2013. május 22., szerda

Rákosi-bunker Ez a lap egy ellenőrzött változatarészletek megjelenítése/elrejtése A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az F4 objektum vagy Rákosi-bunker egy korábban titkos atombunker Budapest belvárosa alatt. 39 méter mélységben helyezkedik el hozzávetőlegesen a Kossuth tér és a Szabadság tér között H betű alakban. Közvetlenül kapcsolódik a kettes metróhoz, vélhetően az Országházhoz, és a Magyar Dolgozók Pártjának volt székházához. A Kossuth tér közelében levő, Rákosi megrendelésére készült óvóhely metrós tübbingekből (alagútfalazó elemekből) van kifalazva, és összeköttetésben áll a metróvonallal. Ez a történelmi ismeret ma már hozzátartozik a 2-es metró építésének történetéhez.[1]

Tartalomjegyzék

Története

Építését 1949-ben kezdték el a metróval párhuzamosan, és a 2-es metró építésének akadozásával együtt a bunker munkálatait is felfüggesztették. A létesítmény célja Rákosi Mátyás és a Magyar Dolgozók Pártja KV-tagjai számára egy esetleges atomtámadás esetén ez a bunker nyújtott volna védelmet és egyben adott volna helyet a Parlament irodáinak is. Ezen felül a fővárosi tömegközlekedési vállalatok polgári védelmi irányító központját, a városfejlesztési és kereskedelmi minisztérium apparátusát is ide menekítették volna. A veszély elmúltával metróval utaztak volna a Keleti pályaudvarig, ahol egy páncélvonatra szálltak volna át.
„Szigorúan titkos!
Feljegyzés
Tárgy: a földalatti vasút tömegóvóhelyként való felhasználása
A második világháború idején a moszkvai metrót jelentős mértékben használták fel tömegóvóhelyként. A szovjet tapasztalat felhasználásával az itt lévő Seljajev és Merkurov tanácsadó elvtársak segítségével dolgozzuk ki, hogy a földalatti vasút milyen mértékben legyen alkalmas légoltalmi célokra.
……
A levegő regenerálásának kérdését az arra kijelölt Műszaki Művek egyedül megoldani nem tudja. Külön bizottság foglalkozzék a széndioxidnak a levegőből való kivonásával. Foglalkozni kell az oxigénnel való ellátás kérdésével, mivel jelentős mennyiségű folyékony oxigént kell termelni, szállítani és tárolni. A Kelet-Németországban megrendelt oxigéngyártó berendezések egy részét át kell alakítani folyékony oxigén gyártására. A szállítás és tárolás céljaira speciális, nagyméretű, kettős falú tartályok készítendők. Ezekhez szükséges anyag- és gyártási kapacitás biztosítandó. A részkérdések kitárgyalására külön szakbizottságok alakítandók, a BM VI. Főosztálya irányítása alatt
Tóth Károly Ü.T. titkára helyett
Budapest, 1951. augusztus 16.”
– Az Üzemgazdasági Tanács Titkárságának feljegyzése a budapesti metró tömegóvóhelyként való esetleges felhasználásáról.[2]

Az F4 a metróhoz hasonló technológiai megoldásokkal készült (metróállomásra és alagútra hasonlít). Korábbi híresztelések szerint rabokkal építtették a bunkert, de a valóságban vidékről, lefüggönyözött buszokkal Budapestre szállított bányászok dolgoztak rajta, akik úgy tudták, hogy a 2-es metrót építik. Szintén korabeli legendák szerint az F4-nek közvetlen kapcsolata volt a Parlamenttel, de az építmény jelenlegi kezelője, a BKV az átvizsgáláskor nem talált erre utaló jeleket, bizonyítékokat.
A 2200 ember befogadására alkalmas 3500-3800 négyzetméteres objektum 1953-ban készült el, a 2-es metró alagútjával 1973-ban kapcsolták össze. A metrónak a Deák Ferenc tér és Kossuth Lajos tér közötti alagútjából nyílik az egyik bejárat, ezt azonban csak a pályaszakasz áramtalanítása után lehet megközelíteni. 4000 köbméteres kapacitású levegőszűrő rendszerrel szerelték fel, amely a radioaktív por megszűrésére is alkalmas lett volna a szovjet gyártmányú harcigáz-szűrő doboknak köszönhetően. E mellett 150 köbméteres víztartállyal és két, egyenként 26 kilowattos Ganz generátorral is felszerelték. A helyszínválasztás nem volt véletlen, közvetlenül a létesítmény fölött helyezkedett el a Magyar Dolgozók Pártjának Akadémia utcai pártközpontja (Akadémia-Zoltán-Steindl-Nádor utcai tömb, hivatalosan Akadémia utca 17.[3]), a lejárat a székház egyik udvarán épült. Egy vészkijárat is épült az egykori TV-székház (Szabadság tér 17.) szomszédságában, amely levegőztetőként is szolgál. A labirintusszerű objektumban külön tanácskozóterem is épült, ahol az ország vezetői az aktuális teendőket vitatták volna meg. Bár soha nem használták, a hetvenes évek közepéig készenlétben volt.
Nevét onnan kapta, hogy akkoriban a föld alatti munkahelyeket F-fel jelölték, mert nem volt külön postacímük és egyszerűbb volt kódnévhez kötni. A BKV F1-2-3-ról nem tud, az F5 és F6 pedig a 2-es és 3-as metróvonalon helyezkedik el.
A BKV gyorsvasúti igazgatósága 1981-ben vette át a bunker üzemeltetését, azóta hetente egyszer szellőztetik és víztelenítik. A szélesebb közönség ekkor szerzett csak tudomást arról, hogy a Szabadság tér alatt egy 3-as kategóriájú búvóhelyet építettek.
Dézsy Zoltán újságíró a Pincebörtön c. - 1992-ben forgatott és 1994 tavaszán a Magyar Televízióban bemutatott - dokumentumfilmjében tárta fel a nyilvánosság előtt az óvóhelyet.[4]
2008-ban a 168óra.hu online hírportál készített riportfilmet "Tiltott város Budapest alatt" címmel a bunkerrendszerrről. [5]

Jelenlegi állapota

A szomszédos ház udvarából nyíló átjáró
Állapota nagyon leromlott, ennek ellenére a szellőztető berendezések működnek, ezeket rendszeresen karban is tartják és hetente ellenőrzik. A többi berendezés, így a generátorok, a levegőszűrő berendezések már üzemképtelenek. A korábbi bútorokat és berendezéseket már a hidegháború enyhülésének idején elhordták. Amikor a BKV 1981-ben átvette az építményt csak asztalokat és székeket találtak, ágyakat nem. Az átvétel után kitakarították a helységeket, azóta teljesen üres és kihasználatlanul áll. Jelenleg állami tulajdonban van, a BKV ellenőrzése alatt áll. A bunkert a BKV 1 százalékos tulajdonában lévő Nokia TrafiCom bérli, ami a cég belső távközlési szolgáltatásait végzi. A közlekedési vállalat azon dolgozik, hogy hasznosítsa az F4-et, de ennek feltétele, hogy csak kommunikációs célokra lehet használni.
A bunker lejárata egy lakatlan lipótvárosi klasszicista bérház (korábban az MDP pártközpontjának egyik épülete) belső udvarából nyílt (Steindl Imre u. 12.)[6], itt volt található az a magas betonhenger, amiből lifttel vagy lépcsőn lehet lejutni az óvóhelyre – 283 lépcsőfok vezet le a mélybe, a lift a maga idejében Európa leggyorsabb liftje volt. Egy szomszédos ház (Zoltán u. 13.) udvarából nyíló vasajtón át lehetett bejutni ebbe az udvarba. Korábban stratégiailag szigorúan titkos polgári védelmi objektumnak minősült. Látogatását szigorúan szabályozták, csak titoktartási nyilatkozat aláírása után volt megtekinthető. Jelenleg a bérház átépítése folyik, melynek során lakásokat alakítanak ki benne, az óvóhely lejáratát elbontották, de rekonstruálni kell.

Jegyzetek

  1. ↑ A 2-es metró építésének története
  2. ↑ Budapest földalatti világa
  3. ↑ Akadémia utcai pártközpont, Kislexikon
  4. ↑ A filmet a szerző két részletben ingyenesen megtekinthetővé tette az indavideo.hu-n I. részII. rész Egyben pedig Google videók között található meg.
  5. ↑ Tiltott város Budapest alatt, 168ora.hu
  6. ↑ Pest Megye Önkormányzatának Közlönye, 2002. évi 8. szám, 2002. július 22.

Források, külső hivatkozások

Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)