2015. február 16., hétfő

ULfkotte kitálalt, hogy a médiát a nagytőke és a titkosszolgálatok irányítják az USA szájaíze szerint

Leading German Journalist: CIA Media Pushing for World War

Udo Ulfkotte says all major media networks controlled by CIA
by Kurt Nimmo | Infowars.com | October 7, 2014

Udo Ulfkotte, a former editor of Frankfurter Allgemeine Zeitung, one of the largest newspapers in Germany, admits he worked for the CIA.
“I’ve been a journalist for about 25 years, and I’ve been educated to lie, to betray, and not to tell the truth to the public,” Ulfkotte told Russia Today. “I was supported by the Central Intelligence Agency, the CIA. Why? Because I am pro-American.”
He decided to tell the truth about corporate media controlled by the financial class because he fears war in Europe.
“The German and American media tries to bring war to the people in Europe, to bring war to Russia. This is a point of no return, and I am going to stand up and say… it is not right what I have done in the past, tmanipulate people, to make propaganda against Russia.”
Ulfkotte said most corporate media journalists in the United States and Europe are “so-called non-official cover,” they work for an intelligence agency. “I think it is especially the case with British journalists, because they have a much closer relationship. It is especially the case with Israeli journalists. Of course with French journalists. … It is the case for Australians, [with] journalists from New Zealand, from Taiwan, well, there is many countries,” he said.
Operation Mockingbird
CIA subversion of the corporate media is well documented. Beginning in 1948, former Wall Street lawyer Frank Wisner, as the director of the Office of Special Projects (soon to become a division of the CIA), established Mockingbird, an operation designed to convert the corporate media into a propaganda vehicle for the financial elite. Wisner enlisted Philip Graham of The Washington Post to run the operation and recruit journalists, many who worked for military intelligence during the Second World War.
“By the early 1950s, Wisner ‘owned’ respected members of the New York Times, Newsweek, CBS and other communications vehicles,” writes Deborah Davis in her book, Katharine the Great: Katharine Graham and the Washington Post.
By 1953 the operation was run by CIA director Allen Dulles and held sway over virtually every large corporate news organization, including The New York Times, Time and Life magazines, and television news, particularly CBS News under the leadership of William Paley. In addition to newspapers and television news networks, the CIA controlled Hollywood and movie production.
“CIA files document additional cover arrangements with the following news gathering organizations, among others: the New York Herald Tribune, Saturday Evening Post, Scripps-Howard Newspapers, Hearst Newspapers, Associated Press, United Press International, the Mutual Broadcasting System, Reuters and The Miami Herald,” Carl Bernstein, the renowned Watergate journalist, wrote in a Rolling Stone article in 1977.
Evidence the CIA’s propaganda network, its “mighty Wurlitzer,” as Wisner called it, existed well into the 1970s was revealed by the Church Committee.
“The CIA currently maintains a network of several hundred foreign individuals around the world who provide intelligence for the CIA and at times attempt to influence opinion through the use of covert propaganda. These individuals provide the CIA with direct access to a large number of newspapers and periodicals, scores of press services and news agencies, radio and television stations, commercial book publishers, and other foreign media outlets,” a report from the committee to Congress stated in 1976.
As Alex Constantine documents, Mockingbird is still operational today under a variety of guises. One of its major progenitors, Richard Mellon Scaife, recently passed away.
CIA Media Pushing for Catastrophic War with Russia
Udo Ulfkotte came forward because he is afraid of a war between the United States, Europe and Russia.
“The German and American media tries to bring war to the people in Europe, to bring war to Russia,” he told RT. “This is a point of no return, and I am going to stand up and say … it is not right what I have done in the past, to manipulate people, to make propaganda against Russia, and it is not right what my colleagues do, and have done in the past, because they are bribed to betray the people not only in Germany, all over Europe. … I am very fearful of a new war in Europe, and I don’t like to have this situation again, because war is never coming from itself, there is always people who push for war, and this is not only politicians, it is journalists too. … We have betrayed our readers, just to push for war. … I don’t want this anymore; I’m fed up with this propaganda. We live in a banana republic, and not in a democratic country where we have press freedom.”
For the ruling elite, the financial oligarchy in control of the United States, war is a customized tool for centralizing and maintaining power and establishing a world monetary order. Blinded by hubris and arrogance, the elite believe a war with Russia will check that nation’s geopolitical aspirations, which it perceives as a threat, as it does the aspirations of China. Checking and challenging Russia is what the war in Ukraine that has of late fallen from the headlines is all about.
Russia knows the score and is now preparing for the inevitable – thermonuclear war. Unthinkable a mere two or three years ago, Russia is now considering a large scale revamp of its military posture and a possible first strike against NATO and the U.S
“In my view, our primary enemy is the U.S. and the North Atlantic bloc,” General Yury Yakubov, a senior Russian Defense Ministry official, said last month.
Yakubov said Russia has merged its Air and Space Defense Forces with its land, sea and air based nuclear forces.
“In addition, it is necessary to hash out the conditions under which Russia could carry out a preemptive strike with the Russian Strategic Rocket Forces,” he said.

