Ami még egy hete nem volt hír - az mára az lett: Csányi-Lázár kibékült és Demján Sándor volt az összekötő kapocs - MOZAIK tallózó- KONCZ ÉVA

MOZAIK tallózó

 "Csányi Sándor és Lázár János kibékült, Demján Sándor közvetítésével több ízben is átbeszélték korábbi súrlódásaikat."-írja a Figyelő Online " Az OTP-vezér visszavág" címmel az egymondatos beharangozót tegnap. Ugyancsak 17-én Klub rádió szerint: többször látták Demjánt meg Lázárt együtt.
Ami ugye nem volt nehéz, miután több közös rendezvény volt. S az sem feltétlen igaz, amit mondtak, hogy Lázár keresi a kapcsolatot Csányival, mert legutóbb is Demján hívta meg, és nem fordítva.Túl vannak kombinálva a dolgok egyesek fejében. Demján Sándor most is, de mindig azt hangsúlyozta, hogy ők kritikát fogalmaznak meg adott esetekben, de nem ellenségek, nem ellenségesek egyik kormánnyal szemben sem.
Csak legfeljebb ezt az adott kormány, vagy kormányok átlátni, meghallani nem akarják mindig-teszem hozzá.
 S persze az újságírók sem mindig látják meg a lényeget, vagy ha mégis nem időben. Ezzel az infoval is egy hetet csúsztak, pedig hát mi volt aktuálisabb időpont ezt észrevenni, mint a Vállalkozók Napja,(ami a Príma Primissima napja is), amire Demján meghívta Lázárt, s ő ezt nemcsak elfogadta, de beszédet is mondott. S miután Demján Sándor épp infulenzás volt ekkor, és nem érezte túl jól magát, a díjátadásba is besegített Lázár.
De jobb későn mint soha alapon a Figyelő, a Klub rádió, és mostanra már pl. a Népszabadság -és sorolhatnám- is hírt adott a Csányi Lázár békülésről,  (12.18.),melyben Demján Sándor összekötő szerepet játszott.
Milyen jó lenne, ha az egész ország követné példáját, és nem volna ez a jobb és bal oldali pártok által árkokkal teli, szétszabdalt ország. De sajnos azt hiszem. még mindig inkább csak, talán nem is oly ritkán a forrásmegjelölés nélkül átvett alaphír "kimond nagyobbat durranot, aztán robogunk tovább ész nélkül" zajlik. Pedig néha nem ártana megállni, s egy picit elgondolkodni. Akkor talán ez a Haza is másfele tartana!
Koncz Éva főszerkesztő

CSÁNYI-LÁZÁR BÉKÜLÉS ÉS AZ ÖSSZEKÖTŐ KAPOCS DEMJÁN SÁNDOR. a Figyelő figyel és a Klub rádió is, mert mindkettő ma közölte, amit én hét napja, egy hete már megírtam: Demján Sándor hidat épített Csányi Sándor és Lázár János között - Koncz Éva- Mozaik

 

mozaik lap

hétköznapi közügyeink

2015. december 10., csütörtök

Demján Sándor a 2015. évi Vállalkozók Napján hídat épített Csányi Sándor és Lázár János között - Koncz Éva- Mozaik

 

*

Békét kötött Lázár és Csányi

Demján Sándor közvetítésével kibékült Csányi Sándor, az OTP vezérigazgatója és Lázár János. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ütközetei abbamaradtak, s általában is konszolidálódott a helyzet – írja a Figyelő legfrissebb száma a magyar bankrendszer legfontosabb hazai szereplői, így Csányi Sándor (OTP) és Spéder Zoltán (FHB) egymáshoz való viszonyát is elemző írásában.

Egy másik, kívülről szintén erősen problémásnak tűnő kapcsolat is rendeződni látszik, sőt, alkalmi szövetség köttetett – mégpedig az OTP első embere és Matolcsy György között. A hetilap információi szerint Csányi Sándor károsnak tartja az MNB ingatlan- és festményfelhalmozását, viszont ennél fontosabb, hogy Matolcsy György rendkívüli érdemének gondolja a kamatcsökkentést. Jegybanki források ezt másképp látják. Szerintük Matolcsy nem tagja egyik politikai szövetségesi körnek sem, a közeledés annak köszönhető, hogy az elmúlt időszakban több, a bankrendszert érintő kérdésben született közös álláspont a felek között. Matolcsy a Figyelő cikke szerint a bankrendszert és az államadósságot illető kérdésekben semmilyen kontrollt nem akar kiengedni a kezéből, és minden olyan lépést igyekszik meggátolni, ami dominanciáját veszélyezteti e két területen.
Elhalványodott a Varga Mihály vezette Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az MNB közötti állítólagos konfliktus is, mégpedig a Figyelő írása szerint Orbán Viktornak köszönhetően, aki egy asztalhoz ültette a két szervezet vezetőit, és hozzájárult egy – legalábbis átmeneti – tűzszünet megteremtéséhez.
A lap arról is ír, hogy Lázár János az utóbbi időszakban igyekezett szorosabbra fűzni viszonyát a gazdasági élet szereplőivel – a többi között a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével –, és ezt várhatóan januárban is folytatni fogja.(forrás:NOL.hu)
*
A korábban ellenségeskedő Lázár János és Csányi Sándor kibékültek, a lap szerint felismerték ugyanis, hogy egymást lenyomni nem tudják: Lázár hónapok óta közeledett Csányihoz, ami végül fián és a közös cimbin, Demján Sándoron keresztül sikerült is, nem véletlen, hogy a Prima Primissima díjátadón már mindketten ott voltak.
Rendeződött közben Csányi és a bankokra különadókat kivető Matolcsy György viszonya is. Előbbi ugyanis elfogadta, hogy a kormány szükségpályára került, miután az EU ragaszkodott a deficitcélokhoz, ezért bár nem örült a szektor durva megadóztatásának, azt végül elfogadta, Matolcsy radikális kamatcsökkentésének pedig kifejezetten örült.
Nem enyhül viszont a két bankvezér, Csányi és Spéder Zoltán viszonya. Utóbbit ugyanis az állam az elmúlt években sokszor kisegítette az FHB feltőkésítésekor, illetve a Magyar Posta megszerzésével és a takarékszövetkezi rendszer integrációjakor, ami a piacvezető OTP pozícióit veszélyezteti.
Ugyanakkor a Fideszben elkönyvelt cél, hogy ne egy, hanem legalább két szereplője legyen a bankszektor magyar tulajdonú részének, így bár Spéderéket a Matolcsy vezette MNB is időnkét megbírságolta, az FHB helyzetbe hozása leginkább Csányi és az OTP szemét csípi.
Csányiék keményen támadják is Brüsszelben az FHB szerintük tiltott állami eszközökkel történő megtámogatását, a Figyelő úgy tudja, négy ilyen kereset is született az OTP részéről.
Az egész játékot pedig a lap szerint felülről, elégedetten szemléli Orbán, aki azért ha kell, közbelép, összehoz, sőt még be is lát: Vargát és Matolcsyt többször ő ültette le az asztalhoz, hiszen a magyar gazdaságpolitikai irányítás két oszlopa nem igazán jönnek ki egymással, és amit Matolcsyék kitalálnak, azt általában Vargáéknak kell végigvinnie a nemzetgazdasági minisztériummal.
Ez leginkább a nemzetközi megítélés kérdésében ütközik ki leginkább. Matolcsy a szuverenitásban, a pénzügyi önellátásban hisz, és nem érdekli, hogy gyenge a forint az euróval szemben, Vargáék viszont többet gondolnak a külföldi befektetők véleményével.
Matolcsy ugyanakkor annyi jó pontot szerzett Orbánnál a kamatcsökkentés és a deificit lefaragásával, az adósság forintosításával, hogy továbbra is védelem alatt áll.
Lázár érdeme azonban a lap szerint, hogy Orbánnal megértette, jó a külföldi bankokkal jóban maradni, nem véletlen, hogy már a kormányfő írta alá az állam, az Erste és az EBRD között létrejött megállapodást, amit Lázár hozott össze Matolcsy megkerülésével.
Orbán eközben a karmester, aki mindenkitől elvárja, hogy szólózni akarjon, de azért, hogy élvezhető legyen a produkció, időnként csendre inti a feleket. (444/Figyelő)
*

Demján Sándor közvetítésével békült ki Csányi Sándor, és az őt korábban rendszeresen kóstolgató Lázár János – írja a Figyelő, amely szerint az OTP-vezér ugyanakkor Spéder Zoltánnal továbbra is harcol.

Demján Sándor közvetítésével békült ki Csányi Sándor OTP-vezér és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, többször is találkoztak már és átbeszélték a viszonyukat – írja a Figyelő. A takarékszövetkezetek integrációjáért felelős miniszter és a bankvezér korábban rendszeresen kóstolgatták egymást a nyilvánosság előtt: volt, hogy Lázár uzsorásnak nevezte Csányit, utóbbi pedig azzal üzent vissza, hogy "megdicsérte" a trafikosztásért Lázárt.
A Figyelő szerint Lázár az után kezdte el keresni a kapcsolatot a gazdasági élettel, hogy Orbán Viktor bevitte maga mellé és miniszterré nevezte ki Rogán Antalt. Lázár így próbálja erősíteni networkjét, járt a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének, és a kamaráknak a vezetőihez is. Lázár aztán már együtt vett részt Csányival a Prima Primissima-díj átadásán. A hetilapnak az előző héten adott interjút Csepreghy Nándor, Lázár helyettese, aki a békülékeny gesztusokat firtató kérdésre azt válaszolta, hogy a politikájukhoz szövetségesekre van szükségük.
Csányi ugyanakkor továbbra is harcban áll volt OTP-s kollégájával, Spéder Zoltánnal, az FHB elnökével a lap szerint. Az OTP-vezért az zavarja, írják, ha úgy érzi, hogy az FHB–Magyar Posta-szövetkezeti integráció–Takarékbank világ állami támogatással az OTP rovására erősödik.(HVG)

Precens pernek sem jó a Biszku-Saga

Biszku-per - "Állatorvosi ló" ez az eljárás MTI|2015. dec 18. 08:59 MTI Fotó: Koszticsák Szilárd Állatorvosi lónak nevezte a Biszku-ügyet Gellért Ádám nemzetközi jogász a Kossuth rádió 180 perc című műsorában pénteken. Szerinte az egész ügy a kicsúcsosodása annak, hogy az elmúlt 25 évben sem nemzetközi jogi szempontból, sem történeti szempontból nem foglalkoztak megnyugtatóan ezzel a témával. Azzal kapcsolatban, hogy a '90-es évek elején miért nem történt valódi szembenézés az állampárti múlttal, azt mondta: ezeknek a válaszoknak a megadásához el kellene valakinek kezdenie szisztematikusan feltárnia azokat az ügyészségi, minisztériumi iratokat, amelyek még fellelhetőek az irattárakban és levéltárakban, és csak utána lehet feltenni ismét a kérdést. A konkrét üggyel kapcsolatban azt mondta: a bíróság alapos eljárást folytatott, nem a bíróság, nem a történészek a hibásak, hanem az idő múlása.     A '90-es években tanúként hallgatták ki Biszku Bélát, nem volt olyan ügyészi vizsgálat, amely elővette volna az akkor még élő pártvezetőket, katonai és közigazgatási vezetőket, és alaposan kikérdezte, vagy "megszorongatta volna őket" - mondta Gellért Ádám. A Biszku-ügy legfontosabb üzenetének azt nevezte, hogy a bíróság felmentette a vádlottat azok alól a vádak alól, amelyek szerint felbujtója lett volna a háborús bűncselekményeknek, ugyanakkor bűnpártolásért elítélte, amiért nem gondoskodott a karhatalmisták felelősségre vonásáról. Az ítélet morális üzenetéről szólva azt hangsúlyozta: az eljáró bíró is hangsúlyozta, hogy Biszku Béla nem belügyminiszteri tevékenysége miatt került a vádlottak padjára, hanem az 1957 márciusi kinevezését megelőző, 1956 decemberi sortüzekhez kapcsolódóan. Biszku Béla ekkor az egyik pártszervezetet szervezte, és bár az ideiglenes intézőbizottságnak ugyan tagja volt, de fontos döntések meghozatalában nem vett részt. Biszku Béla volt pártállami vezetőt csütörtökön két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék bűnpártolással elkövetett háborús bűntett miatt első fokon.(MTI) 56-os Ki kicsoda/MTI

Biszku Béla 1921- Márokpapiban (Szabolcs-Szatmár Bereg megye) született. Apja földműves volt. A család 1929-ben felköltözött Budapestre. 1937-ben lakatosinasnak szegődött a Magyar Felvonó- és Gépgyárba, 1938-ban bekapcsolódott az ifjúmunkás-mozgalomba, 1943-ban belépett a Vasas Szakszervezetbe. 1944-ben felvették a kommunista pártba. 1944-1945-ben az angyalföldi fegyveres ellenállás egyik szervezője volt. A háború után az MKP XIII. kerületi szervezője. 1946-tól az MKP Budapesti Pártbizottságán dolgozott. 1949 májusában hat hétig az MDP KV Káderosztályának alosztályvezetője, majd a Budapesti Pártbizottság Káderosztályának élére került. 1951-ben leváltottak, a X. kerületi pártbizottság titkára lett. Itt dolgozott 1953 szeptemberéig, amikor megkezdte tanulmányait a Politikai Főiskolán. 1955 tavaszától a XIII. kerületi pártbizottság első titkára. A forradalom első napjaiban a XIII. kerületi pártbizottság tagjaiból, párttagokból és munkásokból fegyveres csapatokat szervezett az utcai felkelők ellen. Október 30-án a Parlamentben tárgyalt Apró Antallal és Földes Lászlóval. Október 31-től (1985-ig) az MSZMP KB, november 7-től az MSZMP IIB tagja. December 6-án a Népszabadság sztrájkoló dolgozóival tárgyalt, akik végül felvették a munkát. December 8-án az MSZMP Budapesti Pártbizottság Intézőbizottsága elnökévé választották. 1957. február 28-án a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tagja lett, a belügyek vezetésével bízták meg, május 9-én belügyminiszternek nevezték ki. Az 1957. június 27-29-i MSZMP Országos Értekezleten a PB tagjává választották. 1957. augusztus 26-án Moszkvában tárgyalt a Nagy Imre-per előkészítéséről. 1958-tól 1971-ig, majd 1975 és 1985 között országgyűlési képviselő. Az 1960. március 30-i kb-ülésen az amnesztiatervezet előterjesztője volt. 1961. szeptember 13-án a Minisztertanács elnökhelyettesévé lépett elő. 1962. november 27-én, a VIII. kongresszuson a kb adminisztratív ügyekért felelős titkárává választották, és párhuzamosan felmentették kormánytisztségei alól. A kb 1963. decemberi ülésén pártszervező kb-titkár lett. 1966-ban pártszervező és adminisztratív titkár lett, 1978-ig a Pártépítési Munkaközösséget vezette. 1972 őszén - szovjet támogatást élvezve - Komócsin Zoltánnal és híveivel szövetségben konzervatív, reformellenes politikai fordulatot akart végrehajtani, megpróbálták Kádár Jánost is megbuktatni. 1973 januárjában a kb frissen létrehozott Testnevelési és Sportbizottságának vezetőjévé nevezték ki. A kb 1978. áprilisi plénumán felmentették tisztségei alól, és nyugdíjazták. 1980-tól 1989-ig a SZOT Számvizsgáló Bizottságának elnöke.

CSÁNYI-LÁZÁR BÉKÜLÉS ÉS AZ ÖSSZEKÖTŐ KAPOCS DEMJÁN SÁNDOR. A Figyelő figyel és a Klub rádió is, mert mindkettő ma közölte,amit én hét napja, egy hete már megírtam: Demján Sándor hidat épített Csányi Sándor és Lázár János között - Koncz Éva- Mozaik

 

Az OTP-vezér visszavág

Figyelő Online

2015.12.17  08:05   

Csányi Sándor és Lázár János kibékült, Demján Sándor közvetítésével több ízben is átbeszélték korábbi súrlódásaikat.
*
Klub rádió szerint többször látták Demjánt meg Lázárt együtt,ami ugye nem volt nehéz, miután több közös rendezvény volt. S az sem feltétlen igaz, amit mondtak, hogy Lázár keresi a kapcsolatot Csányival, mert legutóbb is Demján hívta meg, és nem fordítva.Túl vannak kombinálva a dolgok egyesek fejében. Demján Sándor most is, de mindig azt hangsúlyozta, hogy ők kritikát fogalmaznak meg adott esetekben, de nem ellenségek, ellenségesek egyik kormánnyal szemben sem.
Csak legfeljebb ezt az adott kormány, vagy kormányok átlátni, meghallani nem akarják mindig-teszem hozzá.
 S persze az újságírók sem mindig látják meg a lényeget, vagy ha mégis nem időben. Ezzel az infoval is egy hetet vártak, pedig hát mi volt aktuálisabb időpont ezt észrevenni, mint a Vállalkozók Napja, amire Demján meghívta Lázárt, s ő ezt nemcsak elfogadta, de beszédet is mondott. S miután Demján Sándor épp infulenzás volt ekkor, és nem érezte túl jól magát, a díjátadásba is besegített Lázár.
De jobb későn mint soha alapon a Figyelő, a Klub rádió, és mostanra már pl. a Népszabadság is hírt adott a Csányi Lázár békülésről,  (12.18.),melyben Demján Sándor összekötő szerepet játszott.
Milyen jó lenne, ha az egész ország követné példáját, és nem volna ez a jobb és bal oldali pártok által árkokkal teli, szétszabdalt haza. De sajnos azt hiszem. még mindig inkább csak, talán nem is oly ritkán a forrásmegjelölés nélkül átvett alaphír "kimond nagyobbat durranot, aztán robogunk tovább ész nélkül" zajlik. Pedig néha nem ártana megállni, s egy picit elgondolkodni. Akkor talán ez a Haza is másfele tartana!
Koncz Éva főszerkesztő

CSÁNYI-LÁZÁR BÉKÜLÉS ÉS AZ ÖSSZEKÖTŐ KAPOCS DEMJÁN SÁNDOR. a Figyelő figyel és a Klub rádió is, mert mindkettő ma közölte, amit én hét napja, egy hete már megírtam: Demján Sándor hidat épített Csányi Sándor és Lázár János között - Koncz Éva- Mozaik

 

mozaik lap

hétköznapi közügyeink

2015. december 10., csütörtök

Demján Sándor a 2015. évi Vállalkozók Napján hídat épített Csányi Sándor és Lázár János között - Koncz Éva- Mozaik

 

Utolsó volt idén a kormányinfo

Lázárékat betámadta a Századvég, amiért gyorsan kiadnák a tanulmányaikat

Pontosan időzített a századvéges G. Fodor Gábor által főszerkesztett politikai hecclap, a 888: akkor támadta be a Miniszterelnökség államtitkárát, amikor célegyenesbe fordult a Századvég tanulmányok kiadása, és Csepreghy Nádor államtitkár még egy olyan, a tanácsadó cég szerepéről szóló vitát is bevállalt, amelyet a Liberális Párt szervezett.

G. Fodor Gáborék kedden csak egy kisebb, személyeskedő, karaktergyilkosnak szánt cikket eresztettek rá Lázár János bizalmi emberére, szerdán viszont már nem kerteltek tovább. Egyértelműen azért támadták az államtitkárt, mert elment a liberálisok közé, egy konferenciára, amelynek „Az illiberális állam működése a gyakorlatban – A Századvég-ügy” volt a címe.

Fotó: Máthé Zoltán

A cím második részéről, vagyis hogy a konferencia valójában a Századvégről szól, G. Fodorék elegánsan megfeledkeztek, meg sem említették a cikkükben, és azt rótták Csepreghy szemére, hogy azért vállalta a részvételt, mert

úgy érzi, az illiberális állam témája annyira időszerű és releváns, hogy ehhez hozzá kell szólnia, jelenlétével is rávilágítva a problémára.

A képlet természetesen nem ennyire egyszerű.
November végén a Kúria is helybenhagyta, így az újságíró Joó Hajnalka (ex-Origo, ma VS) és a TASZ elérte, hogy nyilvánossá váljanak a Századvég tanulmányok. Három önálló per és három év után a Miniszterelnökségnek ki kell adnia a csaknem 5 milliárd forintért megrendelt tanulmányokat.
Az ítélet nyomán kormányzati berkekben vita alakult ki, hogy mikor és milyen módon adják ki a 70 ezer oldalnyi, eddig szerzői joggal védettnek mondott tanulmányokat.

Az Index információi szerint Lázár János „beleállt” a vitába.

Lázár azt sürgette, hogy lehető leggyorsabban essenek túl a dolgon. Csepreghy Nándor államtitkárt is azért küldte el a konferenciára, hogy ha lehet, védje meg a tanácsadócéggel kötött szerződéseket, de jelezze, hogy nincs gond a nyilvánosságra hozatallal.

Csepreghy Nándor

Fotó: Koszticsák Szilárd

A konferencián egyébként semmilyen újdonság nem derült ki. Bodnár Zoltán, a liberálisok ügyvivője, Szél Bernadett, az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának LMP-s tagja, valamint Molnár Zsolt a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke végig azt állították, hogy Orbán Viktor illiberális rendszerének elemi része a korrupció, és a Századvég megbízásai erre kitűnő példát szolgáltattak, mert a cég vezetői, köztük külön említették G. Fodor Gábort, államtitkokhoz juthattak hozzá, de senki nem ismerheti meg, hogy valójában milyen tanácsokat adott a cég.
Csepreghy erre azt hozta fel, hogy a stratégiai döntések kialakításához minden kormánynak joga van tanácsadókat fogadni, és ahhoz is joga van, hogy megpróbálja titokban tartani azokat a mögöttes lépéseket, logikai összefüggéseket, amelyek a döntésekhez vezettek.

A Századvég félgőzös védelme azonban a jelek szerint annyira nem elégítette ki a századvéges vezetőket, hogy még a nyilvánosság elé is kivitték a háborút.

Lázárnak egyébként a Fidesz más politikusaival is meggyűlt a baja. Sokan őt hibáztatják azért, hogy a kormányzat kénytelen volt orvul visszacsináltatni az alig egy hónapja, november elején elfogadott közbeszerzési szabályokat, amelyek eltiltották az állami vezetők rokonait a közbeszerzéseken való részvételtől.
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője az Indexnek szerdán azt mondta: rendkívüli sunyiság volt, ahogy a NAV-törvénybe rejtve, ismételten módosították a közbeszerzési szabályokat. A parlamenti szavazás előtt egy nappal beadott anyag megtévesztette az ellenzéket is, amely semmilyen tájékoztatást nem kapott a tervekről.

Fotó: Koszticsák Szilárd

Úgy tudjuk, hogy már az ellenzék egy részének gesztust tevő, novemberben elfogadott közbeszerzési törvény előkészítésekor is nagy viták voltak a kormányoldalon. Az ellenzők szerint a tiltás túlságosan széles és ráadásul pontosan nem körülhatárolt kört érint, azért alkotmányellenes. Forrásaink szerint azonban Lázár a közbeszerzési törvény előkészítésekor is „beleállt” az ügybe, és keresztül vitte az elfogadását.

Van egy kis lökdösődés a jobboldalon.

Lázár elmondta, hogy a Századvéges kötődésű lapban megtámadták Csepreghy Nándort, de nem ment bele mélyebb fejtegetésbe, sőt G. Fodor Gábort „barátom, kiváló harcostársunk"-ként emlegette. Szerinte a kormányt akkor érte politikai támadás, amikor kikérték a tanulmányokat, és az újabb támadás akkor jön majd, amikor az eddig titkos tanácsadói anyagokat kiadják a sajtónak.

A Századvég ostorozza Lázárékat, mert kiadják a titkolt tanulmányaikat

2015. december 03., csütörtök, 18:06 Utolsó frissítés: 2015. december 04., péntek, 12:39

Szerző: hvg.hu

A Századvégen keresztül államtitkokhoz is hozzáférő G. Fodor Gábor főszerkesztő lapja alig burkoltan azért illette kritikával Lázár Jánosékat, mert a kormány gyorsan szeretné kiadni a Századvég által a kormány számára írt, eddig titkolt tanulmányokat. Mind a Századvég, mind a kormány készül a viharra, amit a tanulmányokba való betekintés válthat ki.

A Századvég Gazdaságkutatón belül vezető beosztású G. Fodor Gábor portálja, a 888 betámadta Csepreghy Nándor államtitkárt, mert részt vett az A Liberális Magyarországért Alapítvány által szervezett vitaesten, ahol az illiberális állam rendszere mellett a Századvég és a kormány kapcsolatát boncolgatták - írja az Index. A jelenlévő ellenzékiek végig a Századvéget hozták fel a korrupció élő példájaként, ám az államtitkárt kritizáló cikkben egy szó nem szerepel erről, kizárólag amiatt támadták G. Fodorék, hogy egyáltalán elment a vitára - ez egy jelzés értékű, bujtatott kritika volt.

G. Fodor Gábor nem lehet jó hangulatban a Századvég tanulmányainak kiadása miatt.

Fotó: Fazekas István

A Századvég szerződéseinek megszerzése után a Társaság a Szabadságjogokért és Joó Hajnalka újságíró perelték ki a kormánytól az összes Századvéges tanulmányt, amelyet még a közérdekű adatigénylések lehetőségeit szűkítő törvény előtt adtak át a kormánynak, ez közel 70 ezer oldalnyi tanulmány. A Századvéget és a kormányt is érzékenyen érintheti az adatok kiadása, amelyet eddig szerzői jogokra hivatkozva próbáltak titokban tartani. A betekintés után világossá válhat az is, hogy milyen jellegű államtitkokba tekinthettek bele a Századvég munkatársai is, kiváltképp 2013 előtt, ugyanis csak abban az évben szerezték meg erre a hivatalos minősítést.
Csepreghy Nándort az Index forrásai szerint azzal engedte el a vitára Lázár János, hogy álljon ki a Századvég mellett, de a tanulmányok kiadatása kapcsán tegye világossá, hogy a kormány minél hamarabb ki szeretné adni az adatokat - ez fájhat G. Fodornak és társainak. Lázár nem először próbál lavírozni az érdekek között, ennek példájaként hozta fel a portál, hogy a közbeszerzési törvény összeférhetetlenségi szabályozását a miniszter szándékai szerint szűken hagyták, ez váltott ki vitát a kormánytagok között, végül a NAV átalakításáról szóló törvénybe csempészték a módosítót, amely szélesre tárja a kapukat a kormánytagok rokonai előtt a közbeszerzésekben.

Google és a NASA berendezések továbbfejlesztett változata kvantum számítógépek a híres kvantum Mesterséges Intelligencia Laboratóriumból jött ki

Google és a NASA berendezések továbbfejlesztett változata kvantum számítógépek

2015-09-29

---

---

A híres kvantum Mesterséges Intelligencia Laboratórium, jött ki az új, nagyobb teljesítményű kvantumszámítógép élesíteni a Google, a NASA és a University Űrkutatási Szövetség együttműködési projektekben.

Híres kvantum Mesterséges Intelligencia Laboratórium, mi jön ki új, nagyobb teljesítményű kvantumszámítógép élesíteni a Google, a NASA és az Egyetem Kutató Intézet tér együttműködési projektek. Quantum Mesterséges Intelligencia Laboratórium bejelentette egy több évre szóló megállapodást, a telepítés D-Wave 2X kvantum számítógép számára ezek az egységek, kiadták az év elején, a legfejlettebb quantum processzor. A több mint 1000 qubit, a gép hasonló termékek a legnagyobb teljesítményű számítógép, és fel kell dolgozni, hogy megoldja számítási problémákat Google és a NASA ütközött.

Qubit sebezhetőségét is jelenti, hogy a számítógép processzor csak akkor működik, rendkívül alacsony hőmérsékleten. D-Wave 2X kvantum számítógép normál üzemi hőmérséklete 15 cent Kelvin, a hőmérséklet jelentősen eltér a hőmérséklet a világűrben. A Google szóvivője azt mondta, a D-Wave processzor, amely segíthet fejleszteni kvantum hőkezelés trimmeléskor, és várjuk, hogy minden generáció D-Wave rendszert hoz előrelépést.
De míg a laborban már teszteli képességeit az új gép, de a külvilág is D-Wave kvantum számítástechnika valóban eredményeket elérni szkeptikus. A D-Wave korábbi modellek hivatkozási értékeket sikerült megtalálni az úgynevezett "kvantum gyorsulás" bizonyíték, hogy a kvantum számítástechnika kvantum gyorsulási teljesítmény exponenciálisan növekszik.

---

Kishantosi mintagazdaságot már tönkretették akár pert nyert akár nem! Kinek jó ez?

Kishantos nyert, a búza viszont ott rohadhat

A Fővárosi Törvényszék a múlt héten kimondta, hogy érvénytelen az a földhaszonbérleti szerződés, amit a kishantosi földek egy részére írtak ki. Az ökogazdaság vezetője szerint nagyon fontos állomás a bíróság döntése, de nem oldja meg Kishantos sorsát.

Múlt héten a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék jogerősen érvénytelenné nyilvánította a magyar állam és a Mezővidék Bt. közötti földhaszonbérleti szerződést, helyt adva a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Közhasznú Kft. (Kishantos) keresetének.

Kishantos az egész pályázati eljárás érvénytelenítését kérte,

mert vitatták a kishantosi földekre kiírt pályázatokat, azok bírálatát, és azt a szerződést, amelyet olyan pályázó nyert, aki szerintük nem felelt meg a pályázati feltételeknek.

Nyert, pedig el se indulhatott volna
A fővárosi törvényszék megállapította: a másodrendű alperes, a Mezővidék Bt. nem felelt meg a kormányrendeletnek, amely előírja, kik pályázhatnak a haszonbérleti jogra. A jogszabály szerint a benyújtást megelőző adóévben
-    a pályázó bevétele több mint felének mezőgazdasági tevékenységből kell származnia
-    ha nem rendelkezik lezárt adóévvel, akkor – egyebek mellett – főtevékenységének kell mezőgazdaságinak lennie.
Mindennek a másodrendű alperes nem felelt meg – közölte a törvényszék.

Az eljáró bíró megjegyezte: ha egy magáncég által kiírt pályázatról volna szó, akkor is „nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközne”, hogy egy olyan pályázó nyer, amely nem is indulhatott volna.

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Közhasznú Kft. bérleti szerződése 2013-ban járt le, a 452 hektár állami tulajdonú földet a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet pályáztatás útján kilenc új bérlőnek adta ki. A legkisebb, 27 hektáros birtoktest bérleti jogát nyerte el a Mező Vidéke Bt., mely jogot Kishantos megtámadott.

A Földművelésügyi Minisztérium közölte, hogy a Kúriához fordulnak, hiszen az első fokú ítélettel szemben szögesen ellentétes másodfokú ítélet született, vagyis a kilenc új bérlő közül egy birtoktest vonatkozásában teljesen ellentétes tartalmú ítélet született első és másodfokon.

A minisztériumi közlemény emellett leszögezi: sem a Fővárosi Törvényszék ítélete, sem egy esetleges kúrai ítélet nem érinti a Kishantosi Kft. 2013-ban lejárt földhasználati szerződését.

Nagy horderejű döntés volt, de ez még nem oldja meg Kishantos sorsát - nyilatkozta az atv.hu-nak Ács Sándorné a Fővárosi Törvényszék múlt heti döntésével kapcsolatban. Az kishantosi ökológiai gazdaság vezetője szerint egyetlen tollvonással meg lehetne oldani az ökogazdaság sorsát, hiszen „ideje lenne már elismerni, hogy súlyos hibát követtek el”, és felül kellene vizsgálni Nemzeti Földalap két évvel ezelőtti döntését.
Ács Sándorné szerint a bíróság ítélete „nagyon fontos állomás, mert bizonyítja Kishantos igazát, vagyis feketén-fehéren kimondja, hogy van olyan nyertes, aki Kishantossal szemben úgy nyert, hogy nem is indulhatott volna a pályázaton”.
Ács Sándorné
Ács Sándorné hozzátette: a Nemzeti Földkezelő Alap (NFA) képviselője nevetséges érveléssel próbálta védeni a védhetetlent:

azt állította, hogy a szerződés attól még érvényes lehet, hogy a pályázat nem volt az”.

A többi pályázat ügyét egyébként a Fővárosi Törvényszék visszahelyezte első fokra.
Ott rohad a búza?
A múlt heti ítélet nyomán érdekes szituáció alakult ki, ugyanis aratni kellene a búzát, de most kiderült, hogy aki a pályázaton megnyerte a területet, annak érvénytelen a szerződése, az NFA nem végezheti el ezt a tevékenységet, a Kishantosi Nonprofit Kft. szerződése pedig már lejárt.

„Ez a föld a senki földje lesz”- vélekedett Ács Sándorné, majd feltette a kérdést, mi lesz a sorsa a 27 hektár után járó területalapú támogatásnak?

Úgy véli, a területre újra pályázatot kell majd kiírni.
Azt is elmondta, hogy a minisztérium közleményében valótlanul állította, hogy „a 452 hektárnyi állami terület használatával, valamint a Nonprofit Kft. és az állam közötti szerződésekkel kapcsolatos perek kivétel nélkül az állam számára kedvező ítélettel zárultak”.
Ez a kedvező ítélet?
Ács Sándorné kijelentette, hogy amióta a kishantosi ügy kirobbant, a minisztérium semmilyen pert nem indított ellenük. „Épp ellenkezőleg, Kishantos indított pert a minisztérium és az NFA ellen. A legutóbbi két jogerős döntés pedig kimondja, hogy Kishantos nyert. Ez lenne a minisztérium számára kedvező ítélet?”- tette fel a kérdést az ökogazdaság vezetője.
(forrás:ATV)

Ács Sándorné levele

„Rabló hordaként” – elborzadva nézem volt magoszos barátaim, harcostársaim ámokfutását

vélemény,

2015. július 9. 07:34

Nem adhatjuk ingyen, sem kedvezményesen, sem kedvezményes állami hitellel nektek, barátaitoknak és üzlettársaitoknak az 500.000 hektár állami földvagyont, mert az 10 millió ember közös vagyona. Stratégiai vagyon!

„Életem legmeghatározóbb élménye a 2005-ös Gazdatüntetés, amikor 3 héten át éjt nappallá téve küzdöttünk a gazdák jogaiért, megmaradásáért. Tisztelettel és szeretettel emlékszem vissza arra a hősies helytállásra, mellyel a 3 hét alatt barátaimmá vált emberek képviselték a gazdák ügyét. Az egész ország megmozdult akkor. A gazdák sátra az ország közepévé vált, ahova zarándokoltak a budapestiek. Hoztak pénzt, élelmiszert, gyógyszert, de leginkább jó szót, szeretetet. Valami elindult akkor, valami megváltozott az országban.
Ma is előttem vannak az arcok:
Jakab István
Ángyán József
Bagi Béla
Péter Mihály
Obreczán Ferenc
Kispál Ferenc
Balogh Zoltán
Kis Miklós
Budai Gyula
Ónodiné Demeter Éva
Hubai Imre
Domján Gergely
Szabó Tamás
Karsai Ferenc
Örvendi László
Tiszteltem, becsültem, szerettem őket...
Sohasem gondoltam volna, hogy ezek az emberek, akiket később a hatalom csúcsaira repített a gazdatüntetés sikere - képesek lesznek rabló hordaként rávetni magukat a közvagyonra, és vinni mindent, amit csak érnek. Mára már sem Istent, sem embert nem ismernek. Az állami földpályázatok kapcsán, és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megalakításakor becsapták és kisemmizték a gazdákat, a vidéket. Ángyán József, Bagi Béla még időben figyelmeztettek. Egyszerűen eltaposták őket. Kishantost is tönkretették úgy, hogy a Magosz nem emelt kifogást, pedig annak idején Jakab István személyesen jött el Kishantosra nyilvános köszönetet mondani nekem a 3 hetes megfeszített munkáért, a segítségért, amit ismeretlenként nyújtottam a Magosznak.

Emberileg felfoghatatlan, megemészthetetlen árulások ezek…

De most az ország sorsáról, jövőjéről van szó.
NEM! Kedves Valamikori Barátaim!
Nem adhatjuk INGYEN, sem kedvezményesen, sem kedvezményes állami hitellel nektek, barátaitoknak és üzlettársaitoknak az 500.000 hektár állami földvagyont, mert az 10 millió ember közös vagyona. Stratégiai vagyon! Szükségünk lesz rá. Sőt az állami földek színlelt pályázatán csalárd módon megszerzett földeket is visszakérjük!
MINDENKINEK JOBB, ha ezzel még most, még időben szembenéztek!
Kérem Istent, hogy világosítsa meg a látásotokat!
Mezőfalva, 2015 július 8.
A régi szeretettel és reménységgel
Ács Sándorné”

Mezőhegyesen járt Lázár

A kormány garanciát vállal arra, hogy folyamatosan biztosítja a munkát azoknak, akik Mezőhegyesen az állami ménesben, illetve a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-nél dolgoznak - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János elmondta, Orbán Viktor miniszterelnök szerdán döntött arról, hogy Mezőhegyesre küldi őt, hogy ezt az állami garanciavállalást megtegye. A miniszter közölte azt is, hogy nem akarják tönkretenni a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-t,  ezért készek tárgyalni a tehenészet állami tulajdonba kerüléséről.
Szeretnék pótolni a település kieső adóbevételeit is - jelezte. Lázár János megerősítette: a mezőhegyesi földek ügyében született bírósági ítélet ellen fellebbeznek, és folytatni szeretnék a Földet a gazdáknak programot. Elmondta, az eddigi földárveréseken összesen 75 ezer hektárt adtak el, 100 milliárd forint értékben.

A mezőhegyesi ménesbirtok is a középpontban volt

Forrás: MTI/Rosta Tibor

Koncz Éva:Mozaik:Egyirányú Lánchíd

 Koncz Éva- Mozaik

Egyirányúvá válna a Lánchíd a Duna-parti rehabilitációban

Felkerültek a netre a pesti Duna-part rehabilitációját célzó Rak-Park pályázat győzteseinek a tervei. A látványos változások része lehet a Lánchíd egyirányúsítása.

Jelentős változásokat hozhat a Duna-parti közlekedésben a főváros által a pesti partszakasz rehabilitációjára kiírt Rak-Park tervpályázat. A győztes pályamű, a Korzó Tervezési Stúdió munkája pár napja került fel a netre. A projekt 2017-ig készülne el a rendelkezésre álló 5-6 milliárd forintos forrásból.
Amellett, hogy több kilométeren keresztül végigsétálható lenne a pesti alsó rakpart, a pályázati anyag Pestről Buda irányába egyirányúsítaná a Lándhidat, ez pedig a Széchenyi tér teljes átszabásával járna. A hídra csak a József Attila utcáról lehetne felhajtani, a rakpartról nem. Az egyirányúsított egysávos úttest mellett viszont kétirányú kerékpársáv is elférne, vagyis a kerékpárosok végképp elfelejthetik, hogy a Lánchíd járdáját használják. A Pestre irányuló forgalmat az Erzsébet híd tudná átvenni a tervek szerint.

Fotó: Korzó Tervezési Stúdió

Az Apáczai Csere János utcát viszont kétirányúsítanák, a tervezők szerint a szállodasoron nem indokolt a forgalomcsillapítás.
A Belgrád rakparton az északra irányuló forgalom a 2-es villamos pályájának a túloldalára kerülne, amellyel megszűnne a jelenlegi "szervizút", viszont a járda kiszélesíthetővé válna, és kerékpárutat is lehetne létesíteni.

A Belgrád rakparton jelenleg a villamos és a házak között délre egyirányú szervizút van, ezt számolná fel a tervpályázat győztese

Fotó: Google Maps

Az id. Antall József rakparton a Széchenyi utcából egy gyalogos híd vezetne a Duna-partra a tervek szerint, ez a partszakasz van ugyanis a gyalogos forgalomtól a leginkább elzárva.
A teljes pályázati anyag itt olvasható el:

Duna-parti látványtervek a Korzó Tervezési Stúdiótól

A tervekben szerepelnie kellett a vízen úszó létesítményeknek is, amelyek a pályaműben vendéglátó-ipari egységekként szerepelnek. A Jane Haining rakparton (ez a Vigadó téri szakasz) viszont teljesen kizárható volna az autóforgalom a tervek szerint.

Fotó: Korzó Tervezési Stúdió

Fotó: Korzó Tervezési Stúdió

Fotó: Korzó Tervezési Stúdió

Fotó: Korzó Tervezési Stúdió

Fotó: Korzó Tervezési Stúdió

forrás:hvg

Biszku-per SAGA

Életfogytiglant kért Biszku Bélára az ügyészség

2015. december 04., péntek, 12:12 Utolsó frissítés: 2015. december 04., péntek, 12:11

Szerző: hvg.hu/MTI

Címkék: háborús bűncselekmény; életfogytiglani börtönbüntetés; Biszku Béla; 1956-os forradalom;

Kinyomtatom Elküldöm

Életfogytiglani szabadságvesztést kért az ügyész az 1956-os forradalmat követő megtorlások miatt háborús bűntettekkel vádolt 94 éves Biszku Bélára a Fővárosi Törvényszéken újrakezdett büntetőperben pénteken.

A vádhatóságot képviselő ügyész perbeszédében szimbolikusnak nevezte, hogy 59 évvel azután mondhatja el vádbeszédét, hogy a vádlott és társai utasítást adtak a kegyetlen megtorlásokra. Biszku perét új eljárásben simét elsőfokon tárgyalják. Tavaly májusban az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszku Bélát felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt.
Az ítéletet júniusban a Fővárosi Ítélőtábla megalapozatlanság, felderítetlenség miatt hatályon kívül helyezte és új eljárásra utasította a feleket. Az ítéletet Polt Péter legfőbb ügyész illette kritikával, mondván a másodfokú bíróság törvénytelenül járt el, ugyanis szerinte az elsőfokú ítéletben nem kifogásoltak semmilyen eljárási hibát, ezért a Kúiához fordult.

Demján Sándorék közel 600 vállalkozóval ünnepeltek - A Munkáltatók Országos Szövetségének hagyományos év végi ünnepi eseménye, a Vállalkozók Napja 2015:KONCZ ÉVA- MOZAIK

A partnerségről szólt a Vállalkozók Napja

| Feltöltve: 2015. december 7. 21:04

Idén tizenhetedik alkalommal került megrendezésre a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének hagyományos év végi ünnepi eseménye, a Vállalkozók Napja. Az ország minden pontjáról közel 600 vállalkozó érkezett a magyar üzleti élet egyik legrangosabb találkozójára.
forrás: Kecskeméti tévé

Demján Sándor a 2015. évi Vállalkozók Napján hídat épített Csányi Sándor és Lázár János között - Koncz Éva- Mozaik

A partnerségről szólt a Vállalkozók Napja

A VOSZ akkor is a vállalkozók érdekeit képviseli, ha támogatja, és akkor is, ha kritizálja a kormányt – hangzott el a 17. Vállalkozók Napján. Az államnak pedig nem megnehezítenie, hanem megkönnyítenie kell a vállalkozók dolgát, amelynek érdekében a kormány és a VOSZ folyamatos párbeszédére van szükség.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége tizenhetedik alkalommal rendezte meg a Vállalkozók Napját. Az eseményen minden megye képviseletével mintegy 600 vállalkozó vesz részt – mondta el az ünnepséget megnyitó beszédében Ádám Imre. A VOSZ soros elnöke hozzátette: a szervezet egyet jelent a sokszínű, érdekképviseletet, szolgáltató valamint kulturális missziót egyaránt ellátó vállalkozói szövetséggel. A VOSZ neve egyben összeforrt a Prima díjakkal is. Ezekben a díjakban elemi erő van, amely képes a társadalom egészére jobbító hatással lenni.
Ádám Imre kifejtette: a VOSZ a vállalkozók szolgáltató partnere is egyben, amelynek legnagyobb sikere a mára nagy múltra visszatekintő Széchenyi Kártya megalkotása. A szervezet egyben a vállalkozók véleményének hordozója, amely hallatja hangját a gazdaságot érintő országos ügyekben.

„Különleges teljesítményt mutatnak fel a magyar vállalkozók, hiszen az állam működésének ellenére sikerül elérniük eredményeiket” – így köszöntötte a megjelenteket az eseményen Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette: az állami bürokrácia, az állam egésze ma nem partnerként kezeli a vállalkozókat, ezen pedig változtatni kell. Az állam inkább megnehezíti a cégek helyzetét, semmint megkönnyítené, a bürokrácia megöli a vállalkozói kedvet – fogalmazott Lázár. Szerinte változás akkor lesz, amikor a NAV dolgozói tisztában lesznek azzal, hogy a fizetésüket a vállalkozóktól kapják. Az államnak a párbeszédre kell törekednie a vállalkozókkal, akik egyben a legfontosabb szövetségesei is. Ebben a folyamatban a kormány számít a VOSZ tapasztalatára, javaslataira is – jelentette ki a miniszter. Ennek értelmében a legtöbb vitát kiváltott, 400 négyzetméterenként előírt kereskedelmi foglalkoztatási kötelezettségről Lázár kijelentette: nincs ilyen döntés, és nem is lesz mindaddig, amíg a kérdésről a kormány a vállalkozókkal nem állapodik meg erről. A kijelentést a közönség soraiban nagy taps fogadta.

Minden kormánnyal voltak vitáink, és minden kormánynak sikert kívántunk – jelentette ki a párbeszéd kapcsán Demján Sándor. A VOSZ ügyvezető elnöke ünnepi beszédében kifejtette: vállalkozói érdekképviseletként a feladatuk a vita, amely nem háborút jelent. Demján Sándor üdvözölte Lázár János az olcsóbb és hatékonyabb államra tett utalásait, és kijelentette: számtalan intézmény van felesleges létszámokkal feltöltve. A forrásokat nem erre, hanem inkább a gazdaság élénkítésére kellene fordítani, a bővített újratermelést bátorítani, és kedvező hitelekhez juttatni a vállalkozókat. A gazdaság élénkítése azért is szükséges, mert az ország termelékenysége jelenleg nem megfelelő szintű – jelentette ki. Ennek javításához normatív adócsökkentés, bővülő teljesítmény kell. Az eredmény pedig az lesz, hogy az adósságot nem visszafizetjük, hanem kinőjük – tette hozzá az elnök.

A hagyományoknak megfelelően az esemény végén átadták az ország legkiválóbb vállalkozóinak a rangos díjakat. Az elismerések magas rangú állami és szövetségi kitüntetések, amelyeket csak a legjobb teljesítményt nyújtó gazdasági szereplők, vállalkozók kaphatnak meg országszerte – hangzott el az eseményen.
(forrás:BrandTrend)

Koncz Éva-MOZAIK:Konferencia és kiállítás:Diktatúrák sortüzei fegyveres erőszak a hatalom eszköztárában című konferenciára, valamint az eseményt megelőző napon, december 2-án a Hidegháború- egy megosztott világ rövid története című kiállítás megnyitója

A Diktatúrák sortüzei-Fegyveres erőszak a hatalom eszköztárában

---

 KONCZ ÉVA:MOZAIK

Program egy része:
Köszöntőt mondanak:

• Borhy László akadémikus, dékán, ELTE Bölcsészettudományi Kar
• Kisfaludi András rektorhelyettes, ELTE

A konferenciát megnyitják:

• Kövér László, az Országgyűlés elnöke, az 1956-os emlékév fővédnöke
• Łukasz Kamiński elnök, Institute of National Remembrance, Poland
• Földváryné Kiss Réka elnök, Nemzeti Emlékezet Bizottsága

9.40–10.40 I. SZEKCIÓ

Üléselnök: Bank Barbara (a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja)

• Paweł Sasanka (tudományos kutató, Institute of National Remembrance)
• Konrad Białecki (tudományos kutató, Institute of National Remembrance)
• Tischler János (igazgató, Varsói Magyar Kulturális Intézet)

10.40–11.00 KÁVÉSZÜNET

11.00–12.20 II. SZEKCIÓ

Üléselnök: Konrad Białecki (tudományos kutató, Institute of National Remembrance)

• Kahler Frigyes (egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem)
• M. Kiss Sándor (főigazgató-helyettes, Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum)
• Varga László (nyugalmazott főigazgató, Budapest Főváros Levéltára)
• Zinner Tibor (kutatócsoport-vezető, Veritas Történetkutató Intéze

                                    ***

   Kövér László: Marxizmus helyett liberalizmus

  A magyarországi és lengyelországi sortüzek áldozatai előtti tisztelgés, a kommunista diktatúrák természetének értelmezése, és a pártállami rendszer erőszakszervezeteinek működése volt a fókuszában a Diktatúrák sortüzei – Fegyveres erőszak a hatalom eszköztárában című tegnapi konferencián. Kövér László, az Országgyűlés elnöke köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy a pártállami diktatúra igazi arca az emberek megfélemlítése volt. Párhuzamot vont a marxizmus és a mai liberalizmus között, mivel mindkettő korlátozza a szólásszabadságot.

  A lengyel és a magyar nép véres történelmi tapasztalata, hogy ahol az ideológia véget ér, ott kezdődnek a sortüzek – fogalmazott Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Diktatúrák sortüzei – Fegyveres erőszak a hatalom eszköztárában című konferencián. Beszédében kiemelte, hogy a diktatúrák előbb a szólás és a gondolkodás, majd a cselekvés szabadságát korlátozzák, ezután következik a kendőzetlen, nyers erőszak. Az egykori sortüzek fényében mutatkozik meg leginkább a pártállami diktatúra igazi arca, amely a védtelen lakosság ellen, ártatlan civilekkel szemben alkalmazott tömeges fegyverhasználaton és az ezáltal elért megfélemlítésen alapult. A sortüzek bebizonyították azt is, hogy a kommunista vezetőknek semmi sem volt drága, ha a hatalom megtartásáról volt szó.

  A házelnök szerint a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján megbukott a kommunista rendszer, de „a sűrített marxizmus helyét fokozatosan átvette a sűrített liberalizmus, azaz a politikai korrektség mint a szólás- és gondolatszabadság korlátozásának új, 21. századi eszköze. Manapság a demokrácia szó előtt használt liberális jelző a valaha használatban volt népihez hasonlóan egyre inkább fosztóképzőként értelmezendő. A liberális ideológia és a valóság közötti szakadék egyre nő. Ezért fontos szerep hárul a V4 tagállamaira, hiszen közös fellépéssel, történelmi tapasztalataink hiteles felmutatásával még megmenthetik Európát a fenyegető szakadéktól, az önfelszámolás kísértésétől.

  Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke lapunknak elmondta, hogy a napokban van az 59. évfordulója annak, hogy az MSZMP vezetése, benne Kádár Jánossal, Apró Antallal, Biszku Bélával és a többiekkel döntött a társadalmi ellenállás erőszakos letöréséről, egyértelmű a politikai felelősségük az ügyekben. Az 1956-os évforduló lehetőséget ad arra, hogy a lengyel – magyar barátságot újra tartalommal töltsék meg.

  Hozzátette: a magyar ’56 a lengyelek számára is szimbólum. A közös gyökerek megértése, a kommunista diktatúrával való közös elszámolás mind-mind nagyon fontos része az európai identitásnak. Meg kell mutatni a nyugat-európai népeknek a kommunizmus történetét, ezért közös terveket is megfogalmaztak a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézettel. Kiemelte: holnap lesz az 59. évfordulója annak, hogy több ezer nő néma tüntetéssel hajtott fejet a forradalom és szabadságharc áldozatai előtt, és tett hitet a szabadság mellett. Erre volt válasz a pártvezetés részéről az erőszak alkalmazása.

  
  

  Fotó: Mirkó István

  Az elnök ünnepi köszöntőjében kijelentette: a kommunista rendszereket elemezve ma már jól tudjuk, hogy a diktatúra lényegéhez tartozott a politikai célból gyakorolt állami erőszak. Ezen rendszerek működésének belső logikáját kell megértenünk, mivel a sortüzek e diktatúrák lényegéből fakadnak. Szavai szerint a hatalom birtokosai a fegyveres erőszakot valójában a társadalmi, politikai, gazdasági válságkezelés eszközének tekintették. Lukasz Kaminski, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete elnöke azt emelte ki, hogy a múlt feltárásával a jelen és a jövő ifjúságát is inspirálhatjuk annak felismerésére, milyen fontos érték a béke, a szabadság és az emberi méltóság. A kommunista rendszer elleni felkelései során mindkét nép az európai értékeket védte, ami része belépőnknek az európai integrációba.

  A konferencián a lengyelországi és magyarországi sortüzek áldozatairól és a tettesekről, az események történeti hátteréről tartottak előadásokat lengyel és magyar történészek. Tischler János, a Varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatója egy rövid filmet is levetített, amely a lengyelek szolidaritását ábrázolta a magyar forradalom és szabadságharc mellett. Előadásában kitért azokra a tüntetésekre és a szovjet konzulátus elfoglalására, amelyeket a magyarországi események inspiráltak. A magyar forradalom évtizedekkel később is a szabadság szimbólumaként élt a lengyelekben, ezt bizonyítja az is, hogy a Szolidaritás Mozgalom 1986-ban emléklapot tett ki a szabadságharc 30. évfordulója alkalmából a varsói magyar nagykövetség épülete elé.

  Szerda este megnyílt a konferenciához kapcsolódó, Hidegháború-egy megosztott világ című kiállítás is az egyetemen.(forrás: Magyar Idők)

Koncz Éva: MOZAIK: A partnerségről szólt a Vállalkozók Napja Nem lesz a kereskedelemben előírt foglalkoztatás Budapest, 1015. december 4.

Koncz Éva: MOZAIK

                                                                                                       SAJTÓKÖZLEMÉNY

A partnerségről szólt a Vállalkozók Napja

Nem lesz a kereskedelemben előírt foglalkoztatás

Budapest, 1015. december 4. – A VOSZ akkor is a vállalkozók érdekeit képviseli, ha támogatja, és akkor is, ha kritizálja a kormányt - hangzott el a 17. Vállalkozók Napján. Az államnak pedig nem megnehezítenie, hanem megkönnyítenie kell a vállalkozók dolgát, amelynek érdekében a kormány és a VOSZ folyamatos párbeszédére van szükség.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége tizenhetedik alkalommal rendezte meg a Vállalkozók Napját. Az eseményen minden megye képviseletével mintegy 600 vállalkozó vesz részt – mondta el az ünnepséget megnyitó beszédében Ádám Imre. A VOSZ soros elnöke hozzátette: a szervezet egyet jelent a sokszínű, érdekképviseletet, szolgáltató valamint kulturális missziót egyaránt ellátó vállalkozói szövetséggel. A VOSZ neve egyben összeforrt a Prima díjakkal is. Ezekben a díjakban elemi erő van, amely képes a társadalom egészére jobbító hatással lenni.

Ádám Imre kifejtette: a VOSZ a vállalkozók szolgáltató partnere is egyben, amelynek legnagyobb sikere a mára nagy múltra visszatekintő Széchenyi Kártya megalkotása. A szervezet egyben a vállalkozók véleményének hordozója, amely hallatja hangját a gazdaságot érintő országos ügyekben.

„Különleges teljesítményt mutatnak fel a magyar vállalkozók, hiszen az állam működésének ellenére sikerül elérniük eredményeiket” – így köszöntötte a megjelenteket az eseményen Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette: az állami bürokrácia, az állam egésze ma nem partnerként kezeli a vállalkozókat, ezen pedig változtatni kell. Az állam inkább megnehezíti a cégek helyzetét, semmint megkönnyítené, a bürokrácia megöli a vállalkozói kedvet – fogalmazott Lázár. Szerinte változás akkor lesz, amikor a NAV dolgozói tisztában lesznek azzal, hogy a fizetésüket a vállalkozóktól kapják.

Az államnak a párbeszédre kell törekednie a vállalkozókkal, akik egyben a legfontosabb szövetségesei is. Ebben a folyamatban a kormány számít a VOSZ tapasztalatára, javaslataira is – jelentette ki a miniszter. Ennek értelmében a legtöbb vitát kiváltott, 400 négyzetméterenként előírt kereskedelmi foglalkoztatási kötelezettségről Lázár kijelentette: nincs ilyen döntés, és nem is lesz mindaddig, amíg a kérdésről a kormány a vállalkozókkal nem állapodik meg erről. A kijelentést a közönség soraiban nagy taps fogadta.

Minden kormánnyal voltak vitáink, és minden kormánynak sikert kívántunk – jelentette ki a párbeszéd kapcsán Demján Sándor. A VOSZ ügyvezető elnöke ünnepi beszédében kifejtette: vállalkozói érdekképviseletként a feladatuk a vita, amely nem háborút jelent. Demján Sándor üdvözölte Lázár János az olcsóbb és hatékonyabb államra tett utalásait, és kijelentette: számtalan intézmény van felesleges létszámokkal feltöltve. A forrásokat nem erre, hanem inkább a gazdaság élénkítésére kellene fordítani, a bővített újratermelést bátorítani, és kedvező hitelekhez juttatni a vállalkozókat.

A gazdaság élénkítése azért is szükséges, mert az ország termelékenysége jelenleg nem megfelelő szintű – jelentette ki. Ennek javításához normatív adócsökkentés, bővülő teljesítmény kell. Az eredmény pedig az lesz, hogy az adósságot nem visszafizetjük, hanem kinőjük – tette hozzá az elnök.

A hagyományoknak megfelelően az esemény végén átadták az ország legkiválóbb vállalkozóinak a rangos díjakat. Az elismerések magas rangú állami és szövetségi kitüntetések, amelyeket csak a legjobb teljesítményt nyújtó gazdasági szereplők, vállalkozók kaphatnak meg országszerte – hangzott el az eseményen.

Antall és a külföldi befektetők A néhai miniszterelnök közvetlen munkatársainak nyilatkozata

Nyilatkozat

Antall és a külföldi befektetők

A néhai miniszterelnök közvetlen munkatársainak nyilatkozata

MN, 2015. november 26., csütörtök 09:17

Antall József Tudásközpont

Alulírottak, az Antall-kormány egykori tagjai és Antall József közeli munkatársai tiltakozunk a Duna Televízió csatornán futó Szabadság tér '89 című sorozatban a néhai miniszterelnök személyének és politikájának rendszeresen hamis színben történő beállítása ellen. Különösen fölháborító volt a november 18-i adás. A vádlott látszólag „csak" az akkor a republikánus George Bush vezette Egyesült Államok volt, azon belül a hazánkba érkezett amerikai befektetők, az őket úgymond idecsábító Mark Palmer volt nagykövet és a mögöttük álló politikai erők. A műsorban megszólaló Tőkéczki László, Bogár László és Fricz Tamás szerint azonban az MDF vezette kormány idején a magyar nemzeti vagyon elherdálása, elkótyavetyélése folyt, amiért a naiv vagy befolyásolható Antall a felelős.
Az immár rendszeresen ilyen állításokat hangoztató Bogár László neve alatt szerényen az állt a műsorban, hogy volt országgyűlési képviselő. Ő azonban 1990–94 között, az Antall- és Boross-kormányok teljes fennállása alatt a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának politikai államtitkára volt. Ha igazak volnának a műsorban tett állítások, akkor vajon annak idején Bogár Lászlónak nem lett volna lehetősége föllépni az állítólag káros gazdaságpolitikai döntések ellen? Vagy lemondani és a nyilvánosság elé állva figyelmeztetni a „mesterkedésekre", ahogy a műsorban javasolták? A mostani Bogár László szerint a rendszerváltozással a nemzeti jövedelemből annyit veszítettünk, mint a II. világháborúban. A „jótékony" befektetők értelmezése szerint áron alul vásároltak föl mindent, hatalmas profitot szereztek, azt kivitték, majd a csődbe vitt cégeket hátrahagyva eltávoztak. Ez „hanyag vagy hűtlen kezelés" volt, ehhez hasonlóra szerinte nem volt példa térségünkben.
Fricz Tamás a műsorvezető kérdésére megerősítette, hogy az úgynevezett MDF–SZDSZ-paktumot külföldi bankárok nyomására kötötte meg Antall. Ezt maga sem hiheti el. Köztudott, hogy 1990-ben a hatályos alkotmány szerint szinte minden törvény meghozatalához – ideértve a költségvetést és az adótörvényeket is – az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatára volt szükség. Antall ezért megállapodott a szabad demokratákkal, hogy alkotmánymódosítással a kormányzáshoz feltétlenül szükséges törvényeket kiengedik a kétharmados körből, a köztársasági elnök pedig az '56-os és kisgazda múltú Göncz Árpád lesz. E „paktum" alternatívája az SZDSZ-szel közös kormányzás, a nagykoalíció lett volna. Ez pedig lényegesen nagyobb befolyást engedett volna a szabad demokratáknak, mint amilyet az egyszeri megállapodás jelentett.
1990-ben a legfőbb nyomást a kommunistáktól örökölt gazdasági helyzet, az Európában legnagyobb fejenkénti államadósság, a kifosztott államkincstár jelentette. Fricz Tamás azt is állította, hogy a hálás Németország 3 milliárd márkát és az államadósság enyhítését kínálta hazánknak, de erre Antall nem tartott igényt, „úriemberként vállalta a tartozások kifizetését". Alulírottak egyhangúan állíthatjuk, hogy ilyen gáláns felajánlás nem történt, és az adósságteher könnyítését sem ajánlották föl a vezető nyugati országok – ahogy ezt nem teszik meg ma Görögország esetében sem. Ellenkezőleg, maga a stratégiai kérdésekben jó szövetséges Kohl kancellár volt az, aki Antall 3 milliárd dolláros gazdaságélénkítő programra irányuló segélykérését a G7-országok nevében elhárította. Vagyis a valóságban nem felajánlás, hanem elutasítás történt. E történet koronatanúi ott szerepelnek a jelen nyilatkozat aláírói között.
Szó esett még a műsorban Soros György 1990-es ajánlatáról, miszerint a magyar ipar részvényeiért, a nemzeti vagyon javának átengedéséért egy általa képviselt befektetőcsoport „megvenné", kiváltaná a magyar államadósságot. Ezt az ajánlatot azonban éppen Antall József utasította el keményen, ez vezetett Soros és az Antall-kormány viszonyának végső megromlásához. A gazdasági kérdésekkel, befektetésekkel sosem foglalkozó Tom Lantos képviselőt pedig a műsor összemosta az amerikai üzleti körökkel, azt a sztereotípiát erősítve, hogy úgymond „a nemzetközi zsidó tőke" tette tönkre hazánkat. Az ilyen állítások sora nemcsak rosszhiszeműség és demagógia, de a tudatlanság és a hiteltelenség kérdését is felveti a műsorral kapcsolatban.
A valóság az, hogy a negyvenes–ötvenes években a kommunisták által ellenszolgáltatás nélkül államosított vagyont a piacgazdaságban mindenképpen magánkézbe kellett adni. Az Antall-kormány rövid időn belül véget vetett a rendszerváltozás előtt megindult szabályozatlan vagyonmozgásoknak, és bár a privatizáció mindig, a világon mindenütt vitatott és visszaélésekre is alkalmat adó folyamat, térségünkben – nyugodtan elmondhatjuk – nálunk indult el a legtisztább és leghatékonyabb formában. Kormányzati felelőse Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter, későbbi köztársasági elnök volt. A veszteséges, pazarló és feljavíthatatlan vállalatok csődbe jutásának nem volt életképes alternatívája. Az Antall-kormány azonban – szemben az 1994-ben rákövetkező szocialista–szabad demokrata koalícióval – nem engedélyezte többségi külföldi tulajdon szerzését száz nemzeti fontosságú vállalat, valamint a közüzemek esetében. Támogatta viszont a külföldi tőkebevonást, amelynek keretében nem a műsorban említett „kizsákmányolók", hanem az Audi, a Suzuki, a Samsung, a General Motors, a United Technologies és más nagyvállalatok teremtettek a munkahelyek számát növelő vállalkozásokat, amelyek máig meghatározói gazdasági fejlődésünknek.
Az öröklött és nyomasztó államadósság kézben tartásához kemény, de sikeres megállapodást kötött az Antall-kormány a Nemzetközi Valutaalappal, a lejáró adósságok finanszírozását pedig megoldotta a nemzetközi tőkepiacról. Az országot úgy adtuk át a következő kormánynak, hogy az MNB devizatartalékát négyszeresére, tehát biztonságot adó szintre növeltük, hitelminősítési besorolásunkat pedig BB pluszra, a szlovák és a lengyel minősítés fölé emeltük. Eközben az Antall-kormány a hazai kis- és középvállalkozásokat számos formában (Start-hitel, Egzisztencia-hitel) segítette, de több külföldi kormány (az amerikai, a német, a brit) is vállalkozási alapokkal támogatta a gazdasági átalakulást. Az Európai Közösségek a PHARE-program keretében nyújtottak értékes szakmai és pénzügyi segítséget.
A rendszerváltozás folyamatát bemutató november 18-i adásban és a hasonló műsorokban a nemzeti érdeknek, az új magyar vállalkozásoknak erről az erőteljes antalli képviseletéről nem esik szó. És ez a hamis kép csak egy eleme annak a törekvésnek, amely e műsorban, de más médiafórumokon is egy kis szélsőséges gondolkodású kör részéről Antall József személyének és politikájának hol nyílt, hol sugalmazott lejáratását tűzte ki célul.
Antall József és kormánya a szociális piacgazdaság értékrendje szerint, a nemzeti érdeket és a magyar sajátosságokat szem előtt tartva, szuverén módon szabta meg a maga társadalom- és gazdaságpolitikáját. Történelmi visszatekintésben, ahogy ezt a pártatlan külső megfigyelők akkor és azóta is megítélik, a magyar rendszerváltozás első – és egyben legnehezebb – szakasza tiszteletre méltó módon zajlott le. A magyar társadalomnak és benne az akkori kormánynak a teljesítményét elvitatni a történelem meghamisítása lenne.
Ahogy nem vitatja el a jelenlegi polgári kormánykoalíció sem. Vezetői többször kiemelték, hogy az Antall-kormány volt az ő rendszerváltoztató törekvéseik előfutára. Személyesen pedig ismételten lerótták tiszteletüket Antall József emberi nagysága és műve előtt, hiszen ők maguk is vele együtt harcolták végig az új magyar demokrácia alapításának nem egy nehéz csatáját. Az a magyar közép, amely Antall József kormánykoalíciójának társadalmi támogatottságát biztosította, a mai jobbközép nemzeti kormány támogatóinak is derékhadát adja. A fenti rágalmak ezért nem pusztán az aláírókat sértik, hanem a magyar társadalom jelentős részének az igazságérzetét, és aggályokat vetnek fel a nemzeti média egyes részeinek működésével kapcsolatban is.
Bod Péter Ákos volt ipari miniszter
Boross Péter volt belügyminiszter
Entz Géza volt államtitkár, a Határontúli Magyarok Hivatalának elnöke
Granasztói György volt nagykövet
Hieronymi Ottó volt gazdasági tanácsadó
Jeszenszky Géza volt külügyminiszter
Kodolányi Gyula volt államtitkár, külpolitikai főtanácsadó
Kónya Imre volt MDF-frakcióvezető
Marinovich Endre volt kabinetfőnök
Martonyi János volt közigazgatási államtitkár
O'sváth György volt gazdasági tanácsadó
Tar Pál volt nagykövet

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben is megjelent. A megjelenés időpontja: 2015. 11. 25.

Antall-kormány: a csoda elmaradt

Pethő Tibor, 2015. május 23., szombat 10:21, frissítve: szombat 14:28

Összeomláshoz közeli gazdasági helyzetben, bizonytalan külső és belső támogatás mellett alakult meg negyedszázaddal ezelőtt, 1990. május 23-án Antall József kormánya az MDF, az FKGP és a KDNP képviselőiből. Nagyrészt az egykori miniszterelnöknek köszönhető, hogy a kormány a következő választásokig fennmaradt, s az összeomlást elkerültük.

Nem kizárt, hogy elolvad a többségünk. A kormánypárti padsorok tele vannak egykori ügynökökkel – közölte Antall József miniszterelnök 1990 novemberében László Jenővel, a Hadiipari Hivatal későbbi vezetőjével.

Hasonló, ám ismertebb, szállóigévé lett kijelentéseit máig idézi olykor a legvadabb szövegkörnyezetben az utókor; a „kamikazekormány”, a „tetszettek volna forradalmat csinálni!”, vagy akár az első szabadon választott Országgyűlés alakuló ülésén az idő rövidségének kissé szigorú, tanáros, konok emlegetése mind egyetlen lényeges tényre hívta fel finoman – szemmel láthatóan részben hiábavaló módon – a kortársak figyelmét: Magyarország hatalmas bajban van, közel az összeomlás, átcsapnak a fejünk fölött a hullámok, ha nem teszünk a közvéleménynek talán megmagyarázhatatlannak tűnő, ám elkerülhetetlen lépéseket.

Alvó ügynökök és más bajok

Negyedszázaddal ezelőtt a kijelölt, Németh Miklóst váltó miniszterelnök világosan látta, az MDF, a kisgazdapárt és a kereszténydemokraták 57 százalékos, a koalíció hátországát jelentő többsége mennyire ingatag, s nem csak az „alvó ügynökök” miatt. Az MDF alapítói sohasem bíztak Antallban, hiába hozott győzelmet a pártnak, a kisgazda vezetők egy része pedig alig negyedévvel korábban még az SZDSZ-szel akart szövetségre lépni. A választás végeredményét látva a mérvadó nyugati körök nagykoalíciót sürgettek, a győztesekre nem kis nyomás nehezedett, hogy a demokrata fórum a szabad demokratákkal alakítson kormányt: a valódi, européer politika garanciáját a Nyugat az SZDSZ-ben látta. Kétségtelen, a két párt együtt képes lett volna az akkor még domináns – a költségvetés is minősített többséget igényelt –, a kerekasztal-tárgyalásokon az utódpárt féken tartására elfogadott kétharmados szavazatarány biztosítására az Országgyűlésben.
Ám nem szükséges túl nagy fantázia annak megállapítására, hogy a közös kormány feltehetően nem lett volna hosszú életű.

Az április végén kötött, a nagykoalíciót kiváltó paktumhoz kapcsolódó tények közismertek: a kompromisszum jelentősen csökkentette a kétharmados jogszabályok számát, német mintára pedig bevezették a konstruktív bizalmatlansági indítványt, amely a végrehajtó hatalmat gyakorlatilag megbuktathatatlanná tette. Kevésbé köztudott viszont, hogy a megállapodás nemcsak az ellenzéktől, hanem a kormánypártok soraiban esetleg kialakuló belső oppozíciótól is védte a kormányzatot. A jövő ismeretében ez egyáltalán nem érdektelen: Torgyán József például hamarosan megpróbálta kihajózni a koalícióból a kisgazda frakciót. (Ennek lehetőségére 1990 nyarán különös módon – kedves fenyegetésként – hosszú, távol-keleti repülőúton egy MSZP-funkcionárius figyelmeztette Antall József egyik kulcsemberét.)
Az engedményért cserébe – a paktum leginkább ezért vált népszerűtlenné később – az SZDSZ megkapta a köztársasági elnökséget: államfővé az Antall József által kijelölt Göncz Árpádot választották, az MDF vezetője ugyanis a régi barátban látta a későbbi, zökkenőmentes együttműködés garanciáját. Utóbb joggal csalatkozott benne, hiszen Göncz látványosan részrehajló magatartása miatt nem válhatott az egész ország elnökévé. Az MDF elnöksége egyébként – minden utólagos híreszteléssel szemben – tudott az SZDSZ-szel folyó tárgyalásokról, s el is fogadta a végeredményt. Ahogy néhány esztendeje Csurka István mondta: „Megtörültük a szánkat, és jóváhagytuk a megállapodást. Le kellett nyelni a békát.”

„Megbeszélés” a Selyemgombolyítóban

Hogy a békát mégsem sikerült olyan könnyen lenyelni, jól mutatja a régi fórumosok által az óbudai Selyemgombolyítóba összehívott, a számonkérés szándékától sem független, kis híján botrányba fulladó „megbeszélés”. Antall Józsefet a paktum részleteiről kezdték volna faggatni, a kijelölt miniszterelnök azonban félórás beszéde után joggal kifogásolta, hogy az összehívott társaságban az MDF képviselői mellett a „népi vonal” egyéb prominensei is megjelentek, köztük az MSZP színeiben az Országházba jutó Kósa Ferenc filmrendező. Antall ezután közölte, nincs neki arra ideje, hogy egy senki által nem választott, szedett-vedett társaság beszámoltassa; eltávozott, s bizalmasát, Kónya Imrét kérte meg, hogy beszélgessen az egybegyűltekkel. (Kónya kifejezetten nehéz helyzetbe került, hiszen a szervezők eredetileg be sem akarták engedni az egykori manufaktúra épületébe.)
Hamarosan – Antall József esetleges kézben tartására – felmerült az ötlet az alapítók egy részében, hogy a pártelnöki és a miniszterelnöki tisztséget szét kell választani, s az MDF élére a régi gárdából kell vezetőt állítani. Antall azonban 1990 júliusában, a demokrata fórum III. országos gyűlésén egyértelművé tette: a pártelnökség nélkül a miniszterelnöki posztot sem vállalja a továbbiakban, így – akár két és fél esztendővel később, amikor a javaslat újból felbukkant, s Antall hasonlóképpen reagált – kénytelenek voltak a kezdeményezők ideiglenes visszavonulót fújni. A háttérben emberileg érthető okot találhatunk. Kulin Ferenc szerint az MDF régi motorosainak többsége nem tudta feldolgozni a fordulatot, amelyet Antall József elnöksége hozott, képtelen volt hetek, hónapok alatt plebejus népi baloldali meggyőződését egy formálódó, nyugati szellemiségű jobbközép párt „Prokrusztész-ágyába” begyömöszölni.
A bizonytalan parlamenti többségnél is komolyabb gondot okozott az összeomlással fenyegető, rendkívül súlyos gazdasági helyzet. Az ország valutatartaléka a legkritikusabb időszakban folyamatosan csökkent, a fizetésképtelenség réme fenyegetett. Ennek közvetlen okát elsősorban a választást követő nagy tőkekivonási hullámban találhatjuk meg. A nemzetközi gazdasági folyamatokat kutató profeszszor, Csáki György úgy véli, a pénzpiaci bizalmatlanság egyrészt abból fakadt, hogy 1990 januárjában Németh Miklós miniszterelnök parlamenti felszólalásában a nyilvánosság elé tárta a valós gazdasági adatokat, hazánk tényleges államadósságát. (Ez meghaladta a nettó 16 milliárd dollárt.) Másrészt „a rendszerváltásból eredő bizonytalanságok” sem kedveztek.

Soros György „javaslata”

Hosszú időn át keringett egy ténylegesen soha meg nem erősített, ám nem is cáfolt, sokak által ismert történet arról, hogy Antall József egyértelmű telefonüzenetet kapott befolyásos nyugati köröktől: fogjon össze az SZDSZ-szel, s akkor helyreáll a pénzügyi bizalom. (A feltételezés szerint a másik telefonkagylót Soros György tartotta, s ő közölte a „javaslatot”.) Tény, az MDF vezetőire a nagykoalíció kérdésében komoly nyomás nehezedett, s ezt a párt több egykori prominense is megerősíti. Az ajánlásokat sokszor az Egyesült Államok rendkívül aktív, a pártok megszervezésében is jelentős segítséget nyújtó nagykövete, Mark Palmer közvetítette. Persze más, kézzelfoghatóbb ok is közrejátszott a tőkekivonásban: a piac feltehetően megijedt a
szovjet bankok fizetési zavaraitól s attól, hogy Bulgária nem sokkal korábban jelentette be fizetésképtelenségét.
Nem tűnt biztatónak számunkra, hogy a banki hiteleink átütemezését Antall kérése ellenére sem támogatták. (A kötvényekhez és a valutaalapnál fennálló adósságunkhoz különböző okok miatt nem lehetett hozzányúlni.) Megoldásként időközben a magyar származású tőzsdecápa, Soros György is felajánlotta, hogy a banki hitelek egy részét átvállalná az általa kiválasztott állami vállalatokért cserébe. Az előnytelen üzletbe a magyar kormány nem ment bele. A tajvani – az adósságátütemezéshez mérhető – gazdasági segítséget pedig a titkos tárgyalásokról tudomást szerző befolyásos ellenlábas, a Kínai Népköztársaság hiúsította meg.
Súlyos helyzetünket jól mutatja, hogy 1989 végén hazánk Közép-Európa legeladósodottabb állama volt, tartozásunk GDP-hez viszonyított aránya 83 százalékra rúgott. Tetézte ezt, mint Kádár Béla professzor, az Antall-kormány külgazdasági minisztere felhívja rá a figyelmet, hogy 1981 és 1989 között az ország részvételi aránya a világkereskedelemben drámai módon visszaesett. Az 1989 decemberében Máltán tartott Bush–Gorbacsov-találkozón pedig megállapodás született arról, hogy a keleti piacokat megnyitják a Nyugat előtt. A hirtelen támadt konkurenciával még a viszonylag prosperáló hazai állami vállalatok sem tarthatták hosszú távon a versenyt.

Nekünk nem járt Marshall-segély

A Nyugat az egykori Marshall-segély akár legszerényebb formában való reinkarnációját sem kívánta. Ezzel 1990 kora őszén Washingtonban szembesülhetett végleg Rabár Ferenc pénzügyminiszter, amikor a szerény, ám a nép életében valamelyest érzékelhető javulást hozó költségvetési tervezetet bemutatta a valutaalap szakembereinek, s ott elutasításra talált. Az Egyesült Államok, mint arra tanulmányában Matolcsy György is figyelmeztet, nem volt érdekelt a felszabaduló kelet-közép-európai területek gazdasági felpumpálásában; pénzt sem igen kívánt volna a célra fordítani. A piacgazdaságba való átmenet többek között ezért is hozott ennyi szenvedést a hétköznapokban, s tette pénzügyileg permanensen kiszolgáltatottá Magyarországot. Kulin Ferenc emlékei szerint az első szabadon választott Országgyűlést is sokkolóan érte a tapasztalat: nem vagyunk a magunk urai, nem mi tervezzük a jövőnket.
A reménytelennek tűnő helyzetben ráadásul a kormány bemutatkozását, kezdeti lépéseit ellenséges, kárörvendő hangok kísérték, leginkább a médiában. A televízió, a rádió, a fontosabb napilapok jóval közelebb álltak az ellenzékhez, s leginkább annak szája íze szerint nyilvánultak meg, kommentálták az eseményeket. Az akkor még ténylegesen nagyobb hatású, közvélemény-formáló napilapok, így a legnagyobb példányszámú s a legjobb körülményekkel rendelkező, gyorsan privatizált Népszabadság a szocialisták védőernyője alól politizált, a Minisztertanács volt orgánuma, a Magyar Hírlap – hamarosan Rupert Murdoch vette meg – az SZDSZ-hez állt közel, a Népszava megmaradt a pártállami eredetű szakszervezetek lapjának. A Magyar Nemzetnél pedig ádáz politikai küzdelem dúlt, amelynek következményeként a lapban egymással homlokegyenest ellenkező szemléletű cikkek láttak napvilágot.
A legnagyobb nehézséget viszont az jelentette, hogy a közvélemény a választási kampány ígéretei nyomán, ha nem is a csodát, de a gyors gazdasági fejlődést s vele az életszínvonal fellendülését várta. Az illúziókkal azonban hamar le kellett számolni. Ősszel az MDF elvesztette az önkormányzati választásokat, a gyanús körülmények között, látszólag a semmiből megszervezett taxissztrájkba – Antall József kórházi távolléte idején – kis híján belebukott. Az viszont, hogy a kormány a következő választásokig kibírta, a gazdaság nem omlott össze, idővel biztató tendenciák alakultak ki, s a parlamenti többséget 1994-ig a komoly politikai viharok ellenére is sikerült biztosítani, szinte tényleg csodának tekinthető. Mindez azonban Antall József összefüggéseket általában átlátó politikai tehetsége, közreműködése nélkül aligha következhetett volna be.
További tartalmas és izgalmas olvasnivalók a Magyar Nemzet szombati Magazinjában, amely vasárnap estig megvásárolható az újságárusoknál.

Forrás: Magyar Nemzet

Támadják a Királyi tévét Antall volt emberei

Durván hamisít az állami tévé - Boross Péter cérnája is elszakadt

Népszava|2015. nov 25. 14:46

[A+ A-]

[Nyomtatás]

[Küldés e-mailben]

Magyarország, Budapest, Országgyűlés 1990, az első sorban Jeszenszky Géza, Horváth Balázs és Antall József Fotó: Fortepan/orig: Erdei Katalin

Tweet

A rágalmak nem pusztán az aláírókat sértik, hanem a magyar társadalom jelentős részének az igazságérzetét, és aggályokat vetnek fel a nemzeti média egyes részeinek működésével kapcsolatban is - zárul az a levél, amit Antall József néhai miniszterelnök közvetlen munkatársai írtak a Duna televízión futó Szabadság tér '89 c. műsorsorozat egyik epizódja miatt, és amely levelet a Magyar Nemzet publikált. Most elmerenghetnénk azon, hogy a hosszasan sorolt sérelmek zárásaként miért ez a kis óvatos fogalmazás: aggályokat vetnek fel, illetve  a nemzeti média egyes részeinek működésével kapcsolatban, de valójában azért ez nem meglepő az aláírók neveit látva.

A sorban a mondjuk úgy a polgári konzervatív oldal ismert személyiségeit találjuk, köztük Boross Pétert, az Antall-kormány belügyminiszterét, aki Orbánék 2014-es győzelmét a következő szavakkal köszöntötte: nem történt semmi különös, csak helyreállt a néplélek, a nemzet visszanyerte korábbi valóját. Vagy épp Martonyi János, akit kétszer is külügyminiszterré tett az Orbán-kormány. Ez a műsor azonban az állami televízióban, vagy ahogy ők írják a nemzeti médiában, még nekik is sok volt.

De hát mi is történt valójában?  

A levél tanúsága szerint a Szabadság tér '89 c. sorozat november 18-i adása kezdetben "látszólag" a republikánus George Bush vezette Egyesült Államokat ültette a vádlottak padjára, különös tekintettel a hazánkba érkezett befektetőkre, illetve az őket idecsábító Mark Palmer volt nagykövetre, és persze a mögöttük álló politikai erőkre. Ám a stúdióban ülő Tőkéczki László, Bogár László és Fricz Tamás hamarosan már arról beszélt, hogy az Antall-, illetve MDF-vezette kormány idején a magyar nemzeti vagyon elherdálása, elkótyavetyélése folyt, amiért - idézi fel a levél - a naiv vagy befolyásolható Antall József a felelős.  

Az aláírók felidézik, hogy a műsorban az "immár rendszeresen ilyen állításokat hangoztató" Bogár László neve alatt az állt: volt országgyűlési képviselő. Noha ő 1991-94 között, az Antall- és Boross-kormányok teljes fennállása alatt a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok (!) Minisztériumának politikai államtitkára volt. Vagyis ha igazak lennének az állításai, akkor vagy ő is hibás, vagy már akkor előállhatott volna a kótyavetye leleplezésével. 

A fent említett példa csak egy a hosszan sorolt, és az aláírók által tételesen cáfolni szándékozott rágalmak, csúsztatások közül, amelyek nem is túl kifinomult módon dehonesztálják a néhai miniszterelnököt és annak volt munkatársait. Az is fájó pont a levélírók számára, hogy Fricz Tamás azzal vádolta meg Antall Józsefet: az úgynevezett MDF-SZDSZ paktumot külföldi bankárok nyomására kötötte meg. ( a külföldi bankár manapság a Fidesz jóvoltából áthallásos szitokszóvá is vált, így az elsődleges vád mellett még némi plusz sunyiság is vihető a történetbe - a szerk.) 

A rendszerváltozás folyamatát bemutató adásban és a hasonló műsorokban a nemzeti érdeknek, az új magyar vállalkozásoknak erről az erőteljes antalli képviseletéről nem esik szó. És ez a hamis kép csak egy eleme annak a törekvésnek, amely e műsorban, de más médiafórumokon is egy kis szélsőséges gondolkodású kör részéről Antall József személyének és politikájának hol nyílt, hol sugalmazott lejáratását tűzte ki célul - így az aláírók, akik azonban adósak maradnak a magyarázattal, vagy legalább latolgatással: mi ez a kör? és miért teszik ezt? kinek az érdeke? 

Olyannyira nem, hogy a levél vége felé sietnek a lehető legjobb véleményükről biztosítani Orbán Viktort és az ő kormányát - némi megbántódott pátoszt is csempészve az irományba -  mintha az említetteknek semmi közük nem lenne az állami, illetve nemzeti médiához. A jó királynak nyilván fogalma sincs, mit művelnek egyes szélsőséges gondolkodású körök az ő birodalmában. 

A magyar társadalomnak és benne az akkori kormánynak a teljesítményét elvitatni a történelem meghamisítása lenne. Ahogy nem vitatja el a jelenlegi kormánykoalíció sem. Vezetői többször kiemelték, hogy az Antall-kormány volt az ő rendszerváltoztató törekvéseik előfutára. Személyesen pedig ismételten lerótták tiszteletüket Antall József emberi nagysága és műve előtt, hiszen ők maguk is vele együtt  harcolták végig az új magyar demokrácia alapításának nem egy nehéz csatáját - írják, és minden bizonnyal hisznek is benne, hogy most aztán felnyitották a volt harcostársak szemét.  

Az aláírók: 

Bod Péter Ákos volt ipari miniszter, Boross Péter volt belügyminiszter, Entz Géza volt államtitkár, a Határontúli Magyarok Hivatalának elnöke, Granasztói György volt nagykövet, Hieronymi Ottó volt gazdasági tanácsadó, Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, Kodolányi Gyula volt államtitkár, külpolitikai tanácsadó, Kónya Imre volt MDF-frakcióvezető, Marinovich Endre volt kabinetfőnök, Martonyi János volt közigazgatási államtitkár, O'sváth György volt gazdasági tanácsadó, Tar Pál volt nagykövet  

(forrás: Magyar Nemzet)