70 éves lett május 14-én az egyik leggazdagabb magyar, Demján Sándor, aki Etyekre költözött székely családban nőtt fel, és vagyonának 95 százalékát hagyja a szegényekre.
Demján Sándor szülei - több székely családdal együtt - 1940-ben költöztek a Szatmár megyei Börvelybe. Édesapját nem ismerte, mert a második világháborúban életét vesztette. 1944-ben édesanyja három gyermekével Magyarországra, Etyekre költözött.
A milliárdos nehéz körülmények között nőtt fel. Édesanyja árvaházba adta, hogy szülésznőnek tanulhasson, és ahol a gyermek Demján Sándor vizet hordott. Azonban egy lelkiismeretes tanító segítette, hogy ne maradjon le a tanulásban a munka miatt.
Részben emiatt jelentette be 2012-ben, hogy vagyonának 95 százalékát a szegényekre, míg a maradék 5 százalékot családjára hagyja.

Demján a legnépszerűbb magyar gazdag

Az mfor.hu közönségszavazásán 2004-ben is 2005-ben is az első helyen végzett Demján Sándor arra a kérdésünkre, hogy ki a társadalom szempontjából leghasznosabb magyar nábob. A 2005-ben vele készült interjúnkban Demján kijelentette, hogy a gazdagok pénze nélkül nincs felemelkedés és a modern kapitalizmus életképes. Ugyanakkor számos igazságtalansága van, és Soros György barátjával vállvetve bírálják a létező kapitalizmus vadhajtásait.
Azt is sérelmezte, hogy hat diplomásra jut egy szakmunkás, vagyis ahogy ő fogalmazott, hat okosra egy szorgalmas. "Milyen ország az, ahol többen jelentkeznek pszichológusnak, mint mérnöknek?" - tette fel a kérdést.
Érdemes elolvasni az akkor vele készült interjúnkat, hiszen számos olyan érvet már 2005-ben megfogalmazott Demján, ami a mostani kormánydöntésekben visszaköszönt.
Szintén Demján Sándorral indult el szerkesztőségünk egy korábbi sorozata, az Mfor-staféta, ahol a milliárdos már 2006-ban kifejtette, a kis és középvállalkozói rétegnek 1500-2000 milliárd forint hitelre lenne szüksége állami garanciával.

Ösztöndíjtól az első kereskedelmi bankig
Demján Sándor a nehéz gyermekkor ellenére, vagy éppen amiatt komolyan vette a tanulmányait, és a Fogyasztói Szövetkezetek Országos Szövetségének (Szövosz) ösztöndíjasaként 1965-ben diplomát szerzett a budapesti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán. Az iskolai évek után a Gárdonyi ÁFÉSZ-nál helyezkedett el, egyre magasabb pozíciókban jutott (1965–1966), majd a Bicskei ÁFÉSZ elnökhelyettese (1966–1968), később a Gorsium ÁFÉSZ elnöke lett (1968–1973).
1973 és 1986 között a Skála szövetkezeti közös vállalatnak volt a vezérigazgatója.
Demján Sándor, a Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház igazgatója (a képen balra) bemutatja az új áruházat a párt- és állami vezetőknek. Középen Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Jobb oldalt Szurdi István belkereskedelmi miniszter.
1987-ben megalapította az ország első kereskedelmi bankját. A Magyar Hitelbank egymilliárd dollárt áramoltatott az országba.
Plázát épített pláza után 1990-től a Közép-európai Fejlesztési Társaság, 1991-től a Közép-európai Beruházási Társaság vezérigazgatója volt. 1996-ban megnyitotta a Bank Centert, a Gránit Pólus Rt.-t és a Pólus Centert. 1996–tól az általa létrehozott TriGránit Fejlesztési Zrt. elnöke.
1999-ben megnyitotta a Nyugati Városközpontot, ismertebb nevén a WestEnd City Centert, ezt követte 2000-ben a Pólus City Center (Pozsony), majd 2005-ben a Silesia City Center Katowice városában, Lengyelországban.

Unja a főnökét? Elege van a munkatársaiból? Váltana? Nézze meg a lehetőségeket! (X)

Demján Sándor ügyvezető elnöke az egyik legnagyobb magyar munkáltatói szervezetnek, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ), valamint elnöke a takarékszövetkezetek érdekvédelmi szervezetének, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetségnek (OTSZ).
Demján az utolsó, 2013-as Leggazdagabbak listáján az 5. helyet foglalta el, mivel vagyona 15 milliárd forinttal kevesebbet ér, mint 2012-ben.

Saját díjat alapított
Nevéhez fűződik a 2003-ban alapított Prima Primissima díj. 2003-ban Demján Sándor a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) támogatásával Prima Primissima díj elnevezéssel díjat alapított, melynek célja a magyar értelmiség eredményeink megőrzése, a hazai tudomány, művészet és kultúra fejlesztésének erősítése.

Demján Sándor az 1980-as években átad egy üzemet. Fotó: MTI

Felismerve személyes részvételének szükségességét a jótékonysági tevékenységek terén, útjára indította a Demján Sándor Alapítványt is. 15 éves fennállása alatt a szervezet számos olyan eseményt, szervezetet, személyt támogatott, akik, illetve amelyek a magyar kultúrát, oktatást, sportot és művészetet segítették. 2006-ban az Alapítvány egy 32 millió eurós ösztöndíjat hozott létre, amely a magyar közoktatás fejlesztését szolgálja.
A kínai többet tud
2012-ben a Világgazdaság A növekedés feltételei című konferenciáján Demján Sándor azt mondta, hogy tömeges selejtgyártást végeztek az egyetemek Magyarországon, a kínai fiatal tudása magasabb, mint a magyaré. Demján meglátása szerint nem szabadna olyan tudósokat képezni, akik például a bogarak életét kutatják.
Maga a történelem
Demján Sándor aktívan jelen volt Magyarország elmúlt 30 évének történelmében. Kádár Jánostól kezdve Horn Gyulán és Gyurcsány Ferencen át Orbán Viktorig minden vezető mellett megtalálta az utat a siker felé. A megannyi nevezetes építmény, intézmény, díj kapcsolódik nevéhez. Vajon gondolt-e arra az egykori árvaházi vízhordó, hogy mire fogja vinni?
Kitüntetései:

• Állami Díj – A szövetkezeti kereskedelem fejlesztése, korszerű kereskedelemhálózat kiépítése terén végzett munkájáért (1980)
• Az Év Embere Magyarországon (1986)
• Szövosz-díj
• Év Menedzsere Magyarországon (1988)
• Év Vállalkozója Magyarországon (1996)
• Planetáris Tudat – Magyar Üzleti Díj (1996)
• Aschner Lipót-díj (1997)
• Etyek község díszpolgára (1997)
• Évtized Legbefolyásosabb Üzletembere (2000)
• Budapest XV. kerületének díszpolgára (2001)
• Az Év Legsikeresebb Ingatlanos Személyisége (2002)
• A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Díszpolgára (2003)
• Budapest VI. kerületének díszpolgára (2003)
• Budapest díszpolgára (2003)
• Kiemelkedő Vállalkozói Tettért – pozsonyi főpolgármesteri kitüntetés (2004)
• Wahrmann Mór-érem - MTA kitüntetése (2005)
• Szövetkezetért Életút - ÁFEOSZ kitüntetése (2005)
• Arany Medál Díj – a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara kitüntetése (2005)
• Az Év Üzletembere 2005 – az Ernst and Young nemzetközi tanácsadó cég díja (2006)
• KKE Életmű Fő díj - Wall Street Journal által szponzorált KKE-i Ingatlan Minőségi Díjátadó Gála kitüntetése (2006)
• Kármán Tódor-díj a magyar oktatás kiemelkedő támogatásáért (2007)
• Alekszander Nyevszkij Szent Fejedelem Érdemrend (első fokozat) (2008)
• Műegyetem díszpolgára (2010)
• Miskolci Egyetem díszpolgára (2011)
• Corvinus Egyetem Maecenas Universitatis Corvinianae díj (2011)
• Encs díszpolgára (2012)
• Resource Property Awards életműdíja (2012)
• A Magyar Érdemrend nagykeresztje (2013)

mfor.hu