Bene László nyugállományú rendőr altábornagy, volt országos
rendőrfőkapitány és Gergényi Péter nyugállományú rendőr vezérőrnagy,
volt budapesti rendőrfőkapitány, továbbá 12 társuk 2006 őszi fővárosi
zavargásokkal összefüggő büntetőpere kedden kezdődik a Fővárosi
Törvényszéken.
A 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, illetve a 2006.
szeptember 19-21. között és október 23-án Budapest utcáin történtekkel
összefüggésben 15 pontban emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség
Debreceni Regionális Osztálya.
Az ügyészség többnyire felfüggesztett szabadságvesztést,
esetenként pénzbüntetést indítványozott, álláspontja szerint a
parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket
követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg.
Sajtóhírek szerint a büntetőperben több mint száz tanúra és több
mint félszáz tárgyalásra lehet számítani, elsőfokú döntést egy év múlva
hozhat a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa.
A vádirat rögzíti, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő őszödi
beszédének nyilvánosságra kerülése nyomán 2006. szeptember 18-án este
demonstráltak a Parlament épületénél, majd a tüntetők egy csoportja a
Magyar Televízió akkori, Szabadság téri székházánál követelte, hogy
olvassák be petíciójukat. Miután ez nem sikerült, a néhány száz fős
tömegből kövekkel dobálták a székházat és megtámadták a főbejáratot
védelmező rendőrszázadot, több tucatnyi rendőr megsérült.
A század parancsnoka jelentette ugyan M. Zoltán rendőr alezredes
ötödrendű vádlottnak, hogy védőfelszerelésük hiányos, M. Zoltán azonban -
bár lett volna módja a hiányok pótlására - nem intézkedett. Őt ezért az
ügyészség elöljárói gondoskodás elmulasztásával vádolja.
A vád szerint éjszaka a székház körüli események nyomán Gergényi
Péter másodrendű vádlott M. Gábor rendőr alezredes negyedrendű vádlottat
jelölte ki helyszínparancsnoknak, ám M. Gábor nem volt képes feladatát
ellátni. Nem irányította, nem koordinálta a székházba vezényelt rendőri
egységeket. Emiatt az ügyészség M. Gábort parancs iránti, jelentős
hátrány veszélyével járó engedetlenséggel vádolja.
Az ügyészség szerint Gergényi Péter tudta, hogy a székháznál
irányítás nélkül maradtak a rendőrök, kaotikus helyzet alakult ki,
elöljárói kötelességét megszegve mégis eltűrte, hogy parancsa nem
érvényesül. Nem utasította a negyedrendű vádlottat jelentéstételre, a
változó helyzet értékelésére, nem intézkedett az alkalmatlanná vált
helyszínparancsnok leváltásáról és a rendőri erőket összefogni képes
parancsnok kijelöléséről. A vád szerint Gergényi mulasztása
következtében a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek felmorzsolódtak,
rendőrök sérültek meg. Mindezek miatt Gergényit elöljárói intézkedés
elmulasztásával vádolják.
Az ügyészség szerint Dobozi József rendőr dandártábornok, a
Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) egykori parancsnoka,
harmadrendű vádlott a tévészékház elleni támadáskor a rendőri erők,
technikai eszközök igénybevételére vonatkozó jelentések elkésettsége
ügyében utóbb nem intézkedett a felelősségre vonásokról, amivel
megszegte elöljárói kötelességét, ezért elöljárói intézkedés
elmulasztásával vádolják. Az ügyészség azt is Dobozi terhére rója, hogy a
Rebisz-nél nem rendeltek el fegyelmi eljárást azokban az ügyekben,
amelyekben történt gyanúsítás, ám a nyomozást később megszüntették.
A vád szerint Bene László elsőrendű vádlott vizsgálóbizottságokat
hozott létre a rendőri intézkedések kivizsgálására, azonban e
bizottságok megállapításai ellenére - két kivétellel - elmulasztotta a
felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, és ezzel a
szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette, az időben
lefolytatott parancsnoki vizsgálat ugyanis katonai bűncselekmények
gyanúját is feltárhatta volna.
Egy másik vádpont szerint a Rebisz tagjai annak ellenére nem
viselték azonosító jelvényüket 2006. október 23-án, hogy ezt törvény
írta elő, továbbá, hogy erre Bene László kifejezett és egyértelmű
utasítást adott. Ezután pedig az országos főkapitány, bár parancsa
meghiúsulásáról tudomást szerzett, nem intézkedett a felelősségre
vonásokról. A vádirat kiemeli: a közvélemény kifogásolta, hogy azonosító
nélküli rendőrök intézkedtek, Bene László mégis eltűrte, hogy a Rebisz
parancsnoka nem rendelt el érdemi tényfeltáró vizsgálatot és senkivel
szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Mindezek miatt az
elsőrendű vádlottat elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolják.
Egy másik vádpont a 2006. október 23-án használt kényszerítő
eszközök - gumilövedék, könnygáz - kapcsán megállapítja, hogy
használatukról nem készültek külön rendőri jelentések, illetve az
eseményleírások nem tartalmazták a kényszerítőeszközök használatának
okát, a bevetett eszközök mennyiségét, így igénybevételük
jogszerűségének, szakszerűségének, illetve arányosságának kivizsgálására
sem kerülhetett sor. Az ügyészség szerint mindez különösen fontos lett
volna a 2006. október 23-án a Károly körúton végrehajtott lovasrohamnál,
ahol így már nem állapítható meg, ki adott arra utasítást, és az
mennyiben volt megalapozott, indokolt.
Az ügyészség további tíz vádpontban emelt vádat a 2006.
szeptember 19-21. között Budapest utcáin történt esetek kapcsán
elöljárói intézkedés elmulasztása miatt egyes rendőr parancsnokok ellen,
akik látták, tudták, de mégsem akadályozták meg alárendeltjeik
bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették a történteket. A
vád szerint e parancsnoki mulasztások a beosztottakban azt a képzetet
erősítették, hogy a parancsnokok a törvénytelen módszerekkel
egyetértenek, a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül
maradhatnak, és így fennállt a veszélye, hogy hasonló intézkedések újra
megtörténnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése