Biszku-per másodfokon

forrás: Hetek

Biszku-ügy: totális kudarc

Pocsék munkát végzett az igazságszolgáltatás

Egy brutális diktatúra kegyetlen vezetőjének elítéléséhez is magas színvonalú szakmai munkára van szükség: talán ez a tanulsága a Biszku Béla elleni per másodfokú ítéletének.

Három év elteltével ismét a nulla pontra jutott a többek között háborús bűntett vádjával bíróság elé állított Biszku Béla ügye, miután a Fővárosi Ítélőtábla hétfőn hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet. A 94 éves Biszku tolószékben, fején óriási fülhallgatóval ülte végig az ítélethirdetést, ami számára a szabadságot jelenti, hiszen az első fokon tavaly kiszabott öt és fél év börtönbüntetés megkezdése helyett új eljárásban kell tárgyalni ügyét. Hogy az új eljárás mikor indul el, nem ismert.
A gyér érdeklődést kiváltó hétfői ítélethirdetést a jelen lévő Novák Előd bekiabálásokkal zavarta meg: „Egyetlen napot sem fog ülni a börtönben ez a tömeggyilkos, a történelmi felelősség most már a bíróságot is terheli” – szakította félbe a bírót a Jobbik alelnöke, míg végül kiküldték a teremből.
Biszku Béla az MSZMP 1956-os átszervezése után Kádár János bizalmi embere lett, 1957 májusától 1961 szeptemberéig belügyminiszter volt. 1962-ben a Központi Bizottság titkáraként tevékenykedett, de a Kádár és közte kialakult konfliktusok miatt fokozatosan kiszorult a hatalomból, annak ellenére, hogy Moszkva támogatását élvezte. 1978-ban nyugdíjazták, 1989 óta visszavonultan él rózsadombi lakásában. 240 ezer forint nyugdíjat kap.
Biszkut 2011 januárjában vádolta meg az ügyészség, végül 2014 márciusában, a parlamenti választások előtt kezdődött meg elsőfokú pere. Az egykori kommunista vezetőt három vádpont miatt állították bíróság elé:
1. Lőszerrel való visszaélés.
2. A nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűnei nyilvános tagadásának bűntette.
3. Háborús bűntettek.
Ez utóbbiban egyrészt az 1956-os salgótarjáni sortűz felbujtójaként helyezte vád alá az ügyészség, másrészt azzal vádolták, hogy egy 1957-es, karhatalmisták által elkövetett hatósági bántalmazás kivizsgálása során hátráltatta az igazságszolgáltatást.
Gyalázatos ügyészi munka és elsőfokú ítélet
A tavaly májusi elsőfokú ítélet a vádhatóság álláspontjával megegyezően minden pontban bűnösnek mondta ki Biszkut. Ehhez képest a hétfői másodfokú ítélet szóbeli indoklásában a bíró kijelentette: az elsőfokú ítélet alkalmatlan az érdemi felülbírálatra.
Ez a mondat lesújtó bizonyítványt állít ki mind az ügyészség, mind az elsőfokú bíróság munkájáról, – mondta a Heteknek Magyar Gábor, Biszku ügyvédje.  De ugyanezt a véleményt fogalmazta meg egy jogász végzettségű vezető fideszes politikus is lapunknak: ha a kiemelt és soron kívüli Biszku-ügyet így kezelték, vajon mi folyhat az átlagos ügyeknél? Hasonlóan vélekedett az ATV-nek adott interjújában Gellért Ádám nemzetközi jogász is, aki egyrészt végigkövette Biszku ügyét, másrészt Gulyás Gergely fideszes alelnök munkatársaként 2011-ben ő dolgozta ki az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvényjavaslatot, amit lex Biszkuként emlegetnek.
Gellért 2011-ben azt nyilatkozta, hogy Biszku Béla esetében egy büntetőeljárás során számos dokumentummal alá lehetne támasztani, hogy az egykori belügyminisztert felelősség terheli az 1956 utáni megtorlások levezényléséért. A hétfői ítélethirdetés után viszont azt mondta, a vádirat olyan alacsony színvonalú volt, hogy az alapján Biszkut fel kellett volna menteni. (Az, hogy nem felmentő ítélet született, hanem új eljárás jön, azt jelzi, hogy a másodfokú bíróság lát esélyt a vádak bizonyítására.) Gellért azt is megjegyezte, hogy a bíróságnak már az előkészítő szakaszban jeleznie kellett volna az ügyészség felé, hogy további bizonyítékokra lenne szükség. Magyar Gábor ezt úgy fogalmazta meg, hogy a másodfokú ítélet olyan, mint amikor a témavezető tanár azt mondja a szakdolgozatot beadó diáknak, hogy menjen haza, gyűjtsön további anyagot, és dolgozzon még.
A Biszku-ügy kezelését tehát a perben „érdekelt” „mindkét oldal” rendkívül alacsony színvonalúnak ítélte, és abban is egyetértés mutatkozik, hogy a „jogászkodásig”, az érvek és ellenérvek érdemi ütköztetéséig ezúttal el sem juthatott a másodfokú bíróság.
A vádpontok
1. Lőszerrel való visszaélés
A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.