Fókusz - A gazdasági jogalkotás hatása a reálfolyamatokra
Nyertesek és vesztesek. A magyar egykulcsos adóreform vizsgálata mikroszimulációs módszerrel
PhD-hallgató, Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Doktori Iskola
Virovácz Péter
tudományos munkatárs, Századvég Gazdaságkutató Zrt.
Megjelenés: Pénzügyi Szemle 2013/4 (p. 385-400.)
Összefoglaló:
Tanulmányunkban a 2011-es jövedelemadó-bevallásokat tartalmazó adatbázis
felhasználásával azt vizsgáljuk meg, hogy a személyi jövedelemadózásban
2010 és 2013 között végrehajtott adóreform miként változtatta meg az
egyes társadalmi csoportok adóterhelését, illetve, hogy mindez mit
jelent az államháztartás szempontjából. Statikus jellegű
mikroszimulációs elemzésünk a pozitív közgazdaságtan logikáját követi.
Vizsgálatainkból kirajzolódik, hogy az adóreform összességében évi 444
milliárd forinttal
csökkentette az állam bevételeit. Az összeg 74 százaléka a két legmagasabb jövedelmi tizedhez tartozó gyermektelen állampolgárok nettó jövedelmét növeli. Bár a három vagy több gyermeket nevelők 63 százaléka az adóreform nyertesének számít, az alsó hat jövedelemi tizedhez tartozó sokgyerekes adózók adókötelezettsége nem csökkent érdemben. Összességében tehát a jövedelem és gyerekszám közül elsősorban az előbbi befolyásolta, hogy az adóreform következtében miként változott a magánszemélyek adókötelezettsége. Az adókulcs esetleges 9 százalékra való mérséklése 44 százalékkal csökkentené tovább a költségvetés szja-bevételeit, ami
a 2011-es adatokon számítva további évi 522 milliárd forint adókiengedést jelent.
csökkentette az állam bevételeit. Az összeg 74 százaléka a két legmagasabb jövedelmi tizedhez tartozó gyermektelen állampolgárok nettó jövedelmét növeli. Bár a három vagy több gyermeket nevelők 63 százaléka az adóreform nyertesének számít, az alsó hat jövedelemi tizedhez tartozó sokgyerekes adózók adókötelezettsége nem csökkent érdemben. Összességében tehát a jövedelem és gyerekszám közül elsősorban az előbbi befolyásolta, hogy az adóreform következtében miként változott a magánszemélyek adókötelezettsége. Az adókulcs esetleges 9 százalékra való mérséklése 44 százalékkal csökkentené tovább a költségvetés szja-bevételeit, ami
a 2011-es adatokon számítva további évi 522 milliárd forint adókiengedést jelent.
Kulcsszavak: személyi jövedelemadó, mikroszimuláció, költségvetés, újraelosztás, egykulcsos jövedelemadó
Journal of Economic Literature (JEL) kód: H23, H24, I38, D31
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése