1927-ben a János Szanatórium |
Forrás:képeslap1857-ben a Siklósy vízgyógyintézet | Forrás:Vasárnapi Újság 1857. 48. szám-
Volt Pasaréten egy téglagyár, a Pesti Kőszénbánya és téglagyár társulat, mely a századfordulótól a városfejlesztés akadályozójává vált. Meg is szűnt az 1920-as évek elejére. A területe a mai Lórántffy Zsuzsanna lépcsőnél kezdődött és vége kb. a Gyergyó és Júlia utcák között feltételezhető. Hosszában a mai Szilágyi Erzsébet fasor és a Herman Ottó út határolta. A későbbi Pasaréti út alsó szakasza gyakorlatilag a gyártelep belső útja volt, mely kettévágta a gyártási és bányászati területeket. 1909-től ezt a szakaszt ugyan bekötötték a felsőbb Pasaréti útba a Rhédey utca torkolatánál és megnyitották a közforgalom számára, de még az úton keresztül folyt a termelés vagy 10 évig. Emiatt is alakult ki, hogy Pasarét legrégebbi házai nem itt, a városhoz legközelebbi részen találhatók, hanem kijjebb, a Házmán utca környékén. A bányaterület helyére előbb parkosítást terveztek, majd a BBTE sportpályái kerültek, míg az alsó, üzemi területre családi és bérvillák épültek. További részletek, Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? 474-475. oldal
Pasarét, téglagyár
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése