A római utca elesettjeinek megmentője
Chiara Amirante katolikus közössége hadat üzent a fogyasztói, materialista társadalom lélekölő mechanizmusainak
A magunk mögött hagyott esztendő bizonyára jeles
évfordulóként marad meg az Új Horizontok (Nuovi Orizzonti) néven egyre
szélesebb körben ismert, Olaszországban született fiatal katolikus
közösség életében, történetében. 2010. december 8-i dátummal kapták meg
szabályaikra, az egyházon belül működő közösségek számára rendkívül
jelentős pápai jóváhagyást, egyelőre ötéves próbaidőre.A páratlan gyorsasággal fejlődő közösséget egy fiatal római nő, Chiara
Amirante alapította a 90-es évek elején. Ma több mint száz központjuk
működik Olaszország egész területén, Boszniában és Brazíliában. Chiara
Amirante gyakori vendége az olasz televízió különböző adásainak, ahol
bátran és világosan leplezi le a mai fogyasztói, materialista társadalom
tévedéseit, bűnös, lélekölő mechanizmusait. De a gyakran kiüresedett,
formálissá vált kereszténység gyenge pontjaira sem fél rámutatni. Nem
bánt, nem kritizál, nem harcol. Nem rombolni akar, hanem építeni.
Szeretettel, megértéssel, örömmel.
A Termini pályaudvar környékén lézengő prostituált, hajléktalan, drogos fiatalok között Chiara Amirante 1991-ben egyedül, különösebb emberi, szakmai felkészültség, anyagi, szervezeti háttér nélkül kezdte meg sajátos lélekmentő tevékenységét. Kezdetben nem tett mást, mint járta az éjszakai város utcáit, megszólította a kivetett és gyakran a társadalom szerencsésebb tagjai által megvetett tagjait, meghallgatta megrendítő történeteiket. A beszélgetések során egyre többen kérték, szabadítsa ki őket ebből a földi pokolból, és ő érezte, hogy valamit tennie kell. „Ha valaki haldoklik melletted, és te nem teszel semmit, nem érzed magad bűnösnek? Én pedig láttam ezeket a fiatalokat, fiatalságuk teljében, akik belül halottak voltak. Nem valami szépet akartam tenni, úgy éreztem, az, hogy valamit tegyek, egyszerűen kötelességem” – emlékezik vissza egy interjúban. Ám, ahogy egy másik visszaemlékezésben írja: „Észre kellett vennem, hogy jóllehet itt voltam Rómában, amely a kereszténység szíve, nem találtam egy helyet, ahová meghívhattam volna ezeket a testvéreimet, akik kétségbeesetten vágytak arra, hogy befogadják őket és találkozhassanak Krisztussal.” 1994 tavaszán Róma külvárosában nyitotta meg az első befogadó központot, ahol az utca kegyetlen világából menekülni vágyó fiatalok új életet kezdhettek. Az évek során segítőtársaival, gyakran a korábban megmentett emberekkel, több ezer fiatal számára nyitották meg egy új élet kapuit. Újjászületett életek címmel az olasz televízió rendszeresen sugározza valóban megrendítő tanúságtételeiket.
Chiara Amirante előadásain a résztvevők ma Róma legnagyobb előadótermeit is zsúfolásig megtöltik. Sokakat könyvei vagy a vele készült riportok által szólít meg tanúságtétele. Minden bizonnyal a mai olasz társadalom egyik meghatározó egyénisége lett. Közeli barátságban van a társadalmi, kulturális élet több jeles személyiségével, többek között a híres énekessel, Andrea Bocellivel, aki a közösség missziós tevékenységében is aktívan részt vesz. Nemcsak a társadalom perifériáján élő emberek, de sok, rendezett körülmények között élő ember is meggyőződéssel vallja, a Chiarával való találkozás gyökeresen megváltoztatta az életüket.
