Az európai liberális ernyőpárt elnöke szerint probléma, hogy most csak
egyetlen nyomásgyakorlási eszköz létezik, az unióról szóló alapszerződés
7. cikkében foglalt "nukleáris opció".
Kifinomultabb eszközrendszerre van szüksége az EU-nak az alapértékek
védelme terén - tájékoztatta javaslatáról Graham Watson, az európai
liberális ernyőpárt (ALDE) elnöke, európai parlamenti képviselő az
MTI-t. "Az EU-nak képesnek kell lennie arra, hogy biztosítsa saját
alapértékeinek tiszteletben tartását az összes tagországban" - mondta
Watson. Megjegyezte, hogy most ugyan a magyarországi alkotmánymódosítás
kapcsán került előtérbe ez a kérdés, ám a probléma máshol is
felvetődhet. Szerinte az a gond, hogy most csak egyetlen
nyomásgyakorlási eszköz létezik, az unióról szóló alapszerződés 7.
cikkében foglalt "nukleáris opció". E sokat emlegetett 7. cikk harmadik
bekezdése kimondja: a tagállami kormányokat képviselő tanács -
amennyiben egyhangúlag arra a megállapításra jutott, hogy valamely
tagállam súlyosan és tartósan megsérti az uniós alapértékeket -
"minősített többséggel úgy határozhat, hogy a kérdéses tagállamnak a
Szerződések alkalmazásából származó egyes jogait felfüggeszti, beleértve
az e tagállam kormányának képviselőjét a Tanácsban megillető szavazati
jogokat".
A 7. cikkben leírt eljárással védett alapértékeket az EU-alapszerződés
2. cikke sorolja fel. Eszerint az unió "az emberi méltóság tiszteletben
tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság,
valamint az emberi jogok - ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek
jogait - tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek
közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a
tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak
közötti egyenlőség társadalmában". Watson felhívta a figyelmet a német,
a holland, a dán és a finn külügyminiszter közös kezdeményezésére,
amely szóvá tette a "nukleáris opciónál" kifinomultabb eszközök hiányát.
Az ALDE-elnök szerint a megteremtendő újszerű eszközök lényege az
lehetne, hogy az unió a probléma felbukkanásakor "figyelmeztető jelzések
sorozatát" adhatná le, "esetlegesen összekapcsolva ezeket valamiféle
puhább szankciók alkalmazásával". "A fokozatosságot jobban érvényesítő
válaszadási képességet kell kifejlesztenünk az aggodalomra okot adó
helyzetekre nézve" - mondta az MTI-nek Graham Watson. A liberális
politikus úgy vélekedett: nem lenne bölcs dolog az uniós országok
vezetői részéről, ha engednék, hogy a magyar kormányfő "tovább élvezze
az osztály rosszcsontjának a szerepét".
A brüsszeli EU-csúcs színhelyén pénteken ismertté vált Martin Schulz
európai parlamenti (EP-) elnök előző napi beszédének javított változata,
amely eltérést mutat az eredetileg közzétett szöveghez képest
Magyarország vonatkozásában. A csúcstalálkozó kezdetén zárt ajtók mögött
elhangzott Schulz-beszéd csütörtökön kiadott változata szerint az EP
elnöke emlékeztetett arra: a négy külügyminiszter "korai előrejelző
rendszer" kidolgozását javasolta annak érdekében, hogy gyorsabban és
határozottabban lehessen fellépni, "amikor csúfot űznek a
jogállamiságból, miként az történt Magyarországon". A pénteken ismertté
vált javított változatból kimaradt ez a Magyarországot elmarasztaló
megállapítás, és csak az szerepel a szövegben, hogy a gyorsabb és
határozott fellépés képességére szükség van "az olyan esetekben, mint
amilyen a magyarországi".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése