Életműdíjat kapott Demján Sándor

Az idén Demján Sándor kapta a Resource Property Awards életműdíját, és a TriGranit fejlesztése, a K&H irodaház lett az év ingatlanprojektje.
A 8. Portfolio.hu Property Investment Fórumon az idén is több kategóriában osztották ki a Resource Property Awards díjakat az ingatlanszektor kiemelkedő teljesítményeinek elismeréseként.
Az életműdíjat idén Demján Sándornak, a TriGranit Fejlesztési Zrt. elnökének ítélte a Portfolio.hu és a Resource IngatlanInfó szerkesztősége - közölték a szervezők.
A közlemény szerint a díjjal azt a szakmai és üzleti karriert ismerik el, amely többek között létrehozta Magyarország és Közép-Európa legmeghatározóbb ingatlanfejlesztő vállalatát.
A mások mellett Demján Sándor érdekeltségébe tartozó TriGranit az elmúlt 15 év során a régió legnagyobb fejlesztőjévé vált. Az üzletember vezetése alatt a cég a budapesti Westend City Center példájára hasonló vegyes funkciójú beruházást valósított meg például Zágrábban, Krakkóban, Poznanban, és jelenleg is a Közép-Európa hét országában van jelen.
A gazdasági krízis ellenére a cég az elmúlt években több mint 500 ezer négyzetméter ingatlanterületet fejlesztett, és 2011-ben mintegy 100 millió euró osztalékot fizetett ki részvényeseinek - olvasható a közleményben.
forrás:MTI

Nagy Imre-emlékplakettet kapott Demján Sándor

2012. november 24., szombat, 18:46

Nagy Imre emlékplakettet kapott Demján Sándor a mártír miniszterelnök nevét viselő társaságtól szombaton Budapesten. Az elismerést a nagyvállalkozó a szervezet húszéves működése alkalmából rendezett ünnepségen vette át szombaton a Magyar Nemzeti Múzeumban Balahó Zoltán elnöktől.

A vállalkozó a méltatás szerint azért kapta a díjat, mert munkájával és támogatásával sokat tett az egyesületért és Nagy Imre emlékének ápolásáért. Demján Sándor két üzlettársával 1996-ban döntött arról, anyagilag támogatják, hogy a Parlamenthez közeli Vértanúk terén szobrot állítsanak a mártírhalált halt miniszterelnöknek. Az indoklásban kitértek arra is, hogy a vállalkozó idén áprilisban tiltakozását fejezte ki a Kossuth térhez közeli - Varga Tamás alkotta - szobor tervezett elmozdítása ellen.
A Nagy Imre Társaság megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából emlékkonferenciát is tartottak. Bemutatták a szervezet alapítványa által kiadott dokumentumkötetet is, amelyben a társaság alapítójára, az egykori mártír miniszterelnök lányára, a 2008-ban elhunyt Nagy Erzsébetre emlékeznek. A 270 oldalas, fényképekkel illusztrált, interjúkat, nyilatkozatokat, cikkeket és visszaemlékezéseket tartalmazó, Vezérlő csillagom című közéleti emlékkönyvet Jánosi Katalin - Nagy Imre unokája, Nagy Erzsébet lánya - ismertette.
A dokumentumgyűjtemény Nagy Erzsébettől származó idézettel kezdődik: "Édesapám álma mindig az volt, hogy ez a magyar föld ne a széthúzó, hanem az összefogó, a tenni akaró és tenni tudó, a közös boldogulásért küzdő, elégedett, és többé már nem civódó, kesergő elégedetlenkedők országa legyen. (...) Csak egy kiegyensúlyozott társadalom adta harmóniát kívánhatunk, amit a politikai demokrácia, a szociális biztonság és a lelkek békéje teremt meg.

Szerző: MTI

Demján Sándor: Szegényekre és művészekre hagyom a vagyonom

 Demján Sándor az [origo]-nak adott interjújában jelentette be, hogy vagyona jelentős részét halála után jótékony célra ajánlja fel. Magyarország egyik leggazdagabb embere azt mondta, hogy ez az elhatározása már karrierje elején megszületett. A nagyvállalkozó úgy érzi, hiába hívja fel az ország figyelmét a hibákra, nem figyelnek rá. Egy rohadt kapitalistának tartanak, ki van zárva, hogy én az emberek szemében hazafi legyek - mondta. A kormány gazdaságpolitikája szerinte nem elég radikális, és hiába vannak racionális döntései Orbán Viktornak, ha a végrehajtás lassú. Szerinte ennél még Kádár bürokráciája is jobban dolgozott.
Ön az ország egyik legtapasztaltabb olyan üzletembere, aki a politikai érdekérvényesítésben is részt vett. Karrierje már az 1970-es években szárnyalt, amikor a vezetésével megnyitotta kapuit a budai Skála Áruház. Kit volt eddig könnyebb meggyőzni, Kádár Jánost vagy Orbán Viktort?
Érdekes kérdés, Kádár Jánost elég sokszor meggyőztem kereskedelmi kérdésekben. Az irányítása alatt működő bürokrácia egy része partner is volt ebben. Mindig voltak olyanok, akik felismerték, hogy egy-egy jogszabály értelmetlen. Kádár ezekre a felvetésekre nyitott volt, a személyes megbeszélések során visszatérően elmondta, hogy ő közepes képességű embernek tartja magát. Ugyanakkor mindig hangsúlyozta, hogy ez nem baj, csak hallgatnia kell okos emberekre.
Kádár bürokráciájának végrehajtó képessége jobb volt, mint Orbán Viktoré, igaz, hogy kiemelkedően meg is fizette őket. Most ezzel komoly probléma van, piaci és nem politikai bérekre lenne szükség. Mondom ezt még akkor is, amikor én nagy kritikusa voltam a szocialista előírásoknak. Volt olyan is, hogy 42-szer szálltak ki ellenőrök hozzánk, és vizsgálták az ügyeimet. A magyar bürokrácia azonban 1990 óta egyre gyengébb teljesítményt mutat, és egyre döntésképtelenebb.
Érdekes kérdés, Kádár Jánost elég sokszor meggyőztem kereskedelmi kérdésekben. Az irányítása alatt működő bürokrácia egy része partner is volt ebben. Mindig voltak olyanok, akik felismerték, hogy egy-egy jogszabály értelmetlen. Kádár ezekre a felvetésekre nyitott volt, a személyes megbeszélések során visszatérően elmondta, hogy ő közepes képességű embernek tartja magát. Ugyanakkor mindig hangsúlyozta, hogy ez nem baj, csak hallgatnia kell okos emberekre.
Kádár bürokráciájának végrehajtó képessége jobb volt, mint Orbán Viktoré, igaz, hogy kiemelkedően meg is fizette őket. Most ezzel komoly probléma van, piaci és nem politikai bérekre lenne szükség. Mondom ezt még akkor is, amikor én nagy kritikusa voltam a szocialista előírásoknak. Volt olyan is, hogy 42-szer szálltak ki ellenőrök hozzánk, és vizsgálták az ügyeimet. A magyar bürokrácia azonban 1990 óta egyre gyengébb teljesítményt mutat, és egyre döntésképtelenebb.

Orbán Viktor csapata kétsebességes, gyors jogalkotásban, stratégai kérdésekben, ugyanakkor nem is lassú, hanem áll gazdaságfejlesztésben. Annak ellenére, hogy a miniszterelnöknek számos racionális gondolata van a gazdasággal kapcsolatban, azok végrehajtásával gondok vannak. Hiába van bármilyen tudású vezető, ha alatta a csapat nem végzi jól a dolgát. A legjobb tréner sem fog tudni jó csapatot összeállítani rossz játékosokból, még akkor sem, ha van két-három kiemelkedő embere.

"Amikor nem volt demokrácia, akkor is kritizáltam a kormányt. Most demokrácia van, miért ne tenném? "

Tud arra példát mondani, hogy egy racionális miniszterelnöki elképzelés a bürokrácián bukik el?
A kínai vízumkiadás esete ilyen. Annak ellenére, hogy létezik egy legfelsőbb szintű megállapodás a kínai-magyar turizmus fejlesztéséről, Magyarország jelenleg évente csak kb. 12 ezer vízumot ad ki kínaiaknak.
Helyi kínaiak szerint Sanghajban például háromszor három olyan óra van egy héten, amikor magyar vízumot lehet igényelni. A leggazdagabb kínai szénbánya tulajdonosa, aki mondjuk ingatlanba akarja fektetni a vagyonát Magyarországon, hiába adja be kínaiul az igényét, visszaküldik neki, hogy fordíttassa le angolra. Vagy azzal van gond, hogy hiányzik a vízumigénylésből a szállodafoglalásról szóló igazolás, vagy ami még abszurdabb, kérnek tőle egy papírt, hogy elengedi-e a vállalata, miközben az az ő saját tulajdona.
Hiába van egy olyan projektünk, amit a Kínai-Magyar Üzleti Tanács, a Kínáért felelős nemzetgazdasági miniszter és maga a külügyminiszter is támogat, ha ez a vízumkiadáson elakad. Az apparátusra döntéskényszert kell erőltetni ahhoz, hogy Magyarország haladjon.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) féléves kormányértékelő ülését Orbán Viktor jelenlétében tartották meg. Ön, mint a szervezet elnöke beszédében hibákat is felrótt a miniszterelnöknek. Lett ennek következménye?
A kritika általában nem esik jól, és nem biztos, hogy okos dolog, ha egy üzletember a politikát kritizálja. Azonban én rákényszerülök a VOSZ-os funkcióm miatt. De nemcsak most vagyok kritikus. Egy olyan kormányt nem tud mondani Magyarországon, amelyet ne figyelmeztettem volna időben. Ez még a Lázár-kormánnyal kezdődött (Lázár György 1975-től 12 éven keresztül volt a minisztertanács elnöke - a szerk.). Amikor nem volt demokrácia, akkor is kritizáltam a kormányt. Most demokrácia van, miért ne tenném?
De a kritikával se legyünk igazságtalanok. Az előző kormányok nyolc éve alatt a hitelminősítők tízszer minősítették le ezt az országot, míg a mostani alatt egyszer. Ez mutatja, hogy milyen nehéz feladat maradt az Orbán-kormányra - ezt nem lehet elfelejteni.
Azt is látni kell, hogy mit enged meg a nemzetközi környezet. Én mondtam ki először, hogy amikor Magyarország eladósodott, a függetlenségét is elvesztette. Kell az embereknek az illúzió, hogy ez nem így van, de valójában Magyarország nem egy független ország. Ebből egy kiút lehetett volna, ha az unió a kormány megalakulása után engedélyezi, hogy magasabb legyen a magyar költségvetés hiánya, és a kormány ezzel párhuzamosan támogatni tudja a termelés beindulását. De ez nem történt meg.
Ezek után a kormánynak radikálisabban kellett volna változtatni a gazdaságpolitikáján. Mondjuk a Mol-részvényre költött milliárdokból új, termelő vállalatokat kellett volna alapítani.
Amikor azt mondta a beszédében Orbán Viktornak, hogy Magyarországon jelenleg nem is valósul meg unortodox gazdaságpolitika, akkor erre gondolt?
Az nem unortodox, hogy adókat vetek ki. Ebből a szempontból mindegy, hogy kicsi vagy nagy cégekre rónak újabb terheket, attól az még klasszikus gazdaságpolitikai eszköz marad. Olcsóbbá kellett volna tenni az állam működését, a megspórolt pénzt pedig termelő beruházásokra kellett volna fordítani.
A termelés hangsúlyozásával önmagam alatt vágom a fát. Nekem az a jó, ha a lakosságnak odaöntik a pénzt, majd ők bejönnek a WestEndbe, és felelőtlenül tönkrevásárolják magukat.
Nem jobb, ha egy kormány inkább beruházásokat ösztönöz, semmint hogy maga próbál üzletelni?
Nem ördögtől való, hogy új állami vállalatok szülessenek. Franciaország köszöni, jól van a temérdek állami cégével.
Ön szerint a magyar állami vállalatok valóban hatékonyan tudnának működni?
Nem biztos, hogy ez az út, de van valami, ami nagyon fontos. A legnagyobb probléma, hogy Magyarországon nincs nemzeti tőke. Mi egy jobbágysorból felszabaduló ország vagyunk, itt senkinek sem volt felhalmozott tőkéje. A görögök, portugálok szerencsésebbek voltak, ott voltak családi vagyonok.
Ezért mindig mosolygok azon, ha a kormány vagy közgazdászok a magyar tőke viselkedését próbálják kiszámítani. Mert ami nincs, annak a viselkedését is kár vizsgálni. A magyar tőke szegényebb, mint a cseh vagy a szlovák, általában lemarad régiós összehasonlításban. Ez azért alakult így, mert a privatizáció során eladták külföldre azokat a cégeket, ahol lehetett volna tőkét felhalmozni. Felismerve ezt, én el is mentem külföldre. Ott szereztem meg a vagyonom 90 százalékát.
Éppen az az Orbán-kormány egyik stratégiai célja, hogy a privatizáció során elvesztett pozíciókból visszaszerezzen párat. A legfontosabb kérdés szerintem az, hogy hogyan lehet majd mérleget vonni. Vajon nagyobb kárt okoz-e a kormány a befektetők elriasztásával, mint amennyit nyert a magyar cégek támogatásával és az államosítással.

"Én egy "rohadt kapitalista" lettem. Így aztán nem figyelnek rám, és az is ki van zárva, hogy én az emberek szemében hazafi legyek."

