Két éve tart lassan a "Rendőti vezetők" pere a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsán, amely szeptemer 08-án, kedden folytatódik. Ami annyit jelent, hogy kilenc év után születhet első fokon ítélet.
Most még a védőbeszédek sora folytatódik, majd a tanácsvezető bíró ítéletet hírdet első fokon.
A debreceni ügyész többségében felfüggesztett börtönbütetést kért a vádlottakra a 2006-os őszi eseményeken elkövetettek miatt, elsősorban vezetői intézkedések elmulasztása miatt, valamint beosztataik számonkérésének elmúlasztása okán.
Így talán év végéig is elhúzodhat az ítélethirdetés a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a rendőri vezetők ellen indult büntetőperben.
Aperbeszédek június 23-án az ügyész felszólalásával kezdődtek, ezt követően a védők és a vádlottak kapnak szót az ítélethirdetés előtt.
Mindez azt jelenti, hogy nem kevesebb, mint kilenc évvel a 2006. őszi események után születhet elsőfokú döntés Gergényi Péter és Bene László volt budapesti és országos rendőrfőkapitány, valamint tizenkét társuk ügyében.
Gergényiéket elsősorban elöljárói intézkedés elmulasztásáva vádolják az MTV-székház 2006. szeptember 18-i ostroma, valamint az október 23-i események miatt.
Az ügyészség a vádirat szerint felfüggesztett börtönbüntetést kért az egykori rendőri vezetőkre, akik egyike sem ismerte el bűnösségét, és döntő többsége nem tett vallomást, kivéve az ötödrendű vádlottat: Majorost.A büntetőeljárásban a bíróság több mint száz tanút hallgatott meg.
A vádirat - amelyet az ügyész a tárgyaláson hosszasan, részletesen ismertetett - rögzíti, hogy Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése nyomán 2006. szeptember 18-án este demonstráltak a Parlamentnél, majd a tüntetők egy csoportja a Magyar Televízió akkori, Szabadság téri székházánál követelte, hogy olvassák be petíciójukat. Miután ez nem sikerült, a néhány száz emberből álló tömegből kövekkel dobálták a székházat, és megtámadták a főbejáratot védelmező rendőrszázadot.
A század parancsnoka jelentette ugyan Majoros, akkori rendőr alezredes, jelenleg már ezredes,ötödrendű vádlottnak, hogy védőfelszerelésük hiányos, ő azonban nem intézkedhetett, mert nem volt rá hatásköre. Azonban Lapidnalk jelentette,aki ennek ellenére utasítást adott a kivonulásra. Majorost elöljárói gondoskodás elmulasztásával vádolják. Lapid a vádlottak padján sincs.
A vád szerint éjszaka, a székház körüli események nyomán Gergényi Péter másodrendű vádlott negyedrendű vádlottat jelölte ki helyszínparancsnoknak. Ő azonban nem volt képes feladatát ellátni, nem irányította, nem koordinálta a székházba vezényelt rendőri egységeket. Emiatt az ügyészség parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenséggel vádolja.
Az ügyészség szerint Gergényi Péter tudta, hogy a székháznál irányítás nélkül maradtak a rendőrök, kaotikus helyzet alakult ki, mégis eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a negyedrendű vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltásáról és a rendőri erőket összefogni képes parancsnok kijelöléséről. A vád szerint Gergényi Péter mulasztása következtében a helyszínre vezényelt kötelékek felmorzsolódtak, rendőrök sérültek meg. Mindezek miatt Gergényi Pétert elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolják.
Gergényi védője viszont kifogásolja védence elmarasztalását, mert nem ő, hanem Lapid volt a megbizott irányító, a Kossuth téri központban - a védő szerint.
Az ügyészség Dobozi József rendőr dandártábornok, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) egykori parancsnoka, harmadrendű vádlott a tévészékház elleni támadáskor a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó jelentések elkésettsége ügyében utóbb nem intézkedett felelősségre vonásról, ezért elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolják. Az ügyészség azt is Dobozi József terhére rója, hogy a Rebisznél nem rendeltek el fegyelmi eljárást azokban az ügyekben, amelyekben történt gyanúsítás, ám a nyomozást később megszüntették.
A vád szerint Bene László elsőrendű vádlott vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések kivizsgálására, de a bizottságok megállapításai ellenére - két kivétellel - elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását. Ezzel a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette, az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat ugyanis katonai bűncselekmények gyanúját is feltárhatta volna az ügyészség szerint.
Egy másik vádpont szerint a Rebisz tagjai annak ellenére nem viselték azonosító jelvényüket 2006. október 23-án, hogy ezt törvény írta elő, továbbá erre Bene László utasítást adott. Ezután pedig az országos főkapitány, bár parancsa meghiúsulásáról tudomást szerzett, nem intézkedett felelősségre vonásról. A vádirat kiemeli: a közvélemény kifogásolta, hogy azonosító nélküli rendőrök intézkedtek, Bene László mégis eltűrte, hogy a Rebisz parancsnoka nem rendelt el érdemi tényfeltáró vizsgálatot, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Mindezek miatt az elsőrendű vádlottat elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolják.
Következő vádpont a 2006. október 23-án használt kényszerítő eszközökkel - gumilövedék, könnygáz - kapcsolatban megállapítja, hogy használatukról nem készültek külön rendőri jelentések, az eseményleírások pedig nem tartalmazták a kényszerítőeszközök használatának okát, a bevetett eszközök mennyiségét, így igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, arányosságának kivizsgálására sem kerülhetett sor. Az ügyészség szerint mindez különösen fontos lett volna a 2006. október 23-án a Károly körúton végrehajtott lovasrohamnál, ahol így már nem állapítható meg, ki adott rá utasítást, és az mennyiben volt megalapozott, indokolt.
Az ügyészség további tíz vádpontban emelt vádat a 2006. szeptember 19-21. között Budapest utcáin történt esetekkel kapcsolatban elöljárói intézkedés elmulasztása miatt egyes rendőrparancsnokok ellen, akik látták, tudták, mégsem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették a történteket. A vád szerint e parancsnoki mulasztások a beosztottakban azt a képzetet erősítették, hogy a parancsnokok a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, és így fennállt a veszélye, hogy hasonló intézkedések újra megtörténnek.
Lovasroham 2006 őszén (MTI Fotó: Beliczay László)
Aperbeszédek június 23-án az ügyész felszólalásával kezdődtek, ezt követően a védők és a vádlottak kapnak szót az ítélethirdetés előtt.
Mindez azt jelenti, hogy nem kevesebb, mint kilenc évvel a 2006. őszi események után születhet elsőfokú döntés Gergényi Péter és Bene László volt budapesti és országos rendőrfőkapitány, valamint tizenkét társuk ügyében.
Gergényiéket elsősorban elöljárói intézkedés elmulasztásáva vádolják az MTV-székház 2006. szeptember 18-i ostroma, valamint az október 23-i események miatt.
Az ügyészség a vádirat szerint felfüggesztett börtönbüntetést kért az egykori rendőri vezetőkre, akik egyike sem ismerte el bűnösségét, és döntő többsége nem tett vallomást, kivéve az ötödrendű vádlottat: Majorost.A büntetőeljárásban a bíróság több mint száz tanút hallgatott meg.
A vádirat - amelyet az ügyész a tárgyaláson hosszasan, részletesen ismertetett - rögzíti, hogy Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése nyomán 2006. szeptember 18-án este demonstráltak a Parlamentnél, majd a tüntetők egy csoportja a Magyar Televízió akkori, Szabadság téri székházánál követelte, hogy olvassák be petíciójukat. Miután ez nem sikerült, a néhány száz emberből álló tömegből kövekkel dobálták a székházat, és megtámadták a főbejáratot védelmező rendőrszázadot.
A század parancsnoka jelentette ugyan Majoros, akkori rendőr alezredes, jelenleg már ezredes,ötödrendű vádlottnak, hogy védőfelszerelésük hiányos, ő azonban nem intézkedhetett, mert nem volt rá hatásköre. Azonban Lapidnalk jelentette,aki ennek ellenére utasítást adott a kivonulásra. Majorost elöljárói gondoskodás elmulasztásával vádolják. Lapid a vádlottak padján sincs.
A vád szerint éjszaka, a székház körüli események nyomán Gergényi Péter másodrendű vádlott negyedrendű vádlottat jelölte ki helyszínparancsnoknak. Ő azonban nem volt képes feladatát ellátni, nem irányította, nem koordinálta a székházba vezényelt rendőri egységeket. Emiatt az ügyészség parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenséggel vádolja.
Az ügyészség szerint Gergényi Péter tudta, hogy a székháznál irányítás nélkül maradtak a rendőrök, kaotikus helyzet alakult ki, mégis eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a negyedrendű vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltásáról és a rendőri erőket összefogni képes parancsnok kijelöléséről. A vád szerint Gergényi Péter mulasztása következtében a helyszínre vezényelt kötelékek felmorzsolódtak, rendőrök sérültek meg. Mindezek miatt Gergényi Pétert elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolják.
Gergényi védője viszont kifogásolja védence elmarasztalását, mert nem ő, hanem Lapid volt a megbizott irányító, a Kossuth téri központban - a védő szerint.
Az ügyészség Dobozi József rendőr dandártábornok, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) egykori parancsnoka, harmadrendű vádlott a tévészékház elleni támadáskor a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó jelentések elkésettsége ügyében utóbb nem intézkedett felelősségre vonásról, ezért elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolják. Az ügyészség azt is Dobozi József terhére rója, hogy a Rebisznél nem rendeltek el fegyelmi eljárást azokban az ügyekben, amelyekben történt gyanúsítás, ám a nyomozást később megszüntették.
A vád szerint Bene László elsőrendű vádlott vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések kivizsgálására, de a bizottságok megállapításai ellenére - két kivétellel - elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását. Ezzel a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette, az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat ugyanis katonai bűncselekmények gyanúját is feltárhatta volna az ügyészség szerint.
Egy másik vádpont szerint a Rebisz tagjai annak ellenére nem viselték azonosító jelvényüket 2006. október 23-án, hogy ezt törvény írta elő, továbbá erre Bene László utasítást adott. Ezután pedig az országos főkapitány, bár parancsa meghiúsulásáról tudomást szerzett, nem intézkedett felelősségre vonásról. A vádirat kiemeli: a közvélemény kifogásolta, hogy azonosító nélküli rendőrök intézkedtek, Bene László mégis eltűrte, hogy a Rebisz parancsnoka nem rendelt el érdemi tényfeltáró vizsgálatot, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Mindezek miatt az elsőrendű vádlottat elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolják.
Következő vádpont a 2006. október 23-án használt kényszerítő eszközökkel - gumilövedék, könnygáz - kapcsolatban megállapítja, hogy használatukról nem készültek külön rendőri jelentések, az eseményleírások pedig nem tartalmazták a kényszerítőeszközök használatának okát, a bevetett eszközök mennyiségét, így igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, arányosságának kivizsgálására sem kerülhetett sor. Az ügyészség szerint mindez különösen fontos lett volna a 2006. október 23-án a Károly körúton végrehajtott lovasrohamnál, ahol így már nem állapítható meg, ki adott rá utasítást, és az mennyiben volt megalapozott, indokolt.
Az ügyészség további tíz vádpontban emelt vádat a 2006. szeptember 19-21. között Budapest utcáin történt esetekkel kapcsolatban elöljárói intézkedés elmulasztása miatt egyes rendőrparancsnokok ellen, akik látták, tudták, mégsem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették a történteket. A vád szerint e parancsnoki mulasztások a beosztottakban azt a képzetet erősítették, hogy a parancsnokok a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, és így fennállt a veszélye, hogy hasonló intézkedések újra megtörténnek.
Lovasroham 2006 őszén (MTI Fotó: Beliczay László) 
