A Civil Jogász Bizottság helyzetértékelése és intézkedései
2007, szeptember 18 - 23:58
www.oktober23bizottsag.huÚgy
érezzük, hogy Magyarországon ismét fennáll az emberi jogok tömeges és
durva megsértésének közvetlen veszélye, ezért emberi jogvédő
szervezetként meg kell szólalnunk és a jogsértéseket, a totális
diktatúrákra jellemző állapotok kialakulását megelőző intézkedéseket
kell tennünk. Rövid helyzetértékelésünket követően megelőző
intézkedéseinket szeretnénk ismertetni a sajtóval, a magyar és a
nemzetközi nyilvánossággal. 1. Helyzetértékelés
Tavaly szeptember 17-én került nyilvánosságra a 2006.évi választásokat
meghatározó hazugságokat ismertető, az ország népének becsapását
leleplező, trágár hangú „őszödi beszéd”. Az utóbbiban a miniszterelnök
az MSZP országgyűlési képviselői előtt nyilvánvalóvá tette, hogy a
választásokat hazugságokkal nyerték meg, s az ígért baloldali
természetű, jóléti típusú program helyett egészen más szellemű,
neoliberális programot kívánnak megvalósítani, amelyre a választóktól
nem kaptak felhatalmazást. A jelenlévő országgyűlési képviselők –
esküjüket megszegve – tudomásul vették a bejelentést és azóta is aktívan
támogatják a választóik akaratát nem tükröző, az országot, az embereket
szinte elviselhetetlen helyzetbe hozó, s egyébként állandóan változó
„program” megvalósítását. A trágár hangú, felháborító tartalmú beszéd
megismerésekor sokezer ember vonult az utcára, kifejezve felháborodását,
tiltakozását. Az emberek utcára vonulásának oka tehát nem valamiféle
szélsőséges eszme, nem antiszemitizmus, fasizmus vagy randalírozási vágy
volt, hanem Gyurcsány Ferenc és pártja, frakciója magatartása. MINDEN
TOVÁBBI ESEMÉNY, SÉRÜLÉS, TRAGÉDIA ELSŐDLEGES OKOZÓJA TEHÁT GYURCSÁNY
FERENC VOLT VALAMINT AZ MSZP „ASSZISZTENSEI” VOLTAK, A JOG NYELVÉN
SZÓLVA ŐK ÁLLNAK AZ OKOZATOSSÁGI LÁNC ÉLÉN, MINDEN TOVÁBBI „OKOZAT”
KIVÁLTÓJAKÉNT. Hangsúlyozzuk: az utcán tiltakozó emberek
velükszületett emberi jogaikat gyakorolták: gyülekezési jogukat,
vélemény-nyilvánítási jogukat, szólásszabadságukat. Másnap, szeptember
18-án került sor az MTV ostromára. Ezt néhány tucat, a támogatókkal
együtt néhány száz ember valósította meg. Az épület és a rendőrök elleni
támadás igen rövid idő alatt megállítható lett volna, amennyiben a
helyszínre további rendőri erőket vezényelnek, erősítést küldenek. Ez
nem történt meg, noha a rendőrség vezetőin kívül az akkori rendészeti
miniszter és a miniszterelnök is (sőt, valószínűleg a kormány minden
tagja) látta a történéseket. A Rendőrségi Törvény értelmében a
kormánynak joga és kötelessége lett volna utasítást adni erősítés
vezénylésére, az életveszélybe került rendőrök és az objektum védelmére.
Sem ők, sem a rendőrségi vezetők nem tették meg ezt a lépést, magukra
hagyták a megtámadott rendőröket. A súlyos szakmai szabályszegéseket
részletesen feltárta az úgynevezett Ignácz jelentés. Meggyőződésünk
szerint az erősítés elmaradása szándékos mulasztás volt. Ennek
eredményeként a közelben tartózkodó, elkeseredett és frusztrált,
bajtársaiknak segítséget nyújtani kívánó, de abban szándékosan
megakadályozott rendőrök közvetlenül, az ország többi rendőre pedig a
televízión át végignézte, hogyan bántalmazzák bajtársaikat a támadók. A
jól ismert harcászati stratégia („nézesd végig alárendeltjeiddel a
bajtársaik szenvedését”) eredményeként a magyar rendőrök jelentős része
olyan mértékű felháborodást érzett a randalírozókkal szemben, hogy ettől
kezdve kész volt a jogszabályok és szakmai szabályok megsértésére,
magából kivetkőzve a védtelen tömegek elleni brutális támadások
sorozatára. A manipulativ tájékoztatás összemosta a néhány tucat,
legfeljebb néhány száz erőszakos elemet a Gyurcsán kormány ellen
tűntető, az emberi jogaikkal élő tízezrekkel. A rendőri erők jelentős
része ettől kezdve minden tüntetőben azokat látta, akik bajtársaikat
megtámadták, durván bántalmazták. További intézkedéseiket a bosszúvágy, a
leszámolás vágya motiválta, mind szeptember 19-21 között, mind október
23-án. A le nem állított, mesterségesen, szándékos mulasztással
„kibontakozni hagyott” MTV ostrom képei bejárták az országot és a
világot. Sikerült összemosni a kisszámú erőszakoskodót a tiltakozók
hatalmas tömegével, sikerült veszedelmes, erőszakos, szélsőséges
elemként beállítani mindenkit, aki a gyurcsányi hazugságok, az ország
„megvezetése” ellen tiltakozni mert. A gyülekezési szabadság, a
véleménynyilvánítási és szólásszabadság gyakorlása a kormány és a sajtó
egy része manipuációinak eredményeként ab ovo veszedelmes
tevékenységként került beállításra. Ez a hazug, aljas megközelítés mind a
mai napig tart, a manipulativ kommunikáció folytatódik, s az emberi
jogok csorbításának, az állampolgárok „összeugrasztásának” és
megfélemlítésének aljas céljait szolgálja. A hosszú távú cél pedig nem
más, mint a választók akaratával szembenálló, az országot tönkretévő
kormány-program keresztülvitele, a tiltakozásukban, emberi jogaik
gyakorlásában akadályozott, megfélemlített állampolgárok tehetetlensége
és tétlensége mellett. Szeptember 19-én és 20-án éjjel valóságos
embervadászat folyt a fővárosban, a bosszúra szomjas, manipulált és
kihasznált rendőrök tömeges brutalitást és önkényes őrizetbevételeket
valósítottak meg. Október 23-án – ma már a rendőrség hivatalos un Papp
jelentése által is bizonyítottan – másodpercekkel a legnagyobb ellenzéki
párt ünnepi nagygyűlésének végét követően csapaterős támadás, könnygáz,
gumilövedék bevetése, majd lovasrendőri roham és kardlapozás kezdődött a
békés ünneplők tömegeivel szemben. Pánik és halálfélelem uralkodott el
az embereken, nagyszámú súlyos sérülés történt, egyebek mellett 14
ember szenvedett szemsérülést. A tömeges rendőri brutalitás elszenvedői
ellen koncepciós büntetőeljárások sorozata indult el, ezek keretében a
fogvatartottakat ÁVÓ-s módszerekkel kínozták a börtönben. Gyurcsány
Ferenc kormányfő a rendőrség magatartását mindvégig helyesnek, sőt
példamutatónak ítélte meg. A szeptemberi és októberi események között az
Országgyűlés Emberi Jogi Bizottsága megkísérelte feltárni a tényeket és
tisztázni a felelősséget. A kísérlet a kormánypárti résztvevők
ellenállása miatt kudarcba fulladt. Gyurcsány Ferenc és a kormány
jogsértésekre, kínzásra és embertelenségre bíztató magatartása mellett a
kormánypárti országgyűlési képviselők magatartása, a tényfeltárás
megakadályozása is szoros okozati összefüggésben áll azzal, hogy a
tavaly október 23-i tömeges tragédia megtörténhetett. Amennyiben a
vázolt eseménysor véletlenszerű lett volna (s nem egy aljas forgatókönyv
szerint valósult volna meg), logikus lett volna az események és a
felelősségi viszonyok alapos feltárása, a felelősök megbüntetése, az
áldozatok azonnali kárpótlása s a tőlük történő bocsánatkérés. Ezzel
szemben Gyurcsány Ferenc mind a mai napig az áldozatokat hibáztatja, s
saját maga helyett az emberi jogaikat gyakorló tömegeket okolja a
tragikus történésekért. Ebből egyenesen következik, hogy – kormányának
tagjaival és a kormánypárti országgyűlési képviselők aktív
közreműködésével - bármikor kész lenne újra hasonló tömeges emberi
jogsértések elkövetésére, elkövettetésére. 2. A CJB intézkedései az emberi jogok védelmében
A, Nemzetközi emberi jogi megfigyelő szolgálat szervezése, a
nagykövetségek értesítése az emberi jogokra leselkedő veszélyről,
kapcsolattartás a külföldi sajtóval B, Felhívjuk és felkérjük a kormány
tagjait, valamint a kormánypárti országgyűlési képviselőket, hogy
figyelmeztessék a miniszterelnököt: Magyarország az Európai Unió
tagállama, demokratikus jogállam, ahol az emberi jogok gyakorlóit
védelem és nem fenyegetés illeti. Tegyenek meg mindent annak érdekében,
hogy a tavaly őszi tömeges emberi jogsértések ne ismétlődhessenek meg!
Fontos, hogy tisztában legyenek vele: nem asszisztálhatnak egy
diktatórikus rendszer kialakulásához, kötelesek felemelni a szavukat a
fenyegetések és a jogsértések ellen, kötelesek biztosítani az Alkotmány
és nemzetközi emberi jogi egyezményeink maradéktalan érvényesülését
Magyarországon. C, Kérjük a rendőrségi vezetőket, hogy az Alkotmány
rendelkezéseit, az irányadó nemzetközi emberi jogi egyezményeket
maradéktalanul tartsák és tartassák be, a Rendőrségi Törvény és
Szolgálati szabályzat rendelkezéseit az Alkotmány és az emberi jogok
keretei között értelmezzék és alkalmazzák. A jogsértő „felsőbb utasítás”
teljesítését tagadják meg. Kérjük, hogy alaposan tanulmányozzák a
Strassbourgi Európai Emberi Jogi Bíróságnak a gyülekezési jogról szóló
döntéseit, amelyek tartalma a Magyar Államra kötelező. Fordítsanak
különös figyelmet a Bukta és társai contra Magyarország döntésre,
amelyben (nemrégiben) megállapítást nyert, hogy pusztán a bejelentés
elmulasztása miatt egy egyébként békés tüntetés feloszlatása nem
tekinthető jogszerűnek. KÉRJÜK, hogy az MTI útján kiadott, szinte
kizárólag az állampolgári jogok korlátait taglaló jogszabályi
összefoglalót egészítsék ki e döntés közzétételével. D, Kérünk minden
magyar rendőrt, hogy – bárhogyan is alakulnak az események – a
bűncselekményt megvalósító parancsot tagadják meg! Nagy örömünkre
szolgál, hogy sajtótájékoztatónkat a Tettrekész Magyar Rendőrség
Szakszervezetének képviselőivel együtt tarthatjuk, akik személyesen
szólnak kollégáikhoz, bajtársaikhoz. E, Kérjük az
igazságszolgáltatásban dolgozó jogász kollégáinkat (ügyészeket, bírókat
és ügyvédeket), hogy – bármiképpen is alakulnak az események – mindig az
Alkotmánynak, a vonatkozó jogszabályoknak és hivatásbeli esküjüknek
megfelelően járjanak el, s őrködjenek a jogállamiság, az emberi jogok
felett. Sajnálattal emlékezünk arra a tényre, hogy a tavaly őszi
események során az emberi jogok tömeges megsértésében az
igazságszolgáltatás is kivette a részét, amikor - egyebek mellett-
nagyszámú előzetes letartóztatás elrendelésére került sor, amely
döntések 90%-ban indokolatlanok illetve törvénysértőek voltak a
felülbírálat során megállapítottak szerint. Statáriális jellegű, a
jogszabályokat durván sértő eljárásokban súlyos büntetések kiszabására
került sor. Megdöbbenve olvastuk a Vasárnapi Hírek tegnapi számának
első oldalán a Súlyos ítéletek várhatók című cikkben egyebek mellett a
következőket: „ Megbízható forrásból úgy értesült a Vasárnapi Hírek,
hogy (…) az elkövetkező időszakban a pár tucat megvádolt randalírozó
kifejezetten súlyos, többéves börtönbüntetéssel is járható ítéletekre
számíthat…” Megdöbbentőnek tartjuk a megkerülhetetlen következtetést: az
igazságszolgáltatás függetlensége ismét közvetlen veszélybe kerülhet.
Magyarázatot várunk a nyilvánosság számára az OIT részéről a felhívott
sajtóértesülésre. Kérjük ügyvéd kollégáinkat, hogy amennyiben ismét az
emberi jogok durva és tömeges megsértéséről szereznek tudomást,
haladéktalanul értesítsék a sajtó útján a nyilvánosságot. F, Felhívjuk a
magyar állampolgárok figyelmét, hogy – minden fenyegetőzés,
megfélemlítés ellenére - az Alkotmány biztosítja és védi az emberi
jogok, így a gyülekezési jog és a véleménynyilvánítási szabadság
gyakorlását. Testvérszervezetünk, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány
(Szolgálat) a mai naptól jogvédő ügyeletet tart a következő számon: NJA szám: telefon: 06/30-54-94-167 Amennyiben
bárkit emberi jogi sérelem ér (például rendőri brutalitás, önkényes
őrizetbevétel), lépjen kapcsolatba az ügyelettel, kérjen jogvédelmet!
G, Kérjük a sajtó munkatársait, hogy maradéktalanul tartsák be és
gyakorolják a hatalom feletti ellenőrző szerepüket, az emberi jogok, a
demokrácia és a jogállamiság felett – minden lehetséges módon
őrködjenek. Köszönjük, hogy a sajtó munkatársai kitüntető figyelmükkel
kísérik a Civil Jogász Bizottság tevékenységét! 2007. szeptember 17. Civil Jogász Bizottság
Kapcsolódó cikkek:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése