Meddig ússzák még meg?

Megússzák a politikusok a szemkilövetést és a bántalmazásokat?

2012, november 13 - 15:51

• Belföld
• Friss hírek

A terrorcselekmény miatti vádemelést is követeli a Jobbik a 2006 őszi rendőrterror felelőseivel szemben – jelentette ki Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője sajtótájékoztatón. Hozzátette: a politikai vezetőknek is felelniük kell a tetteikért.

A nemzeti radikális párt üdvözli, hogy megtörtént a vádemelés a 2006-os rendőri túlkapások miatt az érintett rendőri vezetők ellen katonai bűncselekmények miatt, de további lépésekre is szükség van – adta hírül a távirati iroda. Az ellenzéki országgyűlési képviselő emlékeztetett: a Debreceni Katonai Ügyészségen egyesítették a folyamatban lévő feljelentéseket, egyúttal a nyomozásokat lezárták és vádat emeltek összesen 14 volt, illetve jelenlegi rendőrtiszttel szemben. A gyanúsítottak között van Gergényi Péter volt budapesti, illetve Bene László volt országos rendőrfőkapitány is.

A jobbikos politikus szerint ugyanakkor elfogadhatatlan, hogy a mai napig egyetlen politikai vezető ellen sem emelt vádat az ügyészség a 2006 őszén történtek miatt. Éppen ezért a Jobbik követeli, hogy a súlyosabb büntetéssel járó terrorcselekmények gyanújával emeljenek vádat a 2006-os rendőri túlkapásokat irányító és azért felelős politikai vezetők, elsősorban Gyurcsány Ferenc ellen - fogalmazott Gaudi-Nagy Tamás.

Lezárták a nyomozást

A Magyar Nemzet szombati azt írta: nem hosszabbítja meg a Központi Nyomozó Főügyészség debreceni regionális osztálya a 2006. őszi rendőri fellépés miatti nyomozás hétfőn lejáró határidejét. Ez azt jelenti, hogy hamarosan vádat emelhetnek a három szálon folyó ügy összesen 14 rendőri gyanúsítottja ellen.

A lap emlékeztet, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség debreceni regionális osztálya által folytatott nyomozásban eddig öt gyanúsított neve vált ismertté. Gergényi Péter volt budapesti főkapitányt az azonosítószámok parancsnoki utasításra történő levétele miatt, Bene László volt országos főkapitányt a Gergényi elleni elmaradt fegyelmi miatt gyanúsították meg, Dobozi Józsefet, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat volt parancsnokát pedig elöljárói intézkedés elmulasztásával. Ugyancsak gyanúsított lett Majoros Zoltán, a tévészékház rendőri védelmének műveletirányítója és Mittó Gábor, a Szabadság tér helyszíni parancsnoka.

Elmarad a politikusok elszámoltatása?

Gaudi-Nagy korábban közleményében felhívta a figyelmet, hogy jogvédők követelésére több mint egy évvel ezelőtt került nyilvánosságra a Balsai-jelentés, amely egyértelműen állami terrorcselekménynek minősíti a 2006 őszi megtorlásokat. Ezek alapján Gyurcsány Ferencet és az akkori rendőri vezetőket fel is jelentették. Mégis voltak, akik gyanúsítás és felelősségre vonás helyett karriert kaptak, mint például a legkegyetlenebb rendőri egység, a REBISZ volt vezetője, Dobozi József. Gergényi Péter és Bene József volt rendőrfőkapitányok vagy a börtön helyett a Kossuth téren korábban „éhségsztrájkoló” Gyurcsány Ferenc mai napig szabadlábon vannak - hangsúlyozza közleményében a politikus. A jobbikos képviselő szerint nyilvánvaló, hogy mindezen tettek nem gondatlan cselekmények, hanem egy összehangolt megtorló akció részei voltak.

"Elfogadhatatlan, hogy több száz meghurcolt a mai napig nem kapott kártérítést, és vannak olyan közismerten koncepciós ítéletek, amelyeket még mindig nem semmisítettek meg. Áldozatok, jogvédők feljelentéseinek százai és elkészült tényfeltáró jelentések (Civil Jogász Bizottság, országgyűlési albizottság, Balsai-jelentés stb.) ellenére mostanáig elmaradt az elszámoltatás. Most végre a rendőri vezetők ellen megtörtént a vádemelés, a Jobbik azonban követeli, hogy a politikai vezetők is feleljenek a tettükért.

Gőbl György: Letagadta a rendőrség a bizonyítékokat

A Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete 37 feljelentést tett a 2006-os ügyek kapcsán az elmúlt két évben, melyek megalapozottságát jelenti, hogy mindegyikben nyomozást rendeltek el, ezek közül viszont csak kettő esetben szüntették azt meg – mondta el Gőbl György, a KJE elnöke a sajtótájékoztatón. Ugyanakkor egy-két ügyet leszámítva a „sértetti” tanúmeghallgatások elmaradtak. A kézi vezérlésre adat, hogy nyár elején a Legfőbb Ügyészség 22 ügyet elvont a korábbi nyomozóhatóságtól. A KJE írásbeli megkeresés nyomán az elmúlt két hétben 8 megszüntető határozatot kapott, melyek – Gőbl álláspontja szerint - nem fogják kiállni az idő próbáját, mivel parlamenti albizottság szakértőjeként okiratokra alapozva tette a KJE képviselőjeként a feljelentéseket. Két esetben emelt eddig vádat az ügyészség, mely eljárás jelenleg bírósági szakban van. A feljelentések döntő többségében - 25-ben -pedig még mindig „nyomozgatnak”.

A KJE azoknak a sértetteknek az ügyeivel foglalkozik, akiket a 2006 őszén a rendőrök bántalmaztak, majd hamisan, koncepciós nyomozás után megvádoltak. A bíróságon a terhelteket felmentették, köztük Gőbl Györgyöt is, de nem bűncselekmény, hanem bizonyíték hiányában szüntették meg az eljárásokat. A bűncselekmény hiányát a bírók azért nem tudták megállapítani, mert a rendőrség letagadta – az azóta már részben előkerült -, illetve megsemmisítette a rájuk terhelő videofelvételeket – mondta a barikad.hu-nak a KJE elnök.

Gaudi-Nagy Tamás: Elfogadhatatlan, hogy egy politikai vezető ellen sem emeltek vádat

Közleményében felhívja a figyelmet, hogy nem lehetünk elégedettek, hogy több mint hat évvel a példátlan erőszakhullám formájában megvalósult megtorló akciókat követően (lovasroham, fejmagasságban kilőtt könnygázgránátok, gumilövedékek, szemkilövések, kegyetlen bántalmazások utcákon, éttermekben, fogdákban, önkényes fogva tartások, koncepciós eljárások), számos vizsgálat alapján elkészült jelentés, több száz feljelentés, nyílt levél, számos parlamenti felszólalás és civil akció ellenére - a korábbi néhány beosztott rendőrt érintő elítélés után - most még mindig csupán 14 rendőrtiszt elleni vádemelés zajlik és nem került feltárásra az akkori politikai vezetők felelőssége. Vannak utaló jelek és tények arra, hogy az események előtt és során kapcsolat volt az akkori miniszterelnök és az akkor rendőri vezetők között, Gyurcsány elvárásokat fogalmazott meg. 2006. szeptember 19-én az Országházban találkozott a rendőri vezetőkkel, amelyet követően az alájuk rendelt azonosító-jelvény nélküli rendőrök véres megtorlásokba kezdtek - írja a Jobbik politikusa. 2006. október 23-án pedig a rendőrség irányító-központjában tartózkodott, minden rendőri műveletre így megfelelő rálátással rendelkezett.

A rendőri műveletek mérete, kivitelezési módja, megfélemlítő hatása arra utal, hogy a személy elleni erőszakos, illetve személyes szabadságot sértő bűncselekmények sorozatát 2006 szeptember 19-21 között és október 23-24 között a kormányellenes tüntetőkkel és megemlékezőkkel szemben célzatosan, a hatalom megtartása, a lakosság megfélemlítése és az ellenállás letörése érdekében alkalmazták szisztematikusan megszegve a rendőrség működésére és különösen a tömegoszlatásra vonatkozó jogszabályi előírásokat. Erre utaló körülmény a nem rendszeresített és a kiképzési ismertekhez képest sokkal nagyobb hatásfokú vadászfegyverek és gumilövedékek, a szintén nem rendszeresített kínzó sanyargató hatású műanyag szíjbilincs használata, továbbá polgári lakosság elleni bevetés érdekében a honvédségtől igénybe vett gránátvetők és könnygázgránátok használata. Erre utal Gaudi szerint az is, hogy az ügyészség rendelkezésére álló, egyes rendőrségi rádióforgalmazási adatok is, amelyek túszejtésről, polgárok hajtóvadászatszerű üldözéséről és körbekerítéséről szólnak. Ezt igazolja az is - teszi hozzá -, hogy a rendőri intézkedéseket követően a rendőrök által készített jelentések tipikusan valótlan tartalommal készültek, a jogellenes rendőri cselekmények eltussolása érdekében. Mindezt azonosító jelvény nélküli rendőrök hajtották végre a parancsnoki állomány tudtával és beleegyezésével, az akkori politikai vezetés vélelmezhető tudtával és beleegyezésével.

Balsai István miniszterelnöki biztos jelentése az ügy összes körülményére tekintettel az akkori állami vezetők terhére a Btk. 261. § (1) bekezdésébe ütköző és a szerint minősülő lakosság megfélemlítését célzó, tömeges személy elleni erőszakos bűncselekmény valósításával kimerített terrorcselekmény bűntettének elkövetését tartja megállapíthatónak - mutat rá a képviselő. A jogvédő szerint ezt a cselekményt a törvény tíztől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel rendeli büntetni. Terrorcselekmény miatti felelősségre vonás érdekében több feljelentés is benyújtásra került, többek között Völgyesi Miklós, a miniszterelnöki megbízott szakértője részéről. Egy éve pedig, 2012. szeptember 16-án az elöljárói rendőri bűncselekmények elévülésének megakadályozása érdekében az egész eseményláncolat tekintetében tett a képviselő feljelentést Morvai Krisztinával, illetve legutóbb 2012. október 19-én pedig további kiegészítést tettek.

A terrorcselekmény miatt vádemelések elmaradása sérti mindazok felelősségre vonáshoz fűződő jogait is, akik elszenvedői voltak a nagyszámú, személyes szabadságukat, testi épségüket és emberi méltóságukat sértő bűncselekmény-sorozatnak, amelyet a rendőrség állományához tartozó személyek követtek el nem egy esetben sajnálatos módon ügyészségi és bírósági közrehatással - mutat rá a Jobbik politikusa.

KZ

barikad.hu