2016. július 12., kedd

Mintegy 30-40 Quaestor-károsult demonstrált a Fővárosi Törvényszék épülete előtt a Quaestor-csoport volt vezére, Tarsoly Csaba és tíz társa kedden kezdődött büntetőperének kezdetén.

A vádlottak többsége nem kapta meg a vádirathoz csatolt több mint kétmillió oldalnyi dokumentumot, a bíróság szerint azonban ez nem sérti a tisztességes eljáráshoz való jogukat.

Mintegy 30-40 Quaestor-károsult demonstrált a Fővárosi Törvényszék épülete előtt a Quaestor-csoport volt vezére, Tarsoly Csaba és tíz társa kedden kezdődött büntetőperének kezdetén. Ők elsősorban a pénzüket követelték, Polt Péter legfőbb ügyész felelősségét hangoztatták, de volt, aki „Matolcsy-rokonnak" vallotta magát, és ezen a címen követelt kártalanítást.
A Fővárosi Főügyészség öt vádpontban 5458 rendbeli csalással és sikkasztással
ádolta meg Tarsolyt s társait. Ezek együttes elkövetési értéke meghaladja a 77 milliárd forintot. A károsultak száma pedig a 30 ezret. (Ezen felül még négy Quaestor-ügyben folyik nyomozás - egyebek mellett pénzmosás gyanújával -, további négyben pedig már megszüntették az eljárást.)

Koncz György / Népszabadság

A törvényszék 232 károsultat értesített név szerint a per kezdetéről. A törvényszék előtt demonstrálóknak azonban ez sem tetszett: tiltakoznak, hogy a feljelentéseik ellenére az ügyészség csak az 50 millió feletti kárt szenvedetteket emelte név szerint a vádba és csak 20 milliárd forint kár értékben, valamint az ellen, hogy 12 ezer károsult egyetlen fillért sem kapott.
A károsultak egy része Quaestor-gate egyen pólóban foglalt helyet a tárgyalóteremben. Volt, aki még a folyosón megkérdezte a bíróság munkatársaitól, hogy

belefér-e a tárgyalótermi etikettbe, ha leköpi Tarsoly Csabát,

mert neki az a szándéka. Végül Tarsoly néhány becsmérlő bekiabálással megúszta a napot.

Koncz György / Népszabadság

A Quaestor-károsultak csalódottsága azonban szünetről szünetre nőtt. Még a rutinos bíróságra járók számára is meglehetősen vontatottan indult a per. A bíró háromnegyed órán keresztül magyarázta, hogy mi történt az április 1-jei vádemelés óta.
Volt mit megmagyaráznia. Emlékezetes, hogy az eljárás megszüntetésével fenyegető példátlan nyíltszíni vita alakult ki a Fővárosi Főügyészség és a törvényszék között arról, hogy a vádirat megfelelt-e a törvény előírásainak, vagy sem. A bíróság hiányosnak találta és hiánypótlásra szólította fel a főügyészséget. Ibolya Tibor főügyész előbb nemet mondott, mondván: ugyanolyan rendszerben nyújtották be egy másik bírónak a Buda-Cash-ügy vádiratát, mint a Quaestorét. Ha abban az ügyben törvényes és megfelelő volt az eljárásuk, akkor ebben is, márpedig a Buda-Cash-ügy bírája kifogás nélkül átvette az iratokat. Aztán Ibolya mégis meghajolt a törvényszék akarata előtt és az 1648 oldalas várirat után küldött még vagy 1000 oldal kiegészítést és némi útmutatót, hogy mit hol talál meg az iratok között a tisztelt bíróság.
Így elvileg már minden akadály elhárult a per megkezdése elől. Legalábbis a vádhatóság és a törvényszék szerint. Több védő is jelezte ugyanakkor, hogy nem kapta meg az ügyészség által beterjesztett 2,5 millió oldalnyi bizonyítékot. Papp Gábor, Tarsoly védője szerint addig nem szabadna megkezdeni a pert, amíg minden érintett nem kapott meg minden anyagot és nem olvasták el azokat. Márpedig azt még a szakértők is elismerték, hogy ilyen mennyiségű PDF fájlokba mentett dokumentum megnyitása és elolvasása több hónapot vehet igénybe. Nem beszélve arról, hogy az elektronikus formában átadott anyagok megnyitása, kezelése az egyszerű felhasználókénál lényegesen magasabb informatikai tudást igényel.

Teknős Miklós / Népszabadság

A bíró szerint három napon belül mindenki megkaphatta és megkaphatja a jövőben is az iratokat, aki átad a bíróságnak egy megfelelő kapacitású adathordozót. Nem áll módjában ugyanis a törvényszéknek megelőlegezni minden vádlott számára egy-egy (összesen 11 vádlottja van az ügynek) winchestert. Egyebekben pedig a bíróság a csütörtöki tárgyalási napra épp azért idézett be igazságügyi informatikus szakértőket, hogy segítsenek a felmerülő technikai problémákat megoldani. Ezzel azonban nem sikerült eloszlatni a vádlottak és védőik aggályait.
Tarsoly Csaba, aki előzetesben van és egyelőre marad is, és akit a tárgyaláson zavart a közönség, a sajtó, és minden, ami akadályozta a koncentrációban, sérelmezte, hogy a büntetés-végrehajtási intézetben, ahol fogva tartják, nem fér hozzá olyan számítógéphez, amelyen felkészülhetett volna a védelmére. Leszögezte, hogy

ő még a börtönből is azon dolgozott, hogy növelje a cégcsoport vagyonát és, hogy minden befektető visszakaphassa a pénzét.

Sorolni kezdte azokat a győri futballistákat, akiknek a külföldi eladása után a klubot még eurószázezrek illetnék meg - de a bíró leállította: az a felszámoló dolga, vele közölje az efféle információkat.

Teknős Miklós / Népszabadság

Mindezek után kezdődhetett meg csak a vádirat ismertetése, ami a gyakorlatban az 1548 oldalas dokumentum felolvasását jelentette. Még jó, hogy a vádirat temérdek táblázatot is tartalmaz, így a hőségriadóra tekintettel délután háromig tartó tárgyalási napon az ügyésznek sikerült eljutnia a 418. oldalig.
Vádbeszédében az ügyész felsorolta a Quaestor-csoporthoz tartozó összes vállalkozást, melyek között volt olyan, amelyet a vádhatóság szerint bizonyíthatóan a befektető pénzének bűnszervezetben történő ellopására alapítottak. Tarsoly Csaba, akinek valamennyi cég működésére közvetlen befolyása volt. Az ügyész úgy fogalmazott: Tarsoly Csaba az általa létrehozott és irányított bűnszervezet határozott fellépésű, ellentmondást nem tűrő vezetője volt, aki a cégcsoport valamennyi cégének vagyonát saját vagyonának tartotta és a legnagyobb természetességgel akként is kezelte.

Teknős Miklós / Népszabadság

Már 1997-ben létrehozták azt a technikai számlát, amelynek kulcsszerepe volt a befektetők pénzének eltüntetésében. Majd kiépült az a bróker és egy másik, álbróker hálózat, amely részben a pénzek eredetének eltüntetését szolgálta, részben pedig felügyeleti ellenőrzések kijátszásában kapott kulcsszerepet. És ekként abban is, hogy egy évtizeden át nem derült fény arra, hogy a látszólag sikeres cégcsoport valójában lyukat töm lyukkal.

Pártpárbajok

Még javában magyarázta a bíró, hogy miért nem akadálya a tárgyalás megkezdésének az, hogy több vádlott még nem is látta a terhére rótt bűncselekmények bizonyítékait, amikor Tuzson Bencze kormányzati kommunikációért felelős államtitkár bejelentette: rekordgyorsasággal halad előre az igazságszolgáltatás a brókerbotrányban. Emlékeztetett rá, hogy a baloldali kormányok lazították fel annyira a pénzügyi szektor ellenőrzését, ami lehetővé tette, hogy csaló brókerek éveken keresztül becsaphassák ügyfeleiket. E csalásokat a polgári kormány leleplezte le, illetve ez a kabinet tett rendet a pénzügyi és brókerpiacon.
A Demokratikus Koalíció erre reagálva megjegyezte: nem az ügy igazi felelőse ülnek a vádlottak padján. Varjú László budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a botrány nem történhetett volna meg Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Matolcsy György jegybankelnök közreműködése nélkül. A Quaestort vezető Tarsoly Csaba nem tudott volna százmilliárdokat elcsalni, ha ezt nem nézi el neki a felügyeletet ellátó MNB. Kevesebb károsult pénze veszett volna el, ha Szijjártó Péter minisztériuma nem veszi ki az utolsó pillanatban a saját befektetéseit - tette hozzá. Szijjártó ezt később cáfolta.
„Kövessék a pénz útját!" – javasolta Szakács László, az MSZP frakcióvezető-helyettese, aki szerint megkerülhetetlen a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) mint felügyeleti szervnek felelőssége az ügyben. Mint mondta: a kártalanításhoz az MNB-nek van pénze, csak akarata nincs ehhez, így ezt ki kell kényszeríteni. Az MNB politikai hazugságkampánynak minősítette az őt ért bírálatokat és emlékeztetett, hogy az MNB tárta fel a Quaestor-ügyet. A Jobbik a Fideszt és az MSZP-t egyaránt felelősnek tartja a kialakult helyzetért.(forrás: NOL)

Legyen tánc! Nem fogja elhinni, mit csinált megint Bush FB, 2016. július 13., szerda 08:05

Laura Bush, George W. Bush, Michelle Obama és Barack Obama a dallasi rendőrgyilkosságok áldozatainak emlékére rendezett szertartáson 2016. július 12-én, kedden

Fotó: MANDEL NGAN / Europress/AFP

A dallasi rendőrök emlékére rendezett szertartáson állt neki táncolni George W. Bush. Obama ugyanitt lelket lehelt a nemzetbe.

Az Egyesült Államok korábbi elnöke is elment feleségével, Laura Bush-sal a dallasi rendőrgyilkosságok áldozatainak emlékére rendezett szertartásra. Amikor a kórus elkezdte énekelni a Köztársaság csatahimnusza nevezetű dalt – amit Glory, glory, halleluja-ként talán többen ismernek – Bush megfeledkezett magáról és a helyzethez nem illő táncot kezdett lejteni – írja a The Hill.
Természetesen a mellette álló Obama házaspár furcsán nézett rá, előbb Michelle, majd Barack Obama amerikai elnök is kvázi kiröhögte Bush-t. Utóbbi végül észrevette magát és leállt a tánccal, amit itt meg is nézhet:

Azért korrekt beszédet mondott

Barack Obama előtt rövid, ékesszóló beszédet mondott George W. Bush volt elnök is, aki a családjával Dallas egyik elegáns elővárosában él. Személyes emlékeket is felidézve, láthatóan megrendülten beszélt, s mindenkit arra szólított, hogy legyenek egységesek a reményben. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy az amerikaiakat ismét szoros szálak fűzzék egymáshoz, elég emlékezniük arra, hogy kik is ők.

„Minket soha nem a vérségi kapcsolatok vagy a kulturális háttér kötött össze, hanem a szellemiség, a közös ideálok iránti elkötelezettség”

– hangoztatta Obama elődje.

Na de miket mondott Obama elnök?

Az Egyesült Államok nem olyan megosztott, mint látszik – jelentette ki az MTI szerint Barack Obama amerikai elnök negyvenperces, nagyhatású beszédben a texasi Dallasban a múlt héten meggyilkolt öt rendőr emlékére rendezett szertartáson, ahol arra biztatta honfitársait, hogy ne adják át magukat a kétségbeesésnek, amely a dallasi tragédia után erőt vett az országon.

„Azért vagyok itt, hogy tanúsítsam, Amerika nem olyan megosztott, mint látszik, tudom, mert ismerem Amerikát, tudom, milyen hosszú utat tettünk meg, s tudom, most is túljutunk a nehézségeken”

– fogalmazott Obama. Az elnök beszédét az Egyesült Államok egész lakossága feszülten várta, hiszen az országot tömegtüntetések és faji feszültségek tartják izgalomban. Obama arra biztatta honfitársait, hogy ne adják át magukat a kétségbeesésnek, és utasítsák el a reményvesztettséget, amely az elmúlt hét tragédiái után erőt vett az országon.

„Mindannyian sebzettek és dühösek vagyunk, demokráciánk legsúlyosabb hiányosságai buktak hirtelen a felszínre, s talán még tovább súlyosbodnak”

– fogalmazott az elnök. Hangsúlyozta, hogy az ország megosztottsága nem újkeletű, voltak rosszabb pillanatok is, még a közelmúltban is. „Ezt az erőszakot látva azon tűnődünk, vajon a faji megosztottságot Amerikában át lehet-e valaha is hidalni, azon tűnődünk, vajon képes lesz-e valaha is megérteni egymás élettapasztalatait az az afroamerikai közösség – amely úgy érzi, hogy a rendőrség tisztességtelenül bánik vele – és az a rendőri közösség, amely úgy érzi, hogy tisztességtelenül, rosszindulattal bánnak vele csakis azért, mert végzi a munkáját?” – tette fel a kérdést Obama.
Leszögezte: soha nem sikerül megtörni ezt a veszélyes spirált, ha nem tudnak nyíltan és tisztelettel beszélni egymással azok, akik egymástól eltérően néznek ki, vagy egymástól eltérően gondolkodnak. Hangsúlyozta, hogy a rendőrök elsöprő többsége a hihetetlenül nehéz és veszélyes munkát korrekten és profi módon végzi, s ezért tiszteletet érdemel. Ugyanakkor szólt arról is, hogy amerikai állampolgárok évszázadokon keresztül szenvedtek faji megkülönböztetéstől, rabszolgaságtól és szegregációtól szenvedtek, s mindez pusztán a szegregációt tiltó törvényektől még nem tűnt el.
Obama röviden elemezte a jelenlegi válság lehetséges okait is: beszélt arról, hogy nem fordítottak elég gondot és pénzt az iskolákra, hogy hagyták a szegénység térhódítását, azt, hogy egész negyedekben nincs megfelelő munkalehetőség, hogy az állam nem finanszíroz kábítószer-megelőzési és mentális betegségek kezelésére irányuló speciális programokat, vagy hogy túl sok a forgalomban lévő fegyver, amelyhez tinédzserek is könnyedén hozzájuthatnak.(mno)

Laura Bush, George W. Bush, Michelle Obama és Barack Obama a dallasi rendőrgyilkosságok áldozatainak emlékére rendezett szertartáson 2016. július 12-én, kedden

Sajnálják a Balaton Soundon feltehetően begináztatott lányok, hogy könnyűvérűeknek nézik őket

Nagyon bántja a Balaton Soundon feltehetően begináztatott lányokat, hogy könnyűvérűeknek nézik őket; nem szexelni, hanem a buli kedvéért mentek a DVBBS öltözőjébe. Maguk sem értik, miért voltak ilyen óvatlanok. Előbb-utóbb ki kell derülnie, mi történt, mert a backstage be van kamerázva.

Nagyon bántja a Balaton Soundon ájultan talált lányokat, ami történt velük, és hogy sokan könnyűvérű cafkáknak hiszik őket. Jó lecke volt ez mindannyiuknak - tudatta a Borssal egy közvetítő, akin keresztül az esetről először hírt adó lap megszólaltatta az egyik érintettet.
Mint a közvetítőn keresztül elmondták, maguk sem értik, miért ittak a gyanús italból, amikor százszor hallották már, hogyan vigyázzanak a testi épségükre egy bulin.
Állítják: nem szexelni mentek az öltözőbe - közvetítőjük is azt bizonygatta, ők nem olyan rajongólányok, akik ezért fogadják el a sztárok közeledését. Ők autogramot és közös fotót akartak, jó bulinak számított nekik az egész. Tettükre az egyetlen magyarázat, hogy többen voltak, így biztonságban érezték magukat.
A kanadai DVBBS tagjai végig kedvesek voltak velük, de aztán beleittak valamibe, és jött a filmszakadás.
Közben a szerdai Blikk arról ír, hogy videónak is kell lennie a történtekről, a backstage ugyanis mindenhol be volt kamerázva.
Mint arról beszámoltunk, ájult lányokat találtak a szombat esti koncert után a DVBBS öltözőjében: előbb kettő, majd hat lányról szóltak a hírek. A fellépők rajtaütésszerű gyorsasággal Budapestre hajtottak, és már repülőre ültek volna, amikor a magyar rendőrség megállította őket és kérdéseket tett fel nekik a történtekkel kapcsolatban. A beszélgetés után továbbengedték őket, később a fellépők közleményben biztosítottak mindenkit, hogy együttműködnek a hatósággal. Annyi biztos, hogy nemi erőszak nem történt. Az Index értesülései szerint a lányok bódító szertől, feltehetően ginától dőlhettek ki. A portálnak szemtanúk állítják, hogy a lányokat úgy hajtotta fel a közönségben a zenekarnak egy magyar nő és egy külföldi férfi.
Kedd este a Tényeknek nyilatkozott az egyik érintett édesanyja, Bényi Ildikó műsorvezető, aki feljelentést is tett az ügyben.

2016. július 11., hétfő

Röhej, de ma is a diktatúra módszereivel védik az erőszaktevő Kiss Lászlót

2016-07-10 14:35:28

Varga László

A levéltárakban történő kutatások szabályai maradandónak bizonyultak, egészen idén április 5-ig, amikor egy újságcikk nyomán kiderült, országunk egyik szimbolikus alakja, Kiss László mesteredző Lantos László és Várszegi Lajos társaságában „partiba vágta” (ma már tudjuk) az akkor 41 kilós, éppen 18 éves Takáts Zsuzsannát.

rendszerváltáskor történészből a kutatás „szabadságharcosaként” lettem levéltáros. A pályázatot még a Fővárosi Tanács írta ki, de már az önkormányzat közgyűlése döntött. Leendő munkatársaimnak programomat ismertetve azzal a mondattal kezdtem, hogy „mától Budapest Főváros Levéltárában a kutatás szabad”.

Fotó: Illyés Tibor / MTI

Ez persze nem volt ilyen egyszerű, az egyik kolléga rögvest figyelmeztetett is, a levéltárosok kezét jogszabályok kötik. Így tehát a Nyilvánosság Klubbal karöltve az Alkotmánybíróságnál támadtam meg ezeket a „jogszabályokat”. Annak határozata messzemenően igazolta beadványunkat: „Mindannyiszor, amikor a történelem során az állam a tudomány szabadságát politikai, ideológiai, vallási vagy egyéb korlátozásnak vetette alá, az az egész társadalom fejlődésének béklyójává vált. Történelmi tapasztalaton nyugvó igazság, hogy a tudomány szabadsága a haladás alapvető biztosítéka, és az az egyéni autonómiával is szorosan összefügg. A tudományos tételek, megállapítások és igazságok szabad keresése, továbbá a tudományos eszmék és nézetek szabad áramlása így az egész társadalom, az emberiség fejlődésének alapfeltétele és az individuum szabad kibontakozásának is egyik biztosítéka.”

Beadványunk legfőbb célpontja a Levéltárak Ügyviteli Szabályzata volt, konkrétan egy miniszteri utasítás melléklete, ami a kutatások korlátozásánál széles mérlegelési jogkörrel ruházta fel a levéltárakat, azok igazgatóit. Alapjogról lévén szó, ezt mi összeegyeztethetetlennek véltük a jogállamisággal. Az Alkotmánybíróság helyt adott beadványunknak, és megsemmisítette a LÜSZ vonatkozó passzusait.
A kormánynak egy éve volt arra, hogy immáron demokratikus levéltári törvényt fogadtasson el a parlamenttel. Ennek elősegítésére az MTA egy „ad hoc bizottságot” hozott létre azzal a feladattal, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg a levéltári kutatás szabályozásáról, aminek a fenti előzmények után több jeles történész és levéltáros társaságában magam is tagja lettem.
Az alkotmánybírósági határozat alapján éppen az volt a kiindulási pontunk, hogy a levéltárak vezetőit meg kell fosztani korábbi mérlegelési jogkörüktől. A törvénynek kell – vallottuk – az összes, a kutatást korlátózó lehetőséget megfogalmaznia. A kormány hivatalnokai szorgosan jegyzetelték állásfoglalásunkat, jogi formába öntve változtatás nélkül beemelték a nem sokkal később elfogadott törvényjavaslatba.

A levéltárakban történő kutatások szabályai maradandónak bizonyultak, egészen idén április 5-ig,

amikor egy újságcikk nyomán kiderült, országunk egyik szimbolikus alakja, Kiss László mesteredző Lantos László és Várszegi Lajos társaságában „partiba vágta” (ma már tudjuk) az akkor 41 kilós, éppen 18 éves Takáts Zsuzsannát.
A bő fél évszázaddal ezelőtti bűncselekmény mai visszhangjának hatására beindult a hatóság, nem az államvédelmi (ÁVH), hol van az már, hanem a NAIH (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság). Közlemény tudatta, hogy az elnök a konkrét 1961-es bírósági ítéletet további intézkedéséig „zárolta”.
Az elnök úr (a jog fura ura) szerint „Tekintettel az eset jogi megítélésének összetettségére, illetve a bűncselekmény áldozatának jogaira, valamint más érintettek személyes adatainak védelmére az esetleges további jogsérelem megakadályozása érdekében a NAIH elnöke az ítélet zárolását rendelte el.”

Az áldozatot ekkor még halottnak vélték, senki nem tartotta tiszteletben jogait, a hivatal a legkevésbé:

„A zárolást olyan módon kell végrehajtaniuk az adatkezelőknek, hogy a NAIH ideiglenes biztosítási intézkedést visszavonó, illetve az ügy érdemében hozott döntéséig az adatkezelők az ítéletet nem használhatják fel a tevékenységük során, harmadik személyek számára nem biztosíthatnak hozzáférést, továbbá harmadik személy arról másolatot nem készíthet.”
Vagyis nemcsak az áldozat, hanem Százhalombatta vezetői, polgárai sem ismerhették meg azt a bírósági ítéletet, amely saját szabályaik szerint a díszpolgári cím visszavonására kötelezte őket. „Zárolt iratokkal” esélyük sincs a józan értékelésre, döntésre. Nyilvános tárgyaláson hangzott el az ítélet, arról – a lényegéről – a korabeli sajtó, az elítélteket név szerint megemlítve, beszámolt. Tehát nyilvános adat, vagy legalábbis az elnök úrnak a vizsgálat elrendelésének első lépéseként bizonyítania kellene, hogy a korabeli tudósítások jogot sértve jelentek meg.

Ezt nem állította, nehezen is tehette volna, így

maradt az elefánt ámokfutása:

hivatala van, (némi) hatalma, él is (vissza) vele. A hatályos törvény szerint ugyanis „A Hatóság adatvédelmi hatósági eljárást indít, ha a bejelentésen alapuló vizsgálat alapján vagy egyébként valószínűsíthető a személyes adatok jogellenes kezelése, és a jogellenes adatkezelés a) személyek széles körét érinti, vagy c) nagy érdeksérelmet vagy kárveszélyt idézhet elő.”
Későbbi megfellebbezhetetlen határozatában a hivatal a c) pontra hivatkozott. Nyilván nem arra gondolt, hogy az igazság feltárása nélkül a város nagy érdeksérelmet, kárveszélyt szenvedhet el, díszpolgára, alpolgármestere, uszodájának névadója méltatlan ezekre a megtisztelő címekre.

Ugyanakkor a „zárolás” a törvény szerint nem óvintézkedés, nem megelőzés, hanem szankció:

„Az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság… elrendelheti a jogellenesen kezelt vagy feldolgozott személyes adatok zárolását, törlését vagy megsemmisítését.” Nem a vizsgálatot bejelentő közleményben, hanem az azt lezáró határozatában. Még ez sem vonatkozhat levéltári iratokra. Vagyis a hatóság már vizsgálatának bejelentésekor is megsértette a rá vonatkozó törvényt. Vannak persze védendő személyes adatok, de a kikészített ecetes víz nem tartozik ezek közé. Már követni sem tudom, hogy a „zárolás” elrendelése után hány sajtóorgánum hivatkozott az egykor nyilvános ítéletre, vagyis a tiltás hamvába holt.
Levéltári iratok „zárolása” a diktatúra módszere. Ezt legutóbb 1990(!) elején tették az állambiztonsági iratokkal. A hatóság e hagyományokat követve tehát eleve prejudikált, meghozta „ítéletét”. A templom egerét, egy közgyűjteményt büntetett hárommillió forintra, amit az képtelen „kitermelni”.
A kutató újságíró még azt is felpanaszolta, hogy kapott teljesen kifehérített (kitörölt) oldalt, amelyen csak valami szám (pagina) maradt. Vagyis a levéltár szigorúan tartotta magát a törvény által megszabott korlátozásokhoz.(forrás:NOL)

Azért az elég abszurd, hogy a hatóság nem az áldozatot, hanem a tetteseket védi,

jellemző a határozat szellemiségére, hogy – szerinte – kizárólag a három tettes (megbízottjuk) jogosult az inkriminált iratokat kutatni, ezt a jogot viszont éppen az áldozattól tagadja meg.
A hatóság bajba került, amikor ő, Takáts Zsuzsanna szólalt meg, kénytelen volt elismerni, ehhez joga volt, de az 55 évvel ezelőtti vizsgálatban részt vevő rendőrtiszt megszólalását, aki szerint nagyon is korrekt eljárás folyt, kifogásolhatónak vélte, feltételezte, de legalább nem büntette több millió forintra. A levéltári törvényre hivatkozva a hatóság „súlyosító körülményként értékelte, hogy a levéltár nem rendelkezik megfelelő eljárási szabályokkal”, csakhogy a törvény erre (ahogy más levéltárat sem) nem kötelezi.
A hatóság azért marasztalta el a levéltárat, mert a kutató eleve ismerte a tettesek nevét, a határozat viszont elegánsan átsiklik azon a közismert tényen, hogy ezt jogszerűen tudhatta, hiszen – mint említettem – a tettesek neve és büntetésük mértéke a korabeli sajtóban megjelent. A levéltár viszont nem foglalkozhat azzal, hogy a kutató már eleve birtokában van-e egyes vagy akár az összes anonimizált (törölt) adatnak.

A levéltár a törvényben foglaltakon túl semmilyen kutatást nem korlátozhat, annak rendelkezéseit nem tágíthatja, szigoríthatja, nem mérlegelhet, hiába kéri pont ezt számon a hatóság.

Az viszont, hogy a kutató a megismert adatokból mit hoz nyilvánosságra, már az utóbbi felelőssége. Persze ezzel a hatóság is tisztában van, nem véletlenül hívta fel a sajtót, hogy tartózkodjanak ezeknek a személyes adatoknak a további közlésétől. Hasztalan, a média a levéltártól függetlenül még hetekig közölt újabb és újabb részleteket a megdöbbentő bűncselekményről. A sajtó azonban nem kisegér, hanem hatalom, jobb nem újat húzni vele, marad a vétlen levéltár, amelyet a bírság egyenesen csődbe visz.

A határozat nemcsak törvényellenes, hanem közröhejes.

A hatóság logikája szerint az újságíró beülhet egy nyilvános bírósági tárgyalásra, meghallgathatja az ítéletet, részletesen tudósíthat, de ugyanezt nem teheti meg egy fél évszázaddal korábbi bűnesetnél. Le sem írhatná Portik Tamás nevét!
Ha a hatóság célja valóban a jogszerűség helyreállítása lenne, akkor verdiktjét kimondva megelégedett volna egy jelképes összeggel. Nem ez vezérelte, hanem a bosszú. Bosszú azért, hogy szándéka ellenére képtelen volt megrendszabályozni a sajtót.

Zajlott már számos per (túl sok is) kutatók ellen, de még soha senkinek nem jutott eszébe ezekbe az iratokat őrző levéltárakat bevonni.

Kizárólag a kutató felelőssége képezte e jogviták tárgyát. Amikor még az a bizonyos másik hatóság, az államvédelmi volt az úr, akkor is gyakran előfordult, hogy nem a nagyon is megszűrt kutatót, hanem a levéltárost, a levéltárat vonták a publikáció miatt felelősségre. Ennek vetett véget az alkotmánybírósági határozat, majd nyomában a levéltári törvény. Ennek mindörökre vége, visszatér a rejtélyes félelem, csak baj ne legyen, mert akkor jön és lesújt a hatóság.
Holott eddig sem volt kiegyensúlyozott a helyzet. Azon kevesek közé tartozom, akik bíróság elé vitték kutatási kérelmük megtagadását, soronkívüliséggel, két év után megnyertem, de csak azért ilyen gyorsan, mert a beperelt levéltár lemondott arról, hogy újabb bírósági eljárás során igazoljam kutatói státuszomat. Ezt peren kívül is elismerte. Szankció viszont nem sújtotta.
A szerző történész, Budapest Főváros Levéltára volt főigazgatója

Martinkó Károly, az úszókat egykor kihallgató rendőrtiszt, aki később újságíró lett, a lapnak azt mondta

Nem lesz könnyű dolga Kiss Lászlónak, az úszók volt szövetségi kapitányának, ha az 1961-es nemi erőszak ügyében új eljárást szeretne indítani – mondta az elítélt úszókat annak idején kihallgató rendőr a Népszabadságnak.

Kiss László néhány hete azt mondta, már kikérte a per aktáit, egy másik jogi eljárás keretében szeretné bizonyítani, hogy koncepciós szempontok alapján született meg 1961-ben és 1962-ben az elsőfokú és a jogerős ítélet – idézte fel a Népszabadság. (A lap egy másik cikkben azt írta, Kiss ügyvédje a hétvégén már meg is kapta az iratokat.)
Martinkó Károly, az úszókat egykor kihallgató rendőrtiszt, aki később újságíró lett, a lapnak azt mondta, Kissnek nem lesz könnyű dolga. Martinkó szerint a védelem azt állította, hogy a rendőrségen befolyásolták a tanúkat, köztük azt a karbantartó kőművest is, akinek vallomása perdöntő lehetett volna Kiss egyik tettestársa, Lantos László szerepének tisztázásában.
A volt rendőrtiszt azt állítja, semmiféle pressziót nem gyakoroltak, sőt, kollégái figyelmét felhívta arra, hogy válogatott sportolókról van szó, különösen lelkiismeretesen kell a kihallgatást elvégezni. Lantos a bírósági szembesítésen azt mondta, érzése szerint megfélemlítették a kőművest, hogy ellene valljon. A karbantartó könnyeivel küszködve mondta, „eddig sajnáltalak, Lantos, de aki ilyen valótlanságot tud mondani rólam, azt nem sajnálom”. Lantos azt felelte, nincs rászorulva a tanú sajnálatára.
Kiss László – aki 3 év két hónap börtönbüntetést kapott, de végül húsz hónap után szabadult – Takáts Zsuzsanna, az egykori áldozat RTL Klubnak adott nyilatkozatát követően azt mondta, örül neki, hogy a nő él, „akkor legalább valami esély van rá, hogy megoldódik a dolog”.
Lantos László, aki az erőszak után hosszú időn át sikeres sportújságíró volt, azt nyilatkozta, örülne, ha Takáts Zsuzsanna elmondaná a teljes igazságot, mert „így végre kiderülne, hogy bennünket, hármunkat ártatlanul ítéltek el. Kiss Lacit egy becsületes, sikeres élet után két nap alatt keresztre feszítették, mint Jézus Krisztust.”(hvg)

Ellehetetlenülhet a múlt megismerése, ha egy levéltárat megbüntetnek azért, mert iratokkal szolgált a Kiss László-ügyben

június 25., szombat 12:11

Teljesen példátlan módon hárommillió forintos pénzbírságot szabott ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság (NAIH) Budapest Főváros Levéltárára, amiért az intézet Kiss László nemi erőszak miatt, 1961-ben indult bírósági ügyéről adatokat szolgáltatott ki egy újságírónak.
Az ezekből az iratokból írt cikk után pattant ki az úszóválogatott szövetségi kapitánya körüli botrány, amely végül Kiss lemondásához vezetett.

A döntés jogerős, a levéltár főigazgatója pedig azt sem tudja, hogyan fizeti ki az intézmény az összeget. Ilyen célú előirányzat a költségvetésükben nincs, ilyenre ugyanis nem volt példa Magyarországon.
De a 444-nek nyilatkozó Kenyeres István szerint még ennél is nagyobb probléma, hogy egy ilyen, egyébként véleménye szerint alaptalanul kiszabott büntetés precedensértékű lehet: az ország levéltárai kétszer is meg fogják gondolni, hogy újságíróknak, kutatóknak, a múltat megismerni szándékozóknak adatokat szolgáltassanak, ez pedig a múlt megismerésének ellehetetlenődéséhez vezet.

„Nem lehet majd kutatni tulajdonképpen 1926 után semmit, így a második világháborút, a Kádár-korszakot, az 1956-os forradalmat”

- mondta Kenyeres.

A törvény ismerete

A főigazgató szerint a NAIH-nak nincs igaza, és véleménye szerint eléggé felületesen, meglehetősen szakmaiatlanul járt el a hatóság. Két körben összesen öt kérdést tettek fel a Fővárosi Levéltárnak, a helyszínre ki se szálltak.
Végül azt kifogásolták, és ezért szabtak ki büntetést, mert szerintük a levéltárnak tudnia kellett volna, hogy a kikért, egyébként anonimizált anyagok alapján az újságíró rá fog ismerni a személyekre, így Kiss Lászlóra és Várszegi Lajos úszóra.
A NAIH szerint ezért meg kellett volna tagadni az iratok kiadását.
„Ez olyan, mintha valaki bemenne a könyvtárba, hogy kikölcsönözzön egy könyvet. Kikeresi a katalógusból a könyv szerzőjét és címét, majd leadja a könyvtárosnak.

Ám a könyvtár végül azért tagadja meg a könyv kiadását, mert a kölcsönző akkor megtudná, hogy ki írta a könyvet.”

- hozott egy közelebbi példát Kenyeres, aki ezek után úgy tartja, jogosak a levéltárak aggodalmai.
„A kutatások ellehetetlenítése valóságos veszély, ugyanis csak a támogató állásfoglalással rendelkező tudományos kutatók szűk köre fog hozzáférni a 90 éven belül keletkezett iratokhoz márpedig ez a levéltárhasználók töredéke. A többség nem fog hozzáférni az eddig leginkább kutatott iratokhoz.”
A főigazgató szerint a rájuk vonatkozó levéltári törvény (1995. évi LXVI. tv.) alapján sem tilthatták volna meg az iratok kiadását, hiszen a törvény szerint erre csak két esetben van lehetőség:

Ha a kikért adatok valamely nemzetközi kötelezettségvállalás miatt minősítettek
Illetve, ha olyan köziratnak nem minősülő levéltári anyagról van szó, amely az átadó szerv szerint még nem kutatható (pl. még államtitkok)
Illetve korlátozható az iratok kikérése, ha fizikai állapotuk megkívánja (megrongált, penészes, megégett stb. anyagok)

Márpedig ezek egyike sem állt fent Kenyeres szerint.
A hozzájuk forduló újságíró a Kiss László és Várszegi Lajos úszók ellen indult eljárás ezeroldalas iratanyagából mindössze 13 oldalt, az elsőfokú és a másodfokú ítélet szövegének néhány lapját kérte ki.
Ezt pedig a levéltár anonimizált módon, azaz a személyes adatok kitakarásával adta ki az előírások szerint. Hiszen a védelmi idő még nem járt le. Erről is rendelkezik a levéltári törvény:

„(...) a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő harminc év után válik bárki számára kutathatóvá. A védelmi idő, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születéstől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított hatvan év.
(2) A védelmi idő lejárta előtt is kutatható az (1) bekezdésben meghatározott levéltári anyag, ha a) a kutatás - a kérelmező költségére - anonimizált másolattal is megvalósítható” (1995. évi LXVI. tv.)

Ám természetesen ez nem jelentette azt, hogy Kiss, Várszegi személyének kilétére nem lehet rájönni, hiszen - magyarázta Kenyeres - az újságíró eleve a Kiss László- és a Várszegi Lajos-ügy iratanyagát kérte ki.
Arra pedig egy levéltárnak nincs sem ráhatása, sem rálátása, hogy ki, mire tud rájönni egy általuk anonimizált, de kiadott iratanyag alapján.
Kenyeres István egyelőre tanácstalan azzal kapcsolatban, hogyan köhögi ki a levéltár a bírságot, amit ki kell fizetniük, fellebbezni nem lehet. A levéltár 550 millió forintos költségvetéssel működik, de - hiszen ilyen eddig nem fordult elő - nem irányoztak elő tartalékot büntetésekre.
Egyetlen lehetőségük van, hogy közigazgatási felülvizsgálati eljárást indítanak, de ettől még a büntetést ki kell fizetni.
Kenyeressel egyetért a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Csóti Csaba is, aki szerint „nem érvényesültek a szakmai szempontok, a hatóság a tudományos kutatás szabasdágát korlátozta a kiszabott bírsággal.”

Mire szolgált a bírság?

Kiss Lászlóról áprilisban a Privatkopo.hu és a Fullánk.com internetes portál írta meg, hogy 1961-ben, 21 éves korában két másik úszóval megerőszakolt egy fiatal lányt, amiért három év börtönre ítélték.
Kiss és társai megpróbálták kissebbíteni a bűncselekmény tényét, mert valószínűleg úgy tudták, áldozatuk már nem él. Aztán a sértett előkerült, és nyilatkozott. Kiss László tettét ezután elismerte, és bocsánatot kért áldozatától.
Ezért is különös a kiszabott bírság, hiszen ha Kiss László valóban megbánást tanúsított a nemi erőszak ügyében, ahogy erről nyilvános nyilatkozatot is tett, valójában már nem Kiss László személyét védi a NAIH a bírsággal, hanem a jövőbeni, akár hasonló ügyek fényre derülésével járó kutatásokat próbálja ellehetetleníteni.(forrás:444)

2016. július 6., szerda

Több száz rendőr szállta meg a ligetvédők táborát

Harc

MNO, 2016. július 6., szerda 08:11, frissítve: szerda 08:55

Aktivisták 2016. március 18-án a Városligetben, a korábbi Kertem szórakozóhely területén, ahol ellenzéki pártok és civilek tiltakoztak a budapesti Városliget fáinak kivágása, illetve a terület beépítése ellen

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Birtokvédelmi dokumentumot lobogtatnak – legalábbis ez derült ki a ligetvédők közleményéből.

„Jelenleg rendőrök nyomulnak be a Táborba” – tudatták szerkesztőségünkkel a ligetvédők nem sokkal nyolc óra előtt. Közben a Városliget Zrt. is közleményt küldött, melyből kiderül, hogy megkezdik a Hungexpo-irodaházak bontását.

Jogszabályba ütközik

A ligetvédők szerint a rendőrök által lobogtatott dokumentum jogszabályba ütközik, mivel nem tartalmaz alapvető kellékeket, mint a kötelezettek nevét. Felhívják arra is a figyelmet, hogy „nem felel meg a valóságnak, hogy a terület építési terület, mert annak átadása az elektronikus építési naplóval igazoltan nem történt meg. Anélkül bárki kreálhat utólag papíron jegyzőkönyvet a birtokba adásról”. A jegyző tudatában van ennek! – teszik hozzá.
A Városliget Zrt. is a birtokvédelmi határozatra hivatkoznak. „Hatósági eljárás keretében kezdeményezte az illetékes jegyző a Hungexpo-irodaházaknál található, a Liget projekt ellen tiltakozó aktivisták által elfoglalt terület átadását jogos használójának” – írják. Arra is felhívják a figyelmet, hogy három hónapja nem tud a kivitelező nekiállni a munkának „az illetéktelenül ott tartózkodó tiltakozók miatt”.
A ligetvédők riadóvonala egyébként beindult, minden aktivistát a helyszínre várnak.

Megy a csata a Facebookon is

A fenti videót a ligetvédők tették közre Facebook-oldalukon a reggeli állapotokról. Az egyik kommentelő szerint a rendőrök gyakorlatilag kipucolták a tábort fél kilencre, még egy-két ember van bent, de őket is szedik ki – írják. A hozzászólók politikai alapon osztják egymást, egyik felük szerint a hippiknek abba kéne hagyniuk a sátrazást, míg az ellentábor szerint Orbán rendszere olyan, mint Rákosié.
Cikkünk folyamatosan frissül! (forrás mno)

Karácsony: Ugyanaz lesz, mint a boltzárnál

Hétfőn a helyszínen jártunk, ahol a Kiscsillag frontemberének, Lovasi Andrásnak jelenése lett volna, ám ő nem volt ott, helyette találkoztunk egy bizakodó Karácsony Gergellyel, valamint felmérésháborúval – olvassa el az mno.hu riportját! (forrás:mno)

2016. július 5., kedd

Mozaik - YouTube

▶ 50:10

https://www.youtube.com/watch?v=Kxz96Sh69eA

- Feltöltötte: partoldalak

Tartalom: - Beszámoló a Borszéki Napokról - Az Anyatej Világnapja - Augusztus 20. - programajánló - Koncz ...

Nincs az a botrány, ami után a Fidesz az út szélén hagyná a haverokat

Nemi erőszak kísérlete? Rendőrverés? Plágium? Ha látszólag bele is bukik egy-egy ilyen ügybe egy fideszes politikus, aggódnia azért nem kell. Valahogy úgyis megtalálják később is a jól hangzó pozíciók, közpénzes állások.

Lengyel Zoltán fideszes képviselőt 2007-ben megpróbálták igazoltatni a rendőrök, de az éjjeli rutinakció dulakodássá fajult, majd felfüggesztett börtönbüntetéssel ért véget. A politikusnak ez – és pár meztelen fotó – akkor a karrierjébe került. Legalábbis látszólag, mert – mint most kiderült – még mindig jól fizető, havi 800 ezret hozó munkát kap egy állami cégtől, a Magyar Nemzeti Kereskedőháztól.
Nem csak Lengyel frissen kiderült ügye mutatja, hogy ha egy fideszes politikus belebukik egy közéleti botrányba, de a saját pártjával nem rúgja össze a port, akkor még nem feltétlenül kell elbúcsúznia a közpénzektől, illetve a különböző állami posztoktól.

Kispál Ferenc még 2007-ben kezdte a sort a lemondásával. Azért kellett távoznia, mert lebukott, hogy egy képviselőtársa helyett nyomott szavazógombot. Kispál ma a Nemzeti Agrárkamara csongrádi elnöke, agrárgazdasága 2014-ben 150 milliónyi közpénzből kapott lendületet.

A Fidesz nem csak képviselőket vesztett, a létező legmagasabb közjogi méltóság posztjáról volt kénytelen távozni 2012-ben Schmitt Pál az emlékezetes plágiumügy miatt. Azóta

megválasztották a nemzet sportolójának, amit nem utasított vissza,
elnöke lett egy Navracsics Tibor uniós biztos javaslatára létrehozott EU-s szakértői csoportnak,
tagja lett a NOB közügyi és társadalmi fejlődési bizottságának,
ő az Olimpiai Védnökök Testületének elnöke,
valamint az olimpiarendezést népszerűsítő cég, a főváros és a MOB által közösen alapított Budapest 2024 Nonprofit Zrt. igazgatósági tagja lett.

Lipcsey György Imre tiszafüredi helyi képviselő 2011-ben mondott le, miután vádlottja lett a Hunvald-ügynek. De nem maradt közpénzes állás nélkül, írta még tavaly az Átlátszó. A lap akkori gyűjtése szerint Lipcsey 2012-ben a Tisza-tó Programiroda vezetője, valamint az önkormányzati tulajdonú Tisza-tó Fejlesztési Kft. ügyvezetője, 2014 augusztusában pedig a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-helyettese lett.
Éva Ferenc, Harkány volt alpolgármestere idén áprilisban távozott posztjáról, miután a Kiss László ügy hullámain kiderült, hogy 1973-ban két év börtönt kapott nemi erőszak kísérlete miatt. Éva Ferenc a lemondása után rögtön beülhetett a harkányi fürdő felügyelőbizottságába, sőt, az önkormányzat pénzügyi, városfejlesztési, kulturális és idegenforgalmi bizottsága elnöke lett.
Arról egyelőre nincs hír, hogy a botrányokba legutóbb belebukott két fideszes politikussal, Gál Rolanddal és Balogh Józseffel mi lesz. A gyilkossággal gyanúsított dunaújvárosi önkormányzati exképviselő Gál előzetesben ül, az ügyében pedig folyik a nyomozás.

A Fidesz-tagságától megfosztott, majd a polgármesteri címéről is lemondó Balogh Józsefnek a Magyar Tanyákon Élők Egyesületének elnöki posztja maradt, miközben a család sem marad bevétel nélkül: a Magyar Narancs riportja szerint a nevelt fiáé a trafik a faluközpontban.(forrás: Index)
(Borítókép: Lengyel Zoltán Fotó: Soós Lajos/MTI)

Gólyahír! Orbán Viktor nagypapa lett!

2016. jún. 20. 16:28

Az anyuka és a büszke nagypapa

Hatalmas a boldogság az Orbán-családban, ugyanis megszületett a miniszterelnök első unokája!

Orbán Ráhel egy budapestin kórházban adott életet hagyományos úton kislányának, aki a Tiborcz Aliz nevet kapta. A baba és az anyuka is jól vannak, Aliz rengeteg hajjal és 3300 grammal született - írja a Ripost.

„Jó szívvel nem tudnék a bennmaradásra szavazni az uniós tagság ügyében” – mondta Lázár János a csütörtöki kormányinfón,( 2016. június 30.), És Ön mire szavazna?

Lázár János a Miniszterelnökséget vezető miniszter érkezik a Kormányinfóra 2016. június 30-án. Mögötte Kovács Zoltán kormányszóvivő.

„Jó szívvel nem tudnék a bennmaradásra szavazni az uniós tagság ügyében” – mondta Lázár János a csütörtöki kormányinfón, amikor az egyik újságíró a brexitről kérdezte. Ha lenne egy erről szóló szavazás, akkor a Miniszterelnökséget vezető miniszter vagy nem menne el, vagy pedig nemmel szavazna. Mint mondta, Európa nem egyenlő az Európai Unióval. Szerinte az EU nem alkalmas arra, hogy Európa értékei és érdekeit megvédje.
Lázár hangsúlyozta, hogy ez nem a kormány, hanem az ő álláspontja.

Felmerül a kérdés, hogy ha mégis lenne ilyen népszavazás, akkor a brexit után milyen véleményt mondanának a magyarok az ország uniós tagságáról. Mi most megadjuk a lehetőséget, önnek csak a szívének kedves gombra kell nyomnia!

Maradjon-e Magyarország az EU tagja?

Igen
Nem
Nem szavazok

Index

Koncz Éva - Mozaik: Október 2-án lesz a kvótanépszavazás

A köztársasági elnök október másodikára írta ki a népszavazást a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítéséről, derült ki a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) honlapján megjelent közleményből.
Áder János „az alaptörvény, a népszavazási kezdeményezésről, valamint a választási eljárásról szóló törvény rendelkezései alapján, figyelemmel az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatára” döntött az időpontról.
Az Országgyűlés május 10-én döntött a népszavazásról a kormány javaslatára. A kérdés úgy szól:

Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?

Százharminchat kormánypárti és jobbikos támogatta a javaslatot, öt független képviselő szavazott nemmel.

De miről dönt a kvótanépszavazás?

Tovább

Az MTI emlékeztet arra, hogy a határozatot hárman megtámadták az Alkotmánybíróságon (AB) – köztük Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő –, azzal az indokkal, hogy a parlament az alaptörvénybe ütköző módon döntött, ezért kérték a határozat megsemmisítését. Az AB június 21-én nem adott helyt az indítványoknak.
Indoklása szerint nem alaptörvény-ellenes, hogy az országgyűlési határozati javaslatot csak a törvényalkotási bizottság vitatta meg, a házszabályt sem sértette a parlamenti eljárás, és az indítványozók által hivatkozott Európai Bizottság május 4-i javaslataival összefüggésben sem állapítható meg, hogy az országgyűlési határozatot alaptörvényt sértő módon fogadták volna el.

Az AB ugyanaznap egy másik határozatában nem adott helyt Fodor Gábornak, a Magyar Liberális Párt elnökének indítványának sem, amely a népszavazásra feltett kérdést megengedő május 3-i kúriai döntést támadta a népszavazási kérdés tartalma miatt, és kérte a kúriai határozat megsemmisítését. Az AB a visszautasítást főként az indítványozó személyes érintettségének hiányával indokolta.
Szanyi Tibor hétfőn – a jogorvoslati határidő utolsó napján – alkotmányjogi panasszal fordult az AB-hez, ugyancsak a kúriai döntés miatt. Szerinte a népszavazás súlyosan sérti az Európai Unió szuverenitását, mert a 2007-ben aláírt lisszaboni szerződés közös politikává teszi a menekültügyi kérdéseket, emellett a költségvetést is érinti. Az ellenzéki politikus közölte, hogy ha az államfő a panasz elbírálása előtt kiírja a referendumot, akkor a strasbourgi testületekhez fordul.

Fontos dátumok

Az MTI a választási eljárásról szóló törvény alapján összeszedte a tudnivalókat.
A nyolcmillió, magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárnak az augusztus 5-i névjegyzéki állapotnak megfelelően augusztus 15-ig kell kézhez kapnia az értesítést arról, hogy felvették a névjegyzékbe. Aki nem kapja meg, a jegyzőnél (a helyi választási irodában) új értesítőt igényelhet.
A választási eljárási törvény szerint a hivatalos kampány a választást megelőző 50. napon, augusztus 13-án kezdődik. A kampányban politikai hirdetést csak az a sajtótermék tehet közzé, amely előzőleg megküldte hirdetési árjegyzékét az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ), a kiadóknak erre a népszavazás kitűzését követően öt munkanapjuk van.
Azok a magyar állampolgárok, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel, és a 2014-es országgyűlési választások előtt vagy azután regisztráltak, továbbra is szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében, vagyis nem kell újra kérniük a regisztrációt. Az a külhoni magyar állampolgár, aki még nem regisztrált, választási regisztrációs kérelmét a népszavazást megelőzően szeptember 17-éig kell eljuttatnia a Nemzeti Választási Irodába (NVI).
A külhoni magyaroknak a szavazatukat tartalmazó szavazási levélcsomagot október 1-jén, szombaton 24 óráig kell eljuttatni levélben az NVI-hez, de a levélcsomag leadható a külképviseleteken, illetve a szavazás napján a külképviseleteken vagy bármely országgyűlési egyéni választókerületi választási irodában.
Akinek van magyarországi lakcíme, és a voksolás napján nem tartózkodik Magyarországon, a több mint 100 külképviselet valamelyikén adhatja le szavazatát. Ehhez legkésőbb szeptember 24-én 16 óráig kérheti külképviseleti névjegyzékbe vételét a magyarországi lakóhelye szerinti jegyzőtől.
Aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, szeptember 30-án 16 óráig kérheti átjelentkezését a lakcím szerinti választási irodától egy másik településre.(forrás: index)
A kérelmeket online is be lehet adni a www.valasztas.hu oldalon.

Terence Hill: Megértettem, semmi sincs véletlenül

MNO, 2016. július 4., hétfő 21:02

Terence Hill Bud Spencer temetésén 2016. június 30-án

Fotó: Tiziana Fabi / Europress/AFP

Magyarul is megtekinthető már Terence Hill beszéde, amit egykori színésztársa, Bud Spencer búcsúztatásán mondott el.

Bud mindig azt az egy mondatot ismételgette, hogy „mi soha nem veszekedtünk” – kezdte beszédét Terence Hill egykori színésztársa temetésén. Szövegének már magyar fordítása is olvasható, ami Füléné Gábor Ildikónak köszönhető.
Hill szerint társa háromszor is elmondta mindig ezt a mondatot, tényszerűen közölve, majd mintha ez egy különleges dolog lenne, végül összefoglalva. Mikor ment spagettizni Spencerékhez, az olasz színészlegenda akkor is folyamatosan visszatért erre, Hill pedig már egy kicsit zavarba is jött. „Ilyenkor a család felnézett az égre, »ezt mintha már hallottuk volna egy párszor«”.

A színész búcsúztatójában úgy fogalmazott: rájött, nem volt véletlen a megismerkedésük sem. Spanyolországban, Almeríában forgatták a Nincs bocsánat című filmet, rögtön egy verekedős jelenettel indítottak. Itt dolgozták ki a legendás vállra mért ütést is, Hill szerint pedig ezt a fajta esést vitték tovább Az ördög jobb és bal keze című műbe is. Amikor most Carlo Pedersoli, azaz Bud Spencer fia, Giuseppe felhívta, és elmondta neki, hogy meghalt édesapja, éppen Almeríában volt ugyanazon a helyen. „A kezdet és a vég. A bánat, a zavarodottság és a fájdalom után hirtelen nyugalom fogott el, amit nem tudtam megmagyarázni. Szinte már-már öröm. Megértettem, semmi sem történik véletlenül és hogy az élet örök, és Bud már az öröklét örömében van. És tudom, hogy amikor legközelebb találkozunk, megyek majd vele szemben, meglátjuk egymást, neki ott a nyereg a vállán és azt mondja majd: de hát mi sohasem veszekedtünk.”
A csütörtök délután kezdődött gyászmise után a színész filmjeinek betétdalai szóltak. Mi ebben a cikkünkben emlékeztünk meg a legendáról.

Tudatosan botrányos tudós

Kevés ember él a világon, aki Richard Dawkinsnál jobban élvezne megosztó figura lenni. Korunk talán legnagyobb hatású evolúcióbiológusa évtizedeken át élvezte a tudományos közvélemény, illetve a tudomány iránt érdeklődő laikus olvasók figyelmét, mielőtt megítélése árnyaltabbá vált volna.

Az önző gén című könyve ugyanis nemcsak a törzsfejlődés kutatását helyezte új alapokra, de a nagyközönség számára is élvezetes olvasmánynak bizonyult. Már akkor is érdekes lenne Dawkins most megjelent önéletrajzi írása, a Gyertyaláng a sötétben, ha semmi mást nem tett volna le életében az asztalra. De emellett az egykor szebb napokat megélt csoportszelekció elméletét is a földbe döngölte, aztán megalapozta a kulturális evolúció jelenleg reneszánszát élő elméletét. E szerint a gének mintájára mémnek keresztelt ideák ugyanúgy terjednek, fejlődnek, mint a fizikailag is létező DNS-molekulák.
Ha Dawkins körülbelül itt leállt volna, az iránta érzett elismerés szinte általános lenne (néhány intellektuális szempontból marginális szerepet játszó kreacionista csoportot leszámítva). Viszont korántsem lenne olyan ismert, mint manapság. Történt ugyanis, hogy a tudós, aki többek között az Oxfordi Egyetem tudomány-népszerűsítő professzori pozícióját is betöltötte, az ateista mozgalom élére állt. Isteni téveszme című kötetével pedig a korábbi, hasonló témájú művek hangvételéhez képest igen harcos és egyértelműen megfogalmazott programot is alkotott.
Mielőtt azt hinnénk, hogy magányos farkasként dacol az istenhittel a tudósok között, érdemes tudni, hogy az anonim felmérések szerint kollégáinak nyolc-kilenc tizede egyetért vele. Dawkins mindenesetre tökéletes ellenségnek tűnt a neoprotestáns kreacionista kisegyházak számára, támadják is azóta minden fronton. És ő ezt láthatóan szereti.
A Gyertyaláng a sötétben cím is arra utal, hogy Dawkins nem szenved önértékelési válságban. Noha elképzelhető, hogy gyertyalángon a szerző a tudományt értette, mégsem kizárható, hogy inkább saját magát. A könyvben az evolúcióelmélet kutatásának szentelte a fő hangsúlyt, az életrajzi bekezdések nagy része is a teória fejlődésének állomásairól szól a kutató vívódásain, vitáin, beszélgetésein keresztül. A kötet elolvasása nem fogja megváltoztatni a Dawkinsról bennünk előzetesen kialakított képet, de néhány részlet feltárásával segít megérteni a gondolkodását.
(Richard Dawkins: Gyertyaláng a sötétben. Libri Kiadó, Budapest, 2016. Ára: 4999 forint.)
(forrás:mno)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 25.

A betegek sem kapnak felmentést

Kísérleti program

2016. július 5., kedd 06:02

Közmunkás dolgozik a Baranya megyei Birjánban a templom előtti tér felújításán. Túltolhatják a talicskát (képünk illusztráció)

Fotó: Tóth Tibor / Magyar Nemzet

Komolyan veszi a kormány a teljes foglalkoztatottság megvalósítását: azok nagy részét is munkára fogják, akik mentális, egészségi vagy szociális problémáik miatt eddig nem voltak alkalmasak közmunkásnak. Az érintetteknek havi bruttó 41 ezer forintot fizetnek. A napokban négy megyében már el is indult a kísérleti program, és a tervek szerint januártól országossá válik a speciális közfoglalkoztatás. Célkeresztjében az a 132 ezer ember áll, akiknek a munkaügyi szervek több mint egy éve sikertelenül próbálnak állást szerezni.

Olyan kísérleti közfoglalkoztatási programot indított el július 1-jétől a kormány, amelybe azokat a halmozottan hátrányos munkavállalókat vonja be, akik eddig sem a nyílt munkaerőpiacon, sem a közfoglalkozatásban nem tudtak elhelyezkedni, mert mentális, szociális vagy egészségi problémákkal küszködnek – derül ki a Belügyminisztérium (BM) közfoglalkoztatási szakportálon közzétett tájékoztatójából. Az öt hónapos, négy megyére (Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala) kiterjedő speciális közfoglalkoztatási kísérleti programba 300 álláskeresőt vontak be, de a cél az, hogy a tapasztalatok alapján 2017-től országossá tegyék az új projektet. Ennek érdekében már kormányhatározatot is hoztak a speciális közfoglalkoztatási programról, valamint a közmunkások bérezésére vonatkozó kormányrendeletet is módosították, alacsonyabb fizetési kategóriákat létrehozva a nehezen foglalkoztathatóknak.
Tájékoztatójában a szaktárca maga is leszögezi, hogy az intézkedés hátterében a teljes foglalkoztatás megvalósítása áll. Ennek érdekében a jelenleg a közfoglalkoztatásba is nehezen bevonható személyek foglalkoztatását és foglalkoztathatóságát kívánják fejleszteni úgy, hogy számukra a munka mellett munkaerő-piaci, szociális és egészségügyi szolgáltatásokat nyújtanak.
A mentális, szociális vagy egészségi okból foglalkoztatásba nehezen bevonható álláskeresőknek a speciális közfoglalkoztatási programba közvetítésük után foglalkozás-egészségügyi szakvizsgálaton kell részt venniük. Ha a szakvizsgálat következtében az álláskereső „alkalmas” minősítést kap, bekerül a programba. Ha valakinek egészségi problémája van, és ennek ellenére alkalmas a munkára, a közfoglalkoztatási pont koordinálásával veszi igénybe a megfelelő egészségügyi szakellátást. Akit azonban alkalmatlannak minősítenek, azt a háziorvoshoz irányítják a megfelelő egészségügyi szakellátás igénybevétele, illetve a rehabilitálhatóság felülvizsgálata érdekében.
Azt, hogy kinek milyen szociális szolgáltatásra van szüksége, szociális diagnózis keretében határozzák meg. Ezek elsősorban a család- és gyermekjóléti szolgálatok és a központok által nyújtott segítséget, illetve pszichiátriai és szenvedélybetegeknek kezelést kínáló nappali, valamint közösségi ellátásokat jelentik.

Közfoglalkoztatási pontok

A kísérleti programban részt vevő települések kiválasztására a BM, az érintett járási és kormányhivatalok, valamint a települési önkormányzatok közös szakmai egyeztetése után került sor. Azokon a településeken, ahol már most működik a speciális program, közfoglalkoztatási pontokat hoztak létre, itt az érintettek „az állapotuknak megfelelő egyszerű, rövid időn belül elsajátítható, betanított munkafeladatokat” végezhetnek.
A speciális közfoglalkoztatási programban dolgozók ugyanakkor még a rendes közfoglalkoztatottaknál is kevesebb bért kapnak. A vonatkozó kormányrendelet júniusi módosítása szerint a speciális programban napi hat órában dolgozó közmunkás közfoglalkoztatási bére havi 41 556, legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén pedig havi 53 277 forint. Ezzel szemben egy teljes munkaidőben dolgozó „rendes” közfoglalkoztatott havi 79 155 forintot kap, ami majdnem a kétszerese a speciális bérnek, a közfoglalkoztatási garantált bér pedig 101 480 forint, ami majdnem 50 ezer forinttal több a speciális garantált bérnél. Vagyis a nehezen foglalkoztathatóknak szinte alig fizet majd valamit a kormányzat.
A speciális közfoglalkoztatási program keretében ugyanakkor több egyéb támogatást kaphatnak majd a foglalkoztatottak: így például az állam teljes mértékben megtéríti a közfoglalkoztatottak napi egyszeri meleg étkeztetését, illetve a munkaerő-piaci, szociális és egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó utazási költséget.

Országos kiterjesztés

A program létrehozásáról szóló kormányhatározat kapcsán az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó a kormányhoz fordult. A Belügyminisztérium írásbeli válasza szerint azt a 132 ezer embert célozzák meg, akik tartósan (több mint 12 hónapja) az álláskeresői nyilvántartásban szerepelnek, és nem közvetítették ki őket egyetlen munkahelyre sem, vagy kiközvetítésük rendszeresen sikertelen volt, foglalkoztatásuk folyamatosan az egészségi alkalmassági vizsgálatok eredménye miatt hiúsult meg, illetve a járási hivatal által is ismert szociális, mentális, vagy egészségi problémával küszködnek. A szaktárca megerősítette azt is, hogy jövőre várható a program országos kiterjesztése.
Kiemelték: olyan jogszabály-módosítást készítenek elő, amely alapján az egészségi okok miatt nem foglalkoztatható álláskeresőket törlik az álláskeresői nyilvántartásból, de az ehhez szükséges intézkedésekről és változtatásokról a kormány még nem döntött. A jogszabály-módosítások előkészítése a szaktárca szerint éppen azért szükséges, hogy a foglalkoztathatósági szakvéleményezés és a megváltozott munkaképességű személyek minősítési rendszere között kapcsolat jöjjön létre, és az érintettek hozzájuthassanak az egészségi állapotuknak megfelelő ellátáshoz.
(forrás.mno)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 05.

Megvan a férfi vízilabdázók olimpiai kerete!

Kategória: Kiemelt hírek, Rio 2016 hírek, Vizilabda| Létrehozva: 2016.07.04. 10:54

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

Benedek Tibor, a magyar férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya kijelölte a riói olimpiára utazó 13 fős keretet.

„Természetesen nagy volt a harc a csapatba kerüléséért, ahogy korábban is mondtam, a 19-es keret minden tagjának esélye volt bekerülni a 13-ba. Úgy érzem, a most kijelölt csapat gyors, kellően ötvöződik benne a fiatalos lendület és a rutin. Lesz most egy hónapunk arra, hogy együtt készüljünk, összeszokjunk, ami azért is különösen fontos, mert nagy a korkülönbség néhány játékos között. Lesz időnk összeérni” – fogalmazott a waterpolo.hu-nak Benedek Tibor, aki egyrészt nem felejtette el megemlíteni, hogy a szűkítés áldozatául esett hat játékosnak külön megköszönje a munkát, akik közül ráadásul Bisztritsányi Dávid, Bátori Bence, Bedő Krisztián Gór-Nagy Miklós és Tóth Márton továbbra is együtt készül a csapattal.
A névsorból látható, a trieszti olimpiai selejtezőhöz képest két helyen történt változás, ezt így kommentálta a kapitány: „Ha nincs a sérülése, Kis Gábor feltehetően már Triesztben is ott lett volna. Decker Attila pedig nagyon jó teljesítményt nyújtott a tornán, téthelyzetben bármikor bevethető, meggyőzött.”
Madaras Norbertről, kétszeres olimpiai bajnokunkról is külön szólt természetesen: „Norbi úgy vállalta a felkészülést, hogy nem volt garantált helye, becsülettel dolgozott. Tudjuk, hogy fantasztikus játékos, nagy rutinnal, ugyanakkor a döntésem szerint két balkezessel erősebbek vagyunk.”
Még egy felkészülési torna szerepel a programban, méghozzá a margitszigeti BENU-kupa, július 15. és 17. között. Itt Horvátország, Grúzia és Ausztrália lesz az ellenfél, utóbbi válogatottal majd az olimpián is „összefutunk” a csoportkör során. A héten sem marad meccs nélkül Benedek Tibor csapata, hiszen szombaton, július 9-én, 16 órától Miskolctapolcán Brazília lesz az ellenfél (előtte gyakorol is a két csapat egymással) – Ratko Rudic csapata is olimpiai csoportellenfél egyébiránt. A BENU Kupát követően Belgrádba utazik a válogatott, ahol a világ- és Európa-bajnok, Világliga-győztes Szerbiával edz közösen két napon át.
Mint arról beszámoltunk, az olimpiai vízilabdatornát a magyar válogatott Szerbia elleni mérkőzése nyitja majd meg augusztus hatodikán. A mieink a szerbek mellett Görögországgal, Japánnal, Ausztráliával és a házigazda Brazíliával kerültek egy hatosba.
A FÉRFI VÍZILABDA-VÁLOGATOTT UTAZÓ KERETE:
Kapusok: Decker Attila, Nagy Viktor
Mezőnyjátékosok: Decker Ádám, Erdélyi Balázs, Hárai Balázs, Hosnyánszky Norbert, Kis Gábor, Manhercz Krisztián, Szivós Márton, Varga Dániel, Varga Dénes, Vámos Márton, Zalánki Gergő
(MOB, fotó: MTI/Kovács Anikó)

Vissza az előző oldalra