadságát súlyosan korlátozza a kormány, van, hogy konkrétan cenzúrázzák a médiában megjelenő tudósításokat. Az Egyesült Államok jelentésében külön ír a magyarországi korrupcióról is: azt írják, az állam meghatározott gazdasági szereplőknek biztosít kiváltságokat. A jelentésben az áll, hogy a kormány ugyan korábban tett néhány tétova lépést arra, hogy a korrupt tisztségviselők tevékenységét azonosítsák, kivizsgálják, a valóban korruptakat pedig bíróság elé is állítsák, azonban azokban az ügyekben, ahol magas szintű politikussal kapcsolatban merült fel a korrupció gyanúja, az ellene való fellépés is korlátozott volt. David Pressman budapesti amerikai nagykövet már Szijjártó Péter kijelentéseire reagált a Twitteren, amely szerint „ismerős a megfogalmazás”. A Kreml is folyamatosan szidalmazta az Egyesült Államokat minden kritikájuk kapcsán, mondván, visszautasítanak minden olyan kísérletet, amely a belügyeikbe való beavatkozás" – utalt ezzel arra, hogy a magyar külügyminiszter szerint egyoldalúan kritizálják a magyar politikai vezetést.(hvg)

David Pressman nagykövet beszéde Az Élet Menete rendezvényen

David Pressman nagykövet beszéde Az Élet Menete rendezvényen 2023. április 16. Verő főrabbi, Schnurbein koordinátor, Gross nagykövet, Hadas nagykövet, Gordon Gábor, a diplomáciai testület tagjai és a legfontosabb, tisztelt túlélők, jó napot! Az, hogy Európa legnagyobb zsinagógája egy rövid sétára van onnan, ahol most állunk, Európa negyedik legnagyobb zsinagógája pedig – amelyet nemrégiben meglátogattam – Szegeden van, azt bizonyítja, hogy a zsidó közösség mennyire fontos Magyarország múltjában és jelenében egyaránt. Megtiszteltetés számomra, hogy ma itt állhatok Önökkel ezen a fontos eseményen. 1945-ben, amikor a nácik arra készültek, hogy kiürítsék az ohrdrufi koncentrációs tábort, és megkezdjék a halálmeneteket Buchenwald felé, a nácik távozásuk előtt arra kényszerítették foglyaikat, hogy holttesteket ássanak ki a tömegsírokból, és egy hatalmas máglyán égessék el azokat, hogy eltussolják az elkövetettgyilkosságokat. Amikor egy héttel később George Patton amerikai tábornok megérkezett a táborba, megjegyezte: „Nem voltak túl sikeresek ebben, mert volt egy halom emberi csont, koponya és elszenesedett törzs.” Patton tábornokkal Ohrdrufba látogatva, Eisenhower tábornok elrendelte, hogy a közeli németországi Gotha város minden lakóját hozzák el a táborba. A gothaiak olyan közel laktak, hogy látniuk kellett a hatalmas máglya füstjét, és talán még a szagát is érezniük kellett. Azt akarták, hogy szembenézzenek azokkal a borzalmakkal, amelyeket hozzájuk olyan közel követtek el. Amikor összegyűlünk, hogy újra elmeséljük a holokauszt történetét, joggal dicsőítjük a felszabadítókat, rácsodálkozunk a túlélők kitartására és emberségére, valamint a megölt milliók miatti felbecsülhetetlen veszteségre. Ám amikor újra emlékezünk, olyan emberek történetét is el kell mesélnünk, mint Gotha lakóiét – olyan szemlélőkét, akik tudták, mi történik, de nem cselekedtek. És beszélnünk kell azokról az emberekről is, akiknek magától értetődőnek látszó , rutinszerű napi cselekedetei lehetővé tették a nácik számára, hogy több mint hatmillió zsidót, valamint számtalan homoszexuálist, romát és másokat öljenek meg. A vonatoknak voltak vezetői. Mérnökök tartották karban őket. Dolgozók takarították. Útjuk során számtalan városon és településen mentek keresztül. És mégis, nagyon sokan nézték végig passzívan, ahogy zsidó szomszédaikat vonatokra kényszerítik, ahogyan azt is végignézték, soha nem térnek vissza. Tudjuk, hogy a holokauszt nem valósulhatott volna meg a gázkamrákat és őrtornyokat kezelő hóhérok aljas gyűlölete nélkül. És nem történhetett volna meg az olyan városok lakóinak cinkos passzivitása nélkül sem, mint Gotha. Emberek, akik meggyőzték magukat arról, hogy nem tudnak semmit, vagy hogy tehetetlenek. Ma azért gyűlünk össze, hogy emlékezzünk az elhunytakra. Ma azért gyűlünk össze, hogy átgondoljuk, mi lehetett volna. De a legfontosabb az, hogy ma azért gyűlünk össze, hogy tanulhassunk. Nem felejtjük el azokat, akik elkövették ezeket a szörnyű bűnöket; az olyan, ma hírhedt neveket, mint Hitler és Mengele, a nácik és a nyilasok; és soha nem felejtjük el a hősöket: Carl Lutzot, Raoul Wallenberget és Szenes Hannát; és nem felejtjük el, mi történik, ha megengedjük magunknak, hogy – mint Gotha lakosai – a hallgatástól megsüketülten, tétlen cinkosokká váljunk. Míg tehát a séta egy része a megemlékezés, az emlékezés és a nevelés, úgy a séta egy része az újraszentelés is. Újra elkötelezzük magunkat, hogy összegyűjtsük az erőt, hogy bevonjuk azokat, akikkel nem értünk egyet, és kiállunk azok ellen, akik a kiszolgáltatottakat célozzák meg, azokkal, akiket opportunista gyűlölet hajt, és akik mindannyiunk szent egyéniségét használják fel a megosztásra, marginalizálásra és dehumanizálásra. Újra elkötelezzük magunkat, hogy – együtt – lépéseket tegyünk annak érdekében, hogy egyénileg és kollektíven, közösségként és nemzetként soha többé ne engedjük meg, hogy ez megtörténjen. Itt. A szomszédban. Bárhol.

Durván ráizgult az amerikai nagykövet pécsi látogatására a kormánysajtó (PÉCS AKTUÁL)

Hétfőn Pécsre látogatott David Pressman, az USA budapesti nagykövete. A helyi és az országos jobboldali sajtót betriggerelte az esemény: már napokkal korábban alaposan beharangozták a hírt, Pécsről indulva pedig az Origo-Magyar Nemzet tengely akkurátusan fel is dolgozta a témát. Végül hétfő reggel már újra ez a téma virított a Magyar Nemzet címoldalán is – jóval a hivatalos látogatás előtt. A pécsi Fidesz már hétfő délelőtt sajtótájékoztatót tartott Pressman érkezéséről, akit ez érdekel, az itt tudja visszanézni. Barkóczi Csaba és a Kamarás Péter (KDNP) azt sérelmezték, hogy rájuk nem volt kíváncsi a nagykövet, pedig szívesen elmondták volna neki a pécsi városvezetés „korrupciógyanús” ügyeit.

Megbukott Orbán orosz kémbankja

A magyar állampolgárt és budapesti lakosokat érintő szankciókat aztán David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete szerda délutáni sajtótájékoztatóján hivatalosan is bejelentette.„Ez a bank és az általa itt foglalkoztatott emberek veszélyt jelentenek a magyar nép biztonságára és szuverenitására, és a szomszédos országokéra is.A bank ideérkezése óta nagyon sok alkalommal figyelmeztettük magyar barátainkat erre a veszélyre, és mostanra NATO-szövetségeseink közül csak a magyar állam maradt részvényese ennek a banknak” – mondta Pressman nagykövet, aki ezzel együtt úgy gondolja, hogy egy hajóban evezünk mi, magyarok és amerikaiak, egy nagyon veszélyes helyzetben. A magyar kormánynak azonban meg kell értenie, hogy a kémbank egy kötelezően megoldandó probléma.(észak hírnök)

Gulyás Gergely szerint hibázott David Pressman amerikai nagykövet, hogy meghívta a széder estre Gyöngyösi Mártont, ezért elnézést kellene kérnie. “Kicsit nevetséges hacacáré” - fogalmazott a miniszter az amerikai nagykövet szerdai sajtótájékoztatóról. “Ha az ember hibát követ el, akkor a legegyszerűbb elnézést kérni. Az amerikai nagykövetség szerintem e tekintetben hibázott, személyesen a nagykövet is hibázott, tényleg egyszerűbb lenne elnézést kérni, és azzal lehetne a legrövidebbre zárni azt, ami történt” - jelentette ki Gulyás Gergely a Bayer show-ban arra, hogy a házigazda Bayer Zsolt felvetette: “meghitt és bensőséges” széder estét töltött el együtt David Pressman amerikai nagykövet Gyöngyösi Mártonnal és Heisler Andrással, ahol a nagykövet megfogalmazása szerint a legkülönbözőbb emberek vettek részt. Megpróbálná értelmezni ezt a három embert egy helyen? - kérdezte Bayer Gulyás Gergelyt vasárnap este. Azt is hozzátette, hogy az amerikai nagykövet azt mondta, pont ezért hívta meg Gyöngyösi Mártont széder esti vacsorára, “mert antiszemita”. Mit lehet ezzel kezdeni, ha közben az ameriakiak hetente antiszemitázzák le a miniszterelnököt, a magyar kormányt, meg Magyarországot, “és őrjöngenek, hogy itt tombol az antiszemitizmus” - kérdezte Bayer, aki egyenesen úgy fogalmazott: olyan volt Gyöngyösi meghívása, mintha a 30-as évek elején “a berlini amerikai nagykövet a széder estére meghívta volna a berlini zsidóság vezetőit meg Adolf Hitlert”. Hirdetés A Miniszterelnökséget vezető miniszter mindazonáltal a nagykövet meghívását javasolta a műsorba, az autentikus válasz miatt. De mint Gulyás Gergely mondta, nehéz elképzelni annál kellemetlenebbet, minthogy a zsidó szervezetek vezetői magyarázkodnak, hogy ők ugyan nem ültek volna le Gyöngyösi Mártonnal vacsorázni, de ott szembesültek azzal, hogy ott van, felállni, meg nem mertek, mert mégiscsak az amerikai nagykövet hívta őket. Más kérdés, hogy van, akit jobban és van, akit kevésbé sajnálok a magyarázkodók közül - tette hozzá. Gulyás Gergely azt mondta, abban meg szeretné védeni az amerikai diplomáciát, nem gondolja, hogy washingtoni álláspont lenne ez - Gyöngyösi meghívása a széder estre -, “valószínűleg a nagykövet kezdeményező készsége túlnyúlt azokon a kereteken, amiket a washingtoni diplomácia elfogadhatónak és megengedhetőnek tart. Mert ha nem így lenne, akkor valóban egész mást kellene feltételeznünk az amerikai álláspontról, mint amit naponta, hetente hallhatunk” - jegyezte meg. De a miniszter azt is hangsúlyozta: pont az amerikaiak azok, akik nagyon sok helyen a világban próbálják meghatározni azokat a kereteket, amiken belül szerintük más országokban viselkedni kellene. “Amúgy sem helyes ez a magatartás a legtöbb esetben, de ennek a hitelességét nagy mértékben csökkenti, ha ők viszont korlátot nem ismernek a barátkozásban”. Ez a vacsora mindenképpen jó példája annak, hogy lehet olyan kellemetlen helyzetbe hozni vendégeket, de a saját küldő országát is egy nagykövetnek, “ami talán nem helyes” - fogalmazott Gulyás Gergely. Arra, hogy “egy republikánus tótumfaktum szerint ezek után Pressman nagykövetet azonnal haza kell hívni”, a miniszter közölte: ezzel a magyar kormánynak nincs feladata, Amerika egy fontos szövetségesünk, ezért akit ideküldenek nagykövetnek, azzal próbálunk együttműködni. “A kezdet kezdetén ez még nem is tűnt reménytelennek és van jó és rossz példa is, ha az elmúlt éveket nézzük. Az Obama elnök által küldött Colleen Bell nagykövetről a mai napig is csak az elismerés hangján tudok beszélni - tette hozzá. A demokrata adminisztráció bennünket a legcsekélyebb mértékben sem kedvelő külügyi vezetése is volt, hogy olyan nagykövetet küldött, aki a realitásokat felismerve azon dolgozott, hogy a két ország közötti kapcsolatok minél jobbak legyenek. “Én bízom benne, hogy a jelenlegi amerikai nagykövet is megtalálja azt az utat, ami ebbe az irányba vezet” - jelentette ki Gulyás Gergely. “Nem célunk, hogy rosszban legyünk” Nem az a célunk, hogy rosszban legyünk egymással, a NATO-n belül hivatalosan szövetségesek vagyunk, baráti országok vagyunk. Természetesen, a két ország jelenlegi kormánya között vannak fontos ideológiai különbségek, a két ország között pedig nagyságrendi külömbségek, mi ezzel tisztában vagyunk. “Ezeknek a realitásoknak megfelelően szeretnénk baráti kapcsolatokat. Azt viszont Horn Gyula óta nem szeretjük, amikor a jószomszédságról meg a barátságról tartalom nélkül beszélünk - mondta Gulyás Gergely. Azokat a pontokat kell keresni szerinte, “ahol az együttműködésnek tere és értelme van. Nem pedig azokat, ahol csak éles viták lehetnének. Nyilván a nagykövet úr maga tudja azt eldönteni, hogy a vitákat kívánja élesíteni, erősíteni, vagy pedig az együttműködést. Mi az utóbbinak örülnénk” - jelentette ki. Előtte az ominózus széder estről a kancelláriaminiszter azt mondta még, hogy nehéz erről a humor eszköze nélkül beszélni, de így Gyöngyösi Márton “a listáját gyorsan tudta bővíteni”, hiszen a magyar közélet számos szereplője volt jelen a széder esten. A Bayer show-ban a miniszter emlékeztetett, hogy az a Gyöngyösi Márton, aki ellen akkor a jobb és baloldal közösen tüntetett, mára az amerikai nagykövetség “megbecsült és szeretett vendégévé vált”. Ráadásul, a nemzetközi jogot megsértve Gyöngyösi Márton az oroszok által annektált ukrán területen tartott népszavazást, “legitimálva azt a személyes jelenlétével”. Ezért az ukránok ki is tiltották Ukrajnából - emlékeztetett Gulyás Gergely, aki azt is szóvá tette, hogy ha esetleg változott az amerikai politika, és az amerikai kormány egyik legfőbb kritikája a magyar kormánnyal szemben - miszerint tűzszünetet és a béketárgyalást szorgalmaz - akkor a magyar kormányt elfelejtették a változásról értesíteni. Ruszkik haza kampány: 6 és fél évtizedet késtek az amerikaiak A miniszter szerint a „Ruszkik haza” kampánnyal több mint 6 és fél évtizedet késtek az amerikaiak. Gulyás Gergely a Bayer show-ban azt mondta: mi örültünk volna annak, ha itt Magyarországon a ruszkik hazaküldésében ők részt vesznek. A Nemzetközi Beruházási Bankról Egyik amerikai nagykövet sem érezte úgy az összes többi országban, hogy sajtótájékoztatót kell tartania a szankciós listáról. David Cornstein nagykövet úr is szóvá tette a bank működését - mondta Gulyás Gergely. “Nevetséges, szánalmas, egy nagyhatalomhoz nem méltó” - fogalmazott a szerdai nagyköveti sajtótájékoztatóról a miniszter. „Hogyha az történik, hogy ez a bank a jelenlegi világpolitikai helyzetre tekintettel az amerikaiak tűrésküszöbének a határán túl van, és felteszik egy listára más országok, köztük európai uniós országok más intézményeivel, és ennek a banknak egyik vezetőjét is, ez a világpolitikában egy olyan lépése az Egyesült Államoknak, ami nem szokatlan. Hogy miért kell ehhez egy ilyen, kicsit nevetségesnek tűnő hacacárét is csinálni, azt én nem tudom megmondani” - jelentette ki a műsorban Gulyás Gergely a szerdai Pressman-sajtótájékoztatóról. Mi továbbra is a jó kapcsolatokban vagyunk érdekeltek, tehát bízunk benne, hogy mindenki levonja a következtetést abból, ami történt - erősítette meg a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Bayer show-ban. (forrás:atv)

