Török László 2007-től kényszerült elhagyni a Magyar Rádiót, egy év múlva meg is betegedett életveszélyesen

A közvetítés ajándékát őrizgeti

A Magyar Rádióból intézményes kiszorítósdi, a szakmából egy időre betegség távolította el. Aki azonban egy negyedszázadon keresztül hallgatta őt, aligha feledi szenvedélyes közvetítéseit. Török László sportriporterrel meghatározó pillanatokról, beteljesülésekről és csalódásokról, de a sport erkölcséről is beszélgettünk.

– Egy ideje nem hallani önt a Magyar Rádió műsoraiban. Miért?
– Fontosnak tartom pontosítani: nem azért tűntem el a Magyar Rádióból, mert beteg voltam, vagy mert nyugdíjba vonultam, hanem mert 2007 májusában eljöttem a rádiótól. Nem teljesen önszántamból, hanem mert Such György elnöklése idején olyan helyzetbe hoztak, amelyet már nem tudtam elviselni. Miután 1985-től jelen voltam valamennyi vizes, úszó, vízilabda világversenyen, a 2007-es melbourne-i világbajnokságra nem engedtek ki. Az eredeti felállás Novotny és Török lett volna, Such azonban egyértelműsítette, hogy Török nem. Erre Novotny Zoli is visszalépett. Abban az időben ajánlották fel a rádióban az önkéntes távozási opciót – amúgy is tudtuk, hogy százas nagyságrendű elbocsátások következnek –, én meg mélyen sértett állapotomban éltem a végkielégítéssel való távozás lehetőségével.
– Ennyi év után ki lehet lépni csak úgy?
– Az én esetem azt bizonyítja, hogy igen. Elszegődni már nem akartam sehová, szabadúszóként dolgoztam, írtam, rádióztam, közvetítettem a Sportklub tévében, mi tagadás, nagyon jól kerestem. Munka szempontjából összehasonlíthatatlanul jobb, értékesebb a rádió, pénz tekintetében viszont épp ellenkezőleg. Jött azonban 2008 januárjában az agyembólia, s mire az ember kezd felépülni, már el is felejtették. Ha a rádióból kijövet elhalmoztak ajánlatokkal, addig ez egészen más helyzet volt: egyrészt mert gyengén beszéltem, másrészt mert nagyon sok az egyéves szünet. Újra talpra kellett állnom, elindulnom a pályán.
– De hogy festett az első, igazi indulás?
– Egészen konkrét pillanatról beszélhetek. Első osztályos voltam Budapesten a Práter utcai iskolában, onnan vitt haza a Corvin közön át az édesanyám valamikor 1958 tavaszán. Nyitva voltak az ablakok, valahonnan áradt ki a rádió hangja, egy pasi beszélt valamiről. Csak a hangsúlyok jutottak el hozzám, de rögtön megálltam: mi ez? Futballmeccs-közvetítés, Szepesi beszél, mondta az édesanyám. Mire én azonnal: vigyenek el egy meccsre, mert ha erről így lehet beszélni, akkor az remek dolog lehet. Következő hétvégén apám ki is vitt életem első futballmeccsére, egy MTK–Tatabánya találkozóra – vélhetően azért arra, mert az FTC nem játszott akkor otthon, apám ugyanis Fradi-drukker volt. Az MTK győzött 4-0-ra, Grosics kapuja mögött álltam, s azóta is Grosics-bolond vagyok. És első osztályos koromtól soha nem akartam más lenni, mint rádiós sportriporter.
– És milyennek bizonyult a szakma? Olyannak, amilyennek a kisiskolás képzelte?
– A tényleges közeledés egy Sportriporter kerestetik című vetélkedővel kezdődött 1969-ben. A különböző rosták között volt egy olyan feladat, hogy egy válogatott meccsről kell írni. Valami különlegeset akartam, elkezdtem hát hívogatni Szepesit, akit akkor még nem ismertem. Azt terveztem, majd arról írok, mit mond előtte Szepesi, hogyan közvetít, és mit mond majd utána. Nehezen tudtam elérni, de aztán mesélt, minden a legnagyobb rendben ment, de Szepesi elkövetett egy hatalmas hibát. Azt mondta: fiatalember, hívjon majd fel, hogy továbbjutott-e? Továbbjutottam, s természetesen fel is hívtam. Végül neki köszönhettem, hogy bekerültem a rádióba, úgymond hangtechnikusként, de inkább hangtechnikai betanított munkásnak. Lényeg, hogy bent voltam, megismertem a nagyokat, ők engem, és 1971-től elkezdtem külsőzni a sporton.
– Kinek a hangján szeretett volna megszólalni?
– Én Szepesi-tanítvány vagyok, de Szepesi csak egy van, s azon túl, hogy kiröhögnének, ha utánozom, csak rosszabbul csinálhatom, mint ő. Az ő szívből jövő közelítését persze fel lehet, és fel is kell vállalni. A legnagyobb tanácsot viszont László György nevű kollégámtól kaptam, aki a szöuli olimpián Darnyi úszása előtt azt mondta: Lacikám, ne azzal a vehemenciával kezdjél a vízbeugráskor, mintha célba érne. Hiába dolgoztam akkor már több éve a rádióban, azt a hajnali tanácsot tartom a szakmai megvilágosodásom pillanatának. Attól kezdve igyekeztem tudatosan felépíteni a közvetítésnek ezt a fokozatosságát.
– Van-e kedvenc közvetítése a sok ezer között?
– Inkább a közvetítés élményét, ajándékát őrizgetem. Máig az számomra a csúcs, hogy láthattam és közvetíthettem Egerszegi Krisztinát. Hatalmas mázlim, hogy akkoriban a magyar úszók fantasztikusak voltak. De sokáig nagyon vágytam egy vízilabdaarany közvetítésére. Sydney-ben 2000-ben ez is megadatott, és attól is csodás volt, hogy az oroszok elleni döntő az az egyedülálló pillanat volt, amikor egy csapatban mindenkinek minden összejön. És talán furcsán hangzik, de az 1983-as budapesti C osztályos hoki-vb-n a kínaiak elleni győzelem is valahol a közelben mozog, pedig sportértékben sehol sincs az előbbiekhez képest.
– Legendák keringenek egyik-másik riporter közvetítés előtti készülődéséről, vagy zseniális rögtönzési képességéről. Önnél hogyan zajlottak az előkészületek?
– Bár korántsem vagyok antialkoholista, a mai napig betartom a magamnak felállított szabályt, miszerint munka előtt semmit sem iszom. Másrészt ma is több doboznyi papírt őrzök, 1985 óta vezetem például a 100 méteres gyorsúszás fejlődését: mikor volt először olimpián, vb-n, EB-n, a győztesek, világcsúcsok listáját, részidőket, egyebeket. Enélkül semmi egyébről nem tudsz beszélni, mint arról, hogy éppen ki hányadik helyen úszik. Ezeket a dossziékat például soha nem adtam fel poggyászként a repülőre, annyira féltettem őket. Természetesen megvoltak az egyezményes jeleim is, zölddel jelöltem egy-egy úszó vb-ken, kékkel az EB-ken, pirossal az olimpiákon elért eredményeit. A legnagyobb meló egy döntő előtt ilyen szempontok szerint összeállítani a rajtlistát, amely számomra csak rápillantva is kész sporttörténelemkönyv volt. Ma már erre semmi szükség, hiszen egy-egy világversenyen a riporter előtt ott a számítógép, dől belőle mindenféle adat, de valószínűleg ugyanúgy megcsinálnám, ha még mindig közvetítenék.
– Ennyi évtized után hiányzik valami? Mint mondjuk a színészek esetében álmaik szerepe...
– Hiába is tagadnám: a futball nagy, és öröknek tűnő hiányérzet. Én még azzal is peches voltam, hogy aktív életem legnagyobb magyar futballsikere, a Videoton UEFA-kupamenetelése során csak nekem nem adatott meg győztes mérkőzés közvetítése. A belgrádi 0-3 jutott nekem a székesfehérvári 5-0-s győzelem után, amikor már szinte senkit nem érdekelt a visszavágó.
– A szívből jövő közvetítések hívének meggyőződését mennyire képes kikezdeni a sport elüzletesedése, a doppingbotrányok?
– Ugyan miért lenne a sport más, mint a világ, amelyben létezik? Ha a munkahelyeden elvárják, hogy akkor is teljesíts, ha éppen válságban van az életed, ha beteg a gyerek, megpróbálsz kávéval, energiaitallal talpon maradni, vagy a végletekig terheled magad. Ilyen körülmények között a sport még mindig megőriz valamennyit a hamvasságából azzal, hogy a száz méter mindenki számára száz méter. Engem inkább az zavar, hogy a pénz majdnem mindent képes eldönteni. Annak idején Albert a Fradinál kezdte és fejezte be a pályafutását. Ma az a legnagyobb bajom, hogy egy sportoló ma itt játszik, két hét múlva pedig máshol. Nem tudom, melyik magyarnak kell drukkolnom: a magyar csapatnak, vagy az ellenfélnél játszó magyaroknak? Gondoljunk csak bele – és ne mindjárt előítéletekkel –, milyen helyzetben van ma egy sportoló, ha az észveszejtően nagy pénzdíj elnyerése azon múlik, hogy beveszi-e azt a pirulát? Ilyenkor megboldogult rádiós kollégám, Sipos János mondása jut eszembe, aki a Tour de France egyik közvetítésekor felmerült vitáinkban fogalmazott így: szódavízzel nem megy, gyerekek.
– Tősgyökeres pestiként milyen viszonyban vagy az erdélyi magyarsággal, a nemzet fogalmával?
– Bár nekem is vannak némi erdélyi gyökereim – kinek nincsenek? –, istenigazából csak az erdélyi hokijátékosok Magyarországra érkezése után és általuk kezdtem felfedezni Erdélyt. Egyre többet beszélgetve velük, illetve más, nemcsak hokiban élő emberrel, döbbentem rá, hogy az erdélyiek olyan gyökerekkel rendelkeznek, amilyennel más nem, én sem. Nem vagyok meghatódós típusú ember, a Székely Himnuszon azonban mindig elérzékenyülök. Ennek talán az is az oka, hogy kisgyerek koromban a Hármashatár-hegyen bérelt telkünkön szüleim csendben sokszor elénekelték a Székely Himnuszt. Élesben először egy Csíkszereda–Székesfehérvár hokimeccsen éltem meg, feledhetetlen érzés volt. Azzal pedig Székelyudvarhelyen szembesültem, micsoda ünnep tud lenni a magyar állampolgárság felvétele. Ezen érzések nélkül mi, anyaországiak mind szegényebbek vagyunk.


Török László
Budapesten született 1950-ben. Magnósként kezdte a Magyar Rádiónál, ahol 38 évet dolgozott: 1971-től külsősként, majd 1982-től belsősként a Szepesi György vezette, Gulyás Gyula és Vas István Zoltán fémjelezte legendás csapat tagjaként. Öt nyári és öt téli olimpiáról tudósított, egyfajta rekordként 1985 és 2006 között valamennyi úszó és vízilabda Európa- és világbajnokságon jelen volt. A Magyar Rádiótól 2007-ben vált meg, ebben az évben a Magyar Sportújságírók Szövetsége Feleki-díjjal ismerte el kimagasló sportriporteri tevékenységét. Nyugdíjasként is aktív, a Sportklub televízió jégkorong-kommentátoraként dolgozik, tanít az egyik budapesti újságíró iskolában, rendszeresen publikál.


A cikk az alábbi címen található:
http://www.erdelyinaplo.ro/interju/a-kozvetites-ajandekat-orizgeti

Orbán Ráhel szerint hazudik a bahreini hatóság

Pár órával azután, hogy megjelent, Orbán Ráhel és Tiborcz István tavaly szeptemberben energiapolitikai tárgyalásokat folytatott egy bahreini miniszterrel, közleményt adott ki a magyar miniszterelnök legnagyobb lánya:

2015. szeptember 17-e és 20-a között Barhreinben voltunk férjemmel magánúton. Az utazás költségeit magunk álltuk. Minden más ezzel kapcsolatos állítás hazugság

- írja Orbán Ráhel az Országos Sajtószolgálatnak kiadott írásban.

Állítása egyben azt is jelenti, hogy hazudik a bahreini Olaj- és Gázügyi Hatóság, amely azt állítja a honlapjára feltöltött hír és fotó szerint, hogy energiapolitikai tárgyalásokat folytattak a miniszterelnök feleségével. (A bahreiniek közlése annyiból nyilván téves, hogy a képek alapján nem Orbán Viktor felesége, hanem lánya és veje ült egy asztalnál energetikai miniszterrel.)

Orbán Ráhel képviselte a magyar államot egy külföldi energiapolitikai tárgyaláson

Bahreinben azt hitték róla, hogy a miniszterelnök felesége, pedig vele volt igazi férje is. De vajon miért pont őket küldték? Orbán Viktor sajtófőnöke állítja, még csak nem is tudott a látogatásról.Tovább

Kellemetlen egybeesés, hogy Orbán Ráhel közleménye után néhány perccel újabb fotó jelent meg a 444-en a miniszterelnök lányának látogatásáról. Az Al-Wasat nevű arab híroldal az újabb képnél már Orbán Ráhelt nem a miniszterelnök feleségének, hanem Google Translate-tel magyarra fordítva "a Magyar Köztársaság nagyra becsült miniszterelnökének" nevezi - írta a 444.

A bahreinek szerint Orbán Ráhellel a bahreini-magyar gazdasági együttműködésről tárgyaltak

A bahreini Olaj- és Gázügyi Hatóság honlapjának korábbi cikkéből kiderül, hogy a miniszterelnök lánya és annak férje olaj és gázügyekről beszélgettek az ottani miniszterrel, konkrétabban arról volt szó, hogyan tudná szorosabbra fűzni a két ország a gazdasági együttműködés szálait. A beszámoló szerint a delegáció megköszönte a vendéglátást, és reményüket fejezték ki, hogy fenntartható üzleti kapcsolat alakul a két ország között új befektetési lehetőségekkel - írtuk korábbi cikkünkben.

Az ügyben megkérdeztük a miniszterelnöki sajtóirodát, ahonnan azt közölték, hogy Orbán Ráhel utazásával kapcsolatban "semmilyen állami felhatalmazásról nincs szó, ilyen látogatásról nekünk nincs is információnk, kérem, forduljanak az érintettekhez". Várjuk még a Külügyminisztérium és a Bahreini Olaj- és Gázügyi Hatóság válaszát is.
Első cikkünk megjelenése után telefonon elértük a fenti képen rózsaszín nyakkendőt viselő Garamvölgyi Balázst, aki Magyarország tiszteletbeli konzuli ügynöke Manamában. Ő azt kérte, hogy holnap "emberi időben" hívjuk ismét.

Voldemort nem mond le

A hatóságok látókörébe került Mengyi Roland „a munkájára koncentrál”

Horváth Csaba László, 2016. augusztus 23., kedd 06:00

Mengyi a kormányfő és a Mol vezérének társaságában 2015 novemberében egy butadiénüzem átadásán. Megnyitott csapok

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Ezt most hallom először, nem is foglalkoztam vele, nem tudok mit mondani – így reagált lapunknak Mengyi Roland országgyűlési képviselő a Népszabadság értesülésére, miszerint a nagyobbik kormánypártban felvetődött, hogy kizárnák a Fideszből. Azt állította, hogy senki nem kereste meg őt a kormánypártból, és az sem igaz, hogy arra kérték, önként mondjon le mandátumáról. – Ez a kérdés nem vetődött fel – szögezte le Mengyi. A politikus mentelmi jogának felfüggesztését a múlt héten kezdeményezte a Legfőbb Ügyészség.
A Népszabadság tegnapi számában névtelenül nyilatkozó fideszes országgyűlési képviselőkre hivatkozva írta azt, hogy a Mengyi-ügyet a kormánypártok igyekeznek minél gyorsabban lezárni. Továbbá hogy arra próbálják rávenni a képviselőt, önként mondjon le parlamenti mandátumáról, s lépjen ki a pártból is. A hatóságok látókörébe került politikus tegnap lapunk megkeresésére mindezeket cáfolta. Az ügyészség azért kezdeményezte a mentelmi jog felfüggesztését, mert az országgyűlési képviselő személyével kapcsolatban felvetődött a vesztegetéssel elkövetett befolyással üzérkedés, valamint a bűnszövetségben, bűnsegédként elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntett kísérletének gyanúja. Az első büntetési tétele egyébként 2–8, a másodiké 5–10 évig tartó szabadságvesztés. Az országgyűlési képviselő azt mondta, ezzel kapcsolatban már közleményben nyilatkozott, további kérdéseinkkel ügyvédjéhez irányított bennünket. Hozzátette, ő továbbra is a munkájára koncentrál, a hatóságok részéről pedig nem kereste meg senki.

Polt kérte a felfüggesztést

Mengyi Roland jogi képviselője, Futó Barnabás érdeklődésünkre annyit közölt, hogy a politikus ügye elsőként a mentelmi bizottság elé kerül, ahol meg is hallgathatják majd. A bizottság az ügyészségtől kapott dokumentumok áttekintése és Mengyi esetleges meghallgatása után pedig javaslatot tesz az Országgyűlésnek. A mentelmi jog felfüggesztéséről végül az adott ülésnapon jelenlévő képviselők kétharmada dönt majd.
Tegnap egyébként az Országgyűlés levezető elnöke, Latorcai János bejelentette, hogy Mengyi Roland mentelmi jogának felfüggesztését kérte Polt Péter legfőbb ügyész egy közvádas ügyben. A parlament alelnöke ezért az indítványt megvizsgálásra kiadta a mentelmi bizottságnak. A botránnyal összefüggésben megszólalt a Fidesz is, Halász János frakciószóvivő szűkszavúan annyit mondott: mindenkinek az az érdeke, hogy tisztázódjon az ügy.

A Mengyi-ügy

Ismeretes, Mengyi Rolandról augusztus elején a 168 Óra írta meg rendőrségi iratokra és lehallgatási jegyzőkönyvekre hivatkozva, hogy százmilliós uniós támogatás „lenyúlási tervének” lehetett a részese. Szociális szövetkezetek szerettek volna tavaly uniós pénzre pályázni, és az ügyben eddig meggyanúsított szereplők szerint Mengyi a megnyert pénz először ötven, aztán már kilencven százaléka fejében ígért nekik segítséget úgy, hogy elintézi: rájuk írjanak ki egy ötszázmilliós pályázatot. A cikkben az is szerepelt, hogy mindezeken kívül tízmillió forint „alkotmányos költségnek” hívott kenőpénzt is kért tőlük, és közben végig Voldemort nagyúrnak (a Harry Potter című népszerű ifjúsági regény főgonosza – a szerk.) szólíttatta magát. Tízből ötmilliót át is vett, ám később, a terv meghiúsulása után visszafizette.
A Legfőbb Ügyészség közölte, a gyanú lényege egybeesik a 168 Óra által megírtakkal. A hatóság szerint az érintetteknek nem állt szándékukban a pályázati cél megvalósítása, ehelyett az elnyert pénz jelentős részéből saját vagyonukat szerették volna gyarapítani, s ezzel Mengyi Roland is tisztában volt. Végül az Emberi Erőforrások Minisztériuma elutasította a benyújtott pályázatokat.
Ráadásul a minap kiderült az is, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi nyomozói már egy ideje figyelték Mengyi Rolandot, és lecsaphattak volna rá, amikor kenőpénzt vett át egy tiszaújvárosi étteremben, de nem kaptak engedélyt a politikus elfogására. A 168 Óra azt is pedzegette, hogy vagy Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős államtitkára, az adóhatóság jelenlegi vezetője, vagy Polt Péter legfőbb ügyész befolyásolhatta a képviselőt is érintő korrupciós büntetőügy nyomozását. Ezt azonban Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője határozottan visszautasította.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 23.

Katinkáé az első napi második ARANY

Friss hírek

Shane Tusup ünneplése nem kicsit volt látványos Hosszú Katinka aranya után

Kulcsár Győző: Rögös út volt Szász Emeséé

MTI, 2016. augusztus 7., 05:00, frissítve: 09:24

Kulcsár Győző, a szombaton olimpiai bajnoki címet szerzett párbajtőröző, Szász Emese edzője szerint tanítványa nehéz úton jutott el a győzelemig, a siker egyik kulcsa pedig az volt, hogy megérezte, nyerhet, és ezt is ki is tudta használni a döntőben az olasz Rossella Fiamingo ellen, akitől korábban sokszor csúnyán kikapott.

• A TELJES MAGYAR PROGRAM

A versenyzőként négyszeres ötkarikás bajnok szakembernek Szász a második versenyzője, aki ötkarikás bajnoki címet szerzett, s amint elmondta, a két győzelemben leginkább csak az érmek színe egyezik meg. Nagy Tímeát ugyanis már olimpiai bajnokként vette át, mint bajnok a bajnokkal dolgoztak közösen. Hozzátette: ugyanakkor hatalmas volt a felelőssége, hiszen ha 2004-ben nem sikerült volna a címvédés, könnyen mondhatták volna, hogy ő rontott el valamit.
A riói játékok első magyar bajnokával ugyanakkor már 16 éves kora óta dolgozik együtt, s amint fogalmazott, nála lett „kislányból nagylány”.
„Emese nagyon rögös úton jutott el idáig, komoly sérüléseken ment keresztül, a nagy versenyeken pedig mindig elcsúszott valamint, ezüstérmek, bronzérmek jöttek, de nyernie eddig nem sikerült” – mondta a Nemzet Sportolója, kiemelve, a mostani olimpiára tanítványa úgy készült, hogy ez az utolsó lehetőség számára, ennek tudatában dolgozott és érkezett Brazíliába.
Az elmúlt időszakban sok mindenben változtattak a korábbiakhoz képes, Kulcsár elmondása szerint nem utolsósorban azért, mert Magyarországon a női párbajtőr szakág „le van gatyásodva”, ezért a férfi párbajtőr-válogatott közvetlen utánpótlásának tagjai segítették Szász felkészülését:
„Óriási köszönet illeti ezeket a fiúkat, mert hajlandóak voltak nem egyszer Emeséhez alkalmazkodva, akár plusz edzéseket is bevállalni. Nagyon tehetséges vívók, rengeteget segítettek, ám azért ez sem volt tökéletes megoldás, hiszen mégiscsak 20 éves felnőtt férfiakról van szó, akik erősebbek, gyorsabbak Emesénél” – hangsúlyozta Kulcsár Győző. „Nyakunkba vettük hát a világot, hogy megfelelő ellenfeleket, edzőpartnereket találjunk. Rióba is Houstonból jöttünk, ahol többek között az amerikaiakkal, ukránokkal dolgoztunk együtt, de sokat jártunk Bukarestbe is edzeni.”
A szombati versenynapon Szász nagyszerűen vívott, ám a mester szerint ezúttal is nehézkesen indult be versenyzője.
„Az első mérkőzésének elején teljesen le volt blokkolva, ám sikerült ebből kijönnie, amihez azért egy kis szerencse is kellett. Volt egy szituáció, amire videózást kértünk, ezt követően pedig valami kattant Emesénél, s onnantól minden megváltozott” – emlékezett vissza Kulcsár, majd a döntőben látott nagy fordítás kulcsát is megadta. – „Az elején puha volt, az olasz pedig nagyszerű vívó, s könnyedén csuklón szúrta többször is. Azt kértem, hogy keményebben, szigorúbban, nagyobb átütő erővel vívjon, de ne kapkodva.”MTI

Elhunyt Laux József dobos, az Omega és a Locomotiv GT egyik alapítója. A zenészt szívbetegség után, 73 éves korában, szombaton érte a halál

Elhunyt Laux József dobos, az Omega és a Locomotiv GT egyik alapítója. A zenészt szívbetegség után, 73 éves korában, szombaton érte a halál – erősítette meg a hírt Kóbor János, az Omega énekese az MTI-nek.

Hétfőn még bent jártunk nála a balatonfüredi szívkórházban és akkor már nagyon rossz érzésekkel jöttünk el. Szörnyű, hogy Somló Tamás halála után két héten belül egy másik nagyszerű zenésztársat veszítünk el

– kezdte Kóbor János, aki szerint Laux az Omega legcéltudatosabb és legszorgalmasabb zenésze volt.

Együtt alapítottuk az Omega együttest 1962-ben, de már előtte hosszú évekig egy osztályba jártunk a József Attila Gimnáziumban. Egyikünk sem volt képzett zenész, ugyanakkor neki a dobolás mellett a szervezéshez is komoly affinitása volt. Amikor középiskola után a zenekarból valamennyien egyetemre kerültünk, azt hittük, ez az együttes végét is jelentheti, ő volt az, aki a folytatást a leginkább szorgalmazta

Kóbor ugyan nem titkolta, hogy nagyon rosszul érintette a csúcson lévő Omegát, amikor Laux József feleségével, a szövegíró Adamis Annával és Presser Gáborral 1971-ben távozott a csapatból, de kihangsúlyozta, hogy a válás a legkorrektebb módon történt és azután is jóban maradtak.

Utána is nagyon jó viszonyban maradtunk, azután még inkább, hogy a kilencvenes években hazaköltözött Amerikából. Többször fellépett velünk, tavaly is ott volt az Omega koncertjén a Budapest Parkban és a felcsúti Pancho Arénában.

Benkő László is nyilatkozott az MTI-nek.

Sorra mindenki elmegy közülünk, nekem is át kell gondolnom, mi lesz. Valahogy most értékelődik fel számomra az egész hatvanas évek jelentősége

– jelentette ki.

Együtt kezdtük a zenélést a hatvanas évek legelején a Benkó Dixieland Bandben. Benkó Sanyi tavaly év végén együtt hívott be minket egy tévéműsor felvételére. Aztán nem sokkal azután meghalt Benkó, két hete meghalt Somló, most Laux

– sorolta sírva. Felidézte: hétfőn Omega-koncert volt Balatonfüreden, előtte meglátogatták Lauxot a szívkórházban.

Együtt voltunk mindannyian a réges-régi Omegából, sajnos Somló már nem lehetett velünk. De ott volt a szobában Laux Blöró, Kóbor Mecky, Kovacsics Öcsi, Varsányi Gergely és én. Blöró már nagyon rossz állapotban volt, de amikor meglátott minket, újra a hatvanas években, a fiatalkorunkban érezte magát. Megrázó pillanat volt ez, aztán mindannyian adtunk neki egy puszit.

Hozzátette: az esti Omega-koncerten úgy érezte, mintha átszúrták volna egy késsel, Mecky pedig a koncert után belekapaszkodott, ami nem nagyon történt meg korábban.(24.hu)

Az ős-Locomotiv GT A 70-es évek elején Barta Tamás (balra), Presser Gábor, Somló Tamás és Laux József neve fémjelezte a legendás együttest

„Fantasztikusan játszott, de tudtam, hogy csak Kaliforniában ezer hasonlóan tehetséges srác vár az áttörésre" – emlékezett Presser Gábor. Fájó, hogy igaza lett, annál is inkább, mert Barta megkapta a sorstól a lehetőséget. Stúdiózenészként a Beach Boysnak is besegített, aztán olyat hívtak helyette, akinek a zenésznyelv is a kisujjában volt. Valamiből meg kellett élnie, és meglovagolt egy sajátos Los Angeles-i munkaerő-piaci jelenséget. A hetvenes években számtalan magyar emigráns – köztük sok körözött személy – helyezkedett el a papír-írószer kis- és nagykereskedelemben. Barta is egy ilyen cégnél kapott munkát.

Ott ismerkedett meg Fekete Barnával, akivel néhány év múlva saját céget alapítottak, és a tragédiához vezető út ezen a ponton szétszakad. Tény, hogy 1982. február 16-án Barta Tamást (†33) holtan találták a lakásában. Két pisztolygolyó fúródott a mellkasába. Fekete szerint mellékesen kokainnal kereskedett, és túl sok pénzzel tartozott, ezért kivégezték. A papírmaffia köreiből később két verzió szivárgott ki. Az első szerint kilépésekor Barta lemásolta az ügyfélkör adatbázisát, ezért megölették.

Az ős-Locomotiv GT A 70-es évek elején Barta Tamás (balra), Presser Gábor, Somló Tamás és Laux József neve fémjelezte a legendás együttest

Ezt sokan ma is abszurdnak tartják, mert a kaliforniai papírüzletben sosem volt akkora pénz, hogy bárkit is eltegyenek láb alól. Ez a verzió állítólag azért született, hogy homályossá tegye a másodikat, amely szerint Barta elkísért egy „priuszos papírost" egy alvilági tárgyalásra, ahol a férfi begorombult, és amikor tárgyalópartnerük testőre tüzelt, Markó a földre vetette magát, Barta viszont rosszkor volt rossz helyen, majd a holttestét a lakására vitték.

A kokainos leszámolásos sztori is gyanúsan ennek a verziónak ágyazott meg, de talán az a legárulkodóbb, hogy két halotti bizonyítvány készült. Akkoriban nem volt szokatlan az a fajta korrupció, amikor egy leszámolás (paraszt) áldozatát öngyilkossá nyilvánították. Ebben állítólag a biztosítótársaságok is segédkeztek. Barta életbiztosítását sem fizették ki, pedig kétszer is szíven lőtte magát.

Amikor 1971-ben a Hungáriából átigazolt az LGT-be, a szakma őt tartotta a legjobb magyar gitárosnak. Irigykedve tekintett „amerikai kollégáira", de arra is tett utalásokat, hogy szívesen élne Kaliforniában. Édesapja halála után csak a zene tartotta itthon, és amikor a Loksi '74ben turnézott az USA-ban, Barta az ígéret földjén maradt.

Húrmester Emigrálása előtt a szakma is Bartát tartotta a legjobb magyar gitárosnak

„Fantasztikusan játszott, de tudtam, hogy csak Kaliforniában ezer hasonlóan tehetséges srác vár az áttörésre" – emlékezett Presser Gábor. Fájó, hogy igaza lett, annál is inkább, mert Barta megkapta a sorstól a lehetőséget. Stúdiózenészként a Beach Boysnak is besegített, aztán olyat hívtak helyette, akinek a zenésznyelv is a kisujjában volt. Valamiből meg kellett élnie, és meglovagolt egy sajátos Los Angeles-i munkaerő-piaci jelenséget. A hetvenes években számtalan magyar emigráns – köztük sok körözött személy – helyezkedett el a papír-írószer kis- és nagykereskedelemben. Barta is egy ilyen cégnél kapott munkát.(forrás: Blikk)