Tévészékház: „Itt fogunk megdögleni” – drámai felvételek
A rádióforgalmazások alapján drámai volt a helyzet a tévészékháznál
Több, már korábban vallomást
tevő rendőr tanút hallgattak meg ismét a rendőri vezetők perében. Rövid
vallomást tett többek között Gergényi Péter volt budapesti főkapitány
helyettese, Lapid Lajos tábornok, a Vizoviczki-ügy érintettje, a BRFK
közrendvédelmi főosztályának egykori vezetője, Kalmár Tamás, valamint
Pálóczi Imre alezredes. A tárgyaláson felolvasták azt a
rádióforgalmazást is, ami 2006. szeptember 18-án került rögzítésre, és
ami a tévészékházat védő rendőröknek a vezetőikkel folytatott
beszélgetéseit tartalmazta. A forgalmazásokban drámai hangulatban kértek
segítséget és tettek jelentéseket a székházat védő rendőrök, akik
közvetlen életveszélyben érezték magukat…
PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu
A törvényszék által felolvasott
felvételekből kiderült, a televízió védelmére odavezényelt századok
panaszkodtak a felszerelésük hiányosságaira, folyamatosan kérték az
erősítést, illetve közvetlen életveszélyben érezték magukat. Rögzítették
például, hogy valakinek egy ostromló letépte a lőfegyverét, de olyan
információk is voltak, hogy a székházat hátulról is támadás érheti. Azt
is jelentették, hogy két „úriember felmászott az oszlopcsarnokra” és
„onnan hergelik a tömeget”. De szóba került a „kővel, üvegekkel,
megtámadott”, a főbejáratot védő baranyai század is, akiknek „segítség
kellett, mert nem voltak eléggé gyakorlottak”. Problémát okozott a Pest
megyei század késlekedése is: „siessetek, mert itt fogunk megfulladni”,
„gyertek, mert már az ajtót akarják betörni”. A tévészékház védői
többször jelezték, hogy „nem bírnak a tömeggel”, attól féltek, hogy
„rájuk gyújtják a tévét”. „Életveszély, életveszély, még egyszer
ismétlem, életveszély!”- kiabálta egy elkeseredett rendőr a
hangfelvételek szerint. Azt is jelentették, hogy a tüntetők „egyre
közelebb vannak”, bútordarabokkal torlaszolták el „azt a kurva kaput” és
megfulladnak a könnygázban”. „Itt fogunk megdögleni!”- üvöltötte
feletteseinek a Kinizsi 7-es hívószámon forgalmazó Giber László
százados.
Felgyújtották a vízágyút is
Többször kérték a vízágyús oszlatás
megindítását is, a kocsi azonban csak nehezen tudott haladni a
torlaszoktól. Ekkor azt az utasítást kapta, hogy „ne álljon meg, törjön
át minden torlaszt”, a kocsikat is „tolja szét, még ha rendőrautók is”.
Mint ismert, a tüntetők sokszor felgyújtott autókból építettek
barikádokat a Szabadság téren. A vízágyút két oldalról csapategységek
biztosították, azonban őket a tömeg körbevette és a kezükbe akadt
tárgyakkal, üveggel, kövekkel, megdobálta. A rendőröknek a lőfegyver
kivételével minden kényszerítő eszköz használatát engedélyezték. De
hiába, a vízágyús támadásból végül vissza kellett vonulniuk, részben a
sérültek miatt, részben pedig azért, mert a kocsiból kifogyott a víz… A
második „roham” után a vízágyú is elakadt, amire valaki felmászott. „A
Hír Tv-t nézd, ott táncol a vízágyún a köcsög” – jelezte valaki a
vezetői pontnak a rádióforgalmazás szerint. A járműre később
Moltov-koktélt dobtak, majd felgyújtották. A bent lévő, halálra rémült,
négy sérült rendőrt azonban mindenki megdöbbenésére a tömeg
„barátságosan kisegítette”.
„Rohadjon meg, aki ilyen parancsot adott”
A legtöbbet forgalmazók egyike az a
Giber László volt, aki a hangfelvételek és több tanú szerint is a
tényleges irányítója volt – a helyszíni parancsnoknak kijelölt Mittó
Gábor helyett – a tévészékház védelmének, noha erre a feladatra senki
nem jelölte ki. A százados olyan kijelentéseket is tett, hogy „a
székházban sok a rendőr, csak egy a baj, hogy szervezetlenek”, és
hiányzik belőlük a „bátorság és az akarat”. Giber volt az is, aki a
határozott kérés ellenére kivitte az egységeket a székházból. „A teljes
légyszámot kivonom az épületből, nem fogunk itt megdögleni a füstben”,
„rohadjon meg, aki ilyen parancsot adott, megtagadom a parancsot, ha
hadbíróság elé állítanak is!” – közölte parancsnokaival a százados, majd
kivonta embereit a Magyar Televízió épületéből. A tárgyaláson szóba
került, emiatt fegyelmi eljárás is indult a parancsmegtagadó százados
ellen, akit egy korábban ismertetett vallomás szerint Gergényi Péter sem
igazán szívlelt, sőt „gyávának” nevezett.
Hamis vallomást tett a tanú?
A rádióforgalmazások több órán át tartó
ismertetését az összes mára berendelt tanúnak annak ellenére végig
kellett hallgatnia, hogy a katonai tanács csak néhány kérdést intézett
hozzájuk. A Kossuth tér helyszínparancsnokának, Pálóczi Imre
alezredesnek – aki a Vizoviczki-ügyben eljárás alatt álló Kalmár Tamás
kisebb egységéhez csatlakozva a Szabadság téren látott el szolgálatot – a
bíróság azt rótta fel, hogy Giberhez hasonlóan, ő is parancsnoki
teendőket látott el annak ellenére, hogy ilyen feladattal nem volt
megbízva. Ezt a következtetést a hadbíró a rádión zajló beszélgetésekből
vonta le. Eszerint legtöbbször nem a helyszíni parancsnokot, a
negyedrendű vádlott Mittó Gábort, hanem a tanút keresték az ostrom
során. Pálóczi erre úgy reagált, hogy a forgalmazásokat nem mindig a
parancsnok bonyolította. A tárgyaláson az is felvetődött, hogy az egyik
tanú korábban hamis vallomást tett. A szintén ma meghallgatott Jánosik
István ugyanis korábban azt vallotta, hogy a negyedrendű vádlottal
együtt fogadta a székház védelmére felrendelt baranyai századot. A tanú
korábban arról is vallott, hogy Mittó be is mutatkozott a század
parancsnokának, Páter Attilának, aki viszont egyáltalán nem emlékezett
az ezredesre. Kiss Károly bíró ezután azzal szembesítette Jánosik
alezredest, hogy a forgalmazások alapján bizonyítható, Mittó Gábor a
Baranya megyei egység megérkezésekor „kilométerekkel távolabb volt”, így
nem igaz, amit a tanú korábban állított. Ugyanakkor mind a vádlott,
mind több mára idézett tanú – köztük Giber László – kitartott azon
állításuk mellett, hogy a helyszínparancsnok végig a tévészékháznál
tartózkodott, és csak elírás történt a jegyzőkönyvben. A törvényszéken
rövid vallomást tett Gergényi Péter főkapitány egykori helyettese, Lapid
Lajos tábornok, valamint a Vizoviczki László és társai ügyében
korrupciós gyanú miatt eljárás alá vont Kalmár Tamás is. Előbbi
elmondta, hogy emlékei szerint a negyedrendű vádlott gyakorlatilag
önként jelentkezett a Szabadság téri parancsnokság feladatának
ellátására, „igaz, akkor még nem sejtették, hogyan fognak alakulni az
események” – fűzte hozzá a nyugalmazott rendőrtábornok. Kalmárt pedig
csupán arról kérdezte a hadbíró, hogy a tévészékház ostromának napján
pontosan mikor találkozott először a vádlottal.
A vád szerint
Tavaly ősszel kezdődött el a
volt rendőri vezetők, köztük Bene László nyugalmazott rendőr
altábornagy, volt országos főkapitány, Gergényi Péter nyugalmazott
rendőr vezérőrnagy, volt budapesti főkapitányt, valamint Dobozi József
dandártábornok, a Rebisz volt parancsnoka és tucatnyi társának
büntetőpere. Az ügyészség 2006. őszi fővárosi eseményekkel kapcsolatos
álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések,
illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt
állapítható meg. A vádhatóság többnyire felfüggesztett szabadságvesztést
indítványozott.
A per jövő hét kedden Ignácz István nyugalmazott rendőr ezredes meghallgatásával folytatódik. Fotó: Népszava
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése