A szélnek eresztett légió – Az ávós nem vész el, csak átalakul

Forrás: Origo

A szovjet megszállás árnyékában 1945 után kiépült kommunista pártállam kezében rövid idő alatt az Államvédelmi Hatóság vált az elnyomás legfontosabb eszközévé. A hírhedt terrorszervezet szinte korlátlan befolyása Sztálin halála után ugyan visszaszorult, ám még így is a rendszer egyik legfontosabb erőszakszerve maradt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején feloszlatott testület, a „szélnek eresztett légió" jó néhány tagjának szolgálatára azonban a szovjet szuronyokkal hatalomra segített új rezsim, a Kádár-rendszer is igényt tartott.

Feláll a munkásosztály leendő ökle, a Politikai Rendészeti Osztály

1945 januárjában Budán még javában dörögtek a fegyverek, amikor Debrecenből, az Ideiglenes Nemzeti Kormány székhelyéről Tömpe András, a Magyar Államrendőrség sebtében felállított Politikai Rendészeti Osztályának kiszemelt vezetője Erdei Ferenc belügyminiszter megbízásából Budapestre érkezett.

Budán még javában dörögtek a fegyverek, amikor a szovjetek birtokába került pesti oldalon 1945 februárjának első napjaiban megkezdték a kommunista titkosrendőrség megszervezésétForrás: RIA Novosti/RIA Novosti/Haldei

Annak ellenére, hogy mind a parasztpárti Erdei, mind pedig Tömpe a Magyar Kommunista Párt (MKP) trójai falovának számított, Rákosiék semmit sem bíztak a véletlenre.

A debreceni Ideiglenes Nemzeti Kormány parasztpárti belügyminisztere, a kriptokommunista Erdei Ferenc adott utasítást a Politikai Rendészeti osztály felállításáraForrás: Wikimedia Commons

Az MKP Politikai Bizottságának utasítására február 2-án a kommunisták kezébe került Budapesti Rendőr-főkapitányságon belül ezért szintén felállítottak egy Politikai Rendészeti Osztályt (PRO), a szabósegédből rendőr vezérőrnaggyá előlépett Péter Gábor irányítása alatt. Rákosi Mátyás, az MKP főtitkára a kizárólagos hatalom megszerzéséért indított harcban kiemelt fontosságúnak tartotta az állami erőszakszervek, elsősorban a rendőrség feletti irányítás megszerzését.

Rákosi Mátyás, az MKP főtitkára kulcsfontosságú feladatnak tartotta a belügy és a rendőrség feletti kommunista irányítás megszerzésétForrás: Origo

Az 1945 novemberében megtartott nemzetgyűlési választásokon a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt 57%-os abszolút többséget szerzett, így az alkotmányos szabályok szerint egyedül alakíthatott volna kormányt. A budapesti Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet elnöke, Kliment Vorosilov marsall azonban a jaltai egyezmény előírására hivatkozva kikényszerítette, hogy a kisgazdák a „haladó baloldal" pártjaival együtt koalíciós kormányt alakítsanak.

Kliment Vorosilov marsall, Sztálin személyes barátja került a budapesti Szövetséges Ellenőrző Bizottság éléreForrás: AFP/Ria/Novosti

Noha a kisgazdák eleinte hallani sem akartak arról, hogy a belügy és a rendőrség a kommunisták kezébe kerüljön, a Rákosinak nyújtott szovjet elvtársi segítségnek köszönhetően Vorosilov meghátrálásra kényszerítette Tildy Zoltán dezignált miniszterelnököt ebben a kérdésben.