A közösség ma rendkívül széles körű megelőző tevékenységet folytat, és természetesen az utcai mentőmunkát sem hagyták abba. „Sokéves tapasztalatom az utcán arra tanított – vallja Chiara –, hogy nincsenek rossz, gonosz emberek. Sokan vannak azonban, akik nem kaptak életükben elég szeretetet. Szívük a sok sebzettség hatására bezárult. Az újjászületett élet útja ezért mindenki számára a szív gyógyulása és a növekedés az igazi szeretetben. A szeretetet azonban ma sokan összetévesztik az élvezettel, a hatalommal, a birtoklással, az önzéssel. Az igazi szeretet legbiztosabb mércéje az öröm” – tanítja Chiara Amirante, aki maga a szeretetből fakadó öröm élő, sugárzó tanúja.
A Termini pályaudvar környékén lézengő prostituált, hajléktalan, drogos fiatalok között Chiara Amirante 1991-ben egyedül, különösebb emberi, szakmai felkészültség, anyagi, szervezeti háttér nélkül kezdte meg sajátos lélekmentő tevékenységét. Kezdetben nem tett mást, mint járta az éjszakai város utcáit, megszólította a kivetett és gyakran a társadalom szerencsésebb tagjai által megvetett tagjait, meghallgatta megrendítő történeteiket. A beszélgetések során egyre többen kérték, szabadítsa ki őket ebből a földi pokolból, és ő érezte, hogy valamit tennie kell. „Ha valaki haldoklik melletted, és te nem teszel semmit, nem érzed magad bűnösnek? Én pedig láttam ezeket a fiatalokat, fiatalságuk teljében, akik belül halottak voltak. Nem valami szépet akartam tenni, úgy éreztem, az, hogy valamit tegyek, egyszerűen kötelességem” – emlékezik vissza egy interjúban. Ám, ahogy egy másik visszaemlékezésben írja: „Észre kellett vennem, hogy jóllehet itt voltam Rómában, amely a kereszténység szíve, nem találtam egy helyet, ahová meghívhattam volna ezeket a testvéreimet, akik kétségbeesetten vágytak arra, hogy befogadják őket és találkozhassanak Krisztussal.” 1994 tavaszán Róma külvárosában nyitotta meg az első befogadó központot, ahol az utca kegyetlen világából menekülni vágyó fiatalok új életet kezdhettek. Az évek során segítőtársaival, gyakran a korábban megmentett emberekkel, több ezer fiatal számára nyitották meg egy új élet kapuit. Újjászületett életek címmel az olasz televízió rendszeresen sugározza valóban megrendítő tanúságtételeiket.
Chiara Amirante előadásain a résztvevők ma Róma legnagyobb előadótermeit is zsúfolásig megtöltik. Sokakat könyvei vagy a vele készült riportok által szólít meg tanúságtétele. Minden bizonnyal a mai olasz társadalom egyik meghatározó egyénisége lett. Közeli barátságban van a társadalmi, kulturális élet több jeles személyiségével, többek között a híres énekessel, Andrea Bocellivel, aki a közösség missziós tevékenységében is aktívan részt vesz. Nemcsak a társadalom perifériáján élő emberek, de sok, rendezett körülmények között élő ember is meggyőződéssel vallja, a Chiarával való találkozás gyökeresen megváltoztatta az életüket.
A közösség ma rendkívül széles körű megelőző tevékenységet folytat, és természetesen az utcai mentőmunkát sem hagyták abba. „Sokéves tapasztalatom az utcán arra tanított – vallja Chiara –, hogy nincsenek rossz, gonosz emberek. Sokan vannak azonban, akik nem kaptak életükben elég szeretetet. Szívük a sok sebzettség hatására bezárult. Az újjászületett élet útja ezért mindenki számára a szív gyógyulása és a növekedés az igazi szeretetben. A szeretetet azonban ma sokan összetévesztik az élvezettel, a hatalommal, a birtoklással, az önzéssel. Az igazi szeretet legbiztosabb mércéje az öröm” – tanítja Chiara Amirante, aki maga a szeretetből fakadó öröm élő, sugárzó tanúja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése