Lőttek volna a székházvédő rendőrök
Egy
hónappal a televízió székházának ostroma után a kedden a rendőri
vezetők perén meghallgatott rendőrszázadost több kollégája arról
tájékoztatta, ha nem rendelte volna el a helyszínről a kivonulást, akkor
fegyvert használtak volna. Tanúk meghallgatásával folytatódott a
2006-os eseményeket feltáró büntetőper a Fővárosi Törvényszéken.
PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu
A bíróság hosszan faggatta az elsőnek
meghallgatott Giber László rendőr századost, akinek a parancsára a
rendőrök feladták a főbejárat védelmét, majd kivonultak a székházból.
Giber – aki két rebiszes egységgel – Lapid tábornok engedélyével a
képviselői irodaháztól érkezett székházhoz, mivel a forgalmazási
adatokból úgy értesült, hogy a televízió épületénél „törvénytelen
cselekmények zajlanak”. A tanú ezután felvette a kapcsolatot közvetlen
előjárójával a negyedrendű vádlottal, Mittó Gáborral, aki szerinte
vezetői pozíciót foglalt el, és kézben tartotta az eseményeket. Azonban
arra a bírói kérdésre, hogy Mittó milyen konkrét feladatokat szabott
meg, Giber nem tudott pontos választ adni. Noha állítása szerint a tanú
Mittóval többször személyesen kommunikált, azt nem tudta megmondani,
hogy a negyedrendűt látta-e például a baranyai század parancsnokának, a
század összekötőjének, vagy a Rebisz legmagasabb rangú vezetőjének
társaságában. Ahogy arra sem emlékezett, milyen utasításokat adott a
helyszín parancsnoka a baranyai és a rebiszes egységnek. „Hogy tudták
így megszervezni a védelmet?” – tette fel a költői kérdést Kiss Károly
hadbíró. A tanú azzal sem volt tisztában, hogy Mittó milyen összekötőkön
keresztül kommunikált a századparancsnokokkal.
Néhány rendőr fegyvert is használt volna
A tárgyaláson szóba kerültek a székház
elhagyásának okai, körülményei. A rendőr százados állította, a
székházból való kivonulás közös döntésen alapult, Mittó jóváhagyta a
tanú felvetését. Az adott körülmények Giber szerint nem tették lehetővé a
további védekezést, a rendőrök „fuldokoltak”, „nem bírták a könnygáz és
a füst mennyiségét”. A százados féltette az állomány egészségét,
szerinte a rendőrök olyan körülmények között voltak, amit senkinek nem
kíván”. A rendőröknél lévő gázálarcról Giber elmondta, amely miatt
kellett volna, az ellen nem védte őket. „A szénmonoxidot nem szűrte,
maximum az ember kétszer, háromszor hányt egyet és utána csinálta
tovább” – utalt Giber arra, milyen körülmények részesei voltak. A tanú
azt is elmondta, ő volt az, aki a vezetői ponttal közölte, feladják a
bejáratot, bár a tanú állította, nem megadás volt a kivonulás, hanem a
„művelet felfüggesztése”. A tárgyaláson idéztek abból a forgalmazásból
is, amikor Giber a vezetői ponttal beszélt: „Nem fogunk megdögleni ebben
a kurva épületben, megtagadom a parancsot, ha hadbíróság elé állok is” –
mondta ezeket a rádióforgalmazási adatok alapján a tanú, majd miután
utasították, hogy egy ideig maradjanak, azt is közölte, hogy „rohadjon
meg, aki ilyet mondott”. Giber elmondta, ezen mondatai miatt nem indult
ellene büntetőeljárás, noha a bíró szerint „lett volna néhány
tényállás”. A tanú erre úgy reagált, hogy parancsot nem tagadott meg,
hiszen a „panaszai” után még maradtak a székházban. Az is kiderült, a
rendőr századosnak visszajutott a fülébe, Gergényi neheztelt rá. „Volt
közöttünk egy gyáva” – mondta állítólag a volt főkapitány. A székház
feladásával kapcsolatban a tanú még arról is beszámolt, egy hónappal az
események után több rendőr is arról tájékoztatta, ha nem rendelte volna
el a kivonulást, akkor ha beszorítják őket, fegyvert használtak volna.
Rebiszesek kifelé!
A tanúkihallgatáson az is szóba került,
hogy ki volt egyáltalán a valódi parancsnok a székház ostromának
éjszakáján. Ugyanis több adat is amellett szólt, hogy a negyedrendű
vádlott, Mittó Gábor helyett Giber László volt a tényleges irányító. Azt
még a tanú is elismerte, hogy a forgalmazásokból úgy lehetett hallani,
parancsnokként jár el. Kiss Károly hadbíró is többször rákérdezett a
negyedrendű vádlott szerepére. Hiszen Giber jóval többet forgalmazott, ő
kommunikált legtöbbször a vezetői terepjáróval. Ő volt, akinek a
közvetlen parancsára levonultak a rendőrök, sőt miután „négykézláb,
csúszva, kúszva” visszamentek az épületbe Mittóval, szintén a tanú
parancsolt rá Szabó Lajos alezredesre, hogy „hagyja abba az oltást” és
vonuljon ő is ki. A tanú adta ki azt az utasítást is, hogy „rebiszesek
kifelé!” Giber azonban ragaszkodott ahhoz az álláspontjához, hogy minden
Mittó Gábor tudtával és jóváhagyásával történt, még akkor is ha a
forgalmazások nem ezt igazolják, hiszen többször személyesen kommunikált
a negyedrendű vádlottal.
Nem volt a felvételen az akció parancsnoka
Tanúként vallott ma a bíróságon Jánosik
István rendőr alezredes is aki 2006 őszén a BRFK titkársági és
koordinációs osztály kiemelt főelőadója volt. Az ő feladata Mittó
Gáborral együtt a baranyai század fogadása és eligazítása volt. Jánosik
szerint Mittó bemutatkozott a század parancsnokának, és telefonszámot is
cseréltek. Nem érti, és a parancsnok sérülésének tudja be, hogy a
baranyai egység vezetője erre miért nem emlékszik. Az alezredes – akinek
a feladata az volt, hogy elvegyüljön a tömegben és jelentéseket tegyen,
illetve tartsa a kapcsolatot Mittóval – elmondta, azt is látta, amint a
negyedrendű vádlott felvonul a baranyai századdal a főbejárat elé.
Ugyanakkor ezt a kijelentését cáfolta az a videófelvétel, amit a
tárgyaláson vetítettek le a század főlépcsőhöz vonulásáról. Azon a
videón Mittó nem volt látható. A tanú szerint a székháznál a kemény mag
mögött egyrészt egy biztató csoport volt, másrészt „katasztrófa
turistákat” is látott, „akik nagyon jól szórakoztak azon, hogy verik a
kollégáit” – mondta el Jánosik.
Rendbírság a feleselő rendőrnek
Egy szintén ma levetített felvételből
kivehető volt, hogy a rendőröket a székház feladásakor semmilyen támadás
nem érte. A videón az sem látszódott, hogy olyan veszélyes lenne a
füst, ami már közvetlen veszélyt jelentett volna a rendőrök egészségére.
A videó tanulsága szerint a hatóságok által szabadon hagyott épületben
civilek (az In-Kal-os Lasz György és emberei, illetve mentősök)
maradtak, akik a rendőrök felszólítására sem hagyták el az épületet. A
bíró többször értetlenségének adott hangot, hogy amikor Giber László
levonulásra adott parancsot, nem állt fenn az a szituáció, amiről
beszélt. Erre a tanú többször nemtetszését fejezte ki a kritikák miatt,
aminek a vége az lett, hogy a törvényszék első fokon 200 ezer forintos
rendbírsággal sújtotta.
A vád szerint
Bene László nyugalmazott rendőr
altábornagy, volt országos főkapitány, Gergényi Péter nyugalmazott
rendőr vezérőrnagy, volt budapesti főkapitányt, Dobozi József rendőr
dandártábornok, a Rebisz volt parancsnoka és tucatnyi társa felelőssége,
az ügyészség álláspontja szerint elsősorban intézkedések, illetve a
2006-os őszi eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt
állapítható meg. A vádhatóság többnyire felfüggesztett szabadságvesztés
kiszabására tett indítványt. A vádlottak az eljárásban tagadták
bűnösségüket.
Fotó: Alfahír.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése