Így „schmittel” a Fidesz a Jobbik programjából

2012, május 3 - 18:55

• Friss hírek
• Vezércikk

A barikad.hu csokorba szedte azokat a fontosabb jobbikos kezdeményezéseket, amelyeket a fülkeforradalmi kormány valamilyen formában megvalósított. A végeredmény ismeretében elmondható, hogy a legtöbb esetben mindenki jobban járt volna, ha a kivitelezést az ötletgazdára bízták volna.

"A Jobbik kottájából játszik a Fidesz" – olvasható a Népszava egy áprilisi összeállításában. A szélsőbaloldali napilap szörnyülködve állapítja meg, hogy a kormány a Jobbik szavazóinak átcsábítása céljából adott állampolgárságot a határon túli magyaroknak, vizsgálta felül a 2006. őszi eseményeket, sújtotta különadóval a bankokat és a multinacionális cégeket, valamint távolíttatta el a Károlyi-szobrot.

Portálunk saját összeállítást készített az elmúlt két év legnagyobb fideszes lenyúlásairól és azok fröccsöntött formában való piacra dobásáról.

Elszámoltatás és Szent Korona-tan

A sort illik az alkotmánnyal kezdeni. A Jobbik a kukába dobta volna a rákosista 1949. évi XX. törvényt, és a Szent Korona-tanra alapuló új alaptörvényt alkotott volna, amely részben meg is valósult, bár a 2012. január 1-jétől életbe lépett új Alaptörvény nem ismeri el a Szent Korona-tan részét képező sarkalatos törvények jogfolytonosságát, csak utal rá. Ennek egyik kellemetlen mellékhatása, hogy a magyar termőföld és ivóvízkészlet 2014-től szabad prédájává válik a nyugati befektetőknek, a Jobbik nem is szavazta meg a törvényt.

A Jobbik a választások előtt hangosan követelte az országot tönkretevő politikusbűnözők elszámoltatását, valamint a 2006. őszi rendőri brutalitás felelőseinek rács mögé zárását. A posztkommunista elit elszámoltatásáért a kormány nem hogy nem tett érdemben semmit, de meg is akadályozta, hogy napirendre vegyék az ellenzéki párt törvénymódosítóját, amely kizárta volna a közéletből az állampárti időkben vezető politikai tisztséget betöltőket. A 2006. őszi eseményekről ugyan elkészült a Balsai István-féle jelentés, ám a felelősök továbbra sincsenek rács mögött, sőt, több akkori rebiszes vezetőt magas beosztásban foglalkoztat a kormány. (A rendőrterrort levezénylő Dobozi József REBISZ főparancsnokot a Köztársasági Őrezred parancsnokának nevezték ki, a Készenléti Rendőrség 2007-2010 közötti vezetője, Papp Károly pedig jelenleg a Belügyminisztérium helyettes államtitkára.)

Az elszámoltatással ellentétben a politikusi álláshalmozás terén a kormány a tettek mezejére lépett. 2014-től törvény fogja előírni azt, amit jelenleg csak a Jobbik belső szabályzata rögzít, vagyis hogy egy személy nem lehet egyszerre országgyűlési és önkormányzati képviselő, illetve településvezető. Sőt, ezen túlmenve a politikusok számára – néhány tudományos és művészeti foglalkozást leszámítva – minden más kereső tevékenység tiltott lesz.

Bankadó és közmunkaprogram

A Jobbik programjában hangsúlyos szerepet kapott a pénzintézetekre, illetve multinacionális cégekre kivetett adó, melyet a nemzeti radikális párt a hazai kis- és közepes vállalkozások megsegítésére fordított volna. A kormány be is vezetette a nagy nemzetközi felháborodást kiváltó (egyébként inkább jelképes mértékű) bank-, illetve multiadót, amivel csak három apróbb probléma volt: három éves átmeneti periódusra szólt, az összeget a bankok tovább terhelték az ügyfelekre, és nem a kkv-k megerősítésére fordították.

Hasonlóképp jobbikos felvetés volt a magánnyugdíjpénztárak kiskirályságának felszámolása, Vonáék azonban nem az IMF békekölcsöneinek finanszírozására, hanem a hazai húzóágazatok felpörgetésére fordították volna az állampolgárok megtakarításait.

A családi adózás régóta kívánatosnak tartott bevezetése is visszásra sikerült. Miközben érezhető fizetésemelkedést csak az eddig is tehetős, többgyermekes családok könyvelhettek el, az alsó- és középosztályok keresete érdemben alig változott, sőt, sok esetben csökkent is. Az adókedvezmények ráadásul csak a harmadik gyermeknél „ugranak” nagyot, miközben a legtöbb fiatal pártnak az első gyermek vállalása (és eltartása) jelenti a legnagyobb kihívást.

A családi adózás és a fiatalok kedvezményes lakáshoz juttatása mellett a Jobbik a devizahitel-csapdába került emberek megsegítésére is programot dolgozott ki, amely szerint a hitelek forintosítása révén keletkező árfolyamkülönbségeket a bankokra terhelték volna. A kormánynak mindebből annyit sikerült megvalósítania, hogy a bajban lévők kérvényezhetik hitelük ötéves befagyasztását, az uzsorakamat eltörlése azonban a bankok lobbija miatt szóba sem jött, csupán a kamatos kamat egy részét vállalják (?) majd magukra a hitelintézetek.

Állami közmunkaprogramok, segélyezés szigorítása, szociális kártya, harmadik gyermek utáni adókedvezmények – ezek voltak a jobbik szociális és foglalkoztatáspolitikai programjának sarokpontjai. Ami ezekből megvalósult: költségvetési fedezet nélküli, koncepciótlan, statisztikát kozmetikázó közmunkák; a dolgozni akaró, de munkát nem találó magyarok és az életvitelforma szerűen élősködő cigányok egyforma büntetése az államilag támogatott álláskeresési idő csökkentése révén; az alkalmazottakat védő Munka törvénykönyve helyett hosszabbított próbaidőt és könnyített kirúgásokat tartalmazó „Tesco törvénykönyve”. Nemrégiben felmerült a segélyek Erzsébet utalványban folyósítása, amely akár a szociális kártya megvalósítása is lehetne, ha azzal – a Jobbik eredeti javaslatának megfelelően – nem csak a CBA-ban és a Tescóban lehetne vásárolni, hanem helyi termelői hálózatra épülő sarki vegyesboltokban.

Cigánybűnözésből egyenruhás bűnözés

A rendvédelem és közbiztonság megerősítése a Jobbik prioritásai között szerepelt, melyet kommunikációs szinten a kormány is átvett, Kontrát Károly belügyi államtitkár a parlamentben minden héten felmondja a kötelező penzumot: „a magyar állam nemre, fajra, bőrszínre való tekintet nélkül mindenkit megvéd a bűnözőktől”. Bár az elmúlt két évben több alkalommal is jelentősen bővítették a rendőri állományt, ennek látható eredményei nincsenek, a bűnözési statisztikák tovább romlottak, a kormány a cigánybűnözők helyett a társadalmi önszerveződés intézményeit (Magyar Gárda, Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület) lehetetleníti el törvényi úton.

Meg kell említenünk még az egészségügyi és tanári életpályamodellt, amelyet a Jobbik is sürgetett. Míg a Magyar Rezidens Szövetség csak szabályszerű zsarolások árán tudott ígéretet kapni visszamenőleges béremelésre, a pedagógusok még csak nem is reménykedhetnek abban, hogy 2014-ig rendeződjön anyagi helyzetük.

Végül röviden ki kell térnünk a nemzetpolitikára. A kormány talán e téren „schmittelt” a legtöbbet a Jobbik választási programjából. A szavazati joggal járó kettős állampolgárság régi adóssága volt a magyar államnak, és a külhoni magyarok még úgy is hálásak érte, ha a kellő anyagi és infrastrukturális háttér hiánya miatt egy év is eltelik honosítási kérelmük leadása és állampolgári eskütételük között. Szintén jobbikos javaslat volt a trianoni békediktátum emléknappá nyilvánítása, így lett június 4-e a Nemzeti Összetartozás Napja. A határon túli osztálykirándulásokról (egy másik jobbikos ötlet) is elfogadott törvényt az Országgyűlés, ám a szükséges források és kidolgozott cselekvési terv ezúttal is elmaradt, így a Fidesz-KDNP most jobb híján most a Csete Örs-féle Apáczai Közalapítvány tíz éve működő programját próbálja sajátjaként eladni. A nemzeti radikális párt javaslata volt a Kárpát-medencei jogsegélyszolgálat felállítása is, amely a költségvetés tervezésekor zöld utat kapott, konkrét lépések azonban egyelőre nem történtek.

barikad.hu