Megdölhet Einsten híres elmélete, világszenzáció a CERN-ben.

A CERN birodalmában
"Mit tanulhatunk a CERN-ben végzett kísérletekből? A CERN-ben folyó kutatások, azok várható eredményei és a magyar kutatók részvétele" Fodor Zoltán a KFKI-RMKI tudományos főmunkatársa, a CERN-i SHINE kísérleti technikai vezetője beszélt erről 2011. november 29-én a Budapesti Európai Ifjúsági Központban, a Második Kerületi Pedagógiai Szolgáltató Központ őszi pedagógiai konferenciáján.
A téma rendkívül érdekes, izgalmas; az előadást azonban unalmasnak találtam. Belegondoltam, hogy miért is nem tartozott kedvenc tantárgyaink közé a fizika, sőt olyan nagyon ma sem, mert ha jól tudom talán 10 fő sincs az éves tanárképzésben a fizika tanárok száma. Mert az órák bizony dög unalmasak voltak, pedig a fizika egy csodálatosan szép  tantárgy. Kalandozzunk hát egy kicsit a csodák birodalmában, a fizikában. Először kezdjük a száraz tényekkel.
  A CERN  a világ legnagyobb kísérleti létesítménye, hadronütköztetője (LHC) Genf mellett, a svájci- francia határon 100 méter mélyen, egy 27 kilométeres, 3 méter átmérőjű alagútban üzemel, ahol a  felgyorsított, egymással szemben haladó részecskenyalábokat ütköztetnek. A gyorsító a cavitét. Az ütköztetésnél az egyik álló tárgy. A LHC-nél akkora energia szabadul fel, mint mikor 37 cm-ről leejtünk egy kockacukrot.Mágnesek is kellenek, 27 km átmérőjűek és kör alakúak. Így térítik el a fénysebességű részecskéket.Nano ellenállást használnak, 1.9 kelvin fokon ( a világűrben 3' van ) A CMS-detektor anyagából 3 darabb is kijönne a franciák híres ferde tornyából. A nagy Hadronban az ütközések során új legkisebb részecskék keletkeznek, amelyek tanulmányozásával a kutatók az anyag tulajdonságait, illetve a világegyetem keletkezésének titkait remélik megfejteni, hogy a nagy "bum" után közvetlenül milyen volt a világegyetem. QGP-t keresik, az ősrobbanásnál lévő anyagot Tűzgömb lehűl, kvankokból kikristályosodnak részecskék, ebből következtetnek vissza a QGP-re..Továbbá a részecske fizika " állatkerteként" aposztrofálta Fodor Zoltán a kvankokat, leptonokat, bozonokat. A Higgs részecskét szeretnék megtalálni.1995-ben volt az első ütközési kísérlet, később ezt mágneses térrel is megismételték. ( Nagy mágnest szolenoidnak hívják.) Minderre újabban számítástechnikai megoldásokat is keresnek.Valamint neutrinokkal is végeznek kísérletet, oszcillációt, hogy tudnak egymássá átalakulni.
S most jöjjön a dolog számomra izgalmas része ami viszont nem hangzott el az előadáson : megdől Einsten híres elmélete amelyiben megerősítik azt a világszenzációt amit a CERN-nek ezen kísérletével igazoltak, hogy van a fénynél nagyobb sebesség. Ez alapjaiban írja át a fizika csodálatos és rejtélyes világát, és akkor talán újra felfedezik Bolyai Jánost is. És nem véletlen az ő nevével zárom írásomat.

Csak ne jöjjünk ebből is rosszul ki

Sorra rendre Kínával kapcsolatos rendezvények, konferenciák követik egymást, s mind a kínai kapcsolatokban rejlő nagy lehetőségeket taglalják. De ha megnézzük a statisztikát  1998-ig 1,5 millió euró kínai tőke áramlott be hazánkba.Ami viszont 2009-re már 20-szorosára nőtt, ekkor ez összeg 26,5 euró volt.
A KSH adatai szerint a kínai import 2011 évben még erőteljesebben növekedett, eddig közel 2,8 milliárd euróra rúgott,  ami további import növekedést jelent.A magyarországi export mértéke Kínába azonban csak 816 millió euró volt. Csak nehogy úgy járjunk mint az Eu-val, ahol szintén az Eu import többlete a jelenlegi problémáink fő forrása, ha mást nem is Lóránd Károly Eu szakértő erre vonatkozó tanácsait jó lenne megszívlelnünk míg nem késő. Mert bizony volt aki szólt időben ahogy ő is, meg más is! Ennyi!