Gyöngyösi Márton, a Jobbik-Konzervatívok elnöke és EP-képviselője is meghívást kapott David Pressman amerikai nagykövet széderestjére – írja a 24.hu. A budapesti amerikai nagykövetségen tartott eseményre „különböző nézőpontokat és tudományágakat képviselő, más-más háttérből érkező magyarokat” hívott meg a zsidó vallású nagykövet, akikkel „közösen gondolkodhattunk el a szabadság jelentésén” – idézte Pressmant a budapesti amerikai nagykövetség Facebook-oldala. Gyöngyösi Márton meghívása azért is érdekes, mert a képviselő pár éve (2012-ben, az akkor még szélsőjobboldali Jobbik képviselőjeként) olyan súlyosan antiszemita beszédet tartott a parlamentben, hogy a Fidesz és az ellenzék – ma már elképzelhetetlen módon – egységesen tiltakozott ellene. Gyöngyösi akkor arról beszélt, ideje lenne listázni, hogy „az itt élő, és különösen a magyar országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára”. Azóta a párt és a jelek szerint maga Gyöngyösi is mérsékeltté szelídült, tavaly a Hvg.hu-nak adott interjúban már azt mondta, rásütötték az antiszemitizmus bélyegét, pedig nem az. „Szörnyű, súlyos és szégyellni való dolog volt, de erről vagy százszor nyilatkoztam, és már másnap sajtótájékoztatót tartottam, ahol elnézést kértem, és megkövettem mindenkit, akit megsértettem, mert nem ezt akartam mondani” – mondta akkor. Gyöngyös a tízéves kanosszajárás végére jutott el odáig, hogy meghívást kapott a széderestre, amiről a közösségi oldalán azt írta: „Nincs annál meghatóbb és meghittebb élmény egy konzervatív európai számára, mint amikor a zsidó-keresztény kultúrkör valamely vallási közösségének tagjai együtt élik meg élő kapcsolatukat Istennel, vallják meg hitüket Istenük és közösségük előtt. Örülök, hogy részt vehettem a vacsorán, a közös ünnepen és a szabadságról ott kialakult és folytatott eszmecserén.” A Telexnek szüksége van rád, segíts minket akár csak 1000 forinttal! Ezt az oldalt közösségi összefogásból hoztuk létre azért, hogy a legfontosabb hírek magyarok millióihoz juthassanak el havonta, cenzúra és fizetőfalak nélkül. Erre viszont csak olvasóink nagylelkű, folyamatos támogatása mellett vagyunk képesek. Kérjük, szállj be te is a finanszírozásunkba, adj akár egyszeri támogatást, vagy ha megteheted, legyél a rendszeres támogatónk. (Telex)

Felháborodott tweet-sorozatban kelt ki az izraeli 14-es csatorna újságírója a budapesti széder-esten történtek miatt, aki még az izraeli külügyminisztériumot is megkereste az ügyben. „Ó szégyen, ó szégyen: egy antiszemita (mások nácinak is mondanák) a széder-asztalnál – a Biden-adminisztráció pártfogása alatt!” – írta Gilad Zwick. Zwick emlékeztetett arra is, Gyöngyösi korábban a náci Németországhoz hasonlította Izraelt, továbbá arra, hogy a Jobbik most az Orbán Viktor vezette magyar kormány ellenében egyesült ellenzék része. „Biden és a baloldal elítéli Orbán nacionalizmusát – olyannyira, hogy hajlandóak összefogni nyomorult antiszemitákkal is” – jegyezte meg. Nem elégedett azonban meg ennyivel az újságíró, hanem megkereste az izraeli külügyet is, hogy megtudja, mit gondol a diplomáciai testület a történtekről. Szűkszavú, de üzenettel is felérő választ kapott, amit szintén kitweetelt. Mint írta, „azután az este után, amikor az antiszemita vezért és holokauszttagadót vendégül látta Biden nagykövete Budapesten, a külügyminisztérium élesen odaszúrt a Fehér Háznak: Izrael állam folyamatosan elítéli és kerül minden érintkezést a szélsőséges-szélsőjobboldali Jobbik nevű párttal és tagjaival az antiszemita és Izrael-ellenes álláspontjuk miatt” – nyilatkozta az izraeli külügy. A Mandiner eredeti teljes cikke itt olvasható. Köves Slomó nem érti, hogy került a zsidózó Jobbik elnök a széderasztalhoz

Szijjártó Péter megállapodásokat kötött Moszkvában 2023. április 11.

Szijjártó Péter megállapodásokat kötött Moszkvában 2023. április 11. AzÜzlet.hu - MTI A külgazdasági és külügyminiszter Moszkvában tárgyalt. Kép forrása: Szijjártó Péter/Facebook Megszülettek azok a megállapodások Oroszországgal, amelyek biztosítják Magyarország zavartalan és folyamatos földgáz- és kőolajellátását az elkövetkezendő időszakban is. Emellett megszületett a megegyezés Oroszországgal a paksi bővítés kivitelezési és finanszírozási szerződésének módosításáról is – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Moszkvában. A tárcavezető az Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettessel és a Roszatomot vezető Alekszej Lihacsovval folytatott egyeztetéseit követően arról számolt be, hogy noha három jó hírrel is tud szolgálni Magyarország számára, előre borítékolható, hogy látogatása milyen reakciókat fog kiváltani a nemzetközi liberális fősodor és a hazai ellenzék részéről. “Azonban mindaddig, amíg az energiaellátás ügye fizikai kérdés, és nem politikai vagy ideológiai tetszés vagy nemtetszés kérdése, addig tetszik, nem tetszik, Oroszország és az oroszokkal való együttműködés meghatározó marad Magyarország energiaellátásának biztonsága tekintetében” – mutatott rá. Az orosz gázról Aláhúzta, hogy az átvészelt tél után “Európában nagy mellénnyel szokás mostanában járni“, azonban a Nemzetközi Energia Ügynökség nemrég kiadta “vészjósló” jelentését, amely szerint az igazán komoly nehézségek a következő fűtési szezonban várhatók, amikor is kritikus lesz az ellátásbiztonság. Egyrészt semmi garancia nincs rá, hogy a következő tél is ennyire enyhe lesz, másrészt a kínai gazdaság energiaigénye jelentősen nő a koronavírus-járványt követő újranyitás nyomán, harmadrészt pedig még nem épültek ki a szükséges LNG-kapacitások a kontinensen – sorolta. Szijjártó Péter alapvető fontosságúnak nevezte az orosz földgázszállítás zavartalanságát, és első pontként üdvözölte, hogy megegyeztek azon opció meghosszabbításáról, amelynek értelmében szükség esetén hazánknak lehetősége lesz a hosszú távú szerződésben rögzített mennyiségen felüli vásárlásokra is. “Magyarország földgázellátásának körülbelül 80-85 százaléka származik közvetlenül Oroszországból, ezért ennek a szállításnak a folyamatossága, zavartalansága alapvetően, kritikusan fontos számunkra” – jelentette ki. A második megállapodás értelmében kiterjesztették azt a lehetőséget is, amelynek alapján Magyarország a gáz aktuális árától függetlenül, késleltetve fizetheti meg a megszabott 150 eurós árszint feletti részt. “Persze a mai energiaárak, hála a jóistennek, ennél jóval alacsonyabbak, de az elmúlt egy év pont azt mutatta meg, hogy az extrém helyzetekre is fel kell tudni készülni” – fogalmazott. Utolsó pontként közölte, hogy Oroszország afelől is biztosította, hogy minden technológia, tudás és alkatrész a rendelkezésükre áll a szankciók ellenére is a Török Áramlat vezeték folyamatos üzemeléséhez, így az idei karbantartási és fenntartási munkálatok zavartalanul le fognak zajlani. Hozzátette, hogy ha ez a gázvezeték a “sok baráti fenyegetés” miatt nem épült volna meg, akkor ma Magyarország ellátása gyakorlatilag lehetetlen lenne. A miniszter kiemelte, hogy 2022-ben hazánk kőolajellátásának mintegy 80 százaléka a Barátság nevű vezetéken keresztül érkezett. Ennek kapcsán tájékoztatása szerint fontos megállapodást kötöttek arról, hogy az orosz szállító továbbra is az ukrán-magyar határon adja át a kőolajat a Molnak. “Korábban felmerültek ennél nagyobb kockázattal járó megoldási javaslatok is az orosz fél részéről, amelyek nyomán gyakorlatilag az Ukrajnán keresztüli szállítás Magyarország felelőssége lett volna, de ezt a mostani helyzetben azért jobb elkerülni” – mondta. Tudatta, hogy az ukrajnai tranzit folyamatos fenntartása érdekében a Mol közvetlenül fogja rendezni a tranzitdíjat az ukrán vezetékhálózat üzemeltetőjével. “Amennyiben továbbra is az orosz vállalat rendezné a tranzitdíjat az ukrán vállalattal, az a jelenlegi helyzetben elég komoly bizonytalanságot szülhetne” – vélekedett. A paksi bővítésről Emellett megszületett a megegyezés Oroszországgal a paksi bővítés kivitelezési és finanszírozási szerződésének módosításáról annak érdekében, hogy lehetővé váljon az atomerőmű-beruházás folytatása és mielőbbi átadása – közölte Szijjártó Péter. A Roszatomot vezető Alekszej Lihacsovval folytatott tárgyalást követően Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború és az arra adott válaszok nem könnyítették meg a paksi bővítés előrehaladását. “Bár eddig sikerült elérnünk, hogy a nukleáris ipar, az atomenergia nem esik szankciós intézkedések alá, de jól láthatóan sok esetben politikai eszközökkel és jogtalan döntésekkel próbálják gátolni Európa-szerte Magyarország és Oroszország sikeres nukleáris együttműködését” – szögezte le. “A paksi beruházásról szóló szerződések most már több mint kilenc éve köttettek. Nyilvánvaló, hogy a háborútól és a szankcióktól függetlenül is az élet, a műszaki és technológiai helyzet változott annyit, hogy ezekhez a szerződéses keretekhez hozzá kell nyúlni annak érdekében, hogy ezt a beruházást végre lehessen hajtani” – mutatott rá. “A szankciók erre még rátesznek egy lapáttal, így meg kellett találni azokat a jogi kereteket a meglévő szerződések módosításával, amelyek biztosítják számunkra, hogy az atomerőművet fel tudjuk építeni” – fogalmazott. Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy a feleknek sikerült megállapodniuk a kivitelezési és a finanszírozási szerződés módosításának mikéntjéről is, ennek nyomán pedig az utolsó szövegezési feladatokat végzik már a jogászok. “Amennyiben ezzel megvannak, jóváhagyásra azonnal benyújtjuk ezeket a szerződésmódosításokat Brüsszelben az Európai Bizottság számára” – tájékoztatott. “Reméljük, hogy az Európai Bizottság nem kívánja kockára tenni a magyar energiaellátás hosszú távú biztonságát. Mivel a paksi új blokkok megépítése tudja garantálni hosszú távon, hogy Magyarország energiaellátása biztonságban lesz, hogy Magyarországon az energiaellátás fenntartható módon és normális áron tudjon történni az elkövetkezendő időszakban is” – tette hozzá. “A rezsicsökkentés fenntartása, a hosszú távú energiaellátásunk biztonsága tekintetében Paks, az új paksi blokkok egyszerűen nélkülözhetetlenek, ezért azt reméljük, hogy a kivitelezési és a finanszírozási szerződésmódosítást az Európai Bizottság gyorsan jóvá fogja hagyni, hogy tudjunk haladni tovább ezzel a beruházással” – mondta. A miniszter ezt követően jó hírnek nevezte, hogy végeztek az úgynevezett résfal-monitoring tesztekkel, és ezek eredményeit benyújtották az Országos Atomenergia Hivatalhoz bírálatra, illetve átadták a paksi erőmű vezetése számára tanulmányozásra. “Reméljük, hogy a teszteredmények gyors kiértékelésére kerül sor (.), és akkor megindíthatjuk a résfalazást, ami fontos lépés az építkezés előkészítése során” – húzta alá, rámutatva, hogy ennek célja a már működő és a még épülő blokkok biztonságának garantálása az építkezés során. Végül arról is beszámolt, hogy két rendkívül fontos tervezési munka is nagy lépésekkel halad előre: az egyik a leendő hatos blokk alatti talaj kitermelésére vonatkozik, egyelőre a talajvíz szintjéig, a másik a talaj szilárdítást fogja majd lehetővé tenni. “Haladunk itt is a beruházással, de a finanszírozási és a kivitelezési szerződés pontosítására volt szükség ahhoz, hogy ebben a megváltozott környezetben ez a beruházás garantáltan végrehajtható legyen” – összegzett. “Tudomásul kell venni, hogy a magyar energiaellátás biztonságához az Oroszországgal való együttműködésre szükség van, és ma a végrehajtott tárgyalásokon mindazokat a megállapodásokat meg tudtuk kötni, amelyek a következő időszakra továbbra is biztonságba helyezik, biztonságban tartják Magyarország energiaellátását” – tudatta.

2023. április 11. 15:13 A külügyminiszter szerint tetszik, nem tetszik, a legfontosabb, hogy Magyarország energiaellátása zavartalan és folyamatos legyen. Megszülettek azok a megállapodások Oroszországgal, amelyek biztosítják Magyarország zavartalan és folyamatos földgáz- és kőolajellátását az elkövetkezendő időszakban is, jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Moszkvában. Szijjártó Péter Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettessel és a Roszatomot vezető Alekszej Lihacsovval folytatott egyeztetéseket. Szijjártó Péter szerint „előre borítékolható”, hogy látogatása milyen reakciókat fog kiváltani „a nemzetközi liberális fősodor” és a hazai ellenzék részéről. Azonban mindaddig, amíg az energiaellátás ügye fizikai kérdés, és nem politikai vagy ideológiai tetszés vagy nemtetszés kérdése, addig tetszik, nem tetszik, Oroszország és az oroszokkal való együttműködés meghatározó marad Magyarország energiaellátásának biztonsága tekintetében – fogalmazott a magyar külügyminiszter. Szijjártó Péter szerint az átvészelt tél után „Európában nagy mellénnyel szokás mostanában járni”, azonban a Nemzetközi Energia Ügynökség nemrég kiadta "vészjósló" jelentését, amely szerint az igazán komoly nehézségek a következő fűtési szezonban várhatók, amikor is kritikus lesz az ellátásbiztonság. „Egyrészt semmi garancia nincs rá, hogy a következő tél is ennyire enyhe lesz, másrészt a kínai gazdaság energiaigénye jelentősen nő a koronavírus-járványt követő újranyitás nyomán, harmadrészt pedig még nem épültek ki a szükséges LNG-kapacitások a kontinensen” – sorolta Szijjártó Péter. Első megállapodás Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettessel folytatott tárgyalásával kapcsolatban Szijjártó Péter alapvető fontosságúnak nevezte az orosz földgázszállítás zavartalanságát. Mint közölte, megegyeztek azon opció meghosszabbításáról, amelynek értelmében szükség esetén hazánknak lehetősége lesz a hosszú távú szerződésben rögzített mennyiségen felüli vásárlásokra is. „Magyarország földgázellátásának körülbelül 80-85 százaléka származik közvetlenül Oroszországból, ezért ennek a szállításnak a folyamatossága, zavartalansága alapvetően, kritikusan fontos számunkra” – jelentette ki. Második megállapodás A második megállapodás értelmében kiterjesztették azt a lehetőséget is, amelynek alapján Magyarország a gáz aktuális árától függetlenül, késleltetve fizetheti meg a megszabott 150 eurós árszint feletti részt. „Persze a mai energiaárak, hála a jóistennek, ennél jóval alacsonyabbak, de az elmúlt egy év pont azt mutatta meg, hogy az extrém helyzetekre is fel kell tudni készülni” – fogalmazott. Harmadik megállapodás Oroszország afelől is biztosította a magyar kormányt, hogy minden technológia, tudás és alkatrész a rendelkezésükre áll a szankciók ellenére is a Török Áramlat vezeték folyamatos üzemeléséhez, így az idei karbantartási és fenntartási munkálatok zavartalanul le fognak zajlani. Ha ez a gázvezeték a „sok baráti fenyegetés” miatt nem épült volna meg, akkor ma Magyarország ellátása gyakorlatilag lehetetlen lenne, közölte Szijjártó Péter. 2022-ben hazánk kőolajellátásának mintegy 80 százaléka a Barátság nevű vezetéken keresztül érkezett. A felek most megállapodást kötöttek arról is, hogy az orosz szállító továbbra is az ukrán-magyar határon adja át a kőolajat a Molnak. „Korábban felmerültek ennél nagyobb kockázattal járó megoldási javaslatok is az orosz fél részéről, amelyek nyomán gyakorlatilag az Ukrajnán keresztüli szállítás Magyarország felelőssége lett volna, de ezt a mostani helyzetben azért jobb elkerülni” – mondta Szijjártó Péter. Az ukrajnai tranzit folyamatos fenntartása érdekében a Mol közvetlenül fogja rendezni a tranzitdíjat az ukrán vezetékhálózat üzemeltetőjével, mivel „a jelenlegi helyzetben elég komoly bizonytalanságot szülhetne”, amennyiben továbbra is az orosz vállalat rendezné a tranzitdíjat az ukrán vállalattal. Megállapodás a paksi kivitelezési és finanszírozási szerződés módosításáról „Megszületett a megegyezés Oroszországgal a paksi bővítés kivitelezési és finanszírozási szerződésének módosításáról annak érdekében, hogy lehetővé váljon az atomerőmű-beruházás folytatása és mielőbbi átadása” – közölte Szijjártó Péter a Roszatomot vezető Alekszej Lihacsovval folytatott tárgyalást követően. A paksi beruházásról szóló szerződések most már több mint kilenc éve köttettek. Nyilvánvaló, hogy a háborútól és a szankcióktól függetlenül is az élet, a műszaki és technológiai helyzet változott annyit, hogy ezekhez a szerződéses keretekhez hozzá kell nyúlni annak érdekében, hogy ezt a beruházást végre lehessen hajtani. „A szankciók erre még rátesznek egy lapáttal, így meg kellett találni azokat a jogi kereteket a meglévő szerződések módosításával, amelyek biztosítják számunkra, hogy az atomerőművet fel tudjuk építeni” – fogalmazott Szijjártó Péter, majd bejelentette, hogy a feleknek sikerült megállapodniuk a kivitelezési és a finanszírozási szerződés módosításának mikéntjéről is, ennek nyomán pedig az utolsó szövegezési feladatokat végzik már a jogászok. Amennyiben ezzel megvannak, jóváhagyásra azonnal benyújtjuk ezeket a szerződésmódosításokat Brüsszelben az Európai Bizottság számára. „Reméljük, hogy az Európai Bizottság nem kívánja kockára tenni a magyar energiaellátás hosszú távú biztonságát. Mivel a paksi új blokkok megépítése tudja garantálni hosszú távon, hogy Magyarország energiaellátása biztonságban lesz, hogy Magyarországon az energiaellátás fenntartható módon és normális áron tudjon történni az elkövetkezendő időszakban is” – tette hozzá. „Azt reméljük, hogy a kivitelezési és a finanszírozási szerződésmódosítást az Európai Bizottság gyorsan jóvá fogja hagyni, hogy tudjunk haladni tovább ezzel a beruházással” – mondta. (MTI) Nyitókép: Alekszej Lihacsov és Szijjártó Péter tárgyalása Moszkvában, 2023. április 11-én – Fotó: Szijjártó Péter Facebook-oldala RTL.hu

Petr Fiala cseh miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva

Csehország egyelőre nem tervezi az ukrán gabona és más ukrán mezőgazdasági termékek behozatalának betiltását - közölte Zdenek Nekula cseh mezőgazdasági miniszter Prágában. Zdenek Nekula kijelentette: úgy véli, hogy a Lengyelország, Magyarország és Szlovákia által bevezetett behozatali tiltások ellentétesek az egységes európai uniós piac működésével és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) alapszabályzatával. A lengyel, a magyar és a szlovák hatóságok intézkedéseiket országaik piacának és fogyasztóinak védelmével indokolták. Az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalának kérdését a hét végén megvitattam Janusz Wojciechowskyval, az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős biztosával. Egyértelműen megerősítette, hogy ezek az egyoldalú tiltások elfogadhatatlanok, ezért a témával a szakminiszterek április 25-én foglalkozni fognak - mondta Zdenek Nekula. Az ázsiai körúton lévő Petr Fiala cseh miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: Csehország számára ez a téma "nem annyira intenzív", mint az Ukrajnával határos országok számára. Az Ukrajnával szomszédos országok azért léptek, mert az ukrán termékek jelentősen csökkentik náluk az árakat, és konkurenciát jelentenek mezőgazdaságaik számára. Mi olyan lépéseket teszünk, amelyek csökkenthetik az árakat, és ezzel szolgálatot teszünk a lakoságunknak - mondta a kormányfő újságíróknak. Szerinte Csehországban más a helyzet. Csehország ugyanakkor megszigorította az országba érkező, illetve az országon áthaladó élelmiszerek ellenőrzését, hogy kiszűrje a problémákat, ugyanakkor Zdenek Nekula rámutatott, eddig nem találtak veszélyes mintákat.(MTI)

„Az Ukrajnával szomszédos országok azért léptek, mert az ukrán termékek erősen csökkentik náluk az árakat, és konkurenciát jelentenek mezőgazdaságaik számára” – mondta a kormányfő újságíróknak. Szerinte Csehországban más a helyzet. „Mi olyan lépéseket teszünk, amelyek csökkenthetik az árakat, és ezzel szolgálatot teszünk a lakoságunknak”

A cseh kormány nem tiltja be az olcsó ukrán gabona behozatalát Nemzetközi gazdaság A cseh kormány nem tiltja be az olcsó ukrán gabona behozatalát Más közép-európai országokkal ellentétben nem korlátoznák az importot. Tegnap, 20:25 | Szerző: VG/MTI Csehország egyelőre nem tervezi az ukrán gabona és más mezőgazdasági termékek behozatalának betiltását – közölte Zdenek Nekula mezőgazdasági miniszter hétfőn Prágában. Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, több kikötő is blokád alá került a Fekete-tengeren, amelyek kulcsfontosságúak voltak a világ egyik legnagyobb gabonatermelője számára. Az ukrán termények ezért több mint egy éven keresztül a szárazföldön, Európán keresztül áramoltak ki az országból. Ezek azonban jóval olcsóbbak, mint az EU-ban termelt gabona, és belső nyomásra egyre több tagállam, köztük Lengyelország, Magyarország és Szlovákia is betiltotta a beszállításukat. Úgy vélem, hogy a lengyel, magyar és szlovák tilalmak ellentétesek az egységes európai uniós piac működésével és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) alapszabályzatával – jelentette ki Nekula. Az importtilalmat bevezető országok hatóságai az intézkedést azzal indokolták, hogy saját piacuk és a belföldi termelők védelmében volt szükség a lépésre. A cseh kormány szerint azonban ilyen lépésre nincsen szükség, annak ellenére, hogy az egész európai piac érintett. „Az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalának kérdését a hét végén megvitattam Janusz Wojciechowskyval, az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős biztosával. Egyértelműen megerősítette, hogy ezek az egyoldalú tiltások elfogadhatatlanok, ezért a témával a szakminiszterek április 25-én foglalkozni fognak” – mondta a mezőgazdasági miniszter. Az ázsiai körúton lévő Petr Fiala cseh miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: Csehország számára ez a téma „nem annyira intenzív”, mint az Ukrajnával határos országok számára. „Az Ukrajnával szomszédos országok azért léptek, mert az ukrán termékek erősen csökkentik náluk az árakat, és konkurenciát jelentenek mezőgazdaságaik számára” – mondta a kormányfő újságíróknak. Szerinte Csehországban más a helyzet. „Mi olyan lépéseket teszünk, amelyek csökkenthetik az árakat, és ezzel szolgálatot teszünk a lakoságunknak” – tette hozzá Fiala. Csehország ugyanakkor megszigorította az országba érkező, illetve az országon áthaladó élelmiszerek ellenőrzését, hogy kiszűrje a problémákat. „Eddig nem találtunk veszélyes mintákat” – mutatott rá Zdenek Nekula.

Ön fantáziavilágban él, Szijjártó úr” – feszült hangulatú interjút adott a BBC riporterének a külügyminiszter

2023. 04. 18. 10:09 Magyarországon, Önök kit szeretnének a háború győzteseként látni? Ezzel a kérdéssel nyitotta a Szijjártó Péterrel készített interjúját Stephen Sackur a BBC HARDtalk című műsorában, amire a magyar külügyminiszter azt felelte: „Azt akarjuk, hogy a háború befejeződjön, véget érjen, amilyen gyorsan lehetséges, mert ez a háború a szomszédunkban zajlik, és el tudja képzelni, hogy ha háború dúl a szomszédban, annak következményei azonnaliak és súlyosak sajnálatos módon.” Szijjártó ezután gyorsan felhívta a riporter figyelmét rá, ne felejtse, hogy ha vele beszél, egy olyan nemzet képviselőjéhez beszél, amelynek tagjai a háborúban életüket vesztik, tekintettel arra, hogy jelentős magyar közösség él Ukrajna nyugati felén, amelynek tagjai ukrán állampolgárok, akiket besoroznak az ukrán hadseregbe, sokukat a frontvonalra vezénylik, és sajnos sokan közülük meghalnak. Tehát mi azonnali tűzszünetet szeretnénk, béketárgyalásokat, és szeretnénk, ha végre elérnének egy békemegállapodást, amely véget vetne annak, hogy ártatlan emberek halnak meg – jelentette ki. Sackurt nem hagyta nyugodni a téma és újra feltette a kérdést: „Tehát nem tudja azt mondani nekem a nemzetközi tévében, hogy azt akarja, hogy Ukrajna nyerje meg a háborút?” A külügyminiszter ezt nem is mondta így ki, helyette arról beszélt, nem hiszi, hogy ennek a háborúnak lennének győztesei. Ennek a háborúnak szerinte csupán vesztesei vannak, mert ebben a háborúban emberek halnak meg. Tehát győztesről beszélni ebben az összefüggésben, attól tart, értelmetlen. A riporter arról is kérdezte őt, miért olyan nehéz kimondania, hogy azt szeretné, hogy Ukrajna kiszorítsa az orosz erőket az országból? Szijjártó leszögezte, a magyar álláspont a háború kezdete óta egyértelmű. Elítélik azt, kiállnak Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett mindenféle kétség, illetve kérdés nélkül. Sackur felhozta Orbán Viktor tavaly nyári nyilatkozatát, amikor arról beszélt, hogy a Nyugatnak abba kell hagynia Ukrajna fegyverekkel való ellátását, mert minél többet ad a NATO az ukránoknak, annál erőteljesebben nyomul előre, mélyítve a frontot Oroszország. A műsorvezető úgy véli, ez egyértelműen tévedés volt, mert miután felszólalt, a NATO fokozta a fegyverszállításait, és azt láthattuk, hogy Ukrajna sikeresen visszaszorította az orosz erőket a harkivi és herszoni régiók jelentős területeiről. „Teljesen világos, hogy Ukrajna több nyugati fegyverrel sikeresen képes visszaszorítani az orosz erőket – mi ezzel a problémája?” – szögezte a kérdést Szijjártónak. A külügyi tárcavezető erre úgy felelt, hála Istennek a NATO nem szállít fegyvereket ebbe a konfliktusba. Közölte, nagyon rossz lenne, ha a NATO részt venne ebben a konfliktusban, mert ha a NATO a konfliktus közvetlen részesévé válna, az a harmadik világháború kitörését jelentené másnapra. Vannak olyan tagállamok, amelyek fegyvereket és egyéb katonai felszereléseket szállítanak Ukrajnának. Mi nem teszünk így. Mi a történelmünk legnagyobb humanitárius akcióját hajtjuk végre, de nem szállítunk fegyvereket, mert a mi álláspontunk nagyon világos: a béke sokkal jobb a háborúnál. És nem látjuk úgy, hogy a fegyverszállítmányok véget vetnének a háborúnak. Szerintünk, ami véget vetne a háborúnak, az a tűzszünet és a béketárgyalások. Tudja, ha béketárgyalások zajlanak, és megszületik a békemegállapodás, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy a jelenlegi status quo befagyasztásra kerül – fogalmazott, hozzátéve, Magyarországon jól emlékszünk sajnos a saját történelmünkből, hogy amikor békemegállapodás született, a béketárgyalásokon megállapított határok teljesen mások voltak a frontvonalakhoz képest. A béketárgyalásokat azért sürgeti a kormány minden releváns fél részvételével, hogy végre békemegállapodás szülessék, hogy lezárulhasson a konfliktus, mert túl sokat szenvedünk, és az ukrán emberek is túl sokat szenvednek. Sackur erre elég élesen reagált, mondván, „Zelenszkij elnök úr és az ukránok, akik ezt az interjút nézik, undorodni fognak attól, amit mond, egyszerűen úgy fogják látni, hogy ön a Kreml védelmezőjeként viselkedik. Ön olyan tűzszünetet akar, amely az orosz erők ellenőrzése alatt tartaná Ukrajna területének legalább 20%-át.” Szijjártó ezen kissé meglepődött és visszakérdezett, de miért mondja ezt? Mi alapján? Pontosan azt mondtam, hogy amennyiben béketárgyalások vannak az azt jelenti, hogy a jelenlegi frontvonalak nem egyenlők a megállapodással. Sackur szerint lehet, hogy Szijjártó egy másik Vlagyimir Putyint ismer. Megkérdezte a külügyminisztert, komolyan elhiszi-e hogy Vlagyimir Putyin végignézi, ahogy Ukrajna felfüggeszti katonai műveleteit, majd pedig önként felad olyan területeket, amelyeket már annektált az Orosz Föderáció? „Ön fantáziavilágban él, Szijjártó Úr” – mondta neki. Mire Szijjártó: „nos, úgy látom, hogy nem értünk egyet ebben, de továbbra is úgy hiszem, hogy nem létezik katonai megoldás a konfliktusra. Nem hisszük, hogy lenne bármilyen katonai megoldás a konfliktusra. Életeket kell mentenünk, és meg kell győződnünk arról, hogy a területi integritás és szuverenitás elvét tiszteletben tartják.” Az energiaellátásra térve Szijjártó kijelentette, hogy az fizikai kérdés, nem ideológiai és nem politikai. Mert ideológiával, vagy politikai nyilatkozatokkal lehetetlen ellátni a gazdaságot gázzal vagy olajjal, vagy felfűteni a házakat és lakásokat, indokolt. Új szerződést nem kötöttünk az oroszokkal állítása szerint, hiszen az atomenergiáról szóló megállapodásunkat 2014-ben írtuk alá, azaz 9 éve. A gázzal kapcsolatban az utolsó hosszú távú szerződést 2021-ben írtuk alá, majdnem két évvel ezelőtt. „Van egy hosszú távú olajszerződésünk is, amelyet sok évvel ezelőtt írtunk alá. Nincsenek új megállapodások” – folytatta. Sackur felvetette, megnézhetnék, mit tesznek a szomszédos államok, amelyek szintén nem rendelkeznek tengerparttal, de sokkal kevésbé függenek az orosz energiától, mint Magyarország. Szijjártó szerint ez megint csak infrastruktúra kérdése, tehát megkérte a műsorvezetőt, ne hasonlítsa össze hazánkat más országokkal, mert nekik más infrastrukturális rendszereik vannak, mint nekünk. A gabonaimporttal kapcsolatban a külügyminiszter közölte, a megállapodás célja az volt, hogy Ukrajnát támogassák az onnan kiinduló gabona és egyéb élelmiszerek exportjában a világ azon részeire, ahol az ukrán export hiánya élelmiszerhiányt okozhat. Több mint 3 millió dollárt adományoztak erre a célra, amikor Ukrajna elnöke ezt kérte, de nem az történt, hogy a világ azon régiói, amelyek élelmiszert importáltak ez idáig Ukrajnából megkaphatták volna a gabonát és az élelmiszereket Magyarországon vagy más országokon keresztül, hanem ez az exportált gabona és élelmiszer egyszerűen beszorult Közép-Európában. Nem ez volt a megállapodás, nem ez volt a cél és nem ebben állapodtunk meg. És a gabona, illetve egyéb élelmiszerek, amelyek elárasztották Közép-Európát, különösen Magyarországot, óriási nehézségeket okoztak a magyar mezőgazdaságnak és a magyar gazdáknak – sorolta. Arra a kérdésre, mit tesz majd a kormány, ha az amerikai Kongresszus, ahogyan azt fontolgatja, újabb szankciókat vezet be magyar személyekkel és intézményekkel szemben, Szijjártó azt felelte, ne lépjünk a sci-fi talajára, hiszen nem tudhatjuk, hogy ez bekövetkezik-e vagy sem. Ha így lesz, foglalkoznak az üggyel. (forrás: 24.hu)