Az Agitációs és
Propaganda bizottságban zömmel KB tagok dolgoztak. A bizottság féléves
munkaterv alapján tevékenykedett. 1963. január és 1970. december között
148 ülést tartott.[1]
Egy-egy ülésen két-három fő napirendet tárgyalt és a különfélék között
további 3-5 témakörben tájékoztatót hallgatott meg, vagy javaslatról
döntött. Az Agit-Prop. Bizottság foglalkozott az ideológiai, kulturális,
művészeti, irodalmi, tudományos, egyházpolitikai, nemzetiségi,
egészségügyi, közoktatási, agitációs, propaganda, sajtó-rádió-tv,
könyvkiadás, ünnepek, évfordulók témakörben készült előterjesztésekkel
és az elméleti munkaközösségek tevékenységével is. Határozatot nem
hozott, csak ajánlásokat tett, állásfoglalásokban rögzítette véleményét
(ami egyben a párt irányvonalát is jelentette az adott kérdésben!), az
előterjesztéseket véleményével továbbította a PB vagy a KB elé, vagy
jóváhagyólag tudomásul vette, illetve intézkedéseket kezdeményezett;
gyakorlati kérdésekben (pl. utca-, intézmény elnevezések, rendezvények
stb.) döntött.
1966. december 7.-én, az Agitációs és
Propaganda Bizottság megtárgyalta munkarendjét. Ennek megfelelően – a PB
és a Titkárság gyakorlatához hasonlóan – csak olyan anyagokat tűzött
napirendre, amelyeket a KB osztályai, vagy azok kérésére állami szervek
(Művelődésügyi Minisztérium, Magyar Rádió- és TV, szerkesztőségek,
Állami Egyházügyi Hivatal, Egészségügyi Minisztérium stb.) terjesztettek
elő, s az illetékes KB titkárok láttamoztak.[2]
A féléves tervekben foglaltakon túl olyan gyakorlati politikai
kérdésekkel is foglalkoztak, amelyekben egységes, koordinált
állásfoglalásra volt szükség. A munkarendben leszögezték: „szükséges,
hogy az állami szervek – az illetékes osztályvezető és titkár
tudomásával – önállóan nyújthassanak be javaslatot az Agitációs és
Propaganda Bizottság elé.”
A VIII. kongresszus után (1962. november
24-én) megválasztott Agit-Prop. Bizottság összetételében változások
történtek: 1964. február 22-én felmentették Darabos Ivánt, helyette
Cseterki Lajost, a KB titkárát választották meg a bizottság tagjának.
Ugyanekkor döntöttek arról is, hogy Gosztonyi János, a Tudományos és
Közoktatási Osztály vezetője, valamint Köpeczi Béla, a Kulturális
Osztály vezetője állandó meghívottként vegyen részt a bizottság ülésein.
1965. július 6-án Kállai Gyulát mentették
fel APB-tagságából, helyette Nemes Dezsőt, a Párttörténeti Intézet
főigazgatóját választották meg. 1966. december 3-án (a IX. kongresszus
után) a Központi Bizottság Szirmai Istvánt választotta az Agitációs és
Propaganda Bizottság elnökének. A bizottság tagjai lettek:
Aczél György KB tag, a művelődési min. első helyettese,
Cseterki Lajos KB tag, a KB titkára,
Gosztonyi János KB tag, a Népszabadság Szerk. Biz. vezetője,
Ilku Pál KB tag, művelődési miniszter, [242
Katona Imre KB tag, a Budapesti Pártbizottság titkára,
Nemes Dezső KB tag, a Párttörténeti Intézet főigazgatója,
Orbán László KB tag, az Agitációs és Propaganda osztály vezetője,
Óvári Miklós KB tag, a TKKO vezetője,
Pullai Árpád KB tag, a KB titkára,
Tömpe István KB tag, a Magyar Rádió és TV elnöke,
Virizlay Gyula a SZOT titkára.
1967. április 12-én Cseterki Lajost
felmentették bizottsági tagságából, helyette Lakos Sándort, a
Társadalomtudományi Intézet igazgatóját választották meg.
1968. február 10-én tagja lett az
Agit.Prop. Bizottságnak Jakab Sándor, a KB Agitációs Propaganda
Osztályának vezetője. 1968. június 4-től Szabó János, a KISZ KB titkára,
1969. január 14-től Kárpáti Sándor, a KISZ KB agit-prop. titkára,
október 14-től pedig Várkonyi Péter, a Tájékoztatási Hivatal vezetője
állandó meghívottként részt vett a bizottság ülésein.
1969. március 6-án Szirmai Istvánt
felmentették, helyette Aczél Györgyöt, a KB titkárát választották meg az
Agitációs és Propaganda Bizottság elnökének. Ugyanekkor tagja lett a
bizottságnak Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese.
A X. kongresszus után, 1970. november
28-án megválasztott Agitációs és Propaganda Bizottság elnöke: Aczél
György KB tag, a KB titkára, tagjai pedig a következők lettek:
Ajtai Miklós KB tag, miniszterelnök-helyettes,
Benke Valéria KB tag, a Társadalmi Szemle főszerkesztője,
Ilku Pál KB tag, művelődésügyi miniszter,
Kállai Gyula KB tag, az Országgyűlés elnöke,
Kárpáti Sándor a KISZ KB titkára,
Katona Imre KB tag, a Budapesti Pártbiz. titkára,
Katona István KB tag, az Agit-Prop. Osztály vez.,
Lakos Sándor a Társadalomtudományi Intézet igazgatója.
Nemes Dezső KB tag, a Politikai Főiskola rektora,
Nagy Miklós a Tud.-Közokt. és Kulturális osztály vezetője,
Orbán László KB tag, a művelődésügyi min. helyettese,
Óvári Miklós a KB titkára
Sarlós István KB tag, a Népszabadság Szerk. Biz. vezetője,
Tömpe István KB tag, a Magyar Rádió és TV elnöke,
Várkonyi Péter a Tájékoztatási Hivatal vezetője,
Virizlay Gyula a SZOT titkára.
Az Agit-Prop. Bizottság titkári teendőit (az ülések
előkészítését és az emlékeztető elkészítését) a KB egy-egy titkárának
referense látta el:
1963 januártól Garamvölgyi József (előtte Baranyi Gyula),
1965 januártól Lick József,
1966 januártól Földes Károly,
1967 februártól Széchy András, (Szirmai István referensei);
1969 májustól Bán Károly (Pullai Árpád referense),
1970 februártól pedig Dankovits László (Aczél György referense). [243
[1] Ebből kettő a Gazdaságpolitikai Bizottsággal együttes ülés volt.[2] A külső szervek által benyújtott anyagok esetében az illetékes osztályvezető és titkár láttamozta az előterjesztést, de ez nem jelentette a tartalommal való egyetértést.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése