Aczél - Dokumentumfilm Aczél György életéről
Aczél Györgyre mindenki máshogy
emlékezik. Aczél volt a Kádár-rendszer második embere, 32 évig a magyar
kultúra kulcsfigurája. Támogatott, tűrt, tiltott, emberi sorsokról
döntött, de mindezek mellett családapa és férj is volt. Életét és
pályáját végigkísérni nem könnyű, de Varga Ágota megkísérelte.
Aczél György
1917-ben született Budapesten. Apja halála után árvaházban nevelkedett.
Építőmunkásként kezdett el dolgozni, miközben folyamatosan képezte
magát. Részt vett a Somér ifjúsági cionista mozgalomban, majd 1935-ben
belépett a KMP-be. Színésznek készült, így beiratkozott a Színművészeti
Akadémiára, ahol fél évet töltött. 1942 elején letartóztatták, később
behívták munkaszolgálatra, de sikerült magát leszereltetnie. A német
megszállás és a nyilasuralom alatt az ellenállási mozgalom
résztvevőjeként több száz zsidót mentett meg. A háború után 1946 nyaráig
az MKP budapesti, majd az V. kerületi pártbizottságán dolgozott. 1946
augusztusától Zemplén megyei, 1948 májusától Baranya megyei titkár. 1947
és 1949 között országgyűlési képviselő. 1948. június 12-én, az MDP
alakuló kongresszusán az elnökség tagja. 1949. július 6-án
letartóztatták, és a Rajk-per egyik mellékperében életfogytiglani
fegyházra ítélték. Büntetését nem kellett letöltenie, 1954 augusztusában
szabadult, szeptember 1-jén rehabilitálták. 1954 őszétől a 23. Számú
Állami Építőipari Vállalat Igazgatója.
1954.
október 21. és október 27. között Bécsben tartózkodott, majd amikor
visszatért Magyarországra, csatlakozott a Partizánszövetséghez. 1956.
október 31-én részt vett az MSZMP alakuló gyűlésén. 1957 áprilisától
1958 februárjáig művelődési miniszterhelyettes, majd 1967 áprilisáig a
művelődésügyi miniszter első helyettese. Aczél György azonban sokkal nagyobb hatalommal és befolyással rendelkezett a kultúrpolitikára. Hatalmát kapcsolatainak és Kádár Jánoshoz
fűződő viszonyának köszönhette. Egyre fontosabb szerepet töltött be a
politikában, nevét mindenki megismerte. Nem volt olyan kultúrával,
művészettel foglalkozó ember, aki ne ismerte volna, ne találkozott volna
vele személyesen.
Aczél György szerepe és a róla alkotott vélemények szorosan összefüggnek azzal, ahogyan Kádár Jánost
megítélik. Nagyon jó viszonyban voltak egymással (csak vele tegeződött,
minden héten együtt néztek filmeket), ami azt eredményezte, hogy Aczél
a Kádár-korszak ikonikus figurájává vált. Felmerülhet, és sok esetben
fel is merül a kérdés, hogy milyen ember volt az, aki jóban volt Kádár Jánossal. Erre a kérdésre azonban senki nem tud kimerítő választ adni, még Varga Ágota sem.
Varga Ágota dokumentumfilmje, az Aczél
két oldalról közelíti meg a kérdést. Egyrészt megszólaltatja a
családtagokat, lányait, unokáját. Ez egy olyan szemszög, amely eddig
mindenki számára ismeretlen volt. Aczél Anna és Aczél Ágnes a családi fényképek és az emlékek alapján egy olyan apáról beszélnek, akit a nép és a politikusok nem ismerhettek. Máté,
az unoka már egy lépéssel távolabbról emlékezik "Apókára". Vannak ugyan
személyes tapasztalatai, de sok információt csupán hallomásból tud. A
családtagok között feltűnik egy olyan személy is, egy kislány, aki
viszont soha nem találkozott Aczél Györggyel, így csak azt tudja róla, amit elmeséltek neki a rokonok. A családtagok Aczél Györgyről
alkotott képe szubjektív. Ők elsősorban apát, nagyapát láttak és látnak
benne a mai napig, míg a Magyarországon élő emberek többsége
politikusként, Kádár János barátjaként, a "Három T" megteremtőjeként emlékszik rá. Ez Aczél Györgynek
az az oldala, ami miatt sokan elítélik, hiszen sokak életét
megnehezítette. A mű és az alkotója elválaszthatatlanok egymástól, így
akik politikailag nemkívánatos műveket hoztak létre, maguk is
nemkívánatossá váltak a Kádár-rendszer idején. Ennek az ideológiának az
alapján vezették be a támogatott-tűrt-tiltott kategóriákat. Bacsó Péter Tanúját például sokáig csak egy moziban
játszották, Heller Ágnesnek, Fehér Ferencnek és Konrád Györgynek
pedig az ország elhagyását javasolták. Aki támogatta és elfogadta a
rendszert, annak jó sora volt, aki pedig nem, annak menekülnie kellett
az "igazságszolgáltatás" elől. A Központi Bizottsági ülés levéltári
Jegyzőkönyvéből vett részlet is bizonyítja, hogy minél több embert
próbált Aczél maga mellé állítani: "…a sajtóról a következőket
mondom: a tegnapi szektások itt is felemelték a kezüket és
reformszerkesztőkké váltak. A cél: hogy megmaradjon a befolyás, hogy
megnyerjük a húsz legjobb újságírót, akiken keresztül a befolyás meg is
teremthető." (1989. február 11. 102.o.)
Családi történetek és archív felvételek egyaránt feltűnnek a filmben, de megszólalnak olyan emberek is, akiket Aczél György intézkedései ellehetetlenítettek. Heller Ágnes, Konrád György, Jancsó Miklós, Popper Péter
nem csupán elemzi és értelmezi a kommunizmus kultúra-felfogását, hanem
mindenki elmeséli a maga Aczél-történetét is. A legdrámaibb pontja a
filmnek az, amikor a rendező szembesíti Herskó Jánost és Aczél Annát.
Az Aczél
nagy előrelépést jelent, hiszen több oldalról közelíti meg azt az
időszakot, amiről korábban még beszélni sem lehetett. Nem kapunk
egyértelmű választ arra, hogy mi változtatta a zsidókat védő
fiatalembert Kádár-hű politikussá. Nem tudhatjuk, mi vehette rá Aczél Györgyöt
arra, hogy miután kiszabadult a börtönből, továbbra is higgyen a
rendszerben. Sokarcú ember volt, akit a hatalomvágy, a kultúraéhség, a
Kádár iránti tisztelet és a hűség jellemzett. Nem felejthetjük el azt,
ami történt, és nem is hunyhatunk szemet fölötte. A Kádár-rendszer és
vele Aczél György is sok kérdést hagyott maga mögött, de ezek
megválaszolását sok tényező hátráltatja, ami azt is eredményezi, hogy az
Aczélról alkotott kép talán soha nem lesz teljes.
***
Aczél
színes magyar dokumentumfilm
Szereplők: Aczél Anna, Aczél Ágnes, Agárdi Péter, Heller Ágnes,
Herskó János, Jancsó Miklós, Koltai Dénes, Konrád György, Popper Péter,
Tétényi Pál, Vámos Tibor
Rendező: Varga Ágota
Riporter: Varga Ágota
Producer: Muhi András
Operatőr: Lovasi Zoltán
Forgalmazza: Mokép
Hossz: 115 perc
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése