Az esetnek két következménye van: 1. Esterházy nem csinál több műsort a Kossuth Rádiónak 2. ismét az európai érdeklődés fókuszába került a nemzeti kulturális és médiapolitika, aminek az Orbán-kabinet egyáltalán nem örül. Hiszen már korábban is felmerültek cenzúravádak, ami heves reakciókat váltott ki Brüsszelben is. Pl. amikor meghamisították a Cohn-Bendit sajtótájékoztatóját, vagy amikor kiretusálták Lomnici Zoltánt.
Bírálók rendre szóvá teszik, hogy a közmédiában csupán elvétve számolnak be ellenzéki megmozdulásokról, illetve adnak hangot a másik oldal képviselőinek. Mostanság viszont a kritika sokkal inkább annak szól, hogy a politikai nyomás és a rengeteg elbocsátás hatására a közszolgálati újságíróknál működni kezd az öncenzúra: egzisztenciális félelmekből csak igen-igen ritkán szállnak szembe nyíltan a hatalommal.
A kultúrpolitikában viszont a politika masszívan beleavatkozik a dolgokba, tekintet nélkül a következményekre. Így volt ez már Alföldi több rendezésénél, a direktornak most mennie kell. De hosszan lehetne sorolni azoknak a művészeknek a nevét, akik nem felelnek meg az új, hazafias, neorealista stílusnak,ezért konzervatív, hagyománytisztelő rendezőkkel, karmesterekkel, múzeumigazgatókkal váltják fel őket. Lásd az Új Színházat, vagy a Műcsarnok esetét.
Esterházy egyébként úgy látja: jót tenne hazájának egy kormányváltás – ezt mint hazafi gondolja így.forrás: 168 Óra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése