A hidegháború
Az OSA Archivum 1995 tavaszán jött létre, amikor a budapesti Közép-Európai Egyetemre szállították a Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió Kutatóintézetének egykori archívumát és dokumentumait. A kutatóintézetet Münchenben a rádiók alapításával egy időben hozták létre a szerkesztőségek információs háttérbázisaként. A több mint négy évtizednyi gyűjtés és kutatómunka során felhalmozott iratanyag – a milliónyi dokumentum, újság, könyv, mikrofilm, audiovizuális anyag – egyszerre terméke és dokumentuma is a világtörténelem talán leghosszabb propagandaháborújának, a hidegháborúnak.Az egyes nemzeti algyűjtemények mindegyikében található egy témakörök szerinti sajtóarchívum, neves közéleti személyiségek, politikusok, művészek, értelmiségiek, ellenzékiek tevékenységére vonatkozó biográfiai algyűjtemény, a rádió munkatársai által készített háttérinterjúk, információk, összeállítások, valamint más kisebb gyűjtemények. Ezek közül kiemelkedik az ún. Monitoring, azaz rádiófigyelési anyag. A müncheni archívum nap mint nap figyelemmel követte és rögzítette az egyes országok állami rádióit, a legfontosabb adásokat magnószalagra vették, illetve gépelt átiratot készítettek róla.
A rádió kutatóintézete szorosan követte az egyes országokban zajló politikai fejlemények alakulását, így az ellenzéki mozgalmak és a szamizdat kezdeteit, kibontakozását és tevékenységét is. Ennek nyomán páratlanul gazdag anyag halmozódott föl a régió ellenzéki mozgalmaival kapcsolatban. Az archívum orosz és lengyel szamizdatgyűjteménye a világ legnagyobbjai közé tartozik.
Az emberi jogok archívuma
Az OSA Archivum jelenlegi legfontosabb feladata az emberi jogok kérdéseivel, fejlődésével, illetve azok megsértésével kapcsolatos anyagok, gyűjtemények gyarapítása. Az emberi jogokat történetileg a kommunizmus és a posztkommunista korszak közötti összekötő kapocsnak is tekinthetjük, mivel az emberi jogok ügye egyre nagyobb szerepet kapott a hidegháború utolsó korszakában, a nemzetközi viszonyok alakulásában éppúgy, mint a volt szovjet blokk országainak belső átalakulásában. A pártállamok belső ellenzéke érvkészletét jelentős mértékben az emberi jogok politikai és filozófiai hagyományából merítette, és erkölcsi alapon támadta a fennálló rezsimeket. Ám a kommunizmus bukása nemcsak megoldást jelentett, amint azt a jugoszláviai polgárháború is bizonyította. A nemzeti önrendelkezés és a kisebbségi jogok körüli konfliktusok számos posztkommunista régióban az emberi jogok tömeges sérelméhez vezettek. Ezért is fordult már megalapításától fogva az OSA Archívum érdeklődése az emberi jogok sérelmének dokumentációja felé.Hidegháború és emberi jogok: az OSA Archivum egyedülálló, gyorsan és könnyen kutatható állománya korunk két fontos kérdésében kínál segítséget az eligazodáshoz. A tematikus rendszerezés, valamint az adatbázisok lehetővé teszi a diákok, a kutatók valamint a jelenkori történet és a közelmúlt iránt érdeklődő újságírók számára, hogy a fontos információkhoz, a nélkülözhetetlen forrásanyaghoz a lehető legrövidebb időn belül hozzáférjenek. A gyűjtemény minden érdeklődő számára nyitott, és (egyes, személyiségi jogok szempontjából szenzitív anyagok kivételével) korlátozás és engedélyezés nélkül, bárki számára kutatható. Nemcsak a helyben kutatókat szolgáljuk ki, hanem postán, e-mailen küldött kérelmeket is teljesítünk. Az archívum kiállítótermében évente több történeti kiállítás igyekszik bemutatni a hidegháború és a közelmúlt történetének egy-egy fordulópontját, fontos problémáját. A kiállítások témáiról és tartalmáról tájékozódhat a honlapunkon. Ugyanitt tanulmányozható az OSA Archivum részletes katalógusa, adatbázisai és digitális gyűjteményei is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése