A 2002 és 2010 közötti politikai szabadságjogokkal összefüggő
visszaéléseket vizsgáló albizottság meghallgatta Magyar István
alezredest, egyetemi adjunktust, aki a 2006-os események után íródott
Papp- és Ignácz-féle jelentések készítésében vett részt, vizsgálta az
intézkedő parancsnokok munkáját, és amint fogalmazott: a "paranormális
eseményeket".
Elmondta, hogy az intézkedések előkészítésének része lett volna a felderítés, ezt azonban nem megfelelően végezték, tudomása szerint volt olyan civil ruhás rendőr, aki lelepleződött. Korábban Gergényi Péter, akkor budapesti rendőrfőkapitány tagadta, hogy végeztek volna felderítést az egyes helyszíneken.
Magyar István szerint a műveleti terveket sem dolgozták ki megfelelően, hanem sablonok alapján jártak el a rendőrök. A parancsnokok szakmai jártassága és hozzáállása sem volt megfelelő, nem volt irányító törzs, a rendőrfőkapitány egyedül irányított, helytelenül - mondta.
A legfontosabb hibának nevezte, hogy miután a székháznál történteket látva a Gergényi Péter főkapitány által odarendelt parancsnok sokkot kapott, nem volt alkalmas rangidős tiszt, aki átvette volna a helyét. A helyzetet végül Majoros Zoltán, a REBISZ ezredese oldotta meg, akit szintén hétfőn hallgatott meg az albizottság.
"A jó Isten nagyon odafigyelt, hogy se a támadók, se a rendőrök közül ne haljon meg senki" - fogalmazott Magyar István. Vele együtt Majoros Zoltán is elmondta, hogy a Szabadság téren bevetett vízágyú négy fős személyzete közvetlen életveszélyben volt: amikor a sárban rekedve mozgásképtelenné vált a jármű, egy tüntető megpróbálta feltépni a tetején lévő lemezt, hogy égő Molotov-koktélt hajítson a benne ülőkre. Az égő vízágyú kezelői csőre töltött fegyverrel készültek a halálra - mondta Magyar.
Az alkalmatlan rendőri vezetők kapcsán Magyar István úgy fogalmazott: a székház védelmére 2-300 felszerelt rendőrt lehetett volna vezényelni, de helyette az egyes vezetők kis csapataikat irányítgatták és "nyalogatták a sebeiket". A kisebb egységek egyszerre kértek rádión segítséget, ettől a kommunikáció is összeomlott, ráadásul az ügyeletes tiszti szolgálatban mindössze egyetlen kolléganő ült, aki azonban nem tudott intézkedni. Mint fogalmazott, az egyik legnagyobb megdöbbenés akkor érte, mikor rájöttek, hogy Gergényi Péter főkapitánynak még a kiemelt épületekről - mint a tévészékház és a parlament - sincs sem külső, sem belső térképe, a vezetők még a környező utcákat sem ismerték.
Magyar úgy fogalmazott, "a jó isten nagyon odafigyelt, hogy se a támadók, se a rendőrök közül ne haljon meg senki".
Ma kellett volna megjelennie az albizottság előtt Bene László volt országos rendőrfőkapitánynak is, aki azonban nem ment el a meghallgatásra. Bene közölte, külföldi tartózkodása miatt nem volt tudomása arról, hogy meghívást kapott az Országgyűlés emberi jogi bizottsága albizottságának hétfői ülésére. Hozzátette, más időpontban készséggel áll az illetékes parlamenti bizottság vagy albizottság rendelkezésére.
Elmondta, hogy az intézkedések előkészítésének része lett volna a felderítés, ezt azonban nem megfelelően végezték, tudomása szerint volt olyan civil ruhás rendőr, aki lelepleződött. Korábban Gergényi Péter, akkor budapesti rendőrfőkapitány tagadta, hogy végeztek volna felderítést az egyes helyszíneken.
Magyar István szerint a műveleti terveket sem dolgozták ki megfelelően, hanem sablonok alapján jártak el a rendőrök. A parancsnokok szakmai jártassága és hozzáállása sem volt megfelelő, nem volt irányító törzs, a rendőrfőkapitány egyedül irányított, helytelenül - mondta.
A legfontosabb hibának nevezte, hogy miután a székháznál történteket látva a Gergényi Péter főkapitány által odarendelt parancsnok sokkot kapott, nem volt alkalmas rangidős tiszt, aki átvette volna a helyét. A helyzetet végül Majoros Zoltán, a REBISZ ezredese oldotta meg, akit szintén hétfőn hallgatott meg az albizottság.
"A jó Isten nagyon odafigyelt, hogy se a támadók, se a rendőrök közül ne haljon meg senki" - fogalmazott Magyar István. Vele együtt Majoros Zoltán is elmondta, hogy a Szabadság téren bevetett vízágyú négy fős személyzete közvetlen életveszélyben volt: amikor a sárban rekedve mozgásképtelenné vált a jármű, egy tüntető megpróbálta feltépni a tetején lévő lemezt, hogy égő Molotov-koktélt hajítson a benne ülőkre. Az égő vízágyú kezelői csőre töltött fegyverrel készültek a halálra - mondta Magyar.
Az alkalmatlan rendőri vezetők kapcsán Magyar István úgy fogalmazott: a székház védelmére 2-300 felszerelt rendőrt lehetett volna vezényelni, de helyette az egyes vezetők kis csapataikat irányítgatták és "nyalogatták a sebeiket". A kisebb egységek egyszerre kértek rádión segítséget, ettől a kommunikáció is összeomlott, ráadásul az ügyeletes tiszti szolgálatban mindössze egyetlen kolléganő ült, aki azonban nem tudott intézkedni. Mint fogalmazott, az egyik legnagyobb megdöbbenés akkor érte, mikor rájöttek, hogy Gergényi Péter főkapitánynak még a kiemelt épületekről - mint a tévészékház és a parlament - sincs sem külső, sem belső térképe, a vezetők még a környező utcákat sem ismerték.
Magyar úgy fogalmazott, "a jó isten nagyon odafigyelt, hogy se a támadók, se a rendőrök közül ne haljon meg senki".
Ma kellett volna megjelennie az albizottság előtt Bene László volt országos rendőrfőkapitánynak is, aki azonban nem ment el a meghallgatásra. Bene közölte, külföldi tartózkodása miatt nem volt tudomása arról, hogy meghívást kapott az Országgyűlés emberi jogi bizottsága albizottságának hétfői ülésére. Hozzátette, más időpontban készséggel áll az illetékes parlamenti bizottság vagy albizottság rendelkezésére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése