öt tibeti gyakorlat

A hét fő csakra a következő:

• Fejtető
  
• Homlok
  
• Torok
  
• Szív
  
• Hasi idegközpont
  
• Has/altest
  
• Farkcsont, a gerincoszlop alapja

A fejtető-csakra (korona) befolyásolja a tobozmirigy működését az agyban, ez a belépési pontja a testen áthaladó energiáknak, amelyek majd a „gyökér"-csakrában találkoznak. Ehhez a csakrához kapcsolódó szín az ezüstös fehér.

A homlok-csakrába belépő energia a hipofízis működését befolyásolja. Ez a spirituális központ, többek között az elme tudatalatti központja. Megfelelő színe az indigó.

A torok-csakrába irányított energia hatással van a pajzsmirigyre, ez a kommunikáció központja, színe a három színű kék.

A szív-csakra közvetlenül a szív fölött helyezkedik el. Ez az energiaközpont, és az érzelmeket motiválja, mint például a szeretet, együttérzés. Ezt a csakrát a csecsemőmirigy is befolyásolja, amelynek fontos szerepe van az immunrendszerben. Színe a zöld.

A hasi idegközpont (napfonat) csakrájába irányított energia stimulálja a hasnyálmirigy és a máj működését. Ez a központ kontrollálja az emberek egymásra ható energiáit. Színe a sárga.

A has és az altest (szakrális) csakrája befolyásolja a lép, a máj és a mellékvese hormonjait. Állítólag ez a központja a „zsigeri" ösztönöknek. Színe a narancs.

A „gyökér"-csakra a gerincoszlop alapja, ellenőrzi a fizikai vitalitást, hormonjai az ivarmirigyekben képződnek, színe a vörös.

A könyv szerzője szerint optimális egészségi állapotban csakráink egyforma sebességgel forognak, viszont ha megbetegszünk, stresszesek vagyunk, vagy egyéb negatív élményben van részünk, bizonyos csakrák forgási sebessége lelassul vagy megáll. Így az energia áramlása akadályba ütközik, tehát adott csakrához tartozó szerv nem tud megfelelően működni.

Az öt tibeti jógagyakorlat ezeket a lelassult vagy megállt energiakerekeket hozza ismét működésbe, ezáltal testünket, lelkünket, minden szervünket az optimális működési szintre emeli. Így lehetséges, hogy betegségeket gyógyít, fizikai és szellemi frissességet ajándékoz, beállítja az optimális testsúlyt és bőrállapotot…stb.

Néhány alapszabály a gyakorlatokkal kapcsolatban:

• Minden nap el kell végezni az öt gyakorlatot, hogy kedvező hatása kiteljesedhessen.
  
• Az első héten minden gyakorlatot háromszor végezzünk, majd a második héten ötször, a harmadik héten hétszer, egészen addig növelve hetente a gyakorlatok számát kettővel, amíg el nem érjük a 21-es ismétlésszámot. Utána már minden nap 21-et csináljunk a gyakorlatokból.
  
• Habár a gyakorlatok nem megerőltetőek, tartsuk be a fokozatosság elvét, mert erőteljes méregtelenítő hatásúak, nem kívánt mellékhatások jelentkezhetnek, ha túl gyorsan szeretnénk emelni az ismétlések számát. (Erről majd írok egy saját tapasztalatot). Méregtelenítő tünetek egyébként is jelentkezhetnek az első időszakban (pl. pattanások, náthaszerű tünetek, fejfájás, hányinger, gyomorpuffadás…stb.)
  
• Annyit végezzünk, amennyi jól esik. Természetesen törekedjünk mindig a napi előírt mennyiség véghezvitelére, de semmit ne erőltessünk. Nem minden napunk egyforma, így a testedzéshez való hozzáállásunk is naponta más-más lehet.
  
• A légzés nagyon fontos, nem mindegy, mikor lélegzünk ki és mikor be. Ennek módja minden gyakorlatnál le lesz írva. Mélyen lélegezzünk, és mindig az orrunkon szívjuk be a levegőt, és ott is fújjuk ki.
  
• A gyakorlatokat ne végezzük túl gyorsan, de túl lassan sem. A légzés ütemében mozogjunk.

Most pedig nézzük a gyakorlatokat:

1. Ez egy igen egyszerű gyakorlat. Álljunk alapállásba, karunkat emeljük oldalsó középtartásba, és kezdjünk el forogni az óramutató járásával megegyező irányba. Egy körbefordulás számít egy gyakorlatnak, az első alkalommal három kört írjunk le. Ezt befejezve álljunk meg mozdulatlanul, tenyerünket illesszük össze a testünk előtt, mintha imádkoznánk. Nézzük erőteljesen a kezünket, ez segít a szédülésünk leküzdésében is.
2. Feküdjünk hanyatt, kezünket tegyük szorosan a testünk mellé kétoldalt, tenyerünkkel lefelé. Emeljük fel a fejünket és a páros lábunkat egyszerre (állunkat szorítsuk a szegycsontunkhoz), közben szívjuk be a levegőt, majd engedjük vissza mindkettőt, közben fújjuk ki a levegőt. Az első alkalommal végezzünk három ismétlést. A napi gyakorlatszám elvégzését követően feküdjünk lazán tartott karokkal, lábakkal, lélegezzünk egyenletesen, nyugodtan.
3. Térdeljünk egy jógaszőnyegre, felső testünk maradjon egyenes, lábujjunkkal támaszkodjunk a talajon, kezünket tegyük a test mellé, a combunkra. Fújjuk ki a levegőt, közben hajtsuk le a fejünket, állunkat szorítsuk a szegycsontunkhoz. Szívjuk be a levegőt, közben hajoljunk hátra. Ebből is végezzünk az első alkalommal hármat. Befejezve csípőnket hátratolva, üljünk a lábfejünkre, karjainkat nyújtsuk előre és pihentessük rajtuk a fejünket.
4. Üljünk nyújtott ülésbe, nyissunk kb. 30 centiméter széles terpeszt. Kezünket tegyük a csípőnk mellé kétoldalt, előrenéző ujjakkal. Fújjuk ki a levegőt, közben hajtsuk le a fejünket, szorítsuk állunkat a szegycsontunkhoz. Majd szívjuk be a levegőt, közben emeljük meg a csípőnket és hajtsuk hátra a fejünket. Végül térjünk vissza kiinduló helyzetbe. Végezzünk ebből a gyakorlatból is hármat az első alkalommal, majd pihenésképpen behajlított lábainkra hajtsuk rá a fejünket.
5. Készüljünk úgy, mintha fekvőtámaszt szeretnénk csinálni (tenyér- és lábujj támasz). Fújjuk ki a levegőt, közben engedjük le a hasunkat és hajtsuk a fejünket hátra. Majd szívjuk be a levegőt, közben emeljük meg a csípőnket, háztetőt formázva. Ebből a gyakorlatból is három ismétlés célszerű kezdetben. Pihenésként a harmadik gyakorlatot lezáró mozdulatot alkalmazzuk (fenék hátra, lábunkra ülünk, fejünket a karunkon pihentetjük).

***

A gyakorlatokat már a dvd-t követve végeztem, könnyebb volt így pontosan végrehajtani, mint könyvből bogarászni a lényeget. Tanúsíthatom, mindegyik feladat könnyedén végrehajtható, idősebbek is elkezdhetik (azóta már apukám és férjem anyukája is nagy „tibetiző”). Egy dolog viszont nem volt könnyű, sőt, nem is sikerült: megállni három ismétlésnél… Gondoltam, én rögtön 21-el kezdek, hiszen edzett vagyok, a méregtelenítő tünetek pedig csak hagy jöjjenek, ide velük! Legalább érzem, hogy tényleg nem hiába csinálom. A gyakorlatokat végignyomtam, és ahogy befejeztem, elkezdtem szédülni, hányingerem lett, felkavarodott a gyomrom, két órahosszán keresztül csak kóvályogtam. Úgyhogy másnap visszatértem az ajánlott kerékvágásba, és úgy emeltem hetente kettesével, egészen 21-ig.

Nagyon szerettem ezt a kis rituálét, kellemesen ellazított, megnyújtott, feltöltött. Hosszú távú hatásait is tapasztaltam: az akkoriban kissé megviselt idegrendszeremet lecsillapította, a soha pontosan nem működő menstruációs ciklusomat beállította, hajam növési sebességét meggyorsította, a fejfájásaimat megszüntette, és ami az aktuális lényeg volt: testsúlyomat kedvezően beállította. Szinte akármennyit ehettem, nem híztam meg, és ezt biztosan csak a tibeti jógának köszönhettem.

Talán feltűnt, hogy múlt időben írtam ezt a kis bejegyzést. Szégyen-gyalázat, de felfüggesztettem ezt a nagyszerű tornát a télen. Meg is lett az eredménye, kb. ott tartok, ahol a cikk elején: kezdek „nyanyásodni”!!! Viszont most a megoldás adott: TIBETI JÓGA! Holnaptól elkezdem. Ti vagytok a tanúim!

TLMelinda

Felhasznált irodalom: Peter Kelder: A fiatalság forrása című köny