A fordulat éve után a kommunista diktatúra teljes erővel a még megmaradt nemzeti középosztály ellen fordult, azok ellen, akik szellemi és anyagi függetlenséggel, morális tartással rendelkeztek. Ők voltak a középparasztok, a párton kívüli értelmiségiek, diplomások, köztisztviselők, egyházi személyek és a dinasztikus családok sarjai. 1948 nyarán Sztálin levélben sürgette Rákosi Mátyást a falvak mielőbbi kollektivizálására. Az MDP KV novemberben már kellő nyomatékkal tette világossá a feladatokat: „Amíg a paraszt azt látja, hogy a kulák egészen jól boldogul, addig hiányzik neki a serkentés a szövetkezésre. Ez a Szovjetúnióban is így volt. De gyökerében csak úgy tudjuk elintézni, ha elvesszük a földjét, házát, gépét, és hogy mit csinálunk velük, azt még nem tudjuk, talán külön kulákfalvakat csinálunk, mint a Szovjetúnióban, de azt látni kell, hogy ebből a kutyából nem lesz szalonna.” Forrás: https://kuruc.info/r/6/164882A fordulat éve után a kommunista diktatúra teljes erővel a még megmaradt nemzeti középosztály ellen fordult, azok ellen, akik szellemi és anyagi függetlenséggel, morális tartással rendelkeztek. Ők voltak a középparasztok, a párton kívüli értelmiségiek, diplomások, köztisztviselők, egyházi személyek és a dinasztikus családok sarjai. 1948 nyarán Sztálin levélben sürgette Rákosi Mátyást a falvak mielőbbi kollektivizálására. Az MDP KV novemberben már kellő nyomatékkal tette világossá a feladatokat: „Amíg a paraszt azt látja, hogy a kulák egészen jól boldogul, addig hiányzik neki a serkentés a szövetkezésre. Ez a Szovjetúnióban is így volt. De gyökerében csak úgy tudjuk elintézni, ha elvesszük a földjét, házát, gépét, és hogy mit csinálunk velük, azt még nem tudjuk, talán külön kulákfalvakat csinálunk, mint a Szovjetúnióban, de azt látni kell, hogy ebből a kutyából nem lesz szalonna.” Zoom Rákosi Mátyás és Péter Gábor Kádár János belügyminiszter javaslatára Péter Gábor felállított egy gyorsan mozgó különleges ávéhás csoportot a renitenskedő kulákok megverésére, méghozzá az új ávéhás egyenruhában. "Van olyan falu - mondta Kádár -, ahol kifejezetten kulák burzsoá diktatúra van. Ezért kell ezeken a helyeken különleges szervek segítségével, különleges módszerekkel beavatkozni. El kell érni, hogy a kulák reszkessen, a szegény örüljön, ha meglátja az új egyenruhát... a mi hatalmunk igazságos és ezért nincs szükségünk arra, hogy ezt a fellépésünket ilyen értelemben konspiráljuk... azt mi nem bánjuk, ha az emberek beszélnek róla... az akcióba mindenkor vonjuk bele a helyi rendőrség vezetőjét és mindenkor vegyen részt a helyi rendőr őrs minden tagja.” Zoom Kádár János és Péter Gábor Kuláknak hivatalosan az számított, akinek 25 hold vagy annál több szántóföldje, vagy 5 hold vagy annál több szőlője volt, továbbá, aki cséplőgéppel rendelkezett, malmot üzemeltetett, de a helyi kommunista vezetés gyakorlatilag önkényesen eldönthette, hogy kit vesz fel a kuláklistára, kit telepít ki, s kitől mennyi beszolgáltatást követel. Zoom Terménybeszolgáltatás Az erőszakos téeszesítés kezdetén mintegy 70 ezer kulákcsaládot tartottak nyilván, 1953 februárjában 83 ezer személy szerepelt a BM kuláklistáján. 1952-53 telén, a nagy padlássöprések következtében 800 ezer gazdálkodó maradt vetőmag nélkül, vagy nem tudta önállóan ellátni családját. Egyidejűleg 400 ezer embert ítéltek el közellátási bűncselekmény miatt. 1., 1950 szeptemberében az Igazságügyi Minisztérium a késedelmesen vagy egyáltalán nem teljesítő kulákok elleni bírósági eljárások egységes szigorítását szorgalmazta. Zoom Nyers Rezső a kulákok elleni bírósági eljárások egységes szigorításáról Zoom Az MDP KV Mezőgazdasági és Szövetkezetei Osztályának ezzel kapcsolatos - helyenként óvatosan ellenvető - véleményét Nyers Rezső politikai munkatárs fogalmazta meg Hegedűs András osztályvezetőnek, a későbbi miniszterelnöknek. Zoom Nyers Rezső „A beszolgáltatás elmulasztásáért abban az esetben ítéljék el a kulákot, hogyha azt saját hibájából, vagy mulasztásból nem teljesítette. Ha mereven csak az előírt beszolgáltatási kötelezettség teljesítését vagy nem teljesítését vennék figyelembe, úgy az számos esetben a likvidálást vonná maga után olyan esetekben is, amikor a kulák nem tehet róla (pl. elemi kár, vagy aszály).” „Súlyosabb esetekben megengedhető a kulák vagyonának elkobzása, vagy oly mérvű pénzbüntetés kiszabása, mely lényegében a likvidálását jelenti. Ezt azonban csak kivételesen súlyos esetekben szabad alkalmazni és semmi esetre sem szabad belőle rendszert csinálni. Helyesnek tartanánk, ha ilyen jellegű ítéleteket minden esetben az Igazságügyi Minisztérium felülvizsgálna, mielőtt az jogerőssé válna.” Zoom Hegedűs András Hegedűs András arra utasította Nyers Rezsőt, hogy a felmerült észrevételeket beszéljék meg Keleti Ferenccel, akit három héttel korábban neveztek ki az MDP Adminisztratív Osztálya helyettes vezetőjének. Az osztály vezetője június 1 óta Nagy Imre, aki majd december 1-jén élelmezési miniszter lesz, s mint ilyen, a kötelező beszolgáltatás legfőbb irányítója a Politikai Bizottság tagjaként. Zoom Nagy Imre 2., 1950. október 7-én dr. Tímár István, az Igazságügyi Minisztérium Büntetőjogi és Ügyészi Főosztályának vezetője (korábban államvédelmi ezredes, Péter Gábor egyik helyettese) súlyos megállapításokat tett arról, hogy a termelőszövetkezeti csoportok elleni izgatás miatt indult bűnvádi eljárásokban az ügyészségek nem hajtották végre megfelelő módon a párt parasztpolitikáját, és „nem alkalmazták a büntető igazságszolgáltatást, mint az osztályharc fegyverét.” Zoom ÁVH-s ellenőrzés disznóölés után Ahelyett, hogy a kulákok ellen léptek volna fel, zömmel a szegény- és középparasztok ellen indultak eljárások, akik legtöbbször a kulákok befolyása alatt, maradiságuk és tájékozatlanságuk következtében helytelenítenek jelenségeket, fel nem ismerve még a termelőszövetkezeti mozgalom jelentőségét. Ilyen esetekben az államügyészeknek már a vádemelést is mellőzni kell, figyelembe véve a terheltek osztályhelyzetét. Forrás: https://kuruc.info/r/6/164882//

A fordulat éve után a kommunista diktatúra teljes erővel a még megmaradt nemzeti középosztály ellen fordult, azok ellen, akik szellemi és anyagi függetlenséggel, morális tartással rendelkeztek. Ők voltak a középparasztok, a párton kívüli értelmiségiek, diplomások, köztisztviselők, egyházi személyek és a dinasztikus családok sarjai. 1948 nyarán Sztálin levélben sürgette Rákosi Mátyást a falvak mielőbbi kollektivizálására. Az MDP KV novemberben már kellő nyomatékkal tette világossá a feladatokat: „Amíg a paraszt azt látja, hogy a kulák egészen jól boldogul, addig hiányzik neki a serkentés a szövetkezésre. Ez a Szovjetúnióban is így volt. De gyökerében csak úgy tudjuk elintézni, ha elvesszük a földjét, házát, gépét, és hogy mit csinálunk velük, azt még nem tudjuk, talán külön kulákfalvakat csinálunk, mint a Szovjetúnióban, de azt látni kell, hogy ebből a kutyából nem lesz szalonna.”
Forrás: https://kuruc.info/r/6/164882/

: 2016. október 12. 12:58 :: 43 hozzászólás (Több mint) 60 év dokumentumokban (VI.): Az ÁVH átveszi az igazságszolgáltatást, mint az osztályharc fegyverét
Forrás: https://kuruc.info/r/6/164882/

: 2016. október 12. 12:58 :: 43 hozzászólás (Több mint) 60 év dokumentumokban (VI.): Az ÁVH átveszi az igazságszolgáltatást, mint az osztályharc fegyverét
Forrás: https://kuruc.info/r/6/164882/