A klasszikus tőkefelhalmozás a sikeres országoknál az infrastruktúra-fejlesztésen és az energiaszektoron keresztül történt. Ezeket nemzeti kézben tartották. Az képtelenség, hogy Magyarországon az útépítést, csatornaépítést, vasútépítést külföldi kézbe adták. Ugyanez történt az energiaszektorban. Ha ezek nemzeti kézben maradnak, akkor ma nem kell 40 százalékban külföldről finanszírozni az országot.
Tudja, ha én újságíró, szobrász, költő lennék, és azt mondanám, hogy magyarok, baj van Magyarországon, akkor szerintem mindenki lelkesen odafigyelne. De én egy "rohadt kapitalista" lettem. Így aztán nem figyelnek rám, és az is ki van zárva, hogy én az emberek szemében hazafi legyek. Furcsa dolog ez.
Lehetett volna másképp csinálni a rendszerváltás idején?
Természetesen, volt is egy tervem erre, amit a Németh-kormánynak és az ellenzéki kerekasztal tagjainak is átadtam. Létre kellett volna hozni három részvénytársaságot. Ezeken keresztül kellett volna kiosztani az állami vagyont az embereknek. A három cég pedig egymással versenyzett volna, mert a monopólium mindig hozzá nem értést és korrupciót szül.
Önnek nem esik nehezére erősen fogalmazni. Többször mondta, hogy Európában éhezni fognak. Mit ért ez alatt?
Biztos vagyok benne, hogy így lesz. Van egy kedvenc olvasmányterületem, a görög és római kor. Teljesen az játszódik le most Európában, mint ami ezeknek a birodalmaknak a bukásakor.
De az a kontinens, ahol most az egyik legnagyobb jólét van a világon, hogy fog eljutni oda, hogy éhezni fognak az emberek?
Ó, nagyon gyorsan fog bekövetkezni. Maga fiatal ember, még megéli. Mondjuk, a katalánok azt mondják, hogy mi jobban élünk, mint Spanyolország többi része, nem akarunk oda adózni - mert ezek így kezdődnek. És kirobban egy polgárháború.
Egy OECD-tanulmány szerint a világ GDP-jéből 30 év múlva Európa 5 százalékkal fog rendelkezni. A kínai GDP az európai 2,5-szerese lesz. Ennek az lesz a következménye, hogy egy átlageurópai Marokkó és Mali életszínvonalán fog élni.
Nemrég jelentett be egy új kínai projektet. Putien városában, egy, a WestEndnél 2,5-szer nagyobb városközpont fejlesztői lesznek. Egyelőre még csak a szándéknyilatkozatot írták alá. Mennyire biztos az üzlet?
A várossal valóban szándéknyilatkozat írtunk alá, a kínai fejlesztő partnerünkkel azonban már megkötöttük az üzleti megállapodást. Putien vezetése megnézte, amit Európában csináltunk, és tetszett nekik. A TriGránit 15 év alatt a semmiből nőtt az európai ingatlanfejlesztés harmadik, negyedik szereplőjévé. Erre nagyon büszkék vagyunk.
Az üzlet az ismétlésben van. Ez lesz az első kínai projektünk, de ha ezt sikeresen befejezzük, máshova is hívnak majd bennünket. 
Mi a helyzet a Budapestre érkező kínai turistákkal? Az idén áprilisban volt egy bejelentése, miszerint a "kínai IBUSZ-szal" közösen, 2015-re 50 ezer kínai turistát hoznak Magyarországra. Akkor azt mondták, hogy akár már a nyáron megjöhet az első csoport. Megjött?
Nem jött meg. Ebben az ügyben várjuk az állami bürokrácia döntését, de még nem született meg, annak ellenére, hogy már többször megfogalmaztuk a kritikánkat. Pedig a modell ideális, hisz a legnagyobb kínai kiutaztató cég a partnerünk. Arra lenne szükség, hogy a vízumkérelem teljes körű előzetes ügyintézése - szakszóval külső és kereskedelmi szolgáltatóként is - hozzájuk kerüljön. Ugyanakkor két olyan repteret is megjelöltek, amelyekhez 5 millió dollár támogatást nyújtottak volna, hogy beinduljon egy közvetlen járat. A légitársaság pedig garantálta volna, hogy a gépek 80 százalékban tele lesznek.
A kínai partnerünkkel történt szerződés aláírása óta már eltelt fél év, de az államnak szemmel láthatóan nem sürgős az ügy. Úgy elbírálni egy kínai turistát, mint ha Pakisztánból vagy Iránból érkezne, nem normális, de a papír elbírja ezt is. A probléma a vezetésnél és az irányításnál a hangsúlyokkal van, ugyanis ezzel sok-sok milliárd forint kár éri a magyar költségvetést és gazdaságot. Közben a lengyelek és németek elviszik előlünk a kínai beutazókat, pedig turistát fogadni a legnagyobb üzlet.
Egy korábbi üzlete egy új Malév indítása lett volna, a kínai Hainan légitársasággal. Az [origo] cikke akkor arra jutott, hogy kormányban úgy látták, hogy önök miatt, az ön cégénél viszont úgy, hogy a kormány miatt bukott el a terv. Volt, aki azt mondta, hogy nem is tudta volna miből finanszírozni az üzletet. Így volt?
Mi sose gondoltuk, hogy olyan mértékben fogjuk finanszírozni az új céget, mint az állam vagy a Hainan. A sikerhez kellett volna egy jól elfogadott program és az állam segítsége. Ezt a Hainan is kérte, és valószínűleg más országban majd meg is kapja.
Egyértelmű támogatásra és gyorsaságra lett volna szükség az állam részéről. A Malév egy kicsit olyan, mint a borászatról szóló vicc: "Tudja, hogy lesz valaki milliomos a borászatból? Úgy, hogy ha előtte már milliárdos volt."

"A mások iránti tiszteletből hordom, de utálom a nyakkendőt.".

Nekem semmiféle üzleti affinitásom nincs a légi közlekedéshez. De azt tudom, hogy az az ország, amelyik nem tudja megszervezni a saját légi közlekedését, az lekerül a térképről. Ami régen a vasút volt, az ma a repülés. Megengedhettem volna magamnak, hogy idézőjelben kirándulok egyet erre a területre, és befektettem volna egy meghatározott összeget, de többet nem. Úgy gondoltam, hogy a Hainan és a magyar állam biztosítsa a többségi finanszírozást.
Tudja az ulti nemhiába magyar nemzeti játék, szabályai sajnos jól tükrözik a magyar társadalmat. Ha valaki vállal valamit, ketten összefognak, hogy megakadályozzák annak teljesítésében.
De ha nem érdekli a légi közlekedés, akkor miért vágott bele a Malév-üzletbe?
Mert hazánkba érkezhetett volna évente egymillió kínai turista, akik legendásan sokat költenek. Szállást foglalnak, étkeznek, vásárolnak, szórakoznak. Ez pedig hatalmas lökést adott volna a hazai gazdaságnak, további fejlesztési lehetőséget biztosított volna több szektorban is.
Jövőre lesz 70 éves. Nem gondolkodik azon, hogy visszavonuljon?
Amikor az én menedzsereim előbb válaszolnak egy kérdésemre a számítógépük segítségével, mint, hogy én a főbb összefüggéseket fejből megmondom, akkor abbahagyom. De ez az idő nem tudom mikor jön el.
Azt ugyanakkor látni kell, hogy Magyarországon 73 év az átlagéletkor, márpedig én nagyon hiszek a matematikában. Nem kell azt gondolni, hogy az átlagon túl élsz, így már kutakodva figyelem magam. Egy ilyen idősödő ember, mint én, kevesebbet kellene, hogy dolgozzon, de a krízis óta ezt nem tudtam megvalósítani.
Az évek során a védjegyévé vált a lazán hordott nyakkendő és a kigombolt ing. Ha ennyire zavarja a nyakkendő, miért nem veszi le?
Mert bizonyos üzleti környezetben elengedhetetlen a nyakkendő viselete. Megtisztelem azzal a partnereimet, hogy elfogadom öltözködési szokásaikat és elvárásaikat. De ugyanakkor nagyon kényelmetlennek tartom a viselését, ha be van gombolva az ingem, és meghúzom a nyakkendőmet, akkor fulladásérzésem van. A mások iránti tiszteletből hordom, de utálom. Biztos része van ebben annak is, hogy szabadon, nevelhetetlenül nőttem fel. 
Két jótékonykodási programja is véget ér. A szegény gyerekek továbbtanulását segítő Comenius program ötéves, a Prima Primissimát 10 évre vállalta, ez az idén jár le, igaz, a közönségdíjat továbbra is ön finanszírozza majd. Vannak új tervei?
Büszke vagyok arra, hogy öt éven keresztül sok-sok milliárd forinttal tudtam segíteni mintegy kétezerötszáz szegény egyetemistát, és hétezer szegény gyereket tanulmányi körülményeik javításában. Büszke vagyok a magyar kultúrára is, amelytől sokat kaptam jellemem formálásához és örülök annak, hogy a Prima Primissimán keresztül fel tudtam hívni a figyelmet a magyar példaképekre. 
Egy társadalmat az aránytalanságok tesznek tökre. Ezért azon gondolkodom, hogy a Prima Primissimához hasonlóan létrehoznék egy díjat a legjobb kőművesnek, pékmesternek, borásznak.
Valahogy orientálni kellene a társadalmat, hogy becsüljék meg azokat, akik a kenyeret adják nekik, akik kétkezi termelő munkát végeznek. Most vizsgálom, hogyan lehet ezt jól és hatékonyan kialakítani. A szegény gyerekek oktatásából sem akarok kivonulni, és a minőségi kultúrát is támogatni szeretném. Ma a selejt elszívja a levegőt a tehetségtől.
Hogyan határozza meg, hogy mennyit és hogyan költ el jótékonykodásra?
A halálom után megmaradó vagyonom 95 százalékát jótékony célra fogom felajánlani. Mindig is ez volt az életcélom, mert tudom, hogy korábban milyen sokat jelentett nekem is a segítség. Ezt nem most mondom először, a kollégáim és a családom a kezdetektől fogva tudják. A pénz a már említett célokat fogja szolgálni - szegény gyerekek oktatása, minőségi kultúra.
Ha valóban a vagyona 95 százalékát eladományozza, ahhoz egy komoly szervezetet kell felállítani.
Ez az én nagy dilemmám, a megoldáson még mindig töröm a fejem. Mindenki azt mondja, hogy majd egy kövér kurátor vesz aranyláncot a szeretőjének a pénzemből. De jó megoldás lehet, ha három egyházra bízom a pénzem, azok biztosan nem fogják ellopni. Pedig ateista vagyok, de meggyőződésem, hogy az egyházakra szükség van, mert az évezredes működésük alatt jól kidolgozták, hogy melyek a társadalmi morál legfontosabb építőkövei.
A cégeit is az egyházaknak adná?
Nem gondolom, hogy egy egyháznak kereskedelmi központokat, erőművet vagy borászatot kellene működtetniük - bár ez utóbbihoz jól értenek. Vannak jó külföldi alapítványi példák arra, hogy a cégekben lévő üzletrészek értékesítése után hogyan lehet a vagyont optimálisan kezelni.
Ha igazi filantróp lennék, és igazságos, akkor oda kellene visszatelepítenem a vagyonomból, ahol szereztem. Nagyobb hangsúlyt kapna Szlovákia, Lengyelország, Románia vagy Oroszország, mint Magyarország.
forrás: Origo

Tarlós januártól több pénzt kap

Emelik a városvezetők fizetését

A lényeg: Az önkormányzati törvény értelmében a főpolgármester havi illetménye megegyezik a miniszterek törvényben megállapított illetményével. Tarlós István 2010. október 3-ától bruttó 671 550 forint havi illetményt kapott, amelyhez 201 465 forint költségátalány járt neki. A törvényi szabályozás szerint 2013. január elsejétől alapilletménye 602 940, illetménykiegészítése 301 470, vezetői illetménypótléka 391 911 forint lesz – vagyis összesen havi bruttó 1 296 321 forintot kap. A főpolgármester 15 százalékos költségtérítésre, vagyis havi 194 448 forintra is jogosult.
Az indoklás: Tarlós István elmondta, hogy a humánpolitikai főosztály kimutatása alapján jelenleg ő a fizetési lista 52., míg György István az 53. helyén áll, az intézményvezetőkkel együtt véve pedig a 101. és 102. helyen vannak.
Szavazati arány: 18 igen, két tartózkodás (LMP), az MSZP nem nyomott gombot.
forrás:Index

Elhunyt a Le Monde igazgatója

Rosszul lett és elhunyt kedd este Erik Izraelewicz, a Le Monde című, patinás francia napilap szerkesztőségének igazgatója.

Erik Izraelewicz tavaly január óta töltötte be a legmagasabb szerkesztőségi pozíciót, de - némi megszakítással - már 1986-tól a nemzetközi szinten is roppant tekintélyes lapnál dolgozott. Újságíróként elsősorban gazdasági témákkal foglalkozott, a kilencvenes években a lap New York-i tudósítója is volt. Időnként Magyarországról is írt gazdasági cikkeket.

Fotó: Martin Bureau

Az 58 éves Izraelewicz a szerkesztőségben lett rosszul kedd délután. Kórházba szállították, de már nem tudtak rajta segíteni - mondta el az AFP hírügynökségnek Louis Dreyfus, a lap igazgatótanácsának elnöke.
Izraelewicz korábban dolgozott a Les Echos és a La Tribune című gazdasági lapoknak is, az utóbbi időben pedig a Télérama és a Courrier International című hetilapok felügyelőbizottságában is tevékenykedett.
forrás: MTI

463 ezer magyarnak nincs állása

463 ezer magyarnak nincs állása

• Index

2012. november 28., szerda 09:01 | |

Az előző havinál kicsivel kevesebben, a tavalyinál sokkal többen dolgoznak, de szinte csakis a közmunkák miatt, derül ki a KSH szerdán közzétett adataiból. A munkanélküliség 10,5 százalékra csökkent, miután 463 ezren vannak állás nélkül. A fiatalok harmada munkanélküli, az állástalanok fele egy éve nem tud elhelyezkedni.

Címkék

foglalkoztatás, munkanélküliség, statisztika, ksh

Idén augusztus–októberben 3 millió 935 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 71 ezer fővel több, mint egy évvel korábban, és lényegében ugyanannyi, mint az egy hónappal ezelőtt közölt harmadik negyedéves adatban. Mind a nők, mind a férfiak foglalkoztatási rátája javult – közölte a KSH szerdán. Ugyanebben az időszakban a munkanélküliek létszáma 463 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 10,5 százalékos volt. A férfiak munka­nélkü­liségi rátája az előző évhez képest nem változott, a nőké 0,6 százalékponttal csökkent, éven belül viszont nőtt az állástalanok száma (ötezerrel) és a munkanélküliségi ráta is (0,1 százalékponttal).
A vizsgált időszakban a foglalkoztatottak 3 millió 935 ezer fős létszáma 1,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A növekedésben elsősorban a közfoglalkoztatás kiterjesztése játszott szerepet. A 15–64 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 899 ezerre nőtt. Az adott korcsoportba tartozó né­pességen belül 58,2 százalék volt a fog­lalkoztatottak aránya, ami 1,6 százalék­pon­tos emelkedésnek felelt meg – olvasható a közleményben.
Huszonhetedik hónapja nő éves összevetésben a magyarországi foglalkoztatottság – reagált az adatra a nemzetgazdasági tárca, amely szerint ez a szám jelzi a kormányzati foglalkoztatáspolitika sikerét. Az egymillió új munkahelyről szóló kormányzati ígéret teljesítését viszont még távolabb került az ország, derül ki az Index több mint két éve működő egymilliómunkahely-számlálójából, amely egy olyan trendvonal, ami havi átlagban nézi – a szezonális hatások figyelmen kívül hagyásával –, hogy az egymilliós vállaláshoz képest hol tart az új állások száma. A számláló most csaknem nyolcvanezres elmaradást mutat az elvileg szükséges foglalkoztatási pályához képest, ami ráadásul majdnem harmincezerrel rosszabb érték, mint az egy évvel ezelőtt, nagyjából ötvenezres elmaradás.

• Munkahelyek száma (2010 augusztus):3 789 400
• Munkahelyek célszáma (2020 augusztus):4 789 400
• Aktuális foglalkoztatotti szám:3 934 800
• Eltelt hónapok száma:27

-79 600

Augusztus–októberben a 15–64 éves férfi népességből 2 millió 93 ezren voltak foglal­koz­ta­tottak, 26 ezerrel többen, mint 2011 azonos idő­sza­kában. Ezzel a férfiak foglalkoztatási rátája
1,6 száza­lékponttal, 63,7 százalékra nőtt. A 15–64 éves nők közül 1 millió 806 ezren tartoztak a fog­lalkozta­tot­tak közé, 45 ezerrel többen, mint 2011. augusztus–októberben. A nők fog­lal­koz­tatási rátája 1,7 szá­za­lék­pont­tal, 52,9 százalékra emelkedett, írja a KSH.
A 15–24 éves foglalkoztatottak létszáma 223 ezer fő volt, a korcsoport foglal­koz­ta­tá­si rátája az egy évvel korábbihoz képest 0,6 százalékponttal, 19,3 százalékra emelkedett. Nőtt a legjobb munkavállalási korú 25–54, illetve az idősebb, 55–64 éves foglalkoztatottak száma és aránya is. Ezen korcsoportok fog­lalkoztatási rátája 1,6, illetve 1,4 százalékponttal, 75,6, illetve 37,8 százalékra nőtt.
A munkanélküliek 463 ezer fős létszáma az egy évvel korábbinál 1,1 százalékkal volt alacsonyabb, a teljes megfigyelt sokaságra vonatkozó munkanélküliségi ráta 10,5 százalékos értéke 0,3 százalékponttal csökkent egy év alatt. A KSH megjegyzi: a változások a mintavételi hibahatáron belül maradtak.
Idén augusztus–októberben a 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 251 ezer fő volt, lényegében azo­­nos az egy évvel korábbival, munkanélküliségi rátájuk 10,6 százalék. A munkanélküli nők száma 212 ezer fő volt, nyolcezerrel alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Munkanélküliségi rátájuk 10,4 százalék volt, 0,6 szá­za­lék­ponttal kevesebb az előző év azonos idősszakinál.
A munkanélküliek 20,7 százaléka 15–24 éves kor­osztály­ból ke­rült ki. A korcsoport 30,1 százalékos munkanélküliségi rátája 3,1 százalékponttal magasabb az egy évvel ko­ráb­binál. A 25–54 évesek mun­ka­nél­­­kü­lisége 0,4 szá­za­lék­ponttal, 9,4 százalékra, az 55–64 éveseké 1,4 százalékponttal, 7,1 százalékra csökkent.
A munkanélküliek 47,5 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos idő­­­tartama 17,6 hónap volt.
­­­A munkanélküliség kezelésére szolgáló eszközrendszer működtetésére és értékelésére kialakított ad­miniszt­ratív nyilvántartásból származó adatok szerint 2012. október végén 523 ezer volt a nyilvántartott álláskeresők összlétszáma, 1,5 százalékkal kevesebb a 2011 azonos idő­sza­kában mért értéknél.

Kirúgták Funk Sándort

Funk SándorFotó: Bruzák Noémi

Két hete felmentették osztályvezetői munkaköréből Dr. Funk Sándor addiktológust, majd az Index információi szerint a napokban közölték vele, hogy 2013. július 17-étől felbontják a szerződését. A médiában a különböző szenvedélybetegségekről gyakran nyilatkozó Funk már nyugdíjas, a munkáltató, Nyírő Gyula Kórház is erre hivatkozva mondta fel a szerződését.
“Meglepő, hogy egy olyan osztályon, ahol legalább két orvos állás betöltetlen, és van olyan kollégám, aki gyesen van, nemhogy felbontották a szerződésem, de jelezték, hogy az elkövetkező hét hónapban az emberhiány ellenére sem kérnek a munkámból” - nyilatkozta az Indexnek Funk, aki szerint meglepő, hogy a szokásos négy hónap helyett több mint hét hónapra mentették fel a munkavégzés alól.
Funk Sándor gyakran jelenik meg tévékben és az újságokban, ha szenvedélybetegségekről, vagy éppen drogpolitikáról van szó. Legutóbb az Indexnek nyilatkozott a pénznyerőgépek működtetését betiltó törvény elfogadása kapcsán.

“A kóros játékszenvedély ugyanolyan komoly betegség, mint a nikotin- és alkoholfüggőség. Mi történik majd a játékosokkal, ha elveszik szenvedélyük tárgyát? „Megpróbálnak másfajta szerencsejátékot játszani, vagy keresnek valami pótszert” – monda lapunknak Funk Sándor, a Nyírő Gyula kórház addiktológus főorvosa.
Index

Megalázták a Prima Primissima-díjra jelölt romát

Visszalépett a Prima Primissima-díjra jelölt Rostás Árpád, mivel a jelöléssel összefüggésben számos megaláztatásban volt része.

A nol.hu értesülései szerint az asztalosművész döntését részben azzal indokolta, hogy művészek és tudósok között nem méltó ilyen elismerésre, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy roma emberként a jelöléssel összefüggésben számos megaláztatásban volt része, ezért elnézést kér azoktól, akik eddig rá szavaztak, de inkább a háttérben marad.

Fotó: Czimbal Gyula / MTI

Rostás Árpád  a nol.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy "az önbecsülésem többet ér, mint pár millió forint". Bár konkrétumokat nem akart azzal kapcsolatban elárulni, hogy miért jutott lépett vissza a Prima Primissima-díj jelölésétől, azt elmondta, nem kér a bántásból, mert származása miatt eddig is bőven jutott neki, például nem szolgálták ki egy presszóban, leköpték az utcán, és elzavarták, amikor roma gyerekek érdekében támogatásért pályázott.
A roma származású vándorasztalos 1962-ben született Kaposváron, édesanyja a kórházban hagyta, ezért különböző gyermekotthonokban nevelkedett. Asztalos szakmunkásként végzett, bejárta az országot, később egész Európát. Volt állami gondozottként most a somogyvári nevelőotthonnak otthon adó kastélyt restaurálja az ott élő gyerekekkel együtt.
Korábban a Vatikánban és Versailles-ban is dolgozott bútor restaurátorként, de dolgozott a Dohány utcai zsinagóga és a Parlament fabútorainak felújításán is. Munkásságáról Gyarmathy Lívia Lépcső címmel szemledíjas dokumentumfilmet készített 1994-ben.
Index

Prima jubileum, Demján átadja a váltóbotot Csányinak

Demján Sándor üzletember és a VOSZ Elnöksége által 2003-ban alapított Prima Primissima Díj ezúttal is tíz kategóriában, immáron tizedik alkalommal kerül átadásra.

Összesen 750.000 euró összegben osztanak ki díjat a Művészetek Palotájában, 2012. december 7-én, a Magyar Vállalkozók Napja rendezvénysorozat keretein belül. A Jubileumi Gálaestet, az esemény napján a Magyar Televízió I. csatornája ebben az esztendőben is csúsztatott élő adásban közvetíti.

Az írásban felkért jelölőktől idén rekord mennyiségű jelölés érkezett az Alapítványhoz, közel 550 db. A legtöbb Magyar Színház és Filmművészet kategóriában, összesen közel 90 db. A beküldött jelölésekből nyár elején a Társadalmi Tanácsadó Testület és a Kuratórium tagjai, együttes ülés keretében kategóriánként három-három Prima díjast választottak titkos szavazással. A VOSZ kibővített Elnöksége és a Kuratórium által a Prima Primissima Díjátadó Gálaest napján, 2012. december 7-én a Prima díjasok közül mind a tíz kategóriában egy-egy Prima Primissima kerül majd megválasztásra. A Prima díjasok 10 ezer euró, míg a Prima Primssima díjasok 50 ezer euró díjazásban részesülnek Demján Sándor magánvagyonából. A Prima Primissima díjasok megkapják a Zsolnay Porcelánmanufaktúra csodálatos eozin "Kincsem-szobrát" is, amelyet Schrammel Imre, Prima Primissima- és Kossuth-díjas keramikusművész tervezett.

Ebben az évben is átadják a Közönségdíjat, amelyet a 30 díjazott közül nyeri el a közönség kedvence. A Prima díjasokra idén augusztus 1-től lehet szavazni az interneten a www.primaprimissima.hu honlapon, szeptembertől telefonon és SMS-ben is. További információ a Facebook-on is elérhető (www.facebook.com/primaprimissima). A legtöbb szavazatot kapott jelölt részesül majd a Közönségdíjban, illetőleg az azzal járó 50 ezer eurós pénzdíjazásban, amelyet Csányi Sándor, a Kuratórium elnöke ez évben is a magánvagyonából ajánlott fel. A Közönségdíjas továbbá megkapja az Ajka Kristály Üvegipari Kft. által készített ólomkristály Kincsem lovat.

A Mercedes-Benz Hungária Kft., a Mercedes-Benz márka hivatalos importőre és a Pappas Auto Magyarország Kft., a legnagyobb márkakereskedés közösen támogatja a Prima Primissima rendezvényt. A szavazók közül egy személyautót, az új Mercedes-Benz A-osztályt sorsoljuk ki.

2012-ben immár hatodik alkalommal adják át a Junior Prima díjakat, amelyet az az igény hívott életre, hogy ne csak a már komoly eredményeket felmutató szakembereket jutalmazzák, hanem a feltörekvő tehetségeket is. Mint azt a Társalapítók tábora is mutatja, egyre több patinás vállalat ismeri fel, hogy a jövő sikere a fiatal tehetségek gondozásában rejlik. A Junior Prima Díj keretein belül kategóriánként 5-10 Junior Prima díjast választanak ki, a szerencsés nyertesek fejenként 7.000 eurót kapnak. Ez az összeg egyrészt eddigi kiemelkedő munkájuk elismerése, másrészt kulcs egy olyan ajtóhoz, amely mögött még nagyobb, talán korlátlan lehetőségek rejlenek.

A Junior Prima Díjat 2012-ben az alábbi 7 kategóriában osztják ki:

Magyar Tudomány:
Társalapítója az MFB Zrt. (2007. óta)

Magyar Sport:
Társalapítója az MKB Bank Zrt. (2007. óta)

Magyar Építészet és Építőművészet:
Társalapítója a TriGranit Fejlesztési Zrt. (2008. óta)

Magyar Zeneművészet:
Társalapítója a Magyar Villamos Művek Zrt. (2008. óta)

Magyar Sajtó:
Társalapítója az Erste Bank Hungary Nyrt. (2008. óta)

Magyar Színház- és Filmművészet:
Társalapítója az FHB Jelzálogbank Nyrt. (2010. óta)

Magyar Népművészet és Közművelődés:
Társalapítója a Docler Holding (2011. óta)

A díj megalapítása nem jöhetett volna létre, ha Demján Sándor mellé nem sorakoznak fel Társalapítóként a fenti vállalatok.

2005 óta, a Prima Primissima Gálaestet megelőzően, az ősz folyamán a Megyei Prima díjak is átadásra kerülnek. Minden megyében három-három, a helyi közösség által elismert kiemelkedő személyiséget, vagy jogi személyt részesít elismerésében a VOSZ megyei szervezete, rangos program és nívós műsor kíséretében. A megyei díjátadó rendezvények fontos helyi eseményekké fejlődtek az évek folyamán, amelyek keretében a megyei vállalkozók és vállalkozások a helyi szellemi élet, a kultúra, a tudomány, az oktatás, a köznevelés és a sportélet kimagasló képviselőit, elismert szereplőit részesítették elismerésükben. Mára elmondható, hogy ezek a megyei rendezvények szerves részeivé váltak a nemzeti tőke részéről megnyilvánuló és egyre erőteljesebben kibontakozó mecenatúrának, amellyel a vállalkozói társadalom a szellemi élet támogatásával is hozzá kíván járulni az ország gazdasági-társadalmi felemelkedéséhez.

Portfolio

Elhunyt a Müpa első vezérigazgatója

 69. évében hosszú, súlyos betegség után elhunyt Kiss Imre, a Művészetek Palotája első, alapító vezérigazgatója, a Budapesti Tavaszi Fesztivál létrehozója vasárnap - tudatta a Müpa. Kiss Imrét a Művészetek Palotája saját halottjának tekinti, temetéséről intézkednek.
Kiss Imrét intézményvezetői tevékenysége elismeréseként több hazai és nemzetközi díjjal tüntették ki, többek között a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkereszt polgári tagozata kitüntetéssel, az ISPA (Nemzetközi Előadó-művészeti Társaság) életműdíjával, a Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének lovagi fokozatával, és 2011-ben a Prima Primissima életműdíjával.
A Budapesti Tavaszi Fesztivál alapító igazgatójaként visszakapcsolta Budapestet Európa és a világ kulturális vérkeringésébe, és utat nyitott a magyar művészeknek és a külföldi világsztároknak egyaránt.
Az általa vezetett intézményekben, az Országos Filharmóniában, a Magyar Állami Operaházban, a Vígszínházban, a Művészetek Palotájában a művészek számára az ő személye volt a garancia az alkotás zavartalanságára.
Kiss Imre 1943-ban született Galántán. 1965-ben végzett az Idegenforgalmi, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán, majd 1967-69 között a Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelmi szakán, míg 1970-72 között a Szegedi Jogtudományi Egyetemen folytatott tanulmányokat.
1981 és 1990 között a Budapesti Tavaszi Fesztivál alapító igazgatójaként tevékenykedett. Ezt követően az Országos Filharmónia ügyvezető igazgatója volt, 1996 és 2001 között a Magyar Állami Operaház ügyvezető igazgatói, illetve megbízott főigazgatói posztját töltötte be.
2001-től 2003-ig a Vígszínház ügyvezető igazgatója volt. 2003. október 6-án nevezték ki a Művészetek Palotája első vezérigazgatójának, megbízatását 2008-ban hosszabbították meg újabb öt évre. 2011 márciusában megromlott egészségi állapota miatt felmentését kérte posztjáról, és vezérigazgatói főtanácsadóként segítette tovább a Müpa munkáját.
MTI

Orbán Viktorral is tárgyal T. Jagland, az Európa Tanács főtitkára

Orbán Viktorral is tárgyal az Európa Tanács főtitkára

2012. március 21.

Budapestre látogat Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács (ET) főtitkára, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel, közigazgatási és igazságügyi miniszterrel és Martonyi János külügyminiszterrel tanácskozzon a bírósági reformról, az egyházügyi törvényről és a sajtószabadságról.
Az Európa Tanács sajtóosztályának tájékoztatása szerint a megbeszélések után az ET főtitkára Navracsics Tiborral közös sajtótájékoztatót tart.
A demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásán őrködő Európa Tanács égisze alatt tevékenykedő független jogi szakértői testület, a Velencei Bizottság hétfőn hozta nyilvánosságra állásfoglalását a bírósági reformról és az egyházügyi törvényről.
A testület szerint a magyar bírósági reform lényeges elemei, amennyiben változatlanul maradnak, nemcsak az igazságszolgáltatás szervezetére vonatkozó európai normáknak – különösen a bírói függetlenség követelményének – mondanak ellent, hanem a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése szempontjából is problematikusak.
Forrás:  MTI

Konferencia az Európa Tanács szervezésében Budapesen

A kétnapos rendezvényt az Európa Tanács szervezte 

Soros György is felszólal / Fotó: Erdély.ma

 

A gyűlöletbeszéd elleni fellépés lehetőségeiről szervez konferenciát az Európa Tanács (ET) Budapesten, a ma kezdődő kétnapos eseményt Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és Thorbjorn Jagland, az ET főtitkára nyitja meg.

 

A nemzetközi konferencián ma felszólal még mások mellett Soros György, a Nyitott Társadalom Alapítvány alapítója, majd a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos jelenlegi helyzetet vitatják meg.

forrás: Magyar Hírlap

Világhírű lett a 2-es villamos

Duna-parti 2-es villamos bekerült a világ tíz legszebb villamosvonala közé. A National Geographic Életre szóló utazások című könyvében megjelent tízes listán a budapesti villamost a hetedikként emlegetik; a 2-es villamos ezzel megelőzte a lisszaboni 28-as, az amszterdami 2-es, és a berlini 68-as villamos vonalát. Az aranyérmet a torontói 501-es villamos kapta, a második helyezett a George Benson Waterfront Streetcar lett, a harmadik helyen a New Orleans-i St. Charles Streetcar Tour végzett.

Fotó: Jászai Csaba

A második világháború után létrejött vonal a pesti felső rakparton halad a Jászai Mari térről indulva, és a Kossuth tér vonalában ér ki a Duna-partra, majd a Lánchíd alatt jut el a Duna-korzóra. Nyáron a hétvégi nosztalgiajáratok kedvelt útvonalaként tartják számon, decemberben pedig karácsonyi díszbe öltöztetik a kocsikat.
A National Geographic kiemelte, hogy a 2-es villamos útvonaláról nyílik a legszebb kilátás a Parlamentre és a Budai Várra, mivel a 155 kilométeres villamoshálózat egyes járatai közül ez halad a legközelebb a folyóparthoz.
forrrás: Index

A játszma neve: ügynökvadászat

A játszma neve: ügynökvadászat
	Miskolci értelmiségi ellenzékiként 1985-ben barátai mint "spontán jelöltet" indították az akkori pártjelölttel szemben a választásokon, s mert sikerre esélyes volt, az illetékes kb-titkár fenyegette meg: ha nem lép vissza, retorziókat alkalmaznak vele szemben. Bogár László utóbb az első polgári kormányban külkereskedelmi államtitkárként, a másodikban mint a kancellária politikai államtitkára tevékenykedett.
Létrehozva: 2002. augusztus 29., 19:34 | Utoljára frissítve: 2002. szeptember 12., 17:28

Miért hozták hírbe érintettként?

Még 1972-ben, végzős egyetemista koromban engem is megkerestek. A külkeres közgazdászok körülbelül egyharmadával lejátszódott ez a történet. "Kitettségüket" jelzi, hogy az Antall-kormány külkereskedelmi minisztériumának mindhárom vezetőjét - Kádár Bélát, Martonyi Jánost és engem - érintettnek talált a bizottság. Engem vélhetőleg a katonai elhárítás szólított meg. Beidéztek adategyeztetés végett a kiegészítő parancsnokságra. Ott "elbeszélgettek" velem, s fölajánlották, hogy ha a Külügyminisztériumba mennék dolgozni, ők tudnának segíteni abban, hogy szinte azonnal kikerüljek diplomáciai szolgálatra, ha persze én is segíteném őket valamivel. Többek között ezért döntöttünk úgy a feleségemmel, akkor már házasok voltunk, hogy na jó, befejeztük a Budapesttel való "szórakozást", visszamegyünk Miskolcra. Így is történt: közgazdászgyakornokként elhelyezkedtem a diósgyőri vasműben. Ennek következtében - ahogy most divatos fogalmazni - okafogyottá vált a katonai elhárítás érdeklődése, tehát ez egy sikertelen beszervezési kísérlet volt.

Pontosan hol történt ez a kísérlet?

Akkor még Engels térnek hívták a mai Erzsébet teret, ott állt a kiegészítő parancsnokság. "Adategyeztetés" után megszólított ott valaki, aki különben kulturáltan viselkedett, beszélgetést kezdeményezett, s ennek végén elhangzott: tudják, hogy nekem francia nyelvből már felsőfokú államvizsgám van, s ez ritkább választás, mert mindenki az angolt tanulja. Akkoriban a Külügyminisztériumban több évet kellett eltölteni ahhoz, hogy valaki külszolgálati feladatot kapjon. Ilyen lehetőség fantasztikus nagy érték volt. Ők ezt megoldanák - ajánlotta a férfi -, ha később, amikor már kint dolgozom, én is segíteném őket.

Mennyi idős volt ekkor?

Huszonegy esztendős. A következő évben végeztem el az egyetemet. A beszélgetés 1972 őszén zajlott, a következő év tavaszán már munkába állhattam. A külkereskedelmi szakon a nemzetközi kereskedelmi és pénzügyi szakágazaton tanultam. Az itt végzők nagy része rövid időn belül tényleg kikerült külföldre. Ahogy a többiekkel való beszélgetésekből leszűrtem, nagyjából az egyharmadukat a végzés előtti fél évben "megkeresték" különböző szervezetek ilyesféle ajánlatokkal. A legbékésebb kitérésnek az látszott - és annak is bizonyult, hiszen nem kerestek meg utána -, hogy ne is jelentkezzek a Külügyminisztériumban munkára. Így nem kerültem abba a helyzetbe, hogy ők segítsenek nekem.

A beszervezést megkísérelő ember hogyan kezdte az akciót?

Amikor a katonai adategyezetés zajlott, bejött a szobába, és közölte: ha majd ezt befejezzük, ő még pár szót szeretne váltani velem, azaz ahogy akkoriban fogalmaztak: "az elvtárssal". Átlagos adminisztratív alkalmazottnak vagy ahogy ma mondanánk, köztisztviselőnek látszott. A nevét megmondta, de tartok tőle, hogy ez nem a sajátja volt. Schmidt volt a név. "Schmidt, a kém" - mondhatnánk. Azt fejtegette, hogy nyilván én is tudom: a világ politikai helyzete bonyolult. Egyébként 1972-ben, a Tanúval szólva, valóban "fokozódott" a nemzetközi helyzet, az olajárrobbanás előjelei érzékelhetőek voltak. Idehaza Kádárt Biszku Béláék le is akarták váltani. Akkor már "be volt készítve" Komócsin Zoltán Kádár-utódnak. És hogyha véletlenül rá másfél évre rejtélyes körülmények között nem halálozik el, akkor elképzelhető, hogy a váltás bekövetkezik. Az ország eladósodása is abban az időszakban gyorsult fel. A keményvonalasok és az óvatos reformokkal kísérletezők versenyeztek egymással. Ezt tapasztalhattam a Diósgyőri Lenin Kohászati Művekben is, amikor munkába állásom után, 1973 őszén szemtanúja voltam Vályi Péter miniszterelnök-helyettes megégésének.

Visszatérve "Schmidtre": megnevezte, hogy ő kiket képvisel?

Homályos többes számot alkalmazott. Elmondta, hogy "a Nyugat" fokozza fellazító akcióit, s ha mi biztonságban akarunk élni, többet kell tudnunk erről a felforgató tevékenységről. Az a munka, amit majd én végezni fogok, ebben a titkos erőtérben is zajlik majd. Így az együttműködés kikerülhetetlen. "Mi, akik ezzel foglalkozunk - mondta az egyébként nem túl hosszú beszélgetésben - tudunk segíteni önnek abban, hogy egyenesen a Külügyminisztériumba kerüljön." Ez akkor különös kegy volt, mert a lehetségesnél sokkal többen akartak ott dolgozni a külkereskedelmi szak végzősei közül. "Erre Magyarországnak szüksége van" - fejtegette, tehát ha úgy tetszik: "hazafias kötelesség", és "úgyse tudom kikerülni"...

Elhangzott-e olyan kifejezés, hogy "hírszerzés" vagy "kémelhárítás"?Nem. Az "ország biztonságát" említette. Az Engels téri találkozás után még kétszer, üzenet formájában meginvitált egy lágymányosi magánlakásba, úgy tűnt, hogy ez az ő lakása, és ugyanezeket újra elmondta. Mindez két hónapon belül történt, az utolsó beszélgetés is még 1972-ben lezajlott.

Aláíratott-e önnel valamit?

Aláírni csak annyit kellett a végén, hogy az elhangzottakról nem beszélhetek.

Tehát most, harminc év elteltével nyilatkozik meg erről először?

Igen, mivel most a jelek szerint "általános titokfelszabadítás" lépett életbe. A dolog pikantériája, hogy engem mint országgyűlési képviselőt 1997-ben "átvilágított" az erre hivatott bíróság, és megkaptam az értesítést, mely szerint semmiféle érintettségre utaló jelet nem találtak.

A nemzet érdekében végzett hírszerzés erkölcsileg vállalható tett. Miért mondott ön nemet e fölkérésre?

Valószínűleg azért, mert összezavart ez a fölkérés, és nem tudtam volna rá igent mondani. Noha abban önnek valószínűleg igaza lehet, hogy magyar nemzet 1945 és 1990 között is létezett, és a nemzetnek érdekei is voltak. Annak idején a Nyugat legbelsejében is kirobbantak kémbotrányok: mondjuk az amerikaiak és a franciák között. Tehát a nemzetbiztonság kérdése az azonos értéket valló országok között is eléggé pikáns módon vetődik föl.

Nyilvánosságra kerültek fedőnevek: D-8, Bihari, Magasdi. Kik lehettek ők?

Bizonyos életpályákat áttekintve látszik, hogy legalábbis megkeresésnek mindenképp kellett történnie. Amikor még útlevelet kapni is nehéz volt, hosszabb külföldi tartózkodás esetén szinte elképzelhetetlen lehetett anélkül, hogy legalább föl ne vessék a kiutazónak: jó, jó, de ennek fejében nyissa ki a szemét, és utólag számoljon be nekünk. Nehéz elképzelni, hogy például valaki egy latin-amerikai országban egyetemet végezhessen ilyen megkeresés nélkül.

Kiknek állt érdekében az állambiztonsági múlt féloldalas leleplezése?

Mivel a Magyar Nemzethez eljuttatott "ajándékcsomag" a polgári oldal számára "mérgezett csokoládét" tartalmazott, így nekik biztosan nem. Van viszont egy olyan politikai szereplő, akinek módfelett hasznos lehet. Mert miközben mindenki besározódik vagy gyanússá válik, ő nemcsak az egyetlen "tiszta" erő marad, hanem még meg is dicsőül mint a "nagy tisztázó". E politikai erő igen kockázatos "előremenekülésének" a parlamentben való megkapaszkodás görcsös akarásán kívül van egy stratégiai oka. Ez pedig az, hogy - ahogyan egyik fő ideológusuk fogalmazott - "a rendszerváltozás rendszere lényegében megbukott". Az elmúlt hónapok zavaros történései ezt a kellemetlen tényt kívánják jótékony "füstködbe" vonni. Márpedig "a rendszerváltozás rendszerét" éppen az említett politikai erő "főfelügyelete" mellett barkácsolták össze ambiciózus és exhibicionista értelmiségiek még a nyolcvanas években. Még egy utolsó kétségbeesett erőfeszítéssel megpróbálják felelősségüket a többi politikai szereplőre áthárítani. A játék neve: ügynökvadászat. Mivel a legnagyobb erejű "véleményhatalmak" teljesen az ő befolyása alatt állnak, tetszés szerint manipulálja a nyilvánosságot. Ha a múlt őszinte és békés feltárásával nem leszünk képesek folytatni a zsákutcás rendszerváltozás korrekcióját, akkor igen veszélyes korszaknak nézünk elébe.

Az interjút M. P. készítette, Heti Válasz