„G. Szabó Dániel, az ELTE-ÁJK hallgatója nem titkolja,
hogy Martonyi János külügyminiszter volt irodájában, később pedig a
kormány párizsi nagykövetének jelenlegi irodájában gyakornokoskodott.
Azt is büszkén vállalja, hogy együtt síelt, sőt, táncolt is Orbán
Ráhellel, Orbán Viktor miniszterelnök lányával. A kétszer is a Fideszre
szavazó ifjú cserkész közösen dolgozott az EMMI jogelődjével, a
NEFMI-vel egy ENSZ ifjúsági programon.
Kóbor Andrea, a
Hallgatói Hálózat ismert arca annak ellenére tartja magát függetlennek,
hogy 2010-ben a belgrádi követségen a polgári kormány
Külügyminisztériumának alkalmazottjaként dolgozott. Az ifjú Ákos-rajongó
hölgy 2011-ben a Fiatal Európa Szerkesztőség tagjaként tudósított a
jobboldali kormány EU elnökségéről a hivatalos honlapon.
De a
Hallgatói Hálózat aktivistái nem csak a jobboldali, konzervatív
holdudvarhoz kötődnek, hanem személyesen a polgári oldal vezető
politikusaihoz is. Taibouni Chanez, a cívis város szülötte, Kósa Lajos
különböző beruházásainak lelkes rajongójaként nőtt fel. A Fidesz
ügyvezető igazgatója, a város polgármestere rendszeresen mondott
beszédeket az akkoriban gyakran Heti Választ is olvasó egyetemista lány
iskolájának évnyitóin. Ezek után már azon sem lepődhetünk meg, hogy
Turai Eszter Korrina apja Pokorni Zoltán fideszes országgyűlési
képviselővel, az oktatási bizottság elnökével, az első Orbán-kormány
oktatási miniszterével, míg Szilágyi Áron András apja Áder János
jelenlegi köztársasági elnökkel, az Országgyűlés volt elnökével együtt
volt katona. Az erdélyi származású Birtalan Gyula Gergő apja viszont
Kövér Lászlóval, az Országgyűlés jelenlegi elnökével, Németh Zsolttal – a
Johannita Lovagrend tagjával – és Tőkés Lászlóval ápolt baráti
kapcsolatot a romániai rendszerváltás idején.”
forrás:Mandiner
2013. január 29., kedd
Soha többé
Soha többé nem eshet meg, hogy valakit vallása vagy származása miatt
kiközösítsenek, megfosszanak vagyonától és meggyilkoljanak. Nem
fordulhat elő ismét, hogy az ezeréves magyar állam nem tudja megvédeni
állampolgárait - mondta Hende Csaba a holokauszt emléknapja alkalmából
tartott megemlékezésen az Uránia Nemzeti Filmszínházban.mti
egyet jelent szembenézni a ténnyel: közülünk is bárki ott lehet az ártatlan áldozatok között
A haláltáborokba hurcoltakra emlékezni egyet jelent szembenézni a
ténnyel: közülünk is bárki ott lehetett volna az ártatlan áldozatok
között - fogalmazott Áder János köztársasági elnök, a holokauszt
áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából a magyar zsidóságnak írt
levelében.
A híradó.hu által idézett, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) honlapján olvasható levélben az államfő úgy fogalmazott: "A haláltáborok a gyalázat emlékművei. Az 1945. január 27-én felszabadított auschwitz-birkenaui haláltábor 68 éve mementóként mutatja az európai történelem eddigi legsötétebb tévútjának gyötrelmes végállomását."
"A haláltáborokba hurcoltakra emlékezni egyet jelent szembenézni a ténnyel: közülünk is bárki ott lehetett volna az ártatlan áldozatok között. Azok között, akik olyanok voltak, mint mi, ma élők. Sikerre, boldogságra, szeretetre vágytak. Arra, hogy helytállhassanak az élet küzdelmeiben. Az ő elvesztésük egész Európa vesztesége" - írta Áder János.
"Számunkra, mai magyarok számára azonban az emléknap nemcsak a gyászról szól. Az auschwitz-birkenaui tábor felszabadításának üzenete, hogy az aljas eszmék követői sohasem győzhetik le azokat, akik az élet oldalán állnak" - áll a levélben.
"Közös történelmünk és kultúránk üzenete, hogy a diktatúrák az emberi szenvedés és a halál forrásai, hogy csak a demokrácia teremthet emberhez méltó életet bármely nemzet polgárainak. A holokauszt nemzetközi világnapján, amikor fejet hajtunk az áldozatok emléke, a megkínzottak és a meggyötörtek előtt, akkor hitet teszünk amellett, hogy az emberi élethez és méltósághoz való jog minden embert megillet, és ehhez mi, XXI. századi magyarok, minden körülmények között ragaszkodunk" - fogalmazott a köztársasági elnök.
Január 27-ét, az auschwitzi haláltábor felszabadításának napját 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává az ENSZ-közgyűlés. A magyarországi holokauszt-emléknap április 16-ra esik, miután 1944-ben ezen a napon kezdődött el az itthoni zsidók gettókba zsúfolása.forrás:Népszabadság
A híradó.hu által idézett, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) honlapján olvasható levélben az államfő úgy fogalmazott: "A haláltáborok a gyalázat emlékművei. Az 1945. január 27-én felszabadított auschwitz-birkenaui haláltábor 68 éve mementóként mutatja az európai történelem eddigi legsötétebb tévútjának gyötrelmes végállomását."
"A haláltáborokba hurcoltakra emlékezni egyet jelent szembenézni a ténnyel: közülünk is bárki ott lehetett volna az ártatlan áldozatok között. Azok között, akik olyanok voltak, mint mi, ma élők. Sikerre, boldogságra, szeretetre vágytak. Arra, hogy helytállhassanak az élet küzdelmeiben. Az ő elvesztésük egész Európa vesztesége" - írta Áder János.
"Számunkra, mai magyarok számára azonban az emléknap nemcsak a gyászról szól. Az auschwitz-birkenaui tábor felszabadításának üzenete, hogy az aljas eszmék követői sohasem győzhetik le azokat, akik az élet oldalán állnak" - áll a levélben.
"Közös történelmünk és kultúránk üzenete, hogy a diktatúrák az emberi szenvedés és a halál forrásai, hogy csak a demokrácia teremthet emberhez méltó életet bármely nemzet polgárainak. A holokauszt nemzetközi világnapján, amikor fejet hajtunk az áldozatok emléke, a megkínzottak és a meggyötörtek előtt, akkor hitet teszünk amellett, hogy az emberi élethez és méltósághoz való jog minden embert megillet, és ehhez mi, XXI. századi magyarok, minden körülmények között ragaszkodunk" - fogalmazott a köztársasági elnök.
Január 27-ét, az auschwitzi haláltábor felszabadításának napját 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává az ENSZ-közgyűlés. A magyarországi holokauszt-emléknap április 16-ra esik, miután 1944-ben ezen a napon kezdődött el az itthoni zsidók gettókba zsúfolása.forrás:Népszabadság
Az élő halál- mondja Ferge Zsuzsa
Soltész Miklós kereszténydemokrata szociális államtitkár szerint nincs szükség a Gyermekszegénység Elleni Programirodára (GYEP), amit különben is papírból dolgozó liberálisok működtettek, Balog Zoltán felzárkózásért felelős államtitkár viszont azt mondja, hogy a program, emberestül, mindenestül, csak átkerül a Wekerle Alapkezelőhöz. És mi az igazság? Erről kérdeztük Ferge Zsuzsa akadémikust, a program egyik vezetőjét, aki az interjúban azt is elmondja, miért kell felállnia.
Népszabadság|
2011. október 15. |75 komment
Ferge
Zsuzsa: Nyolcvanéves vagyok, most már nem fogok megváltozni, ha a
vállalt feladatnak egyszerűen nem tudok eleget tenni, akkor fel kell
állnom
- Kormányzati politikusok azt állítják, hogy a Gyermekszegénység
Elleni Programiroda átalakítása szakmai és nem politikai kérdés. Ön is így látja?
- Soltész Miklós
államtitkár parlamenti beszédéből kiderült, hogy politikai döntésről van
szó. Szerintem valójában államtitkot fecsegett ki, amikor azt a
bizonyos választ adta egy, a programiroda létéért aggódó
interpellációra: az irodát liberális kötődésűnek tartják, ezért nincs
szükség rá. Ugyanez történik az élet minden területén. Mi mindig azt
gondoltuk, hogy a gyerekszegénység elleni küzdelem nem jobb- vagy
baloldali, liberális vagy konzervatív kérdés. Minél rosszabb a
gyerekeknek, annál nagyobb a társadalmi kár hosszú távon is. Sem az
előző kormányzatok, sem a jelenlegi nem veszi figyelembe, hogy ha egy
gyerek rosszul táplálkozik, akkor sokkal nagyobb eséllyel lesz beteg
ember húsz éves korától kezdve. Kimutatható, hogy nem csak megrövidíti
az életet, hanem növeli a társadalmi költségeket is ezeknek az
embereknek a munkaképtelensége, betegsége. A GYEP létrehozása és a
programot megerősítő országgyűlési határozat nem szólt másról, mint a
segíteni akarásról.
- Soltész Miklóst leszámítva a
kormányzat más tagjai elköteleződésüket fejezték ki a program mellett.
Még az MTA elnöke is példaértékűnek tartja a programot, és nem is
érti, hogy miért tekinti Ön megszűntnek a „régi” GYEP-irodát, hiszen az
MTA biztosítja az iroda további működését, felvesz 4 fő kiváló
kutatót, illetve a Wekerle Alapkezelő biztosítja a többi
foglalkoztatott befogadását. Erről önök már tudnak?
- Két
napja, amikor megkaptam elnök úr fentieket tartalmazó levelét, igen. Nem
szívesen beszélek az MTA-val és a Wekerlével kapcsolatos
tapasztalatainkról. Az MTA elnöke azt követően döntött az iroda és a
projekt bizonyos működési feltételeinek biztosításáról, hogy e
feltételek hiányában mi már kiürítettük az irodát. Levele végén arra
kér, „a jövőben is kísérjem figyelemmel és segítsem tanácsaimmal” a
programot és az Irodában most működő kutatókat. Ezt természetesen
szívesen tenném, ha tudnám, kik az új kutatók, illetve ha bármivel
megkerestek volna. A Wekerle esetében még nem tudjuk, hány embert
vesznek át, egyenként történnek az interjúk.
- Nem lehet, hogy az interpellációs kérdést
nem a szociális ügyekért felelős Soltésznak, hanem Balog Zoltánnak
kellett volna feltenni, hiszen a gyerekszegénység elleni programok a
felzárkózásért felelős államtitkársághoz tartoznak?
- Csak egy kormány van. Ha Soltész államtitkár
tudja, hogy ehhez nem ért, és azt is tudja, hogy a kormányának van a
kérdésben szakértő tagja, akkor megkérhette volna a másik minisztérium
másik államtitkárát, hogy válaszoljon. A szociálpolitika a Nemzeti
Erőforrás Minisztériumához tartozik; a szegénység és kirekesztés a
közigazgatási minisztériumhoz; a kirekesztés elleni küzdelemhez tartozó
foglalkoztatáspolitikai, jövedelempolitikai eszközök pedig a gazdasági
tárcához. Nem lehet könnyű kiválasztani az interpellálandó illetékest.
Újabb éhségmenet indul Budapestre
A Közmunkások Szakszervezete szervezi. Egyelőre még csak az érkezés dátuma ismert: ez február 11-e. Újabb éhségmenet indul megyénkből Budapestre, ezúttal a Közmunkások Szakszervezete szervezi, és várják civilek, politikai pártok csatlakozását – mondta el szerdán a boon.hu-nak Komjáthi Imre, a szakszervezet társelnöke.
Mint az a hírportál cikkéből kiderül, a menet indulásának pontos időpontja még nem dőlt el, de az érkezés napja igen: február 11-re, az idei év első parlamenti napjára szeretnének Budapestre érni. A társelnök a boon.hu-nak azt is elmondta, az már biztos, hogy Ózdról, Salgótarjánból, Miskolcról indulnak munkások, de elképzelhető, hogy Nyíregyháza is csatlakozik a kezdeményezéshez.
Mint arról kedden beszámoltunk, a szakszervezet újévkor sajtótájékoztatón jelentette be: eddig csak kérték, de most már követelik, hogy a közfoglalkoztatottak munkabérét első lépcsőben emeljék vissza a korábbi szintre, majd érje el a mindenkori minimálbért, és az eddigi heti helyett ismét havonta fizessék a bért. A közmunkások számára is biztosítsák a pótszabadsághoz való jogot, továbbá ne kelljen megalázó módon sorba állni a közmunka-lehetőségért. A követelések között szerepel az is, hogy a pályakezdőket az eddigi egyéves várakozási idő helyett – ha nincs egyéb lehetőségük – már 4 hónap eltelte után is be lehessen vonni a programba.
Emlékeztettek arra, hogy Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa december végén 75 oldalas jelentésében ismertette a közmunkát érintő vizsgálatának eredményét, amelyben a közfoglalkoztatottak alapjogait és a jogbiztonság követelményét sértő elemeket tárt fel. Az ombudsman lényegesnek tartja, hogy a közfoglalkoztatottak számára a szabályozásban és a mindennapi gyakorlatban is rendelkezésre álljanak az egyenlő jogaikat védő garanciák.
Éppen ezért azt is elvárják a kormánytól, hogy az ombudsmani jelentésben megfogalmazottakat azonnal orvosolja, mivel a munkavállalók 10 százalékát érinti a jogfosztás, és a nemzetgazdasági miniszter közlése szerint idén 300 ezer embert alkalmaznak majd közmunkásként.forrás: Észak.online
Burány Sándor: A jelenlegi adózási rendszer a bérből és fizetésből élők 80 százalékának hátrányos
Burány Sándor:
A jelenlegi adózási rendszer a bérből és fizetésből élők 80 százalékának hátrányos
Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2013. január 28. hétfő, 18:56
Recesszióban van az ország, fizetéscsökkentés várható – állította
Burány Sándor szocialista képviselő. A szocialista politikus szerint az
elmúlt évben a versenyszférában a foglalkoztatottság 35-36 ezer fővel
csökkent, sőt a munkanélküliség még mindig magas, az elmúlt két évben
nem történt javulás. Burány Sándor a műsorban azt mondta, elismeri a
stratégiai megállapodásokat, hogy „sok papírt már aláírt a kormány”, de
papírok helyett munkahelyek legyenek az országban.Közzétéve: 2013. január 28. hétfő, 18:56
Egyenlő munkáért egyenlő bér?
Te éhbérért dolgozol? 6 db vizes kifli áráért dolgozol egy órát? 1800 forintot kapsz napi 8 óra munkáért? Egy
egész heti béredből a villanyszámlára sem futja, és akkor még nem evett
semmit a család? 47.000 forintért gürcölsz hónapról hónapra, mert a
FIDESZ politikusai szerint ennyiből meg lehet élni?
AKKOR TE KÖZMUNKÁS VAGY!
Az a közmunkás, akiről azt terjesztik úri körökben, hogy Te lusta, naplopó, felelőtlen, éhenkórász alkoholista vagy!Saját rongyaidban dolgozol éhbérért? Télen már a gyógyszert sem tudod kiváltani a családnak? A gyerekednek nem tudod fizetni a buszbérletet, a kollégiumot, a menzát, mert a villanyszámla, a krumpli a hagyma és a liszt után erre már nem telik? Nincs reményed, nincs jövőd és nincs életed?
AKKOR TE KÖZMUNKÁS VAGY!
Az a közmunkás, akiről azt terjesztik gazdag urak, hogy gyerekcsinálásból, lopásból akarsz megélni, élősködsz az embereken, ezért megérdemled a sorsodat, mert annyit érsz, amennyid van! Az Ő szemükben így semmi, egy senki vagy!
Ébredj!
Ha lenne munka a környéken, már régen melóznál. De nincs! Se itt, se a szomszéd településeken, se azon túl. Ennek ellenére azt mondják, hogy munkakerülő vagy. Ne hagyd magad! Nem vagy egyedül! Magyarországon több mint százezer ember dolgozik ma ugyan annyiért, mint Te. Sorstársaid tízerzereit dolgoztatják éhbérért, és nézik le, ugyanúgy ahogy Téged. És akkor még nem beszéltünk azokról a százezrekről, akiknek még ennyi sem jut.
Szervezkedj!
