1952 júliusában a hatalma csúcsán lévő, közvetlenül a Minisztertanács alá rendelt Államvédelmi Hatóság kollégiumi ülésen vitatja meg az I. Hálózati Főosztály 2. osztályának a munkáját. Ez az osztály folytatta a „belső reakció elleni harcot” (politikai rendőrség). Kik ellen? Ezt az alosztályok szerinti tagozódás mutatja: a., trockisták, nyugatosok, a pártba beférkőzött reakciósok, volt pártok ellenséges elemei; b., klerikális reakció; c., általában „a múlt emberei”; d., tömegszervezetek, kulákreakció; e., államapparátus, értelmiség, sajtó, művészek, tudomány; f., kiemelten: Nagy-Budapest. A jelentés megállapította, hogy az osztályharc e fontos területén a hiányosságok vannak túlsúlyban: az ellenséges területek hálózati ellenőrzését elhanyagolták, nem folytattak megfelelő felderítést a jobboldali szociáldemokraták, a cionisták, a trockisták és más ellenséges elemek ellen. Lassú a hálózatépítés üteme, az osztály munkáját az elpuhulás jellemzi. Egyes területekről a Pártot nem tudják megfelelően tájékoztatni. Hiányosságok vannak az éberség és a konspiráció terén is. Igen alacsony fokon áll a kritika, önkritika alkalmazása. Elhanyagolták az osztály operatív nyilvántartásának rendezését, ezt technikai kérdésnek tekintették. Nem jó az osztály szociális összetétele. Az osztály vezetője nem folytat következetes harcot az osztályon lévő nem megfelelő kispolgári elemek eltávolításáért. Négy oldalon határozták meg a feladatokat, annak jegyében, hogy: „Állandóan tartsák szem előtt, hogy eredményeinket elsősorban a Pártnak, személyesen Rákosi elvtársnak és a Tanácsadó Elvtársaknak köszönhetjük.” Az ülésről készült „Szigorúan titkos” H” minősítésű jegyzőkönyvi kivonatot az ÁVH titkárságát vezető Sin Sándor áv. százados azzal zárja, hogy „A Kollégium határozatát Rákosi Elvtárstól kapott szempontokkal ki kell egészíteni és az osztály és alosztály értekezleteken fel kell dolgozni.” (Rákosi személyesen irányította az ÁVH tevékenységét.) Forrás: https://kuruc.info/r/6/164882/