Nincs tudomása a londoni Bonhams aukciós háznak arról, hogy a
brit tulajdonos eladta volna a Magyarország által is követelt
Seuso-kincset.
Kapcsolódó cikkek (9)
A Bonhams magas beosztású szóvivője hozzátette: "igencsak meglepőnek" találná, ha az adásvétel a ház tudomása nélkül történne meg. A páratlan késő római ezüsttárgy-gyűjteményt tavaly októberben mutatták be a Bonhams londoni központjában zártkörű kiállítás keretében, külön meghívott szakmai közönség számára.
Nem sokkal korábban a 14 darabos kollekciót birtokló Lord Northampton, aki negyedszázada kezdte darabonként felvásárolni a piacról a tisztázatlan múltú kincset, a brit sajtónak felfedte, hogy a gyűjtemény eladására készül, és az értékesítési folyamat kezdetének nevezte a londoni aukciós házban rendezett kiállítást.
Eladnák a Seuso-kincseket
A Bonhams kezdettől fogva hangsúlyozta, hogy az esetleges eladásban nem vesz részt, csak a szakmai kiállításnak nyújt otthont.Az Oktatási és Kulturális Minisztérium azonban még a kiállítás előtt levelében tájékoztatta a Bonhams elnökét, hogy Magyarország évek óta komoly erőfeszítéseket tesz a Seuso-gyűjtemény visszaszerzésére. A magyar jogszabályok értelmében a kincsek a magyar állam tulajdonát képezik, erre figyelemmel a kormány tulajdoni igényét továbbra is fenntartja, és ezzel kapcsolatosan minden lehetséges jogi lépést megtesz - állt a tárca levelében.
Lord Northampton személyes képviselője a kiállítás helyszínén az MTI-nek októberben megerősítette, hogy a tulajdonos el szeretné adni az anyagot. A tavaly októberi kiállításon Lord Northampton szintén névtelenséghez ragaszkodó képviselője azt mondta: ma sem tudja senki, hogy a Seuso-kincs honnan került elő.
Arra a kérdésre, hogy a magyar kormánnyal kapcsolatban állnak-e ebben az ügyben, a gróf képviselője annak idején határozott nemmel válaszolt, mondván: "legutóbb 5-6 éve" volt hivatalos kapcsolatfelvétel Magyarországgal.
Az eladásról a mai napon szóló híreket Lord Northampton személyes képviselője nem kommentálta.
Pert vesztettek
A Sotheby's aukciós ház 1990-ben már megpróbálta értékesíteni a gyűjteményt, egy nappal azután azonban, hogy a kollekcióból rendezett New York-i kiállítást megnyitották, először Libanon, majd egymás után Magyarország és az akkori Jugoszlávia is kereseteket nyújtott be, azon az alapon, hogy a kincset az ő területükön találták meg, és a gyűjteményt vissza akarják kapni.Libanon végül ejtette igényét, Magyarország és a Jugoszlávia utódjaként perlő Horvátország keresetét pedig elutasította a New York-i esküdtszék, és a két ország a fellebbviteli bíróságon is pert vesztett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése