Aczél

Aczél - Dokumentumfilm Aczél György életéről

Aczél Györgyre mindenki máshogy emlékezik. Aczél volt a Kádár-rendszer második embere, 32 évig a magyar kultúra kulcsfigurája. Támogatott, tűrt, tiltott, emberi sorsokról döntött, de mindezek mellett családapa és férj is volt. Életét és pályáját végigkísérni nem könnyű, de Varga Ágota megkísérelte.

Aczél György 1917-ben született Budapesten. Apja halála után árvaházban nevelkedett. Építőmunkásként kezdett el dolgozni, miközben folyamatosan képezte magát. Részt vett a Somér ifjúsági cionista mozgalomban, majd 1935-ben belépett a KMP-be. Színésznek készült, így beiratkozott a Színművészeti Akadémiára, ahol fél évet töltött. 1942 elején letartóztatták, később behívták munkaszolgálatra, de sikerült magát leszereltetnie. A német megszállás és a nyilasuralom alatt az ellenállási mozgalom résztvevőjeként több száz zsidót mentett meg. A háború után 1946 nyaráig az MKP budapesti, majd az V. kerületi pártbizottságán dolgozott. 1946 augusztusától Zemplén megyei, 1948 májusától Baranya megyei titkár. 1947 és 1949 között országgyűlési képviselő. 1948. június 12-én, az MDP alakuló kongresszusán az elnökség tagja. 1949. július 6-án letartóztatták, és a Rajk-per egyik mellékperében életfogytiglani fegyházra ítélték. Büntetését nem kellett letöltenie, 1954 augusztusában szabadult, szeptember 1-jén rehabilitálták. 1954 őszétől a 23. Számú Állami Építőipari Vállalat Igazgatója.

 

1954. október 21. és október 27. között Bécsben tartózkodott, majd amikor visszatért Magyarországra, csatlakozott a Partizánszövetséghez. 1956. október 31-én részt vett az MSZMP alakuló gyűlésén. 1957 áprilisától 1958 februárjáig művelődési miniszterhelyettes, majd 1967 áprilisáig a művelődésügyi miniszter első helyettese. Aczél György azonban sokkal nagyobb hatalommal és befolyással rendelkezett a kultúrpolitikára. Hatalmát kapcsolatainak és Kádár Jánoshoz fűződő viszonyának köszönhette. Egyre fontosabb szerepet töltött be a politikában, nevét mindenki megismerte. Nem volt olyan kultúrával, művészettel foglalkozó ember, aki ne ismerte volna, ne találkozott volna vele személyesen.

Aczél György szerepe és a róla alkotott vélemények szorosan összefüggnek azzal, ahogyan Kádár Jánost megítélik. Nagyon jó viszonyban voltak egymással (csak vele tegeződött, minden héten együtt néztek filmeket), ami azt eredményezte, hogy Aczél a Kádár-korszak ikonikus figurájává vált. Felmerülhet, és sok esetben fel is merül a kérdés, hogy milyen ember volt az, aki jóban volt Kádár Jánossal. Erre a kérdésre azonban senki nem tud kimerítő választ adni, még Varga Ágota sem.

Varga Ágota dokumentumfilmje, az Aczél két oldalról közelíti meg a kérdést. Egyrészt megszólaltatja a családtagokat, lányait, unokáját. Ez egy olyan szemszög, amely eddig mindenki számára ismeretlen volt. Aczél Anna és Aczél Ágnes a családi fényképek és az emlékek alapján egy olyan apáról beszélnek, akit a nép és a politikusok nem ismerhettek. Máté, az unoka már egy lépéssel távolabbról emlékezik "Apókára". Vannak ugyan személyes tapasztalatai, de sok információt csupán hallomásból tud. A családtagok között feltűnik egy olyan személy is, egy kislány, aki viszont soha nem találkozott Aczél Györggyel, így csak azt tudja róla, amit elmeséltek neki a rokonok. A családtagok Aczél Györgyről alkotott képe szubjektív. Ők elsősorban apát, nagyapát láttak és látnak benne a mai napig, míg a Magyarországon élő emberek többsége politikusként, Kádár János barátjaként, a "Három T" megteremtőjeként emlékszik rá. Ez Aczél Györgynek az az oldala, ami miatt sokan elítélik, hiszen sokak életét megnehezítette. A mű és az alkotója elválaszthatatlanok egymástól, így akik politikailag nemkívánatos műveket hoztak létre, maguk is nemkívánatossá váltak a Kádár-rendszer idején. Ennek az ideológiának az alapján vezették be a támogatott-tűrt-tiltott kategóriákat. Bacsó Péter Tanúját például sokáig csak egy moziban játszották, Heller Ágnesnek, Fehér Ferencnek és Konrád Györgynek pedig az ország elhagyását javasolták. Aki támogatta és elfogadta a rendszert, annak jó sora volt, aki pedig nem, annak menekülnie kellett az "igazságszolgáltatás" elől. A Központi Bizottsági ülés levéltári Jegyzőkönyvéből vett részlet is bizonyítja, hogy minél több embert próbált Aczél maga mellé állítani: "…a sajtóról a következőket mondom: a tegnapi szektások itt is felemelték a kezüket és reformszerkesztőkké váltak. A cél: hogy megmaradjon a befolyás, hogy megnyerjük a húsz legjobb újságírót, akiken keresztül a befolyás meg is teremthető." (1989. február 11. 102.o.)

Családi történetek és archív felvételek egyaránt feltűnnek a filmben, de megszólalnak olyan emberek is, akiket Aczél György intézkedései ellehetetlenítettek. Heller Ágnes, Konrád György, Jancsó Miklós, Popper Péter nem csupán elemzi és értelmezi a kommunizmus kultúra-felfogását, hanem mindenki elmeséli a maga Aczél-történetét is. A legdrámaibb pontja a filmnek az, amikor a rendező szembesíti Herskó Jánost és Aczél Annát.

Az Aczél nagy előrelépést jelent, hiszen több oldalról közelíti meg azt az időszakot, amiről korábban még beszélni sem lehetett. Nem kapunk egyértelmű választ arra, hogy mi változtatta a zsidókat védő fiatalembert Kádár-hű politikussá. Nem tudhatjuk, mi vehette rá Aczél Györgyöt arra, hogy miután kiszabadult a börtönből, továbbra is higgyen a rendszerben. Sokarcú ember volt, akit a hatalomvágy, a kultúraéhség, a Kádár iránti tisztelet és a hűség jellemzett. Nem felejthetjük el azt, ami történt, és nem is hunyhatunk szemet fölötte. A Kádár-rendszer és vele Aczél György is sok kérdést hagyott maga mögött, de ezek megválaszolását sok tényező hátráltatja, ami azt is eredményezi, hogy az Aczélról alkotott kép talán soha nem lesz teljes.

***

Aczél
színes magyar dokumentumfilm
Szereplők: Aczél Anna, Aczél Ágnes, Agárdi Péter, Heller Ágnes, Herskó János, Jancsó Miklós, Koltai Dénes, Konrád György, Popper Péter, Tétényi Pál, Vámos Tibor
Rendező: Varga Ágota
Riporter: Varga Ágota
Producer: Muhi András
Operatőr: Lovasi Zoltán
Forgalmazza: Mokép
Hossz: 115 perc