Tárgyalják a 2006-os rendőrattakot, Gyurcsányt leköpték (FRISSÜL!) MTI 2013. szeptember 17., kedd • Cikk nyomtatása • Küldés e-mailben Fotó: Marjai János/MTI

Ma kezdődött Bene László nyugállományú rendőr altábornagy, volt országos rendőrfőkapitány és Gergényi Péter nyugállományú rendőr vezérőrnagy, volt budapesti rendőrfőkapitány, továbbá 12 társuk 2006 őszi fővárosi zavargásokkal összefüggő büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken.

Fidesz: nincs mindenki a vádlottak padján, akinek ott lenne a helye

A Fidesz szerint a rendőri vezetők kedden kezdődött perében nincs mindenki ott a vádlottak padján, akinek ott lenne a helye. “Örülünk, hogy az akkori rendőri vezetők bíróság előtt állnak, abban pedig reménykedünk, hogy az eljárás a szakmai felelősökön túl fényt derít a politikai felelősökre is” – mondta Kocsis Máté, a párt kommunikációs igazgatója kedden Szigetváron, újságírói kérdésre válaszolva.
Kedden a vád ismertetésével kezdődött meg a volt rendőri vezetőknek – köztük Bene László volt országos főkapitánynak és Gergényi Péter volt budapesti főkapitánynak – a 2006 őszi fővárosi eseményekkel összefüggő büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken.
Az eljáró bíró a tárgyaláson ismertette, hogy volt kormánytagokat, az Országgyűlés honvédelmi, rendészeti és nemzetbiztonsági bizottságainak vezetőit is tanúként kívánja meghallgatni a bíróság a büntetőperében.

A vád ismertetésével megkezdődött a tárgyalás

A vád ismertetésével megkezdődött a volt rendőri vezetőknek – köztük Bene László nyugállományú altábornagynak, volt országos rendőrfőkapitánynak és Gergényi Péter nyugállományú vezérőrnagynak, volt budapesti rendőrfőkapitánynak – a 2006 őszi fővárosi eseményekkel összefüggő büntetőpere kedden a Fővárosi Törvényszéken.
A 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, valamint a 2006. szeptember 19. és 21. között, továbbá október 23-án Budapest utcáin történtekkel kapcsolatban 14 vádlott ellen 15 pontban emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. A vádlottak közül heten egyenruhában jelentek meg, mivel ők jelenleg is a rendőrség állományához tartoznak.
A vádlottak meghallgatását a következő tárgyalási napon, csütörtökön kezdi meg a bíróság.
A pert nagy érdeklődés övezi, a tárgyalást fokozott biztonsági intézkedések között kezdték meg. A tárgyalás kezdetén megjelent mások mellett Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, a Demokratikus Koalíció elnöke és párttársa, Vadai Ágnes, továbbá ügyvédként Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő és Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője.
A vádirat – amelyet az ügyész a keddi tárgyaláson órákon keresztül ismertetett – rögzíti, hogy Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése nyomán 2006. szeptember 18-án este demonstráltak a Parlamentnél, majd a tüntetők egy csoportja a Magyar Televízió akkori, Szabadság téri székházánál követelte, hogy olvassák be petíciójukat. Miután ez nem sikerült, a néhány száz emberből álló tömegből kövekkel dobálták a székházat, és megtámadták a főbejáratot védelmező rendőrszázadot.
A század parancsnoka jelentette ugyan M. Zoltán rendőr alezredes ötödrendű vádlottnak, hogy védőfelszerelésük hiányos, ő azonban – bár lett volna módja a hiányok pótlására – nem intézkedett, amiért elöljárói gondoskodás elmulasztásával vádolják.
A vád szerint éjszaka, a székház körüli események nyomán Gergényi Péter másodrendű vádlott M. Gábor rendőr alezredes negyedrendű vádlottat jelölte ki helyszínparancsnoknak. Ő azonban nem volt képes feladatát ellátni, nem irányította, nem koordinálta a székházba vezényelt rendőri egységeket. Emiatt az ügyészség M. Gábort parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenséggel vádolja.
Az ügyészség szerint Gergényi Péter tudta, hogy a székháznál irányítás nélkül maradtak a rendőrök, kaotikus helyzet alakult ki, mégis eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a negyedrendű vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltásáról és a rendőri erőket összefogni képes parancsnok kijelöléséről. A vád szerint Gergényi Péter mulasztása következtében a helyszínre vezényelt kötelékek felmorzsolódtak, rendőrök sérültek meg. Mindezek miatt Gergényi Pétert elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolják.
Az ügyészség szerint Dobozi József rendőr dandártábornok, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) egykori parancsnoka, harmadrendű vádlott a tévészékház elleni támadáskor a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó jelentések elkésettsége ügyében utóbb nem intézkedett felelősségre vonásról, ezért elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolják. Az ügyészség azt is Dobozi József terhére rója, hogy a Rebisznél nem rendeltek el fegyelmi eljárást azokban az ügyekben, amelyekben történt gyanúsítás, ám a nyomozást később megszüntették.
A vád szerint Bene László elsőrendű vádlott vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések kivizsgálására, de a bizottságok megállapításai ellenére – két kivétellel – elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását. Ezzel a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette, az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat ugyanis katonai bűncselekmények gyanúját is feltárhatta volna az ügyészség szerint.
Egy másik vádpont szerint a Rebisz tagjai annak ellenére nem viselték azonosító jelvényüket 2006. október 23-án, hogy ezt törvény írta elő, továbbá erre Bene László utasítást adott. Ezután pedig az országos főkapitány, bár parancsa meghiúsulásáról tudomást szerzett, nem intézkedett felelősségre vonásról. A vádirat kiemeli: a közvélemény kifogásolta, hogy azonosító nélküli rendőrök intézkedtek, Bene László mégis eltűrte, hogy a Rebisz parancsnoka nem rendelt el érdemi tényfeltáró vizsgálatot, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Mindezek miatt az elsőrendű vádlottat elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolják.
Egy másik vádpont a 2006. október 23-án használt kényszerítő eszközökkel – gumilövedék, könnygáz – kapcsolatban megállapítja, hogy használatukról nem készültek külön rendőri jelentések, az eseményleírások pedig nem tartalmazták a kényszerítőeszközök használatának okát, a bevetett eszközök mennyiségét, így igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, arányosságának kivizsgálására sem kerülhetett sor. Az ügyészség szerint mindez különösen fontos lett volna a 2006. október 23-án a Károly körúton végrehajtott lovasrohamnál, ahol így már nem állapítható meg, ki adott rá utasítást, és az mennyiben volt megalapozott, indokolt.
Az ügyészség további tíz vádpontban emelt vádat a 2006. szeptember 19-21. között Budapest utcáin történt esetekkel kapcsolatban elöljárói intézkedés elmulasztása miatt egyes rendőrparancsnokok ellen, akik látták, tudták, mégsem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették a történteket. A vád szerint e parancsnoki mulasztások a beosztottakban azt a képzetet erősítették, hogy a parancsnokok a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, és így fennállt a veszélye, hogy hasonló intézkedések újra megtörténnek.

Újabb inzultus érte Gyurcsány Ferencet

A volt rendőri vezetők peréről távozóban újabb inzultus érte Gyurcsány Ferencet, a volt kormányfőt ismét leköpték, ezúttal a Fővárosi Törvényszék Fő utcai épületében – számolt be az MTI tudósítója a helyszínről.
Gyurcsány Ferenc a tárgyalás szünetében az őt ért inzultusokra reagálva újságíróknak azt mondta, nem kíván újnácik véleményével vitatkozni. Szerinte sokkal több inzultus is ért már nácik részéről demokratákat, ez ahhoz képest túlélhető. A volt kormányfő, a Demokratikus Koalíció elnöke rendőrök gyűrűjében távozott a bíróság épületéből, miközben folyamatosan a “Gyurcsány, takarodj!” rigmus zengett, valamint sípok és kereplők szóltak. Gyurcsány Ferencet érkezésekor is leköpték az épület előtt demonstrálók.
A bírósági perrel párhuzamos eljárásban kívánná kivizsgálni a 2006 őszén történt eseményeket Morvai Krisztina. Az európai parlamenti képviselő a tárgyalás szünetében bohózatnak nevezte a tárgyalást, amelyen álláspontja szerint nem fog kiderülni, mi történt. Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik parlamenti frakciójának tagja szerint az ügyben terrorcselekmény miatt kellene vádat emelni.

Volt kormánytagokat is tanúként idéz a bíróság

Volt kormánytagokat, az Országgyűlés honvédelmi, rendészeti és nemzetbiztonsági bizottságainak vezetőit is tanúként kívánja meghallgatni a bíróság a volt rendőri vezetők és társaik 2006 őszi eseményekkel összefüggő, kedden megkezdődött büntetőperében – ismertette az eljáró bíró a tárgyaláson.
A bíró felhívta a figyelmet arra, hogy azoknak, akiknek az eljárás folyamán tanúként kell majd megjelenniük a tárgyaláson, el kell hagyniuk a termet. Tájékoztatása szerint a 2006-os őszi eseményekkel összefüggésben készült jelentések – köztük az úgynevezett Ignácz- és Morvai-jelentés – készítőit is meg fogják hallgatni. Mindezek alapján sem Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, sem Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő sem lehetett volna jelen a keddi tárgyaláson. Gyurcsány azonban ennek ellenére is a helyszínen tartózkodott.
A bíró közlése szerint jövő év áprilisáig száz tárgyalási napot tűzött ki az ügyben és 115 tanú meghallgatását tervezi. A tárgyalás kezdetekor Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési frakciójának tagja ügyvédként jelezte: a 2006-os őszi események három sérültjének sértetti képviselőjeként kíván eljárni az ügyben, ezt azonban a bíróság elutasította, illetve sem a vád, sem a védelem nem támogatta a kérést. Gaudi-Nagy Tamás érvelése szerint a vád alkalmas a vádkiterjesztésre és úgy vélte, “terrorcselekmény csoportban történő elkövetése” állapítható meg, a lakosság megfélemlítését kívánták elérni. A bíró szerint azonban katonai bűncselekményről van szó és a sértettek nem katonák.
A 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, illetve a 2006. szeptember 19-21. között és október 23-án Budapest utcáin történtekkel összefüggésben 15 pontban emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Az ügyészség többnyire felfüggesztett szabadságvesztést, esetenként pénzbüntetést indítványozott, álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg.

Gaudi-Nagy Tamás bohózatnak tartja az eljárást

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési frakciójának tagja jogi bohózatnak nevezte a volt rendőri vezetők és társaik elleni, a 2006 őszi zavargásokkal összefüggő eljárást a Fővárosi Törvényszék épülete előtt kedden tartott tüntetésen.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője mindezt azzal indokolta, hogy a felelősöket nem azért vonják felelősségre, amit elkövetettek, illetve szerinte nem azokat vonják felelősségre, akik elkövették a bűnöket, vagyis Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt, aki a “terrorszervezeti működés élén állt”.
Gaudi-Nagy Tamás szerint nem volt teljes körű a kártérítések kifizetése, mert bár kétszáz ember kapott pénzt, ám például a Kossuth téri és a Nádor utcai oszlatás áldozatait nem hajlandó kárpótolni a kormányzat.
Mint mondta: arra törekednek, hogy ne csak a 2006 őszi jogsértettek, hanem a 2002 és 2010 közötti valamennyi jogsértés áldozata egységes elbírálás alá kerüljön. Példaként említette a 2009-es Szabadság téri gárdista tüntetésen részt vevőket ért jogsértéseket, amikor szerinte kétszáz embert jogtalanul állítottak elő.
Gaudi-Nagy Tamás szerint elakadt az a folyamat, amely a semmisségi törvény alapján elindult, a “koncepciós perben elítélteket nem megfelelő ütemben mentesítik a következmények alól, mert a bírói kar elszabotálja ezt a folyamatot”.
A politikus beszámolt arról is, hogy a demonstrálók közfelkiáltással megbízták a sértetti oldal képviseletével. Erről tájékoztatta a per bíráját, aki a kérést elutasította, így a hallgatóság soraiban foglalhat helyet.

Tüntetők várták a vádlottakat a bíróság előtt

Tüntetők várták a volt rendőri vezetők és társaik 2006 őszi zavargásokkal összefüggő, kedden kezdődő büntetőperére érkező vádlottakat a Fővárosi Törvényszék Fő utcai épülete előtt.
Bene László volt országos rendőrkapitányt, a per elsőrendű vádlottját, füttyszóval és pfújolással fogadták. Gergényi Péter nyugállományú rendőr vezérőrnagy, volt budapesti rendőrfőkapitány, a per másodrendű vádlottja már korábban megérkezett a bíróságra. A tárgyaláson a hallgatóság soraiban helyet foglaló Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt – még az épület előtt – leköpték.
Gyurcsányt, aki országgyűlési képviselőtársával, a Demokratikus Koalíció politikusával, Vadai Ágnessel érkezett a törvényszékhez, üvöltözve fogadták. A mintegy félszáz demonstráló egyebek mellett “Hol a főkolompos, hibbant Néró?”, “Miért nem terrorizmus a vád a terroristákkal szemben?”, “A túszok ejtésére tett utasítás nem terrorizmus?” feliratú táblákat, molinókat emelt a magasba.
Gyurcsány Ferenc a biztonsági ellenőrzésre várakozó újságíróknak azt mondta: annak idején, a történtek után, nem váltotta le Bene László volt országos rendőrfőkapitányt, mert nem tartotta őt felelősnek.
A bíróság épületénél Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője és Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő is megjelent.
A 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, illetve a 2006. szeptember 19-21. között és október 23-án Budapest utcáin történtekkel összefüggésben 15 pontban emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya.
Az ügyészség többnyire felfüggesztett szabadságvesztést, esetenként pénzbüntetést indítványozott. Álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg.
Sajtóhírek szerint a büntetőperben több mint száz tanúra és több mint félszáz tárgyalásra lehet számítani, elsőfokú döntést egy év múlva hozhat a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa.

Mi is történt 2006. október 23-án?

A Fővárosi Törvényszéken megkezdődött Bene László nyugállományú rendőr altábornagy, volt országos rendőrfőkapitány és Gergényi Péter nyugállományú rendőr vezérőrnagy, volt budapesti rendőrfőkapitány, továbbá 12 társuk 2006 őszi fővárosi eseményekkel összefüggő büntetőpere. A Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya 2013. február 11-én 15 pontban emelt vádat a 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, illetve a szeptember 19. és 21. között és október 23-án Budapest utcáin történtekkel összefüggésben. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása a 2006. október 23-i budapesti eseményekről az MTI hírkiadása alapján:
2006. október 23-án ünnepelte az ország az 1956-os forradalom és szabadságharc 50., illetve a Magyar Köztársaság kikiáltásának 17. évfordulóját, az állami megemlékezésen 47 ország képviselői voltak jelen, köztük államfők, kormányfők és José Manuel Barroso európai bizottsági elnök. A nemzeti ünnep előtt Budapesten szeptember 17-től tüntetések voltak, amelyeket Gyurcsány Ferenc kormányfő 2006. május 26-án az MSZP-frakció előtt elhangzott balatonőszödi beszédének nyilvánosságra kerülése váltott ki. A nap krónikája:
– Több mint kétezer, védőpajzzsal és rohamsisakkal felszerelt rendőr hajnali három órára kiürítette a Parlament épülete előtti Kossuth teret, miután az ott 36 napja demonstrálók nem tették lehetővé a lezárt terület biztonsági átvizsgálását. A térről kiszorított néhány száz ember hajnalban a Nyugati térnél találkozott újra, de szétoszlatták őket.
– Délelőtt a Nádor utcánál mintegy kétszáz demonstráló gyűlt össze a Kossuth téri ünnepség helyszínét biztosító kordon mögött, a tér hajnali kiürítése ellen tiltakoztak. Őket a rendőrök a József Attila utca irányába szorították, a zászlófelvonás ideje alatt demonstrálókra gumibottal támadtak.
– A hivatalos állami ünnepség idejére lezárt Kossuth Lajos térre be nem engedett, mintegy ötezer fős, a későbbiekben egyre gyarapodó tömeg a Szent István-bazilikánál gyűlt össze, onnan a Corvin közbe, aztán az Astoriáig, majd a Nyugati tér felé vonult. A menethez több, maszkot viselő ember is csatlakozott.
– Délután három óra után, mivel a rendőrség közlése szerint a tömegből többen erőszakosan léptek fel, a rendőrök könnygázt vetettek be és a Bajcsy-Zsilinszky útra szorították a tüntetőket. Ők ott egy úttesten keresztbe fordított autóbuszt használtak ideiglenes barikádként, megpróbáltak akadályokat emelni az Arany János utcánál, vasdarabokkal és kövekkel dobálták a rendőröket. A Bajcsy-Zsilinszky útról kiszorított tömeg megtöltötte az Erzsébet és a Deák teret, a Károly körutat egészen az Astoriáig, ahol négy órakor megkezdődött a Fidesz és a KDNP nagygyűlése.
– A tüntetők – akik között sok bőrfejű, illetve az arcát sállal, maszkkal eltakaró volt – a rendőröket az Erzsébet térről felszedett és összetört márványlapokkal dobálták, a Deák téri evangélikus templomnál kockakövekből kezdtek barikádot emelni, a rendőrök ekkor lőttek először gumilövedékekkel rájuk. Délután öt óra után vízágyút, paprikasprayt és könnygázgránátokat vetettek be, a környék könnygázfelhőben úszott. Nem sokkal hat óra előtt a tüntetők beindítottak egy szabadtéren kiállított harckocsit, az néhány méterrel a rendőrsorfal előtt állt meg. Ezzel egy időben több száz tüntető támadt a rendőrökre, akik gumilövedékekkel kezdték lőni őket, és visszafoglalták a már álló tankot.
– A Fidesz megemlékezése háromnegyed hatkor véget ért. Hat óra előtt nem sokkal lovas rendőri roham indult, a Károly körúton az Astoria felé vágtató lovas rendőrök elől a demonstrálók a Dohány utcai zsinagóga előtti térre menekültek, és összeértek a Fidesz-nagygyűlésen részt vevők ezreivel.
– A rendőrség háromnegyed nyolckor kezdte meg az Astoriánál csoportosuló sok ezer tüntető szétoszlatását, a Blaha Lujza tér irányából vízágyút használtak, miközben rohamsisakos és védőpajzzsal felszerelt rendőrök a Rákóczi úton, illetve a Deák Ferenc tér irányából indultak meg. A tömeg nagyobbik részét a Múzeum körút, a kisebbiket a Rákóczi út vagy a Kossuth Lajos utca irányába tolták. A rendőrök könnygázgránátot lőttek ki és gumilövedékeket is használtak, az összecsapások alatt megsérült Révész Máriusz, a Fidesz országgyűlési képviselője is. A késő esti órákra megbénult a közlekedés a belvárosban.
– A Felvonulási téren az 1956-os emlékmű felavatását folyamatos motorberregéssel, sípszóval, bekiabálásokkal zavarták meg motorosok és demonstrálók, akik kifütyülték Gyurcsány Ferenc kormányfőt.
– A Blaha Lujza téren összegyűlt tüntetőket a rendőrök háromnegyed tizenegykor feloszlatták.
– A Kossuth Lajos utcában összegyűlt tömeg a folyamatosan kilőtt könnygázgránátok miatt a Ferenciek terére, majd az Erzsébet híd budai hídfőjéhez szorult vissza, és ott barikádot építettek. A tüntetők éjfél után elkezdtek fogyatkozni, sokan hazaindultak. Október 24-én éjjel fél kettőkor a rendőrség hókotrókkal áttörte a barikádokat és megtisztította az Erzsébet hidat.
– Gyurcsány Ferenc kormányfő késő este a nemzetbiztonsági kabinet ülése után, ahol Budapest rendőrfőkapitánya tájékoztatta a történtekről, az MTI-nek úgy nyilatkozott: a rendőrség határozottan és törvényesen lépett fel egy agresszív kisebbséggel szemben. Hangsúlyozta: sem joguk, sem lehetőségük nincs arra, hogy korlátozzák vagy átvegyék a rendőrséget irányító vezetők döntési jogkörét.
– Az Országos Mentőszolgálat aznapi ismertetése szerint a mentők száznál több sérülést láttak el, a sérültek közül több mint hatvanan szorultak kórházi ellátásra. A Fővárosi Védelmi Bizottság az események miatt bekövetkezett károkat csaknem 200 millió forintra becsülte. A belvárosban a forgalmi rend reggel hét órára állt helyre. A rendőrség az október 24-i bejelentése szerint 131 embert állított elő.