2006-os zavargások: rendőrtábornokok pere, volt kormánytagokat is beidéznek
14 ember ellen 15 pontban emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. A vádlottakat tüntetők várták. Kétszer is leköpték Gyurcsány Ferencet. Galériával!
A vád ismertetésével megkezdődött a tárgyalás
A vád ismertetésével megkezdődött a volt rendőri vezetőknek - köztük Bene László nyugállományú altábornagynak, volt országos rendőrfőkapitánynak és Gergényi Péter nyugállományú vezérőrnagynak, volt budapesti rendőrfőkapitánynak - a 2006 őszi fővárosi eseményekkel összefüggő büntetőpere kedden a Fővárosi Törvényszéken.
A 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, valamint a 2006. szeptember 19. és 21. között, továbbá október 23-án Budapest utcáin történtekkel kapcsolatban 14 vádlott ellen 15 pontban emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. A vádlottak közül heten egyenruhában jelentek meg, mivel ők jelenleg is a rendőrség állományához tartoznak.
A vádlottak meghallgatását a következő tárgyalási napon, csütörtökön kezdi meg a bíróság.
A pert nagy érdeklődés övezi, a tárgyalást fokozott biztonsági intézkedések között kezdték meg. A tárgyalás kezdetén megjelent mások mellett Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, a Demokratikus Koalíció elnöke és párttársa, Vadai Ágnes, továbbá ügyvédként Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő és Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője.
|
Fidesz: nincs mindenki a vádlottak padján, akinek ott lenne a helye A Fidesz szerint a rendőri vezetők kedden kezdődött perében nincs mindenki ott a vádlottak padján, akinek ott lenne a helye. "Örülünk, hogy az akkori rendőri vezetők bíróság előtt állnak, abban pedig reménykedünk, hogy az eljárás a szakmai felelősökön túl fényt derít a politikai felelősökre is" - mondta Kocsis Máté, a párt kommunikációs igazgatója kedden Szigetváron, újságírói kérdésre válaszolva. Kedden a vád ismertetésével kezdődött meg a volt rendőri vezetőknek - köztük Bene László volt országos főkapitánynak és Gergényi Péter volt budapesti főkapitánynak - a 2006 őszi fővárosi eseményekkel összefüggő büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken. Az eljáró bíró a tárgyaláson ismertette, hogy volt kormánytagokat, az Országgyűlés honvédelmi, rendészeti és nemzetbiztonsági bizottságainak vezetőit is tanúként kívánja meghallgatni a bíróság a büntetőperében. |
A század parancsnoka jelentette ugyan M. Zoltán rendőr alezredes ötödrendű vádlottnak, hogy védőfelszerelésük hiányos, ő azonban - bár lett volna módja a hiányok pótlására - nem intézkedett, amiért elöljárói gondoskodás elmulasztásával vádolják.
A vád szerint éjszaka, a székház körüli események nyomán Gergényi Péter másodrendű vádlott M. Gábor rendőr alezredes negyedrendű vádlottat jelölte ki helyszínparancsnoknak. Ő azonban nem volt képes feladatát ellátni, nem irányította, nem koordinálta a székházba vezényelt rendőri egységeket. Emiatt az ügyészség M. Gábort parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenséggel vádolja.
Az ügyészség szerint Gergényi Péter tudta, hogy a székháznál irányítás nélkül maradtak a rendőrök, kaotikus helyzet alakult ki, mégis eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a negyedrendű vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltásáról és a rendőri erőket összefogni képes parancsnok kijelöléséről. A vád szerint Gergényi Péter mulasztása következtében a helyszínre vezényelt kötelékek felmorzsolódtak, rendőrök sérültek meg. Mindezek miatt Gergényi Pétert elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolják.
Az ügyészség szerint Dobozi József rendőr dandártábornok, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) egykori parancsnoka, harmadrendű vádlott a tévészékház elleni támadáskor a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó jelentések elkésettsége ügyében utóbb nem intézkedett felelősségre vonásról, ezért elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolják. Az ügyészség azt is Dobozi József terhére rója, hogy a Rebisznél nem rendeltek el fegyelmi eljárást azokban az ügyekben, amelyekben történt gyanúsítás, ám a nyomozást később megszüntették.
A vád szerint Bene László elsőrendű vádlott vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések kivizsgálására, de a bizottságok megállapításai ellenére - két kivétellel - elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását. Ezzel a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette, az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat ugyanis katonai bűncselekmények gyanúját is feltárhatta volna az ügyészség szerint.
Egy másik vádpont szerint a Rebisz tagjai annak ellenére nem viselték azonosító jelvényüket 2006. október 23-án, hogy ezt törvény írta elő, továbbá erre Bene László utasítást adott. Ezután pedig az országos főkapitány, bár parancsa meghiúsulásáról tudomást szerzett, nem intézkedett felelősségre vonásról. A vádirat kiemeli: a közvélemény kifogásolta, hogy azonosító nélküli rendőrök intézkedtek, Bene László mégis eltűrte, hogy a Rebisz parancsnoka nem rendelt el érdemi tényfeltáró vizsgálatot, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Mindezek miatt az elsőrendű vádlottat elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolják.
Egy másik vádpont a 2006. október 23-án használt kényszerítő eszközökkel - gumilövedék, könnygáz - kapcsolatban megállapítja, hogy használatukról nem készültek külön rendőri jelentések, az eseményleírások pedig nem tartalmazták a kényszerítőeszközök használatának okát, a bevetett eszközök mennyiségét, így igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, arányosságának kivizsgálására sem kerülhetett sor. Az ügyészség szerint mindez különösen fontos lett volna a 2006. október 23-án a Károly körúton végrehajtott lovasrohamnál, ahol így már nem állapítható meg, ki adott rá utasítást, és az mennyiben volt megalapozott, indokolt.
Az ügyészség további tíz vádpontban emelt vádat a 2006. szeptember 19-21. között Budapest utcáin történt esetekkel kapcsolatban elöljárói intézkedés elmulasztása miatt egyes rendőrparancsnokok ellen, akik látták, tudták, mégsem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették a történteket. A vád szerint e parancsnoki mulasztások a beosztottakban azt a képzetet erősítették, hogy a parancsnokok a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, és így fennállt a veszélye, hogy hasonló intézkedések újra megtörténnek.
Újabb inzultus érte Gyurcsány Ferencet
A volt rendőri vezetők peréről távozóban újabb inzultus érte Gyurcsány Ferencet, a volt kormányfőt ismét leköpték, ezúttal a Fővárosi Törvényszék Fő utcai épületében - számolt be az MTI tudósítója a helyszínről.
Gyurcsány Ferenc a tárgyalás szünetében az őt ért inzultusokra reagálva újságíróknak azt mondta, nem kíván újnácik véleményével vitatkozni. Szerinte sokkal több inzultus is ért már nácik részéről demokratákat, ez ahhoz képest túlélhető.
A volt kormányfő, a Demokratikus Koalíció elnöke rendőrök gyűrűjében távozott a bíróság épületéből, miközben folyamatosan a "Gyurcsány, takarodj!" rigmus zengett, valamint sípok és kereplők szóltak. Gyurcsány Ferencet érkezésekor is leköpték az épület előtt demonstrálók.
A bírósági perrel párhuzamos eljárásban kívánná kivizsgálni a 2006 őszén történt eseményeket Morvai Krisztina. Az európai parlamenti képviselő a tárgyalás szünetében bohózatnak nevezte a tárgyalást, amelyen álláspontja szerint nem fog kiderülni, mi történt.
Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik parlamenti frakciójának tagja szerint az ügyben terrorcselekmény miatt kellene vádat emelni.
Volt kormánytagokat is tanúként idéz a bíróság
Volt kormánytagokat, az Országgyűlés honvédelmi, rendészeti és nemzetbiztonsági bizottságainak vezetőit is tanúként kívánja meghallgatni a bíróság a volt rendőri vezetők és társaik 2006 őszi eseményekkel összefüggő, kedden megkezdődött büntetőperében - ismertette az eljáró bíró a tárgyaláson.
A bíró felhívta a figyelmet arra, hogy azoknak, akiknek az eljárás folyamán tanúként kell majd megjelenniük a tárgyaláson, el kell hagyniuk a termet. Tájékoztatása szerint a 2006-os őszi eseményekkel összefüggésben készült jelentések - köztük az úgynevezett Ignácz- és Morvai-jelentés - készítőit is meg fogják hallgatni.
Mindezek alapján várhatóan sem Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, sem Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő sem lehet jelen a keddi tárgyaláson.
 |
A bíró közlése szerint jövő év áprilisáig száz tárgyalási napot tűzött ki az ügyben és 115 tanú meghallgatását tervezi.
A tárgyalás kezdetekor Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési frakciójának tagja ügyvédként jelezte: a 2006-os őszi események három sérültjének sértetti képviselőjeként kíván eljárni az ügyben, ezt azonban a bíróság elutasította, illetve sem a vád, sem a védelem nem támogatta a kérést. Gaudi-Nagy Tamás érvelése szerint a vád alkalmas a vádkiterjesztésre és úgy vélte, "terrorcselekmény csoportban történő elkövetése" állapítható meg, a lakosság megfélemlítését kívánták elérni. A bíró szerint azonban katonai bűncselekményről van szó és a sértettek nem katonák.
A 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, illetve a 2006. szeptember 19-21. között és október 23-án Budapest utcáin történtekkel összefüggésben 15 pontban emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya.
Az ügyészség többnyire felfüggesztett szabadságvesztést, esetenként pénzbüntetést indítványozott, álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg.
Gaudi-Nagy Tamás bohózatnak tartja az eljárást
Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési frakciójának tagja jogi bohózatnak nevezte a volt rendőri vezetők és társaik elleni, a 2006 őszi zavargásokkal összefüggő eljárást a Fővárosi Törvényszék épülete előtt kedden tartott tüntetésen.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője mindezt azzal indokolta, hogy a felelősöket nem azért vonják felelősségre, amit elkövetettek, illetve szerinte nem azokat vonják felelősségre, akik elkövették a bűnöket, vagyis Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt, aki a "terrorszervezeti működés élén állt".
Gaudi-Nagy Tamás szerint nem volt teljes körű a kártérítések kifizetése, mert bár kétszáz ember kapott pénzt, ám például a Kossuth téri és a Nádor utcai oszlatás áldozatait nem hajlandó kárpótolni a kormányzat.
Mint mondta: arra törekednek, hogy ne csak a 2006 őszi jogsértettek, hanem a 2002 és 2010 közötti valamennyi jogsértés áldozata egységes elbírálás alá kerüljön. Példaként említette a 2009-es Szabadság téri gárdista tüntetésen részt vevőket ért jogsértéseket, amikor szerinte kétszáz embert jogtalanul állítottak elő.
Gaudi-Nagy Tamás szerint elakadt az a folyamat, amely a semmisségi törvény alapján elindult, a "koncepciós perben elítélteket nem megfelelő ütemben mentesítik a következmények alól, mert a bírói kar elszabotálja ezt a folyamatot".
A politikus beszámolt arról is, hogy a demonstrálók közfelkiáltással megbízták a sértetti oldal képviseletével. Erről tájékoztatta a per bíráját, aki a kérést elutasította, így a hallgatóság soraiban foglalhat helyet.
Tüntetők várták a vádlottakat a bíróság előtt
Tüntetők várták a volt rendőri vezetők és társaik 2006 őszi zavargásokkal összefüggő, kedden kezdődő büntetőperére érkező vádlottakat a Fővárosi Törvényszék Fő utcai épülete előtt.
Bene László volt országos rendőrkapitányt, a per elsőrendű vádlottját, füttyszóval és pfújolással fogadták. Gergényi Péter nyugállományú rendőr vezérőrnagy, volt budapesti rendőrfőkapitány, a per másodrendű vádlottja már korábban megérkezett a bíróságra. A tárgyaláson a hallgatóság soraiban helyet foglaló Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt - még az épület előtt - leköpték.
Gyurcsányt, aki országgyűlési képviselőtársával, a Demokratikus Koalíció politikusával, Vadai Ágnessel érkezett a törvényszékhez, üvöltözve fogadták.
A mintegy félszáz demonstráló egyebek mellett "Hol a főkolompos, hibbant Néró?", "Miért nem terrorizmus a vád a terroristákkal szemben?", "A túszok ejtésére tett utasítás nem terrorizmus?" feliratú táblákat, molinókat emelt a magasba.
Gyurcsány Ferenc a biztonsági ellenőrzésre várakozó újságíróknak azt mondta: annak idején, a történtek után, nem váltotta le Bene László volt országos rendőrfőkapitányt, mert nem tartotta őt felelősnek.
 |
A bíróság épületénél Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője és Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő is megjelent.
A 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, illetve a 2006. szeptember 19-21. között és október 23-án Budapest utcáin történtekkel összefüggésben 15 pontban emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya.
Az ügyészség többnyire felfüggesztett szabadságvesztést, esetenként pénzbüntetést indítványozott. Álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg.
Sajtóhírek szerint a büntetőperben több mint száz tanúra és több mint félszáz tárgyalásra lehet számítani, elsőfokú döntést egy év múlva hozhat a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa.
Korábban
Ma kezdődik Bene László nyugállományú rendőr altábornagy, volt országos rendőrfőkapitány és Gergényi Péter nyugállományú rendőr vezérőrnagy, volt budapesti rendőrfőkapitány, továbbá 12 társuk 2006 őszi fővárosi zavargásokkal összefüggő büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken.
A 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, illetve a 2006. szeptember 19-21. között és október 23-án Budapest utcáin történtekkel összefüggésben 15 pontban emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya.
Az ügyészség többnyire felfüggesztett szabadságvesztést, esetenként pénzbüntetést indítványozott, álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg.
Sajtóhírek szerint a büntetőperben több mint száz tanúra és több mint félszáz tárgyalásra lehet számítani, elsőfokú döntést egy év múlva hozhat a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése