Káder dülő a Balatonon

Aliga 2 felé, ahol tényleg a pártvezetés krémje nyaralhatott, kilométeres platánsorral szegélyezett sétány vezet. Útközben elhaladunk az apokaliptikus látványt nyújtó, használaton kívüli uszoda mellett (tilos a belépés), valamint megtudjuk, hogy Aliga 2 kvázi állam volt az államban, ide plusz ellenőrzés után lehetett csak bejutni. Mi már simán átsuhanunk a hajdani csekkpont és vöröskatonák hűlt helyén, és tátott szájjal hallgatjuk, ahogy kiderült: "nagyon-nagyon gyenge feltételezés, hogy ez Rákosi üdülője volt." A sokadik oszladozó ház előtt állunk, amely előtt - szándékosan - fenyősor takarta a tóra való kilátást, nehogy az imperialista kommandók onnan puffantsák le a magyar nép szeretett, kalászcirógató vezérét. Tovább kúszva-mászva a kidőlt fák között, az elburjánzott, kertészt évek óta nem látott dzsungelben elénk bukkan az egykori kultuszpápa, Aczél György villája is (tilos a belépés), melyen látszik, mennyire modernnek számított már akkor is. Eleve tisztába teszi a séta az emberek fejében azt, hogy nem minden épület szocreál, amit az 1949-89 közötti érában húztak fel, ennek a nehezen definiálható műtörténeti korszaknak Joszif Sztálin elvtárs halálával vége szakadt. Ennek megfelelően klasszikus szocreál épületet hiába is keresnénk Aligán, főleg, hogy a modernitás és puha formalizmus az elsők között a Balatonnál hasított mélyet a szocreál szövetébe (lásd például a siófoki obszervatórium épületét).

mberdaráló A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából A Budapesti Fehér Ház (ma: Országgyűlés Irodaháza), ahol állítólag az emberdaráló működött A közbeszédben emberdarálónak vagy emberhúsdarálónak nevezett gépezet az 1956-os forradalommal kapcsolatos mítoszok és legendák egyike. Egyes beszámolók szerint az 1950-es években a budapesti ún. Fehér Házban (Jászai Mari tér 1.) működött emberi holttestek megsemmisítése céljából, más híresztelések szerint a Köztársaság téri MDP-pártházban működött. Tartalomjegyzék 1 Története 2 Jegyzetek 3 Források 4 Kapcsolódó szócikkek Története Az 1950-es években, a Rákosi Mátyás magyar kommunista pártfőtitkár idején állítólag szóbeszéd terjedt el a budapesti lakosok között, amely szerint az Államvédelmi Hatóság által halálra kínzott foglyokat egy, a Fehér-ház pincéjében lévő gépezet segítségével semmísítették meg, és „darálták bele” a Dunába.[1] „Egy ilyen húsdaráló gép vót, egy ember belefért. 140-150 centiméter átmérőjű tölcsér vót, egy nagyteljesítményű valami. S egy külön kis csúszdán bele, zutty, aztán el is tűnt. Nem úgy dobták bele, a csúszdán léptették bele. Egy gombot megnyomtak és a gép elindult. A Dunába vezetett ki egy ilyen alagút-szerű folyosó.”[2] A legenda szerint a horgászok igen jó kapásról meséltek ezen a területen, és állítólag a mai napig rengeteg csontot lehet találni a folyó medrében.[2] Az 1956-os forradalom idején M. Kiss Sándor történész szerint: „Tudni vélték – főként a budapestiek – azt is, hogy a fővárosi ÁVH-székházban létezik egy húsdaráló, amelyikbe belegyömöszölik a holttestet, és a szerkezet egyenesen a Dunába ürít… A kérdés az, miért fogadta el a társadalom nagyobbik hányada tényként ezeket a híreket. A válaszban rejlik dolgozatom első gondolata, amely felöleli az 1956. október 23-a előtti évtized történetének egyik lényeges vonását, továbbá rávilágít október 23-a estéjének egy összefüggésére.”[3] Searchtool right.svg Bővebben: Az 1956-os forradalom vitatott hírei, eseményei 1994-ben Dézsy Zoltán riporter dokumentumfilmet készített Pincebörtön címmel, ebben egy magát megnevezni nem kívánó idősebb hölgy háttal a kamera felé nyilatkozik a darálóról. Állítása szerint 1959-ben az épületben dolgozott, és az akkori híresztelések miatt lement munkaidő után maga vitte le a megsemmísítendő papírhulladékot a pincébe, a papírdarálóhoz (más alkalmakkor ezt a takarító személyzet tette meg). A gépezet körül vérrel volt összefröcskölve a fal. Másnap a vezetője figyelmeztette, hogy többet nem menjen oda. Dézsy felvétele az épület pincéjében történt 1994-ben, ám akkor már semmiféle nyom nem utalt bármiféle ilyen gépezet létezettségére.[4] 2008-ban Magyar Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa legendának minősítette az emberdaráló létezését.[2] 2010-ben Usztics Mátyás Húsdaráló címmel színdarabot rendezett az állítólagos gépezetről.[5] Érdekes módon ezt követően egy idős, magyar származású, Svájcban élő villamosmérnök, Horváth J. Zoltán jelentkezett, és hosszabb interjút adott.[6] Ebben azt állította, hogy az 1950-es években fiatal műszaki egyetemi hallgatóként olyan daráló gépezetet kellett terveznie, amilyen egy disznónál nagyobb, ám egy szarvasmarhánál kisebb test feldolgozására alkalmas. A mérnök szerint ez valójában nem egy daráló, hanem egy úgynevezett ipari törőgép volt.[7] A mérnök nyilatkozatát követően televíziós kérést tettek a nagyközönség felé, hogy amennyiben bárki tud egyéb érdemi információt a darálóról, legyen szíves nyilatkozatot tenni. Azonban a kérésre nem született válasz. Ismeretelméleti közhely, hogy valaminek a nem létezését bizonyítani nem lehet, de általában városi legendának tartják az emberdaráló létezését, akárcsak az 1950-es évek egyéb, nem bizonyított mítoszait (Andrássy utas sósavas kád, Köztársaság téri kazamaták). Jegyzetek https://web.archive.org/web/20120626212236/http://www.titkosbudapest.hu/cikk-reszletek.php?szocikk_id=70 https://hvg.hu/napi_merites/20110221_emberhusdaralo https://web.archive.org/web/20191109100829/https://www.kortarsonline.hu/2003/06/a-magyar-tarsadalom-utja-az-1956-os-forradalomhoz-szabadsagharchoz/8072 https://www.youtube.com/watch?v=XxqyFOJA69w https://port.hu/adatlap/szindarab/szinhaz/a-husdaralo/directing-8669 https://www.youtube.com/watch?v=d6dUJngFAR0 https://tortenelemportal.hu/2010/12/tenyleg-letezett-az-avh-s-husdaralo/ Források https://hvg.hu/napi_merites/20110221_emberhusdaralo http://www.urbanlegends.hu/2011/02/emberhusdaralo-legendaja/ http://www.atv.hu/egyeb/20111019_wittner_maria https://tortenelemportal.hu/2010/12/tenyleg-letezett-az-avh-s-husdaralo/ Kapcsolódó szócikkek Köztársaság téri kazamaták Kategória: Magyarország történelmeVárosi legendák