Bene László személyeskedő vitába keveredett

Az ülésnek még a nyilvános részén felszólalt Pétrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter is, aki azt hangsúlyozta, hogy a rendőrség október 23-án nem tolta rá az engedély nélkül demonstrálókat az Astoriánál zajló Fidesz-rendezvényre. Petrétei szerint a rendőrség éppen azt próbálta megakadályozni, hogy a két csoport összeérjen. A miniszter hozzátette: néhány rendőri intézkedés valóban nem volt megfelelő, ezt azonban ki fogják vizsgálni. Petrétei az [origo] kérdésére, hogyan lehet azonosítani az eltakart arcú, jelvényt nem viselő rendőröket, azt mondta: a rendőrség ilyenkor egy egységként működik, így a parancsnokok felelősségét is vizsgálják, őket is kihallgatják és ők azonosíthatják majd az egyes személyeket.
Bene László országos rendőrfőkapitány az ülésen térképek, és videók segítségével mutatta be, hogy október 23-án hogyan és merre haladtak a tüntetők, valamint a rendőrség. A főkapitány szerint ezek bizonyítják, hogy a rendőrség mindent megtett annak érdekében, hogy az engedély nélkül tüntetők és a fideszes demonstráció résztvevői ne keveredjenek össze. Bene elmondta: Orbán Viktor október 23-án 17.45-kor hagyta el az Astoriát, a rendőrség pedig 18.01-kor kezdte meg a tömegoszlatást a Deák téren. A főkapitány hozzátette: a rendőrségi rádiófelvételek is bizonyítják, hogy igyekeztek egymástól távol tartani a két tömeget. 
Kövér szerint viszont az az állítás, hogy a demonstrálók maguk indultak az Astoria felé és nem a rendőrök terelték őket oda, nem állja meg a helyét. Mint fogalmazott: "nem a csík tolja a repülőt". Balog Zoltán előtte azt mondta: bizonyítékaik vannak arra, hogy politikai megrendelésre provokátorok intézték a két tömeg összekeveredését.
Simicskó az [origo] kérdésére elmondta, Sólyomtól azt várják, hogy szólítsa fel a kormánypártokat, parlamentáris keretek között tárgyalják meg a rendőri intézkedéseket. Az Európai Parlamentnél pedig azt akarják elérni, hogy állítsanak fel egy vizsgálóbizottságot a magyar rendőrségi akciók kivizsgálására. Simicskó kérdésünkre elmondta, a vizsgálóbizottság felállítását a legnagyobb EP-frakciónál, az Európai Néppártnál fogják kezdeményezni. Ennek a frakciónak tagjai a magyar jobboldali EP-képviselők is.
A parlament emberi jogi, a honvédelmi és a nemzetbiztonsági bizottságának közös ülését kedd esti döntés értelmében szerda reggelre hívták össze a testületek vezetői (mindháromban ellenzéki politikus az elnök). A szocialista képviselők azonban nem szavazták meg az egyetlen napirendi pontot, majd távoztak a teremből. Mindhárom bizottságban kormánypárti többség van. A szintén a meghívottak listáján szereplő Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter és Szilvásy György kancelláriaminiszter el sem ment az ülésre.
A megkéselt rendőrt és Orbánt akarják
A bizottságokat az elnökök azért hívták össze, hogy meghallgassák a rendőrség vezetőit az október 23-i budapesti zavargások alatti, általuk vélelmezett rendőri intézkedések "jogszerűségéről és hatékonyságáról". Az ülésen rövid ideig jelen voltak az ORFK és a BRFK, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetői is.
A kormánypárti politikusok kivonulását Vadai Ágnes (MSZP) azzal indokolta, hogy nem kívánnak részt venni egy olyan színjátékban, amelynek célja a rendőrség elbizonytalanítása. Hozzátette: az általuk leszavazott egyetlen napirendi pont "láthatóan a rendőrség ellen szól". Az MSZP-s képviselő szerint a kormánypártok a november 6-i kezdetű héten már készek lenének tárgyalni az ünnepnapi zavargásokról, de előtte a bizottságok kormánypárti és ellenzéki tagjait képviselő politikusoknak egyeztetniük kell a napirendről.
Vadai szükségesnek nevezte, hogy bővítsék a bizottságok leendő együttes ülésén a meghallgatandók körét. A politikus konkrét személyeket is megnevezett: a tiltakozók által megszúrt rendőrt, a Fidesz biztonsági főnökét és Orbán Viktort. A szocialista politikus sérelmezte, hogy a szerda reggeli ülésre csak kedd este kaptak meghívót.
"Nem tudjátok, mi a demokrácia"
A kormánypárti képviselők kivonulását követően a Fidesz és a KDNP politikusai - hivatkozva képviselői jogállásukra - megpróbálták egyéni képviselőként kérdezni a rendőrségi vezetőket, de Bene László országos főkapitány azt mondta, hogy "egy olyan helyzetben, amikor a sajtóban már ítéletet mondtak felettük, amikor nem volt idejük felkészülni a meghallgatásra" nem kívánnak válaszolni a kérdésekre.
A meghallgatáson Bene kijelentette: egy későbbi időpontban, "amikor normális körülmények lesznek", szívesen válaszol a politikusok kérdéseire. Ezt követően az országos főkapitány, valamint az ellenzéki politikusok párbeszéde személyeskedő vitába torkollott. Utóbbiak azt vetették a rendőri vezetők szemére - az egész állományra célozva ezzel -, hogy "nem tudjátok, mi a demokrácia".
Bene erre úgy reagált, hogy igenis tudják, mi az, majd hangzavar alakult ki a teremben. Az országos főkapitány ekkor azt mondta, hogy "a rendszerváltáskor én nem beszéltem a családi indíttatásomról" - ám az nem derült ki, hogy mire gondolt. Ezután Bene és Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány is elhagyta a termet.
Jogalap nélkül
A teremben maradt ellenzéki képviselők folytatták az ülést, és meghallgatták a meghívott vendégeket. A civil jogvédő szervezetek - Helsinki Bizottság, Társaság a Szabadságjogokért, Amnesty International és és Nemzeti Jogvédő Alapítvány - képviselői szerint, bár az engedély nélkül tüntetők feloszlatása alapvetően jogos volt, a rendőrök fellépése túlzott volt, és több esetben is bűncselekmények gyanúját vetette fel: például a földön fekvő emberek bántalmazása miatt.
Gaudi Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke szerint a rendőrség évek óta nem tud megfelelni a jogállamiság követelményeinek, ha a gyülekezési jog gyakorlásáról van szó. Emlékeztetett, hogy két esetben már a bíróság is megállapította, hogy jogtalan tömegoszlatást végeztek, de a rendőri vezetők nem vonták le ebből a tanulságokat. Továbbra sem tudják például megmagyarázni, mi az a "műveleti terület".
Dénes Balázs, a TASZ elnöke azt mondta, nem elfogadható Gergényi Péter budapesti főkapitány azon kijelentése, hogy ő nem fog vizsgálódni, a panaszokkal mindenki egyénileg forduljon az ügyészséghez. Dénes szerint a tömegoszlatás és az egyéni panaszok egymástól nem elválaszthatók. Arra is emlékeztetett, hogy a rendőrök nem tudják megmagyarázni, milyen jogszabály alapján takarják el az intézkedés közben az arcukat.
A csonka bizottság meghallgatta a hétfőn este megsérült Révész Máriusz fideszes képviselőt is, aki bejelentette, hogy korábbi elhatározását - Gergényi szavainak hatására - megváltoztatta, és feljelentést tesz.
Kövér: Lukasenkóval versenyzünk
Megszólalt Hakiss Ágnes szociológus is, akit Balog Zoltán, az emberi jogi bizottság elnöke "egy fontos műsor vezetőjeként" (a szociológus állandó szereplője a HírTV Péntek 8 című műsorának) és szakértőként mutatott be. Hankiss állítása szerint rendőrök a kórház előtt támadtak sebesültekre, és annak a véleményének adott hangot, hogy az események az emberek megfélemlítését szolgálják.
Ezt a véleményt osztotta Kövér László, a Fidesz képviselője is. Szerinte a politikai indíttatású rendőri jogsértések nem ma kezdődtek, és nem véletlen, hogy mindig az MSZP-SZDSZ koalíció akarja módosítani a gyülekezési törvényt. Kövér értetlenségének adott hangot a kormánypárti képviselők távozása miatt, emlékeztetve, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök többször is azt mondta, az Országgyűlésben kell politizálni.
Kövér azt mondta, a rendőrség szándékosan tolta rá a tiltakozókat a Fidesz gyűlésére, hogy a néhány száz rendzavazóhoz több ezer embert gyűjtsön. A fideszes politikus szerint a rendőrség sorozatos bűncselekményeket követ el, hogy a zavargásokkal elterelje a figyelmet az ország állapotáról. "Magyarország ma nem demokrácia" - jelentette ki -, "Lukasenko diktatúrájával vagyunk versenyben". Balog Zoltán az ülés után bejelentette, jövő hét hétfőre ismét összehívják a három bizottság együttes ülését. "Kísérletet teszünk képviselői jogosítványaink gyakorlására" - mondta.(origo)