2013. október 30., szerda

Közönséges szélhámos hazudozott a fideszes lapnak az őszödi beszéd kiszivárogtatásáról További részletek: http://kuruc.info/r/2/112581/#ixzz2jC34zrAt

Több pontatlanság is szerepel abban az interjúban, amely szerint szocialista politikusok szivárogtatták ki Gyurcsány Ferenc őszödi beszédét. A kiszivárogtatás állítólagos tanúja, Szabó Bálint egy olyan lakásról beszélt, ahonnan a tulajdonosa már 2004-ben elköltözött, és az általa emlegetett kutya sem élt már 2006-ban.
Eduardo Rózsa-Flores már 2004-ben eladta az Eötvös utcai lakását, és néhány hónappal később Szurdokpüspökibe költözött, így nem lehet igaz Szabó Bálint állítása, amely szerint 2006-ban az Eötvös utcai lakásában fogadott vezető MSZP-s politikusokat - állította az Origónak Rózsa-Flores egyik egykori barátja, aki a költözésnél is segédkezett.
Szerinte az interjúban említett Tito nevű németjuhász-rottweiler keverék sem élt akkor, már 2004-ben elpusztult. Szabó azt állította, hogy Titóra vigyázott, amíg a szocialista politikusok lejátszották Eduardónak a felvételt, amely Gyurcsány 2006 májusában elmondott balatonőszödi beszédéről készült.
A forrás azt állította, hogy Rózsa-Flores néhány hónappal az után, hogy elköltözött, el is adta a lakást. Így emlékezett erre az egyik akkori szomszédja is az Eötvös utcából, bár ő biztosra nem tudta megmondani, pontosan melyik évben adta el a lakást. Több dokumentum is alátámasztja, hogy Rózsa-Flores már 2004-ben elköltözött, a Kapu folyóiratban megjelent, 2004-es cikkeiben is többször említést tesz erről. Az interneten lekérhető földhivatali adatokból nem derül ki, kik voltak a lakás tulajdonosai.
Mindenbe belekóstolt Őszöd állítólagos tanúja
Megerőszakolták, pénzért toborzott cigányokat, és fiktív szervezetek létrehozásával is meggyanúsították - az őszödi beszédről "valló" Szabó Bálint 24 évesen egyszer már abbahagyta kalandos politikai karrierjét. A DK szóvivőjeként tért vissza, legutóbb az építőipari alvállalkozókért harcolt.
Fiatal kora ellenére meglehetősen kacifántos életpálya áll Szabó Bálint mögött, aki a Heti Válasznak azt állította, hogy tanúja volt az őszödi beszéd kiszivárogtatásának. Szabó jelenleg a Demokratikus Koalíció tagja, és korábban elég változatos körökben is megfordult.
Már 20 évesen a politika közelébe került, 2002-ben még a Fidesz támogatásával indult a polgármester-választáson a Vas megyei Csepregen. Pár százalékkal alulmaradt, de a képviselő-testületbe sikerült bejutnia.
Ahogy a Heti Válasznak adott interjújában is elmondta, fél évvel később Tóth Csaba jelenlegi MSZP-képviselő felhívta, majd Hagyó Miklós, valamint Tóbiás József jelenlegi frakcióigazgató társaságában meggyőzték, hogy legyen az ifjú szocialistákat tömörtő Fibisz (Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták) megyei vezetője.
Gyors bukás
2004 februárjában kizárták az MSZP-ből, mert helyi cigány vezetők szerint többedmagával pénzért toborzott új tagokat a pártba: fejenként 500-1000 forintot kínálva 400-500 cigányt kíséreltek meg beléptetni az MSZP-be. Szabó rágalmazás miatt a bírósághoz fordult, majd egy hónappal később azt állította, hogy az egyik tárgyalás után négy ismeretlen megtámadta, és megverte. Pár hónappal később a bíróság kimondta, nem történt rágalmazás.
Augusztusban Szabó újabb bírósági ügybe keveredett, magánokirat-hamisítással gyanúsították meg, ugyanis amiatt kezdtek ellene nyomozni, hogy több helyi Fibisz-szervezet valóságban vagy csak papíron alakult meg. Az ügy első számú gyanúsítottja Szabó volt, rajta kívül például Zuschlag Jánost is bűnsegédlettel gyanúsították. A nyomozást végül megszüntették, mert nem tudták bizonyítani, hogy magánokirat-hamisítás történt volna.
Országos hírnevét egy 2005-ben nyilvánosságra került levélnek köszönhette. Ebben ugyanis Tóth Csaba azt írta Hiller István akkori pártelnöknek, hogy 2004-ban Szabót nemcsak megverték, hanem meg is erőszakolták, amit egy MSZP-n belüli konfliktusra vezetett vissza. A kalandok folytatódtak, állítása szerint 2005-ben halálos fenyegetéseket kapott, mert a helyi MSZP belső harcairól tervezett sajtótájékoztatót tartani, de ettől végül elállt. Szintén országos hírnevét egyengette azzal, hogy az egyik rendezvényére fővendégként Bajor Imrét hívta meg, de miután a színész nem jelent meg, Szabó azt állította róla, hogy balesetet szenvedett az autópályán. Bajor a balesetéről a Heti Hetesben értesült.
Porszívóügynökből szóvivő

További részletek: http://kuruc.info/r/2/112581/#ixzz2jC3AsFpU
Végül 24 évesen, 2006-ban döntött úgy, hogy abbahagyja a pártpolitizálást. Ezt követően porszívóügynökként dolgozott, majd Szegedre került, ahol a "követeléskezelésben helyezkedett el", céget is alapított. Mint a Heti Válasznak nyilatkozta, olyan építőipari ügyekbe sodródott bele, amelyekben milliárdos kintlévőségekről volt szó.
A Szombathelyre bejegyzett, B&A Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. nevű cégét végül a cégbíróságnak kellett törölnie, mivel Szabó nem is reagált arra, hogy "állítsa helyre a cég törvényes működését". Ugyanígy a bíróságnak kellett felszámolnia a Jövőért nevű egyesületét, amelyre a Heti Válaszban is utal, és amelynek Eduardo Rózsa-Flores is a tagja volt.
2012-ben aztán már ismét feltűnt a pártpolitikában, a szegedi DK szóvivője lett. Nyilatkozataiból az tűnt ki, hogy kifejezetten büszke volt az MSZP-kormányzásra, azt is mondta például, hogy ami nyolc év alatt felépült, azt most lerombolja a kormánytöbbség. Szóvivői állásáról fél év után lemondott, és mint mondta, ezt követően a háttérből igyekszik segíteni a DK-t.
A szóvivőség után érdekvédőnek állt, kifizetetlen építőipari alvállalkozók képviselőjeként ment szembe a Demján Sándor által vezetett Arcadommal, amely Szabó állítása szerint több százmillióval tartozik az általa képviselt cégeknek. Májusban szintén ő állt azoknak az alvállalkozóknak az élére, akik a Szeviép ellen tüntettek a kintlévőségeik miatt.
Bár a Heti Válasznak azt mondta, hogy a DK-nál csak mezei tagdíjfizető, nemcsak korábbi szóvivősége árulkodik arról, hogy ennél valamivel komolyabb szerepe lehet, hanem az is, hogy Gyurcsány idei évértékelőjénél ő konferálta fel a pártelnököt.
Szabó Bálint újabban nem veszi fel a telefont.
(Origó nyomán)
A korábbi hír: "Katalin, Imre és Ferenc szivárogtatta ki az őszödi beszédet"
Egy férfi a Heti Válasznak azt mondta, ott volt, amikor a pártvezetők átadták a felvételt Rózsa-Flores Eduardónak, aki eljuttathatta a sajtónak.
Az ügy "koronatanújának" a Heti Válaszban megjelent szavai alapján hat MSZP-s politikusra szűkíthető, hogy ki szivárogtathatta ki Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszédét. Szabó Bálint, a Fiatal Baloldal korábbi Vas megyei elnöke, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) tagja a hetilapnak azt mondta, jelen volt, amikor a szocialista párt három akkori vezetője 2006 nyarán Rózsa-Flores Eduardo lakásán járt, akiről a lap szerint régóta pletykálják, hogy 2006 szeptemberében ő juttatta el a Gyurcsány-beszédet tartalmazó felvételt a sajtónak. Szabó Bálint közölte: hallotta azt is, amikor a szomszéd szobában lejátszották az őszödi beszédről készült hangfelvételt. Nem nevezte meg a politikusokat, csak keresztneveket mondott: Katalin, Imre és Ferenc.
A Heti Válasz megkereste a hat lehetséges érintettet, aki 2006 nyarán legalább megyei szintű MSZP-vezető, kormánytényező vagy közjogi méltóság volt. Azt kérdezte a hetilap, ismerték-e, illetve találkoztak-e Rózsa-Flores Eduardóval 2005 és 2009 között. Az írás szerint Szili Katalin egykori házelnök, Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter és Baja Ferenc korábbi államtitkár "felháborodva tagadta" a kapcsolatot. Juhász Ferenc volt honvédelmi és Szabó Imre korábbi környezetvédelmi miniszter tömör "nem" válaszokat küldött, Juhászné Lévai Katalin, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés volt elnöke a lapzártáig nem jelzett vissza.
Szabó Bálint az interjúban azt mondta, jó barátja volt Rózsa-Flores Eduardónak, akit 2009 áprilisában máig vitatott módon kommandósok agyonlőttek Bolíviában. Szavai szerint Rózsa-Flores "szerette magát bebiztosítani egy-egy koronatanúval", az sem volt véletlen, hogy ő a tanúja lehetett az említett találkozónak. "Az egyik biztosíték én voltam. Hamarosan talán kiderül, Eduardo másképp is dokumentálta-e a találkozót" - fűzte hozzá.
Azt is mondta, nem az ő feladata megnevezni az érintetteket, ezért nem árulja el vezetéknevüket, azt szeretné, ha ők maguk "szórnának hamut a fejükre". Amit tud, idén februárban elmondta Gyurcsány Ferencnek, aki úgy reagált: a történet "nagyfokú azonosságot mutat" azzal, ami az ő fejében van. Elmondása szerint ezután döntött úgy, hogy már nincs "titoktartási kötelezettsége". Hozzátette ugyanakkor, ő sem érti, Gyurcsány eddig miért nem hozakodott elő a történettel.
"Az MSZP eddigi legnagyobb árulásának vagyok az egyetlen élő tanúja - ráadásul 2004-ben engem is elárult a párt; tudom, milyen érzés, ha valakit a társai szolgáltatnak ki" - mondta a Heti Válasznak Szabó Bálint, aki a Fiatal Baloldal Vas megyei elnöke volt korábban. Ez idő alatt az ügyészség illegális tagtoborzás miatt indított eljárást, az ügyben Szabót is gyanúba fogták, de bizonyítékot nem találtak ellene. Az MSZP végül feloszlatta megyei szervezetét, Szabó Bálint pedig évekre kivonult a politikából, mígnem a DK rendezvényeinek műsorvezetőjeként tűnt fel újra.
Arra a kérdésre, biztos-e abban, hogy a három MSZP-s politikus vitte el az őszödi beszédet tartalmazó felvételt Rózsa-Floresnek, és nem ő zsarolta meg a szocialistákat a hanganyaggal, elmondta: a nyomozás kizárta, hogy kívülről lehallgatták a frakcióülés helyszínét. Majd azt is hozzátette, a három politikusnak "köztudomásúan nem fájt volna, ha mielőbb lehullik Gyurcsány feje", így ők lettek volna az utolsók, akiket ebben az ügyben zsarolni lehetett volna.
"De talán nem is kell ezer százalékig biztosnak lennem abban, hogy hárman hozták a felvételt; ami biztos, hogy volt három MSZP-felsővezető, aki tudta, létezik egy felvétel, amellyel - politikai értelemben - ki lehet nyírni Gyurcsányt. És hagyták" - fogalmazott.
(MTI)

videó: loptak is a rendőrbűnözők október 23-án! Több ávósnak tudjuk a nevét További részletek: http://kuruc.info/r/34/8069/#ixzz2jC1vEfsM

Megdöbbentő részletre akadtunk az október 23-i rendőrterrort szemléltető felvételek között. Miközben jó tucatnyi, azonosító nélküli fegyveres ávós leüti és lefújja M. Balázst, egyikük ellopja a mobilját. Jogi értelemben egyébként fosztogatás történt az első másodperctől törvénytelen akció alatt, amelynek során M.B. bal alkarját is kificamították, noha nem tanúsított ellenállást és éppen elhagyni készült a helyszínt. A rendőrhuligánok vették el és lophatták el Mercury Cyberpix E 450-es fényképezőgépét is, a rabomobilban ugyanis már az sem volt meg. Az eset nem személyét illetően érdekes, hiszen számosan sokkal súlyosabb sérülést szenvedtek, hanem azért, mert a kegyetlenkedő osztag négy tagja bíróság előtt tanúskodott - nem valósághűen. Vagyis esély van arra, hogy végre ismert gyanúsítottak ellen induljon eljárás. Kuna Péter, Gutsik Ákos, Takács Ferenc és Pataki János rendőrök vettek részt - saját vallomásuk szerint - egy rokkant fiatalember és társa, valamint M.B. (brutális és jogalap nélküli - a szerk.) lefogásában. 2008. áprilisi update: ez a négy ÁVH-s a bűnpártoló ügyészségnek köszönhetően egyelőre megúszta, csak mobiltolvaj társuk, Kun Csaba ellen emeltek vádat.

Vége lehet az ismeretlen rendőrhuligán korszakának?


Őket is ott kapták el - Fotó: HVG
A csak nemrégiben felbukkant videó - egy amatőr ismeretlen munkája - azon összeállítás része, amelyet a Nemzeti Jogvédő Alapítvány részvételével is tartott meghallgatáson  mutattak  be Brüsszelben. A Hír Tv december 9-én, a Hírvilágban sugárzott belőle részleteket (a teljes eseménysor a hirtv.hu-n itt tekinthető meg, benne a rokkant fiatalemberrel és társával, bár elég rossz képminőségben). Azt azonban nem vették észre, mert igazán csak lassítva észlelhető, hogy az egyik Gyurcsány-pribék (Mint utóbb kiderült: Kun Csaba)) szépen elteszi áldozata telefonkészülékét. A Kuruc.info viszont most közli a jelenetet lassított formában is, jobb képminőségben. Az ügyészség mintegy 170 rendőri atrocitással kapcsolatos ügyben nyomoz, eddig ismeretlen tettesek ellen - ennek most vége szakadhat (2008-as update: a bűnpártoló ügyészség a zömüket szépen kimosta, mindössze 20 egynéhány ÁVH-s ellen emeltek vádat, a terrorért felelős parancsnokok és kormánytagok ellen pedig eljárás sem indult - a szerk.).

M. is őket fényképezte (fotó: AP)

LETÖLTHETŐ VIDEÓK:
A videót a youtube-on is megtekintheti ide kattintva!

A teljes lerohanásos jelenet természetes sebességgel, katt e linkre
A felvételen jól látszik, hogy az áldozat egyik kezében digitális gépét, másikban mobilját tartja, mielőtt elintézik. M. már törvénytelen bántalmazása során követelte értékei átadását - erre röhögés és anyázás volt a válasz - , beszállítása után pedig feljelentést tett az atrocitás miatt, többek közt mobilját és fényképezőgépét hiányolva. A helyszínen számos tanú látta őt, kezében a fenti eszközökkel és rajta a felvételeken látható ruhában.

A kifosztás lassítva, kattintson e linkre
Egyértelmű az eltulajdonítás... M. már októberben megtette feljelentését a rendőri atrocitás ellen, novemberben ki is hallgatták sértett tanúként a Budapesti Nyomozó Ügyészségen, jó ideig azonban nemigen állt rendelkezésre több bizonyíték a szavánál, szemben a rohamosztagosok hamis vallomásaival.

Észreveszi


Lenyúl érte


Lenyúlta

A rendőri jelentés és feljelentés, valamint a REBISZ VI./2-3. alosztályhoz tartozó négy rendőr tanúvallomása hallgat a mobilról és a fotómasináról, azt hazudták, nem okoztak anyagi kárt, hallgattak arról is, hogy földön lévő áldozataikat tonfával/gumibottal és kézzel is megütötték, hátukra és fejükre léptek. Feljelentésük alapján pedig a Pesti Központi Kerületi Bíróságon Rácz János kormánybíró 4 nap elzárásra ítélte a három, alkotmányos jogával élő állampolgárt. Rácz elvtárs "precizitására" jellemző adalék, hogy írásos indoklása szerint a három férfit az V. kerületi rendőrkapitányságra szállították, noha a valóságban a Gyorskocsi utcába. Ezen felül is, ugyancsak irat és valóságellenesen keveri a helyszíneket és a szereplőket. Az 50-es éveket ídéző ítéletet a másodfokú bíróság megsemmisítette, részletek alább.

Fotózott, kiszúrhatták

M.-et talán azért szúrták ki az álarcos terroristák, mert a megtámadása előtti percben hazai és külföldi újságírókkal együtt megörökítette, amint az ávósok leütnek egy két mankóval közlekedő, rokkant fiatalembert és társát az Arany János utcai metrómegálló közelében, a Bajcsy-Zsilinszky úton. A róluk készült AP felvételek egyébként bejárták a világsajtót.

Szavahihetlen zsaruk

A felvétel és a jelentés összevetése alapján akkor még nem volt nem egyértelmű, hogy az ávósosztagból név szerint ki tulajdonította el a SonyEricsson K700-as mobilt (később kiderült: Kun Csabának hívják), de az igen, hogy - mások mellett - kik rohanták le a sértettet. Fent említett négy fegyveres, továbbá a rendőri jelentésben ugyancsak szereplő és tevékeny társaik: Kmecz Attila, Zsigó Norbert, Kulin Zsolt és Bálint Zsolt rendőrök tanúként kötelesek erre legjobb tudomásuk szerint nyilatkozni egy esetleges eljárásban. Továbbá a filmfelvétel megtekintőjére - bíróság, ügyészség - lehet bízni annak megítélését, hogy a filmmel összevetve a rendőri jelentés mennyire tekinthető hitelesnek és elfogulatlannak, különös tekintettel a jelentés azon megállapítására, miszerint "a kényszerintézkedés során anyagi kár nem keletkezett" (mellékelve alant), illetve arra, hogy az ávó szerint a kényszerítő eszközök a szükségesség és arányosság követelményének megfeleltek. Milyen szerencse, hogy a Magyar Köztársaságban a jogszabályok szerint senkit nem lehet megalázó bánásmódnak kitenni. A kifosztott sértett egyébként kérte a rendőröket, hogy adják át fényképezőgépét és mobilját, amire röhögés és anyázás volt a válasz.


Hazugságoktól tarkított rendőri jelentés, nyíltan politikai indokok

Hozzáteendő, hogy a valótlanságoktól hemzsegő jelentés (pl.: M.B. járművének átkutatásáról számol be, noha gyalogosan volt, Alkotmány utcai kiszorításról hadovál, majd a Bajcsyról és a Deák térről, noha a sértett közelébe se ment az Alkotmány utcának, "megakadályozta a rendőri egység mozgását" - nonszensz, műveleti területről, nem engedélyezett tüntetésről hazudoznak, holott ilyen fogalom a rendőrségi és a gyülekezési törvényben nincs, "nem hagyta el a területet", noha éppen pár métert hátrált, annak ellenére, hogy jogában állt volna ott maradni, Gyurcsány-ellenes jelszavak alapján, vagyis nyíltan politikai okokkal indokolják a törvénytelen oszlatást stb.) és feljelentés alapján indult eljárásban M. Balázst (és két másik fiatalembert) többnapi elzárásra ítéltek első fokon. A tárgyalás során a bíróság elutasította azon védői indítványt, hogy szerezzék be az események kapcsán készített tv felvételeket, mert a rendőrtanúk vallomásából bíró elvti szerint a tényállást "aggálytalanul meg lehetett állapítani". Jelenleg az ügy másodfokon van, a filmfelvétel-bizonyíték becsatolásra került. Update: M.-t és vádlottársait másodfokon minden hamis vád alól felmentette a Fővárosi Bíróság, azt is kimondva, hogy a rendőri intézkedés törvénytelen volt és ezért kártérítésre tarthatnak igényt.

Jogtörténeti jelentőségű ítélet egy másik tüntető ügyében

Az elsőfokon sok esetben jogtipró, embertelen és nyilvánvalóan a Gyurcsány-rezsim megrendelésére készült ítéletekkel szemben másodfokon született már egy jogtörténeti jelentőségű, éppen a szabadságjogokat megvédő ítélet is egy másik, szintén október 23-án terrorizált megemlékező ügyében. Ügyvédje Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő ügyvezetője.
A Takács Jolán, Szívós Mária, Szolnoki János alkotta (és a középső által elnökölt) bírói tanács másodfokú, jogerős, két oldalas indokolásában minden benne van, ami nekünk kellhet be nem jelentett tüntetések esetén: az ilyen rendezvények résztvevői – mondja a bíróság - önmagában a demonstrálásért nem büntethetőek, előállításuk jogellenes, amiért kártérítés jár, és a terület elhagyására vonatkozó rendőri felszólításnak való engedetlenség sem büntethető.

Kérjük azokat, akiknek szintén eltűntek ingóságaik a rendőrterror idején, jelezzék a szerk@kuruc.info címen. Szívesen kapcsolatba lépnénk az amatőr videóssal is, hátha vannak még érdekes felvételei.

A leleplező videó az ügyészségnek is rendelkezésére fog állni, itt a lehetőség bevarrni az elkövetőket. Végső fokon persze a főbriganti Gyurcsánynak és Görényinek kell felelnie, de a kishalakat sem sajnáljuk. A "parancsra tettem" érvelés és önfelmentés elfogadhatatlan bármely rendőr részéről, aki a törvényeket megszegve jelenlétével egyáltalán pszichikailag támogatta társai sortüzét, szemek kilövését, idősek, nők, vakok, kiskorúak, mozgássérültek brutális bántalmazását október 23-án.

Héjjas Iván - Kuruc.info

További részletek: http://kuruc.info/r/34/8069/#ixzz2jC1kTyO8

BRFK jelentése az MTV ostromáról - Kuruc kommentárral További részletek: http://kuruc.info/r/9/7478/#ixzz2jBzNupdp

Országos Rendõr-fõkapitányság

JELENTÉS

a Budapesten 2006. szeptember 17-én 12.00 órától 2006. szeptember 19-én 12.00 óráig történt eseményekkel kapcsolatos rendõri intézkedések kivizsgálásáról


A tényfeltáró bizottság vezetõje:
Dr. Ignácz István r. dandártábornok Pest MRFK Vezetõje

A tényfeltáró bizottság tagjai:
Dr. Házi István r. dandártábornok, Jász-Nagykun-Szolnok MRFK Vezetõje
Papp Károly r. dandártábornok, Fejér MRFK Vezetõje
Vajda András r. alezredes, az RTF fõiskolai tanársegédje
Magyar István honv. alezredes, a ZMNE egyetemi adjunktusa

Alkalmazott jogszabályok, belsõ normák:

-a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény,
-a Rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. Törvény,
-a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény,
-a Rendõrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 3/1995. (III. 1.) BM rendelet,
-a rendezvények rendõri biztosításáról szóló 15/1990. (V. 14.) BM rendelet,
-11/1998. ORFK Utasítással kiadott Magyar Köztársaság Rendõrsége
Csapatszolgálati Szabályzata,
-a többször módosított 4/1998. ORFK Kb. Fõigazgató és Személyügyi Szolgálatvezetõ együttes intézkedése a csapatszolgálati századok állományára, az alegységekkel, törzsekkel szemben támasztott követelményekre, az állomány felkészítésének és továbbképzésének rendjére, tematikájára,
-5/2006. ORFK Fõkapitány-helyettes intézkedése a csapatszolgálati századok központi továbbképzésérõl.

Alkalmazott jogforrás:
-az 55/2001. (XI. 29.) AB határozat Gyülekezési jog.

Az Országos Rendõr-fõkapitányság vezetõje 2006. szeptember 26-án nyílt paranccsal, illetve külsõ megbízás alapján tényfeltáró bizottságot (továbbiakban: bizottság) hozott létre, melynek célja a 2006. szeptember 17-én 12.00 óra és szeptember 19-én 12.00 óra közötti idõszakban Budapesten történt rendõri intézkedések komplex és teljes körû kivizsgálása.
A meghatározott feladatnak megfelelõen a bizottság áttekintette a rendõri intézkedésben részt vett valamennyi szerv és személy tevékenységét, a demonstrációra való felkészülést, a biztosítás és az egyéb rendõri intézkedések elõkészítését, szervezését, végrehajtását, koordinálását és dokumentálását, a hatályos jogszabályok és belsõ normák alkalmazását, illetõleg azoknak a kialakult helyzetben való alkalmazhatóságát.

A bizottság a vizsgálat keretében az alábbi intézkedéseket tette:

- Bekérte és tanulmányozta az Országos Rendõr-fõkapitányság, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat, a Budapesti Rendõr-fõkapitányság, az érintett Megyei Rendõrfõkapitányságok által készített írott és képi úton rögzített anyagokat, dokumentációkat, jelentéseket.

- Megtekintette az ORFK Kommunikációs Igazgatósága által archivált televíziós felvételeket, illetve áttekintette az írott médiában megjelent eseményekkel kapcsolatos írásokat. Tanulmányozta az MTV által a székházban készített belsõ felvételeket.

- Bekérte, írásban rögzítette és elemezte a BRFK jelzett idõszakban keletkezett rádióforgalmi hanganyagait.

- Jegyzõkönyvbe foglalta 14 fõ tiszthelyettes, 11 fõ tiszt, 16 fõ fõtiszt, 3 fõ tábornok, és 7 fõ polgári személy meghallgatását. (Vajon ki az a 7 polgári személy? - Gyurcsány, Petrétei, Kuncze, Juhász, Navracsics, Rudi, Baló? - Kuruc.info szerk.)

- Helyszínbejárást tartott a Magyar Televízió Szabadság téri székházában, illetve a létesítmény körzetében.

- A végrehajtásban részt vett - a REBISZ állományába tartozó - tiszthelyettesi állománytól név nélkül eljutatott véleményeket és javaslatokat áttanulmányozta. (Névvel senki sem merte vállalni?)

- A jelzett idõszak jobb megértése és értékelése érdekében, vázlatokat, térképeket, grafikonokat készített és prezentációt állított össze.

- Megtekintette a BRFK vezetési pontján rögzített, illetve a Köztársasági Õrezred által rendelkezésre bocsátott, a Parlament épületénél elhelyezett objektumvédelmi kamerák felvételeit.

- A megtörtént eseményeket modellezte. (Elképzelem, ahogy a matchbox-vízágyúval oszlatják a lego-tüntetõket…)

- Megtekintette a BRFK mozgó vezetési pontját. (Na, aki ezt elmagyarázza, micsoda…)

I. Elõzmény
Szeptember 17-én a délutáni órákban nyilvánosságra került egy, az MSZP májusi balatonõszödi frakcióülésén készült hangfelvétel. Ennek következtében Budapesten, az V. kerületi Kossuth téren tömegdemonstráció alakult ki. A délutáni 10-20 fõs csoportosulást követõen a térre folyamatosan érkeztek tüntetõk. A demonstrálók száma az esti órákra már több ezerre volt tehetõ. (Ahhoz képest, hogy a jó kereskedelmi tévék néhány száz fõrõl beszéltek, lassan kiderül, hogy több tízezres volt a tömeg.)

Szeptember 18-án a tömegdemonstráció tovább folytatódott, és ezen a napon is a tömeg létszáma estére több ezer fõ volt. A Kossuth téri tömegbõl vált ki az a több száz, majd késõbb több ezer tüntetõ, akik a Budapesti V. kerület Szabadság téren lévõ Magyar Televízió Székháza elõtt folytatták demonstrációjukat. Itt a tüntetõk egy része összecsapott a székház védelmére kivezényelt rendõri erõkkel, mely eredményeként az ott szolgálatot teljesítõ rendõrök közül több rendõr könnyebb, illetve súlyosabb sérülést szenvedett, majd a tömeg behatolt a televízió épületébe.

II. Az események idõrendi alakulása

A 2006. évi önkormányzati és polgármester választást megelõzõen egyre több, nagy tömeget vonzó tömegdemonstráció került megtartásra Budapesten. Ezek a demonstrációk az 1989. évi III. törvény hatálya alá esõk voltak, így a jogszabály értelmében megtartásuk bejelentéshez kötöttnek minõsült. A fenti törvényt szem elõtt tartva, az 56-os Magyarok Világtanácsa 2006. március 27-én a Budapest, V. ker. Kossuth téren lévõ Rákóczi szobor környékére már korábban egy tömegdemonstrációt jelentett be 2006. november 05-ig a Budapesti Rendõr-fõkapitányságnak. A bejelentett rendezvény célja az V. kerület Kossuth téren az 56-os sortûz áldozatainak jelképes sírjánál õrt álló demonstráció, mely rendezvényen a résztvevõk száma idõszakonként 5-10 fõs volt. (Na és? Kicsit felduzzadt. De mégiscsak be volt jelentve, ergo nem lett volna joguk oszlatni.)

Szeptember 17-én 18.00 óra körüli idõben a ……. kerületi rendõrkapitányság közrendvédelmi osztályvezetõje részére a rendõrkapitányság szolgálatirányító parancsnoka jelentette, hogy a Kossuth téren mintegy 20-30 fõ gyülekezik. A közrendvédelmi osztályvezetõ ezt követõen a Kossuth térre ment, meggyõzõdni jelentés tartalmáról és a kialakult helyzetrõl. Azt észlelte, hogy ez nem egy spontán csoportosulás, hanem valamilyen szervezésnek kell lennie a háttérben, mivel a térre folyamatosan érkeztek állampolgárok. (Zseniális észrevétel!) Ezt a tényt jelentette az V. kerületi Rendõrkapitányság vezetõjének, majd a BRFK ügyeletének is. (Csak dicsekedett.) Ezzel egy idõben Kossuth térre rendelte a kerületben szolgálatot teljesítõ közterületi állományt. (És meg is ijedt.) Tájékozódott a tömegben, hogy milyen célból tartózkodnak a téren, mire õk azt válaszolták, hogy beszélgetnek. Rövid idõn belül megérkezett a rendõrkapitányság vezetõje és a bûnügyi osztályvezetõ is, akik az eseményeket jelentették a szolgálati út betartásával az elöljáróknak. A kezdeti csoportosulás folyamatosan növekedni kezdett. A tömeg egy-két órán keresztül nyugodtan viselkedett, majd kiabálva szidalmazta a kormányt, a rendõrséget, illetve a miniszterelnök lemondását követelte. A téren kb. 1 000 fõ lehetett jelen, amikor az õket körbevevõ lánckorlátot átszakították. …. kerületi rendõrkapitányság közrendvédelmi osztályvezetõje jelentése alapján a BRFK egyik fõtisztje a szolgálatban lévõ állományból és a központi fõosztályok dolgozóiból megerõsítõ erõket küldött a Kossuth térre és átirányításra került a REBISZ-tõl is két bevetési egység. A lánckorlát átszakítása után, hogy a tömeg ne tudjon nagyobb teret elfoglalni a térbõl, az ott lévõ állományból sorfalszolgálat került felállításra.

A mozgó vezetési pont 23.00 órakor települt a Parlamentnél. A tömeg a hajnali órákra kezdett feloszlani, ekkor a téren kb. 150 fõ rendõr tartotta fenn a rendet, és megkezdõdött a terület kordonozása. A téren 2006. szeptember 18-án 07.00 óra körüli idõben kb. 50 fõ maradt, akik kijelentették, hogy nem kívánják a teret elhagyni. A kordon telepítés során az 50 fõ elõtti területet nem lehetett kordonnal zárni, mert a csoport tagjai a füves területet elhagyva azt megakadályozták. …. kerületi közrendvédelmi osztályvezetõ azt az utasítást kapta, hogy a rendõri állomány erõszakot nem alkalmazhat, nem szoríthatja ki a tömeget a térrõl.

Szeptember 18-án 08.00 órától a Kossuth téren a helyszínparancsnoki feladatokat X.Y r. alezredes látta el. Ebben az idõszakban, a rendõri biztosításban - szeptember 18-án a délutáni órákban készített mûveleti terv alapján - 8 fõ parancsnok és 160 fõ beosztott vett részt. A 168 fõbõl 49 fõ a REBISZ állományából került a feladat végrehajtására át alárendelésre. A Rendészeti Biztonsági Szolgálat laktanyájába az Országos Rendõr-fõkapitány helyettesi intézkedésnek megfelelõen továbbképzési célból megérkezett 15.10 órakor a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei RFK csapatszolgálati százada, 16.10 órakor a Baranya Megyei RFK csapatszolgálati százada. (Továbbképzési cél? Tömegoszlatási gyakorlat.)

Szeptember 18-án 16.00 órakor a Képviselõi Irodaház rendõri biztosítására a REBISZ-tõl 3 bevetési csoport, a BRFK-tól (1+20 fõ) került vezénylésre. A helyszínparancsnoki feladatokat … r. alezredes (fõosztályvezetõ) látta el. A Képviselõi Irodaháznál a kordonozást erre az idõre már végrehajtották.

… r. ezredes (... kerületi Rendõrkapitányság vezetõje) szeptember 18-án 16.00 órakor kapta az utasítást a BRFK vezetõjétõl, hogy 18.00 órára jelenjen meg a Kossuth téren, mivel õ fogja ellátni a helyszín parancsnoki feladatokat szeptember 19-én 06.00 óráig. Feladatul kapta, hogy a felállított kordont kell a rendõri erõvel biztosítani, meg kell akadályozni annak áttörését, illetõleg a Parlament környékén az országgyûlési képviselõk mozgását biztosítsa. … r. ezredes a meghallgatása során arra nem emlékezett, hogy a helyszínparancsnoki teendõket kitõl vette át és azt sem tudta, hogy a Kossuth téren az átadás-átvételkor milyen nagyságú rendõri erõ vett részt a biztosításban.

Szeptember 18-án 19.00 órakor a REBISZ laktanyából a Kossuth térre útba indították feladatellátásra a BAZ Megyei RFK csapatszolgálati századát (6+88 fõ). Ugyanebben az idõben … r. alezredes a REBISZ mûveletirányító - önálló döntés alapján - a 066-os számú vízágyút 4 fõs kezelõ személyzettel laktanyai készenlétbe helyezte. … r. alezredes 19.20-19.30 óra között körözvényben segítséget kért, mivel a tömeg a kordont benyomta. A körözvényre … r. fõhadnagy jelentkezett és 50 fõvel (a KGJO állományával, a nappali és az éjszakai szolgálatot ellátók összevonásával) útba indult a Kossuth térre. Ekkor a téren kb. 4-5 000 fõ tartózkodott.

Szeptember 18-án 19.30 órakor a REBISZ állományából … r. õrnagy 3 bevetési csoportjával (III. bevetési osztály; 3+47 fõ) a Kossuth téren jelentkezett szolgálat ellátásra. Eredeti feladata az volt, hogy az ott tartózkodó REBISZ alegységeket leváltsa, azonban a helyszínparancsnok … r. ezredes a nappalos REBISZ-es állomány részére (… r. százados egysége; 2+44 fõ) lelépést nem engedélyezett. Idõközben a helyszínre érkezetek vezetõ beosztású fõtisztek.

Szeptember 18-án 20.00 órakor a Kossuth téren, illetõleg a Képviselõi Irodaháznál a rendõri mûveletben résztvevõ rendõri létszám:

Rendõri szerv - Kossuth tér - Képviselõi Irodaház
BRFK 2+151 fõ
REBISZ 6+125 fõ
BAZ MRFK Cs.szd. 94 fõ
Összesen: 321 fõ

További részletek: http://kuruc.info/r/9/7478/#ixzz2jBynfr9jMegjegyzés: Ezen idõpontban a fõváros területén még az alábbi rendõri erõ állt rendelkezésre:
- BRFK közterületi szolgálatot ellátó állomány: 103 fõ
- REBISZ közterületi szolgálatot ellátó állomány: 16 fõ
- Baranya MRFK csapatszolgálati század (REBISZ laktanya): 94 fõ)

Szeptember 18-án 21.19 órakor a Kossuth téren a tüntetõ tömeg között várakozó traktor egy nagyobb létszámú csoporttal elindult a térrõl, majd késõbb a Képviselõi Irodaházhoz vonultak. … r. fõhadnagy utasítást kapott arra, hogy az alárendeltségében lévõ 50 fõvel vonuljon a Képviselõi Irodaházhoz és nyújtson segítséget, az ott lévõ rendõri erõknek. A Képviselõi Irodaháznál kialakult rendbontást a BRFK Törzse 22.03 órakor jelentette az ORFK Törzsének (500 fõs tömegbõl kb. 100 fõ kordonokat döntött fel) … r. dandártábornok kérésére a REBISZ-tõl … r. alezredes 21.35 órakor a Baranya MRFK csapatszolgálati századát útba indította összekötõ tiszttel az MSZP Köztársaság téri székházához. … r. alezredes … r. dandártábornok újabb kérésére 22.05 órakor a Köztársaság térrõl a baranyai századot útba indította az MTV székházához a Szabadság térre.

Szeptember 18-án 21.45 óra körüli idõben Toroczkai Lászlóval 30-40 fõ megjelent az MTV székház fõbejáratánál és azt követelte, hogy a székházba engedjék be, mivel petíciót kíván átadni, illetve azt az élõ adásban beolvastatni. Kérését nem teljesítették, ekkor õ közölte, hogy visszamegy a Kossuth térre és 10 000 embert fog magával visszahozni. (Magyar ember nem hazudik…) Toroczkai idõsebb társához fordulva pénzfeldobással eldöntötte, hogy ki megy vissza mozgósítani a tömeget a Parlamenthez. Ezt követõen a Kossuth téren 22.06 órakor Toroczkai felszólította a tömeget, hogy vonuljon át az MTV székházához. A felszólításra a tömeg egyre nagyobb létszámban elindult a Szabadság térre.

Toroczkai László a TV székháznál történt megjelenését és az ott történteket a rendõrség, illetve a vezetési pont irányába jelezte:

- 21.45 óra körüli idõben ….;
- 21.50 óra körüli idõben … … r. ezredesnek, aki az információt haladéktalanul továbbította az ORFK Fõügyeletére;

- 22.00 óra után … r. õrnagy jelentette - mikor megérkezett szolgálattételre a Kossuth térhez - a mozgó vezetési pontnak, hogy hatalmas tömeg indult el a TV székháza irányába;

- 22.12 óra körüli idõben … …r. alezredesnek, hogy a tömeg elindult az MTV székház felé.

A BRFK mozgó vezetési pontján jól hallható volt - a rögzített videofelvétel is ezt tanúsítja -, hogy Toroczkai László felszólította a demonstrálókat arra, hogy a Kossuth térrõl vonuljanak át a Szabadság térre, azonban az ennek engedelmeskedõ tömeget rendõri biztosító csoportok nem kísérték.

Szeptember 18-án 21.45 óra körüli idõben a ….utasítást adott, … r. törzszászlósnak, hogy bevetési csoportjával (10 fõ) és2 fõ BRFK-s tiszttel vonuljon át az MTV székházához, tájékozódjon és a székházba belépõ személyeket távolítsa el. A feladatot udvariasan, erõszak alkalmazását mellõzve hajtsa végre. Amennyiben ez nem vezet eredményre, akkor sorfallal, de kulturáltan szorítsák ki õket. Szintén utasításra a pajzsot a szolgálati gépjármûben kellett hagyniuk. A bevetési csoport az MTV székházához 22.05 órakor érkezett meg. Mivel a székház aulájában tartózkodó személyek felszólítása eredménytelen maradt, ezért … r. törzszászlós kényszerítõ eszköz alkalmazása nélkül a csoportot kiszorította az objektumból. Ezt követõen a bejárati ajtónál megálltak és a további utasítást várták. Ekkor következett be elsõ alkalommal a rendõrök megdobálása, mely miatt intézkedett a bejárati ajtó bezárására, illetve próbált segítséget kérni, mind TETRA, mind MOTOROLLA szolgálati rádión, de a forgalmazására senki nem válaszolt. A helyszínen jelenlévõ … r. százados (BRFK) a … kerületi rendõrkapitányság bûnügyi osztályvezetõjének tudott jelentést tenni a kialakult helyzetrõl.

Szeptember 18-án 21.50 óra körüli idõben a REBISZ vezetõje … r. alezredest kijelölte - aki polgári ruhában látott el szolgálatot - a Szabadság tér helyszínparancsnokának. Ezt követõen … r. alezredes a Szabadság térre ment, az épület fõbejáratánál lévõ lépcsõ jobb oldalán helyezkedett el, illetve több alkalommal körbejárta az épületet, a rendõri tevékenység irányítását azonban nem vette át.

Szeptember 18-án 22.17 órakor érkezett az MTV székházához a Baranya Megyei RFK csapatszolgálati százada (5+66 fõvel). Azért csak ekkora létszámmal, mivel a század 4. szakasza a Köztársaság térrõl a Szabadság térre történõ menet végrehajtása során leszakadt és nem találta meg a helyszínt. … r. hadnagy a REBISZ összekötõ tisztje jelentette … r. alezredesnek, hogy a székháznál nem talált a BRFK részérõl helyszínparancsnokot. Ekkor … r. alezredes utasította, hogy 2-3 soros oszlopba szervezõdve az épület déli oldaláról közelítsék meg a székház fõbejáratát. A fõbejárat elõtti lépcsõre az alegység futólépésben ért fel, és azt tapasztalták, hogy az elõttük lévõ terület szinte teljesen megtelt demonstrálókkal és a környezõ utcákból is folyamatosan érkeztek az emberek. A demonstrálók kavicsokkal és sörös dobozokkal megdobálták a rendõröket. Ekkor a televíziós felvételek és a meghallgatottak elmondása szerint, a Szabadság téren lévõ tömeg nagysága és megoszlása a következõképpen alakult:
- nagyon kemény, agresszív csoport: 50-100 fõ
- támogató, szándékerõsítõ mag: 100-200 fõ
- háttérben tartózkodó, bámészkodó, fotózó: több ezer fõ
A Kossuth téren 23.00 óra utáni idõszakban a demonstrálók létszáma szemmel láthatóan lecsökkent, támadólag nem léptek fel.

A meghatározottak szerint a század a lépcsõrõl lefelé haladva megkísérelte a tömeg kiszorítását, azonban ez eredménytelen maradt, mivel a tömeg szinte azonnal visszanyomta õket. A tömeg támadó magatartása fokozódott és a támadása egyre intenzívebbé vált. … r. hadnagy több alkalommal kért segítséget a vezetési ponttól, de mivel választ nem kapott, ezért … r. alezredeshez fordult.

A Képviselõi Irodaháznál … r. alezredes helyszínparancsnok utasította … r. fõhadnagyot, hogy alegységével vonuljon az MTV székházához … r. alezredessel együtt. Az MTV székházhoz 22.40 órakor (2+44 fõ) érkezett meg és a székház fõbejáratát a Zoltán utca felõl közelítette meg. Ez az alegység ekkor egy teljesen békésnek tûnõ tömegen keresztül szinte akadály nélkül jutott el a fõbejáratig. Ezt követõen …r. fõhadnagy az állományával elhelyezkedett a sorfalszolgálatot ellátó Baranya Megyei század és a fõbejárat közé. … r. fõhadnagy állománya átvette a pajzsokat azoktól a sorfalszolgálatot ellátó baranyai rendõröktõl, akik már megsérültek, vagy akik nem rendelkeztek bevetési sisakkal. A tömeg részérõl a támadás továbbra is folyamatos volt a rendõri egységgel szemben. A Kossuth térrõl … r. százados vezetésével két bevetési csoport (1+24 fõ; támogató kommandósok) átirányításra került az MTV székházához. Az MTV székház épületén keresztül a két bevetési csoport csatlakozott a fõbejáratánál sorfalszolgálatot ellátó rendõri egységhez, és kiváltotta a sérülést szenvedett rendõröket. A Kossuth térrõl 22.50 órakor … r. törzszászlós vezetésével egy bevetési csoport (11 fõ), 23.00 órakor … r. õrnagy vezetésével még egy bevetési csoport (12 fõ) érkezett a székházhoz.

Szeptember 18-án 22.13 órakor került sor a készültségi szolgálatot ellátó Pest Megyei RFK csapaszolgálati századának riadóztatására. A század (9+85 fõ) 23.15 órakor érkezett meg két BRFK-s összekötõ felvezetésével a Szabadság térre. A század a Zoltán utcából közelítette meg a székház fõbejárata elõtti lépcsõt. A század 4. szakaszának utolsó raját a tömeg megtámadta, kövekkel és mûanyag flakonokkal dobálta. Miután a század a felállítási helyét elfoglalta, a rendbontók a rendõröket egyre agresszívabban dobálták és szidalmazták. Eközben a Képviselõi Irodaháztól 22.55 órakor átirányításra került és 23.10 órakor … r. õrnagy vezetésével két bevetési csoport (22 fõ; támogató kommandósok) valamint … r. százados (BRFK) érkezett az MTV székházába. Az épületben tartózkodó rendõrök (a REBISZ állományából) kijöttek a PMRFK század mögé és annak bal, illetve jobb szárnya mögött egy-egy kiemelõ csoportot hoztak létre mintegy 30-30 fõs állománnyal. Ezt követõen … r. õrnagy adott ki utasítást a kötelék megindulására, a tömeg térrõl történõ kiszorítására. A rendõri kötelék mozgásának következtében a tömeg hátrálni kezdett, a támadó magatartással felhagyott. A tömegoszlató köteléknél - mivel a sorfal szétnyílott - alakzat kiigazításra került sor. Ez a tömegnek úgy tûnt, hogy a rendõri erõ visszavonásra került és ennek következtében ismételten megtámadta az alegység tagjait. Ekkor a rendõri erõ elõször a székház lépcsõjére, majd a székházba vonult vissza és megszervezték a bejárat védelmét. Az épületben található ajtókból, szekrényekbõl és egyéb tárgyakból a fõbejárathoz barikádot emeltek. (Igen, igen erre mondták, hogy a csõcselék tört-zúzott a székházban.)

A fenti eseményekkel egy idõben szeptember 18-án a REBISZ objektumában … r. alezredes mûveletirányító folyamatosan figyelemmel kísérte a HÍR TV adásán keresztül az MTV székházánál zajló eseményeket. … r. dandártábornoktól próbálta kérni, hogy küldjenek megerõsítõ erõt az MTV székházhoz, azonban a telefonon és rádión történt hívásaira nem reagáltak, és nem válaszolt neki senki. Ezt többször is megpróbálta. Mivel a Képviselõi Irodaháznál demonstrálók nem voltak, ezért utasítást adott … r. õrnagynak, hogy egységével vonuljon át az MTV székházhoz. Utasította a REBISZ ügyeletét, hogy mérje fel a laktanyában a szolgálaton kívüli, pihenõ rendõrök létszámát, és alakítson ki belõlük bevetési csoport kötelékeket. A kötelékek, kialakítása végrehajtásra került, melyekbe 20 fõt sikerül a pihenõ állományból beosztani. … r. õrnagy által vezetett két bevetési csoport (22 fõ; támogató kommandósok) - Sopronban vettek részt kiemelt bajnoki labdarúgó-mérkõzés biztosításában - leléptetését nem engedélyezte, részükre az objektumban készenlétet rendelt el. Így mindösszesen öt bevetési csoportból álló tartalékot állított fel a laktanyában. … r. dandártábornok 22.55 órakor utasítást adott arra, hogy a vízágyúval vonuljanak ki a Szabadság térre, és vízcsapással oszlassák fel a TV fõbejárata elõtt tüntetõ, a rendõröket támadó, az ott parkoló jármûveket felgyújtó tömeget. (22.55-kor még nem is lángoltak az autók. Csak egy órával késõbb.) … r. alezredes kérte, hogy tegyék szabaddá a vonulás útvonalát illetve, hogy legalább 100 fõs csapat rendõri köteléket biztosítsanak a bevetés eredményes végrehajtása érdekében. … r. alezredes által vezetett rendõri egység 23.39 órára érkezett az MTV székházhoz. A vízágyúval a Nádor utcában a TV székház közepéig tudtak csak eljutni, mivel a mentõk és a rendõrség szolgálati gépkocsijai teljes szélességben tömegesen elzárták az utat, és lehetetlenné tették a közlekedést. Ekkor megfordultak a vízágyúval és mintegy 100 fõs tömegoszlató kötelékkel, a TV épület déli oldalánál a Szabadság téren felsorakoztak. A jogszabályokban elõírt felszólításokat követõen, a tömeg azonnal kõzáport zúdított a rendõrökre, majd ennek következtében elrendelte, a vízágyúval megerõsített tömegoszlató köteléknek a fõbejárat elõtti tömeg irányába történõ megindulását. A tömegoszlató kötelék a hely szûkössége miatt csak a vízágyú mellett oszlopban tudott haladni. A dobáló tömegre vízcsapást mértek, azonban ez nem vezetett eredményre. A rendõri kötelék a lépcsõ széléig tudott elõre haladni, ott a járdaszéli oszlopok és a parkoló jármûvek akadályozták a haladását. A kõdobálás ekkor már olyan mérvû volt, hogy sem a protect testvédõk, sem a bevetési sisakok, sem a pajzsok nem adtak hatékony védelmet a személyi állománynak. Ezt követõen a rendõri erõ kivonásra került a Szabadság térrõl, a vízágyú személyzete vízvételezésre, a Roosevelt térre vonult.

Szeptember 19-én 00.33 órakor … r. alezredes irányításával megkezdõdött a második, vízágyúval megerõsített tömegoszlatás (a rendõri kötelék létszáma ekkor mintegy 80-100 fõ a REBISZ állományából). A tömeg felszólításával egy idõben már támadás érte a rendõri köteléket. A rendõri kötelék támadását kövekkel, vasrudakkal, fából készült eszközökkel hajtották végre. A vízágyú a meghatározottak szerint áttörte a székház mellett lévõ sorompót, elõre haladása során két személygépkocsit arrébb lökött (arrébb lökte, de nem törte össze? Nem baj, ezt is ránk fogták.) és folyamatos vízcsapásokat mért a tömegre. A jármû a székház elõtt nem tudott továbbhaladni, mivel betondarabokból barikádot emeltek elé. Ekkor a vízágyú parancsnoka úgy döntött, hogy jobbra fordulnak és a téren átlósan, próbálnak meg áthaladni, mivel ismeretei szerint a Szabadság tér felülete térkövezett és zúzott köves. A jármû eljutott a fõbejárat elõtti területre és a földes felázott talajon megsüllyedt. A gépjármû vezetõje ekkor megpróbált visszatolatni de a rendbontók a jármû hátsó kerekeihez padokat és kordon rácsokat ékeltek. A személyzet ettõl kezdve folyamatosan segítséget kért, melyre azt a választ kapták, hogy megpróbálnak intézkedni a kiszabadításukra. A tömegoszlató köteléket a létszámfölényben lévõ tüntetõk folyamatosan és rendkívül agresszívan támadták. A rendõri kötelék és a tömeg közötti közelharc, mintegy 3-4 percig tartott és a tömeg fölényét látva … r. alezredes a rendõri egységet visszavonta a Nádor utcába.

Közben a tüntetõk a vízágyút megrongálták, összetörték a szélvédõt és az oldalsó ablakokat, kísérletet tettek a búvó nyílás felfeszítésére, tetejére Molotov-koktélt dobtak, illetve a hátsó részét is felgyújtották. (Erre senki sem emlékszik, és kép sincs róla…) Ezt követõen a támadás minden átmenet nélkül megszûnt. A tömegbõl többen közölték a rendõri személyzettel, hogy szálljanak ki, nem esik bántódásuk. Ezután a vízágyú személyzete kiszállt, majd általuk ismeretlen újságírók segítségével (Kikkel? Újságírókkal?!) az MTV székház Széchenyi utca sarkáig kísérték õket.

Szeptember 19-én 00.35 órakor a Kossuth téren tartózkodó … r. százados … r. ezredestõl utasítást kapott, hogy vonja ki állományát (2+44 fõ, melybõl 18 fõ rendõrnõ) a kordonszolgálatból, menjen át a TV székház elé, és vegyen részt az oszlatást végzõ rendõri erõk megerõsítésében. … r. alezredes utasította … r. századost, hogy a Zoltán u. - Nádor u. keresztezõdésénél álljon meg és onnan közelítse meg a teret. Az alegység a térre befordulva pár métert jutott elõre, amikor heves kõzápor fogadta õket, és a tömeg bekerítette a rendõröket. … r. százados ekkor észlelte, hogy a téren rajtuk kívül és még a harcoló, de már magára hagyott vízágyún kívül más rendõri erõ nem tartózkodott, tehát a korábban kapott utasítás értelmét vesztette, mivel nem volt kit megerõsítenie. Utasítást adott a visszavonulásra, azonban a tapasztalatlan állománya nem a kitörést választotta, hanem a székház fõbejárata melletti sarokba menekült. (Bátor rendõrök voltak, majdcsak kapnak kitüntetést ezek is.) A tüntetõk teljesen a közelükbe mentek, közvetlen kõzáport zúdítottak rájuk, melynek következtében sokan megsérültek. A rendõrei összekuporodva ösztönösen védték magukat, és már többen közülük sérülten a földön feküdtek. (Egy rendõr sem feküdt a földön, sõt jó pár forradalmár még eléjük is állt és a testükkel védték õket a kõzápor elõl.) … r. százados rádión segítséget kért, amelyre azt a választ kapta, hogy rögtön eleget tesznek a kérésének. A székházba bejutni nem tudott, mivel a fõbejárat el volt torlaszolva. Közben a támadás a tömeg részérõl tovább folytatódott, és akkor … r. õrmester 28 db figyelmeztetõ lövést adott le, melynek hangjára a tömeg még agresszívabbá vált. (Igen, még agresszívabban mondták, hogy álljanak át és tegyék le a fegyvert) … r. fõhadnagy … r. százados segítség kérését meghallva, az általa irányított állománnyal a székház bejáratához sietett, ahol annyira megnyomta a tömeget, hogy a beszorult alegységet ki tudták menekíteni.

Szeptember 19-én 00.40 órakor a szintén kordonszolgálatot ellátó BAZ MRFK csapatszolgálati századából két szakasz erõ (2+44 fõ) került átirányításra a REBISZ vezetõjének utasítására az MTV székházához. A két szakasz állománya a Zoltán utca zárását hajtotta végre. (És még ránk akarták fogni, hogy miattunk nem tudtak bejönni a tûzoltók!)

Szeptember 19-én 00.42 órakor … r. alezredes elfogadta … r. százados javaslatát és utasítást adtak, hogy az MTV székházában lévõ rendõri állomány a nagy füst, illetve az összegyûlt könnygáz miatt hagyja el az épületet. … r. alezredes ezt szolgálati rádión nem közölte a TEREPJÁRÓ-val (Gergényi) a forgalmazást … r. százados hajtotta végre. Az épületet … és …hagyta el utoljára. Az MTV székházába 01.12 órakor a téren tartózkodó tömeg tagjai közül a barikád mellett a postázó ajtón keresztül a fosztogatók és a kíváncsiskodók bementek. Késõbb … utasítást kapott a TEREPJÁRÓ-tól, hogy menjenek vissza az épületbe, és azt ürítsék ki.

Szeptember 19-én 01.00 óra körüli idõben … r. alezredes a rendõri köteléket újra rendezte a Zoltán utcában, majd annak a Szabadság tér felé esõ torkolatánál két soros sorfalba felállította az állományt, a környezõ utcákat lezáratta, kiemelõ csoportokat létrehozva felkészült egy esetleges harmadik rohamra, melyet már a Zoltán utca irányából tervezett végrehajtani. A fõbejárat elõtt tartózkodó tömeg jelentõs része átjött a rendõri kötelék elé. A szemmel láthatóan már kisebb tömeg kezdetben még kiabált, majd lecsendesedett, és a korábbi agresszív magatartásához képest, nyugodtabban viselkedett. … r. alezredes felfigyelt arra, hogy az általa korábbról ismert Toroczkai László feltûnt a helyszínen és szemmel láthatóan keres valakit. A tömeg megváltozott magatartását, Toroczkai László feltûnését, jelentette a mûvelet parancsnokának, és azt is, hogy tárgyalást kezdeményez vele. Jelentés tételére reagálás nem érkezett. Toroczkaihoz érve tudomására hozta, hogy õ a rendõri erõk parancsnoka, erre Toroczkai közölte, hogy azért tartózkodik a helyszínen, mert be akar menni az MTV épületébe, és petíciót kíván átadni. … r. alezredes azt válaszolta, hogy csak abban az esetben hajlandó tárgyalni vele, ha a tüntetõket a kordonrács mögé küldi és befejezik agresszív magatartásukat. Ennek a felszólításnak Toroczkai és a tömeg is eleget tett. Az MTV épületén keresztül a fõbejárathoz jutva azt tapasztalta, hogy ott 10-15 fõ civil személy mozog ki és be, illetõleg az elsõ emeleten, valamint az épület belsejébe vezetõ bejáratoknál pajzsot tartó rendõrök álltak. A lépcsõ tetején megpillantotta a polgári ruhában ott tartózkodó … r. alezredest, akit megkért, hogy vegye át Toroczkaitól a petíciót. … r. alezredes ennek eleget tett. Ezután a Zoltán utcán keresztül visszamentek a Szabadság térre, ahol Toroczkai tájékoztatta a tömeget a petíció sikeres átadásáról és felkérte õket a helyszín elhagyására. Ekkor a tömeg létszáma minimálisra csökkent, a Zoltán utcában nagyobb rendõri erõ tartózkodott, a betorkoló utcák már rendõri erõk által zártak voltak, és folyamatosan érkeztek további megerõsítõ erõk a helyszínre.

Szeptember 19-én 01.45 órakor a Szabadság térre érkezett … r. ezredes (REBISZ) 65 fõs állománnyal, a 055-ös számú vízágyúval és egy AWGL sorozatvetõvel. … r. ezredes tájékozódott az eseményekrõl és … r. alezredessel megkezdték a rendelkezésre álló rendõri erõk számbavételét. Ennek érdekében távbeszélõn kérte … r. dandártábornokot, hogy rádión utasítsa a helyszínen lévõ parancsnokokat, hogy jelentkezzenek nála. Az utasítást követõen megjelent … r. õrnagy, … r. õrnagy, Baranya MRFK csapatszolgálati század megbízott parancsnoka és a Pest MRFK csapatszolgálati század parancsnoka. A tájékozódás után … r. ezredes úgy ítélte meg, hogy további megerõsítõ erõre van szüksége, ezért … r. dandártábornoktól újabb alegységeket kért a helyszínre. 03.20 órakor érkezett meg … r. alezredes 132 fõ rendõrrel. A szükséges zárások végrehajtását követõen, a rendelkezésre álló rendõri erõvel két soros mozgósorfalat alakítva, az oszlató alakzatot, az emlékmû elé a tér teljes szélességében felállította. A tömegoszlatás megkezdésére 03.25 órakor kapott utasítást, melyet 03.40 órakor a távozásra történõ felszólítások után kezdett meg. Az oszlatás végsõ terepszakaszát, … r. dandártábornok pontosan nem határozta meg, azt közölte, hogy ameddig csak lehetséges, a kötelékkel ki kell szorítani a tömeget a környezõ utcákból. A tömegoszlatás a Zrínyi utcáig került végrehajtásra és ezzel párhuzamosan sor került a terület, illetve a környezõ utcák zárására. A feladat végrehajtását 04.20 órakor jelentette. … r. ezredest 05.00 06.00 óra közötti idõben … r. dandártábornok áthívatta a Kossuth térre a mozgó vezetési ponthoz, és a BRFK vezetõje, valamint a Kossuth téri helyszínparancsnok jelenlétében beszámoltatta a végrehajtott mûveletrõl.

III. Megállapítások, következtetések

- A Budapest, V. kerület Kossuth téren 2006. szeptember 17-én a délutáni órákban kialakult demonstráció nem a választási eljárásról szóló 1997. évi C tv. 43. §-a alá tartozó választási gyûlésnek minõsül, hanem a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. tv. (továbbiakban: Gyjtv.) hatálya alá tartozó bejelentés nélkül megtartott rendezvénynek. A Budapesti Rendõrfõkapitányságot a Gyjtv. 14 § (1) bekezdés alapján feloszlatási kötelezettség terhelte.

- A BRFK utasítására a kijelölt fõtiszt, választással kapcsolatos rendezvény biztosítására készít mûveleti tervet a Kossuth téren a Miniszterelnök úr beszéde után kialakult tömegdemonstráció kezelésére címmel. (Rövidebb lett volna címnek, hogy „Elkúrtuk”.) A mûveleti terv készítéséhez 2006. szeptember 18-án 14.00 órakor kezdett hozzá, mely 18.00-18.30 óra közötti idõre készült el. A mûveleti terv hatályára 2006. szeptember 17. - szükségig idõszakot határozták meg. A mûveleti terv felépítése és tartalma nem felel meg a csapatszolgálati szabályzatban elõírtaknak, általános, sablonos, valótlan adatokat tartalmaz. A mûveleti tervhez az elõírt mellékletek nem kerültek elkészítésre (tömegoszlatási terv, grafikus ábrázolás). A mûveleti terv mellé biztosítási vagy alkalmazási terv nem készült. A mûveleti tervben a rendzavarások lehetséges helyszíneiként a Kossuth teret, a Köztársaság teret, a Képviselõi Irodaházat, a Magyar Rádiót és környékét, Miniszterelnök úr lakóhelyét, a Köztársasági Elnöki Hivatalt rögzítik, ugyanakkor a Magyar Televíziót és környékét nem nevesítik.

- A híradó biztosítás tervét szeptember 18-án 19.00 óra után készítették el.

- A vezetés és irányítás a vizsgált rendõri mûvelet teljes idõszakában rendelkezõ munkamódszerrel történt. A tervszerûség elemei nagymértékben mellõzésre kerültek. A döntések elõkészítéséhez szükséges törzs munka nem folyt, helyzetnyilvántartás, a helyzetelemzések, a számvetések, az elõzetes intézkedések, az azonnal foganatosítandó rendszabályok kidolgozásra nem kerültek, így a kiadott döntések legtöbbször ötletszerûek voltak. A rendõri feladatok végrehajtásról visszacsatolások nem történtek, a beállt változások feldolgozásra nem kerültek. Az utasítások az alárendeltekhez való eljuttatása nem volt egyértelmû, illetve több esetben azok félreértelmezésére okot adók voltak. A vezetés irányítás ellenõrzési funkciója a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg. Az együttmûködés megszervezésének hiánya az erõk részleges bevetését és felmorzsolását eredményezte.

Az irányítás rendje több esetben megbomlott, sokszor az egyes parancsnokok önállóan döntöttek az egyes egységek irányításáról. A Kossuth téren lévõ beosztott parancsnoki állomány az MTV székházánál kialakult helyzet során több esetben is kezdeményezte, hogy egysége kerüljön átirányításra a Szabadság térre, de ez általában elutasítást nyert, vagy késõbb került végrehajtásra. Elõfordult, hogy a REBISZ - mint utalt erõ - és a BRFK irányító parancsnokai között ellentmondásos parancsok, utasítások keletkeztek.

Szeptember 18-án 18.00 órakor a mûvelet Kossuth téri helyszínén a helyszínparancsnokok közötti átadás-átvétel (sem a rendõri erõ, sem az alkalmazott eszköz vonatkozásában) nem került végrehajtása.

Az MTV székházánál a helyszínirányító parancsnok személye bár kijelölésre került, azonban az oda vezényelt rendõri erõk parancsnokai errõl tudomással nem bírtak. A helyszínparancsnok kötelezettségeit nem gyakorolta megfelelõen, egy idõ után az események külsõ szemlélõjévé vált. (Vagy átállt a forradalom oldalára, csak nem mert követ fogni?) Az események súlypontjának eltolódását követõen nem került sor a Szabadság téren vezetési pont vagy figyelõ pont felállítására. A „TEREPJÁRÓ” vezetési pont technikailag törzsmunka végzésére a feltételeket biztosítani nem tudja.

- A BRFK a rendõri mûvelet irányítását nem vette át. (Persze, mert a Gergényi csak így tudta megúszni.)
- A kötelezõen vezetendõ törzsokmányok közül nyilvántartó térkép nem készült, az eseménynaplóban az információkat pedig hiányosan, illetve pontatlanul rögzítették. Az információk áramlása rádión és távbeszélõn keresztül történt, az eseménynapló vezetõje viszont csak a rádióforgalmazásból nyert információkat. (Ha mindent „lepapíroztak” volna, ma nem lenne a helyén a fél rendõrség.)

- A Szabadság térre átcsoportosított rendõri erõk parancsnoki állománya az egyszemélyi vezetés teljes körû hiánya miatt, a tõlük telhetõ legcélravezetõbbnek látszó intézkedéseket határoztak meg a beosztott állomány részére. Igyekeztek a koordináció kialakítására más egységekkel. Minden esetben felelõsséggel rendelkeztek az alárendelt személyi állomány testi épségének megóvására.

- A vizsgált idõszakban a rendõri mûvelet során alkalmazott erõk és eszközök számbavétele, nyilvántartása, dokumentálása nem volt megfelelõ. Az alkalmazott rendõri erõ létszámával a mûveletet irányító parancsnokok nem voltak tisztában, nem ismerték a mûveletben résztvevõ személyi állomány összetételét, alkalmazhatósági feltételeit. Az erõ elosztása ad hoc jelleggel, koordinálatlanul történt. A rendõri mûvelet megtervezése során tartalék erõ képzésére intézkedés nem történt.

Szeptember 18-án 22.00 órát követõen a rendõri szervektõl vezényelt megerõsítõ erõk nyilvántartása - mely az V. kerületi rendõrkapitányságon történt - elnagyolt, áttekinthetetlen, a rendõri erõk irányítása követhetetlen. A bizottság rendelkezésére bocsátott feljegyzések alapján a VIII. kerületi rendõrkapitányságra 879 fõ rendõr került érkeztetésre az ország rendõri szerveitõl.

- A Szabadság téren kialakult rendbontás rendõri megszûntetésére végrehajtott erõátcsoportosítások során több szolgálati egységet is megbontottak, ezáltal a rendõri erõk alkalmazási képessége jelentõsen csökkent, ezért fordulhatott elõ az, hogy a bevetésre kerülõ kisebb, de koordinálatlan egységeket a támadók rendszerint szétzúzták. Ugyancsak ezért fordulhatott elõ az, hogy az irányítás hiánya miatt az egyes alegységek önállóan tevékenykedtek, egymás tevékenységérõl szinte nem tudtak. (Példa: az MTV lépcsõjén védekezõ századot az MTV székházból hátulról locsolták.)

- A BRFK vezetõje 2006. szeptember 18-án késve - 23.55 órakor - rendelte el a fõkapitányság személyi állományának a riadót.

- A Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál 2006. szeptember 18-án a bevetési parancsnokság állományának egy része számára nem rendeltek el laktanyai készenléti ügyeleti, vagy készültségi szolgálatot. A Budapesti Rendõr-fõkapitányság csapatszolgálati százada (századai) részére sem került elrendelésre készenléti ügyeleti, vagy készültségi szolgálat. (Mi sem rendeltünk el semmit, mégis éreztük, hogy ott kell lennünk.)
- A szeptember 17-18-ra virradó események ismeretében a csapatszolgálati tevékenység során alkalmazott eszközök, készletek felmérésére intézkedéseket nem tett a rendezvény helye szerint illetékes Budapesti Rendõr-fõkapitányság, az esetleges igénybevételhez szükséges személyi feltételek biztosítására intézkedés nem vagy késve történt.

- A Szabadság téren 2006. szeptember 18-án a tömegoszlatás során alkalmazott 066-os számú vízágyú a vízcsapást 50%-os bar nyomással tudta végrehajtani, a vízágyún található 3 db könnygázpalack nyitó csap közül kettõ kinyitására mûszaki hiba miatt nem volt lehetõség. (Csak nem berozsdásodott?) A vízágyú festékanyaggal nem volt feltöltve. (Október 23-án sem találták el a színeket, pedig elvárható lett volna, hogy nemzeti színekkel oszlassanak.)

- A REBISZ-nél lévõ AWGL sorozatvetõ a terepjáró gépkocsiról le volt szerelve. A kézi RWGR gránátkilövõ puskák és gránátok a raktárban voltak elhelyezve. (Miért? Hát nem ott kell tárolni?)

- A székház védekezésére kirendelt állomány nem rendelkezett gázálarccal. (Ebbõl látszik, hogy nekik nincs „Ellenállók kiskátéja”. Egyébként nekünk sem volt. Gázálarcunk.)

- A literes könnygáz spray hatásfoka nem volt megfelelõ (Október 23-ra már megfelelõvé tették, ezért kellett egy lánynak meghalnia?!), a palackok több esetben a kõdobás hatására felrobbantak. (Errõl nem is hallottunk! Lehet, hogy õk próbálgatták csak?)

- A Pest és a Bács-Kiskun Megyei Rendõr-fõkapitányságok csapatszolgálati századainak szeptember 18-án 19.00 órakor történõ leléptetése indokolatlan volt. (Legalább nekik lojális volt a parancsnokuk.)

- A Baranya Megyei Rendõr-fõkapitányság csapatszolgálati századának személyi állományából 9 fõ pajzzsal, 10 fõ bevetési sisakkal nem rendelkezett. Bevetésük ennek ellenére a már ismert helyzetben mégis megtörtént. (Erre szokták mondani, hogy aki k…-nak megy, ne csodálkozzon, ha megb…-k.)

- A Kossuth térrõl szeptember 18-án a Szabadság térre 22.06 órakor átvonuló tömeg rendõri kísérésére intézkedés nem történt, pedig a téren a hangos bemondón keresztül, illetve a rádióforgalmazásokból a jelenlévõknek és a mûveletet irányító parancsnokoknak errõl tudomásuk volt. (Bizony, mi kértük is õket, de hiába kiabáltuk, hogy „Magyar rendõr velünk van!” Ezek szerint vagy nem rendõrök voltak, vagy nem magyarok.)

- A rendõri mûvelet során az utasítások az intézkedések és a jelentések az EDR rádiórendszeren, a REBISZ rádiórendszerén és mobiltelefonon kerültek továbbításra. A megyei rendõr-fõkapitányságok csapatszolgálati századai EDR rendszerû rádióval nem rendelkeztek. A rádióforgalmazás alapvetõ szabályai rendszeresen nem kerültek betartásra. A rendõri mûveletben résztvevõ alegységek a hírforgalmi tervbõl kivonatot nem kaptak. A rádióháló több alkalommal túlterhelt volt, ezért a közlések sok esetben az érintettekhez nem jutottak el. Egy forgalmazási csoporton belül végezték a közlemények továbbítását, valamennyi helyszínrõl az egységek tagjai. Az állomány egy része a feladat végrehajtás elõtt került ellátásra EDR rádiókkal. A mozgó vezetési pont a tagállomások hívásaira több esetben nem válaszolt.

- A tömeg és a rendõri alakzatok között kialakult 20-30 méteres távolságot a támadók kõdobálással áthidalták, a rendõri állománynak azonban nem állt rendelkezésére gránátkilövõ puska, illetve gumilövedék, melyekkel a dobó távolságon kívülre visszaszoríthatta volna a tömeget. (Itt oda akarnak kilyukadni, hogy egyenlõtlen volt a küzdelem? Most panaszkodnak?)

- A védekezõ taktika alkalmazása során a helyszíni egységek parancsnokai, nem hoztak létre kiemelõ és elfogó csoportokat az agresszív támadó, hangadó személyek kiemelésére. E hiányosság következménye az, hogy a vizsgált idõszakban mindösszesen 9 fõvel szemben került sor személyes szabadságot korlátozó intézkedésre. (9??? Szorozva mennyivel is…?)
- A Szabadság téren végrehajtott tömegoszlatások során, a terep adottságai nem tették lehetõvé lovas alcsoport alkalmazását. (Némi sajnálat érzõdik ebbõl a mondatból. Jaj, pedig mi be akartuk áldozni a lovakat is, nemcsak a vízágyút…)

- Az MTV székház kiürítése során a rendõri egységek igazoltatást, illetõleg személyi szabadságot korlátozó intézkedéseket nem hajtottak végre. (Na de utána jól bepótolták!)

- A vízágyú számára a szabad útvonalat nem biztosítottak, az a Nádor utcában az ott hátrahagyott rendõrségi és mentõgépjármûvek miatt közlekedni nem tudott. Vissza kellett fordulnia és a tervezett, Zoltán utca felõl történõ vízcsapások helyett a Széchenyi utca felõl kellett megkezdenie a tömegoszlatást, noha a tömegoszlató kötelék parancsnoka már a laktanyából kiinduláskor jelentette a mûvelet irányítójának, az általa tervezett közlekedési útvonalat.

- A rendõri mûvelet során a személyi állományból 216 fõ rendõr szenvedett különbözõ fokú fizikai sérülést. Az átélt stressz és kiszolgáltatottság miatt kialakult pszichikai sérülések hatása csak hosszabb idõ múlva jelentkezik. (Tehát pl. jövõre egy tüntetésen számíthatunk arra, hogy valamelyik barom már nem gumilövedékkel fog lövöldözni, mert nem tudta a stresszhelyzetet feldolgozni?)
- A jogszabályok és a belsõ normák a törvényes, a szakszerû, a hatékony és a hatásos rendõri tevékenységet nem akadályozták. A Magyar Köztársaság Rendõrsége Csapatszolgálati Szabályzata fogalomrendszerének felülvizsgálata azonban szükséges és indokolt. (Tomcat évek óta mondogatja, miért nem hallgattok rá?)

- A Szabadság téren szolgálati feladatot ellátó rendõri állomány - az összes körülményt értékelve - példásan, sokszor erejüket meghaladóan helytállt, lehetõségeiket többszörösen meghaladva próbálták meg a megbomlott közrendet helyreállítani. A sérülést szenvedett rendõrök közül többen ismételten szolgálat ellátásra jelentkeztek, különbözõ alegységek parancsnokainál.

V. Összegzés

A bizottság egyhangúlag megállapította, hogy a 2006. szeptember 17-19-ig terjedõ idõszakban a Kossuth téren, különösen a Magyar Televízió székházánál történt események során a Rendõrség fellépése törvényes volt. Az alkalmazott rendõri mûvelet során az irányítás részérõl szakszerûtlenségek mutatkoztak. A végrehajtó és alparancsnoki állomány feladatát az adott helyzetben és körülmények között a lehetõ legjobb tudása szerint hajtotta végre. A személyi állomány felszereltségben mutatkozó hiányosságok, az elmaradt és szakszerûtlen elöljárói intézkedések összességében járultak hozzá ahhoz, hogy a rendõri tevékenység kudarcot vallott és számos rendõr ennek következtében megsérült.

Budapest, 2006. november 10.


Kuruc kommentár: Persze szokás szerint tele van téves információkkal, vagyis hazugságokkal, hogy tompítsák azt a böszmeséget, amit elkövettek a Szabadság téren. Ja, és természetesen megint olyan üti meg a bokáját, aki vagy ott sem volt, vagy esetleg nem tehetett róla, hogy a parancsnokaik nem hallgattak rá. Nem lepõdhetünk meg, hogy a terrorkapitány ismét megússza… Sõt, ki is tüntette Demszky!

Kődobáló rendőrhuligán az ostromban

Titkos rendőri jelentés készült a tévéostromról

A legnagyobb titokban jelentés készült az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) fegyelmi osztályán a rendőri vezetők által 2006 szeptemberében elkövetett jogsértésekről – derül ki a Magyar Nemzet birtokába került dokumentumból. Az Árvai László és Volter Zsolt alezredesek, illetve Molnár János őrnagy által 2006. november 17-én elkészített és a közelmúltig titkosnak minősített jelentés bűncselekmények és fegyelmi vétségek sorát tartalmazza, amelyeket a rendőrség vezetői a Magyar Televízió székházának ostromakor elkövettek.

További részletek: http://kuruc.info/r/2/65114/#ixzz2jBwOBJXuA dokumentumot az Ignácz István akkori Pest megyei rendőrfőkapitány vezette vizsgálóbizottság jelentésére alapozták, amely kimondta: a szakszerűtlen elöljárói intézkedések és a felszerelés hiányossága miatt vallott kudarcot a rendőrség és sérült meg több tucat egyenruhás. Az Ignácz-jelentés nem tért ki arra, mely rendőri vezetőt milyen felelősség terhel vagy milyen bűncselekményt követett el – ezt a hiányosságot orvosolja a lap birtokába került titkos összegzés. Eszerint felvethető Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány fegyelmi felelőssége, amiért 2006. szeptember 18-án késve, öt perccel éjfél előtt rendelte el a főkapitányság személyi állományának riadóját. A jelentés szerint ez a késés szakszerűtlenségre utal.
A dokumentum parancs iránti engedetlenség és elöljárói intézkedés elmulasztása bűncselekmény elkövetését, valamint fegyelemsértést valószínűsít Mittó Gábor esetében, aki a tévéostrom idején a Szabadság tér helyszíni parancsnoka volt. Mindezt arra alapozzák, hogy az Ignácz-jelentés szerint „a helyszínparancsnok kötelezettségeit nem gyakorolta megfelelően, s egy idő után az események külső szemlélőjévé vált”, továbbá nem hozott létre „kiemelő és elfogó csoportokat az agresszív támadók, hangadó személyek kiemelésére”.
(MNO nyomán)
És az MNO-s változatból kimaradt rész:
Az Árvai-Volter-Molnár-jelentés szerint fegyelemsértés történt akkor is, amikor a 2006. szeptember 17-i Kossuth téri tüntetést választási gyűlésnek minősítették, és nem oszlatták fel. Azonban azt, hogy ezért kit terhel személyes felelősség, nem tudták megállapítani. Mint ahogy több más mulasztás (például a felszerelés hiányosságai vagy a megyei rendőri erők indokolatlan hazaküldése) kapcsán is megállapít fegyelmi felelősséget, de az elkövetőt — bizonyítékok hiányában — nem nevezi meg. A három rendőri vezető által jegyzett dokumentum rámutat: további vizsgálatokra lenne szükség ahhoz, hogy a felelősöket ezekben az esetekben is megnevezhessék.

Úgy tudjuk, az Árvai-Volter-Molnár-jelentésben foglaltak ellenére egyedül Mittó Gábor ellen indult eljárás, és őt el is marasztalták. Ezzel szemben Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitányt — a megállapított mulasztások ellenére — nem vonták felelősségre. Információink szerint a dokumentum a Gyurcsány-kormány idején titkos minősítést kapott és bekerült az irattárba, és csak a közelmúltban küldték meg a 2006-os események kivizsgálására felkért Balsai István miniszterelnöki megbízottnak, illetve a szabadságjogsértéseket feltáró parlamenti albizottságnak.
k.

2013. október 28., hétfő

Folytatódott a véres utcai tömegoszlatások pere

Folytatódott a véres utcai tömegoszlatások pere


Forrás: Hír TV
2013. szeptember 24., kedd 13:56
Az ötödrendű Majoros Zoltán vádlott meghallgatásával folytatódott a 2006-os véres utcai tömegoszlatások miatt indított per.
Tetszik a cikk? Ossza meg ismerőseivel is!
A volt műveletirányítót azzal vádolják, hogy nem pótolta a tv-ostromhoz küldött Baranya megyei század hiányos felszerelését. Majoros vallomásában tagadta bűnösségét, azt mondta, a pótlás nem az ő jogköre volt, arra feletteseinek kellett volna utasítást adni.
Az ügyben 14 egykori és jelenlegi rendőrparancsnok áll a bíróság előtt, mások mellett Bene László volt országos rendőrfőkapitány, Gergényi Péter, a BRFK akkori vezetője és Dobozi József, a Rebisz volt parancsnoka is.
A meghallgatott tábornokok közül egyedül Dobozi kért bocsánatot az ártatlanul véresre vert járókelőktől.
Folytatódott a véres utcai tömegoszlatások pere
Folytatódott a véres utcai tömegoszlatások pere
Cikk értékelése
Jelenlegi érték
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
Szavazatok száma: 0

Hozzászólások

Új hozzászólás írása

Hozzászólás elküldéséhez előbb be kell jelentkeznie!

Gergényiékhez hasonlóan a műveletirányító is tagad

Gergényiékhez hasonlóan a műveletirányító is tagad

KK, JV
Forrás: Hír TV
2013. október 01., kedd 11:09
Lapid Lajosra, Gergényi Péter egykori budapesti rendőrfőkapitány közbiztonsági helyettesére tett terhelő vallomást a bíróságon az ötödrendű vádlott a 2006-os véres utcai tömegoszlatások miatt indult perben. A főrendőrökhöz hasonlóan az ötödrendű vádlott, Majoros Zoltán is tagad a 2006-os véres utcai tömegoszlatások miatt indult perben. A Fővárosi Törvényszéken a volt műveletirányító meghallgatásával folytatódott a büntetőügy tárgyalása.
Majoros a vád szerint nem pótolta a tévéostromhoz küldött Baranya megyei század hiányos felszerelését. A volt műveletirányító tagad: szerinte ez nem az ő jogköre volt. Azt állítja, hogy Lapid Lajos – Gergényi Péter egykori közbiztonsági helyettese – utasította a tévészékháznál a század valamint a vízágyú bevetésére. Majoros ugyanakkor több dologra nem emlékszik, így a többi közt arra sem tudott válaszolni, hogy ki adott utasítást a lovasrohamra 2006 október 23-án.
Gergényiékhez hasonlóan a műveletirányító is tagad
Gergényiékhez hasonlóan a műveletirányító is tagad
Majoros ki is borult a tárgyaláson, amikor a baranyai század bevetéséről kérdezték. Azt mondta, a bíró kiforgatja a szavait. Vitatkozott a bíróval, majd kikérte magának a kérdését. Majoros Zoltán szerint a bíró rosszul értelmezte azt, hogy mi történt a tévészékház ostromán. A tárgyalást vezető bíró ezért rendre utasította a volt műveletirányítót.

– Ez nem így van, bíró úr, ez teljes egészében kiforgatása annak amit mondtam, tényszerűen úgy történt, ahogy én az előbb említettem. Itt most az előbb egy feltételezési kérdéssort tettek föl nekem, én egy csomó információt összeszedtem az események után, jóval az események után, így szereztem róla tudomást, hogy mi történt, ezért bátorkodtam ilyen jellegű választ adni, mint amit adtam az ügyvéd úrnak. Az az eseménysor az úgy történt, ahogy elmondta.
– Arra felhívnám a figyelmét, hogy nem biztos, hogy célszerű, hogy ön úgy válaszoljon nekem, mint hogyha ön lenne a megsértett elöljáró, én pedig a hallgatásra kényszerített beosztott, ugye érti, hogy miről van szó?
– Én tökéletesen megértettem, bíró úr.
– Akkor jó, akkor maradjunk annyiban, hogy próbálja meg megőrizni a hidegvérét és a nyugalmát.
– Kérem, bíró úr, jeleztem már korábban is, amikor elkezdte, a kérdéseket tették föl, hogy nagyon komoly pszichés hatások értek engem, nagyon komolyan megsérültem, én ennek az ügynek legalább olyan sértettje vagyok, mint az összes többi 214 rendőrtársam.
Szóba került az is, hogy a vezetőknek pontosan kellett tudniuk, hogy mi folyik a tévészékház előtt, hiszen a Rebisz központjában a Hír TV élő közvetítésén keresztül követték az eseményeket.
Majoros védője, Fridrik József a szünetben a Hír TV kérdésére, hogy további vádlottak is szóba jöhetnek-e még, azt válaszolta: még a bizonyítási eljárás kezdetén járnak, de ha azt észlelik, hogy „a vádlottak padja hiányos”, azt jelezni fogják.
A Fővárosi Törvényszéken a tervek szerint ma az ügy hatod-, illetve hetedrendű vádlottját is meghallgatják. Az ügyben összesen tizennégy volt főrendőr áll bíróság elé, köztük Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány és Bene László egykori országos rendőrfőkapitány. Őket elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolják.

A bíróval is összeveszett az egyik rendőr vádlott

A bíróval is összeveszett az egyik rendőr vádlott

DA
Forrás: Hír TV
2013. október 01., kedd 20:55
Összeveszett a bíróval az egyik rendőr vádlott a 2006-os véres utcai tömegoszlatások miatt indult per tárgyalásán. Majoros Zoltán a keresztkérdéseket kérte ki magának. A volt műveletirányító felettesére, Gergényi Péter egykori budapesti rendőrfőkapitány közbiztonsági helyettesére tett terhelő vallomást.Többször is Gergényi Péter egykori budapesti rendőrfőkapitány közbiztonsági helyettesére, Lapid Lajosra és Szabadfi Árpád országos főkapitány-helyettesre hivatkozott bírósági kihallgatásán Majoros Zoltán. Azt mondta: ők adtak parancsokat neki. Az ötödrendű vádlott szerint a tévészékház ostrománál a vízágyú bevetésére is a volt BRFK-s tábornok utasította. „Neki erre nem volt jogosultsága, a vízágyú kirendelésére, erre jogosultsággal rendelkezett az országos rendőrfőkapitány, a helyettese és a REBISZ parancsnoka” – fogalmazott az ötödrendű vádlott. Majoros szerint Lapid Lajos nemcsak itt hibázott és lépte túl hatáskörét, hanem akkor is, amikor védőfelszerelés nélkül küldte az MTV-székházhoz az úgynevezett Baranya századot. Majoros a hatórás kihallgatás felénél a bíróval is összeveszett, azt mondta: a keresztkérdésekkel kiforgatják a szavait.
A bíróval is összeveszett az egyik rendőrvádlott
A bíróval is összeveszett az egyik rendőrvádlott
Majoros Zoltán ezután megtagadta a vallomástételt. A bíró így gyanúsítotti vallomásából idézett. Ebből az is kiderült, hogy a volt műveleti irányító már 2006. szeptember 18-án elrendelte a gumilövedékek kilövéséhez szükséges vadászpuskák bevetését, de ezeket csak a következő napokban használták a rendőrök. Majoros védője azt mondta: ügyfele szerint több ember nem ül a vádlottak padján, de hogy pontosan kikre gondolt, azt nem árulta el.
A rendőr vádlott a tárgyaláson több dologra ugyanakkor nem emlékezett: arra sem tudott válaszolni, hogy ki adott utasítást a lovas rohamra 2006 október 23-án.