Vilmos cambridge-i herceg a legjobb jelölt

Vilmos cambridge-i herceget tartja a legjobb jelöltnek a következő James Bond-film főszerepére az alkotásokat készítő producerpáros, Barbara Broccoli és Michael Wilson. A rendezők szerint a királyi sarjban minden megvan, amit a 007-es ügynököt alakító hírességben keresnek, ám nem valószínű, hogy a herceg igent mondana a felkérésre. A James Bond-filmek már évtizedek óta tartoznak a mozik legnépszerűbb és legikonikusabb alkotásai közé, az aktuális főszereplő kiválasztása emiatt mindig komoly fejtörést okoz az alkotók számára. A 007-es titkos ügynök szerepére ehhez mérten már évekkel a filmek forgatásának megkezdése előtt elindul a vadászat, a tökéletes jelöltek között pedig időről időre üti fel a fejét egy-egy igazán különös név. Így van ez most is, ugyanis a filmek producerei, Barbara Broccoli és Michael Wilson szerint a legtökéletesebb választás a szerep eljátszására nem más, mint a cambridge-i herceg, Vilmos lenne – szúrta ki az Independent.  A rendezőpáros már többször találkozott Vilmos herceggel, aki maga is nagy rajongója a 007-es filmeknek, azonban nem valószínű, hogy a közeljövőben őt is a filmvásznon látják majd a rajongók.  Sajnos Vilmos herceg elfoglalt, de ő lenne a legtökéletesebb jelölt a szerepre. Minden paraméternek megfelel, de sajnos jelenleg nem elérhető, tehát még mindig vadászunk – nyilatkozta a kitüntetés átvételét követően Broccoli. A producer és testvére, Michael Wilson közösen készítette a legutóbbi kilenc Bond-filmet, köztük a Casino Royalt, a Skyfallt és a Nincs idő meghalni című alkotást is. A kasszasikereket döntő vagy ostromló filmek közül a rajongókhoz hasonlóan maguk a rendezők is nehezen tudják kiválasztani, a szívükhöz melyik 007-es mozi áll a legközelebb. Mindegyik tetszik. Mindig minden filmben találunk valami nagyszerűt, különösen ha olyan színészekkel dolgozol együtt, akik nagyszerű filmeket készítettek. Azt hiszem, szívünk mélyén úgy hisszük, hogy legalább egy filmünk igazán kiemelkedő, ha nem több – vélekedett Wilson.  A testvérpár vélhetően ugyan csak merészségből vagy viccből dobta be Vilmos herceg nevét a James Bond szerepére pályázók paklijába, nem ő lenne az első a királyi család tagjai közül, aki filmszerepre adja a fejét, sőt a cambridge-i hercegnek sem ez lenne az első alkalma forgatáson.  Magasak voltak a Star Warshoz  Korábban Vilmos állítólag testvérével, Harry herceggel megjelent a Star Wars: Az utolsó Jedik című film forgatásán, ahol rohamosztagosokat alakítottak. A jelenet, amelyben szerepeltek, végül mégsem kerülhetett be a filmbe, ugyanis kivágták, mivel a királyi család sarjai sokkal magasabbak voltak, mint a többi rohamosztagos, akik mindegyik filmben egyforma magasak. Az első királyi szerep  Az ifjú Viktória királynő című filmben ugyan Emily Blunt játszotta Viktória királynőt, de a valódi királyi család is része volt a produkciónak. Sarah Ferguson, azaz Sára yorki hercegné a film egyik producere volt, lányának, Beatrix hercegnőnek pedig rövid szerepe volt a filmben. Ezzel ő lett a brit királyi család első tagja, aki olyan filmben szerepelt, amely nem dokumentumfilm. Akkoriban Beatrix az ötödik volt az öröklési sorban. A Jóbarátokban is feltűntek Sára hercegné a lánya után maga is feltűnt a filmvásznon, a kilencvenes és kétezres évek népszerű sorozatában, a Jóbarátokban ugyanis ő maga is kapott egy rövidebb szerepet. Amikor a Jóbarátok stábja 1998-ban Londonba utazott egy rész forgatására, maga a hercegné is látható volt néhány képkocka erejéig, amely különösen nagy öröm lehetett a számára, ugyanis ő és lányai is nagy Jóbarátok-rajongók.  Lovasból színésznő  Erzsébet királynő unokája, Anna hercegnő lánya, Zara Tindall ugyan lovastusában ezüstérmet nyert olimpiai versenyzőként vált igazán ismertté, a sport mellett azonban a színészi pályán is nyomot hagyott: az IMDb oldala szerint a királyi unoka nevéhez már három film is fűződik.

William would be perfect 007 candidate, say James Bond producers

James Bond producers Barbara Broccoli and Michael Wilson collected their CBEs from the Duke of Cambridge at Buckingham Palace (Eon Productions/PA) PA Media - EON Productions James Bond producers Barbara Broccoli and Michael Wilson have said they are “still on the hunt” for the next 007, joking it is unfortunate that “perfect candidate” the Duke of Cambridge is unavailable for the role. The film-making siblings picked up their CBEs from William at Buckingham Palace on Friday. Ms Broccoli has produced the last nine Bond films, including Casino Royale, Skyfall and most recently No Time To Die, with her brother, and she said it was a “huge honour” to accept a CBE from the duke. She added that “unfortunately, the person we just met isn’t available” for the top job in the franchise. Kate becomes patron of Army officer’s Antarctica challenge James Bond actor Daniel Craig receives same honour as 007 at Windsor Castle James Bond actor Daniel Craig to receive same royal honour as 007 Ms Broccoli said: “He’s occupied, unfortunately, but he would be the perfect candidate, ticks all the boxes. “But he’s not available, sadly. So we’re still on the hunt.” Investitures at Buckingham Palace Barbara Broccoli and Michael Wilson receive their CBEs from the Duke of Cambridge at Buckingham Palace (Dominic Lipinski/PA)PA Wire/PA Images - Dominic Lipinski Asked whether the pair have a favourite Bond film, Mr Wilson said: “We like all of them. We always find something great in every film, especially, you know, the different actors who’ve done magnificent films. “I think, in our hearts, we believe that at least one of their films is outstanding, if not several.” The duo own Eon productions, a family business which was founded by their father, Albert “Cubby” Broccoli, and Ms Broccoli described the pair working together as “a good team, brother and sister team”. She added: “It’s very smooth when we’re working together. It’s only around the dinner table that we have disagreements!” Ms Broccoli described the British film industry as “the greatest in the world”, and, as she reflected upon her career which has spanned four decades, she said: “’I’ve loved working in this industry. “It’s just the most incredible job to have and, you know, you meet the most extraordinary people and making these films is such a privilege.” Also among those receiving honours at the Palace on Friday was Figen Murray, the mother of Martyn Hett who died in the Manchester Arena bombing in 2017. Speaking about the motivations behind her anti-terrorism campaigning, she said: “I could have gone under but that wouldn’t have been the right answer.” Investitures at Buckingham Palace Figen Murray said her son, terror attack victim Martyn Hett, would be ‘very thrilled’ at her OBE (DOminic Lipinski/PA)PA Wire/PA Images - Dominic Lipinski She added: “I also felt that, as somebody who has been directly affected through terrorism, I was in a position through my personal resilience to actually break the cycle of hate by forgiving. So that was really important to me to do that.” Asked what the OBE means to her and her family, she said to her husband: “I think Martyn would be really very thrilled, wouldn’t he?” Meanwhile, in the field of public health and science, Dr June Raine, chief executive of the Medicines and Healthcare products Regulatory Agency, was made a Dame for services to healthcare and the Covid-19 response. She described it as “a fantastic honour” and said the recognition “goes to everyone who has worked throughout Covid”. “Our team are incredibly special, utterly dedicated, and those years of hard work that made sure that we got the jabs into arms on time… all worth every minute.” She added: “I think we’ve shown how an integrated system that brings people together is what it takes, and we’re wonderfully blessed with the ecosystem in this country of superb science, but also an NHS that pulls together too. “So I think what we’ve learned will take us forward to a real asset for the United Kingdom for developers who want to bring new medicines and new vaccines into use to do it here first.”

Vilmos herceg lehet a következő James Bond? ? A producerek szerint a cambridge-i herceg tökéletes jelölt a 007-es ügynök szerepére.

A napokban nyilvánosságra került az új James Bond-filmek főszereplőjének kiválasztási folyamatáról néhány információ. Daniel Craig, aki sokak szerint az egyik legautentikusabb titkos ügynök volt a filmvásznon, 51 éves korában befejezte pályafutását, legalábbis a James Bond-filmek vonatkozásában. Korábbi nyilatkozatai szerint már a legutóbbi filmet sem akarta vállalni. A találgatások tehát már évekkel ezelőtt elkezdődtek, sokszor a legvadabb elképzelésekkel, sőt akár annak lehetőségével is, hogy a 007-es ügynök nő lesz. Hírbe hoztak például angol hercegeket, és természetesen szinte minden alkalmasnak látszó színészt, sőt színésznőt is. A most napvilágra került adatok azonban jó néhány lehetséges verziót kizárnak, illetve megerősítenek. Puszta számadatokról van szó, amelyek azonban nagyon beszédesek.  Kapcsolódó Vilmos herceg lehet a következő James Bond? ? A producerek szerint a cambridge-i herceg tökéletes jelölt a 007-es ügynök szerepére. Az új James Bondnak 40 évesnél fiatalabbnak és 180 centinél magasabbnak kell lennie. Nézzük, mit jelent mindez! A 40-es szám pontosan azokat zárja ki a versenyből, akikre a legtöbben fogadni mertek volna, illetve a legnépszerűbbek lehettek volna a rajongók körében. Így erősen csökkent az esélye annak, hogy például Idris Elba (49), Tom Hardy (44) legyen az új szuperügynök, de tulajdonképpen Henry Cavill (39) esélyei is szépen megcsappantak.  A 180-as magassági kritérium pedig kizárja a Star Warsból ismert John Boyegát, aki csak 175 centi magas, de Kit Harington és Taron Egerton részvételét is. Richard Madden részt vesz az Örökkévalók brit premierjén 2021. október 27-én Londonban Richard Madden részt vesz az Örökkévalók brit premierjén 2021. október 27-én Londonban Richard Madden, aki ugyan már 39 éves, elvileg még belefér. Ő egyébként már a Casino Royale castingján is részt vett, tehát valamelyest előnnyel indul a többiekhez képest.  Ez a testmagasságon és életkoron alapuló kritériumrendszer valamelyest meglepő lehet a polkorrektségét minden lehetséges szinten hangsúlyozni kivánó Hollywood részéről.  DISZKRIMINÁLNI UGYANIS NEMCSAK BŐRSZÍN VAGY NEM ALAPJÁN LEHET, HANEM AKÁR ÉVEINK VAGY CENTIMÉTEREINK SZÁMA ALAPJÁN IS. A végleges választást leghamarabb jövő ősszel tudjuk meg. Addig meg marad a találgatás.

Nincs idő meghalni

Az 1963-as Oroszországból szeretettel című produkció óta minden egyes James Bond film fontos része az úgynevezett főcím előtti szekvencia. Ez afféle bemelegítő, mely egyrészt előjátékként szolgál az eseményeknek, esetleg megmagyarázza, hogy mi történt az előző rész óta. A nincs idő meghalni esetében Cary Fukunaga – aki az első amerikai rendező a franchise történetében – nem kisebb feladat előtt állt, hogy a SPECTRE – A Fantom visszatér végén Madleine-el nyugdíjba vonult szuperügynököt kimozgassa a békés és boldog élet karmai közül. Ehhez természetesen jó, ha vannak (új) titkok Madleine múltja, a Fantom nevű szervezet, meg persze a börtönben csücsülő Blofeld kapcsán. Ezeket kapjuk, ahogyan kell, egy olyan akciósorral, mely a hatvanas évekbeli, szérián belüli önlicitre emlékeztet. Ekkor terjedt el ugyanis a Bigger, Better, Bond – szlogen, tehát filmről filmre nagyobb attrakció kell, hogy a vásznon legyen. És igen, az olaszoroszági Matera városban felvett autós üldözés tényleg tud újat mutatni 2021-ben. A főcím után a történet öt évvel később folytatódik. James Bond már nem MI6 ügynök régóta, így a CIA-s Felix Leiter ráveszi Bondot egy kisebb közös munkára, melynek következtében kiderül, hogy a brit titkosszolgálat is érintett és az új 007-es, egy Nomi nevű fekete hölgy be is lép a történetbe. „A 007 csak egy szám” – hangzik el Bondtól, mindenkit megnyugtatva: a karakter a lényeg továbbra is, nem kell senkinek sem aggódnia. Illetve, hogy nem kevés iróniát tett bele a filmbe Fukunaga mellett a két társíró, Neal Purvis, Robert Wade, illetve Phoebe Waller-Bridge, az a jelenet is bizonyítja, amikor M és Bond eljut oda, hogy újfent van valami fickó, bizonyos Safin, aki milliókat ölne meg a világ jobbátétele érdekében. „Már megint a szokásos” – csattan el a vásznon. Én meg lelkesen, teszem hozzá: így nem is kell, sőt tilos nagyon részletezni. Csak élvezni kell ezt, amiért szeretik, szeretjük generációkon keresztül. Nem mellékesen Phoebe Waller-Bridge volt a „humor” és a post-MeeToo” felelős, így James Bond most a legviccesebb a Daniel Craig érában. Persze, azt be lehet tudni, hogy az új 007-es nagyon kemény nő, de ezen a téren a jutalomjáték Ana de Armas kubai színésznőé, aki Bond havannai segítőjeként, bizonyos Palomaként tizenöt perces fellépésével a széria egyik legjobb mellékszereplőjévé, effektív Bond-lánnyá növi ki magát (modern korunkban az is Bond-lány, aki nem létesít szexuális kapcsolatot a szuperügynökkel). Paloma szarkazmussal túltolt klisé: jobban vedeli az alkoholt, mint Bond és legalább olyan jól megy neki a gyilkosság. Mindemellett végig kacérkodik az ügynökkel, szívesen megnézné, ahogy átöltözik és amikor a cselekmény szétválasztja őket, bedobja: „Legközelebb hosszabban ugorj be.” A kötelező újítások mellett Cary Fukunaga a hommage-ról sem feledkezett meg. A Nincs idő meghalni így afféle tisztelgés is lett a korai Bond-filmek előtt. A főcímben feltűnnek az 1962-es Dr. No animált gömbjei és annak teljes vizualitása: Safin főgonosz szigete, ahol a végkifejlet zajlik, Ken Adam látványtervező díszleteit idézik vissza, köztük a nagyon híres gömb plafon ablakokat. Érdekes, sokkal kevésbé magát Bondot, bár igaz, Daniel Craig magára szabta már a figurát. A Safint alakító Rami Malek esetében mintha csak a rendezői koncepció az lett volna, hogy legyen olyan, mint a Dr. No-t alakító Joseph Wiseman, a színész pedig ijesztően jól hozza a korábbi főgonoszt mimikában, hanghordozásban és elmebajban, de hát az imitációban a Queen film után van bőven tapasztalata. De továbbmegyek, nem is a Dr. No a legtöbbet megidézett patinás Bond-darab, hanem az 1969-es Őfelsége titkosszolgálatában. Az annak idején a sajtó által kikezdett egyszeri Bond, George Lazenby testesítette meg az ügynök emberi arcát, aki szerelmes lesz és még el is veszi feleségül élete párját. Ennek rendezője, Peter Hunt annak idején az eredeti Ian Fleming alapanyaghoz tért vissza, Cary Fukunaga meg a filmhez, konkrét átvett jeleneteket lehet találni a zenehasználat pedig egyértelmű, John Barry 1969-es soundtrackje legalább ötször felcsendül, Louis Armstrong We Have All the Time in the World című dala szintén sokszor (a végefőcím során teljes egészében), mely annak idején a szerelem metaforája volt a műben. Így kijelenthető, hogy az utóbbi dal az első a franchise történetében mely két hivatalos filmhez is köthető. Persze mindemellett ki kell emelni a Nincs idő meghalni zeneszerzőjét, Hans Zimmert, aki pályafutása során most először engedte el a saját stílusát és gondolta tovább Monty Norman alap Bond-témáját, igen nagy témával és eleganciával. Határozottan kijelenthető: a huszonötödik Bond film az Őfelsége titkosszolgálatában testvérfilmje. A lassan hatvan éves franchise esetében mindig a kontinuintás a legérzékenyebb kérdés. Jelesül, hogy Ian Fleming titkos ügynökének a mozis élete vajon véget ér-e egy-egy színész távozásával. Ez tulajdonképpen nem volt téma egészen 1989-ig, a Timothy Dalton éra utolsó filmjéig. Egyfajta rebootnak számított már a Pierce Brosnan éra 1999 és 2002 között és még inkább annak a 2006-ban indult Daniel Craig periódus. Utóbbi legnagyobb érdekesség az volt, hogy visszahozta a Fleming regények és a hatvanas évek filmjeinek terrorszervezetét, a Fantomot (akik a hidegháborús célok helyett most sziplán maguk akartak irányítani) és még a politikai kultúra szabályaihoz is kellett szelidülni a karakternek. A Nincs idő meghalni egyértelműen lezárja a kétezres évek első James Bondjának a történetét. Akkora ambícióval, hogy abba beleszédülnek még a rajongói ének is. Amikor pedig elkezdhetnénk kétségbe esni a jövő kapcsán, a stáblista végén csak felbukkant a már örök üzenet: James Bond visszatér. Hogyan? Ezt szeretné most a fél világ tudni. Nincs idő meghalni

Ez pedig abszolút sikerült már akkor is, ha csak a főcímdalt nézzük: Madonna, Adele, Alicia Keys, Jack White és Sam Smith után Billie Eilisht érte az a megtiszteltetés, hogy a következő Bond-dalt felénekelje, amelyet nem meglepő módon bátyjával, Finneasszal közösen írtak meg előző turnéjuk közben, egyik állomásról a másikra utazva. Bár a díszbemutatót, és ezzel együtt az albummegjelenést is elhalasztották a járványügyi helyzet miatt, Eilishéknak köszönhetően időközben megkapták a filmhez kapcsolódó első szakmai elismerést, méghozzá az egyik legkomolyabbat: a “No Time To Die” című dal ugyanis Grammy-díjat nyert a 2020-as gálán. A fiatal énekesnő és bátyja azonban nem az egyetlen ok, amely miatt említésre méltó a “Nincs idő meghalni” zenéje. A score-t Hans Zimmer jegyzi, akinek nevéhez olyan kultikus filmzenék kapcsolódnak, mint “A sötét lovagé”, a “Gladiátoré”, a “12 év rabszolgaságé”, vagy “Az oroszlánkirályé”. „Hansnak és csapatának köszönhetően a Nincs idő meghalni zenéje igazán kivételes és érzelemdús lett. Hatalmas megtiszteltetés volt ezzel a legendás szerzővel együtt dolgozni az eddigi talán legjobb James Bond-filmzenén” – mondta Michael G. Wilson és Barbara Broccoli, a film producerei. Hans Zimmer társszerzője Johnny Marr gitáros, aki a The Smiths megalapítása óta eltelt időben session zenészként és szólóelőadóként is hatalmas nemzetközi karriert futott be. Az albumon közreműködik még Steve Mazzaro is, akivel Zimmer többek között “Az oroszlánkirály” élőszereplős filmváltozatának zenéjén is együtt dolgozott.

2022. november 21. hétfő. 6:51 Frissítve: 2022. november 21. 10:51 Megosztás 2022 november közepén az emberiség létszáma túllépte a nyolcmilliárd főt. Az első milliárdhoz még több tízezer év kellett, a másodikhoz már csak egy évszázad, és ekkor, 1930-ban írta József Attila a Már kétmilliárd című versét. A harmadik milliárdhoz pedig mindössze harminc évre volt szükség, és azóta alig több, mint egy-egy évtized alatt újabb egymilliárddal növekszik a világ népessége. Ehhez a mostani nyolcadik milliárdhoz alig több, mint tizenegy év kellett. Mindebből számos, az emberiség létét alapvetően meghatározó kérdés adódna, ám az uralkodó demográfiai narratíva nemcsak, hogy nem válaszolja meg, de eleve fel sem teszi ezeket a legalapvetőbb kérdéseket. Például azt, hogy miért gyorsult fel 170 év alatt hatvanszorosára a népesség növekedési üteme a 19. század elejétől a 20. század hetvenes éveinek közepéig, és hogy a mai „hivatalos” előrejelzések szerint az ezt követő újabb másfél évszázad alatt miért megy át majd tartós fogyásba a világ népessége. Ám ha valóban meg akarjuk érteni a demográfia démonjait, akkor az eddigitől teljesen eltérő módon kell feltenni ezeket a kérdéseket. Bármiként is vélekedünk erről, de az emberi létezés legfontosabb kérdéséről van szó, arról, aminek lényegét talán úgy fogalmazhatnánk meg, hogy minden emberi közösség legfőbb létfeladata, hogy világra hozza, és testi-lelki egészségben felnevelje a jövő nemzedékét, hisz csak így képes saját létezését az időben meghosszabbítani. Az előrejelzések szerint Afrikában a mai másfél milliárd ember helyett négy és fél milliárd ember szeretne méltó életet élni a 21. század végén úgy, hogy ehhez az élet legalapvetőbb feltételei még a mainál is jobban hiányoznak majd. A nyugati ember „élőhelyein” főként Európában ezzel szemben visszafordíthatatlan demográfiai lejtő vezet a „semmibe”. Vagyis az már ma is iszonyú nyomorúság ellenőrizetlenül burjánzik, míg a magas szintű anyagi jólét nem akarja magát folytatni a jövőben. Amiből egy olyan „spontán” kiegyenlítődés jöhet létre, ami a migráción keresztül a totális káoszba taszíthatja az emberiséget. Lássuk mit és miként kellene végig gondolnunk ahhoz, hogy megértsük ennek az egyre vészjóslóbb folyamatnak a lényegét. Az első demográfiatörténeti kérdés talán az lehetne, hogy a nagy birodalmak szakrális kultúráiban évezredeken át miért nem volt sem gazdasági, sem népességnövekedés, és miként tudtak növekedés nélkül is méltóságteljes és gazdag világot teremteni. Mint például az ősi Egyiptomban több mint háromezer éven át. És ami e kérdés másik fele, hogy a nyugati modernitás, amit a 19. század óta kapitalizmusnak szokás nevezni, miért hozott népességrobbanást. Miért nőtt alig másfél évszázad alatt hatvanszorosára az emberiség lélekszámának növekedési üteme. És végül, hogy mi történik, ha most újabb másfél évszázad alatt átmegy negatívba a növekedés. Bármilyen különös, a válasz a „proli” szó jelentésének értelmezésében rejlik. A „proli” a proletariátus pejoratív megnevezése, ám eredetét tekintve a proliferáció latin szóból ered, ami burjánzást jelent. De vajon miért (mi okból és mi célból) kezdett burjánozni a proletariátus? Közgazdaságtani evidencia, hogy ha valamiből állandó túlkínálat van, akkor annak tartósan alacsonyan marad az ára. Vagyis ha a globális tőkestruktúrák azt akarják, hogy a „munkaerő-állatok” ára, vagyis a munkabér tartósan alacsony legyen, akkor annak a legcélszerűbb módja az, ha biztosítják az állandó „túlkínálatot”. Bármennyire is bizarr a feltételezés, nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy a világ „nem létező” urai szándékosan roncsolták szét azokat a tradicionális reprodukciós mechanizmusokat, amelyeknek hiányában a burjánzás alapértelmezetté vált. Ám van ennek a történetnek” egy még bizarrabb másik oldala is. A tartósan igen alacsony munkabér ugyanis tartósan igen magas profitot jelent, ami exponenciális technoevolúciót tesz lehetővé. Vagyis ez egyik oldalon zajlik az emberiség „túlszaporítása”, a másik oldalon viszont az emberiség egyre nagyobb részének feleslegessé tétele. Ezt érezték meg ösztönösen az első géprombolók, ám tragikusan félreértették a történéseket, hisz nem láthatták a technológia „mögötti” lényeget, az embert géppel helyettesítő „koncepció” lényegét. A 21. században azonban egyre brutálisabban mutatkozik meg e koncepció mélyszerkezete. Teljes sebességgel ütközik össze az emberiséget még mindig túlszaporító proliprojekt és az emberiség döntő többségét, mint „felesleges” létezőt kiiktatni készülő stratégia. Azok a rejtett háborúk, amit a migráció, a klíma és a covid testesít meg, most nyíltan is egy harmadik világháborúba, „világok háborújába” látszanak torkollni, és joggal merül fel a kérdés, hogy mindez vajon már ennek a végzetes „összecsattanásnak” látványos megnyilvánulása-e? Egyelőre nincs válasz ezekre a kérdésekre, mert a globális uralkodó narratíva minden ehhez hasonló feltételezést kizár a beszédtérből, így nincs esély a megvitatásukra. Ám ha szemernyi alapja van e hipotézisnek, az azt jelenti, hogy az emberiség egész történelmének legkritikusabb évszázada előtt állunk. A világot teljes ellenőrzése alatt tartó „nem létező” hatalmi szuperstruktúra az emberiség mai létszámának töredékére csökkentheti a világ lakóinak a számát, és ahogy eddig sem voltunk képesek szándékainak felismerésére sem, nemhogy a szándékait valóra váltó tetteinek a megakadályozására, félő, hogy erre ezután se nyílik majd esélyünk. Olyan szellemi változásokra volna tehát szükség, ami segíthet legalább a legpusztítóbb folyamatok megakadályozásában. A szerző közgazdász

James Bond forgatás

Megsérült Daniel Craig, leállt az új James Bond film forgatása Egyelőre nem tudni, hogy eltört, vagy csak kibicsaklott a főszereplő, Daniel Craig bokája az új James Bond-film készítése közben. A brit The Sun információja szerint a film utolsó jeleneteit forgatták, amikor a színész megcsúszott és elesett. A szemtanúk szerint a világsztár nagyon fájlalta a bokáját és elég dühös volt a balesete után. Ez nem is csoda, hiszen az előző rész, a Spectre - A fantom visszatér forgatása alatt is lesérült. A balesettől való félelme miatt eleinte a most forgó 25. részben sem akart már szerepelni, végül egy magas gázsiért beadta a derekát. A nehezebb részeket már így is egy kaszkadőr vállalta helyette. Arra azonban Craig sem gondolt, hogy futás közben is baj érheti. Az 51 éves angol színészt a történtek után azonnal Amerikába szállították, hogy megröntgenezzék. A baleset miatt csúszhat a bemutató, melyet jövő áprilisra terveztek. Más okok miatt is halaszthatják a premiert. Az egyik az, hogy az eredeti rendezőnek, Danny Boyle-nak a stábbal való konfliktusa miatt távoznia kellett a produkcióból. Úgy tudni, a forgatókönyvvel sincs minden rendben. A vége még hiányzik, egy részét állítólag maga a főszereplő, Daniel Craig írta. James Bond forgatás

2019. július 15. hétfő. 20:19 Megosztás A 25. James Bond-filmben, amelyet jelenleg Olaszországban és Nagy-Britanniában forgatnak, egy időre egy új női szereplő áll be a 007-es helyére

A Cary Fukunaga rendezésében készülő új Bond-kaland forgatókönyvírója, Phoebe Waller-Bridge váratlan csavarral érte el, hogy egyszer tényleg legyen egy női 007-es titkos ügynök egy Bond-filmben. A film azzal kezdődik, hogy Bond (Daniel Craig) visszavonult Jamaicára, de a brit titkosszolgálat vezetője, M (Ralph Fiennes) kénytelen visszahívni a szolgálatba, mert kiderül, hogy nagy szükség van rá egy globális válság megoldásában. Egy jelenetben azonban, amikor M magához hívatja a 007-est, Lashana Lynch lép be a titkos ügynökként, aki megkapta Bond megbízatását, amíg távol volt. A visszatérő Bond persze mindent bevet, hogy elcsábítsa a gyönyörű kollégát, ám próbálkozása, legalábbis kezdetben, sikertelen. Waller-Bridge elmondta: igyekeztek minél közelebb hozni a mai élethez azt, ahogy Bond a nőkkel bánik. Hangsúlyozta, hogy ezt sikerült elérni, hiszen a sorozatnak haladni kell a korral, és Bondnak is fejlődnie kell. A Marvel kapitányban megismert 31 éves Lynch a The Daily Mail forrásai szerint izgalmas és mulatságos szerepet kapott. A filmben egyébként több régi Bond-mozi előtt is tisztelegnek néhány idézettel. Az új Bond-film a fiatal nemzedékeket akarja megszólítani, ugyanakkor hű marad a 007-es filmek zsáneréhez. Látványos üldözési jelenetek és küzdelmek teszik izgalmassá, de Bondnak már a MeToo-világban is helyt kell állnia. Lashana Lynch színrelépése ismét felélesztette a Bond-szerep öröklése körüli pletykákat. De Barbara Broccoli, a James Bond-filmek producere már tavaly cáfolta, hogy Daniel Craig után a következő 007-es ügynök nő lesz. „Bond férfi. Egy férfi szereplő. Férfinak írták, és azt gondolom, hogy az is marad” - szögezte le Barbara Broccoli a The Guardiannek adott interjújában. „Így van ez jól. Nem szükséges a férfi szereplőket nővé változtatni. Legyen több női szereplő és alakuljon úgy a történet, amelybe jól illenek” - fűzte hozzá elképzelését a producer. Az 59 éves Broccoli az Eon produkciós vállalat vezetője, a Bonddal kapcsolatos minden lényegi döntés a kezében van. Ő írta meg a Twitteren, amikor Danny Boyle filmrendező „alkotói nézeteltérések” miatt otthagyta a 25. Bond-filmet, és ő jelentette be, hogy Cary Fukunaga lépett a helyére. Ő volt az is, aki rávette Daniel Craiget, hogy utoljára még vegye magára a Bond-szmokingot. Broccoli szerint mivel a Bond-történetek az ötvenes években születtek, „a szereplő DNS-ében vannak bizonyos dolgok, amelyek nem tudnak megváltozni”. A producer ugyanakkor nem tagadta, hogy a világ változásával Bond is átalakult az idők során. Mint mondta, különösen azok a filmek, amelyekben már Daniel Craig alakította Bondot, többek között az ő ösztönzésére - már sokkal közelebb állnak a nőkről alkotott mai képhez.

Károly herceg még júniusban látogatott el a 25. Bond-film forgatására, ahol szóba került egy cameó lehetősége - írja a The Sun. Nem ez lenne az első eset, hogy az angol királyi ház egyik tagja szerepel egy filmben: 2012-ben maga II. Erzsébet királynő vállalt szerepet egy rövid Bond-témájú kisfilmben, amit a londoni olimpia megnyitó ünnepségére készítettek. „Szerették a királynő körül kialakult jó hangulatot Daniel Craig mellett, és úgy gondolják, hogy Károly herceg még ezt is felülmúlhatja” - fogalmazott a Sun című bulvárlapnak egy névtelen bennfentes. „Ő a kvintesszenciája mindennek, ami angol, tökéletes cameo szerep, és a Bond-rajongók világszerte imádják.” A film még arról is nevezetes lesz, hogy itt mutatnak be legelőször női 007-es ügynököt, a Marvel Kapitányból ismert Lashana Lynch személyében. Aond Károly hercez egyelőre cím nélküli, 25. Bond-film bemutatója 2020 április harmadikán lesz Nagy-Britanniában.

Károly herceg még júniusban látogatott el a 25. Bond-film forgatására, ahol szóba került egy cameó lehetősége - írja a The Sun. Nem ez lenne az első eset, hogy az angol királyi ház egyik tagja szerepel egy filmben: 2012-ben maga II. Erzsébet királynő vállalt szerepet egy rövid Bond-témájú kisfilmben, amit a londoni olimpia megnyitó ünnepségére készítettek. „Szerették a királynő körül kialakult jó hangulatot Daniel Craig mellett, és úgy gondolják, hogy Károly herceg még ezt is felülmúlhatja” - fogalmazott a Sun című bulvárlapnak egy névtelen bennfentes. „Ő a kvintesszenciája mindennek, ami angol, tökéletes cameo szerep, és a Bond-rajongók világszerte imádják.” A film még arról is nevezetes lesz, hogy itt mutatnak be legelőször női 007-es ügynököt, a Marvel Kapitányból ismert Lashana Lynch személyében. Az egyelőre cím nélküli, 25. Bond-film bemutatója 2020 április harmadikán lesz Nagy-Britanniában. James Bond Károly herceg Wales Egyesült Királyság film Megosztás Ĩ 08:01 Csaknem nyolcezren érkeztek Ukrajnából hétfőn 07:49 Nagy baj lehet a Juventusnál, lemondott a teljes igazgatótanács 07:31 Meghosszabbította a kormány a veszélyhelyzetet 07:17 A biciklizéshez is ajánlott a téli gumi 06:58 Vége az aranykornak a brit-kínai kapcsolatokban? 06:44 Recept a hobbiszakácsnak 06:00 Ez vár a vb-mezőnyre a következő négy napban 22:07 Bruno Fernandes két góljával továbbjutottak a portugálok 21:47 Varga Mihály: Januártól újabb nyugdíjemelés várható 21:10 Rendőrök tüntettek Brüsszelben Bővebben Kapcsolódó írásaink Az új Bond-filmben egy nő helyettesíti a 007-est Az új Bond-filmben egy nő helyettesíti a 007-est ĀEnnek ellenére Daniel Craig után is férfi marad Bond Újabb Bond-lány hunyt el ĀA szerb születésű Nadja Regin a második és harmadik James Bond-filmben is szerepelt