Egyedül gyenge az ember, össze kell fogni! A közmunkások, kiszolgáltatott, szegény emberek igazát képviselő szakszervezet most alakul. Lépj be, és győzz meg másokat is, azért hogy együtt kiáltsuk olyan hangosan, hogy a Budapesten, a Parlamentben is meghallják: becsületes emberek vagyunk, akik munkát, kenyeret és tisztességes bért követelnek! Ha embernek tekintenek és megadják a tisztességes bért, megköszönjük. Ha lenéznek, semmibe vesznek és megaláznak, akkor küzdünk és megszerezzük, amit akarunk!
Egységben az erő!
Ha százezer ember családtagjaival, és több százezer hasonló körülmények között élő sorstársunkkal együtt egyszerre mozdul, ott” kő kövön nem marad”! Szervezzük meg az egységet, és változtathatunk az életünkön, változtathatunk gyerekeink jövőjén!
Egy mindenkiért, mindenki egyért!
A Te sorsodban több millió magyar állampolgár osztozik! Lépj be a Közmunkás Szakszervezetébe! Havi 1 darab fémpénz a tagdíj ( 5, 10, 20, 50, 100, 200 Ft). Amit ezért pénzért kapsz, az nem kevesebb, mint egy több milliós közösség, amiben a Te személyed és családod sorsa a legfontosabb azért, mert Neked is fontos a hasonszőrű közmunkás sorsa, élete. Borsodtól Baranyáig, Szabolcstól Komáromig mindenki fontos, aki így él. Legyünk együtt, mert ezzel az érdekképviselettel kormányokat lehet megbuktatni! Egyedül senki vagyunk, közösen, új életet kezdhetünk!
Eljött az idő!
Szervezkedj, és lépj be a magad becsületéért, a családodért, a jövőnkért!
Közmunkások Szakszervezete
AKKOR TE KÖZMUNKÁS VAGY!
Az a közmunkás, akiről azt terjesztik úri körökben, hogy Te lusta, naplopó, felelőtlen, éhenkórász alkoholista vagy!Saját rongyaidban dolgozol éhbérért? Télen már a gyógyszert sem tudod kiváltani a családnak? A gyerekednek nem tudod fizetni a buszbérletet, a kollégiumot, a menzát, mert a villanyszámla, a krumpli a hagyma és a liszt után erre már nem telik? Nincs reményed, nincs jövőd és nincs életed?
AKKOR TE KÖZMUNKÁS VAGY!
Az a közmunkás, akiről azt terjesztik gazdag urak, hogy gyerekcsinálásból, lopásból akarsz megélni, élősködsz az embereken, ezért megérdemled a sorsodat, mert annyit érsz, amennyid van! Az Ő szemükben így semmi, egy senki vagy!
Ébredj!
Ha lenne munka a környéken, már régen melóznál. De nincs! Se itt, se a szomszéd településeken, se azon túl. Ennek ellenére azt mondják, hogy munkakerülő vagy. Ne hagyd magad! Nem vagy egyedül! Magyarországon több mint százezer ember dolgozik ma ugyan annyiért, mint Te. Sorstársaid tízerzereit dolgoztatják éhbérért, és nézik le, ugyanúgy ahogy Téged. És akkor még nem beszéltünk azokról a százezrekről, akiknek még ennyi sem jut.
Szervezkedj!
Egyedül gyenge az ember, össze kell fogni! A közmunkások, kiszolgáltatott, szegény emberek igazát képviselő szakszervezet most alakul. Lépj be, és győzz meg másokat is, azért hogy együtt kiáltsuk olyan hangosan, hogy a Budapesten, a Parlamentben is meghallják: becsületes emberek vagyunk, akik munkát, kenyeret és tisztességes bért követelnek! Ha embernek tekintenek és megadják a tisztességes bért, megköszönjük. Ha lenéznek, semmibe vesznek és megaláznak, akkor küzdünk és megszerezzük, amit akarunk!
Egységben az erő!
Ha százezer ember családtagjaival, és több százezer hasonló körülmények között élő sorstársunkkal együtt egyszerre mozdul, ott” kő kövön nem marad”! Szervezzük meg az egységet, és változtathatunk az életünkön, változtathatunk gyerekeink jövőjén!
Egy mindenkiért, mindenki egyért!
A Te sorsodban több millió magyar állampolgár osztozik! Lépj be a Közmunkás Szakszervezetébe! Havi 1 darab fémpénz a tagdíj ( 5, 10, 20, 50, 100, 200 Ft). Amit ezért pénzért kapsz, az nem kevesebb, mint egy több milliós közösség, amiben a Te személyed és családod sorsa a legfontosabb azért, mert Neked is fontos a hasonszőrű közmunkás sorsa, élete. Borsodtól Baranyáig, Szabolcstól Komáromig mindenki fontos, aki így él. Legyünk együtt, mert ezzel az érdekképviselettel kormányokat lehet megbuktatni! Egyedül senki vagyunk, közösen, új életet kezdhetünk!
Eljött az idő!
Szervezkedj, és lépj be a magad becsületéért, a családodért, a jövőnkért!
Közmunkások Szakszervezete
Újabb menet indul
Munkát, kenyeret és tisztességes megélhetést „kérni” indul február
hatodikán reggel kilenc órakor az a menet, aminek budapesti érkezési
időpontját február 13-ára tervezik. Csütörtökön délelőtt a menet néhány
résztvevőjét mutatta be Gúr Nándor, az MSZP megyei elnöke.
A miskolci Tóth Imre munkanélküli, de dolgozni szeretne, amire esélyes sincs. Mint mondta, a napokban lett öngyilkos az egyik barátja, aki hasonlóan kilátástalan helyzetben volt, két gyereket hagyott hátra, és azt sem tudják, miből temetik majd el. Ő azért vesz részt a menetben, mert már semmit sem veszíthet; úgy döntött, elmegy Budapestre, hogy a kormány fülébe kiabálja, nem lesz így jó. Takács László Alsógagy polgármestereként azért csatlakozott a menethez, mert nap mint nap szembesülnie kell a nyomorra, és el akarja mondani, hogy 22800 forintból nem lehet megélni, tisztességesen rezsit fizetni, gyerekeket nevelni, és tudni akarja, „meddig fog ez még így menni”. „Most még szépen csendesen kérünk, de ha legközelebb jövünk, már lehet, hogy nem leszünk ilyen udvariasak”, mondta, hangsúlyozva: a térségében élő több tízezer ember érdekében emeli fel a szavát. „Mi csak porszemek vagyunk. De ha a sok porszem elindul, abból homokvihar lesz”, tette még hozzá.
Komjáthi Imre edelényi munkás elmondta, elég a létbizonytalanságból, hogy a kormányok rendre csak ígérgetnek, de amint hatalomra kerülnek, megfeledkeznek az emberekről. Nem csak a munka nélkül lévők, de a dolgozók sem tudnak megélni. „A legnagyobb baj, hogy elvették a munkába vetett hitünket, az önbecsülésünket, mert azt hittük, hogy ha dolgozunk mi visszük előre az országot, de már tudjuk, hogy csak annyit érünk, amennyink van”, tette hozzá.
A menethez Füzesséri József, Szikszó polgármestere is csatlakozott. Elmondta: városa kialakította az ország legnagyobb egybefüggő ipari területét, de eddig az ITD Hungary másfél év alatt egyetlen befektetőt sem vitt oda. A város próbálkozik a munkahelyteremtéssel saját erejéből, de a többségnek így sem jut munka, ezért felajánlotta, hogy egy euróért odaadja a terület hektárját, ha munkahelyteremtő beruházásokat visz oda a kormány.
A munkát, kenyeret követelő menetben részt vevők naponta a terv szerint 20-25 kilométert tesznek majd meg, így a vándorútjuk egy hétig tart majd. Mint mondták, a beharangozott cudar időjárás sem tántorítja el őket.
ÉM-SZP
A miskolci Tóth Imre munkanélküli, de dolgozni szeretne, amire esélyes sincs. Mint mondta, a napokban lett öngyilkos az egyik barátja, aki hasonlóan kilátástalan helyzetben volt, két gyereket hagyott hátra, és azt sem tudják, miből temetik majd el. Ő azért vesz részt a menetben, mert már semmit sem veszíthet; úgy döntött, elmegy Budapestre, hogy a kormány fülébe kiabálja, nem lesz így jó. Takács László Alsógagy polgármestereként azért csatlakozott a menethez, mert nap mint nap szembesülnie kell a nyomorra, és el akarja mondani, hogy 22800 forintból nem lehet megélni, tisztességesen rezsit fizetni, gyerekeket nevelni, és tudni akarja, „meddig fog ez még így menni”. „Most még szépen csendesen kérünk, de ha legközelebb jövünk, már lehet, hogy nem leszünk ilyen udvariasak”, mondta, hangsúlyozva: a térségében élő több tízezer ember érdekében emeli fel a szavát. „Mi csak porszemek vagyunk. De ha a sok porszem elindul, abból homokvihar lesz”, tette még hozzá.
Komjáthi Imre edelényi munkás elmondta, elég a létbizonytalanságból, hogy a kormányok rendre csak ígérgetnek, de amint hatalomra kerülnek, megfeledkeznek az emberekről. Nem csak a munka nélkül lévők, de a dolgozók sem tudnak megélni. „A legnagyobb baj, hogy elvették a munkába vetett hitünket, az önbecsülésünket, mert azt hittük, hogy ha dolgozunk mi visszük előre az országot, de már tudjuk, hogy csak annyit érünk, amennyink van”, tette hozzá.
A menethez Füzesséri József, Szikszó polgármestere is csatlakozott. Elmondta: városa kialakította az ország legnagyobb egybefüggő ipari területét, de eddig az ITD Hungary másfél év alatt egyetlen befektetőt sem vitt oda. A város próbálkozik a munkahelyteremtéssel saját erejéből, de a többségnek így sem jut munka, ezért felajánlotta, hogy egy euróért odaadja a terület hektárját, ha munkahelyteremtő beruházásokat visz oda a kormány.
A munkát, kenyeret követelő menetben részt vevők naponta a terv szerint 20-25 kilométert tesznek majd meg, így a vándorútjuk egy hétig tart majd. Mint mondták, a beharangozott cudar időjárás sem tántorítja el őket.
ÉM-SZP
Többszörösen alázzák a közmunkásokat
013. január 29. kedd, 07:08
Ha nyernek is az üdülési pályázaton, utazási költséget nem nyerhetnek. Így azt a 49 ezer forintjukból kell kigazdálkodniuk.A Belügyminisztérium által kiírt pályázatra 50 millió forintot szánt a kormány, és március 20-ig, illetve addig lehet rá jelentkezni, amíg a rendelkezésre álló összeg el nem fogy. A pályázatban 12 szálloda vesz részt, köztük egy tihanyi jacht klub is. További érdekesség, hogy a pályázók ahhoz is hozzá kell hogy járuljanak, hogy videofelvételeket készítsenek róluk egy, az Erzsébet-programot népszerűsítő kampányfilm céljából. "Nagy szükség van a közmunkások üdültetésére, de nem ebben a formában, ez a pályázat színtiszta cinizmus" – mondta a Népszavának Kordás László, a Közmunkás Szakszervezet főtitkára, majd hozzátette: a közmunkások legnagyobb problémája nem az, hogy nem mehetnek el nyaralni, a gondok sokkal mélyebben vannak; egy átlagos kelet-magyarországi közmunkást sokkal jobban foglalkoztat a vasárnapi ebéd kérdése, illetve hogy be tudja-e fizetni a sárga csekkeket, semmint hogy a Balaton után sóvárogna. "A nyaralás gondjánál lényegesen súlyosabb kérdés, hogy ma Magyarországon miért van különbség munkaviszony és munkaviszony között, miért van az, hogy a Munka Törvénykönyvében rögzített minimálbér a duplája a közmunkásbérnek" – fűzte tovább Kordás László, megjegyezve még, hogy méltatlan, ahogy az állam az általa foglalkoztatottakkal bánik.
Hasonlóan cinikus gesztusként értékeli a pályázat kiírását Nyakó István, az MSZP országgyűlési képviselője is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy nem lehet önrészt várni olyan emberektől, akiknek kenyérgondjai vannak. "Ha a közmunkások problémáira rámutató kritikák érik a kormányt, mindig azt mondják, ne vegyük el a siker ízét. Nem értik, hogy az üdülésnél sokkal súlyosabb gondok nyomasztják a közmunkásokat" – mondta el a Népszavának Nyakó István, aki hozzátette, egy furcsa habos-hamis kép élhet a kormány fejében a vidéki közmunkásokról, énekelgető fejkendős asszonyokkal, fonókkal, népi romantikával. A politikus végezetül rámutatott: érdemibb segítség volna, ha a kormány januárban és februárban is biztosítana munkalehetőséget a közmunkásoknak; de ha másra nem képes, legalább kitolhatná kicsit a pályázat határidejét, ugyanis így a munkanélküli közmunkásoknak összesen kevesebb mint három hete marad (március 1-jétől március 20-ig), hogy munkát is találjanak, és jelentkezzenek a pályázatra.forrás:Észak.online
A közmunka javítja az adatokat, de több a munkanélküli
Hajszálnyival több volt a munkanélküli a tavalyi utolsó negyedévben,
mint egy évvel azelőtt, de javultak a foglalkoztatási adatok - főleg a
közmunkaprogramnak köszönhetően. Az állástalanok fele több mint egy évig
keres munkát. Az előzetesen vártnál jobb számokat közölt a KSH, de
nagyon messze vagyunk az 1 millió új munkahelytől.
Valamivel többen voltak állás nélkül
2012
utolsó negyedévében a munkanélküliek létszáma 468 ezer fő volt, ami
10,7%-os munkanélküliségi rátát eredményezett - jelentette ma a KSH. A
tavalyi év utolsó 3 hónapjában 9 ezer fővel vagyis 2%-kal több
állástalan volt az országban, mint 2011 azonos időszakában, a ráta
10,7%-os értéke megegyezett az egy évvel korábbival. (A változások a
mintavételi hibahatáron belül maradtak.
Nőtt ugyanakkor a foglalkoztatottak száma is ebben az időszakban: 3
millió 909 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, ez 58 ezerrel
több, mint egy évvel korábban. Mind a nők, mind a férfiak
foglalkoztatási mutatói javultak - derül ki a KSH másik, ma közölt
statisztikájából. Vagyis tavaly az utolsó három hónapban hajszálnyival,
de nőtt a munkanélküliek és a foglalkoztatottak létszáma, ami egyúttal
azt is jelenti, hogy emelkedett az aktivitási ráta (tehát a
foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma).
Jobbak a számok, mint várták
A vizsgált időszakban a foglalkoztatottak 3 millió 909 ezer fős létszáma 1,5%-kal haladta meg a 2011. negyedik negyedévit. A növekedésben elsősorban a közfoglalkoztatás kiterjesztése játszott szerepet. A szakértők várakozásait meghaladja mindkét adat: szezonális okokból emelkedést vártak a munkanélküliségben (a növekmény azonban nem markáns), a foglalkoztatottság emelkedése egyértelmű meglepetés.
57,8% a foglalkoztatottak aránya
2012. október–decemberben a 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 255
ezer fő volt, 12 ezer fővel több az egy évvel korábbinál,
munkanélküliségi rátájuk pedig 10,8%. A munkanélküli nők száma 213 ezer
fő volt, lényegében megegyezett az egy évvel korábbival.
Munkanélküliségi rátájuk 10,6% volt, ami 0,2 százalékponttal alacsonyabb
az előző év azonos időszakinál.
Mindeközben a 15–64 éves
foglalkoztatottak száma 3 millió 874 ezerre nőtt. Az adott korcsoportba
tartozó népességen belül 57,8% volt a foglalkoztatottak aránya, ami 1,3
százalékpontos emelkedésnek felelt meg.
A 15–64 éves férfi
népességből 2 millió 84 ezren voltak foglalkoztottak, 24 ezerrel többen,
mint 2011 azonos időszakában. Ezzel a férfiak foglalkoztatási rátája
1,4 százalékponttal, 63,4%-ra nőtt. A 15–64 éves nők közül 1 millió 790
ezren tartoztak a foglalkoztatottak közé, 34 ezerrel többen, mint 2011.
október–decemberben. A nők foglalkoztatási rátája 1,3 százalékponttal,
52,4%-ra emelkedett.
2012-ben a munkanélküliek éves, átlagos száma 476 ezer fő volt, az
előző évhez képest alig változott. 2012 átlagában a munkanélküliségi
ráta 10,9% volt, ez megegyezett a 2011-et jellemző értékkel.
A legjobb korban lévők háromnegyede dolgozik
A 15–24 éves foglalkoztatottak száma 232 ezer fő volt, a korcsoport
foglalkoztatási rátája az egy évvel korábbihoz képest 1,7
százalékponttal, 20,1%-ra emelkedett. Nőtt a legjobb munkavállalási
korúak, a 25–54 évesek és az idősebb, 55–64 éves foglalkoztatottak
száma és aránya is. Mindkét korcsoport foglalkoztatási rátája 1,0
százalékponttal emelkedett, 75 illetve 37,2%-ra.
2012-ben a
15–74 éves korcsoportban a foglalkoztatottak éves, átlagos létszáma 3
millió 878 ezer fő volt. A gazdasági aktivitás bővülése mellett a
foglalkoztatottak létszáma 66 ezer fővel nőtt, ami 2012 átlagában
50,6%-os foglalkoztatási rátát jelentett, ez 0,9 százalékponttal
magasabb, mint a 2011-et jellemző érték.
Egy mérföldkő mellett elhaladtunk
A munkanélküliek fele egy éve nem talál állást
A
munkanélküliek 18,6%-a a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő
15–24 éves korosztályból került ki. A korcsoport 27,4%-os
munkanélküliségi rátája 1,1 százalékponttal magasabb, mint 2011 utolsó
negyedévében. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak
munkanélküliségi rátája 0,1 százalékponttal 9,8%-ra nőtt, az 55–64
éveseké 1,7 százalékponttal, 7,1%-ra csökkent.
Ijesztő adat, hogy
az állástalanok közel fele, egészen pontosan 48,9%-a egy éve vagy annál
régebban keres munkát. A munkanélküliség átlagos időtartama majd'
másfél év: 17,5 hónap. December végén a nyilvántartott álláskeresők
száma elérte a 569,3 ezret, ez 3,1%-kal több, mint 2011 decemberében.
2012
IV. negyedévében 3 millió 909 ezer fő volt a foglalkoztatottak
létszáma, 58 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Mind a nők, mind a
férfiak foglalkoztatási mutatói javultak.
Forrás: http://privatbankar.hu
Fagyhalál – emelkedő tendencia
Budapest, 2013. január 29. kedd
Magyarországon október 1. és
január 21. között több ember fagyott meg a szabad ég alatt és fűtetlen
otthonában, mint egy évvel ezelőtt. Csupán januárban kilenccel többen
szenvedtek fagyhalált, mint tavaly januárban – tudatta a Magyar Szociális Fórum
hivatalos forrásból kedden.
2012. október 1. és 2013. január 21. között
83-an fagytak meg a szabad ég alatt és fűtetlen otthonukban, egy évvel ezelőtt
hetvenen. Kórházba kerülése után 71 személy halt meg, mert már nem tudtak rajta
segíteni. Egy évvel ezelőtt hatvanheten.
Összesen eddig 152-en fagytak meg 2012.
október 1. és 2013. január 21. között, míg egy évvel ezelőtt 137-en.
Változatlanul saját fűtetlen otthonukban
hűlnek ki a legtöbben. 2012. október 1. és 2013. január 21. között ötvenen
haltak meg saját lakásukban, 33-an pedig a szabad ég alatt.
A fagyhalál esetek 89 százaléka vidéken
történt.
A Magyar Szociális Fórum arról is
tájékoztatta a közvéleményt, hogy Orbán Viktor miniszterelnökhöz január 3-án írt
levelére, melyben társadalmi-állami összefogást sürgetett az újabb tömeges
fagyhalál feltartóztatására, január 17-én azt a választ kapta, hogy illetékességből
továbbították az Emberi Erőforrások Minisztériumához, Balog Zoltán
miniszterhez. A miniszterelnök által kijelölt személy azóta sem tett eleget a megbízatásának
– jegyezte meg az MSZF.+++
Éhbért fizet az állam a közmunkásoknak, de cinikus módon azt mondja, pályázzannak luxusnyaralásra.
Éhbért fizet az állam a közmunkásoknak, de cinikus módon azt mondja, pályázzannak luxusnyaralásra.
Cinikus, ezért az MSZP visszautasítja a kormányzat közmunkások
üdültetésére kiírt pályázatát – jelentette be sajtótájékoztatóján Nyakó István, a párt országgyűlési képviselője vasárnap, Budapesten.
Az ellenzéki politikus emlékeztetett arra, hogy a Belügyminisztérium
50 millió forintos keretösszegből írt ki pályázati felhívást közmunkás
családok nyaraltatására. Nyakó István cinikusnak nevezte, hogy miközben a
téli hónapokban nincs közmunka vidéken, a pályázat benyújtási
határideje március 20.
A szocialista képviselő visszautasította, hogy a közmunkából élőknek
interneten keresztül kell jelentkezniük, az utazási költségeket pedig
maguknak kell viselniük. Ugyancsak cinikusnak tartja a politikus, hogy
miközben az érintett családok a közüzemi számláikat sem tudják fizetni,
egyebek mellett a Tihanyi Yacht Clubban kínálnak nekik üdülési
lehetőséget. Álláspontja szerint a szobákban lévő minibárok használata a
teljes fizetésüket elviheti.
Nyakó István visszautasította azt is, hogy az üdülési helyszíneken
filmet kívánnak forgatni, amelyet a program népszerűsítésére
használnának.
A sajtótájékoztatón Kordás László, a napokban bejegyzett és
több mint 4 ezer tagot számláló Közmunkás Szakszervezet főtitkára
elmondta: csatlakoznak az éhségmenetekhez, amelyek az ország nyolc
megyéjéből indulnak és február 11-ére érnek a fővárosi Kossuth térre,
ahol demonstrációt tartanak.
Komjáthi Imre, a Munkát, Kenyeret, Tisztességes Béreket
Egyesület elnöke hangsúlyozta: nem alamizsnát és segélyt kértek, mégis
cinikus választ kaptak a kormányzattól.
A kormány pusztán kommunikációs problémának tekinti a szegénységet – tette hozzá.
*
Budapesti sajtótájékoztatója előtt Facebook-oldalán válaszolt az éhségmenetet, egészen pontosan az ő személyét kritizáló, pocskondiázó írásokra, internetes bejegyzésekre Komjáthi Imre.
Vasárnap délelőtt a következőket írta:
„Az utóbbi néhány napban sok dolgot megtudhattam néhány
honfitársamtól, olyanoktól, akik mélyen elítélik az MSZP
'gyűlöletkampányát'. Például azt, hogy kalácsképű, zsíros disznó vagyok,
ezért nincs helyem az éhségmenetben. Van munkám, örüljek, hogy 'luk van
a seggemen', ezért nincs helyem az éhségmenetben. Azért van hat
gyermekem, mert felelőtlenül 'szarom a világra a purgyékat'. Nem
mellesleg mocskos zsidó és kommunista, idézem: 'judeobolsevikbuzeráns'
vagyok.
Na, akkor tisztázzunk néhány dolgot.
Van mit ennem, nem éhezem.
Azért menetelek, hogy más se éhezzen.
Van munkám, 28 éve dolgozom egy vegyipari cégnél három műszakban.
Azért menetelek, hogy más is dolgozhasson.
5 éve meghalt a húgom, négy gyermeket hagyott árván, azóta vagyunk
hatgyermekes család. Azért menetelek, hogy mások gyermekei ne fázzanak,
éhezzenek és tanulhassanak.
Azért menetelek, mert nem akarom, hogy a gyermekeim egy olyan
országban nőjenek fel, ahol ismeretlen fogalom a szolidaritás" – írja a
Munkát, Kenyeret, Tisztességes Béreket Egyesület elnöke.forrás: közmunkaismunka
Cinikus, ezért az MSZP visszautasítja a kormányzat közmunkások üdültetésére kiírt pályázatát – jelentette be sajtótájékoztatóján Nyakó István, a párt országgyűlési képviselője vasárnap, Budapesten.
Cinikus, ezért az MSZP visszautasítja a kormányzat közmunkások
üdültetésére kiírt pályázatát – jelentette be sajtótájékoztatóján Nyakó
István, a párt országgyűlési képviselője vasárnap, Budapesten.Az ellenzéki politikus emlékeztetett arra, hogy a Belügyminisztérium 50
millió forintos keretösszegből írt ki pályázati felhívást közmunkás
családok nyaraltatására. Nyakó István cinikusnak nevezte, hogy miközben a
téli hónapokban nincs közmunka vidéken, a pályázat benyújtási
határideje március 20.
Az ellenzéki politikus emlékeztetett arra, hogy a Belügyminisztérium 50 millió forintos keretösszegből írt ki pályázati felhívást közmunkás családok nyaraltatására. Nyakó István cinikusnak nevezte, hogy miközben a téli hónapokban nincs közmunka vidéken, a pályázat benyújtási határideje március 20.
A szocialista képviselő visszautasította, hogy a közmunkából élőknek interneten keresztül kell jelentkezniük, az utazási költségeket pedig maguknak kell viselniük. Ugyancsak cinikusnak tartja a politikus, hogy miközben az érintett családok a közüzemi számláikat sem tudják fizetni, egyebek mellett a tihanyi jachtklubban kínálnak nekik üdülési lehetőséget. Álláspontja szerint a szobákban lévő minibárok használata a teljes fizetésüket elviheti. Nyakó István visszautasította azt is, hogy az üdülési helyszíneken filmet kívánnak forgatni, amelyet a program népszerűsítésére használnának.
A sajtótájékoztatón Kordás László, a napokban bejegyzett és több mint 4 ezer tagot számláló Közmunkás Szakszervezet főtitkára elmondta: csatlakoznak az éhségmenetekhez, amelyek az ország nyolc megyéjéből indulnak és február 11-ére érnek a fővárosi Kossuth térre, ahol demonstrációt tartanak.Komjáthi Imre, a Munkát, Kenyeret Egyesület elnöke hangsúlyozta: nem alamizsnát és segélyt kértek, mégis cinikus választ kaptak a kormányzattól.
A kormány pusztán kommunikációs problémának tekinti a szegénységet - tette hozzá.
Az ellenzéki politikus emlékeztetett arra, hogy a Belügyminisztérium 50 millió forintos keretösszegből írt ki pályázati felhívást közmunkás családok nyaraltatására. Nyakó István cinikusnak nevezte, hogy miközben a téli hónapokban nincs közmunka vidéken, a pályázat benyújtási határideje március 20.
A szocialista képviselő visszautasította, hogy a közmunkából élőknek interneten keresztül kell jelentkezniük, az utazási költségeket pedig maguknak kell viselniük. Ugyancsak cinikusnak tartja a politikus, hogy miközben az érintett családok a közüzemi számláikat sem tudják fizetni, egyebek mellett a tihanyi jachtklubban kínálnak nekik üdülési lehetőséget. Álláspontja szerint a szobákban lévő minibárok használata a teljes fizetésüket elviheti. Nyakó István visszautasította azt is, hogy az üdülési helyszíneken filmet kívánnak forgatni, amelyet a program népszerűsítésére használnának.
A sajtótájékoztatón Kordás László, a napokban bejegyzett és több mint 4 ezer tagot számláló Közmunkás Szakszervezet főtitkára elmondta: csatlakoznak az éhségmenetekhez, amelyek az ország nyolc megyéjéből indulnak és február 11-ére érnek a fővárosi Kossuth térre, ahol demonstrációt tartanak.Komjáthi Imre, a Munkát, Kenyeret Egyesület elnöke hangsúlyozta: nem alamizsnát és segélyt kértek, mégis cinikus választ kaptak a kormányzattól.
A kormány pusztán kommunikációs problémának tekinti a szegénységet - tette hozzá.
Szerző: MTI
Elek István: Bogár László és a hatalom
Bogár László nem most döbbent rá, hogy nem lehet más a
politika. Ő már az előző évtized közepén is azt gondolta, hogy
erkölcsét, módszereit, eszközeit, stílusát tekintve legalábbis nem lehet
más. Az orbáni történelmi szerepről szóló szövegeiben, azt hiszem, a
leginkább a páratlan orbáni hatalommaximalizálási gépezet iránt
kifejeződő önkéntelen tisztelet és a szellemi igazolására való készség
irritált. Ettől, hogy finoman fogalmazzak, a szőr is felállt a hátamon.
Nem lehet más a politika, ugratja ki mondandója lényegét már a cikke címében Bogár László (Magyar Hírlap, július 20.).
Ami röviden olyasféleképpen foglalható össze: hogy is sikerülhetne az
LMP-nek beváltania ezt az ígéretet, amikor szemlátomást a Fidesznek sem
sikerül.
Olvasva időnként a lapban a szerző elemzéseit, többször is felötlött már bennem az elmúlt esztendőben, hogy megkérdezzem tőle: hogy is vagyunk ma akkor azzal a tétellel, Lacikám, hogy keresztülhazudhatjuk magunkat az igazsághoz? Alighanem itt a megfelelő pillanat.
Bogár László nem most döbbent rá, hogy nem lehet más a politika. Ő már az előző évtized közepén is azt gondolta, hogy erkölcsét, módszereit, eszközeit, stílusát tekintve legalábbis nem lehet más. Feltéve, hogy célhoz, vagyis kormányra akar jutni. Miközben ott a célban, a kormánypálcát az akkori reményeink szerint ismét a kezükbe vevő jobbközép erőktől persze ő is nagyon más politikát szeretett volna látni, mint amit az előző Orbán-kormány vitt. Amelyet ugyebár mindketten közelről ismertünk. Sőt, képviseltünk, támogattunk – belülről bíráltunk. Ő államtitkárként, én miniszterelnöki főtanácsadóként.
Ha velem ellentétben nem nevezte is ökoszociális szabadelvű konzervatív politikának azt a mást, amit korábbi tapasztalatainkon okulva kívánatosnak vélt, a teendőket illetően legalábbis akkor még elég közel álltak egymáshoz a nézeteink.
Viszont ha jól emlékszem a 2005 táján rendszeressé váló kerekasztal-vitáinkra, amelyeket Kulin Ferenc, Tellér Gyula és Vass Csaba részvételével a Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány Ökopolitikai Műhelyében folytattunk, Orbán Viktor 2002 utáni politikájának megítélésében már jóval lényegesebb különbség volt közöttünk.
Ő és Vass Csaba, ha olykor még némi öniróniával is, de egyre szívesebben öltöztették be Orbán Viktort a mesebeli legkisebb fiú szerepébe, vagy egyenesen a fejedelemébe. Aki egyetlenként a mezőnyben mégiscsak képesnek látszik felnőni a feladathoz. Felmérve a valóságos helyzetet, a lepusztulási lejtőn végzetesen lefele sodródó nemzetét, és felfogva a politikai cselekvés valódi tétjét, ami e végzetes sodródás megállítása, és a folyamat visszafordítása volna. Az anyagi és társadalmi tőkevesztésé, a demográfiai összezuhanásé, a fizikai, mentális és morális leépülésé. És akibe épp ezért egyedül érdemes belehelyeznie a nemzetnek a bizodalmát. Mert az elhivatottság tudata és a másokéval összemérhetetlen politikusi karizma egy tigris hatalmi ösztönével és kíméletlen erejével párosul benne. És a jelek szerint épp erre van szükségünk.
Most ellenzékben ugyan tagadhatatlanul kétfelé beszél – érveltek –, és a nemzet ügyének elkötelezettjei mellett a „birodalom” tartótisztjei is kétségkívül ott vannak a kíséretében. De azért kénytelen tulajdonképpen egyszerre felajánlkozni a nemzeti szabadságharc vezérének szerepére és ugyanakkor a birodalmi helytartóéra is, mert a hatalom megszerzéséhez mindkét fél támogatására elengedhetetlenül szüksége van. Muszáj tehát realistának lennie. A népnek is meg kell üzennie, hogy bízzon benne, hiszen csak érte hazudik, amikor a tőke, a vállalkozások terheinek csökkentését ígéri, ami óhatatlanul kisebb államot feltételez. És a „birodalomnak” (a kiválasztó hatalomnak, a multinacionális pénzügyi erőközpontoknak stb.) is, hogy éppen az ő érdekeik hatékony képviseletében muszáj áltatnia, szociális demagógiával etetnie a népet, erősebb állami szerepvállalást, újabb és újabb juttatásokat helyezve kilátásba a győzelme esetére.
E szerepjáték nélkül ugyanis nincs győzelem. De ha megszerzi, már nem lesz szüksége az alakoskodásra. Akkor majd eldobhatja az álarcát. Bízzunk benne, hogy jól látjuk, melyik lesz az a két arca közül.
Ahogy visszagondolok azokra az évekre, ma sem egyértelmű előttem, hogy inkább segítettek nekem ezek a viták a szellemi depresszióm elviselésében, amely a közcselekvés kietlen tereit látva magam előtt, meglehetősen elhatalmasodott rajtam akkortájt, vagy éppen még mélyebbre taszítottak bele.
Arra azonban elég jól emlékszem, hogy milyen furcsálkodva, hitetlenkedve figyeltem, ahogy sűrűsödnek az egyébként ragyogó okfejtéseikben a tekintélyelvű gondolkodás reflexei és evidenciái.
Párhuzamosan a rendszerváltozással kapcsolatos egyre impozánsabb és egyre zártabb elméleti építményük magyarázó erejébe vetett hitük erősödésével. Az orbáni történelmi szerepről szóló narratíváikban, azt hiszem, a legjobban e páratlan hatalommaximalizálási gépezet iránt kifejeződő önkéntelen tisztelet és a szellemi igazolására való készség irritált, amitől, hogy finoman fogalmazzak, a szőr is felállt a hátamon.
Persze nem ezzel érveltem, hanem inkább azzal, hogy még ha elfogadnánk is az Orbán Viktor szerepéről adott értelmezésüket, és a kettős beszéd hatalomszerzési szempontból gyümölcsöző taktikának bizonyulna is, stratégiailag akkor is csak kudarcot hozhat, hiszen ez az Orbán Viktor személyére felfüggesztett, végletesen centralizált, felülről lefele építkező, visszacsatolás nélküli hierarchikus hatalmi szerkezet nyilvánvalóan a kontraszelekció táptalaja.
Másrészt ez a taktika szükségképpen egymással összeegyeztethetetlen érdekekből szervez tábort, és mindjárt a győzelem reggelén ki fog derülni, hogy még mi, a győztesek sem vagyunk tisztában vele, hogy ki győzött most voltaképpen, amikor „mi” győztünk. Nem beszélve arról, hogy óhatatlanul együtt fog járni a tényleges kormányzati szerepre való felkészületlenséggel a helyzetismeretben is, az intézményes változtatásokról szóló elképzelések terén is, a közpolitikai teendők összefüggéseinek átgondolásában is.
És ami még fontosabb, ha belső tisztázatlanságokkal, őszintétlen kettős beszéddel próbál hatalomra jutni a jobbközép, a saját jövőbeli kormánya lába elé telepít aknákat. A majdani hatékony cselekvés lehetőségeit nehezíti meg magának, saját, jövőbeli társadalmi támogatottságát korlátozza. Holott a süllyedés, a leépülés végzetes folyamatai feltartóztatásának és visszafordításának a legfontosabb előfeltétele éppen a társadalmi bizalom megerősítése volna. A társadalmi együttműködés szétzilálódott szálainak újraszövése, kötelékeinek újrafonása, csatornáinak újjáépítése.
Hogyan lehet itt enélkül sikeres, közös nagy nemzeti vállalkozás?
Természetesen sehogy, válaszoltam már akkor is a költői kérdésre. És ezt gondolom azóta is.
Olvasom most a cikkben a szerző régi tételét, ami szerint a „más politika” az volna, ha egy kormányra kerülő erő képes lenne a rendszer létminőségének megváltoztatását eredményező új egyezség létrehozására a minket függésben tartó „birodalommal”, a globális hatalommal. Olyan egyezségére, ami a mai helyzettel ellentétben nem járna együtt Magyarország „túlfosztásával”.
Ami sajnos, írja, a Fidesz-kormánynak sem sikerül. Mert „kiderülni látszik: a rendszer megváltoztatásának mind a külső, mind a belső feltételei hiányoznak. Ehhez ugyanis egyezkedésre és áldozatokra hajlandó birodalom kellene, és olyan magyar társadalom, amely kikényszeríti ezt. Ám tekintve, hogy ma egyik sincs jelen, a kormány forradalmi, rendszerváltó kísérlete elhalni látszik.”
Hát, ez az, kedves barátom. Hagyjuk most a birodalmi hajlandóság kérdését, de hogy is jöhetne létre ilyen nyomásgyakorlásra képes magyar társadalom?
Ugyan hogy jöhetne létre, ha nem beszélnek vele őszintén a helyzetéről a kormányzásra készülő politikai vezetői? Ha a háta mögött akarják összetákolni a megmentésére hivatott terveiket? Ha a választópolgárokat kiskorúként kezelő demagógiával akarják a bizalmát megnyerni? Kormányra jutva pedig ott folytatják, ahol abba sem hagyták?
Érdemi egyeztetés, viták, részvétel helyett konzultációs kérdőívekkel kábítják, diktátumokkal kormányozzák, szabják újra a törvényes és alkotmányos rendjét. És a megviselt társadalom még ép értékeivel, anyagi, szellemi és lelki erőforrásaival való takarékos gazdálkodás helyett azokat az intézményeket, normákat, bizalmi viszonyokat is önkényesen, oktalanul szétdúlják, megsemmisítik, pártos érdekek szolgálatába szorítják, amelyek eddig úgy-ahogy összetartották ezt a szerencsétlen magyar társadalmat.
Ahelyett pedig, hogy a lepusztulás lejtőjén lefele csúszó ország és nemzet sodródásának feltartóztatása és a folyamat visszafordítása érdekében valóban minden épkézláb erőt igyekeznének bevonni a nemzeti együttgondolkodás és együttmunkálkodás rendszerébe, ehelyett valami különös, perverzióra valló ízléssel képesek a Nemzeti Együttműködés Rendszereként reklámozni a minimum a fél országgal szemben kiépítendő új akarnokság rendszerét.
Mégis mit képzeltetek, Lacikám?
Kérdezheted persze, hogy miért rajtad kérem számon mindezt, hiszen a jobboldali koalíció cselekedeteit Te is csak kívülről figyeled.
Ez kétségtelen, de a régi vitáinkra tekintettel annál indokoltabb a kérdés Hozzád, vajon még mindig úgy gondolod-e, hogy keresztülhazudhatjuk magunkat az igazsághoz.forrás: hvg: Elek István
|
|
Elek István Fotó: Végel Dániel |
Olvasva időnként a lapban a szerző elemzéseit, többször is felötlött már bennem az elmúlt esztendőben, hogy megkérdezzem tőle: hogy is vagyunk ma akkor azzal a tétellel, Lacikám, hogy keresztülhazudhatjuk magunkat az igazsághoz? Alighanem itt a megfelelő pillanat.
Bogár László nem most döbbent rá, hogy nem lehet más a politika. Ő már az előző évtized közepén is azt gondolta, hogy erkölcsét, módszereit, eszközeit, stílusát tekintve legalábbis nem lehet más. Feltéve, hogy célhoz, vagyis kormányra akar jutni. Miközben ott a célban, a kormánypálcát az akkori reményeink szerint ismét a kezükbe vevő jobbközép erőktől persze ő is nagyon más politikát szeretett volna látni, mint amit az előző Orbán-kormány vitt. Amelyet ugyebár mindketten közelről ismertünk. Sőt, képviseltünk, támogattunk – belülről bíráltunk. Ő államtitkárként, én miniszterelnöki főtanácsadóként.
Ha velem ellentétben nem nevezte is ökoszociális szabadelvű konzervatív politikának azt a mást, amit korábbi tapasztalatainkon okulva kívánatosnak vélt, a teendőket illetően legalábbis akkor még elég közel álltak egymáshoz a nézeteink.
Viszont ha jól emlékszem a 2005 táján rendszeressé váló kerekasztal-vitáinkra, amelyeket Kulin Ferenc, Tellér Gyula és Vass Csaba részvételével a Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány Ökopolitikai Műhelyében folytattunk, Orbán Viktor 2002 utáni politikájának megítélésében már jóval lényegesebb különbség volt közöttünk.
Ő és Vass Csaba, ha olykor még némi öniróniával is, de egyre szívesebben öltöztették be Orbán Viktort a mesebeli legkisebb fiú szerepébe, vagy egyenesen a fejedelemébe. Aki egyetlenként a mezőnyben mégiscsak képesnek látszik felnőni a feladathoz. Felmérve a valóságos helyzetet, a lepusztulási lejtőn végzetesen lefele sodródó nemzetét, és felfogva a politikai cselekvés valódi tétjét, ami e végzetes sodródás megállítása, és a folyamat visszafordítása volna. Az anyagi és társadalmi tőkevesztésé, a demográfiai összezuhanásé, a fizikai, mentális és morális leépülésé. És akibe épp ezért egyedül érdemes belehelyeznie a nemzetnek a bizodalmát. Mert az elhivatottság tudata és a másokéval összemérhetetlen politikusi karizma egy tigris hatalmi ösztönével és kíméletlen erejével párosul benne. És a jelek szerint épp erre van szükségünk.
Most ellenzékben ugyan tagadhatatlanul kétfelé beszél – érveltek –, és a nemzet ügyének elkötelezettjei mellett a „birodalom” tartótisztjei is kétségkívül ott vannak a kíséretében. De azért kénytelen tulajdonképpen egyszerre felajánlkozni a nemzeti szabadságharc vezérének szerepére és ugyanakkor a birodalmi helytartóéra is, mert a hatalom megszerzéséhez mindkét fél támogatására elengedhetetlenül szüksége van. Muszáj tehát realistának lennie. A népnek is meg kell üzennie, hogy bízzon benne, hiszen csak érte hazudik, amikor a tőke, a vállalkozások terheinek csökkentését ígéri, ami óhatatlanul kisebb államot feltételez. És a „birodalomnak” (a kiválasztó hatalomnak, a multinacionális pénzügyi erőközpontoknak stb.) is, hogy éppen az ő érdekeik hatékony képviseletében muszáj áltatnia, szociális demagógiával etetnie a népet, erősebb állami szerepvállalást, újabb és újabb juttatásokat helyezve kilátásba a győzelme esetére.
E szerepjáték nélkül ugyanis nincs győzelem. De ha megszerzi, már nem lesz szüksége az alakoskodásra. Akkor majd eldobhatja az álarcát. Bízzunk benne, hogy jól látjuk, melyik lesz az a két arca közül.
Ahogy visszagondolok azokra az évekre, ma sem egyértelmű előttem, hogy inkább segítettek nekem ezek a viták a szellemi depresszióm elviselésében, amely a közcselekvés kietlen tereit látva magam előtt, meglehetősen elhatalmasodott rajtam akkortájt, vagy éppen még mélyebbre taszítottak bele.
Arra azonban elég jól emlékszem, hogy milyen furcsálkodva, hitetlenkedve figyeltem, ahogy sűrűsödnek az egyébként ragyogó okfejtéseikben a tekintélyelvű gondolkodás reflexei és evidenciái.
Párhuzamosan a rendszerváltozással kapcsolatos egyre impozánsabb és egyre zártabb elméleti építményük magyarázó erejébe vetett hitük erősödésével. Az orbáni történelmi szerepről szóló narratíváikban, azt hiszem, a legjobban e páratlan hatalommaximalizálási gépezet iránt kifejeződő önkéntelen tisztelet és a szellemi igazolására való készség irritált, amitől, hogy finoman fogalmazzak, a szőr is felállt a hátamon.
Persze nem ezzel érveltem, hanem inkább azzal, hogy még ha elfogadnánk is az Orbán Viktor szerepéről adott értelmezésüket, és a kettős beszéd hatalomszerzési szempontból gyümölcsöző taktikának bizonyulna is, stratégiailag akkor is csak kudarcot hozhat, hiszen ez az Orbán Viktor személyére felfüggesztett, végletesen centralizált, felülről lefele építkező, visszacsatolás nélküli hierarchikus hatalmi szerkezet nyilvánvalóan a kontraszelekció táptalaja.
Másrészt ez a taktika szükségképpen egymással összeegyeztethetetlen érdekekből szervez tábort, és mindjárt a győzelem reggelén ki fog derülni, hogy még mi, a győztesek sem vagyunk tisztában vele, hogy ki győzött most voltaképpen, amikor „mi” győztünk. Nem beszélve arról, hogy óhatatlanul együtt fog járni a tényleges kormányzati szerepre való felkészületlenséggel a helyzetismeretben is, az intézményes változtatásokról szóló elképzelések terén is, a közpolitikai teendők összefüggéseinek átgondolásában is.
És ami még fontosabb, ha belső tisztázatlanságokkal, őszintétlen kettős beszéddel próbál hatalomra jutni a jobbközép, a saját jövőbeli kormánya lába elé telepít aknákat. A majdani hatékony cselekvés lehetőségeit nehezíti meg magának, saját, jövőbeli társadalmi támogatottságát korlátozza. Holott a süllyedés, a leépülés végzetes folyamatai feltartóztatásának és visszafordításának a legfontosabb előfeltétele éppen a társadalmi bizalom megerősítése volna. A társadalmi együttműködés szétzilálódott szálainak újraszövése, kötelékeinek újrafonása, csatornáinak újjáépítése.
Hogyan lehet itt enélkül sikeres, közös nagy nemzeti vállalkozás?
Természetesen sehogy, válaszoltam már akkor is a költői kérdésre. És ezt gondolom azóta is.
Olvasom most a cikkben a szerző régi tételét, ami szerint a „más politika” az volna, ha egy kormányra kerülő erő képes lenne a rendszer létminőségének megváltoztatását eredményező új egyezség létrehozására a minket függésben tartó „birodalommal”, a globális hatalommal. Olyan egyezségére, ami a mai helyzettel ellentétben nem járna együtt Magyarország „túlfosztásával”.
Ami sajnos, írja, a Fidesz-kormánynak sem sikerül. Mert „kiderülni látszik: a rendszer megváltoztatásának mind a külső, mind a belső feltételei hiányoznak. Ehhez ugyanis egyezkedésre és áldozatokra hajlandó birodalom kellene, és olyan magyar társadalom, amely kikényszeríti ezt. Ám tekintve, hogy ma egyik sincs jelen, a kormány forradalmi, rendszerváltó kísérlete elhalni látszik.”
Hát, ez az, kedves barátom. Hagyjuk most a birodalmi hajlandóság kérdését, de hogy is jöhetne létre ilyen nyomásgyakorlásra képes magyar társadalom?
Ugyan hogy jöhetne létre, ha nem beszélnek vele őszintén a helyzetéről a kormányzásra készülő politikai vezetői? Ha a háta mögött akarják összetákolni a megmentésére hivatott terveiket? Ha a választópolgárokat kiskorúként kezelő demagógiával akarják a bizalmát megnyerni? Kormányra jutva pedig ott folytatják, ahol abba sem hagyták?
Érdemi egyeztetés, viták, részvétel helyett konzultációs kérdőívekkel kábítják, diktátumokkal kormányozzák, szabják újra a törvényes és alkotmányos rendjét. És a megviselt társadalom még ép értékeivel, anyagi, szellemi és lelki erőforrásaival való takarékos gazdálkodás helyett azokat az intézményeket, normákat, bizalmi viszonyokat is önkényesen, oktalanul szétdúlják, megsemmisítik, pártos érdekek szolgálatába szorítják, amelyek eddig úgy-ahogy összetartották ezt a szerencsétlen magyar társadalmat.
Ahelyett pedig, hogy a lepusztulás lejtőjén lefele csúszó ország és nemzet sodródásának feltartóztatása és a folyamat visszafordítása érdekében valóban minden épkézláb erőt igyekeznének bevonni a nemzeti együttgondolkodás és együttmunkálkodás rendszerébe, ehelyett valami különös, perverzióra valló ízléssel képesek a Nemzeti Együttműködés Rendszereként reklámozni a minimum a fél országgal szemben kiépítendő új akarnokság rendszerét.
Mégis mit képzeltetek, Lacikám?
Kérdezheted persze, hogy miért rajtad kérem számon mindezt, hiszen a jobboldali koalíció cselekedeteit Te is csak kívülről figyeled.
Ez kétségtelen, de a régi vitáinkra tekintettel annál indokoltabb a kérdés Hozzád, vajon még mindig úgy gondolod-e, hogy keresztülhazudhatjuk magunkat az igazsághoz.forrás: hvg: Elek István
Tényleg kiforgatták Bogár szavait vagy csak az van amit Elek ír?
A Heti Válasz szerkesztője olyan szavakat adott a szájába,
amiket soha nem mondott - állítja Bogár László, akinek a társadalom
menthetetlen elgyharmadáról szóló szavai nagy vitát váltottakl ki. A
Facebook-on közzétett írásában a közgazdász ugyanakkor a "liberálisokat"
okolja a társadalmi helyzetért és az ő szavainak kiforgatásáért is.
A Heti Válasz szerkesztőit, és a „tömegpusztító fegyverként használt” liberális médiát egyszerre okolja az őt ért támadásokért Bogár László közgazdász. Az egykori MDF-alapítót, aki az első Orbán-kormány idején a Stratégiai Elemző Központ vezetője volt, azért érték támadások, mert két hete a Heti Válaszban megjelent interjúban azt mondta - legalábbis az jelent meg -, hogy az ország egyharmada menthetetlen, őket ott kell hagyni az út szélén, mert rajtuk már az sem segítene, ha az állam talicskával tolná a pénzt a felzárkóztató programokba.
„Az történt, hogy interjút adtam egy hetilapnak, szokás szerint gyanútlanul. Rosszul tettem. Nem számoltam azzal, hogy háború van, és ráadásul az emberi történelem utolsó háborúja” – írta vasárnap saját Facebook-oldalán Bogár, aki szerint a jelenlegi háborút az emberiség önmaga ellen vívja, és jelen állás szerint rövid időn belül sikeresen felszámolhatja önmagát. A közgazdász szerint ugyanis a hetilap szerkesztője önkényesen értelmezte az általa elmondottakat, és olyan mondatot adott a szájába, amit ő nem mondott, sőt, annak mindig is az ellenkezőjét állította.
Bogár ugyanakkor azt is írja: „Az említett interjúban kétségtelenül érinteni merészeltem egy igen kényes tabukérdést. Ez pedig nem más, mint a magyar társadalom alsó egyharmadának egyre végzetesebb helyzete. És kétségtelenül óvatlanul azt is kimondtam, hogy számos jel utal arra, hogy olyan visszafordíthatatlan torzulások is végbementek ebben a társadalmi csoportban, amelyek már semmilyen eszközzel nem orvosolhatók.”
„A helyzet, amibe ez a kormány ’beleszületett’, olyan, mint a katasztrófa helyszínére kiérkező mentőosztagé” – állítja a közgazdász, aki szerint a kabinetnek a katasztrófahelyzetekhez kiérkező mentőosztagok elveit kell követnie, és azokra kell összpontosítania, „akik súlyos sérülést szenvedtek ugyan, de megmenthetők”. Emiatt kevesebb energia marad a könnyebb sérülésekkel szenvedőkre, és azokra is, akik menthetetlenek.
Bogár vasárnapi írásában azt állítja, az őt támadó „liberálisok” azt tekintik fő bűnének, hogy leleplezte „nemzetvesztő stratégiájukat”, vagyis hogy épp ők állították elő a csapdahelyzetet: „a nemzet ellen viselt pusztító háborúban” kifosztották és megsemmisítették a társadalom alsó egyharmadát, majd fegyverként fordították „a maradék magyarság nemzeti közép-társadalma ellen”.forrás: hvg
A Heti Válasz szerkesztőit, és a „tömegpusztító fegyverként használt” liberális médiát egyszerre okolja az őt ért támadásokért Bogár László közgazdász. Az egykori MDF-alapítót, aki az első Orbán-kormány idején a Stratégiai Elemző Központ vezetője volt, azért érték támadások, mert két hete a Heti Válaszban megjelent interjúban azt mondta - legalábbis az jelent meg -, hogy az ország egyharmada menthetetlen, őket ott kell hagyni az út szélén, mert rajtuk már az sem segítene, ha az állam talicskával tolná a pénzt a felzárkóztató programokba.
„Az történt, hogy interjút adtam egy hetilapnak, szokás szerint gyanútlanul. Rosszul tettem. Nem számoltam azzal, hogy háború van, és ráadásul az emberi történelem utolsó háborúja” – írta vasárnap saját Facebook-oldalán Bogár, aki szerint a jelenlegi háborút az emberiség önmaga ellen vívja, és jelen állás szerint rövid időn belül sikeresen felszámolhatja önmagát. A közgazdász szerint ugyanis a hetilap szerkesztője önkényesen értelmezte az általa elmondottakat, és olyan mondatot adott a szájába, amit ő nem mondott, sőt, annak mindig is az ellenkezőjét állította.
Bogár ugyanakkor azt is írja: „Az említett interjúban kétségtelenül érinteni merészeltem egy igen kényes tabukérdést. Ez pedig nem más, mint a magyar társadalom alsó egyharmadának egyre végzetesebb helyzete. És kétségtelenül óvatlanul azt is kimondtam, hogy számos jel utal arra, hogy olyan visszafordíthatatlan torzulások is végbementek ebben a társadalmi csoportban, amelyek már semmilyen eszközzel nem orvosolhatók.”
„A helyzet, amibe ez a kormány ’beleszületett’, olyan, mint a katasztrófa helyszínére kiérkező mentőosztagé” – állítja a közgazdász, aki szerint a kabinetnek a katasztrófahelyzetekhez kiérkező mentőosztagok elveit kell követnie, és azokra kell összpontosítania, „akik súlyos sérülést szenvedtek ugyan, de megmenthetők”. Emiatt kevesebb energia marad a könnyebb sérülésekkel szenvedőkre, és azokra is, akik menthetetlenek.
Bogár vasárnapi írásában azt állítja, az őt támadó „liberálisok” azt tekintik fő bűnének, hogy leleplezte „nemzetvesztő stratégiájukat”, vagyis hogy épp ők állították elő a csapdahelyzetet: „a nemzet ellen viselt pusztító háborúban” kifosztották és megsemmisítették a társadalom alsó egyharmadát, majd fegyverként fordították „a maradék magyarság nemzeti közép-társadalma ellen”.forrás: hvg
A diákok elkezdték
Nagy Dávid, aki a kormányülés
kezdetekor foglalta el az Országgyűlés épületével szemben felállított
széket, az MTI-nek azt mondta: addig sztrájkol, amíg sajtótájékoztató
vagy személyes tájékoztatás keretében információt nem kap a kormány
üléséről. Ha ez megtörténik, délután "állampolgárként" csatlakozik a
diákdemonstrációhoz, ha nem, akkor akár éjszakára is marad. Hozzátette:
rendszeres orvosi ellenőrzésben részesül.
Nagy Dávid felidézte a hallgatói szervezet korábbi bejelentését, hogy minden országgyűlési képviselőnek levelet küldenek, és arra várnak választ tőlük, hogy egyetértenek-e a felsőoktatási keretszámok csökkentésével. A leveleket szerdán feladták - tette hozzá.
A Debreceni Egyetem (DE) mintegy ötszáz hallgatója demonstrált a felsőoktatást érintő átalakítások ellen tiltakozva kedd este. A szónokok élesen bírálták az államilag támogatott képzési helyek számának csökkentését és a hallgatói szerződést.
Rogán Antal szerint "nem volt túl udvarias dolog" a diákvezetők részéről, hogy megszakították a tárgyalást Balog Zoltán emberi erőforrás miniszterrel, de - mint azt a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a TV2 szerda reggeli műsorában hangoztatta - a hallgatók képviselői akár ma visszamehetnek a tárcavezetőhöz egyeztetni.
Rogán Antal a Mokka című műsorban azt mondta: a felsőoktatás ügyében a diákok által követelt hat pontból ötöt gyakorlatilag teljesít a kormány, hiszen jövőre többen járhatnak ingyen egyetemre, főiskolára, mint idén. Szerinte csak a hallgatói szerződés ügyében van vita, ezt azonban olyan sarkalatos pontnak tartotta, amitől nem tudnak eltérni, mert - mint mondta - Magyarország ma nem engedheti meg azt a luxust, hogy Németországnak, Norvégiának vagy Angliának képezzen orvosokat.
Arra a felvetésre, hogy ha a követelések 80 százalékában egyetértenek, miként lehet, hogy a diákok mégis otthagyták a keddi tárgyalást, a frakcióvezető azt mondta: "Nem volt túl udvarias dolog egyébként felpattanni egy tárgyalás közepén, és otthagyni a minisztert, akiben (...) végig megvolt a nyitottság". Úgy vélte ugyanakkor, hogy Balog Zoltánban most is megvan a nyitottság, ezért akár ma visszamehetnének hozzá a hallgatók vezetői, és a miniszter hajlandó lenne velük tárgyalni a részletekről.
Szerinte a ponthatárok megállapítása miatt is érdemes lenne, ha a diákok részleteiben is egyeztetnének a tárcavezetővel. Az ilyen tárgyalásoknak van értelmük, "nem érdemes faképnél hagyni a minisztert az asztalánál, mert ő közösen szeretne döntéseket hozni a diákokkal" - jelentette ki.
Kérdésre válaszolva Rogán Antal arról is beszélt, hogy a mostani tüntetések abban erőteljesen különböztek a korábbi korszakoktól, hogy bárhová mentek a diákok "nem könnygáz várta őket", hanem, ahol volt rá lehetőség, ott még meg is próbálták megkínálni őket valamivel, és minden alkalommal nyitott ajtókat találtak, amikor tárgyalni akartak. (mti)
 |
| | |||
| |||||
Nagy Dávid felidézte a hallgatói szervezet korábbi bejelentését, hogy minden országgyűlési képviselőnek levelet küldenek, és arra várnak választ tőlük, hogy egyetértenek-e a felsőoktatási keretszámok csökkentésével. A leveleket szerdán feladták - tette hozzá.
A Debreceni Egyetem (DE) mintegy ötszáz hallgatója demonstrált a felsőoktatást érintő átalakítások ellen tiltakozva kedd este. A szónokok élesen bírálták az államilag támogatott képzési helyek számának csökkentését és a hallgatói szerződést.
|
| | |||
| |||||
Rogán Antal szerint "nem volt túl udvarias dolog" a diákvezetők részéről, hogy megszakították a tárgyalást Balog Zoltán emberi erőforrás miniszterrel, de - mint azt a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a TV2 szerda reggeli műsorában hangoztatta - a hallgatók képviselői akár ma visszamehetnek a tárcavezetőhöz egyeztetni.
Rogán Antal a Mokka című műsorban azt mondta: a felsőoktatás ügyében a diákok által követelt hat pontból ötöt gyakorlatilag teljesít a kormány, hiszen jövőre többen járhatnak ingyen egyetemre, főiskolára, mint idén. Szerinte csak a hallgatói szerződés ügyében van vita, ezt azonban olyan sarkalatos pontnak tartotta, amitől nem tudnak eltérni, mert - mint mondta - Magyarország ma nem engedheti meg azt a luxust, hogy Németországnak, Norvégiának vagy Angliának képezzen orvosokat.
Arra a felvetésre, hogy ha a követelések 80 százalékában egyetértenek, miként lehet, hogy a diákok mégis otthagyták a keddi tárgyalást, a frakcióvezető azt mondta: "Nem volt túl udvarias dolog egyébként felpattanni egy tárgyalás közepén, és otthagyni a minisztert, akiben (...) végig megvolt a nyitottság". Úgy vélte ugyanakkor, hogy Balog Zoltánban most is megvan a nyitottság, ezért akár ma visszamehetnének hozzá a hallgatók vezetői, és a miniszter hajlandó lenne velük tárgyalni a részletekről.
Szerinte a ponthatárok megállapítása miatt is érdemes lenne, ha a diákok részleteiben is egyeztetnének a tárcavezetővel. Az ilyen tárgyalásoknak van értelmük, "nem érdemes faképnél hagyni a minisztert az asztalánál, mert ő közösen szeretne döntéseket hozni a diákokkal" - jelentette ki.
Kérdésre válaszolva Rogán Antal arról is beszélt, hogy a mostani tüntetések abban erőteljesen különböztek a korábbi korszakoktól, hogy bárhová mentek a diákok "nem könnygáz várta őket", hanem, ahol volt rá lehetőség, ott még meg is próbálták megkínálni őket valamivel, és minden alkalommal nyitott ajtókat találtak, amikor tárgyalni akartak. (mti)
Magyar Nemzet:LMP-aktivista diákvezérek
Számos, a főiskolásokat, egyetemistákat utcára vivő „diákmozgalmi”
vezető az ellenzéki pártok, leginkább az LMP aktivistája – derül ki a
Magyar Nemzet összeállításából. De találkozhatunk a szónokok között a
Gyurcsány Ferenc nevével fémjelzett Táncsics Akadémia
hallgatójával is.
Vida Katalin a Hallgatói Hálózat nevében mondott beszédet a már visszavont keretszámok elleni tüntetésen. A „diákmozgalom” egyik szónoka eközben az LMP Facebook-profilján található fotók egyikén is felfedezhető, az aláírás szerint a kép az ellenzéki parlamenti párt közelmúltban lezajlott kétnapos kongresszusán készült. Vida Katalin pedig épp a kongresszus döntéseinek kihirdetését várja. Az LMP honlapjáról kiderül az is, hogy Csurgó Dénes, a Hallgatói Hálózat másik vezéralakja és szónoka 2010-ben a párt egyik jelöltje volt a főváros III. kerületében az önkormányzati választásokon. Mindezek ellenére Csurgó azt állította a Mandiner.hu-nak adott interjújában, hogy politikamentesen harcol a felsőoktatási törvény szerinte visszás passzusai ellen.
Szintén az LMP szakpolitikusa Misetics Bálint, aki a Humán Platform tüntetésén mondott beszédet. „Nem fogok óvatosan fogalmazni: az Orbán-kormány nem csupán a demokráciát, az alkotmányosságot és a jogállamot tekinti ellenségének, hanem a jóléti államot is” – mondta itt Misetics, aki egyben a Város Mindenkié nevű szerveződés egyik vezéralakja. Ugyancsak a Hallgatói Hálózat nevében mondott beszédet Rakovics Márton, aki a Gyurcsány Ferenc nevével fémjelzett Táncsics Akadémia hallgatója. Az intézmény célja bevallottan a jövő baloldali politikusainak kinevelése, akik Gyurcsány Ferenc szavai szerint „kevés tekintélytisztelettel, sikerre éhesen” politizálnak majd.
Mint az MNO korábban megírta, a hallgatókan mostanában valahogy nagyon szeretik a Magyar Szocialista Pártnál is. Hogy a hallgatók, illetve gimnazisták nehezen élik meg a felsőoktatás átalakítását, Orbán Viktor természetesnek nevezte a közrádiónak adott interjújában, ugyanakkor óva intett attól, hogy manipuláció tárgyává váljon az ifjúság.
Balog Zoltán miniszter idén kizárólag a ponthatárok minimumát határozza meg, amely a kapacitás és az esetleges túljelentkezés függvényében felfelé módosulhat.
Akár nettó 75 ezer forint ösztöndíjat is kaphatnak azok a hallgatók, akik hiányszakokra, például fizika-kémia tanár képzésre jelentkeznek a felsőoktatásba.
A felsőoktatás átalakításával kapcsolatos események kronológiáját ide kattintva olvashatja.forrás: mno
Vida Katalin a Hallgatói Hálózat nevében mondott beszédet a már visszavont keretszámok elleni tüntetésen. A „diákmozgalom” egyik szónoka eközben az LMP Facebook-profilján található fotók egyikén is felfedezhető, az aláírás szerint a kép az ellenzéki parlamenti párt közelmúltban lezajlott kétnapos kongresszusán készült. Vida Katalin pedig épp a kongresszus döntéseinek kihirdetését várja. Az LMP honlapjáról kiderül az is, hogy Csurgó Dénes, a Hallgatói Hálózat másik vezéralakja és szónoka 2010-ben a párt egyik jelöltje volt a főváros III. kerületében az önkormányzati választásokon. Mindezek ellenére Csurgó azt állította a Mandiner.hu-nak adott interjújában, hogy politikamentesen harcol a felsőoktatási törvény szerinte visszás passzusai ellen.
Szintén az LMP szakpolitikusa Misetics Bálint, aki a Humán Platform tüntetésén mondott beszédet. „Nem fogok óvatosan fogalmazni: az Orbán-kormány nem csupán a demokráciát, az alkotmányosságot és a jogállamot tekinti ellenségének, hanem a jóléti államot is” – mondta itt Misetics, aki egyben a Város Mindenkié nevű szerveződés egyik vezéralakja. Ugyancsak a Hallgatói Hálózat nevében mondott beszédet Rakovics Márton, aki a Gyurcsány Ferenc nevével fémjelzett Táncsics Akadémia hallgatója. Az intézmény célja bevallottan a jövő baloldali politikusainak kinevelése, akik Gyurcsány Ferenc szavai szerint „kevés tekintélytisztelettel, sikerre éhesen” politizálnak majd.
Mint az MNO korábban megírta, a hallgatókan mostanában valahogy nagyon szeretik a Magyar Szocialista Pártnál is. Hogy a hallgatók, illetve gimnazisták nehezen élik meg a felsőoktatás átalakítását, Orbán Viktor természetesnek nevezte a közrádiónak adott interjújában, ugyanakkor óva intett attól, hogy manipuláció tárgyává váljon az ifjúság.
Balog Zoltán miniszter idén kizárólag a ponthatárok minimumát határozza meg, amely a kapacitás és az esetleges túljelentkezés függvényében felfelé módosulhat.
Akár nettó 75 ezer forint ösztöndíjat is kaphatnak azok a hallgatók, akik hiányszakokra, például fizika-kémia tanár képzésre jelentkeznek a felsőoktatásba.
A felsőoktatás átalakításával kapcsolatos események kronológiáját ide kattintva olvashatja.forrás: mno
Vastagbőr:Címlapon listázza a diákvezetőket a Magyar Nemzet
A hallgatói önkormányzatok szintjén
pedig az az érdekes helyzet állt elő, hogy azok a hallgatói
önkormányzatok lépnek fel a felsőoktatási elképzelésekkel szemben,
amelyeket nem is érint, hiszen a szabályozások a ma még középiskolába
járókra vonatkoznak majd - nyilatkozta Giró-Szász András kormányszóvivő, majd majd hozzátette, hogy "van olyan hallgatói önkormányzati vezető, aki 12 éve lépett be az egyetem falai közé".
Ez különösen pikáns megjegyezés volt Giró-Szász szájából, aki 12 évig élvezte az ingyenes felsőoktatást, két helyen is járt PhD-re, de a doktorit már nem sikerült megírnia ...
Ezzel a félmondattal kezdődött a kormányzati kommunikációs ellencsapás a tüntető diákvezetők ellen, amely mellé gyorsan becsatlakozott Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke:
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint "jogsértés nem történt, hiszen a közfeladatot ellátó, közéleti szerepet vállaló tisztségviselők magánszférához való szabadsága szűkebb, mint az átlagembereké. A közfinanszírozott oktatási intézményben eltöltött tanulmányi idő nem olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalával átlépnék a magánszféra határát."
Jóri András, a volt adatvédelmi ombudsman szerint azonban "a tanulmányi idő ugyanis, ha abból név szerint azonosítható valaki, csak az érintett beleegyezésével hozható nyilvánosságra. A felsőoktatási intézmény ilyen adatokat nem szivárogtathat ki a saját nyilvántartásából. Hogy hány hallgató van, illetve hogy hányan fejezik be 5 éven túl az iskolát, az közérdekű adat. Az viszont már nem lehet nyilvános, hogy ha valaki személyesen azonosítható belőle.”
Én úgy gondolom, hogy ha közérdekű adatigénylést nyújtanék be bármilyen magyar felsőoktatási intézményhez, hogy a helyi diákvezetők milyen szakokon mióta tanulnak, csak elutasító választ kapnék. Persze ha Parragh Lászlónak "kipotyogtak" ezek az adatok, az mindjárt más ...
Ez volt tegnap.
Ezek után ma ezzel a címlappal jelent meg a Magyar Nemzet:
(A kép innen)
Intézmény, diákvezető, születési idő, hányadik éve jár egyetemre, a képzés kezdete ...
Szánalmas hogy (egyelőre) ezzel tud csak visszavágni a kormány.
A gimiseket is kilistázzák? "Kovács Boglárka" már 3 éve jár a gimibe? Hát mi folyik itt?
Másrészt pedig minden adatigénylésnek nyoma kell(ene) hogy legyen.
Így csak annyit szeretnék tudni, hogy ki igényelte meg ezeket az adatokat, melyik köztisztviselő adta ki az adatokat, melyik jogász igazolta ezt le és melyik politikusnak a fejéből pattant ki ez az listázós ötlet.
Félreértések elkerülése végett: a fiatal politikusgenerációból a pártok ifjúsági szervezetinek vezetői mellett közvetlenül a HÖK/HÖOK-osok fognak helyet foglalni a pokolban, de most végre nem azt számolják, hogy ha pár nappal később utalják a szoc.támot, akkor mennyi lesz a kamatnyereség, hanem végre egységesen kiállnak a diákok mellett, ami ugye dolguk lenne.
Ellenük ilyen kampánnyal fellépni ízléstelen és törvénytelen (vagyis teljesen fideszes) esetleg még ki lehetne egészíteni a táblázatokkal rendőrségi, bírósági és NAV-adatokkal, ha lúd, legyen kövér, nem?
Amúgy soha nem hittem volna, hogy képesek lesznek megkedveltetni velem a HÖK-ösöket, de a Giró-Szász-Péterfalvi-Parragh-Magyar Nemzet négyes csak összehozta.
Öngól lesz, ahogy szokott lenni.
Ha esetleg a bloggerek is sorra kerülnek Magyar Nemzet címlapján, coming out: 6,5 évig jártam az ELTE-re, nagyon szánom-bánom, remélem azért figyelembe veszik majd, hogy itthon termelem a GDP-t ...forrás: Vastagbőr
Ez különösen pikáns megjegyezés volt Giró-Szász szájából, aki 12 évig élvezte az ingyenes felsőoktatást, két helyen is járt PhD-re, de a doktorit már nem sikerült megírnia ...
Ezzel a félmondattal kezdődött a kormányzati kommunikációs ellencsapás a tüntető diákvezetők ellen, amely mellé gyorsan becsatlakozott Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke:
„Nem titkos adat, hogy ki hány évig jár egyetemre, az információ kipotyog a statisztikából. (...) Különféle jogosítványok vannak a hallgatói önkormányzatoknál, amelyek nem egyszer gazdasági érdekekkel ütköznek, mondjuk egy kollégium eladása, vagy egy büfé üzemeltetése és ennek kapcsán érkeznek a vállalkozói panaszok a kamarába, hogy próbáljunk valamit tenni. Szabályos, mert a HÖOK-nak illetve ezeknek a szervezeteknek meg vannak ezek a jogosítványai, de akkor az ember azért ránéz arra, hogy mégis hány éves a fiatalember, aki ezt a szervezetet irányítja. És kiderül, hogy 8 éve tanul és 36 éves.”
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint "jogsértés nem történt, hiszen a közfeladatot ellátó, közéleti szerepet vállaló tisztségviselők magánszférához való szabadsága szűkebb, mint az átlagembereké. A közfinanszírozott oktatási intézményben eltöltött tanulmányi idő nem olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalával átlépnék a magánszféra határát."
Jóri András, a volt adatvédelmi ombudsman szerint azonban "a tanulmányi idő ugyanis, ha abból név szerint azonosítható valaki, csak az érintett beleegyezésével hozható nyilvánosságra. A felsőoktatási intézmény ilyen adatokat nem szivárogtathat ki a saját nyilvántartásából. Hogy hány hallgató van, illetve hogy hányan fejezik be 5 éven túl az iskolát, az közérdekű adat. Az viszont már nem lehet nyilvános, hogy ha valaki személyesen azonosítható belőle.”
Én úgy gondolom, hogy ha közérdekű adatigénylést nyújtanék be bármilyen magyar felsőoktatási intézményhez, hogy a helyi diákvezetők milyen szakokon mióta tanulnak, csak elutasító választ kapnék. Persze ha Parragh Lászlónak "kipotyogtak" ezek az adatok, az mindjárt más ...
Ez volt tegnap.
Ezek után ma ezzel a címlappal jelent meg a Magyar Nemzet:
(A kép innen)Intézmény, diákvezető, születési idő, hányadik éve jár egyetemre, a képzés kezdete ...
Szánalmas hogy (egyelőre) ezzel tud csak visszavágni a kormány.
A gimiseket is kilistázzák? "Kovács Boglárka" már 3 éve jár a gimibe? Hát mi folyik itt?
Másrészt pedig minden adatigénylésnek nyoma kell(ene) hogy legyen.
Így csak annyit szeretnék tudni, hogy ki igényelte meg ezeket az adatokat, melyik köztisztviselő adta ki az adatokat, melyik jogász igazolta ezt le és melyik politikusnak a fejéből pattant ki ez az listázós ötlet.
Félreértések elkerülése végett: a fiatal politikusgenerációból a pártok ifjúsági szervezetinek vezetői mellett közvetlenül a HÖK/HÖOK-osok fognak helyet foglalni a pokolban, de most végre nem azt számolják, hogy ha pár nappal később utalják a szoc.támot, akkor mennyi lesz a kamatnyereség, hanem végre egységesen kiállnak a diákok mellett, ami ugye dolguk lenne.
Ellenük ilyen kampánnyal fellépni ízléstelen és törvénytelen (vagyis teljesen fideszes) esetleg még ki lehetne egészíteni a táblázatokkal rendőrségi, bírósági és NAV-adatokkal, ha lúd, legyen kövér, nem?
Amúgy soha nem hittem volna, hogy képesek lesznek megkedveltetni velem a HÖK-ösöket, de a Giró-Szász-Péterfalvi-Parragh-Magyar Nemzet négyes csak összehozta.
Öngól lesz, ahogy szokott lenni.
Ha esetleg a bloggerek is sorra kerülnek Magyar Nemzet címlapján, coming out: 6,5 évig jártam az ELTE-re, nagyon szánom-bánom, remélem azért figyelembe veszik majd, hogy itthon termelem a GDP-t ...forrás: Vastagbőr
MNO szerint beismer és magyarázkodik a HaHa
A Hallgatói Hálózat megerősítette a Magyar Nemzet azon értesülését, miszerint az Egyesült Államokból kaptak segítséget.
Elismerte a Hallgatói Hálózat (HaHa) a Klubrádiónak, hogy amerikai segítséget kapott. Ugyanakkor az egyetemistákat képviselő mozgalom szerint szó sincs politikai befolyásról.
A Magyar Nemzet hétfői számában cikkezett arról, hogy az Egyesült Államokból érkezett közösségszervezők segítik a Hallgatói Hálózat tagjait. A lap a szervezet belső levelezése alapján arról számolt be, hogy a nyolc szakember a többi közt abban adott támogatást a diákoknak, hogy miként tudnak hatékonyan nyomást gyakorolni a döntéshozókra. Az amerikai oktatók a Civil Kollégium Alapítvány szervezésében érkeztek Magyarországra, de a szálak radikális baloldali szervezeteken keresztül egészen Soros György magyar származású üzletemberig vezetnek. A belső levelezésből az is kiderül: februárban újabb tüntetésekre, valamint kormányhivatalok elfoglalására készülnek a diákok.
A HaHa egyik aktivistája, Kóbor Andrea a lap értesüléseire reagálva a
Klubrádiónak úgy magyarázkodott, egy közösségépítéssel foglalkozó civil
mozgalom adott a hétvégén tanácsot nekik. „Ebben semmi kivetnivalót nem
látok” – tette hozzá. Úgy véli, a függetlenségük megkérdőjelezése nem
történt meg. Aláhúzta: a Magyar Nemzet a teljes belső levelezésük
ismeretében sem talált semmit, ami konkrétan kötné a HaHát pártokhoz,
politikusokhoz, vagy más politikai erőkhöz. Szerinte pont a
függetlenségükre, az önszerveződésre talált bizonyítékokat a lap.
Radikális lépések
Mint azt a Magyar Nemzet megírta, a közösségszervezők a baloldali gondolkodó, Saul Alinsky által kidolgozott, radikális eszközöket sem nélkülözõ „közösségfejlesztési”, vagyis a szervezett civil ellenállásra, az állammal szembeni fellépésre kidolgozott modellt ismertették a diákokkal.
Az egyik szakember, Christina Doby szervezetének a magyar
származású befektetõ által fenntartott Nyitott Társadalom Intézet az
egyik főtámogatója. Doby korábban egy kétes hírű nemzetközi szervezet, a
Kampány az Emberiség Fejlődéséért egyik vezetõje volt. Az önmagát
katolikusnak valló szervezet ellen 2008-ban az egyház vizsgálatot
kezdeményezett, mivel az Saul Alinsky módszereit alkalmazva gyakran
hangos, erõszakos kampányt folytatott, s az így felhalmozott
dollármilliókkal szélsőbaloldali vagy a homoszexuálisok jogait védő
szervezeteket segített.
Occupy és könnygáz
A szombati hahás program másik háttérszervezete, a Lakeview Action Coalition a 2011-ben az Egyesült Államok több városában kipattant Occupy mozgalom résztvevõinek adott kiképzést a Soros Györgyhöz köthető MoveOn.org-on keresztül. Szintén az Occupy mozgalomban szocializálódhatott a Main People’s Aliance trénere is. A radikális baloldali nézeteket valló szervezet a tüntetõk egyik fontos csoportosulásaként volt jelen.
Kóbor Andrea az őket oktatókról csak annyit mondott: elsősorban elismert egyetemi oktatókról van szó, akik közül néhány tag kiragadása még nem bélyegez meg egy szervezetet.
Ismert, a múlt héten az is kiderült, hogy a HaHával együttműködő, újonnan alakult oktatói szervezetekben olyan, volt vezető SZDSZ-es politikusokat vagy az egykori párt holdudvarához tartozókat találunk mint Braun Róbert, Ferge Zsuzsa, György Péter, Heller Ágnes, Vásárhelyi Mária (Oktatói Hálózat), valamint Magyar Bálint és Tamás Gáspár Miklós (Hálózat a Tanszabadságért).
A múlt héten részmegállapodást írt alá az emberi erőforrások minisztere és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), a Hallgatói Hálózat akkor azt kérte az emberierőforrás-minisztertől és a HÖOK vezetőjétől, hogy a részmegállapodást a tervezett formában ne írják alá.forrás: mno
Elismerte a Hallgatói Hálózat (HaHa) a Klubrádiónak, hogy amerikai segítséget kapott. Ugyanakkor az egyetemistákat képviselő mozgalom szerint szó sincs politikai befolyásról.
A Magyar Nemzet hétfői számában cikkezett arról, hogy az Egyesült Államokból érkezett közösségszervezők segítik a Hallgatói Hálózat tagjait. A lap a szervezet belső levelezése alapján arról számolt be, hogy a nyolc szakember a többi közt abban adott támogatást a diákoknak, hogy miként tudnak hatékonyan nyomást gyakorolni a döntéshozókra. Az amerikai oktatók a Civil Kollégium Alapítvány szervezésében érkeztek Magyarországra, de a szálak radikális baloldali szervezeteken keresztül egészen Soros György magyar származású üzletemberig vezetnek. A belső levelezésből az is kiderül: februárban újabb tüntetésekre, valamint kormányhivatalok elfoglalására készülnek a diákok.
|
Nem most merült fel először az amerikai kapcsolat a magyar
politikában az utóbbi hónapokban. Az Egyesült Államok Demokrata
Pártjához húzó baloldali–liberális agytröszt, a Soros Györgyhöz is
köthető Center for American Progress partneri támogatását élvezi Bajnai Gordon alapítványa. Ne feledkezzünk meg a titokzatos amerikairól, Richard Fieldről sem, aki 2011-ben gyöngyöspatai romákat vitt el üdülni. Az utaztatást aztán később a jogvédők és a helyiek evakuálásnak állították be. |
Radikális lépések
Mint azt a Magyar Nemzet megírta, a közösségszervezők a baloldali gondolkodó, Saul Alinsky által kidolgozott, radikális eszközöket sem nélkülözõ „közösségfejlesztési”, vagyis a szervezett civil ellenállásra, az állammal szembeni fellépésre kidolgozott modellt ismertették a diákokkal.
A szombati hahás program másik háttérszervezete, a Lakeview Action Coalition a 2011-ben az Egyesült Államok több városában kipattant Occupy mozgalom résztvevõinek adott kiképzést a Soros Györgyhöz köthető MoveOn.org-on keresztül. Szintén az Occupy mozgalomban szocializálódhatott a Main People’s Aliance trénere is. A radikális baloldali nézeteket valló szervezet a tüntetõk egyik fontos csoportosulásaként volt jelen.
Kóbor Andrea az őket oktatókról csak annyit mondott: elsősorban elismert egyetemi oktatókról van szó, akik közül néhány tag kiragadása még nem bélyegez meg egy szervezetet.
Ismert, a múlt héten az is kiderült, hogy a HaHával együttműködő, újonnan alakult oktatói szervezetekben olyan, volt vezető SZDSZ-es politikusokat vagy az egykori párt holdudvarához tartozókat találunk mint Braun Róbert, Ferge Zsuzsa, György Péter, Heller Ágnes, Vásárhelyi Mária (Oktatói Hálózat), valamint Magyar Bálint és Tamás Gáspár Miklós (Hálózat a Tanszabadságért).
A múlt héten részmegállapodást írt alá az emberi erőforrások minisztere és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), a Hallgatói Hálózat akkor azt kérte az emberierőforrás-minisztertől és a HÖOK vezetőjétől, hogy a részmegállapodást a tervezett formában ne írják alá.forrás: mno
Belső levelezést szerezték meg a diákoknak
Az Egyesült Államokból érkezett közösségszervezők segítik a Hallgatói
Hálózat (HaHa) tagjait. A szakemberek a többi közt abban adnak
támogatást a diákoknak, hogy miként tudnak hatékonyan nyomást gyakorolni
a döntéshozókra. A Magyar Nemzet birtokába került a Haha belső
levelezése, amelyből az is kiderül: februárban újabb tüntetésekre,
valamint kormányhivatalok elfoglalására készülnek a diákok.
A Magyar Nemzet birtokába került a Hallgatói Hálózat (HaHa) belső levelezése, amiből az derül ki, hogy az Egyesült Államokból érkezett közösségszervezők segítik a hálózat diákjait. A szakemberek a többi közt arra készítik fel a hallgatókat, miként gyakoroljanak hatékony nyomást a kormányra vagy hogyan szerveződjenek. Az amerikai oktatók a Civil Kollégium Alapítvány szervezésében érkeztek Magyarországra, azonban a háttérben Soros György magyar származású üzletemberhez vezetnek a szálak. A diákok szombaton egy négyórás zártkörű tréningen vehettek részt.
A hálózat tagjainak egymás közti levelezése szerint a HaHa február 11-én újrakezdené a tüntetéseket, kormányhivatalok elfoglalását is tervezik, és az Emberi Erőforrások Minisztériumánál is megmozdulás várható. A diákok diskurzusa rámutat, hogy látszólagos a jó viszony a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és a hálózat között, ugyanis elképzelhető, hogy a HaHa kilép az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórumból, amennyiben az általuk kidolgozott javaslatcsomagot nem fogadják el.
Noha a Hallgatói Hálózat folyamatosan hangsúlyozza pártfüggetlenségét, a diákok belső levelezése szoros kapcsolatra utal a balliberális értelmiségieket tömörítő Oktatói Hálózattal. A diákszervezetnek egy olyan kommunikációs vállalkozás is segít, amelynek stratégiai vezetője a volt SZDSZ-es Magyar Bálint, illetve a szocialista Hiller István által vezetett oktatási tárcának volt a munkatársa.forrás:MNO
A Magyar Nemzet birtokába került a Hallgatói Hálózat (HaHa) belső levelezése, amiből az derül ki, hogy az Egyesült Államokból érkezett közösségszervezők segítik a hálózat diákjait. A szakemberek a többi közt arra készítik fel a hallgatókat, miként gyakoroljanak hatékony nyomást a kormányra vagy hogyan szerveződjenek. Az amerikai oktatók a Civil Kollégium Alapítvány szervezésében érkeztek Magyarországra, azonban a háttérben Soros György magyar származású üzletemberhez vezetnek a szálak. A diákok szombaton egy négyórás zártkörű tréningen vehettek részt.
A hálózat tagjainak egymás közti levelezése szerint a HaHa február 11-én újrakezdené a tüntetéseket, kormányhivatalok elfoglalását is tervezik, és az Emberi Erőforrások Minisztériumánál is megmozdulás várható. A diákok diskurzusa rámutat, hogy látszólagos a jó viszony a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és a hálózat között, ugyanis elképzelhető, hogy a HaHa kilép az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórumból, amennyiben az általuk kidolgozott javaslatcsomagot nem fogadják el.
Noha a Hallgatói Hálózat folyamatosan hangsúlyozza pártfüggetlenségét, a diákok belső levelezése szoros kapcsolatra utal a balliberális értelmiségieket tömörítő Oktatói Hálózattal. A diákszervezetnek egy olyan kommunikációs vállalkozás is segít, amelynek stratégiai vezetője a volt SZDSZ-es Magyar Bálint, illetve a szocialista Hiller István által vezetett oktatási tárcának volt a munkatársa.forrás:MNO
Haha
Ezek után már azon sem lepődhetünk meg, hogy Szilágyi Áron
András apja Áder János jelenlegi köztársasági elnökkel, az Országgyűlés
volt elnökével együtt volt katona.
2013. január 25., péntek
Éles szóváltás a Magyarország-filmről Az Este Extrában
Forrás: MTI/M1/Az Este | 2013. január 24. csütörtök 07:56 |
Heves vita zajlott Paul Lendvai a Nemzeti álmok - Magyarország búcsúja
Európától? című dokumentumfilmje kapcsán Az Este Extra című műsorban az
M1-en szerdán. Stumpf András, a Heti Válasz publicistája újságíróként
kikérte magának a filmet, amelyben szerinte kevés tény van, és "még a
véleményeket is sikerült hamis színben feltüntetni", Ungváry Rudolf
közíró, a dokumentumfilm egyik szereplője szerint viszont "ebben a
filmben megpróbáltak a valóság mögé látni", ezért hitelesnek tartja a
filmet.
"Félszemű pillantás Orbán Magyarországára"
Stumpf András nem tartotta helyesnek, hogy az osztrák közönségnek készült filmben Bauer Tamást közgazdászként és volt parlamenti képviselőként tüntették fel, miközben elhallgatták, hogy ő "egy kis pártnak, Gyurcsány Ferenc pártjának az alelnöke". Sok minden van ebben a filmben, ami miatt ez a film "újságíró-etikailag a minimumot nem üti meg". Utalt rá, hogy a Die Presse című lap, "amely nem nevezhető a magyar kormánnyal szemben (...) elfogultnak", azt írta a filmről, hogy az "félszemű pillantás Orbán Magyarországára". A publicista felhívta rá a figyelmet, hogy a filmben 80-90 százalékban ellenzékiek szerepelnek, akikről fel sem tüntették, hogy azok. Hozzátette: az elismert osztrák blogger, Andreas Unterberger kikérte magának, hogy hecckampányra költenek az osztrák adófizetők pénzéből.
Sajtószabadság és hatalomkoncentráció
Stumpf András nem tartja helyénvalónak, hogy csak egyetlen jobbikos taxis képviseli a filmben a magyar társadalmat, és azt sem, hogy összevágták a Magyar Gárdát azzal, amikor a miniszterelnök beszédet mond egy nemzeti ünnepen. Emlékeztetett arra is, hogy a romagyilkosságok és a Magyar Gárda megalakulása is a Gyurcsány-kormány alatt történtek, de erről nincs szó a filmben. Szerinte nem igaz, amit a filmben mondanak, hogy "a sajtószabadságnak vége". Megjegyezte: a Horn-kormány alatt még a jobboldali lapok vezetésében is Horn Gyula emberei voltak. Stumpf megállapítása szerint az ellenzék által emlegetett hatalomkoncentrációt cáfolja az a tény, hogy az Alkotmánybíróság az előzetes választási regisztrációra vonatkozó törvényt visszautasította, és megtalálta a módját annak is, hogy a 98 százalékos különadót "elkaszálhassa". Elismerte viszont, hogy "történtek kísérletek a hatalom központosítására".
Hol vannak az Orbán-filmek?
Ungváry Rudolf szerint indokolt feltenni a kérdést, hogy miért éppen ilyen filmek készülnek Magyarországról, ugyanis szerinte ez nem véletlen. Megemlítette, hogy a film készítőinek értesülései szerint Orbán Viktor miniszterelnök a politikai centrális erőteret úgy fogalmazza meg, hogy az általa vezetett jobboldali párt képviseli a nemzeti érdeket. Azt mondta, a jelenlegi kormány saját embereit nevezte ki az államfői posztra, az Országos Bírósági Hivatal és az adóhivatal elnökének, és "fideszes politikusok" kezében van a Médiatanács, az Állami Számvevőszék, az ügyészség és a Kúria is, s ezzel szerinte "példátlan személyi hatalomkoncentráció" valósult meg.
"Fasiszta lózungok"
Úgy látja, a magyar jobboldal "semmit nem tanult és semmit nem felejtett", és a Fidesz az előzetes választási regisztrációval azt akarta elérni, hogy hatalmon maradjon. Megjegyezte, Orbán Viktor egy alkalommal azt mondta, hogy "ellenfeleink idegenszerűek", ami meglátása szerint "fasiszta lózung akkor is, hogyha Orbán Viktor netán nem lenne fasiszta", mivel "odakacsint" a szélsőjobboldal felé. A zsidóüldözés is azzal kezdődött, hogy a nemzetből akarták kirekeszteni az embereket - tette hozzá. Felvetette: miért nincs olyan német jobboldali rendező, aki Orbán Viktor mellett kiálló filmet forgatna. Szerinte azért, mert "nem akarják magukat kompromittálni". Ungváry kitért arra is, a baloldali orgánumok jelenleg nem kapnak hirdetési megbízásokat sem, de a Horn- és a Gyurcsány-kormány alatt nem fenyegették meg az akkori ellenzéki lapokat, hogy nem lehet bennük hirdetni. (Ungváry Rudolf a vita hevében a kormány hívének nevezte Betlen János műsorvezetőt, aki ezt visszautasította. Mint mondta, ő műsorvezetőként nem foglalt állás a kormány mellett, ezért szerinte ez a kijelentés "nem volt méltó Ungváry Rudolfhoz".)
Hitelesség pró és kontra
Paul Lendvai és Andrea Morgenthaler dokumentumfilmjét tavaly szeptember 26-án mutatta az osztrák közszolgálati televízió, az ORF, utána pedig vitaműsort sugárzott, amelyben Prőhle Gergely helyettes külügyminisztériumi államtitkár, Ungváry Rudolf, Váradi Júlia újságíró, a Klubrádió műsorvezetője, Stephan Ottrubay, az Esterházy hercegek hagyatékát kezelő alapítványok vezetője és Hans Kaiser, a német Kereszténydemokrata Unió volt politikusa, a Konrad Adenauer Alapítvány korábbi budapesti vezetője szólalt meg. Szalay-Bobrovniczky Vince, Magyarország bécsi nagykövete akkor levélben tiltakozott az ORF főigazgatójánál a dokumentumfilm miatt. A levelében kifejtette: a filmben szinte kizárólag a magyar kormány ellenfelei jutnak szóhoz, és szerinte az ORF elmulasztotta azt a kötelességét, miszerint a közéletben meglévő vélemények sokaságát köteles az objektivitás alapelvének megőrzésével visszaadni. Alexander Wrabetz ORF-vezérigazgató válaszlevelében visszautasította a bírálatot. Nézete szerint mind a dokumentumfilmben, mind pedig az azt követő vitaműsorban a magyar kormány képviselői is szóhoz jutottak.
Paul Lendvai szerint "megpróbáltak a valóság mögé látni", Stumpf András szerint ez eléggé féloldalasra sikerült.
"Félszemű pillantás Orbán Magyarországára"
Stumpf András nem tartotta helyesnek, hogy az osztrák közönségnek készült filmben Bauer Tamást közgazdászként és volt parlamenti képviselőként tüntették fel, miközben elhallgatták, hogy ő "egy kis pártnak, Gyurcsány Ferenc pártjának az alelnöke". Sok minden van ebben a filmben, ami miatt ez a film "újságíró-etikailag a minimumot nem üti meg". Utalt rá, hogy a Die Presse című lap, "amely nem nevezhető a magyar kormánnyal szemben (...) elfogultnak", azt írta a filmről, hogy az "félszemű pillantás Orbán Magyarországára". A publicista felhívta rá a figyelmet, hogy a filmben 80-90 százalékban ellenzékiek szerepelnek, akikről fel sem tüntették, hogy azok. Hozzátette: az elismert osztrák blogger, Andreas Unterberger kikérte magának, hogy hecckampányra költenek az osztrák adófizetők pénzéből.
Sajtószabadság és hatalomkoncentráció
Stumpf András nem tartja helyénvalónak, hogy csak egyetlen jobbikos taxis képviseli a filmben a magyar társadalmat, és azt sem, hogy összevágták a Magyar Gárdát azzal, amikor a miniszterelnök beszédet mond egy nemzeti ünnepen. Emlékeztetett arra is, hogy a romagyilkosságok és a Magyar Gárda megalakulása is a Gyurcsány-kormány alatt történtek, de erről nincs szó a filmben. Szerinte nem igaz, amit a filmben mondanak, hogy "a sajtószabadságnak vége". Megjegyezte: a Horn-kormány alatt még a jobboldali lapok vezetésében is Horn Gyula emberei voltak. Stumpf megállapítása szerint az ellenzék által emlegetett hatalomkoncentrációt cáfolja az a tény, hogy az Alkotmánybíróság az előzetes választási regisztrációra vonatkozó törvényt visszautasította, és megtalálta a módját annak is, hogy a 98 százalékos különadót "elkaszálhassa". Elismerte viszont, hogy "történtek kísérletek a hatalom központosítására".
Ungváry Rudolf szerint indokolt feltenni a kérdést, hogy miért éppen ilyen filmek készülnek Magyarországról, ugyanis szerinte ez nem véletlen. Megemlítette, hogy a film készítőinek értesülései szerint Orbán Viktor miniszterelnök a politikai centrális erőteret úgy fogalmazza meg, hogy az általa vezetett jobboldali párt képviseli a nemzeti érdeket. Azt mondta, a jelenlegi kormány saját embereit nevezte ki az államfői posztra, az Országos Bírósági Hivatal és az adóhivatal elnökének, és "fideszes politikusok" kezében van a Médiatanács, az Állami Számvevőszék, az ügyészség és a Kúria is, s ezzel szerinte "példátlan személyi hatalomkoncentráció" valósult meg.
"Fasiszta lózungok"
Úgy látja, a magyar jobboldal "semmit nem tanult és semmit nem felejtett", és a Fidesz az előzetes választási regisztrációval azt akarta elérni, hogy hatalmon maradjon. Megjegyezte, Orbán Viktor egy alkalommal azt mondta, hogy "ellenfeleink idegenszerűek", ami meglátása szerint "fasiszta lózung akkor is, hogyha Orbán Viktor netán nem lenne fasiszta", mivel "odakacsint" a szélsőjobboldal felé. A zsidóüldözés is azzal kezdődött, hogy a nemzetből akarták kirekeszteni az embereket - tette hozzá. Felvetette: miért nincs olyan német jobboldali rendező, aki Orbán Viktor mellett kiálló filmet forgatna. Szerinte azért, mert "nem akarják magukat kompromittálni". Ungváry kitért arra is, a baloldali orgánumok jelenleg nem kapnak hirdetési megbízásokat sem, de a Horn- és a Gyurcsány-kormány alatt nem fenyegették meg az akkori ellenzéki lapokat, hogy nem lehet bennük hirdetni. (Ungváry Rudolf a vita hevében a kormány hívének nevezte Betlen János műsorvezetőt, aki ezt visszautasította. Mint mondta, ő műsorvezetőként nem foglalt állás a kormány mellett, ezért szerinte ez a kijelentés "nem volt méltó Ungváry Rudolfhoz".)
Hitelesség pró és kontra
Paul Lendvai és Andrea Morgenthaler dokumentumfilmjét tavaly szeptember 26-án mutatta az osztrák közszolgálati televízió, az ORF, utána pedig vitaműsort sugárzott, amelyben Prőhle Gergely helyettes külügyminisztériumi államtitkár, Ungváry Rudolf, Váradi Júlia újságíró, a Klubrádió műsorvezetője, Stephan Ottrubay, az Esterházy hercegek hagyatékát kezelő alapítványok vezetője és Hans Kaiser, a német Kereszténydemokrata Unió volt politikusa, a Konrad Adenauer Alapítvány korábbi budapesti vezetője szólalt meg. Szalay-Bobrovniczky Vince, Magyarország bécsi nagykövete akkor levélben tiltakozott az ORF főigazgatójánál a dokumentumfilm miatt. A levelében kifejtette: a filmben szinte kizárólag a magyar kormány ellenfelei jutnak szóhoz, és szerinte az ORF elmulasztotta azt a kötelességét, miszerint a közéletben meglévő vélemények sokaságát köteles az objektivitás alapelvének megőrzésével visszaadni. Alexander Wrabetz ORF-vezérigazgató válaszlevelében visszautasította a bírálatot. Nézete szerint mind a dokumentumfilmben, mind pedig az azt követő vitaműsorban a magyar kormány képviselői is szóhoz jutottak.
Paul Lendvai filmjének vitája az Estében
Stumpf András, a Heti Válasz publicistája újságíróként kikérte magának a
filmet, amelyben szerinte kevés tény van, és „még a véleményeket is
sikerült hamis színben feltüntetni”. Ungváry Rudolf közíró, a
dokumentumfilm egyik szereplője szerint viszont „ebben a filmben
megpróbáltak a valóság mögé látni”, ezért hitelesnek tartja a filmet.
Heves vitában ütköztek az érvek Paul Lendvai a Nemzeti álmok - Magyarország búcsúja Európától? című dokumentumfilmje kapcsán Az Este Extra című műsorban az M1-en szerdán.
Stumpf András nem tartotta helyesnek, hogy az osztrák közönségnek készült filmben Bauer Tamást közgazdászként és volt parlamenti képviselőként tüntették fel, miközben elhallgatták, hogy ő „egy kis pártnak, Gyurcsány Ferenc pártjának az alelnöke”. Sok minden van ebben a filmben, ami miatt ez a film „újságíró-etikailag a minimumot nem üti meg” - fogalmazott.
Utalt arra, hogy a Die Presse című lap, „amely nem nevezhető a magyar kormánnyal szemben (...) elfogultnak”, azt írta a filmről, hogy az „félszemű pillantás Orbán Magyarországára”. A publicista felhívta a figyelmet arra, hogy a filmben 80-90 százalékban ellenzékiek szerepelnek, akikről fel sem tüntették, hogy azok. Hozzátette: az elismert osztrák blogger, Andreas Unterberger kikérte magának, hogy hecckampányra költenek az osztrák adófizetők pénzéből.
Stumpf András nem tartja helyénvalónak, hogy csak egyetlen jobbikos taxis képviseli a filmben a magyar társadalmat, és azt sem, hogy összevágták a Magyar Gárdát azzal, amikor a miniszterelnök beszédet mond egy nemzeti ünnepen. Rámutatott arra is, hogy a romagyilkosságok és a Magyar Gárda megalakulása is a Gyurcsány-kormány alatt történtek, de erről nincs szó a filmben.
Szerinte nem igaz, amit a filmben mondanak, hogy „a sajtószabadságnak vége”. Megjegyezte: a Horn-kormány alatt még a jobboldali lapok vezetésében is Horn Gyula emberei voltak.
Meglátása szerint az ellenzék által emlegetett hatalomkoncentrációt cáfolja az a tény, hogy az Alkotmánybíróság az előzetes választási regisztrációra vonatkozó törvényt visszautasította, és megtalálta a módját annak is, hogy a 98 százalékos különadót „elkaszálhassa”. Elismerte ugyanakkor, hogy „történtek kísérletek a hatalom központosítására”.
Ungváry Rudolf szerint indokolt feltenni a kérdést, hogy miért éppen ilyen filmek készülnek Magyarországról, ugyanis szerinte ez nem véletlen. Megemlítette, hogy a film készítőinek értesülései szerint Orbán Viktor miniszterelnök a politikai centrális erőteret úgy fogalmazza meg, hogy az általa vezetett jobboldali párt képviseli a nemzeti érdeket.
Azt mondta, hogy a jelenlegi kormány saját embereit nevezte ki az államfői posztra, az Országos Bírósági Hivatal és az adóhivatal elnökének, és „fideszes politikusok” kezében van a médiatanács, az Állami Számvevőszék, az ügyészség és a Kúria is, s ezzel szerinte „példátlan személyi hatalomkoncentráció” valósult meg. Úgy látja, a magyar jobboldal „semmit nem tanult és semmit nem felejtett”, és a Fidesz az előzetes választási regisztrációval azt akarta elérni, hogy hatalmon maradjon.
Megjegyezte, Orbán Viktor egy alkalommal azt mondta, hogy „ellenfeleink idegenszerűek”, ami meglátása szerint „fasiszta lózung akkor is, hogyha Orbán Viktor netán nem lenne fasiszta”, mivel „odakacsint” a szélsőjobboldal felé. A zsidóüldözés is azzal kezdődött, hogy a nemzetből akarták kirekeszteni az embereket - tette hozzá.
Felvetette: miért nincs olyan német jobboldali rendező, aki Orbán Viktor mellett álló filmet forgatna. Szerinte azért, mert „nem akarják magukat kompromittálni”. Kitért arra: a baloldali orgánumok jelenleg nem kapnak hirdetési megbízásokat sem, de a Horn- és a Gyurcsány-kormány alatt nem fenyegették meg az akkori ellenzéki lapokat, hogy nem lehet bennük hirdetni.
Ungváry Rudolf a vita hevében a kormány hívének nevezte Betlen János műsorvezetőt, aki ezt visszautasította, mint mondta, ő műsorvezetőként nem foglalt állás a kormány mellett, ezért szerinte ez a kijelentés „nem volt méltó Ungváry Rudolfhoz”.
Paul Lendvai és Andrea Morgenthaler dokumentumfilmjét tavaly szeptember 26-án mutatta az osztrák közszolgálati televízió, az ORF, utána pedig vitaműsort sugárzott, amelyben Prőhle Gergely helyettes külügyminisztériumi államtitkár, Ungváry Rudolf, Váradi Júlia újságíró, a Klubrádió műsorvezetője, Stephan Ottrubay, az Esterházy hercegek hagyatékát kezelő alapítványok vezetője és Hans Kaiser, a német Kereszténydemokrata Unió volt politikusa, a Konrad Adenauer Alapítvány korábbi budapesti vezetője szólalt meg.
Szalay-Bobrovniczky Vince, Magyarország bécsi nagykövete akkor levélben tiltakozott az ORF főigazgatójánál a dokumentumfilm miatt. A levelében kifejtette: a filmben szinte kizárólag a magyar kormány ellenfelei jutnak szóhoz, és szerinte az ORF elmulasztotta azt a kötelességét, miszerint a közéletben meglévő vélemények sokaságát köteles az objektivitás alapelvének megőrzésével visszaadni.
Alexander Wrabetz ORF-vezérigazgató válaszlevelében visszautasította a bírálatot. Nézete szerint mind a dokumentumfilmben, mind pedig az azt követő vitaműsorban a magyar kormány képviselői is szóhoz jutottak.forrás: M.
Heves vitában ütköztek az érvek Paul Lendvai a Nemzeti álmok - Magyarország búcsúja Európától? című dokumentumfilmje kapcsán Az Este Extra című műsorban az M1-en szerdán.
Stumpf András nem tartotta helyesnek, hogy az osztrák közönségnek készült filmben Bauer Tamást közgazdászként és volt parlamenti képviselőként tüntették fel, miközben elhallgatták, hogy ő „egy kis pártnak, Gyurcsány Ferenc pártjának az alelnöke”. Sok minden van ebben a filmben, ami miatt ez a film „újságíró-etikailag a minimumot nem üti meg” - fogalmazott.
Utalt arra, hogy a Die Presse című lap, „amely nem nevezhető a magyar kormánnyal szemben (...) elfogultnak”, azt írta a filmről, hogy az „félszemű pillantás Orbán Magyarországára”. A publicista felhívta a figyelmet arra, hogy a filmben 80-90 százalékban ellenzékiek szerepelnek, akikről fel sem tüntették, hogy azok. Hozzátette: az elismert osztrák blogger, Andreas Unterberger kikérte magának, hogy hecckampányra költenek az osztrák adófizetők pénzéből.
Stumpf András nem tartja helyénvalónak, hogy csak egyetlen jobbikos taxis képviseli a filmben a magyar társadalmat, és azt sem, hogy összevágták a Magyar Gárdát azzal, amikor a miniszterelnök beszédet mond egy nemzeti ünnepen. Rámutatott arra is, hogy a romagyilkosságok és a Magyar Gárda megalakulása is a Gyurcsány-kormány alatt történtek, de erről nincs szó a filmben.
Szerinte nem igaz, amit a filmben mondanak, hogy „a sajtószabadságnak vége”. Megjegyezte: a Horn-kormány alatt még a jobboldali lapok vezetésében is Horn Gyula emberei voltak.
Meglátása szerint az ellenzék által emlegetett hatalomkoncentrációt cáfolja az a tény, hogy az Alkotmánybíróság az előzetes választási regisztrációra vonatkozó törvényt visszautasította, és megtalálta a módját annak is, hogy a 98 százalékos különadót „elkaszálhassa”. Elismerte ugyanakkor, hogy „történtek kísérletek a hatalom központosítására”.
Ungváry Rudolf szerint indokolt feltenni a kérdést, hogy miért éppen ilyen filmek készülnek Magyarországról, ugyanis szerinte ez nem véletlen. Megemlítette, hogy a film készítőinek értesülései szerint Orbán Viktor miniszterelnök a politikai centrális erőteret úgy fogalmazza meg, hogy az általa vezetett jobboldali párt képviseli a nemzeti érdeket.
Azt mondta, hogy a jelenlegi kormány saját embereit nevezte ki az államfői posztra, az Országos Bírósági Hivatal és az adóhivatal elnökének, és „fideszes politikusok” kezében van a médiatanács, az Állami Számvevőszék, az ügyészség és a Kúria is, s ezzel szerinte „példátlan személyi hatalomkoncentráció” valósult meg. Úgy látja, a magyar jobboldal „semmit nem tanult és semmit nem felejtett”, és a Fidesz az előzetes választási regisztrációval azt akarta elérni, hogy hatalmon maradjon.
Megjegyezte, Orbán Viktor egy alkalommal azt mondta, hogy „ellenfeleink idegenszerűek”, ami meglátása szerint „fasiszta lózung akkor is, hogyha Orbán Viktor netán nem lenne fasiszta”, mivel „odakacsint” a szélsőjobboldal felé. A zsidóüldözés is azzal kezdődött, hogy a nemzetből akarták kirekeszteni az embereket - tette hozzá.
Felvetette: miért nincs olyan német jobboldali rendező, aki Orbán Viktor mellett álló filmet forgatna. Szerinte azért, mert „nem akarják magukat kompromittálni”. Kitért arra: a baloldali orgánumok jelenleg nem kapnak hirdetési megbízásokat sem, de a Horn- és a Gyurcsány-kormány alatt nem fenyegették meg az akkori ellenzéki lapokat, hogy nem lehet bennük hirdetni.
Ungváry Rudolf a vita hevében a kormány hívének nevezte Betlen János műsorvezetőt, aki ezt visszautasította, mint mondta, ő műsorvezetőként nem foglalt állás a kormány mellett, ezért szerinte ez a kijelentés „nem volt méltó Ungváry Rudolfhoz”.
Paul Lendvai és Andrea Morgenthaler dokumentumfilmjét tavaly szeptember 26-án mutatta az osztrák közszolgálati televízió, az ORF, utána pedig vitaműsort sugárzott, amelyben Prőhle Gergely helyettes külügyminisztériumi államtitkár, Ungváry Rudolf, Váradi Júlia újságíró, a Klubrádió műsorvezetője, Stephan Ottrubay, az Esterházy hercegek hagyatékát kezelő alapítványok vezetője és Hans Kaiser, a német Kereszténydemokrata Unió volt politikusa, a Konrad Adenauer Alapítvány korábbi budapesti vezetője szólalt meg.
Szalay-Bobrovniczky Vince, Magyarország bécsi nagykövete akkor levélben tiltakozott az ORF főigazgatójánál a dokumentumfilm miatt. A levelében kifejtette: a filmben szinte kizárólag a magyar kormány ellenfelei jutnak szóhoz, és szerinte az ORF elmulasztotta azt a kötelességét, miszerint a közéletben meglévő vélemények sokaságát köteles az objektivitás alapelvének megőrzésével visszaadni.
Alexander Wrabetz ORF-vezérigazgató válaszlevelében visszautasította a bírálatot. Nézete szerint mind a dokumentumfilmben, mind pedig az azt követő vitaműsorban a magyar kormány képviselői is szóhoz jutottak.forrás: M.
9. Januar 2013 12:36 Zensur in Ungarn gegen Esterházy "So weit ist es also"
Zensur in Ungarn gegen Esterházy "So weit ist es also"
Es fehlten nur ein paar Sätze, aber kürzlich hat auch der
Schriftsteller Péter Esterházy in Ungarn Zensur zu spüren bekommen. Was
der Konflikt um einen kurzen Radiotipp über die aktuelle Kultur- und
Medienpolitik in Budapest verrät.
Péter Esterházy selbst nennt die Angelegenheit abwehrend eine
"Nicht-Geschichte". Er will keine große Sache daraus machen - aber dafür
ist es wohl schon zu spät. Der ungarische Autor und Essayist, schon
lange auch und vor allem in Deutschland einer der berühmtesten
Schriftsteller seines Landes, lebt und schreibt in Budapest.
Er ist kein Freund der aktuellen Regierung, er misstraut der
nationalkonservativen Truppe rund um Viktor Orbán, hatte aber bisher
persönlich keinen Anlass, sich von den Kulturpolitikern der Fidesz
bedrängt zu fühlen. Das ist seit dem 25. Dezember anders.Am Tag zuvor, an Weihnachten, hatte Esterházy auf Bitten eines freien Mitarbeiters des staatlichen Rundfunksenders Kossuth-Rádió einen Kulturtipp aufgenommen: "Fünf Minuten am Nachmittag, jeden Monat einmal sollte ich das machen, Tipps für Bücher, Ausstellungen, Theater." Als sein Kulturtipp in der Sendung Trendidök am folgenden Tag ausgestrahlt wurde, fehlten allerdings ein paar Sätze. Es waren just jene, in denen Esterházy die Ungarn aufgefordert hatte, noch einmal ins Nationaltheater in Budapest zu gehen, bevor der dortige Intendant wechselt. Theaterchef Róbert Alföldi muss nämlich gehen; sein Vertrag wird nicht verlängert. Alföldi wird demnächst durch einen Theatermann aus Debrecen, den bekennenden Fidesz-Anhänger Attila Vidnyánszky, ersetzt. Esterházy war erstaunt, dass ein Teil seines Beitrags herausgeschnitten worden war. "Ich war ja nicht provokativ gewesen, hatte keine kulturpolitische Aggression von mir gegeben."
Gleichzeitig, und das wurmt ihn doch sehr, habe er ein mulmiges Gefühl gehabt und an den Mitarbeiter, der ihn um den Beitrag gebeten hatte, gemailt: Solle da etwas zensiert werden, dann lege er Wert darauf, dass der ganze Beitrag nicht gesendet wird. "So weit ist es also, ich habe es eigentlich nicht geglaubt - aber das Misstrauen war da." Er habe doch nur dem Volk raten wollen, ins Nationaltheater zu gehen, aber das habe das Volk ja nun nicht mehr gehört, sagt der Schriftsteller und wundert sich über sein Land: "Wenn schon so eine kleine Sendung einen Eingriff wert ist, wo sind wir dann hingekommen?"
Wenig später berichtete Esterházy von dem Vorfall in einem Aufsatz in der Zeitschrift Élet és Irodalom und schrieb, er habe schon einmal eine Zeit der Zensur erlebt und wolle das nicht noch einmal erleben. Damit war die Sache in der Welt.
Am 3. Januar entschuldigte sich die Leitung des Senders, bestritt aber, wie der Online-Nachrichtendienst politics.hu meldet, dass es sich um politische Zensur gehandelt habe. Esterházy habe mit dieser Bemerkung keinen konkreten Tipp verbunden, daher habe man diesen Teil eben herausgeschnitten.
Wieder im Fokus der europäischen Öffentlichkeit
Zwei Ergebnisse zeitigte die Sache so oder so: Der Autor wird keine Sendung für Kossuth-Radió mehr machen. Und: die nationale Kultur- und Medienpolitik ist wieder einmal im Fokus der europäischen Öffentlichkeit gelandet, was der Regierung Orbán partout nicht gefällt. Denn schon in der Vergangenheit hatte es Zensurvorwürfe gegeben, die selbst in Brüssel heftige Reaktionen hervorriefen. Der Nachrichtenredakteur Daniel Papp hatte einen Bericht über den grünen EU-Parlamentarier Daniel Cohn-Bendit so zusammengeschnitten, dass er ehrabschneidend und polemisch wurde. Daniel Papp wurde versetzt, fiel erst auf der Karriereleiter nach oben, später dann allerdings wurde er abgestraft. Wenig später wurde in einer Sendung des staatlichen Fernsehens das Gesicht des Orbán-Kritikers und Ex-Richters Zoltán Lomnici aus einer Gruppe von Menschen herausgepixelt.Medienkritiker beklagen zudem regelmäßig, dass in den staatlichen Medien selten regierungskritische Demonstrationen oder oppositionelle Stimmen zu Wort kommen. In letzter Zeit indes hatte sich der Vorwurf vor allem darauf verlagert, dass aufgrund des politischen Drucks und zahlreicher Entlassungen kritischer Journalisten die berühmte Schere im Kopf zu greifen beginne: Offene Kritik werde aus Existenzangst nur noch selten geäußert. forrás: Süddeutsche Zeitung
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)