Magyar Szocialista Munkáspárt
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
|
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján. (2007 augusztusából) |
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! (2007 májusából) |
Magyar Szocialista Munkáspárt | |
Adatok | |
Utolsó vezető | Nyers Rezső |
|
|
Alapítva | 1956. október 31. |
Feloszlatva | 1989. október 7. (MSZP alakuló ülés) |
Utódpárt | MSZP |
Székház | 1081 Budapest, Köztársaság tér 26. (későbbi MSZP-székház) |
|
|
Ideológia | kommunizmus, marxizmus–leninizmus, reformkommunizmus |
Politikai elhelyezkedés | szélsőbaloldal |
Parlamenti jelenlét | 1956–1989 |
Hivatalos színei | vörös |
A kommunizmus Magyarországon |
---|
Korszakok, események |
|
Meghatározó politikusok |
|
Pártok, szervezetek |
|
Tartalomjegyzék |
Története
Megalakulása
Az 1956-os forradalom alatt hirtelen megkezdődtek a demokratikus pártalapítások. 1956. október 31-én a Magyar Dolgozók Pártja, az addigi állampárt több korábbi vezetője kimondta annak feloszlatását, és új pártot alapítottak. Az alapító kongresszus előkészítésére még aznap intézőbizottság alakult Donáth Ferenc, Kádár János, Kopácsi Sándor, Losonczy Géza, Lukács György, Nagy Imre és Szántó Zoltán részvételével. [1]1956. november 2-án és 3-án azonban Kádár és Münnich Ferenc már Moszkvában tartózkodtak. A szovjet vezetés több jelölt közül végül Kádár Jánost bízta meg az ország irányításával. A forradalom leverése után a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány mögé felsorakozó párt megtartotta a Magyar Szocialista Munkáspárt nevet. 1957. február 26-án Kádárt az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága elnökévé választották.
A párt működése
Az MSZMP ugyanazt a szerepet töltötte be, mint más szocialista országok állampártjai: egy szűk elit (az "élcsapat") egyeduralmának biztosítását egy kiterjedt, a munkahelyeken is kiépített és helyi szinten is jelentős befolyással rendelkező hierarchikus pártstruktúrán keresztül. A párt kizárólagos hatalommal rendelkezett a parlamenti képviselők és kormánytagok kiválasztásában, ellenőrizte az igazságszolgáltatást, és vezetői mondták ki a végszót az országos és helyi politika minden szintjén és területén. Egyszersmind az MSZMP volt a Szovjetunió Kommunista Pártja által a szovjetek által megszállt és ellenőrzött ország számára kiadott utasítások és irányelvek legfőbb végrehajtó testülete.1989-ig az ország egyetlen legális politikai pártjaként ellenőrizte az államirányítást és a törvénykezést, más pártok alapítását tiltották, a politikai ellenvéleményt elnyomták, üldözték.
Kádár János szerepe
A párt története összeforrt első számú vezetője, Kádár János nevével. Az általa fémjelzett időszak, valamint személyes tevékenysége feldolgozás alatt és továbbra is a viták kereszttüzében áll. 1956 után a Kádár vezette MSZMP a szocialista országok többségéhez mérten nagyobb belső gazdasági szabadságot ért el (de jóval kevesebbet, mint a szocialista önigazgatás útját járó Jugoszlávia, és természetesen összehasonlíthatatlanul kevesebbet, mint a nyugati kapitalista országok), ugyanakkor külpolitikájában a szovjet akaratnak erősebben alá volt vetve.A párt politikáját meghatározó Kádár a szovjetek utasításait többnyire szolgaian követte, utasításaikat ellenvetés nélkül végrehajtotta, de volt bizonyos fokú önálló mozgástere is. Ezt arra használta, hogy pártbeli ellenfeleit elszigetelje, a nép demokratikus törekvéseit elfojtsa, ugyanakkor a keleti tömb többi országaihoz képest egy magasabb életszínvonalat biztosítson.
Az 1989-es fordulat
1989-ig, a pártállam megszűnéséig az eredeti pártról beszélhetünk, noha az utolsó időszakban, a rendszerváltás felé közeledve egyre jobban kicsúsztak az események az irányítása alól.1988 májusában az MSZMP országos pártértekezletén Kádár elvesztette hatalmát, a feltörekvő Grósz Károly és köre kihagyta a Politikai Bizottságból és nem választották meg a párt főtitkárának sem, ehelyett a pártelnöki tisztséget kapta meg, ami már nem járt tényleges hatalommal.
1989 februárjától reformkörök alakultak a párton belül. Ezek működése felgyorsította a párt demokratizálódását, segítette a rendszerváltás folyamatát, de felerősítette a pártban a belső megosztottságot. 1989. október 7-én, a Magyar Szocialista Munkáspárt XIV. kongresszusán új párt létrehozásáról döntöttek. Demokratikus alapszabályt fogadtak el, az átlépők elhagyták a párt nevében szereplő „munkás” szót is. Az 1990-es demokratikus választásokon 8,5%-os eredményt elérve bekerült az új országgyűlésbe.
Az MSZP-be nem belépők 1989 december közepén folytatták az MSZMP XIV. kongresszusát, és Thürmer Gyulát választották a párt elnökévé. A Központi Bizottságban tag lett a korábbi párt két politikusa, Grósz Károly és Berecz János is. Az MSZMP 3,68%-os eredményével nem jutott be az új országgyűlésbe.
A két párt közül a Magyar Szocialista Párt örökölte az állampárt vagyonát, míg a Munkáspárt vitte tovább az ideológiát. Erre utal a korabeli vicc, hogy az „MSZP-nek jutott a tőke, a Munkáspártnak pedig Marx”.
1992-ben a párt továbbra is vállalta a Kádár-rendszer politikai örökségét, de nevét Munkáspártra változtatta, és tevékenységüket ezen a néven folytatta.
Egy kisebb csoport Fazekas László országos titkár és Csaba Elemér titkárhelyettes vezetésével továbbra is kitartott az MSZMP elnevezés és a marxista–leninista elvek mellett, ezért ismét megalakították a Magyar Szocialista Munkáspártot. Elsősorban Budapest XV. kerületére, illetve Százhalombattára szorítkozott tevékenységük. Újpalotán 1990 és 2010 között mind az öt önkormányzati választáson egy darab listás önkormányzati képviselői hellyel rendelkeztek.
2010-ben azonban Csaba Elemér eltávozott a pártból, és visszaigazolt oda, ahonnan jött: a Magyar Kommunista Munkáspártba. Bár néhány tagot magával vitt a régi-új pártjába, az MSZMP tagságának nagyobb része megmaradt, és a 2010. évi önkormányzati választáson hét jelöltet állított Újpalotán, míg a thürmeri MKMP Csaba Elemérrel megerősödve is csak ötöt.
Az MSZMP tavasszal kongresszust tartott. A titkári pozícióból távozó Fazekas László helyett Vitányi András lett az új vezető, aki Érden szintén felkerült a szavazólapra ,mint egyéni körzeti képviselőjelölt.
Szervezeti felépítése
Az MSZMP mint állampárt felépítésében minden állami és gazdasági részterületnek megvolt a maga tükörképe. Az állami intézményt utasíthatta az állami hierarchiában fölötte álló, vagy a párthierarchiában fölötte ill. azonos szinten álló szerv (lásd még: nómenklatúra). Informálisan azonban meg lehetett kerülni a szinteket. Az egyes bizottságokat titkárok (párttitkárok) vezették.Két kongresszus között – a nagyjából évente ülésező – Központi Bizottságban, illetve a heti ügyeket vivő Politikai Bizottságban születtek meg a döntések.
Formális igazgatási hierarchia | |||
---|---|---|---|
MSZMP pártszerv | Állami megfelelője | ||
Első titkár (később főtitkár) | Kormányfő (a minisztertanács elnöke) | ||
Politikai Bizottság (PB) | Kormány (a minisztertanács) | ||
Központi Bizottság (KB)
|
Minisztériumok | ||
Budapesti és kerületi pártbizottságok, megyei, városi és községi pártbizottságok | Fővárosi és kerületi tanácsok, megyei, városi és községi tanácsok | ||
Üzemi pártbizottságok, intézményi pártbizottságok | Üzemek, intézmények |
Képvislet[1] | |
---|---|
MSZMP pártszerv | Állami megfelelője |
Kongresszus | Országgyűlés |
Párttagok | Állampolgárok |
Kongresszusok
A párt legfelsőbb döntéshozó fóruma a kongresszus volt, itt választották meg a párt legfelsőbb vezetőit. Ezek a választások azonban szinte mindig formálisak voltak. Kezdetben 3, majd 4, végül 5 évente tartották.VII. | 1959. december |
VIII. | 1962. november |
IX. | 1966. december |
X. | 1970. november |
XI. | 1975. március |
XII. | 1980. március |
XIII. | 1985. március |
XIV. | 1989. október |
Lásd még
- Munkásőrség
- KISZ
- MSZMP Politikai Bizottságának tagjai
- MSZP
- Magyarországi Munkáspárt 2006
- Zöld Baloldal
- Magyar Kommunista Munkáspárt
Irodalom
- Csanádi Mária: A pártállam-rendszer szerkezete, kohéziója és szétesése Magyarország példáján. In: Gazdaság, 23. évf. 1989/4. sz., 5–36. o.
Jegyzetek
- ↑ Nem szabad, hanem irányított szavazások révén.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése