Takács Márton Frissítve 29/04/2022 - 20:05 GMT+2 Burián Gergő Benedek Tibor nyomdokaiba lépett, legalábbis, ami a 8-a sapkaszámot illeti. Ha a magyar vízilabdában a 8-as sapkát említjük, mindenkinek az utolérhetetlen Benedek Tibor jut eszébe. Ez úgy hozzáragadt, mint máshoz egy eposzi jelző, vagy éppen az ő bal kezéhez a labda. Hozzá hasonló emblematikus módon tapadt a 8-as számú mez a csodálatos Andrés Iniestához a Barcelonában, vagy az egykori zseniális finn jégkorongozó, Teemu Selänne nevéhez az Anaheim Ducks-ban. A magyar pólóban megtiszteltetés, ha valaki a válogatottban 8-as sapkát húzhat a fejére. Benedek Tibi után Szivós Márton örökölte meg ezt a sapit a nemzeti csapatban. Klubjaikban Benedek halála óta Baksa Benedek, Vigvári Vince és Vigvári Vendel is 8-asban játszott, amikor tudott, Mesterük emlékére. "Benedek Tibort ne gyászoljuk, hanem ünnepeljük!" - jön a II. Benedek Tibor Emléktorna"Benedek Tibort ne gyászoljuk, hanem ünnepeljük!" - jön a II. Benedek Tibor Emléktorna Vízilabda "Benedek Tibort ne gyászoljuk, hanem ünnepeljük!" - jön a II. Benedek Tibor Emléktorna TEGNAP 17:05 Amikor 2013-ban Barcelonában világbajnok lett a magyar férfi vízilabda-válogatott, kollégánk, Amler Zoltán sem felejtette el jelezni, hogy milyen sorsszerű, hogy a 8-as Szivós Marci éppen Benedek Tibor 8-as sapkájában, a Benedek Tibor által szövetségi kapitányként irányított csapatban lett vb-aranyérmes, élete legjobb teljesítményét nyújtva. Azóta Gór-Nagy Miklós, Kovács Gergő, Sedlmayer Tamás, Jansik Szilárd és Vigvári Vendel játszott 8-asban a válogatottban. Ha jól tévedünk, balkezes pólós, jobbszélső azóta sem. A 2008-as pekingi olimpia óta, 14 éve. Egészen 2022. április 29-ig. Benedek Tibor a 2008-as pekingi olimpián, 8-as sapkábanBenedek Tibor a 2008-as pekingi olimpián, 8-as sapkában Benedek Tibor a 2008-as pekingi olimpián, 8-as sapkában Fotó: AFP Görögország várt a magyar férfi pólósainkra Podgoricában, és az első meccset kihagyó Burián Gergely a 8-as sapkában játszott. Az OSC balkezese klubjában 10-esben szokott pólózni, fura is volt, hogy 7-esben Zalánki Gergő játszott, Jansik Szili meg 11-esben. A kimaradó Vigvári Vendeltől tehát Burián Gergő örökölte meg ezt a fejfedőt. A magyar csapat egyik legjobbja lett ráadásul Burián, három szép gólt lőtt. Amikor labdát szerzett a saját térfelünkön és gólt is lőtt a lefordulásból, az a meccs egyik legszebb jelenete volt. Péntek este fel is hívtuk, hogy egy héten belül másodszor is elbeszélgessünk vele. "Bizonyítanom kell még a szövetségi kapitánynak, hogy már Montenegróba is elvihessen magával. Szeretném megmutatni, hogy fel tudok nőni a feladathoz.” – nyilatkozta nekünk Burián Gergő múlt vasárnap. Vámos Márton és Zalánki Gergő mellett ő volt a harmadik balkezes szélső/átlövő a 18-as keretben, amely kedden 15 fősre szűkült, vele a névsorban. Innentől övé a szó. "Kedden este Märcz Tomi távollétében Németh Zsolt hirdetett csapatot. Nagyon örültem, az volt az első célom, hogy bekerüljek a Világliga európai döntőjére utazó 15 fős keretbe. Sikerült. A másik célom az volt előzetesen, hogy amikor lehetőséghez jutok, éljek vele. A görögök ellen nem játszottunk valami jó meccset, sokat hibáztunk csapatként, ennél több kell. Annak örülök, hogy személy szerint nekem most jól ment a játék." Tavaly februárban, Szerbia ellen Szegeden debütált a felnőtt válogatottban Burián, aki azóta Világliga-mérkőzéseken is szóhoz jutott, de egyértelműen a pénteki, görögökkel vívott parti volt a legjobb meccse eddig. "Ahogy neked is mondtam korábban, mindig örülök, ha ott lehetek egy válogatott összetartáson. Ennél most sikerült továbblépni, örülök, hogy vízbe tudtam ugrani. Remélem, hogy szombaton is játszom majd! Egyértelműen ez volt a legjobb meccsem eddig a válogatottban, jó emlék lesz, az biztos. Bízom benne, hogy még idén tudom növelni a válogatottságaim számát!” És akkor a 8-as sapka jelentőségéről is megkérdeztük Gergőt, akiben saját elmondása szerint semmi tudatosság nem volt a választásban, sőt. "Először játszottam 8-as sapkában. Melegítettem a medencetérben, nem is kérdeztem meg, melyikben játszom majd. Láttam, hogy Zaleszé a 7-es, enyém meg a 8-as. Bevallom őszintén, meccs közben nem forgott a fejemben, hogy ez Benedek Tibor sapkaszáma volt korábban. Csak a mérkőzés után láttam a Ráúszáson, hogy kiírtad a párhuzamot, miszerint Tibi számában játszottam. Utólag a párhuzam nagy megtiszteltetés, büszkeséggel tölt el. Ő egy óriás, rengeteget tett le az asztalra. Benedek Tibor egy igazi példakép. Ha már az ötödét sikerülne elérnem, mint amit neki sikerült, már azzal elégedett lennék. Páratlan, amit ő nyújtott." Jó helyen volt pénteken az a 8-as sapka Burián Gergő fején. Úgy szakmailag, mint emberileg. Minden nap hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni. Az FTC az utolsó 13 másodpercben nyerte meg a Recco elkerülését jelentő BL-meccsétAz FTC az utolsó 13 másodpercben nyerte meg a Recco elkerülését jelentő BL-meccsét Vízilabda Az FTC az utolsó 13 másodpercben nyerte meg a Recco elkerülését jelentő BL-meccsét 12/05/2022 06:48 Az FTC elérte őszi csúcsformáját, az OSC-től extra kell a finálé második felvonásánAz FTC elérte őszi csúcsformáját, az OSC-től extra kell a finálé második felvonásán Vízilabda Az FTC elérte őszi csúcsformáját, az OSC-től extra kell a finálé második felvonásán 08/05/2022 21:13

Kemény Kristófnak örökre emlékezetes marad, hogy édesapjától vette át az aranyat

Kemény Kristófnak örökre emlékezetes marad, hogy édesapjától vette át az aranyat Vízilabda 2018. 06. 11. | frissítve: 2018. 06. 11. m4sport.hu/Riskó Márton Eddigi legjobb eredményét érte el vízilabdaedzőként Kemény Kristóf, aki nagyapja, Kemény Ferenc, valamint édesapja, Kemény Dénes nyomdokain haladva tevékenykedik a sportágban. A BVSC ificsapatával bajnoki címet szerző szakember egészen különleges pillanatokat élhetett át az eredményhirdetésen. A magyar pólózás legendás alakja, Kemény Dénes a Magyar Vízilabda Szövetség elnökeként adta át az aranyérmet a fiú ifjúsági bajnokságban győztes BVSC-Zugló edzőjének, Kemény Kristófnak. A már nem az első sikerét elérő szakember Facebook-oldalán osztotta meg a megható pillanatról készült fényképet. „Felbecsülhetetlen érzés volt, ez tényleg olyan kép, amit ki fogok nyomtatni, be fogok kereteztetni, ki fogom tenni a falamra, mert édesapám most először és utoljára adott át nekem érmet, mert lemondott az elnöki tisztségről. Nekem ez a kép önmagáért beszél, nehéz szavakban kifejezni” – mondta Kemény Kristóf az m4sport.hu-nak a BVSC Uszodában. Kemény Kristóf játékosként nem futott be nagy karriert. Az ország elsőszámű utánpótlás-műhelyében, a KSI-ben nevelkedett, 15-16 évesen a korosztályos válogatottban is szerepelt. A KSI-ben OB I/B-s pólós lett, később Pécsen is játszott. „19-20 évesen már éreztem, hogy nem leszek nagy játékos, elkezdtem a tanulásra koncentrálni” – mondta az IBS-en közgazdász diplomát szerző Kemény Kristóf. Ahogy visszaemlékszik, a vízilabda mindig is közel állt a szívéhez, de sokáig nem volt arról szó, hogy valaha is edzősködni fog. „Soha nem erőltették, hogy vízilabdázó legyek, aztán soha nem erőltették, hogy edző legyek” –nyilatkozta a fiatal szakember, aki a főiskola elvégzése után elkezdett dolgozni, de azt érezte, hogy az irodai munka nem neki való. Miután Pécsen befejezte játékoskarrierjét, felajánlották neki, hogy edzőként maradjon a klubnál. „Pécsen ifikupa-győztesek voltunk. Vári Attila hívott le, az OB I-es csapat edzője pedig Lukács Gergő volt. Ő nagyon jó ember és nagyon jó szakember, rengeteget tanultam tőle, leaglább annyit, mint édesapámtól, vagy nagypapámtól.” A pécsi időszakot kővetően a Vasasban folytatta edzői pályafutását, majd onnan jött a BVSC-hez. A zuglói klubról hálával, szeretettel beszél. „Kaptam egy lehetőséget a BVSC-ben, hogy egy szintet feljebb lépjek, én legyek az ifiedző, az OB I/B-s csapat edzője, továbbá a felnőtt csapat másodedzője. Nagyon jó itt a légkör, a szakmaiságot és az emberiséget egyszerre lehet érezni. Nem volt kérdés, hogy váltsak” – mondta az edző és hozzátette, hogy ez a csapat, amellyel idén bajnoki címet szerzett, nagyon jó eresztés. Ezt bizonyítja, hogy a zuglóiak 15 év szünet után szerezték meg az aranyérmet a nagy rivális KSI SE elleni döntőben (12-11). Most már főállásban edzőként dolgozik, száz százalékban erre koncentrál. Azt mondja, megtette az első lépéseket, hogy az uszodában ne Kemény Dénes fiaként, hanem Kemény Kristófként tekintsenek rá. „Soha nem volt ez egyszerű helyzet, mindig volt pozitív és negatív oldala. Ezzel együtt kell élnem” – véli. A magyar férfi válogatottal három olimpiai bajnoki címet szerző Kemény Dénest senkinek nem kell bemutatni, de akik jártasak a sportágban, azok tudják, hogy Kemény Kristóf nagyapja, Kemény Ferenc – akit az uszodában Fecsó bácsinak becéztek – is legendás edző volt, az utánpótlás válogatottakban nála játszottak az „aranygeneráció” tagjai. A Kemény-fiú napi kapcsolatban van édesapjával, gyakran előfordul, hogy kikéri a véleményét. „Ha vannak eldöntendő kérdések, akkor meg szoktam kérdezni tőle, hogy mit tegyek. Apukám nagyon profi volt világéletében, tudományosan épített fel mindent a szakmában. Nagyon tudja például, hogyan kell elérni, hogy a játékosok szellemileg és fizikálisan is csúcsformában legyenek az adott eseményen.” Kemény Dénes életfilozófiáját is továbbadta a fiának. „Azt mondta, az egészségem a legfontosabb, soha ne álljak bele olyan szituációkba, ahol kikészíthetem magam. Ennek ellenére így is belemegyek ilyen helyzetekbe, hiszen ezek adódnak, ha a mérkőzéseken a maximumot akarom kihozni a csapatomból.” Kristóf azt is megtanulta az édesapjától,hogy alázat nélkül nem lehet sikeres az edzői pályán. „Arra hívta fel a figyelmemet, hogy ha az ember alázatos és intelligens, akkor ennek előbb-utóbb meglesz az eredménye. Nyilván az, hogy valaki mennyire intelligens, azt otthonról hozza, az alázat viszont tanulható. Erre tanított, hogy intelligensen és alázatosan végezzem a dolgom.” Az alázatra mindenképpen nagy szüksége lesz a fiatal edzőnek, hiszen komoly céjai vannak a pályán. „A gyerekeknek is azt tanítom, hogy ki kell tűzniük a célt, majd meg kell tenniük a megfelelő lépéseket annak eléréséhez.” Az elérendő cél, amelyet megfogalmozott önmaga számára, hogy szeretne majd csúcsszinten edzősködni. „Hogy ez most olyan csapat lesz, amellyel Bajnokok Ligáját nyerek, vagy a válogatottal érek el sikereket, az majd elválik a jövőben, de mindenképpen szeretném topszinten kipróbálni magam. Elsősorban azonban továbbra is az utánpótlásban szeretnék dolgozni, leginkább itt a BVSC-ben, de ha úgy adódik, akkor mellette valamelyik korosztályos válogatottnál is szívesen megmérettetném magam. Egyelőre a BVSC-re szeretnék koncentrálni, mert úgy gondolom, itt lehet alkotni.” A zuglói edző úgy gondolja, hogy van ok az aggódalomra a magyar vízilaba jövőjével kapcsolatban. Ő is azt látja, hogy miután kifutott az aranygeneráció, a felnőtt válogatott egyre gyengébb eredményeket ér el. „Ez valószínűleg abból adódik, hogy az utánpótlás nem termelte ki azokat a válogatott szintű játékosokat, akikkel fel tudnánk venni a versenyt például az olaszokkal, vagy a dél-szláv csapatokkal. Sajnos az utóbbi időben sokszor alulmaradtunk a riválisainkkal szemben. Azt látom, hogy a 17-18 éves játékosaink még a nagy ellenfelekkel egy szinten vannak, később, 22-23 évesen viszont lemaradnak. ” Kemény Kristóf abbban a látja a problémát, hogy hiába jönnek az utánpótlásból a tehetséges, képzett játékosok, ha itthon nem kapnak elég játéklehetőséget, mert a külföldiek elveszik előlük a helyet. „A magyar kluboknál nyilván úgy gondolják, hogy a külföldiekkel hamarabb érnek el jó eredményt, így őket játszatják. A magyar fiatalokat így nehéz felépíteni, ennek pedig a férfi válogatott issza meg a levét. Ez a rendszer előbb-utóbb a magyar kézilabda és labdarúgás irányába viszi a vízilabdát. Gondolom, hogy ezt a folyamatot vissza lehet még fordítani, mi a BVSC-ben éppen ezért csak magyar játékost szerepeltetünk, mert ez a magyar vízilabda érdeke.

Benedek Tibor óta először villogott balkezes pólós 8-as sapkában a magyar válogatottban

Vízilabda Benedek Tibor óta először villogott balkezes pólós 8-as sapkában a magyar válogatottban A magyar férfi vízilabda-válogatott 14-13-ra legyőzte Görögországot a Világliga európai döntőjének helyosztóján. A csapat legeredményesebb játékosa - Zalánki Gergővel holtversenyben - Burián Gergely lett, aki három gólt szerzett. Mégpedig 8-as sapkában játszva. Ha minden igaz, Benedek Tibor óta nem hordta egy balkezes (jobbszélső) sem ezt a sapkát a magyar nemzeti együttesben. Burián Gergő éppen 8-as sapkában játszott eddig legjobban a válogatottban -

A modern vízilabda alapjait William Wilson skót újságíró és úszóedző fektette le 1877-ben, mikor az aberdeeni Bon Accord Fesztiválra úszótanoncainak kitalált és rögzített néhány alapszabályt egy általa vízifocinak nevezett csapatjátékhoz. Az első vízilabdameccs ezen a fesztiválon, a Dee folyó partján zajlott le. Bár nagyban eltért a mai vízipólótól, mégis akkora népszerűségre tett szert, hogy a brit úszószövetség (Swimming Association of Great Britain) 1885-ben Wilson szabálykönyvét jelentősen kiegészítve, illetve némileg átírva, vízilabda néven önálló sportágnak ismerte el. Ez a változat aztán rövid idő alatt meghódította az egész világot. William Wilson (1844. november 13. - 1912. június 1.) a 19. századi brit újságíró, úszástanár és edző, a versenyúszás mögött álló tudományos technikák közreműködője és a Vízilabda.[1] 1883-ban Wilson kiadta az "Úszóoktatót", az úszások egyik első könyvét, amely meghatározta a löket hatékonyságának, az edzésnek, a versenyfordulatoknak és a vízbiztonságnak a modern fogalmát. 1877-ben Wilson szabályrendszert dolgozott ki a csapat vízi labdajátékára, amelyet "vízi futballnak" nevezett.[1] Az első játék a bankok között zajlott Dee folyó évi Bon Accord Fesztiválon Aberdeen, Skócia. Zászlókat helyeztek el egymástól nyolc vagy tíz méter távolságra a parton, és a játékosok egy indiai gumiból készült puha labdát használtak, az úgynevezett a pulu. A játék a játéktér végétől a végéig birkózó mérkőzés volt, de népszerű volt a korszak vízi fesztiváljainak nézői körében. Wilson fejlesztette a sportot, míg a Baths Master a Arlington fürdőklub Glasgow-ban. 1885-ben a nagy-britanniai úszószövetség felismerte a játékot, amelyet ma hívnak Vízilabda, és megfogalmazott egy szabályrendszert, amely kibővült Wilson szabálykönyvében. Ezek végül a FINA nemzetközi szabályainak alapjává váltak, mivel a sport elterjedt Európában, Amerikában és Ausztráliában. "William Wilson (GBR)". ishof.org. ISHOF. http://www.lifesaving.org/society/history.htmA vízilabda alapjait William Wilson, skót újságíró és úszóedző fektette le 1877-ben. Ezt követően 1885-ben már önálló sportágként emlegették, és az 1908-as olimpián jelent meg először. Innentől kezdve számos gyerek kezdett el vízilabdázni a világon. Magyarországon hamar elterjedt sportág lett. A vízilabda mérkőzésen részt vevő csapatban a FINA által hozott szabály szerint, összesen tizenhárom játékos lehet, a medencében egyszerre azonban csak heten tartózkodhatnak. A medencetérben a két csapat, azaz a kétszer tizenhárom játékos, a két edző, egy bíró, a meccsre felügyelő bizottság, egy orvos és a csapatok saját masszőre tartózkodhat. A meccs harminckét perc tiszta játékidő, vagyis ha a meccs áll valami miatt, akkor ezalatt az óra sem jár. Az a csapat nyer, aki több gólt szerzett a játékidő alatt. 1899. július 30-án a Magyar Úszó Egylet úszóiból összeállított két csapat Siófokon lejátszotta az első nyilvános hazai vízilabda mérkőzést, amely 1:1-es döntetlent hozott. A modern vízilabda alapjait William Wilson skót újságíró és úszóedző fektette le 1877-ben, mikor az aberdeeni Bon Accord Festivalra úszótanoncainak kitalált és rögzített néhány alapszabályt egy általa vízifocinak nevezett csapatjátékhoz. Az első vízilabda meccs ezen a fesztiválon, a Dee folyó partján zajlott le. Magyarországon az osztrákok közvetítésével honosodott meg a vízilabda. 1899-ben július 30-án volt az első magyarországi nyilvános vízipóló mérkőzés Siófokon. A feljegyzések szerint a Sió-csatornában rendezett találkozón a MUE két együttese csapott össze, amely 1:1-es döntetlent hozott. A B csapatban játszott Gillemot Ferenc, a klub kiváló sportolója, a mérkőzést Lindner Ernő, a MAFC kitűnő úszója vezette. Ezzel a mérkőzéssel vette kezdetét Magyarországon a későbbiekben oly sok sikert hozó sportág, a vízilabda története. (MTI-vizipolo.hu) Oszd meg barátaiddal ezt a cikket! A feljegyzések szerint a modern vízilabda alapjait William Wilson skót újságíró, egyben úszóedző fektette le 1877-ben. Az ő jóvoltából az aberdeeni Bon Accord fesztiválon játszottak először "vízifoci-meccset", a szabályok az 1880-as évekre alakultak ki. Amerikában ezalatt a lovaspóló mintájára kezdték el játszani a játékot, innen ered a "water polo" kifejezés. Az amerikaiak egy hordón ülve, ütővel próbálták terelni a labdát. A hordó és az ütő kikerült végül a medencéből, de az ütés megmaradt. Nehéz elképzelni, hány főből állt egy csapat kerete, hogy egy bajnokság végén is ki tudjanak állni teljes létszámmal. 1885 óta önálló sportág a vízilabda, és a futballal egyetemben első csapatsportágként került be az olimpiai műsorba, már 1900-ban. Az 1904-es játékokat - ahol amerikai egyetemi csapatok küzdöttek egymás ellen - nem ismerik el hivatalosan. De 1908 óta a vízilabda - a csapatsportágak közül a legrégebb óta - folyamatosan ott van a nyári ötkarikás játékokon. A labdarúgás például 1932-ben érdeklődés híján kimaradt a műsorból. A vízilabdára visszatérve: 1904-ben játszották itthon az első bajnokságot. A sorozatot három hétvége alatt játszották le. A bajnokságot a Balaton UE nyerte, megelőzve a Postatakarékpénztár SE, a Budafok-Kistétény SE, valamint a Ferencváros csapatait. Olimpián Stockholmban indult el először a magyar válogatott. Ez a torna hat csapat részvételével zajlott, bonyolult lebonyolítási rend szerint. Jól mutatja a furcsaságát, hogy a bronzérmes belga csapat öt meccset játszott a torna során, az ötödik helyen végzett magyar csapat pedig csak kettőt. Amúgy az osztrákok és a belgák elleni találkozón is egy góllal kaptak ki a magyarok. A hat csapat először az aranyéremért játszott három párban ki-ki meccset, a három győztes pedig körbe játszott egymással, de mivel Nagy-Britannia mindkét ellenfelét legyőzte, a szigetországiak meg is nyerték az olimpiát. Ezután újabb csata indult az ezüstéremért, hasonló logika szerint. A maga 18 évével és 74 napjával a magyar Wenk János volt a torna legfiatalabb játékosa. az 1912-es stockholmi döntő - egyelőre a magyarok nélkül Az 1924-es párizsi játékokon indultunk második alkalommal. Itt már egyértelmű volt a lebonyolítás. Az első fordulóban a mieink Nagy-Britanniát győzték le 7-6-ra, aztán a későbbi ezüstérmes Belgium ellen elvéreztek. Mivel nem voltak helyosztók, az itt kiesett csapatok holtversenyben ötödikek lettek. 1928-ban már esélyesként utazott a Komjádi Béla vezette magyar válogatott. A Barta István, Halassy Olivér, Homonnai Márton, Ivády Sándor, Keserű Alajos, Keserű Ferenc, Vértesy József összetételű csapat a nyolcaddöntőben kezdett. A "fiúk" erődemonstrációt tartottak, 14-0-ra nyertek az argentinok ellen. A negyeddöntőben 5-0 ide az Egyesült Államok ellen, majd az elődöntőben a franciákat vertük 5-2-re. Következett az esélytelenebb németek elleni finálé, ahol 2-0-ra vezettek a mieink. Tisztára, mint a berni focidöntőben. És persze a vége is ugyanaz lett, ha nem is szám szerint. Németország egyenlített, majd hosszabbítás után nyert 5-2-re. Ez volt az első magyar olimpiai érem vízilabdában. 1932, Los Angeles. A nagy visszavágás éve és helyszíne. Az amszterdami ezüstösök közül mindenki ott volt a magyar pólócsapatban, kiegészülve Brody Györggyel, Németh Jánossal és Sárkány Miklóssal. A kapitány továbbra is Komjádi Béla. Öt csapat játszott, körmérkőzéses rendszerben, amely el is döntötte a torna végkimenetelét. A brazilokat sportszerűtlenségért kizárták, így az ő eredményeiket törölték. így készültek a magyar pólósok az 1932-es játékokra A mieink egyből lejátszották az amszterdami döntőt, ahol 6-2-re lemosták a németeket. Ezután már gólt sem kaptak a tornán. 18-0-s diadal következett a japánok ellen, majd 7-0 ide a házigazda Egyesült Államok ellen. 1932_es_los_angeles_i_olimpia_aranyermes_magyar_vizilabda_csapata.jpga csapat egy része - Ivády, Bródy, Vértesy, Németh, Homonnai, Keserű, Halassy A képen látható urak az első magyar olimpiai bajnok vízilabda-csapat egy részét alkotják. A jobb szélen látható Halassy Olivérnek hiányzik a bal lábszára. Akkoriban még nem volt paralimpia. A Los Angelesben 23 éves Halassy volt az első mozgássérült olimpikon. Nyolc éves korában kellett amputálni a lábszárát, miután megpróbált felugrani egy mozgó villamosra, de lecsúszott a lépcsőről. Tagja volt a berlini olimpián aranyat nyert csapatnak is, így kétszeres olimpiai bajnoknak mondhatta magát. 17 évesen amúgy folyami úszóbajnokságot nyert. Az 1931-es Eb-ről pedig két arannyal tért haza. Az egyiket természetesen vízilabdában, a másikat pedig 1500 méter gyorson szerezte. Halassy máig tisztázatlan körülmények között halt meg. 1946. szeptember 10-én kocsival haladt, amikor egy orosz katonai járőr hajtott elé. Halassy és társa valamiért vitatkozni kezdett az oroszokkal, akik mindkettőjüket agyonlőtték. A magyar férfi vízilabda-válogatott az amszterdami második helytől számítva 1980-ig mindig dobogón végzett. A kilenc aranyéremmel abszolút csúcstartó a válogatottunk. A szövetségi kapitányaink közül - három diadallal - Kemény Dénes áll az első helyen, megelőzve az 1952-ben és 1956-ban duplázó Rajki Bélát.