Csányi Sándor (bankár)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csányi Sándor (Jászárokszállás, 1953. március 20. –) magyar közgazdász, bankár, üzletember. A rendszerváltás előtt a Pénzügyminisztérium munkatársa volt, majd a bankszektorban helyezkedett el. 1992-től az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. Magyarország egyik leggazdagabb emberének számít. 2010. július 6-a óta a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke.[1]
Banktevékenységén túl 1998-ban rövid ideig a Malév felügyelőbizottságának elnöke volt, később az Europay (1998-től), a Tiszamenti Vegyiművek Rt. (1998–1999), a Matáv Rt. (2000–2003) igazgatótanácsának tagja volt. Emellett több éven át a Mol Rt. igazgatóságának alelnöke. 1997 és 2000 között a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint 2002 és 2008 között a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke volt. 2002-ben a Vállalkozók Országos Szövetsége társelnökévé választották. 2003-tól a Prima Primissima-díj kuratóriumának elnöke. 2004-ben a Nyugat-magyarországi Egyetem címzetes egyetemi tanárává avatta. 2010-ben a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökévé választották.
2013 júliusában váratlanul eladta a birtokában lévő OTP értékpapírok legnagyobb részét 7,8 milliárd forint értékben, jelképesen csak tízezret tartott meg belőlük, ezzel a tranzakcióval Csányi 1,6 milliárdos bevételre tett szert. Az eladás hatására kisebb pánik tört ki a tőzsdén, az OTP és egyéb részvények is vesztettek értékükből. Mint kiderült, az OTP más vezetői is eladtak a birtokukban lévő OTP részvényekből, de messze Csányié volt legnagyobb eladás, mindezek pedig azzal a negatív üzenettel bírtak az üzleti élet szereplői felé, hogy nem várható növekedés. Az OTP Bank úgy nyilatkozott, hogy Csányi az agrár és élelmiszer ipari beruházásai fejlesztésére szánja az átcsoportosított vagyont. A lépés mögött többen a második Orbán-kormány devizahitel-szerződésekkel kapcsolatos utólagos módosításait, a hitelesek mentőcsomagját és a bankadót vélték indoknak, mely az OTP nyereségeinek jelentős részét elviheti. Szóba került, hogy Csányi egészségügyi okok miatt vissza akar vonulni egy korábbi szívműtétre hivatkozva, de Csányi, habár a műtétet megerősítette, cáfolta, hogy vissza akarna vonulni az üzleti élettől. Mindezt sok mással együtt pár nappal később egy sajtótájékoztatón nyilatkozta, ahol megerősítette, hogy valóban az agrár és élelmiszer ipari érdekeltségeihez volt szüksége az eladásból származó pénzre.[2][3][4]
Tartalomjegyzék
Életpályája
Tizennégy éves koráig szülővárosában lakott, ezt követően a budapesti I. István Közgazdasági Szakközépiskola (jelenleg: Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium) tanulója lett. 1971-ben érettségizett, majd felvették a Pénzügyi és Számviteli Főiskolára (PSZF). Főiskolai tanulmányai alatt a középiskolájának éjszakai kollégiumi nevelőtanára volt. 1974-ben szerzett főiskolai diplomát. Ennek megszerzése után először a Pénzügyminisztérium bevételi főigazgatóságán, majd a minisztérium titkárságon dolgozott 1983-ig. Közben elkezdte a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy szakát, ahol 1980-ban szerzett diplomát, majd egyetemi doktori címet szerzett. Disszertációja a Lakossági hitelezés és betétgyűjtés alakulása, továbbfejlesztésének lehetőségei címet viselte. 1983-ban a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumba került mint osztályvezető, ami alacsonyabb beosztást, de szolgálati lakást jelentett. 1986-ban a Magyar Hitelbank főosztályvezetője, majd 1989-től az Országos Kereskedelmi és Hitelbank stratégiai vezérigazgató-helyettese lett. 1991-ben Csepi Lajos, az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) akkori vezérigazgatója felkérte Csányit a Budapest Bank (BB) elnök-vezérigazgatói posztjára. Csányi elfogadta a felkérést, később azonban pályázati úton kívánták betölteni a tisztséget. Csányi ekkor közölte, hogy nem pályázik, ekkor arra kérték, hogy egy önéletrajzot adjon be, de ezt sem tette meg. 1992-ben a OTP Bank Rt. elnök-vezérigazgatójává nevezték ki. Először átalakította a bank vezetését, majd a privatizáció után is megtarthatta tisztségét és jelentős tulajdonrészt szerzett a vállalatban. A bank később kiterjedt a környező országokra is, így pl. Szerbiába és Romániába. 1997 és 2008 között a Magyar Bankszövetség elnökségi tagja volt.Banktevékenységén túl 1998-ban rövid ideig a Malév felügyelőbizottságának elnöke volt, később az Europay (1998-től), a Tiszamenti Vegyiművek Rt. (1998–1999), a Matáv Rt. (2000–2003) igazgatótanácsának tagja volt. Emellett több éven át a Mol Rt. igazgatóságának alelnöke. 1997 és 2000 között a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint 2002 és 2008 között a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke volt. 2002-ben a Vállalkozók Országos Szövetsége társelnökévé választották. 2003-tól a Prima Primissima-díj kuratóriumának elnöke. 2004-ben a Nyugat-magyarországi Egyetem címzetes egyetemi tanárává avatta. 2010-ben a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökévé választották.
Befektetései
Befektetési portfóliója az elmúlt egy évtizedben egyre terebélyesedett: a borászattól, a hús- és tejipartól az ingatlanokon át a telekommunikációig számos vállalatot vett, és működtet. 2004-ben 75%-os tulajdont vásárolt a Magyar Lőszergyártó Rt-ben, 2005 januárjában százszázalékos tulajdonosa lett a légijármű-kölcsönzéssel, illetve nem menetrendszerű légi szállítással foglalkozó Alexand-Air Kft.-nek. Nathaniel Rothschilddel 2005 augusztusában megvásárolta a Demján Sándor vezette Trigánit 25%-os tulajdonhányadát. Tulajdonában van a Sole-Mizo Zrt., a Délhús és más élelmiszer-ipari vállalatok is.2013 júliusában váratlanul eladta a birtokában lévő OTP értékpapírok legnagyobb részét 7,8 milliárd forint értékben, jelképesen csak tízezret tartott meg belőlük, ezzel a tranzakcióval Csányi 1,6 milliárdos bevételre tett szert. Az eladás hatására kisebb pánik tört ki a tőzsdén, az OTP és egyéb részvények is vesztettek értékükből. Mint kiderült, az OTP más vezetői is eladtak a birtokukban lévő OTP részvényekből, de messze Csányié volt legnagyobb eladás, mindezek pedig azzal a negatív üzenettel bírtak az üzleti élet szereplői felé, hogy nem várható növekedés. Az OTP Bank úgy nyilatkozott, hogy Csányi az agrár és élelmiszer ipari beruházásai fejlesztésére szánja az átcsoportosított vagyont. A lépés mögött többen a második Orbán-kormány devizahitel-szerződésekkel kapcsolatos utólagos módosításait, a hitelesek mentőcsomagját és a bankadót vélték indoknak, mely az OTP nyereségeinek jelentős részét elviheti. Szóba került, hogy Csányi egészségügyi okok miatt vissza akar vonulni egy korábbi szívműtétre hivatkozva, de Csányi, habár a műtétet megerősítette, cáfolta, hogy vissza akarna vonulni az üzleti élettől. Mindezt sok mással együtt pár nappal később egy sajtótájékoztatón nyilatkozta, ahol megerősítette, hogy valóban az agrár és élelmiszer ipari érdekeltségeihez volt szüksége az eladásból származó pénzre.[2][3][4]
Családja
Édesapja Csányi József, a jászárokszállási tsz mezőőre, édesanyja Ballagó Amália, a háziipari szövetkezetben fonalhajtó volt. Két fiútestvére van. Szülei méhészkedéssel és háztáji cukorrépa-termesztéssel foglalkoztak. Csányi nős, második felesége Csányi (Kári) Erika. Öt gyermek édesapja.Díjai, elismerései
- Közép-Európa tíz legjobb vállalatirányítója (Wall Street Journal Europe, 1999)
- Az év vállalkozója (2000)
- Az év üzletembere (2004)
- Mercur díj (2005)
- Wahrmann Mór-érem (2006)
- Kármán Tódor-díj (2007)
- Báthory-díj (2007)
Jegyzetek
- Jump up ↑ „Csányi új stadiont építene a Puskás helyén”, sportgeza.hu, 2010. július 6. (Hozzáférés ideje: 2010. július 6.)
- Jump up ↑ Csányi Sándor az OTP-ből az agráriumba viszi a pénzét, nol.hu, 2013. július 19.
- Jump up ↑ Itt a válasz: ezért adott el Csányi 8 milliárdért OTP-t, Portfolio.hu, 2013. július 19.]
- Jump up ↑ Csányi nem mond le, Magyarhírlap.hu, 2013. július 24.
Források
- MTI Ki kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest 2008, 202. old. ISSN 1787-288X
- Bemutató cikk a Magyar Narancs honlapján
- Rövid életrajz az OTP honlapján
- Kis Oligarchatározó: Csányi Sándor
Külső hivatkozások
- Így néz ki a leggazdagabb magyar cégbirodalma – Napi Gazdaság, 2013. május 4.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése