2019. február 26., kedd

Zöld könyv- Útmutató az élethez


egjobb film és a legjobb színésznő sem az lett, akire a legtöbben számítottak, ahogy a legtöbb díjat nyert alkotás is sokakat meglepett.
Helyi idő szerint vasárnap este Los Angelesben lezajlott a 91. Oscar-gála, amit előzetesen elég sok botrány övezett, de végül ehhez képest a beszámolók szerint minden flottul ment (a magyar közönség számára egyedül az számít bakinak, hogy a nemrég elhunyt Andy Vajnát kihagyták a tavalyi gála óta meghalt filmesek előtt tisztelgő összeállításból).
Nagy meglepetésre a legjobb film a Zöld könyv című Peter Farrelly-mű lett, amivel kapcsolatban szintén volt pár mondvacsinált botrány (lásd például a főszereplő, Viggo Mortensen meghurcolását amiatt, hogy azt mondta, „ma már nem szabad kimondani, hogy n**ger”), így szinte senki sem tartotta komoly esélyesnek.


Peter Farrelly a kulisszák mögött ünnepel. Forrás: Matt Sayles – Handout / A.M.P.A.S. via Getty Images

Szintén meglepetésnek számít, hogy a legtöbb trófeával, szám szerint néggyel az est végén a Bohém rapszódia című zenés életrajzi film alkotói térhettek haza: a Freddie Mercury és a Queen sztoriját megéneklő alkotásé lett a legjobb vágás, hangkeverés és hangvágás díja, ezenkívül legjobb férfi színészként főszereplőjét, Rami Maleket is elismerték.
A legtöbb díjra jelölt filmek közül azonban a Roma csak tízből három nominációt tudott díjra váltani (legjobb rendező, legjobb operatőr, legjobb idegen nyelvű film), A kedvenc pedig tízből mindössze egyet, azzal viszont megint csak sokakat megleptek: a teljes díjszezonban elhanyagolt Olivia Colman lett a legjobb női főszereplő – ezzel sajnos kiütve a nyeregből többek közt Glenn Close-t, akinek így hetedik jelölése után is üres kézzel kellett távoznia.


Rami Malek a gálán. Forrás: Jeff Kravitz / FilmMagic / Getty Images

A mellőzött színésznők sorát gyarapította Amy Adams, akinek hatodik jelölését sem sikerült díjra váltania. Idén az Alelnökkel jelölték, amely film egyébként a Romához és A kedvenchez hasonlóan szintén a gála egyik nagy vesztesének számít, hiszen nyolc jelölésből végül csak a legjobb smink és haj kategóriában tudott nyerni.
A főszereplő Christian Bale-t például már hónapokkal ezelőtt biztos befutónak tippelték, de előle a fent említett Rami Malek happolta el a szobrot, a szintén remekül teljesítő Sam Rockwell helyett pedig a Zöld könyvben játszó Mahershala Ali lett a legjobb férfi mellékszereplő, ezzel pályája második mellékszereplői Oscarját megszerezve.


Alfonso Cuarón, a Roma rendezője a gálán. Forrás: Kevork Djansezian / Getty Images

A végére pedig egy nagyon apró örömhír a magyar közönségnek: idén ugyan nem volt magyar gyártásban készült alkotás a jelöltek között, a legjobb egész estés dokumentumfilm kategóriában azonban nyert az amerikai születésű, de kínai-magyar származású Elizabeth Chai Vasarhelyi hegymászós dokuja, a Free Solo.

A jelöltek és a nyertesek teljes listája a következő (a nyertes neve vastagon szedve):
A legjobb film
Fekete Párduc
Csuklyások – BlacKkKlansman
Bohém rapszódia
A kedvenc
Zöld könyv
Roma
Csillag születik
Alelnök
A legjobb női főszereplő
Yalitza Aparicio (Roma)
Glenn Close (A férfi mögött)
Olivia Colman (A kedvenc)
Lady Gaga (Csillag születik)
Melissa McCarthy (Can You Ever Forgive Me?)
A legjobb férfi főszereplő
Christian Bale (Alelnök)
Bradley Cooper (Csillag születik)
Willem Dafoe (At Eternity's Gate)
Rami Malek (Bohém rapszódia)
Viggo Mortensen (Zöld könyv)
A legjobb rendezés
Csuklyások – BlacKkKlansman (Spike Lee)
Hidegháború (Pawel Pawlikowski)
A kedvenc (Yorgos Lanthimos)
Roma (Alfonso Cuarón)
Alelnök ( Adam McKay)
A legjobb mellékszereplő
Mahershala Ali (Zöld könyv)
Adam Driver (Csuklyások – BlacKkKlansman)
Sam Elliott (Csillag születik)
Richard E. Grant (Can You Ever Forgive Me?)
Sam Rockwell (Alelnök)
A legjobb mellékszereplőnő
Amy Adams (Alelnök)
Marina De Tavira (Roma)
Regina King (If Beale Street Could Talk)
Emma Stone (A kedvenc)
Rachel Weisz (A kedvenc)
A legjobb adaptált forgatókönyv
The Ballad of Buster Scruggs
Csuklyások – BlacKkKlansman
Can You Ever Forgive Me?
If Beale Street Could Talk
Csillag születik
A legjobb eredeti forgatókönyv
A kedvenc
A hitehagyott
Zöld könyv
Roma
Alelnök
A legjobb operatőri munka
Hidegháború
A kedvenc
Never Look Away
Roma
Csillag születik
A legjobb látványterv
Fekete Párduc
A kedvenc
Az első ember
Mary Poppins visszatér
Roma
A legjobb kosztüm
The Ballad of Buster Scruggs
Fekete Párduc
Mary Poppins visszatér
A kedvenc
Két királynő
A legjobb vágás
Csuklyások – BlacKkKlansman
Bohém rapszódia
A kedvenc
Zöld könyv
Alelnök
A legjobb idegen nyelvű film
Kafarnaum
Hidegháború
Never Look Away
Roma
Bolti tolvajok
A legjobb egész estés dokumentumfilm
Free Solo
Hale County This Morning This Evening
Minding The Gap
Apákról és fiaikról
RBG
A legjobb rövid dokumentumfilm
Black Sheep
Endgame
Lifeboat
A Night At The Garden
Period. End Of Sentence.
A legjobb egész estés animációs film
A hihetetlen család 2.
Kutyák szigete
Mirai – Lány a jövőből
Ralph szétzúzza az internetet
Pókember: Irány a Pókverzum
A legjobb animációs rövidfilm
Animal Behaviour
Bao
Late Afternoon
One Small Step
Weekends
A legjobb élőszereplős rövidfilm
Detainment
Fauve
Marguerite
Mother
Skin
A legjobb eredeti filmzene
Fekete Párduc
Csuklyások – BlacKkKlansman
If Beale Street Could Talk
Kutyák szigete
Mary Poppins visszatér
A legjobb eredeti betétdal
All The Stars (Fekete Párduc)
I’ll Fight (RBG)
The Place Where Lost Things Go (Mary Poppins visszatér)
Shallow (Csillag születik)
When A Cowboy Trades His Spurs For Wings (The Ballad of Buster Scruggs)
A legjobb vizuális effektek
Bosszúállók: Végtelen háború
Barátom, Róbert Gida
Az első ember
Ready Player One
Solo – Egy Star Wars-történet
A legjobb smink és haj
Határeset
Két királynő
Alelnök
A legjobb hangvágás
Fekete Párduc
Bohém rapszódia
Az első ember
Hang nélkül
Roma
A legjobb hangkeverés
Fekete Párduc
Bohém rapszódia
Roma
Az első ember
Csillag születik
A legjobb film a Zöld könyv - Útmutató az élethez című road movie lett, amely a 60-as évek Amerikájában egy afroamerikai zongorista és fehér sofőrjének útját követi a déli államokban. A zongoristát megformáló Mahershala Ali a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában vihette haza a szobrocskát. Immár másodszor ismerték el Oscar-díjjal, két évvel ezelőtt a Moonlight című filmben nyújtott alakításáért kapott hasonló elismerést.

Tony Lip egyszerű, ugyanakkor jó lelkű fickó, az a típus, akinek a problémamegoldó készsége kimerül az „előbb ütök és csak aztán kérdezek” módszerben. Egy kis mellékes reményében elvállalja, hogy egy afroamerikai zongorista, Don Shirley sofőrje lesz, aki Amerika déli államaiba indul turnézni, oda, ahol a helyiek nem látják szívesen azokat, akiknek más a bőrszíne. Don kifinomult stílusa szöges ellentéte az egykori kidobó ember nyers modorának, ám az út során rájönnek, hogy nem is annyira különbözőek.

Bemutató dátuma: 2019. február 21.(forrás: Port.hu)

2019. február 5., kedd

Varga István és a levonandó tanulságok

Bejelentette lemondását Varga István, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma) kuratóriumi elnöke hétfőn az MTI-nek nyilatkozva.
A Magyar Idők szerint a volt fideszes képviselő lemondását Liszkay Gábor alapító el is fogadta. A cikkben úgy fogalmaznak, Varga azt követően távozik posztjáról, hogy a békéscsabai Behir.hu-nak adott interjújában
a valóságtól elrugaszkodó állításokat fogalmazott meg a konzervatív média helyzetéről.
Mint arról beszámoltunk, Varga egész pontosan arról beszélt, szerinte talán nem csak azzal kellene az újságíróknak foglalkozni, hogy hogyan rémisztik az embereket, és milyen negatív híreket terjesztenek, nyilvánvaló, hogy keresztény nemzeti konzervatív kormány nem tehet mást, mint megpróbál egy ilyen újságíró-társadalmat kialakítani.
Nyíltan kritizálta a jelenlegi kormánypárti sajtót, közölte:
igényes, jó tollú újságírókat, és nem kell megsértődni, nyugodtan mondhatom, inkább a másik oldalon látok.
Varga István két hete a 24.hu-nak adott interjút, abban azt mondta, a cél az, hogy a keresztény oldalon is az ÉS-hez hasonló profi újságírás legyen, de kritizálta a nem kormánypárti sajtót is, például azért, mert Orbán Viktornak a brazil elnöknél tett látogatásakor „diktátoroztak”. Arról is beszélt, a közmédia távolról sem tökéletes.  Mint fogalmazott,
jómagam is úgy gondolom, hogy adásba kellett volna adni a tüntetést. Az ott dolgozóknak le kell vonni a megfelelő konzekvenciákat.(forrás: 24.hu)
*********
A "Magyar Nemzet" legutolsó "Simicska-érás" csapata a "Magyar Hang" pedig így kommentálta a hírt:

 Beszólt a kormánysajtónak, majd hirtelen lemondott a fideszes médiaholding vezetője

Bejelentette lemondását Varga István, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma) kuratóriumi elnöke hétfőn, az MTI-nek nyilatkozva. A Magyar Idők azt írja, Liszkay Gábor ezt el is fogadta.
November végén tíz kormányközeli kiadóvállalat csatlakozott a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványhoz, tájékoztatásuk szerint az alapítvány célja egyebek mellett, hogy a magyar írott sajtókultúra fennmaradását segítse.
Hétfőn megjelent egy még pénteken készített beszélgetés Vargával a Behir.hu Youtube-csatornáján, amelyet elsőként a 444 vett észre. Ebben többek között azt mondta, hogy „igényes, jó tollú újságírókat, és nem kell megsértődni, nyugodtan mondhatom, inkább a másik oldalon látok.” Hozzátette: keresztény és kormánypárti ember létére ő is inkább Élet és Irodalmat járat, Magyar Narancsot, olvas és a napot Népszavával kezdi. Arról is beszélt az Echo és a Hír Tv-re utalva, hogy „nem azt szeretném látni, hogy Magyarország felett felhőtlen az ég”, hogy minden szép és jó, „és mindenki jól szerepelt, és a kormánynak csak hibátlan döntései vannak. (…) Ez nem propaganda, ez nem sajtó, ez valami egészen más. Na, ebben kéne változtatni.”

Magyar Idők: a valóságtól elrugaszkodó állításokat fogalmazott meg

A lemondás a Magyar Időkön is megjelent (a lap felelős kiadója Liszkay Gábor, a Kesma alapítója), mégpedig így (némi időugrással):
„Felajánlotta lemondását tegnap Varga István, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány kuratóriumának elnöke, amelyet Liszkay Gábor alapító el is fogadott. Varga azt követően távozik posztjáról, hogy a békéscsabai Behir.hu-nak adott interjújában a valóságtól elrugaszkodó állításokat fogalmazott meg a konzervatív média helyzetéről.”
 A Pestisrácok.hu szerint „tőrdöfésként érte a teljes jobboldali újságírószakmát Varga” interjúja.(forrás: "Magyar Hang)
************

Az Index pedig így:

Csupa független lapot olvas a kormánypárti médiaalapítvány elnöke

Ellentmondásokban gazdag interjút adott a békéscsabai Behir.hu-nak dr. Varga István, a decemberben létrehozott államközeli médiaóriás, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kuratóriumának elnöke. A negyedórás beszélgetés leginkább meglepő részei azok, ahol az egykori fideszes országgyűlési képviselő, a 476 darab kormánypárti orgánumot magába szívó, nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánított médiaalapítvány vezetője saját olvasási szokásairól mesél, Varga ugyanis jórészt független vagy ellenzéki irányultságú sajtótermékekből tájékozódik.
Keresztény, konzervatív, kormánypárti ember létemre én Élet és Irodalmat járatok, én Magyar Narancsot olvasok, Népszavával kezdek - mert most még nincs Magyar Nemzet -, ha jó tollú cikket, glosszát akarok elolvasni.
Később kiderül az is, hogy Varga az interneten is inkább a független sajtótermékeket preferálja:
x
"Az újságíróinkon múlik, hogy ennek a tartalmi része is pozitív legyen, és azt mondhassuk pár év múlva, hogy kialakult egy keresztény, nemzeti, konzervatív újságírás, és hogy a másik oldalon is elolvassák a mi újságjainkat, megnézik az internetes portáljainkat, és nem következik az be, hogy - gondolom ön is, meg én is - először az Indexet szoktuk elolvasni, nem pedig az Origót."
A legellenzékibb körökben is kifogásolhatatlan médiafogyasztási lista magyarázata, hogy Varga - annyi más olvasóhoz hasonlóan - a minőséget keresi, és azt sajnos nem azokban a lapokban találja meg, amelyeket saját alapítványa befalt.
A keresztény, nemzeti, konzervatív újságírásnak, annak ellenére, hogy eltelt 30 év a rendszerváltozásból, nem sok követőjét látom, illetve igényes, jó tollú újságírókat - és nem kell megsértődni, de nyugodtan mondhatom - inkább a másik oldalon látok.
Varga a korábbiakhoz hasonlóan ebben az interjúban is elmondja, hogy az alapítvány célja a médiaegyensúly megteremtése, mivel szerinte balliberális médiafölény uralkodik, továbbá a nyomtatott sajtó megmentése, mivel a papíron megjelenő sajtótermékeket általában hitelesebbnek és megbízhatóbbnak tartja a szerinte szenzációhajhász online médiumoknál. Az alapítvány céljai között említi még "Arany János nyelvének védelmét" az idegen szavaktól, panaszkodik az elképesztően primitív közbeszéd miatt, és azt mondja,
"be kéne fejezni ezeket a gegeket."
Kitér a Magyar Nemzet február 6-án várható újjászületésére is, amiről kijelenti, az egykori alapító által teremtett hagyomány zsinórmértékül szolgál a konzervatív újságírás számára. Varga itt Pethő Tibor nevét említi, de valószínűleg inkább Pethő Sándorra gondolhatott, és nem a fiára, aki a Kádár-kor második felében és a rendszerváltást követően vezette a sok korszakot megélt újságot. Még kevésbé valószínű, hogy az unoka, ifj. Pethő Tibor járt a fejében, aki a tavalyi erőszakos megszüntetés után könyvben dolgozta fel a Magyar Nemzet 80 éves történetét, és aki jelenleg a kormányzati sajtótájékoztatókról kitiltott utódlap, a Magyar Hang munkatársa.
Varga az interjúban nem fejti ki, miért reménykedik abban, hogy az új Magyar Nemzet sokkal színvonalasabb lesz, mint az ezek szerint általa sem olvasott Magyar Idők, ha csak a fejlécet cserélik le, miközben a beharangozó közlemény szerint "a Magyar Nemzet a Magyar Idők alatt megszokott irányt és szerkesztőségi elveket fogja képviselni a későbbiekben is." E szembeszökő ellentmondásra a Behir.hu riportere sem kérdez rá beszélgetés során.(forrás: Index)
Akták

A jobboldali média térhódítása Magyarországon