Biszku-per: új eljárást rendeltek el
Hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet a
Fővárosi Ítélőtábla és új eljárásra utasított hétfőn kihirdetett
másodfokú végzésével az 1956 utáni megtorlások miatt háborús bűntettel
megvádolt 94 éves Biszku Béla ügyében.
Rúzsás Róbert, a tábla tanácselnöke szóbeli indoklásában megjegyezte: ha a további bizonyítástól már nem várható eredmény, akkor felmentő rendelkezést kellene hozni, ám ebben az ügyben nem erről van szó, ezért is indokolt az eljárás megismétlése. A bíró kifejtette: a történelmi felelősség és a büntetőjogi felelősség megállapítása között lényegi különbség van, az egyikre a történelemtudomány, a másikra a büntetőjog szabályai vonatkoznak. A büntetőjogi felelősség megállapításához először egy múltban történt eseményt kell rekonstruálni, amihez megfelelő bizonyítékokra van szükség, különben a döntés megalapozatlan lesz.
Az ítélőtábla felrótta az elsőfokú bíróságnak azt is, hogy kritikátlanul idézett egyes dokumentumokat, valamint Kahler Frigyes szaktanácsadó véleményét, esetenként oldalakon át, változtatás nélkül. Mindeközben kevesebb figyelmet fordított a vádlott azon védekezésére, hogy nem vett részt a karhatalom létrehozásában és nem adott parancsokat. A tábla szóvá tette azt is, hogy miután Kahler Frigyes az 1990-es évek elején már egy tényfeltáró bizottság vezetőjeként foglalkozott a témával, az ügyészség úgy kérte fel szaktanácsadónak, hogy ismerhette a kérdésről korábban kialakult véleményét.
Az ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság nem tett eleget ügyfelderítési kötelezettségének, például a salgótarjáni sortűzzel kapcsolatban az ítélet indoklása nem alkotott olyan zárt logikai láncolatot, amely egyértelművé tette volna, hogy Biszku Béla akaratának megfelelően zajlottak az események, a vádlott idézte elő őket. Ugyanakkor a bírói tanács elnöke megjegyezte: nem kizárt, hogy a további bizonyítás eredményre vezethet. Ehhez például tisztázni kell, hogy a szovjet megszálló erők mennyiben követték a magyar hatóságok utasításait.
Évekig eltarthat az ügy
A határozathirdetés után Biszku Béla védője, Magyar Gábor újságíróknak azt mondta: megnyugtató, hogy a magyar igazságszolgáltatás képes korrigálni hibáit. A Biszku-ügy ugyanis politikailag motivált, az eljárás megindításával a hatóságok politikai elvárásoknak próbáltak megfelelni. Most azonban a bíróság kimondta, amíg nem tisztázott, hogy egyáltalán mi történt, addig a megnyugtató jogi értékelése sem történhet meg - tette hozzá.
Az ügyvéd szerint még évekig eltarthat az ügy, de - mint mondta - nem lenne meglepve, ha a bűnüldöző hatóságok rövidesen, egy másik eljárásban, az 1956 utáni megtorló perek befolyásolása miatt gyanúsítanák meg ügyfelét. Magyar Gábor hangsúlyozta: ügyfele és az egész társadalom szempontjából is az a legfontosabb, hogy kiderüljön az igazság. Ezt azonban nem segíti, ha a hatóságok nyomás alá kerülnek és előre gyártott koncepciók alapján közelítenek az egyes ügyekhez.
Novák bekiabált
Az ítélethirdetésen részt vett Novák Előd, a Jobbik országgyűlési képviselője, aki már a döntés rendelkező részének ismertetésekor Biszku Bélára célozva fennhangon közbeszólt: "Egy napot se fog ülni!" Erre a bíróság rendreutasította a hallgatóságot. Mintegy fél óra elteltével az ellenzéki képviselő már azt kiabálta a bíróságnak: "húzzák az időt!", majd azt, hogy "élvezheti tovább a kommunista luxusnyugdíját a Rózsadombon". A bíróság ezután kiküldte a tárgyalóteremből a politikust.
Biszku az 1950-es évektől az állampárt vezetéséhez tartozott, 1956 után volt belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes. A vád szerint Biszku Béla a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában.
Öt és fél évet kapott tavaly
Tavaly májusban az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék az 1956. decemberi salgótarjáni sortűzzel kapcsolatban nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszku Bélát felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt. A sortűznek 46 civil esett áldozatul, köztük nők és gyermekek, és sok sebesült is volt.
Egy másik vádpont, az 1956. decemberi budapesti, Nyugati téri, három áldozatot követelő sortűzzel kapcsolatban az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem lehet kétséget kizáróan bizonyítani a vádlott bűnösségét, a szoros összefüggést az ő tevékenysége és a történtek között. A gyilkos lövéseket feltehetően szovjet katonák adták le.
Egy további vádpont azzal függ össze, hogy az 1957. márciusi martonvásári események során ittas karhatalmisták a város utcáin válogatás nélkül bántalmazták a civileket, és az ottani akadémiai kutatóintézet több munkatársát bevitték a rendőrősre, ahol brutálisan megverték őket. Ebben a vádpontban az elsőfokú bíróság szintén nem látta bizonyítottnak a felbujtói magatartást, tehát azt, hogy a volt kommunista vezető bírta volna rá a karhatalmistákat a városban elkövetett súlyos bántalmazásokra. Az utólagos bűnpártolásban azonban kimondták a bűnösségét, mivel csak látszatintézkedéseket tett az elkövetők felelőségre vonása címén, valójában megakadályozta a megbüntetésüket.
Ezen túlmenően az elsőfokú bíróság szerint Biszku Béla elkövette a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása elnevezésű bűncselekményt, amikor 2010-es televíziós nyilatkozatában arról beszélt, hogy 1956-ot ellenforradalomnak tartja, utána pedig szerinte nem koncepciós perek folytak, hanem független bíróság ítélkezett. A lőszerrel visszaélés vádjával kapcsolatban a bíróság nem fogadta el Biszku Béla azon védekezését, hogy a lakásán talált tizenegy töltény a fiáé.
Az ügyész az eljárás során a cselekmények súlyára tekintettel életfogytiglant kért, a védelem viszont felmentést. A vádlott érdemi vallomást az eljárásban nem tett, de bűnösségét mindvégig tagadta.
"A köztünk élő bácsi"
Az Index írt korábban arról, hogy Biszku Béla minden bizonnyal ma is békében és elfeledve élhetne budai lakásában, ha Novák Tamás és Skrabski Fruzsina nem készítenek róla 2010-ben egy dokumentumfilmet, a Bűn és büntetlenséget. A filmet követően a politika és a sajtó felkapta a témát és folyamatosan napirenden tartotta. Skrabski Fruzsina, a Biszku-film egyik alkotója elmondta a lapnak, nem érti, miért nekik kellett felkutatniuk a „köztünk élő bácsit″, miért nem jutott ez eszébe másnak: „itt élt köztünk, a saját nevén, és nem hordott álszakállt. Nem értem, hogy miért nekünk kellett megkeresni, miért nem kereste az ügyészség, a rendőrség, a történészek, a politikusok? Miért kellett várni négy évet erre a perre?”- feszegette Skrabski tavaly.
A 2010-es Bűn és büntetlenségben Novák és Skrabski a nyilvánosságtól visszavonult Biszkut gyakorlatilag csapdába csalták. Elhitették vele, hogy ők civil lokálpatrióták, akik Biszku szülőfalujának, Márokpapinak a neves szülötteivel készítenek interjút. Sőt még egy ünnepi rendezvényt is szerveztek a volt belügyminiszternek – ahol aztán közönség, és persze kamerák előtt szembesítették a múltjával.
atv.hu / MTI
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése