2015. október 29., csütörtök

Koncz Éva: MOZAIK - Rendőri vezetők pere: megvan az ítélet

MTI, 2015. október 29., csütörtök 09:28, frissítve: csütörtök 13:02
Gergényi Péter volt budapesti főkapitányt és egyik vádlott-társát a legenyhébb szankcióban, megrovásban részesítette a 2006. őszi eseményekkel összefüggésben mulasztással elkövetett katonai bűncselekmények miatt a Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett elsőfokú, nem jogerős döntésével.
Tizenkét további megvádolt rendőrtiszt, köztük Bene László volt országos főkapitány esetében a bíróság megszüntette az eljárást. A volt budapesti főkapitány mellett a negyedrendű vádlott, a tévészékház ostrománál a rendőri erők helyszínparancsnoka kapott megrovást.
Az ügyészség a tévészékház ostrománál és az azt követő napokban, illetve október 23-án a főváros utcáin történtekkel kapcsolatban jobbára mulasztással elkövetett katonai bűncselekmények miatt emelt vádat három rendőr tábornok, köztük Bene László akkori országos és Gergényi Péter akkori budapesti főkapitány, valamint egytucatnyi rendőr ellen. A vádlottak zömmel tagadták bűnösségüket. A büntetőper két éve kezdődött, több mint száz tárgyalást tartottak. Az ügyész vádbeszédében jobbára felfüggesztett szabadságvesztést, a védők felmentést kértek.

DK: ledőlt a tartóoszlop

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatban megvádolt rendőri vezetők perében született elsőfokú ítélettel „a Fidesz 2006 óta épített hazug politikájának egyik tartóoszlopa dőlt le”. Gyurcsány Ferenc azt írta: már a tárgyalás kezdetére megsemmisült az a „Fidesz által felépített teória”, amely szerint az utcai zavargásokat az akkori kormány vezetői szervezték, provokálták ki, továbbá hogy a rendőri túlkapások valódi oka a kormány, illetve a kormányfő közvetlen megrendelése volt.

Hagyták elfajulni

Mint arról a Magyar Nemzet mai számában beszámolt: az elsőrendű vádlott Bene László terhére kétrendbeli elöljárói intézkedés elmulasztását rója az ügyészség. Egyrészt mert nem kezdeményezett eljárást a jogsértést elkövető beosztottjaival, például a másodrendű vádlottal, Gergényi Péter budapesti főkapitánnyal szemben, másrészt mert hagyta, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) alakulatai azonosítószám nélkül oszlassanak október 23-án. Ráadásul az események után azt is eltűrte, hogy a Rebisz parancsnoka, Dobozi József harmadrendű vádlott nem rendelt el vizsgálatot, és senkit nem vont felelősségre. Egyébként Bene a 2006-os eseményeket vizsgáló parlamenti albizottság előtt azzal magyarázta a fegyelmi elmaradását, hogy Gergényi nagy politikai támogatást kapott Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől.
Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet
Gergényi ellen elöljárói intézkedés elmulasztása a vád, amiért eltűrte, hogy a köztévé székházának ostromakor „teljes káosz” alakuljon ki a rendőri vezetésben, és vádlott-társa, az általa az épület védelmére utasított Mittó Gábor negyedrendű vádlott ne teljesítse kötelezettségét. A vádirat külön kiemeli, hogy a tévéostrom éjszakáján egyetlen magas rangú Rebisz-vezető sem volt a harcállásponton, például Dobozi otthon barkácsolt. A Rebisz parancsnokát azzal vádolják, hogy késve rendelt el riadót az ostromkor, illetve eltűrte, hogy beosztottai ne viseljenek azonosítót. Védője a perben azzal érvelt: évtizedes gyakorlat volt a rendőrségnél, hogy nem viseltek azonosítót, és a szám amúgy sem volt jól kivehető.