A Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke szerint
megkérdőjelezhetetlen Biszku Béla egykori belügyminiszter, vezető
állampárti politikus felelőssége az 1956-os forradalom utáni
megtorlásokban. Földváryné Kiss Réka az állami hírcsatornán szerda
reggeli műsorában arról beszélt: Biszku Béla – Kádár Jánossal és Münnich
Ferenccel együtt –tagja volt annak a testületnek, amely a perekről, de
nemegyszer magukról az ítéletekről is döntött.
Felidézte: Kádár János az 1956. novemberi hatalomra kerülését követő első hónapban megpróbált „valamiféle kompromisszumot kötni a magyar társadalommal”, és csak decemberben született meg a politikai döntés a fegyveres agresszióról, majd a perekről.
Megemlítette, hogy a korszakból fennmaradt dokumentumok már rég kutathatók, egyértelműen hitelesek, számtalan közülük szó szerinti jegyzőkönyv, és a megítélésükben is egységesek a történészek, ugyanakkor az összes volt kommunista országban nagy kérdés, hogy „a diktatúra, a pártállam által gyártott iratokat hogy lehet jogállami keretek között értelmezni”.
Földváryné Kiss Réka hangsúlyozta: június 16. két szempontból is fontos a magyar történelemben, hiszen 1958-ban ezen a napon végezték ki – talán az utolsó, zárt ajtók mögött lefolytatott sztálinista kirakatpert követően – Nagy Imre volt miniszterelnököt és társait. Az 1989-es újratemetésük pedig a rendszerváltás talán legszimbolikusabb, katartikus pillanata volt.
A Fővárosi Ítélőtábla június 1-jén kihirdetett másodfokú végzésével hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és új eljárásra utasított az 1956 utáni megtorlások miatt háborús bűntettel megvádolt, 94 éves Biszku Béla ügyében. A vád szerint Biszku Béla a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában.(MTI/ 2015. 06. 16.)
MTI|2015. jún 17.:Felidézte: Kádár János az 1956. novemberi hatalomra kerülését követő első hónapban megpróbált „valamiféle kompromisszumot kötni a magyar társadalommal”, és csak decemberben született meg a politikai döntés a fegyveres agresszióról, majd a perekről.
Megemlítette, hogy a korszakból fennmaradt dokumentumok már rég kutathatók, egyértelműen hitelesek, számtalan közülük szó szerinti jegyzőkönyv, és a megítélésükben is egységesek a történészek, ugyanakkor az összes volt kommunista országban nagy kérdés, hogy „a diktatúra, a pártállam által gyártott iratokat hogy lehet jogállami keretek között értelmezni”.
Földváryné Kiss Réka hangsúlyozta: június 16. két szempontból is fontos a magyar történelemben, hiszen 1958-ban ezen a napon végezték ki – talán az utolsó, zárt ajtók mögött lefolytatott sztálinista kirakatpert követően – Nagy Imre volt miniszterelnököt és társait. Az 1989-es újratemetésük pedig a rendszerváltás talán legszimbolikusabb, katartikus pillanata volt.
A Fővárosi Ítélőtábla június 1-jén kihirdetett másodfokú végzésével hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és új eljárásra utasított az 1956 utáni megtorlások miatt háborús bűntettel megvádolt, 94 éves Biszku Béla ügyében. A vád szerint Biszku Béla a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában.(MTI/ 2015. 06. 16.)
A Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke szerint megkérdőjelezhetetlen Biszku Béla egykori belügyminiszter, vezető állampárti politikus felelőssége az 1956-os forradalom utáni megtorlásokban. Földváryné Kiss Réka az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában arról beszélt: Biszku Béla - Kádár Jánossal és Münnich Ferenccel együtt - tagja volt annak a testületnek, amely a perekről, de nemegyszer magukról az ítéletekről is döntött.
Felidézte: Kádár János az 1956. novemberi hatalomra kerülését követő első hónapban megpróbált "valamiféle kompromisszumot kötni a magyar társadalommal", és csak decemberben született meg a politikai döntés a fegyveres agresszióról, majd a perekről.
Megemlítette, hogy a korszakból fennmaradt dokumentumok már rég kutathatók, egyértelműen hitelesek, számtalan közülük szó szerinti jegyzőkönyv, és a megítélésükben is egységesek a történészek, ugyanakkor az összes volt kommunista országban nagy kérdés, hogy "a diktatúra, a pártállam által gyártott iratokat hogy lehet jogállami keretek között értelmezni".
Földváryné Kiss Réka hangsúlyozta: június 16. két szempontból is fontos a magyar történelemben, hiszen 1958-ban ezen a napon végezték ki - talán az utolsó, zárt ajtók mögött lefolytatott sztálinista kirakatpert követően - Nagy Imre volt miniszterelnököt és társait. Az 1989-es újratemetésük pedig a rendszerváltás talán legszimbolikusabb, katartikus pillanata volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése