Paul Lendvai filmjének vitája az Estében

Stumpf András, a Heti Válasz publicistája újságíróként kikérte magának a filmet, amelyben szerinte kevés tény van, és „még a véleményeket is sikerült hamis színben feltüntetni”. Ungváry Rudolf közíró, a dokumentumfilm egyik szereplője szerint viszont „ebben a filmben megpróbáltak a valóság mögé látni”, ezért hitelesnek tartja a filmet.
Heves vitában ütköztek az érvek Paul Lendvai a Nemzeti álmok - Magyarország búcsúja Európától? című dokumentumfilmje kapcsán Az Este Extra című műsorban az M1-en szerdán.

Stumpf András nem tartotta helyesnek, hogy az osztrák közönségnek készült filmben Bauer Tamást közgazdászként és volt parlamenti képviselőként tüntették fel, miközben elhallgatták, hogy ő „egy kis pártnak, Gyurcsány Ferenc pártjának az alelnöke”. Sok minden van ebben a filmben, ami miatt ez a film „újságíró-etikailag a minimumot nem üti meg” - fogalmazott.

Utalt arra, hogy a Die Presse című lap, „amely nem nevezhető a magyar kormánnyal szemben (...) elfogultnak”, azt írta a filmről, hogy az „félszemű pillantás Orbán Magyarországára”. A publicista felhívta a figyelmet arra, hogy a filmben 80-90 százalékban ellenzékiek szerepelnek, akikről fel sem tüntették, hogy azok. Hozzátette: az elismert osztrák blogger, Andreas Unterberger kikérte magának, hogy hecckampányra költenek az osztrák adófizetők pénzéből.

Stumpf András nem tartja helyénvalónak, hogy csak egyetlen jobbikos taxis képviseli a filmben a magyar társadalmat, és azt sem, hogy összevágták a Magyar Gárdát azzal, amikor a miniszterelnök beszédet mond egy nemzeti ünnepen. Rámutatott arra is, hogy a romagyilkosságok és a Magyar Gárda megalakulása is a Gyurcsány-kormány alatt történtek, de erről nincs szó a filmben.

Szerinte nem igaz, amit a filmben mondanak, hogy „a sajtószabadságnak vége”. Megjegyezte: a Horn-kormány alatt még a jobboldali lapok vezetésében is Horn Gyula emberei voltak.

Meglátása szerint az ellenzék által emlegetett hatalomkoncentrációt cáfolja az a tény, hogy az Alkotmánybíróság az előzetes választási regisztrációra vonatkozó törvényt visszautasította, és megtalálta a módját annak is, hogy a 98 százalékos különadót „elkaszálhassa”. Elismerte ugyanakkor, hogy „történtek kísérletek a hatalom központosítására”.

Ungváry Rudolf szerint indokolt feltenni a kérdést, hogy miért éppen ilyen filmek készülnek Magyarországról, ugyanis szerinte ez nem véletlen. Megemlítette, hogy a film készítőinek értesülései szerint Orbán Viktor miniszterelnök a politikai centrális erőteret úgy fogalmazza meg, hogy az általa vezetett jobboldali párt képviseli a nemzeti érdeket.

Azt mondta, hogy a jelenlegi kormány saját embereit nevezte ki az államfői posztra, az Országos Bírósági Hivatal és az adóhivatal elnökének, és „fideszes politikusok” kezében van a médiatanács, az Állami Számvevőszék, az ügyészség és a Kúria is, s ezzel szerinte „példátlan személyi hatalomkoncentráció” valósult meg. Úgy látja, a magyar jobboldal „semmit nem tanult és semmit nem felejtett”, és a Fidesz az előzetes választási regisztrációval azt akarta elérni, hogy hatalmon maradjon.

Megjegyezte, Orbán Viktor egy alkalommal azt mondta, hogy „ellenfeleink idegenszerűek”, ami meglátása szerint „fasiszta lózung akkor is, hogyha Orbán Viktor netán nem lenne fasiszta”, mivel „odakacsint” a szélsőjobboldal felé. A zsidóüldözés is azzal kezdődött, hogy a nemzetből akarták kirekeszteni az embereket - tette hozzá.

Felvetette: miért nincs olyan német jobboldali rendező, aki Orbán Viktor mellett álló filmet forgatna. Szerinte azért, mert „nem akarják magukat kompromittálni”. Kitért arra: a baloldali orgánumok jelenleg nem kapnak hirdetési megbízásokat sem, de a Horn- és a Gyurcsány-kormány alatt nem fenyegették meg az akkori ellenzéki lapokat, hogy nem lehet bennük hirdetni.

Ungváry Rudolf a vita hevében a kormány hívének nevezte Betlen János műsorvezetőt, aki ezt visszautasította, mint mondta, ő műsorvezetőként nem foglalt állás a kormány mellett, ezért szerinte ez a kijelentés „nem volt méltó Ungváry Rudolfhoz”.

Paul Lendvai és Andrea Morgenthaler dokumentumfilmjét tavaly szeptember 26-án mutatta az osztrák közszolgálati televízió, az ORF, utána pedig vitaműsort sugárzott, amelyben Prőhle Gergely helyettes külügyminisztériumi államtitkár, Ungváry Rudolf, Váradi Júlia újságíró, a Klubrádió műsorvezetője, Stephan Ottrubay, az Esterházy hercegek hagyatékát kezelő alapítványok vezetője és Hans Kaiser, a német Kereszténydemokrata Unió volt politikusa, a Konrad Adenauer Alapítvány korábbi budapesti vezetője szólalt meg.

Szalay-Bobrovniczky Vince, Magyarország bécsi nagykövete akkor levélben tiltakozott az ORF főigazgatójánál a dokumentumfilm miatt. A levelében kifejtette: a filmben szinte kizárólag a magyar kormány ellenfelei jutnak szóhoz, és szerinte az ORF elmulasztotta azt a kötelességét, miszerint a közéletben meglévő vélemények sokaságát köteles az objektivitás alapelvének megőrzésével visszaadni.

Alexander Wrabetz ORF-vezérigazgató válaszlevelében visszautasította a bírálatot. Nézete szerint mind a dokumentumfilmben, mind pedig az azt követő vitaműsorban a magyar kormány képviselői is szóhoz jutottak.forrás: M.