Kinyílt a Vadrózsa – itt a Portik-Laborc-találkozó kitakaratlan, lehetséges jegyzőkönyve Schmidt Mária, Spéder Zoltán, Pintér Sándor, Gyárfás Tamás, Fenyő János, Princz Gábor, Petőfi Attila – többek között róluk beszélt Portik Tamás maffiózó, Laborc Sándor, a titkosszolgálat volt vezetője, illetve kísérőik, Vajtó Lajos és Glemba Zoltán 2008. júniusában a Vadrózsa étteremben. Legalábbis ez olvasható a PestiSrácok.hu-hoz névtelenül eljuttatott dokumentumban, amely az étteremben folyt beszélgetés lehetséges leirata, a nevek kitakarása nélkül. Emlékezetes, két találkozón a Gyurcsány Ferenc bizalmasának számító Laborc fideszes politikusok kompromittálásával bízta meg az éjszakai élet rettegett, azóta 11 évre ítélt figuráját, cserébe különféle előnyöket ígért Portik Tamásnak. A titkosítás alól feloldott, hiteles, de anonimizált jegyzőkönyvet a PestiSrácok.hu közölte elsőként. Azt persze nem tudjuk, hogy a hozzánk most eljuttatott dokumentum egyezik-e az eredetivel, ugyanis nincs rajta pecsét, aláírás, vagy bármi olyan jelzés, ami hitelesítené. Ám kétségtelen: ez egy hihetőnek tűnő verzió. Cikkünk végén a teljes dokumentumot közreadjuk - olvasható a Fidesz-közeli PestiSrácok.hu portálon. Alább a folytatás. Zoom Figyelemre méltó dokumentumot küldött egy ismeretlen a PestiSrácok.hu szerkesztőségének, amelyben a titkosítás alól feloldott, anonimizálva éppen a portálunk által elsőként nyilvánosságra hozott Portik-Laborc találkozók leiratát rejtette – kitakaratlanul. Mivel a dokumentumon semmilyen pecsét, aláírás, vagy jelzés nincs arra vonatkozóan, hogy ez az eredetinek bármilyen változata, ráadásul a betűjelek – amelyek a megszólalót jelölik – sem azonosak az anonimizált változattal, ezért nincs okunk biztosan azt állítani: birtokunkban van az eredeti jegyzőkönyv. Ha ez így volna, államtitkot sértenénk, így azonban biztosan csak annyit közölhetünk: az ismeretlen által küldött dokumentum egy lehetséges verzió a maffiafőnök és a kémfőnök megbeszéléseiről. Az információk így is életszerűnek és érdekesnek tűnnek, és nem csak azért mert arról is szó esik, hogy vannak jobb- és baloldali gengszterek, vagy jobb- és baloldali rendőrség, hanem azért is, mert jól látható, miként volt/van jelen a politikában és a közéletben a szervezett bűnözés. Zoom Schmidt Mária messziről jött, de messzire is jutott (Fotó: emlékpontok.hu) Schmidt Mária mint baloldali Miként az korábban kiderült, Laborc Sándor, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatának azóta kémkedés miatt nem jogerősen elítélt vezetője, Glemba Zoltán egykori III/III-as ügynök, egyben Laborc jobbkeze, valamint Vajtó Lajos MSZP-közeli üzletember és az azóta a Prisztás-gyilkosság miatt 11 évre elítélt Portik Tamás elsőként 2008. június 23-án, a budai Vadrózsa étteremben találkozott. Az izgalom az ötödik oldalon kezdődik, amikor Portik arról beszél, hogy a Vadrózsában történt találkozó előtti napon járt Balatonon, ahol összefutott az Index.hu vezetőivel, akik “hát nagyon gazdag emberek, és, hát mondjuk úgy, hogy nem baloldali érzelmű emberekről van szó”. Ezek között az emberek között említette meg Schmidt Máriát a Terrorháza főigazgatóját, aki Laborc szerint “nagyon messziről jött”, “és most már gazdag is.” Szóval Portik ott folytatta, hogy ezen az ominózus balatoni találkozón a “gazdag” indexes tulajok Gyurcsány Ferencet dicsérték, hogy milyen “ellökhetetlen” és “minden oldalról mindent kibír”. Portik Pintérre fújt a leginkább Aztán Laborc felvázolja, miért is ültek le Portikkal tárgyalni, majd Portik magyarázza el motivációt, hogy jobboldali támadásnak van kitéve, s nem más, aki ezt a támadást ellene irányítja, mint a jelenlegi belügyminiszter, Pintér Sándor. Akinek meggyőződése, hogy Portik sok baloldali disznóságról tudhat, sőt Pintér szerint részt vett az 1998-as eseményekben, ami két dologra utalhat: a választások előtti pártszékházak elleni kézigránátos robbantásokra, vagy a Fenyő-gyilkosságra. Nos, Portik állítja, a különös módon már 2008-ban (!) “jobboldalnak” nevezett rendőrség azt akarja tőle, hogy valljon színt és tegyen terhelő vallomásokat baloldali politikusokra és segítsen felgöngyölíteni az olajügyeket. (Megjegyzendő, hogy pár mondattal lejjebb Portik maga árulta el, hogy vitt pénzt baloldali politikusnak, így talán akár jogosnak is tekinthető a “jobboldali” rendőrség érdeklődése – a szerk.) A maffiózó nem is érti, hogy az utána érdeklődő rendőrség feje, Petőfi Attila “most kivel van”, hiszen Portik azt hallotta róla, hogy “ő is a mi irányvonalunkat képviseli”, magyarul baloldali. Zoom A Korda-villa szervezkedőinek végül nem sikerült megbuktatni az első Orbán-kormányt (Fotó: Velvet.hu) Aztán Laborc visszatér Pintér Sándorra, akiről azt állítja, hogy – 2008-ban – “még mindig elég erős” a hatalma a rendőrségen belül, mert legutóbb, amikor a rendőrök kinevezéséről volt szó, “azért ő hallatta a hangját, és módosításokra is került sor.” Laborc panaszkodik is, hogy nem túl szerencsés, ha “hosszú-hosszú évtizedeken keresztül valakinek a keze nyoma ilyen mélységet, mélységben nyúl bele…” a szervezet működésébe, és az sem tetszett a kémfőnöknek, hogy az akkor mundért nem viselő Pintérhez előbb eljutottak a rendőrség dolgairól szóló információk, mint akár hozzá. Megemlítik aztán Tasnádi Pétert, aki ugyan szerintük rászolgált a hatóságok vegzálására, de azt mégis a Pintérrel való rossz viszonyából eredeztetik, valamint abból, hogy 1999-ben Tasnádi szervezésében szocialista és szabad demokrata politikusok, és baloldali médiaszemélyiségek (Schmuck Andor, Csintalan Sándor, Karl Imre, Hack Péter, Aczél Endre, Juszt László és mások) titkos megbeszéléseket tartottak Korda György táncdalénekes villájában. Ezeken a találkozókon az első Orbán-kormány leváltásának módjáról egyeztettek. Internetes médiabirodalom az alvilág kezében Nemrég fogták el Németországban Holmann Endrét a Generál Média Kft. tulajdonosát, akit adócsalásért köröztek a Portik-ügyek napvilágra kerülése óta. A sajtó csak sejtette, hogy a médiacég Portik Tamás érdekeltsége, a portálunkhoz eljuttatott állítólagos jegyzőkönyvben Portik azonban feketén-fehéren beszámol arról, hogy a Generál Média az “hozzá tartozik”. Ezt – mint korábban már többen megírták – annak okán közli Laborccal, hogy milyen segítséget tud nyújtani az MSZP-nek, hogy 2010-ben győzni tudjanak a választásokon. Portik elmondja, hogy a Generál Média üzemeltette a MyVIP nevű, kétmillió regisztrált taggal rendelkező közösségi oldalt, valamint beszámol arról is, hogy megvásárolta a – jelenleg nem működő – Olympia.hu és “most jön” a Sporthíradó.hu, amely állítása szerint napi 400-500 ezer látogatóval bír. Mint Portik állítja, nagyjából 2-3 millió ember “között tudok kapcsolatot teremteni.” A rendszert ráadásul már egyszer-kétszer kipróbálták: ismert rendezők filmjeit – Bacsó Péter: Majdnem szűz, Koltay Róbert: Megy a gőzös – promotáltak rajtuk - magyarázza Portik. Megjegyzi, Bacsóval Andy Vajnán keresztül ismerkedett meg. Médiakapcsolataival hencegve Portik megemlítette még Nobilis Kristófot, az Index.hu tulajdonosát, valamint a Hírkereső nevű portált is, így ajánlva fel segítségét Laborc Sándornak. Gazsó L. is Portik spanja volt? A médiáról szólva Széles Gáborról is szó esik, meglepő módon Portik azt állítja, hogy dolgozott vele, sőt, a Magyar Hírlap egykori főszerkesztőjéről, az MTI jelenlegi vezérigazgatójáról, Gazsó L. Ferencről úgy fogalmazott, “azt mi adtuk…vele is dolgozunk…”. Szélesről Laborc kifejti, hogy a vállalkozó a nagy jobboldaliságában elfelejtette, hogy kik álltak mögötte – pénzügyileg és politikailag – akkor, amikor az Ikarust és a Videotont egy forintért vásárolta meg a kilencvenes években, meg azt, miként kötött üzleteket a két cég és kiből élt. Ugyanebben a körben említették Demján Sándor nagyvállalkozót, aki a nyolcvanas években egyedüliként árult az országban banánt, mert – miként Laborc fogalmazott – “Fekete Jánossal a háttérben ezt meg tudta finanszírozni, ez működött is egy ideig és elég sok mindenki ehhez felcsatlakozott, akkor kialakult az ő kapcsolatrendszerük, na most ezeket hajlamosak sokan elfelejteni.” Ahol készpénz van, ott nincs ideológia… A beszélgetőpartnerek szerint az üzletben nincs jobb, vagy baloldali értékrend. Ahol készpénz van, ott nincs ideológia. Vajtó Lajos erre azt a példát hozta föl, amikor Deutsch Tamás sportminiszterként Demszky Gábor főtanácsadója, Mesterházy Ernő cégét bízta meg az összes sportlétesítmény takarításával, őrzésével, karbantartásával. A Future Clean Zrt. több milliárdot kaszált az üzleten. Vajtó fel is teszi a kérdést: “Mi volt ez?” Később Glemba Zoltán megállapítja, hogy egyedül pénzpártiság van, ami jó, mert akkor nincs vita, csak a profit. Aztán rátérnek a pártpénztárnokok kitárgyalására, Simicska Lajosra és Puch Lászlóra, akiket lényegében egymáshoz mérten hasonlónak tartanak. Zoom Pintér Sándor belügyminisztert még a baloldalon is tisztelik (Fotó: Hírtv.hu) A legnagyobb titkok tudója A beszélgetés később visszatér a rendvédelemhez. Megjegyzik, hogy Gyurcsány azért nevezte ki országos rendőrfőkapitánynak a pénzügyőrségtől érkezett Bencze Józsefet, mert ő nem Pintér Sándor embere, de Glemba Zoltán azért állítja, “nem tudok a rendészeten belül mondani, aki valamilyen összefüggésben a Sándorral ne tartana (kapcsolatot- a szerk), ha más nem áttételesen.” Sőt, Vajtó Lajos egyenesen odáig van Pintértől, akit állítása szerint ismer, és jó embernek, “komoly pasinak” tart, aki ” imádja a feleségét, rendszeresen viszi magával mindenhova, szereti a családját, halál normális ember szerintem, és hát az nyilvánvaló, hogyha valaki ilyen életpályát kormánytagsággal és belügyminiszterséggel zár, hát nyilvánvaló, hogy kézben akarja tartani.” Vajtó szerint Pintérből Kuncze csinált ellenséget, amikor 1996 végén, vezérkarával együtt leváltotta az országos rendőr-főkapitányi posztról. Vajtó szerint ” a legnagyobb titkok tudója ő, nincs hozzá hasonló.” Üzenet lehetett Csányiék helikopterbalesete Ehhez a témához kapcsolódva jön szóba Csányi Sándor OTP-vezér is, akit a társaság – élén Vajtóval – szintén nagy formátumú embernek tart, de nem is ez a lényeg. A 17. oldalon lévő beszélgetésfoszlányokban homályos utalás van a társaság találkozója előtt éppen egy nappal korábban, 2008 június 22-én történt helikopterbalesetre, amely Csányi Sándor nagybajomi birtoka fölött történt. A jármű, fedélzetén a bankvezér ismerőseivel, felszállás után lezuhant, az utasok közül négyen súlyosan megsérültek, de mindenki életben maradt. Csányi egyébként nem volt a gépen, amely az egyik cégének tulajdonában volt. A balesetről szólva Portik azt mondja, “Most már csak el kell hitetni vele, hogy nem ő ellene irányult…” Aztán pár mondattal lejjebb: “Ha mondjuk – tételezzük föl -, ő ezt a történetet úgy rakja el az agyában, hogy ez valójában neki szólt. Mert, hogy az a történet azért fontos, nem tudom, azért, persze gondolom nálam jobban vannak önök informálva. Mondom ez egy improvizatív helyzet volt, tehát megjött.” A sorokat olvasva nagyon az a benyomása lehet az embernek, hogy Portik úgy beszél az egy nappal korábbi esetről, mintha többet tudna róla, mint amit elmondott. Később pedig fölemlegették a Synergon informatikai társaság négy vezérének halálával végződött 2001-es légibalesetet, amikor az üzletemberek magánrepülője Somogy megye fölött felrobbant és lezuhant. Vajtó – Laborc derültsége közepette – titokzatosan meg is jegyzi, hogy “És a légköri viszonyok… nem voltak olyan rosszak a Synergon-os időszakban.” A lényeg, Laborc szerint, hogy legyen valamiféle stabilitás, és normális viszonyok, amik között aztán a nagyok megegyeznek, és lesz “két helikopter, amik nem fognak sokat repülni az elkövetkezendő időszakban.” Portik rákontráz: “Szerintem nem fog többet, ez csak ilyen megérzés.” Ez a kódolt beszélgetés arra utalhat, hogy Csányit a helikopterének megbabrálásával megfenyegethették, de hogy ki lehet a másik helikopteres, amelyik vélhetőleg ugyanúgy járhatott, mint Csányi, nem tudni. Zoom A nagy titkok tudói egyben barátok is (Fotó: Origo.hu) És mi miben tudnánk segíteni, tisztelt maffiafőnök úr? A bankvezér magánéletének kibeszélése után Laborc felteszi a kérdést, mi az amiben ők tudnak segíteni Portiknak, mire a maffiózó az úgynevezett A1-es történetet kezdni elmesélni. Ennek az ügynek volt a következménye, hogy 2009-ben elfogták Turi Tibort és Dévényi Tamást Óbudán a Lajos utcai A1 Wellnes irodájában. Az edzőterem tulajdonosa, Fönyedi András ugyanis feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodában (NNI), miszerint a két férfi két társukkal, Drobilich Gáborral és Várhegyi Zoltánnal együtt megzsarolta őt. A vállalkozó a nyomozó hatóságnak arról számolt be, hogy 2004-ben 50 millió forintot kapott kölcsön Turitól és Dévényitől a fitneszterem-hálózat létrehozására, ám ennél jóval többet, 132 millió forintot kellett volna nekik visszafizetnie. Ráadásul ez az összeg csupán a kamat volt, a zsarolók ugyanis még a kölcsönadott összeget, az 50 milliót is ki akarták szedni belőle. Bizonyára hűséges olvasóinknak ismerősen csengenek ezek a nevek, hiszen ők - Turin kívül - az Energol Rt. egykori vezetői, Portik volt üzlettársai. Nem tudni biztosan, miért volt Portiknak fontos ez az ügy, hacsak azért nem, mert élettársa, Halmos-Riskó Alma egyik legjobb barátnője az a Mészáros Réka fitness világbajnok, akinek a férje a megzsarolt Fönyedi András. Mindezeket persze nem említi Portik, csak azt, hogy Drobilich és Dévényi Tamás a jobboldali rendőrség besúgói, akiket 72 óra után ki is engedett a bíróság. Mondjuk tény, hogy Drobilich Gábor eddig minden nagyobb leszámolásos ügyet megúszott, de ahogy Radnai László maffiafőnökből együttműködő tanú lett, úgy az sem elképzelhetetlen, hogy Drobilich meg rendőrségi besúgó. Igaz, miként azt már korábbi cikkeinkben is kielemeztük, Portik is az volt egy ideig. Ki kinek az alvilági besúgója? Az azonban nem annyira világos mit ért azon Portik, hogy Radnai és Drobilich a “jobboldali rendőrséggel” karöltve söpörték el az ellenlábasaikat, máskor pedig Drobilich Gábor súgja be Radnait, akit egy “bekészített” ügyben – a kecskeméti maffiaperben – 12 évre ítélnek. Sorra veszik a rendőrség fiaskóit is, a móri mészárlás ügyét, a Szlávy Bulcsú meggyilkolását, meg a Fenyő-ügyet, mind, mind olyan aspektusban, hogy azokban Pintér Sándor emberei, barátai – Bolcsik Zoltán vezérőrnagy, jelenleg az Nemzeti Védelmi Szolgálat vezetője, Horváth András, nyugalmazott rendőr dandártábornok, illetve korábban az NNI döglött ügyek osztályát vezető Kovács Lajos ezredes – dolgoztak, és azért mentek félre ezek a nyomozások, mert mindegy volt, csak eredmény legyen, hogy később Pintér előre tudja tolni ezeket a barátait. Érdekes, amikor Portik az NNI korábbi helyettes vezetőjéről, Krajnyák Péterről megállapítja, hogy ő legalább baloldali és neki kéne vezetni az irodát, Laborc és Glemba erősen tiltakozik, hogy “azért lennének nála jobbak is”. Krajnyák Péterről tudni érdemes, hogy a felelsége, Horváczy Emese volt egy időben az NNI, majd Draskovics Tibor idején a Belügyminisztérium szóvivője. Nem véletlenül, hiszen úgy tudjuk, Horváczy az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc feleségének, Dobrev Klárának az osztálytársa volt, és azóta is jó kapcsolatot ápolnak egymással. Zoom Fenyő János egy Berlusconi-féle médiabirodalmat épített, amibe beleillett volna Gyárfás Tamás Nap-keltéje (Fotó: Fotóklikk.hu) A Fenyő-gyilkosság mindig tabu lett A Fenyő-ügy kitárgyalásakor Laborc és Glemba, de Vajtó is értetlenkedik, hogy a megbízó ellen egyértelmű bizonyítékok vannak, például hangfelvétel, de a személye “legfölsőbb, magasabb szinten mindig tabu lett.” Laborc meg is jegyzi, hogy “persze lehet bizonyos mértékig tabu, de, hátha egyértelműek a bizonyítékok, akkor nem lehet védeni, akárki is az.” Aztán Vajtó előad egy kicsit homályos monológot, hogy amikor Gyárfás Tamást meghallgatták, egymásnak ellentmondásos vallomást tett, annyi azonban kiderült, hogy egy szerb embernek adott 100 millió forintot. Vajtó szerint amikor rákérdeztek, hogy miért, Gyárfás azt válaszolta, mert megzsarolták. Aztán Vajtó azt részletezi, hogy Fenyőnek milyen meccsei voltak a televízióban, s miként lett az akkori elnök, Peták István a legnagyobb ellensége azzal, hogy a Napkeltét végül Gyárfásnak adta, akire Vajtó szerint Fenyő szintén ellenségként tekintett. Fenyő – Vajtó állítása szerint – meg is kérte arra, hogy a jó médiakapcsolatait fölhasználva szellőztesse meg, hogy Gyárfás Tamás megvásárolt egy jogerős ítéletet azzal, hogy a döntést hozó bíró lányát a televíziójában foglalkoztatta. Glemba szerint az indíték a Napnál világosabb volt, erre Portik megkérdezi a titkosszolgát, hogy akkor őt miért hívta be Kovács Lajos ezredes a rendőrségre, hogy vallja azt: Gyárfás felkérte őt Fenyő megölésére, holott ez, állítása szerint nem történt meg. Ráadásul úgy – mondja Portik -, hogy “jogerős bizonyítékok” voltak a rendőrök kezében. Glemba szerint ez nem gyengíti az ő következtetéseit, sőt megerősíti, hiszen Kovács Lajos neki egyszer elmondta, hogy miután a sajtóban megjelentek Gyárfás Tamás kétes üzleti manővereiről szóló anyagok, akkor bement hozzá a rendőrségre, hogy “mosdassa magát”. Kovács szerint “hátha nem követett el valamit, akkor miért mosdatná magát – nem?” Ez a beszélgetésfoszlány a Gyárfás-Fenyő háborúra utalhat. Mindketten gyűjtötték egymásról a terhelő adatokat, Fenyőnek is vaskos dossziéja gyűlt össze Gyárfás kétes ügyeiről, amit eljuttatott a sajtónak. A beszélgetőtársak azt is kielemezték, hogy miért nem lehetett a Postabank egykori vezére, Princz Gábor a megbízó. Vajtó szerint neki Princz azt mondta: “Hát, ha haragudtam is rá, ha át is baszott, nekem egy Fenyő nem tétel.” Egy albán maffiózónak kellett volna gyanúba kevernie a fideszeseket A politikai-alvilági játszmák bennfentes kivesézése után az asztaltársaság visszatér találkozásuk eredeti céljára: a fideszes politikusok körüli rágalomhadjárat keltésére, a valós, vagy kreált ügyeken nyugvó politikai lejárató akciók megszervezésére. Mint már a jegyzőkönyvek anonimizált változatának másfél évvel ezelőtti megszellőztetésekor is egyértelművé vált: Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök egyik legfontosabb bizalmi embere, a titkosszolgálatot felügyelő és immár kémkedésért első fokon elítélt Laborc Sándor különféle jelentős előnyökért cserébe arra kéri fel az alvilág legrettegettebb alakját, Portik Tamást, hogy segítsen a jobboldal lejáratásában. 2008-ban járunk, ekkor a Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon, illetve az Apró-család nevével fémjelezhető kör ezek szerint még lehetségesnek tartotta a baloldal durva népszerűségvesztésének megállítását. Ehhez nem félt az alvilágot segítségül hívni. Tehát a négy férfi ismét az MSZP-kormányt és Gyurcsányt támogató akciókról kezd beszélni. Ebben a körben vetődik fel egy albán bűnöző, Salihi Mead neve, akit Mehátnak neveznek. Bár Portik szerint Mead a “jobboldali rendőrség” embere, de rajta keresztül meg lehetne szorongatni jobboldali politikusokat. Az albán említése több kérdést vet fel. Úgy tudjuk, hogy Mead éppen Portik köreihez tartozik – egyes feltételezések szerint még a testőre is volt -, és a hazai albán csoportokat irányította. Ennek tükrében érdekes, hogy Portik a beszélgetésen úgy tesz - legalábbis a leírtak szerint -, mintha nem is ismerné a férfit. Úgy tudjuk, hogy Mead kábítószer-terjesztéssel is foglalkozik, Laborc nem véletlenül jegyzi meg: “Engem egyelőre azok a pici pillanatok érdekelnek, amikor kiosztotta a Mehát a különböző politikusoknak a napi adagot.” És vélhetőleg ez az a vonal, amelyben lehetőséget lát Portik és Laborc a politikusok lejáratására, zsarolására. Bár Portik felvet egy másik vonalat is, méghozzá rendőri vonalon, ugyanis azt állítja, hogy a “jobboldali rendőrség”, azaz a Nemzeti Nyomozó Iroda akkori vezetője, Petőfi Attila korrupt. A beszélgetés fontos része, ahol Portik és Laborc megegyezik abban: a lejárató sztorinak nem kell feltétlenül valósnak lennie, elég egy terhelő vallomás kicsikarása és megszellőztetése a haveri médiában. A Vadrózsa étteremben számos célszemélyre utalgatnak, de a lejáratandó politikusok közül név szerint csak Rogán Antalt említik meg. Aztán a titkosszolgálat és az alvilág következő találkozóján, a Menzában már sokkal konkrétabb dolgokról esik szó. Külön pikantériát ad a beszélgetésnek, hogy az egyik asztaltárs, Vajtó Lajos amellett, hogy az MSZP-SZDSZ-kormányzás idején a Nemzeti Lóverseny Kft.-t vezethette, a Nemzetközi Kábítószer és Terrorizmus Elleni Tisztek és Civilek Egyesületének elnöki posztját is betöltötte! Zoom Fenyő János leginkább a szocialistákhoz húzott (Fotó: MTI/ Soós Lajos) Portik a beszélgetések során hű baloldaliként, az MSZP tántoríthatatlan támogatójaként tünteti fel magát és minden szolgálatát felajánlja a pártnak és Laborc Sándornak. A bűnös összjáték egyébként részleges kudarcot vallott. Az első célszemélyek a PestiSrácok.hu korábbi értesülése szerint Kósa Lajos, Kövér László, Rogán Antal és Lázár János voltak, ám a fagyi mindjárt az elején visszanyalt, amikor egy Rónai Attila nevű vállalkozó vallomásával korrupciógyanúba keverte Kósa Lajost, Debrecen polgármesterét, ám röviddel azután egy internetes videóban vallotta be, hogy Portik Tamás zsarolta meg, ennek hatására tett valótlan állításokat. Ezeken a találkákon tehát mindkét oldalon rovott múltú, részben mára elítélt alakok, bűnözők ültek. Állításaikat - amennyiben ez a beszélgetés valós leirata - természetesen nem lehet készpénznek venni, viszont a találkozó ténye és az ott folytatott beszélgetés kitűnő korrajzot nyújt Magyarország 2010 előtti történetéről. A PestiSrácok.hu által most közreadott szövegben I-vel Laborc Sándort, G-vel Glemba Zoltánt, I2-vel Vajtó Lajost, I3-al Portik Tamást jelöli a dokumentum. A beszélgetés feltételezett leirata itt elolvasható. Forrás: https://kuruc.info/r/2/131792/

Portik drága órákat osztogatott újságíróknak

A hvg.hu írt ma korábban arról, hogy Portik Tamás egy másfél milliós Patek Philippe karórával köszönte meg egy tévés újságírónak, hogy nem nem mond róla rosszakat. Ezt az órát azonban pár évvel később azonban a margitszigeti Thermal Szálló uszodájának a szekrényéből ellopták.
Azt meg a Cink egyik olvasója szúrta ki, hogy Juszt Lászlótól 2004-ben elloptak egy Patek Philippe-órát.
Négy és fél millió forint értékű aranyórát loptak el Juszt Lászlótól – adta hírül a Mai Nap. A televíziós műsorvezető az egyik négycsillagos budapesti szállodájának öltözőjében hagyta ruháját, mobiltelefonját és Patek Philippe márkájú óráját, miközben ő a szauna és a gyógyvizes medence jótékony hatását élvezte.A szemtanúk szerint Juszt alig tudott uralkodni magán, amikor észrevette, hogy eltűnt az órája, s azonnal felhívta Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitányt. Majd azt kifogásolta, hogy miért nincsenek kamerák a „jó nevű szálloda fürdőrészlegének öltözőjében”.
Persze semmi összefüggés, csak vicces, mennyi Patek Philippe keringett akkor a magyar sajtó környékén, és milyen gyakran lopkodták ezeket az órákat.(forrás:444)

Le volt fizetve minden rendőr egy tanú szerint, Portik által. "Le volt fizetve minden rendőr; ha úgy dolgoznak ahogy kell, másképp alakult volna a nyomozás" - mondta egy tanú a négy halálos áldozatot követelő, másfél évtizeddel ezelőtti Aranykéz utcai robbantással kapcsolatban Portik Tamás és Jozef Rohác ellen folyó büntetőperben a Fővárosi Törvényszéken csütörtökön.

Le volt fizetve minden rendőr egy tanú szerint

Le volt fizetve minden rendőr; ha úgy dolgoznak ahogy kell, másképp alakult volna a nyomozás - mondta egy tanú a négy halálos áldozatot követelő, másfél évtizeddel ezelőtti Aranykéz utcai robbantással kapcsolatban Portik Tamás és Jozef Rohác ellen folyó büntetőperben a Fővárosi Törvényszéken csütörtökön.

mti - 2015.02.12. 16:37
K. Gy. tanú - aki állítása szerint az 1990-es évek második felében Portik Tamásnak dolgozott, a pénzét kezelte - a tárgyaláson zártláncú videorendszer segítségével tett vallomást, és eltorzították az arcát. Egyebek mellett azt mondta Portik Tamásnak: nem kevés pénzt fizettek a rendőröknek, hogy a biztonsági kamerák felvételei ne kerüljenek ki. A vádlott erre azt válaszolta, hogy a tanú hülyeségeket beszél, és felszólította, nevezze meg azokat, akik a fizetési listán voltak.

A tanú említette S. I.-t, C. F.-et és a vádbeli időszak egyik legismertebb nyomozóját, D. P.-t is, akinek - állította - többször is vitt pénzt egy pasaréti lakásba.

Az Aranykéz utcai robbantással kapcsolatban a tanú azt mondta: D. körberohangált a helyszínen és leszereltette, elvitette a kamerákat anélkül, hogy mindezt szabályosan lepapírozta volna. Amikor pedig őt bevitték a rendőrségre, majd kiengedték - közölte K. Gy. - Portik Tamás már várta, és tudta, milyen vallomást tett a rendőrségen.

A tanú szerint az Aranykéz utcai nyomozást szándékosan félrevitték, például az orosz szál bedobásával.

K. Gy. azt is mondta, hogy az 1990-es években havi 150 ezer forintot kapott Portik Tamástól a szolgálataiért.

A bűnüldöző hatóságok szerint az 1998-as Aranykéz utcai robbantás célpontja az olajügyek koronatanújaként számon tartott - Boros Tamásként ismert - Boros József Károly lehetett, akinek a rendőrségen tett, több alvilági alakra terhelő információkat tartalmazó videovallomása akkoriban már széles körben ismertté vált. A merénylet másik három áldozata és a húsz sérült vétlen járókelő volt.

A tanú szerint Boros Tamásnak nem volt jó híre a városban, azt beszélték, nem korrekt az üzletben, nagyon sok a haragosa. Nem is mászkált egyedül, általában "két kigyúrt macival jött" - fogalmazott.

Portik Tamás a vádbeli időszakban sokszorosította és a környezetében osztogatta az általa köcsögnek nevezett Boros Tamás rendőrségi vallomásáról készült videofelvételt, és arról beszélt, mi minden hangzott el ott és mi lesz ennek a vége - állította a tanú.

"Általában, ha te valakit leköcsögöztél, elég hamar meghalt a szerencsétlen" - tette hozzá a vádlottnak címezve.

A tanú megemlítette, Portik Tamás egyik embere azt tanácsolta neki a robbantás időszakában, hogy ne menjen a belvárosba, az egyik ügyvéd ismerős pedig azt mondta: nincs tanú, nincs ügy.

Portik Tamás szemenszedett hazugságnak titulálta mindazt, amit a tanú elmondott.

K. Gy. nem vállalta a szembesítést a tárgyaláson szintén zártláncú videorendszeren meghallgatott másik tanúval, Zs. I.-vel, aki korábban szintén Portik Tamás környezetéhez tartozott, és K. Gy. szerint állandóan Jozef Roháccal lógott.

K. Gy. arra hivatkozva nem vállalta a szembesítést, hogy fél, egy másik ügyben ugyanis terhelő vallomást tett Zs. I.-re.

Zs. I. elmondta, hogy 1999-ben meglőtték, azután rendszeresen fegyvert hordott, és két évig egyfolytában golyóálló mellényben járt.

Portik Tamás Zs. I.-nek azt mondta: "harminc hónapja előzetes letartóztatásban vagyok, nyolc hónapja nem láttam a családomat, zárkatársam rendőr, aki mindent elkövet, hogy nekem rossz legyen, miért teszed ezt velem".

Mire a tanú: "Engem viszont fejbe lőttek, elvesztettem a családomat, az egész életemet felborítottátok, tíz évig illegalitásban voltam, bujkáltam. Miért lövettél engem fejbe?"

Azzal kapcsolatban, hogy Zs. I. korábban azt mondta: 50 millió forintot vitt az Aranykéz utcai robbantásért Jozef Rohácnak, Portik Tamás felszólította Zs. I.-t, hogy esküdjön meg a gyerekei és a felesége életére, hogy igazat mondott!

"Esküszöm" - mondta a tanú.

"Mocsok!" - reagált Jozef Rohác.

"Tökéletesen biztos vagyok benne, hogy te rendelted meg Boros megölését, csak nem robbantásra gondoltál, hanem fegyveres merényletre" - jelentette ki Zs. I.

A tanú hozzátette: most sem lehet nyugodt, hogy nem kap-e golyót a fejébe, de amikor letartóztatták, ügyvédje arra figyelmeztette, csak úgy szabadulhat a történetből, ha elmondja, amit tud.

Beszélt arról is, hogy amikor valakit az ügetőnél sikertelenül próbáltak megölni, Portik Tamás környezetében felmerült, a kórházban már páncélököllel lövik ki.

Zs. I. kezdett beszélni Portik Tamás olajos ügyeiről, a "vámhalasztásos történetekről" is, de a bíró jelezte, hogy ez most nem az Energol-ügy, erre nincs szükség.

A Fővárosi Főügyészség Jozef Rohác ellen tettesként, Portik Tamás ellen pedig felbujtóként, megbízóként előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés miatt emelt vádat az Aranykéz utcai robbantás ügyében, és életfogytig tartó szabadságvesztést indítványozott mindkét vádlottnak.

A bíróság szeptemberben döntött arról, hogy a Fenyő-gyilkosság már csaknem befejezett büntetőperéhez egyesíti az Aranykéz utcai robbantás ügyét, miután Jozef Rohác mindkettőnek a vádlottja. Az ismert médiavállalkozót, a Vico-vállalatcsoport vezetőjét szintén 1998-ban ölték meg, az ügyészség szerint Jozef Rohác Budán, egy forgalmas kereszteződésben a sértett autójához lépett és közvetlen közelről lelőtte őt.

A tárgyalás rendjét csütörtökön is géppisztolyos, golyóálló mellényes, maszkos kommandósok vigyázták.  

Titkosszolgálatok a német média mögött

Több mint másfél évtized sikeres újságírói pályafutás után a Frankfurter Allgemeine Zeitung hajdani munkatársa lerántotta a leplet arról, miként használják kormányok és titkosszolgálatok a propaganda eszközeként a német médiát. A Gekaufte Journalisten (Megvásárolt újságírók) szerzője, Udo Ulfkotte lapunknak arról beszélt, szégyelli, hogy korábban maga is részt vett a hazugságok gyártásában. Állítása szerint az ukrán konfliktus miatt döntött úgy, túl veszélyessé vált a helyzet ahhoz, hogy ne derüljön ki az igazság a tudósítások mögötti lobbiérdekekről.
– A Megvásárolt újságírók nem az első olyan könyve, amelyben kritizálja a sajtó működését, de mindképp a legkeményebb, legkimerítőbb bírálata a német médiának. Mi az oka annak, hogy most írta meg?
– Nem most írtam meg, hanem már évekkel ezelőtt. Azért láttam elérkezettnek az időt, hogy kicsit átírjam és kiadjam, mert súlyosan aggaszt az ukrán helyzet és az arról szóló, Amerika-párti tudósítások. Én nem vagyok oroszpárti, de azt kristálytisztán látom, hogy sok újságíró vakon követi és közli azt, amit a NATO sajtóosztálya kiad. Az ilyen tájékoztatás pedig értelemszerűen roppant egyoldalú.
– Annak ellenére, hogy a könyve pillanatok alatt az eladási listák élére került, a német médiában kevés visszhangot kapott. Ön szerint mi ennek az oka?
– Valóban van médiabojkott a könyvvel szemben, de csak Németországban. Nemzetközi viszonylatban más a helyzet. Számos amerikai újság, olasz, francia, spanyol, orosz és iráni cikk számolt be róla. Világszerte hívnak televíziós műsorokba. A saját hazámban nem tudják, hogyan viszonyuljanak a könyvemhez, mert megneveztem rengeteg olyan újságírót, aki együttműködik a CIA-val, vagy közeli viszonyt ápol a titkosszolgálatokkal. Az említett személyek alighanem döbbenten látják viszont a nevüket egy bestsellerben. De mit lehet tenni? Én már csak olyan ember vagyok, aki rengeteg lábjegyzetet használ, és minden bizonyítéknak a birtokában van.
– A közelmúltban az RT orosz csatornának adott interjúban azt állította, az újságírókat nem mindig közvetlen módon közelítik meg a titkosszolgálatok. Sokszor ingyenes utakon és a háttérből irányított kapcsolatépítési lehetőségeken keresztül hálózzák be őket. Ön mikor vette észre, hogy, mint korábban fogalmazott, a propaganda eszközéül használják?
– Nézze, egyértelmű, hogy ezeknek a szolgálatoknak az emberei jártak a Frankfurter Allgemeine szerkesztőségében, ahol én 17 éven át dolgoztam. Többször is jelent meg a nevem alatt olyan cikk, amely nem az én szellemi termékem volt. Eljött hozzám a német titkosszolgálat embere, hogy írjak Moammer Kadhafiról, pontosabban arról, miként próbált meg titokban mérgező gázokat termelő üzemet építeni Líbiában. Erről nekem nem volt semmilyen információm, de ők adták a dokumentumokat, nekem tulajdonképpen csak a nevemet kellett hozzátennem. Ön szerint ezt lehet újságírásnak nevezni? Szerintem nem. Ez az olvasók becsapása, azoké, akik azt hiszik, információt kapnak, de valójában a pénzükért csak propagandát vesznek.
– Ha az ön által leírt, titkosszolgálatokkal kéz a kézben folyó újságírás olyan elterjedt, mint ahogy a könyvében írja, hogyhogy ön az első, aki beszámol az igazságról?
– Minden újságírót azonnal elbocsátanának, aki erről beszél. Nálam már hatszor tartottak házkutatást, volt már három szívinfarktusom, de nincsenek gyermekeim, akikről gondoskodnom kéne. Szabad vagyok, nincs nagy anyagi nyomás rajtam. Úgy akarom itthagyni ezt a világot, hogy tiszta az elmém, és nem nyomják a lelkemet hazugságok. Nagyon szégyellem azt, amit a nagyra becsült Frankfurter Allgemeine szerkesztőségében munkaként végeztem. Szégyellem magam érte. Akiknek dolgoztam, mindvégig tudták, mit csinálok. Az igazságnak pedig napvilágra kell kerülnie. És ennek lényegében semmi köze a Frankfurter Allgemeinéhez, mert az egész rendszerről van szó, ami velejéig korrupt.
– Úgy tudom, eddig a Frankfurter Allgemeine Zeitung nem reagált hivatalosan a könyvében megfogalmazott vádakra. Kereste a szerkesztőség önt esetleg közvetlenül, informálisan?
– Egyelőre nem reagáltak és nem kerestek. Én már a könyv megjelenése előtt szóltam nekik, mire készülök. Akkor azt mondták, be fognak perelni. Hát pereljenek, mondtam. Ha Németország nem banánköztársaság, akkor az igazság a bíróságon is győzedelmeskedni fog.
– Megkereste vagy beperelte önt bárki is azon személyek vagy szervezetek közül, akiket, illetve amelyeket a könyvével kompromittált?
– Nem. Egyelőre nem volt ilyesmire példa.
– A könyvében megemlíti Soros Györgyöt, aki Magyarországon igen megosztó személyiség. Van, aki úgy tartja, alapítványain és ösztöndíjain keresztül a humanitárius értékek önzetlen hirdetője, mások úgy vélik, szervezetein keresztül álszent üzenetek mögé bújva képviseli külföldön az Egyesült Államok érdekeit. Ön szerint melyik oldal áll közelebb az igazsághoz?
– A könyvemben valóban írok Soros Györgyről, és amiket írok, azok nem túl szépek. Szerintem a Soros és szervezetei által látszólag vallott értékek és az igazság egymással szöges ellentétben állnak.
– Néha az a benyomása az embernek Magyarországon, hogy mióta a Fidesz-kormány hatalomra jutott, a nyugati média és azon belül különösen a német – függetlenül attól, hogy liberális vagy konzervatív médiumokról van-e szó – jobban figyel Magyarországra, de szinte kizárólag negatív színben tünteti fel. Valóban így volna, s ennek van valami oka, vagy egyszerűen paranoiások vagyunk?
– Ez nem paranoia. A magyar kormánynak külföldön nincsen jó médiavisszhangja, mert az úgynevezett alfaújságírók – akik közeli kapcsolatot ápolnak a Nyugat politikai elitjével – csak azt írják le, amit tollba mondanak nekik. A háttérben politikai érdekek húzódnak, amelyeknek az a céljuk, hogy destabilizálják az országukat, mert a magyarok továbbra sem hajlandók vakon kiszolgálni az Európai Unió és az Egyesült Államok érdekeit. Sajnos ez az eredménye annak, ha egy állam nem hajlandó az Európai Unió vagy Amerika gyarmatává válni.
– A német sajtóban rengeteget olvasni a Magyarországon tapasztalható antiszemitizmusról, rasszizmusról és a szélsőjobb előretöréséről. Noha ezek nyilván fontos témák, a gyakoriság és az ezekről szóló cikkek vészjósló hangneme olykor szinte értelmezhetetlen a magyar valóság tükrében. A német olvasókat valóban ennyire érdekli és aggasztja a magyar helyzet? Ha hazánk esetében ilyen érzékeny a német közeg a rasszista és antiszemita megnyilvánulásokra, miért van az, hogy közeli országokban előforduló, hasonló, sőt durvább estekkel nem foglalkozik a német média?
– Ez mind része annak a magyarellenes propagandának, aminek az ország destabilizálása a célja. Sokkal nagyobb probléma az antiszemitizmus például Hollandiában a mozlim közösségben, de ez olyasmi, ami felett szemet huny a német sajtó.
– És most, hogy kiadta a könyvét, mihez kezd? Ír egy újabbat, beszáll a politikába, esetleg létrehoz egy szerkesztőséget, amelyben a sajtó eredeti céljaihoz hű, kompromisszummentes újságírás folyik?
– Valóban tervezem, hogy megírom a könyvem folytatását, amelyben több tény és bizonyíték lesz majd az újságírók és a titkosszolgálatok együttműködésére.
– Kiábrándult a médiából. Reggelente, az első csésze kávé elfogyasztása után, tudva mindazt, amit tud a hírgyártás hátteréről, hogyan elégíti ki az információéhségét? Mely lapokban, portálokban, csatornákban bízik?
– Az egész világra kiterjedő baráti hálózatom van, amely olyan emberekből áll, akikben fenntartások nélkül megbízom. Ők is tudják, kikben bízhatnak a saját országukban, miként én is tisztában vagyok azzal, kire számíthatok Németországban. Interneten keresztül tartjuk a kapcsolatot. Ingyenes és megbízható rendszer a miénk.
Névjegy
Udo Ulfkotte 1960-ban született, huszonöt éve foglalkozik újságírással, ebből tizenhetet a Frankfurter Allgemeine Zeitungnál (FAZ) töltött. A vezető német konzervatív napilapnak, amelynek körülbelül 3400 cikket írt, volt egyebek között a külpolitikai szerkesztője, illetve haditudósítója is.

Eredetileg jogot tanult Freiburgban és Londonban, majd később Helmut Kohl kancellársága idején a német kormány politikai tanácsadója volt. Hírszerzési specialista, az Egyesült Államok Marshall-alapítványának a tagja, dolgozott a Konrad Adenauer Alapítvány tervezőbizottságában és a Szövetségi Biztonságpolitikai Akadémia szóvivőjeként is. 1986 és 1998 között Ulfkotte több iszlám államban is élt, s rövid időre maga is felvette a mozlim vallást, később azonban visszatért a kereszténységhez, és az elmúlt években élesen kritizálta az iszlám térhódítását Európában. Nevét átmenetileg a Pax Európa jobboldali, iszlámellenes mozgalommal is összekapcsolták.

Karl Rössel 1997-ben egy a szélsőbaloldali Konkret Magazinban megjelent cikkben azt állította, hogy Ulfkottét a FAZ akkori afrikai tudósítójaként lefizette a Shell olajtársaság, hogy cikkeivel próbálja meg elkendőzni a Niger folyam deltavidékének olajszennyezettségét. Utóbbi állításokért a lap beperelte Rösselt, a bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó cikk nem merítette ki az újságírói szabadság kereteit. Egyes interjúkban Ulfkotte arról számolt be, hogy a titkosszolgálati beszervezés még diákkorában kezdődött. A Freiburgi Egyetemen az egyik professzora kereste meg Ulfkottét, hogy részt vehet egy fizetett, a kelet–nyugati konfliktussal foglalkozó kurzuson.(forrás: mno.hu)