Koncz Éva írása
MOZAIK
Rendőri vezetők pere – Vádbeszéddel folytatódott
Két éven át tartó tárgyalássorozat, -melynek 2015. szeptemberében lesz a 100. tárgyalási napja- szeptember 23-n az ügyész vádbeszédével folytatódott.
Hosszasan kitért a negyedrendű vádlott Mittó Gábor volt tévészékház parancsnok által elkövetettekre. Valamint, hogy a rádióforgalmazásból kiderült feketén-fehéren, hogy az irányítást nem Mittó, hanem Nagy-Juhák végezte, aki Erzsébetváros 1 néven forgalmazott. Ami azért különös, mert ő a Kossuth téren volt, és nem a helyszínen, az MTV székháznál.A rádióforgalmazás szövegét elemezve az is kiderült a katonai ügyész elmondásából, hogy az amit Mittó forgalmazott lényegtelen, mellékes üzenetetek voltak, márpedig neki az irányítás lett volna a dolga, amit Nagy-Juhák irányított a távolból, majd az odaérkező csapategységek helyi parancsnokai, ami káoszhoz és elbizonytalanodáshoz vezetett, valamint sodródáshoz. Azt az ellentmondást is feltárta az ügyész, hogy az először odaérkező Baranya- megyei század létszámát sem jól adta meg Mittó, mert valóban 88 fő körül van egy század elvileg, de akkor a Baranya-megyeiből eltévedett egy század az MSZP székház és a Szabadság tér között, s így oda csak 66 fő érkezett meg. Ha Mittó valóban találkozott volna velük, ahogy azt állította, akkor ezt tudta volna érvelt a katonai ügyész, és bizonyította vele, hogy Mittó által elmondottak nem felelnek meg a valóságnak. Valamint elmondta még a Kinizsi 1 és Kinizsi 7 hívójeleken működő rádióforgalmazásnál előfordult, hogy összekeverték a két számot, akik azt lejegyzetelték, mert néha szakadozott volt a vétel, de az események menetéből a történtek pontosan megfejthetők. A tévészékháznál történtek miatt Gergényit, akkori budapesti főkapitányt is felelősség terheli,mert nem váltotta le Mittót, miután az nem teljesítette a parancsnoki utasítást. A katonai ügyész kitért a harmadrendű vádlottra Dobozira is, aki akkor a Rebisz parancsnoka volt, s hogy senkinek nem tűnt fel akkor, hogy nincs ott.Az elsőrendű vádlott Bene László, ekkor még Brazíliában tartózkodott, így az eddig történtekért őt nem terheli felelősség, csak helyettesét terhelhetné, aki viszont nincs a vádlottak között. A katonai ügyész még kitért Morvai Krisztina, Európai Parlamenti-képviselő egykori tanúvallomásában elhangzott vádjára, hogy az ügyészség "önkényesen válogatott a cselekmények között és csak néhány ügyet vizsgált ki." Az ügyész ezzel kapcsolatban elmondta, közel" 200 rendőri bántalmazás iratait nézték át, ennek alapján 35 elöljáró felelősségét vizsgálták és 10 esetben emeltek vádat."
Ezt követően ügyész sorolta ötöd és hatodrendű vádlottak által elkövetetteket, akik a Magyar Rádiónál és környékén voltak, egyik Rebisz egység parancsok, a másik kerületi rendőrkapitány. A sértettek közül pedig többek közt Kőszegi Zsolt, Tarsoly Milán, Csáki Lívia és Garamszegi Laura esetét.
A vádbeszéd jövő héten folytatódik, azután a védőbeszédek jönnek amelyeket a nyári szünet után az elsőfokú ítéletet követ, de ez várhatóan csak októberben lesz.
2013.
szeptember 17-én kezdődött el a volt
rendőri vezetők, köztük Bene László nyugalmazott rendőr altábornagy,
volt országos főkapitány, Gergényi Péter nyugalmazott rendőr
vezérőrnagy, volt budapesti főkapitányt, valamint Dobozi József
dandártábornok, a Rebisz volt parancsnoka és még tizenegy társának
büntetőpere. Az ügyészség 2006. szeptember-októberi eseményekkel
kapcsolatos ekkor beterjesztett vádirata szerint a parancsnokok
bűnössége elsősorban intézkedések,
illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt
állapítható meg. A vádhatóság többnyire felfüggesztett szabadságvesztést
indítványozott. Az még nyitott kérdés, hogy a fenti vád marad-e, mert
ezen a két éves tárgyalás sorozatot követően a katonai ügyész
változtathat. S végül - várhatóan októberben -a katonai bíró dönt majd, s
hirdet ítéletet első fokon.
Koncz Éva írása- MOZAIK
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése